A PEDAGÓGUSHIÁNY EGYIK OKA, HOGY A RENDSZERBEN EGYSZERRE VAN JELEN A HIÁNY ÉS A PAZARLÁS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.01.25.

A magyar pedagógusok nemzetközi összehasonlításban alulfizetettek és túlterheltek, a szakma elnőiesedett és elöregedett, a fiatalok aránya pedig alacsony. A portugál és a nagy-britanniai pedagógusok után a magyarok stressz-szintje a legmagasabb, és a globális tanárstátusz-index alapján a magyar oktatás minőségének és a pedagógusszakma presztízsének megítélése nemzetközi összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. Ez derül ki abból a friss tanulmányból, amely Lannert Judit, a Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. oktatáskutatója vezetésével készült az emberi erőforrás szűkösségéről a magyar közoktatásban. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete megbízásából készült dokumentum néhány fontosabb megállapítását mutatjuk be.

A tanulmány megerősíti, amit eddig is tudtunk, valójában a humán erőforrás-gazdálkodás minősége alacsony, ezért az oktatásban egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás.

A magyar köznevelés feladat alapon és nem álláshely alapon működik, ezért egyes feladatokat jelentős arányban óraadók látnak el. Ami a pedagógus ellátottságot illeti, a tankerületek eseti módon és nem transzparensen határozzák meg, hogy melyik iskolában mennyi státuszt engedélyeznek, mivel erre nincs átlátható szabályozás, míg a kötelező óraszámokra, illetve a helyettesítésekre vonatkozó szabályozás igen rugalmas.



A pedagógusellátottság terén nagyon nagyok a területi egyenlőtlenségek. Észak-Magyarországon az órák több mint tíz százalékát nem szakos tanár látja el, de ennek az eloszlása is meglehetősen egyenetlen. A hátrányos helyzetű iskolákban az órák 13 százalékát, a nem hátrányos helyzetű iskolákban viszont csak két százalékát látja el nem szakos tanár. A legnagyobb fluktuációt (ahol a tantestület 40 százaléka cserélődik öt éven belül) szintén a hátrányos helyzetű térségekben találjuk.

Emellett nincs elég olyan szakember, aki biztosítaná a pedagógusok és a gyerekek mentálhigiénéjét. Leginkább igaz ez bizonyos gyógypedagógusi területekre, de nincs elég konduktor, gyógypedagógiai asszisztens sem. Azért is van szükség több ilyen szakemberre, mert sokak szerint éppen az a gyógypedagógiai szemlélet hiányzik a pedagógusokból, aminek révén sokkal jobban tudnának reagálni a tanulási problémákkal rendelkező gyerekek szükségleteire. Ezen felül nincs elég iskolapszichológus, ifjúság- és családvédelmi felelős, illetve szociálpedagógus sem.

Ezeken a területeken azért is van hiány, mert a szabályozás érzéketlen a tanulói összetételére és a kis méretű iskolák igényeire, azaz csak bizonyos tanulólétszám után (250/500 tanuló) biztosítja ezeket a szakembereket.

A kis méretű iskolák esetében a szakembereket elvileg az utazó szolgálatok biztosítják, de ez nem mindig valósul meg. Ráadásul, ha ezek a szakemberek helyben vannak, akkor az iskolai klímára és a pedagógusokra is kedvező hatással lehetnek. Így viszont éppen azok a kis méretű iskolák esnek ki ebből a körből, ahol jellemzően a hátrányos helyzetű tanulók koncentrálódnak, és ahol az intézményvezetés és a pedagógusközösség is több mentális támogatást igényelne...

ITT OLVASHATÓ