A KORONAVÍRUS LEGINKÁBB EGY BIOFEGYVERHEZ HASONLÍT, DE SOK ÉLETET MEG LEHETETT VOLNA MENTENI MÁR ISMERT KEZELÉSEKKEL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2022.01.27.

Elmaradt a szakmai szintű kommunikáció, a heparinos kezelés túl lassan terjedt el, a COVID pedig olyan volt az egészségügy testében, mint egy gennyes fekély. Többek között erről is beszélt az Átlátszónak Letoha Tamás szegedi kutatóorvos. Több mint két éve élünk a koronavírussal – arra kerestük a választ, hogyan fertőz, mit ér a C-vitamin vagy az Aszpirin, fontosak-e az oltások, és mi várható még a jövőben. Boldogkői Zsolt molekuláris biológus is nyilatkozott: szerinte a tudományellenesség a különféle közösségi oldalakon robbanásszerűen erősödik, és ő ezt egy óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartja.

„Rendkívüli bejelentés: két koronavírussal fertőzött beteg van Magyarországon” – a kormányzati tájékoztatónak nevezett portálon ma is elérhető a 2020. március 4-i hír. Orbán Viktor beszélt akkor a hazánkban is megjelent vírusról. Aznap 2709 koronavírus fertőzöttet tartottak nyilván Olaszországban, húsz nappal jártunk a brutális olasz halálozások előtt. A később SARS-CoV-2-re keresztelt koronavírusról 2019 decemberében érkeztek az első hírek. 2020. március 3-án az amerikai Johns Hopkins Egyetem azt közölte: „a COVID-19 veszélyes új járvány”.

2021 telére a negyedik, cikkünk írásakor pedig már az ötödik hullámról beszélnek a szakemberek. Pedig 2020 tele óta oltás is van, az Atlo Koronamonitor nyilvántartása alapján 2022. január 24-én 6 342 496 magyar kapott vakcinát. A hivatalos adatok szerint 2022. január 24-ig 40 944-en haltak meg a vírus szövődményei miatt. Az elmúlt több mint két évben a kutatók sem pihentek, és nem csak a vakcinákat fejlesztő szakemberekre kell gondolni. Miközben a legtöbben – teljesen jogosan – az oltás fontosságát hangsúlyozzák, a lehetséges terápiákról, a vírus működéséről kevesebb szó esik. Letoha Tamás kutatóorvossal a szakmai eredményekről beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ