„A KÖLTÉSZET ÖRÖM, DE AZ ÖRÖMÖT MEG KELL TANULNI” [NEMES NAGY ÁGNES 100]

KÖNYVESMAGAZIN
Szerző: Jelenkor Kiadó, Könyvesmagazin
2021.01.03.

Izgalmas videó készült Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulójára a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében. A #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című centenáriumi filmben Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László és Závada Péter mesél Nemes Nagy Ágnesről és költészetéről. Szóba kerül többek közt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó volt, hogy a szigorúsága mellett milyen jó humora volt, ahogy az is, hogy a tárgyias költészetében miként volt jelen a személyesség

A centenáriumi videó Nemes Nagy Ágnes személyiségének két nagyon izgalmas rétegét tárja fel. Kustos Júlia például arról beszélt, hogy mennyire tudatos nyilatkozó és gondolkodó volt Nemes Nagy Ágnes, még az interjúkban sem nagyon engedett teret annak, hogy olyan kérdéseket kapjon, vagy hogy olyan válaszokat kelljen adnia, amik nem őt tükrözik. Ura akart lenni a saját interpretációjának is. Lator László úgy emlékezett, hogy Nemes Nagy Ágnesnek két arca volt: az egyik szigorú, nagyon okos és nagyon pontos volt, a másik pedig egy jó humorú asszony. Közben a filmben időnként feltűnik maga Nemes Nagy Ágnes is, aki archív felvételeken arról beszél, hogy a költészet bizonyos értelemben szórakozás és öröm, de olyan öröm, amit tanulni kell, amibe bele kell rakni egy kis munkát ahhoz, hogy működjön.

Ferencz Győző azt emelte ki, hogy Nemes Nagy Ágnesnek nagyon meg kellett szenvednie azért, hogy elfogadják. Mindenfelől kapott elbátortalanító jelzéseket, sokan bírálták azért, hogy költő akart lenni, illetve hogy nő létére akart költő lenni, a pályatársai részéről is érték kellemetlenségek. Fegyelmezettségével azonban ezt nagyszerűen kezelte. Lator László úgy fogalmazott, Nemes Nagy nem szerette, ha nőköltőnek titulálták. Mint mondta, valószínűleg nagy költőnek tartotta magát, és nem tartozott hozzá ehhez a nagysághoz, hogy éppen nő vagy férfi. Ferencz Győző szerint már nagyon korán, de szinte feltűnésmentesen vállalta azt a szerepet, miszerint a magyar irodalomban a nők emancipációjának az emblematikus alakja lett.  

A videóban szóba kerül a rejtőzködés időszaka is, azok az évek, amelyekben nem publikálhatott. Lator László szerint a történelem változásaival Nemes Nagy Ágnes sorsa is állandóan változott. Ferencz Győző elmondása szerint abban az időszakban csak gyerekverseket írhatott, valamint fordíthatott, ugyanakkor a gyerekverseket is komolyan vette és sok politikai utalás is van bennük. Az aranyecset például nem is igazán gyerekeknek való, tele van politikummal, a zsarnok megdöntése, a visszataszító diktátor alakja jön elő benne, illetve a szólásszabadság, az alkotói szabadság témája...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ