Szerző: GoodStuff
2021.
Karácsonyi séta Berlinben.
2021. december 24., péntek
L. RITÓK NÓRA: KARÁCSONYI GONDOLATOK
KEREKASZTAL-MP.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.23.
Ez a fontos ünnep szinte már hetek óta szervezi az ország életét, hiszen az adventi időszak eseményeivel, dekorációival és az ajándékozás üzenetével találkozunk mindenhol. A fogyasztói világ uralja már ezt is, a tárgyi javak elérésére megnyílt az online tér is, ez a lehetőség és a csomagszállítók mindenhol elérhetővé tesznek mindent. Már nem kell rohanni, attól félve, hogy nem marad valamiből. Mindenből van bőven, túlzottan is. Persze annak, aki meg tudja fizetni.
Furcsa, amikor az ember, egy olyan szocializációból, amelyben megvannak a karácsony családi tradíciói segítőként megérkezik a társadalmi leszakadás problémájába. Itt szembesül pl. azzal, hogy van, ahol nincsenek ehhez kapcsolódó családi hagyományok. Máshoz kapcsolódók sem, mert az élet másképp szerveződik ott, ahol az egyik napról a másikra élés a szabályozó.
Persze ez nem derül ki egyből. A furcsa kettősséget, amit megtapasztalunk csak akkor tudjuk értelmezni, ha alaposabban vizsgálódunk. Az iskolában pl. minden gyerek úgy viselkedik, mint ahol otthon is van karácsony. Lelkesen kántálják ők is a karácsonyi dalokat…de számukra nem azt jelenti, mint a többieknek. Aztán lassan kiderül számunkra minden. Hogy csak a mi karácsonyhoz kötődő óráinkon találkoznak mézeskalács-sütéssel. Vagy azért nem viszik haza az elkészített karácsonyfadíszeket, mert nem lesz fenyő, amire felakasszák. És ott marad az asztalunkon a családnak szóló karácsonyi üdvözlet is. Inkább nekünk adják, nem viszik haza, mert tudják, otthon nem értékelné senki.
Ahogy tovább megyünk a gyerekekkel, és pl. karácsonyi kívánságokat gyűjtünk, kiderül, nem is nagyon tudnak kívánni. Egyszer írtam valahol, a szegénység legnagyobb bűne, hogy a vágyakozás képességét is elveszi a gyerekektől. Ahol már értelmetlen álmodozni is, ott másképp szocializálódnak a gyerekek.
Közben pedig ott van a fogyasztói világ hatása, ami percenként az arcába tolja mindenkinek: az vagy, amid van, amit birtokolsz. Itt vannak a jólét attribútumai, amivel, ha nem rendelkezel, az szégyen. A szegényt meg így is túl sokszor szembesíti a világ, hogy neki mindenért szégyellnie kell magát. Mintha mindenért csak ő lenne a felelős. Törekszik hát arra, hogy ne látszódjon szegénynek. A gyerekek pedig ebbe nőnek bele. A kettős világba, amiben a valóságban a “nincs” van, de a kifelé mutatott képben, vagy a pillanatnyi lehetőségekben ott a láttatott “van”.
Persze ezt nem értik azok, akik távol vannak tőle. Ők, akik évekig őrízgetik a gyerekeik karácsonyi rajzocskáit. Ők, akik nem csinálnak harsány nagybevásárlást hó elején, mikor van pénz, mert másfajta szocializációval és másfajta pénzbeosztással élnek. Másfajta jövedelemből, más életstratégiával. És nem értik a “miért?”-eket. A felszínt látják, és többnyire ebből ítélkeznek.
Mivel ők is a fogyasztói világ hatásában élnek, azért ilyenkor, karácsonykor, az adományozás megsokszorozódik. Adni, ajándékozni. Mintha ez tenné ünneppé a karácsonyt. Mindenki azt szeretné, hogy ezekkel legyen ünnep ott is, ahol a “nincs” az úr.
Mi pedig közvetítünk ebben, mert örülünk a karácsonykor felfokozódott odafordulásnak, és sokat dolgozunk azon, hogy ez a kapcsolat tiszta és erős legyen. Mert mindig abban reménykedünk, hogy ez majd kihat az év többi részére is, és közeledhet egymáshoz ez a végletesen kettészakadt világ.
Örülünk, hiszen sok családban tehetjük ünneppé így a napot, nemcsak a gyerekek ajándékával, hanem az élelmiszercsomaggal is, amit ilyenkor a támogatóink segítségével mi is kicsit gazdagabbá tehetünk.
Ám ilyenkor azért mindig eszembe jut: tényleg, ennyit tehetünk a leszakadókért? Ilyenkor sokkal többen, az év közben kevesebben, hogy próbáljuk adományokkal a felszínen tartani őket? Ennyi tudással, tapasztalattal, amit az emberiség megszerzett az évezredek alatt ennyire vagyunk képesek? A 21.században élelmiszeradományokkal csökkenteni a szegénységet Európa közepén?
Miért nem tudunk olyan rendszereket működtetni, amiben csökkenthető a társadalmi leszakadás? Ebben nemhogy nem haladunk előre, hanem inkább egyre növeljük a szakadékot. Mi az akadály? Az egyéni érdekek? A pénz, a hatalom mindenekfelettisége?
Az egó túltengése, amibe már nem fér bele a közösségi érzés?
Hol az egyén felelőssége, és hol a rendszeré? Kibújunk-e alóla, vagy próbáljuk mi is megkeresni magunkban, a lehetőségeinkben, hogy mit tehetünk a másikért?
Mindenki tehet valamit. Pl. nyitottabb lehet a másik iránt. Empatikusabb, szolidárisabb. Nem félreforduló. Esélyt adó. Alázatos. Megértő. Felelősséget érző.
Ezek emberi viszonyulások. Nem pénzfüggők. Ám ha ezekkel alapoznánk meg az együttélés szabályait, a rendszer is, amiben a források vannak, másféle lenne. Nem kirekesztő, és nem hibáztató. Esélyt adó.
Akkor a karácsonyi tradíciók képesek lennének megteremni minden családban. Akkor nem a jótékonykodásban élnénk meg a karácsony üzenetét, nem a tárgyiasult adományokban, hanem az emberi kapcsolatokban.
A karácsony tiszta üzenete keretet ad az ünnep megélésének. Mindenki maga dönti el, milyen tartalommal tölti meg. Amivel ilyenkor megtöltjük, az mindig kicsit jobb, emberibb, mint ahogy év közben viszonyulunk. Jó lenne tovább tartani ezt a jóságot, mint a karácsony. Talán egész évre képesek lennénk működtetni…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.23.
Furcsa, amikor az ember, egy olyan szocializációból, amelyben megvannak a karácsony családi tradíciói segítőként megérkezik a társadalmi leszakadás problémájába. Itt szembesül pl. azzal, hogy van, ahol nincsenek ehhez kapcsolódó családi hagyományok. Máshoz kapcsolódók sem, mert az élet másképp szerveződik ott, ahol az egyik napról a másikra élés a szabályozó.
Persze ez nem derül ki egyből. A furcsa kettősséget, amit megtapasztalunk csak akkor tudjuk értelmezni, ha alaposabban vizsgálódunk. Az iskolában pl. minden gyerek úgy viselkedik, mint ahol otthon is van karácsony. Lelkesen kántálják ők is a karácsonyi dalokat…de számukra nem azt jelenti, mint a többieknek. Aztán lassan kiderül számunkra minden. Hogy csak a mi karácsonyhoz kötődő óráinkon találkoznak mézeskalács-sütéssel. Vagy azért nem viszik haza az elkészített karácsonyfadíszeket, mert nem lesz fenyő, amire felakasszák. És ott marad az asztalunkon a családnak szóló karácsonyi üdvözlet is. Inkább nekünk adják, nem viszik haza, mert tudják, otthon nem értékelné senki.
Ahogy tovább megyünk a gyerekekkel, és pl. karácsonyi kívánságokat gyűjtünk, kiderül, nem is nagyon tudnak kívánni. Egyszer írtam valahol, a szegénység legnagyobb bűne, hogy a vágyakozás képességét is elveszi a gyerekektől. Ahol már értelmetlen álmodozni is, ott másképp szocializálódnak a gyerekek.
Közben pedig ott van a fogyasztói világ hatása, ami percenként az arcába tolja mindenkinek: az vagy, amid van, amit birtokolsz. Itt vannak a jólét attribútumai, amivel, ha nem rendelkezel, az szégyen. A szegényt meg így is túl sokszor szembesíti a világ, hogy neki mindenért szégyellnie kell magát. Mintha mindenért csak ő lenne a felelős. Törekszik hát arra, hogy ne látszódjon szegénynek. A gyerekek pedig ebbe nőnek bele. A kettős világba, amiben a valóságban a “nincs” van, de a kifelé mutatott képben, vagy a pillanatnyi lehetőségekben ott a láttatott “van”.
Persze ezt nem értik azok, akik távol vannak tőle. Ők, akik évekig őrízgetik a gyerekeik karácsonyi rajzocskáit. Ők, akik nem csinálnak harsány nagybevásárlást hó elején, mikor van pénz, mert másfajta szocializációval és másfajta pénzbeosztással élnek. Másfajta jövedelemből, más életstratégiával. És nem értik a “miért?”-eket. A felszínt látják, és többnyire ebből ítélkeznek.
Mivel ők is a fogyasztói világ hatásában élnek, azért ilyenkor, karácsonykor, az adományozás megsokszorozódik. Adni, ajándékozni. Mintha ez tenné ünneppé a karácsonyt. Mindenki azt szeretné, hogy ezekkel legyen ünnep ott is, ahol a “nincs” az úr.
Mi pedig közvetítünk ebben, mert örülünk a karácsonykor felfokozódott odafordulásnak, és sokat dolgozunk azon, hogy ez a kapcsolat tiszta és erős legyen. Mert mindig abban reménykedünk, hogy ez majd kihat az év többi részére is, és közeledhet egymáshoz ez a végletesen kettészakadt világ.
Örülünk, hiszen sok családban tehetjük ünneppé így a napot, nemcsak a gyerekek ajándékával, hanem az élelmiszercsomaggal is, amit ilyenkor a támogatóink segítségével mi is kicsit gazdagabbá tehetünk.
Ám ilyenkor azért mindig eszembe jut: tényleg, ennyit tehetünk a leszakadókért? Ilyenkor sokkal többen, az év közben kevesebben, hogy próbáljuk adományokkal a felszínen tartani őket? Ennyi tudással, tapasztalattal, amit az emberiség megszerzett az évezredek alatt ennyire vagyunk képesek? A 21.században élelmiszeradományokkal csökkenteni a szegénységet Európa közepén?
Miért nem tudunk olyan rendszereket működtetni, amiben csökkenthető a társadalmi leszakadás? Ebben nemhogy nem haladunk előre, hanem inkább egyre növeljük a szakadékot. Mi az akadály? Az egyéni érdekek? A pénz, a hatalom mindenekfelettisége?
Az egó túltengése, amibe már nem fér bele a közösségi érzés?
Hol az egyén felelőssége, és hol a rendszeré? Kibújunk-e alóla, vagy próbáljuk mi is megkeresni magunkban, a lehetőségeinkben, hogy mit tehetünk a másikért?
Mindenki tehet valamit. Pl. nyitottabb lehet a másik iránt. Empatikusabb, szolidárisabb. Nem félreforduló. Esélyt adó. Alázatos. Megértő. Felelősséget érző.
Ezek emberi viszonyulások. Nem pénzfüggők. Ám ha ezekkel alapoznánk meg az együttélés szabályait, a rendszer is, amiben a források vannak, másféle lenne. Nem kirekesztő, és nem hibáztató. Esélyt adó.
Akkor a karácsonyi tradíciók képesek lennének megteremni minden családban. Akkor nem a jótékonykodásban élnénk meg a karácsony üzenetét, nem a tárgyiasult adományokban, hanem az emberi kapcsolatokban.
A karácsony tiszta üzenete keretet ad az ünnep megélésének. Mindenki maga dönti el, milyen tartalommal tölti meg. Amivel ilyenkor megtöltjük, az mindig kicsit jobb, emberibb, mint ahogy év közben viszonyulunk. Jó lenne tovább tartani ezt a jóságot, mint a karácsony. Talán egész évre képesek lennénk működtetni…
IRENE SOLÀ: EL VOLTAM RAGADTATVA, HOGY A MAGYAR OLVASÓK MENNYIRE SZERETIK A KÖNYVEMET
KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: RUFF ORSOLYA
2021.12.17.
2021 külföldi könyves meglepetése volt a katalán Irene Solà Énekelek, s táncot jár a hegy című regénye, amely az év végi ötvenes listánkon az első lett. A Pireneusokban játszódó balladisztikus történetben a hegy élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélnek családról, múltról, az idő körforgásáról, erőszakról, megbékélésről és reményről. Irene Solà ősszel a Margó vendége volt, előtte interjúztunk vele, a regénye a hét könyve is volt nálunk, most pedig a tenger mellett értük utol. Villáminterjúnkban budapesti benyomásairól, a fordítóival való kapcsolatáról és az időhöz való viszonyáról is mesélt.
Már Budapesten említetted, hogy sokat utazol és számos könyves rendezvényre hívnak, de mi a benyomásod: az egyes országokban nagyon másként reagálnak a könyvre? Inkább egyedülálló vagy egyetemes történetként olvassák? És milyen emlékezetes reakciókra emlékszel Budapestről?
Budapesten el voltam ragadtatva és nagy örömmel töltött el, hogy mennyien szeretik a Nemes Krisztina fordításában megjelent könyvemet. Nagyon izgatott lettem akkor is, amikor meghallottam, hogy a Könyves Magazinnál az Énekelek, s táncot jár a hegy lett 2021 legjobb könyve. Amúgy az a benyomásom, hogy az olvasók – a világ bármely pontján – egyetemes történetként olvassák a könyvemet, tudnak csatlakozni hozzá, azonosulni vele. Habár a könyvet már több mint huszonnégy nyelvre lefordították, még nem feltétlenül jelent meg ezekben az országokban. Arra számítok, hogy a következő hetekben és hónapokban mind több visszajelzést kapok majd a világ számos pontjáról, és érdekes lesz látni, milyen különbségek adódnak abból, ahogy a regényt más-más országokban olvassák...
Szerző: RUFF ORSOLYA
2021.12.17.
Már Budapesten említetted, hogy sokat utazol és számos könyves rendezvényre hívnak, de mi a benyomásod: az egyes országokban nagyon másként reagálnak a könyvre? Inkább egyedülálló vagy egyetemes történetként olvassák? És milyen emlékezetes reakciókra emlékszel Budapestről?
Budapesten el voltam ragadtatva és nagy örömmel töltött el, hogy mennyien szeretik a Nemes Krisztina fordításában megjelent könyvemet. Nagyon izgatott lettem akkor is, amikor meghallottam, hogy a Könyves Magazinnál az Énekelek, s táncot jár a hegy lett 2021 legjobb könyve. Amúgy az a benyomásom, hogy az olvasók – a világ bármely pontján – egyetemes történetként olvassák a könyvemet, tudnak csatlakozni hozzá, azonosulni vele. Habár a könyvet már több mint huszonnégy nyelvre lefordították, még nem feltétlenül jelent meg ezekben az országokban. Arra számítok, hogy a következő hetekben és hónapokban mind több visszajelzést kapok majd a világ számos pontjáról, és érdekes lesz látni, milyen különbségek adódnak abból, ahogy a regényt más-más országokban olvassák...
A MŰVÉSZET KÉPES EGYESÍTENI
NÉPSZAVA
Szerzők: BALOGH GYULA, P. SZABÓ DÉNES
2021.12.24.
2021 első hónapjai még a koronavírus-járvány jegyében teltek, de tavasz végén, nyár elején újraéledt a valós eseményekkel teli kulturális élet. Sorozatunk első részében színházi alkotók foglalják össze az évet...
Mi volt az elmúlt év kulturális meglepetése?
Robert Wilson világhírű amerikai rendező: Szerintem a világgazdasági és -politikai helyzet most mindannyiunkat közelebb hozott egymáshoz. Még inkább felismerjük, hogy a művészet és a kultúra képes minket ott egyesíteni, ahol a politika és a vallás mindig is elválaszt.
Láng Annamária, a Burgtheater tagja: Érdekes módon az éppen elmúló év arra figyelmeztetett, hogy nem kell annyira meglepődni már semmin. Pofonok szálltak a szélben, az ember kitette a lábát otthonról, és biztosan belefutott egy-kettőbe. Halaszthatatlan intézkedések, kinyilatkoztatások, bezárások, átszervezések, kinevezések cirkuszi akrobatákat meghazudtoló ügyességével mentek végbe, és kultúrpolitikai pankrátoraink minden eszközt bevetve szinte már szórakoztatva dobálták vélt ellenfeleiket ilyen-olyan kukákba. Ezt figyelve megedződött idegrendszerrel véget vetettem a meglepődésnek.
Sodró Eliza színésznő, a Radnóti Színház tagja: Bár a szívem mélyén bíztam benne, hogy így lesz, az elmúlt év legnagyobb kulturális dobásának azt gondolom, hogy a Freeszfe Egyesület, minden aljas támadás és lehetetlen körülmény ellenére meg tudta őrizni, és tovább tudja adni azokat a szellemi értékeket, amelyek védelmére felesküdött.
Guelmino Sándor a tatabányai Jászai Mari Színház rendezője: Sok pozitív meglepetésre nem tudok visszaemlékezni, ezért azt a negatív meglepetést emelném ki, ami engem a legszemélyesebben érintett, és ez a POSZT megszüntetése. A 2020-as fesztivál elmaradása érzékenyen érintette színházunkat, Crespo Rodrigo igazgatása alatt most másodszor kerültünk volna be a versenyprogramba, ezúttal Pintér Béla Szutyok című darabjának általam rendezett előadásával. Sokáig arról volt szó, hogy idén mindenképp pótolják az eseményt, aztán jött a hír: úgy döntöttek, nem csak a tavalyi válogatás nem mérettetheti meg magát (a szintén elmaradt temesvári TESZT fesztiválhoz hasonlóan, amelyen egy másik előadásunkkal ugyancsak érdekeltek lettünk volna), hanem úgy, ahogy van, eltörlik a színházi élet legrangosabb seregszemléjét. És ez fájó lenne akkor is, ha nem hívtak volna meg bennünket. Fájna annak dacára is, hogy a POSZT az elmúlt években távolról sem hasonlított induláskori önmagára, amikor egy bő hétig tényleg ott nyüzsgött az egész szakma, a város számára is ünnepnek számított és pályakezdőként az én generációmnak ritka ajándék volt, hogy testközelből láthattunk mindenkit, aki számít, vagy aki még nem, ismerkedni lehetett, vitatkozni, találkozni. Talán éppen a találkozás lehetőségének ellehetetlenülése a legfájóbb az egészben, hogy az esélye is végképp elveszett annak, hogy legalább egy hétig az évben kíváncsiak legyünk egymásra, párbeszédet folytassunk egymással, neadjisten szakmai értékek mentén összefogjunk – így marad a politikai törésvonalak mentén megosztott, egymástól a járvány miatt is egyre inkább elszigetelt alkotócsoportok összessége, amit ilyen formában nagybetűs Szakmának kevéssé lehet nevezni, és akik így legfeljebb önmaguk vállát veregethetik meg. Szóval fáj – mert noha a kirekesztési szándéktól sosem volt mentes a POSZT, a végén úgy tűnik, a szakma egészének sikerült kirekesztenie magát innen is, és fáj, hogy ez engem meglepetésként ért, holott törvényszerű volt...
Szerzők: BALOGH GYULA, P. SZABÓ DÉNES
2021.12.24.
Mi volt az elmúlt év kulturális meglepetése?
Robert Wilson világhírű amerikai rendező: Szerintem a világgazdasági és -politikai helyzet most mindannyiunkat közelebb hozott egymáshoz. Még inkább felismerjük, hogy a művészet és a kultúra képes minket ott egyesíteni, ahol a politika és a vallás mindig is elválaszt.
Láng Annamária, a Burgtheater tagja: Érdekes módon az éppen elmúló év arra figyelmeztetett, hogy nem kell annyira meglepődni már semmin. Pofonok szálltak a szélben, az ember kitette a lábát otthonról, és biztosan belefutott egy-kettőbe. Halaszthatatlan intézkedések, kinyilatkoztatások, bezárások, átszervezések, kinevezések cirkuszi akrobatákat meghazudtoló ügyességével mentek végbe, és kultúrpolitikai pankrátoraink minden eszközt bevetve szinte már szórakoztatva dobálták vélt ellenfeleiket ilyen-olyan kukákba. Ezt figyelve megedződött idegrendszerrel véget vetettem a meglepődésnek.
Sodró Eliza színésznő, a Radnóti Színház tagja: Bár a szívem mélyén bíztam benne, hogy így lesz, az elmúlt év legnagyobb kulturális dobásának azt gondolom, hogy a Freeszfe Egyesület, minden aljas támadás és lehetetlen körülmény ellenére meg tudta őrizni, és tovább tudja adni azokat a szellemi értékeket, amelyek védelmére felesküdött.
Guelmino Sándor a tatabányai Jászai Mari Színház rendezője: Sok pozitív meglepetésre nem tudok visszaemlékezni, ezért azt a negatív meglepetést emelném ki, ami engem a legszemélyesebben érintett, és ez a POSZT megszüntetése. A 2020-as fesztivál elmaradása érzékenyen érintette színházunkat, Crespo Rodrigo igazgatása alatt most másodszor kerültünk volna be a versenyprogramba, ezúttal Pintér Béla Szutyok című darabjának általam rendezett előadásával. Sokáig arról volt szó, hogy idén mindenképp pótolják az eseményt, aztán jött a hír: úgy döntöttek, nem csak a tavalyi válogatás nem mérettetheti meg magát (a szintén elmaradt temesvári TESZT fesztiválhoz hasonlóan, amelyen egy másik előadásunkkal ugyancsak érdekeltek lettünk volna), hanem úgy, ahogy van, eltörlik a színházi élet legrangosabb seregszemléjét. És ez fájó lenne akkor is, ha nem hívtak volna meg bennünket. Fájna annak dacára is, hogy a POSZT az elmúlt években távolról sem hasonlított induláskori önmagára, amikor egy bő hétig tényleg ott nyüzsgött az egész szakma, a város számára is ünnepnek számított és pályakezdőként az én generációmnak ritka ajándék volt, hogy testközelből láthattunk mindenkit, aki számít, vagy aki még nem, ismerkedni lehetett, vitatkozni, találkozni. Talán éppen a találkozás lehetőségének ellehetetlenülése a legfájóbb az egészben, hogy az esélye is végképp elveszett annak, hogy legalább egy hétig az évben kíváncsiak legyünk egymásra, párbeszédet folytassunk egymással, neadjisten szakmai értékek mentén összefogjunk – így marad a politikai törésvonalak mentén megosztott, egymástól a járvány miatt is egyre inkább elszigetelt alkotócsoportok összessége, amit ilyen formában nagybetűs Szakmának kevéssé lehet nevezni, és akik így legfeljebb önmaguk vállát veregethetik meg. Szóval fáj – mert noha a kirekesztési szándéktól sosem volt mentes a POSZT, a végén úgy tűnik, a szakma egészének sikerült kirekesztenie magát innen is, és fáj, hogy ez engem meglepetésként ért, holott törvényszerű volt...
„AZ EMBEREK ELFÁRADTAK A FÉLELEMBEN, ÉS ELFÁRADTAK FÉLNI, ÓVATOSNAK LENNI”
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.12.24.
Eltelt egy újabb év a koronavírus árnyékában, több mint 38 ezer ember halt meg Magyarországon. Az Átlátszó által megkérdezett pszichiáter szerint – aki egy telefonos lelkisegély szolgálat vezetője is – a társadalmat mégsem rázta meg eléggé a veszteség. A kezdeti fertőzéstől való félelmet mostanára egy hamis biztonságérzet váltotta fel, ugyanakkor a pszichiátriai betegséggel küzdők jelentkezései megszaporodtak, és a krízishívások száma is jelentősen megugrott.
Dr. Árkovits Amaryl pszichiátert, kiképző pszichoterapeutát, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat vezetőjét kérdeztük arról, tapasztalataik alapján hogyan viselik az emberek a koronavírus negyedik hullámát.
„Elmondhatjuk, hogy megnőtt a szorongásszintünk. Sokkal több szorongást és feszültséget kell nap mint nap tartalmaznunk, s ez meglehetősen próbára tesz mindannyiunkat: türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, apróbb és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgok is képesek kibillenteni minket az egyensúlyunkból, a nagyobb feladatok pedig még nagyobbnak és nehezebbnek tűnhetnek valódi súlyukhoz képest; gyakran érezhetjük úgy, hogy a nehézségek felkészületlenül érnek minket, az alkalmazkodókészségünk határához érkeztünk"...
Szerző: KATUS ESZTER
2021.12.24.
Dr. Árkovits Amaryl pszichiátert, kiképző pszichoterapeutát, a pécsi S.O.S. ÉLET Telefonszolgálat vezetőjét kérdeztük arról, tapasztalataik alapján hogyan viselik az emberek a koronavírus negyedik hullámát.
„Elmondhatjuk, hogy megnőtt a szorongásszintünk. Sokkal több szorongást és feszültséget kell nap mint nap tartalmaznunk, s ez meglehetősen próbára tesz mindannyiunkat: türelmetlenebbek, ingerlékenyebbek vagyunk, apróbb és látszólag jelentéktelennek tűnő dolgok is képesek kibillenteni minket az egyensúlyunkból, a nagyobb feladatok pedig még nagyobbnak és nehezebbnek tűnhetnek valódi súlyukhoz képest; gyakran érezhetjük úgy, hogy a nehézségek felkészületlenül érnek minket, az alkalmazkodókészségünk határához érkeztünk"...
„HA MINDENHOL OLYAN IRAMBAN MEGY MAJD AZ ALÁÍRÁSGYŰJTÉS, MINT ITT, AKKOR NEM LESZ GOND” – ÍGY KAMPÁNYOL BUDAPESTEN AZ ELLENZÉK
MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2021.12.24.
Nem számítanak csodára az ellenzéki pártok képviselői a Fudan Egyetem kampusza ellen és az álláskeresési járadék meghosszabbítása mellett kiírt két népszavazási kérdés ügyében, de az aláírások szerintük gyorsan meglesznek. Az aláírásgyűjtő pontok a város főbb pontjain állnak, és az ünnepeket megelőző utolsó pénteken, valamint a hétvégén is jelentős forgalmat bonyolítottak. A fő kérdés az, hogy a fővároson kívüli sandok mennyire tudnak majd felzárkózni. Három budapesti helyszínen jártunk, és Márki-Zay Péterrel is beszéltünk, aki nem mindenben ért egyet a szövetségeseivel.
Nem ment el az aktivisták kedve
A fővárosi kampánypontok közül már az előválasztás alatt szimbolikus jelentőséget szerzett a Széll Kálmán tér. Őszhöz hasonlóan december 17-én is, már a délelőtti órákban sem csupán a főleg Orbán Viktor ellen aláírni gyülekezők sorakoztak, de az illusztris politikusok is ellepték a pultok másik oldalát.
Tizenegy körül ide futott be Hajnal Miklós, az ellenzék momentumos, hegyvidéki képviselőjelöltje, pártjának elnöke, Donáth Anna EP-képviselő, és velük közel egy időben Tordai Bence, Észak-Buda párbeszédes képviselőjelöltje is. A választók ekkorra már gyülekeztek a pultoknál, főleg idősebbek jelentek meg, és sokan még tanácsokkal is ellátták az aktivistákat, például arra vonatkozóan, hogy a falvakba kell majd elegendő ellenzéki delegált a szavazókörökbe, mert „ezt nem lehet a megfélemlített helyiekre bízni”. És természetesen akadt olyan járókelő is, aki viccből úgy reagált az aláírásra való invitálásra, hogy „egy 500-asért” számíthatnak rá. Pénzt persze senki nem adott neki, így rövidebb beszélgetés után ő tovább is állt.
Noha az aláírásgyűjtés hivatalos rajtja előtt az ellenzék környékéről csak botrányokról lehetett hallani, Tordai Bence a Mércének mégis azt mondta, eddigi tapasztalatai szerint mindez nem tántorította el azt az aktivistabázist, ami az előválasztás alatt kiépült, és amire a kampányban az ellenzéknek most mindennél nagyobb szüksége van:
„Hála istennek van elég önkéntes, nagyon sokan jelentkeztek, legalábbis itt, Budán. A hivatalos indítási ceremónia a vidéki kampányban csak december 17-én történt meg, voltak kisebb logisztikai hibák. Én már december 16-a reggel óta kint vagyok. Egyelőre nagyon elégedett vagyok” – közölte Tordai, aki ekkor számokat még nem tudott mondani.
Hasonló optimizmust mutatott Donáth Anna is, aki ekkor még arról beszélt, hogy a fő cél az, hogy a fudanos és az álláskeresési járadékos kérdés is a választás napján kapjon szavazólapot, tehát hogy az ellenzéki népszavazási kérdések is ott legyenek a választók előtt, ne csak a Fidesz-KDNP gender-kérdései. A sikeres népszavazáshoz mindkét kérdésre 200 000 aláírást kell összegyűjteni, de ha Orbán Viktor december 20-i, nemzetközi sajtótájékoztatón közölt szavaiból indulunk ki, annak kevés a realitása, hogy már az országgyűlési választás napján szavazhassunk az ellenzék kérdéseiről...
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2021.12.24.
Nem ment el az aktivisták kedve
A fővárosi kampánypontok közül már az előválasztás alatt szimbolikus jelentőséget szerzett a Széll Kálmán tér. Őszhöz hasonlóan december 17-én is, már a délelőtti órákban sem csupán a főleg Orbán Viktor ellen aláírni gyülekezők sorakoztak, de az illusztris politikusok is ellepték a pultok másik oldalát.
Tizenegy körül ide futott be Hajnal Miklós, az ellenzék momentumos, hegyvidéki képviselőjelöltje, pártjának elnöke, Donáth Anna EP-képviselő, és velük közel egy időben Tordai Bence, Észak-Buda párbeszédes képviselőjelöltje is. A választók ekkorra már gyülekeztek a pultoknál, főleg idősebbek jelentek meg, és sokan még tanácsokkal is ellátták az aktivistákat, például arra vonatkozóan, hogy a falvakba kell majd elegendő ellenzéki delegált a szavazókörökbe, mert „ezt nem lehet a megfélemlített helyiekre bízni”. És természetesen akadt olyan járókelő is, aki viccből úgy reagált az aláírásra való invitálásra, hogy „egy 500-asért” számíthatnak rá. Pénzt persze senki nem adott neki, így rövidebb beszélgetés után ő tovább is állt.
Noha az aláírásgyűjtés hivatalos rajtja előtt az ellenzék környékéről csak botrányokról lehetett hallani, Tordai Bence a Mércének mégis azt mondta, eddigi tapasztalatai szerint mindez nem tántorította el azt az aktivistabázist, ami az előválasztás alatt kiépült, és amire a kampányban az ellenzéknek most mindennél nagyobb szüksége van:
„Hála istennek van elég önkéntes, nagyon sokan jelentkeztek, legalábbis itt, Budán. A hivatalos indítási ceremónia a vidéki kampányban csak december 17-én történt meg, voltak kisebb logisztikai hibák. Én már december 16-a reggel óta kint vagyok. Egyelőre nagyon elégedett vagyok” – közölte Tordai, aki ekkor számokat még nem tudott mondani.
Hasonló optimizmust mutatott Donáth Anna is, aki ekkor még arról beszélt, hogy a fő cél az, hogy a fudanos és az álláskeresési járadékos kérdés is a választás napján kapjon szavazólapot, tehát hogy az ellenzéki népszavazási kérdések is ott legyenek a választók előtt, ne csak a Fidesz-KDNP gender-kérdései. A sikeres népszavazáshoz mindkét kérdésre 200 000 aláírást kell összegyűjteni, de ha Orbán Viktor december 20-i, nemzetközi sajtótájékoztatón közölt szavaiból indulunk ki, annak kevés a realitása, hogy már az országgyűlési választás napján szavazhassunk az ellenzék kérdéseiről...
AZ ORSZÁG, AHOL BETILTOTTÁK A KARÁCSONYT
QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.12.24.
Oroszországban a karácsonyfát Nagy Péter cár honosította meg, a Szovjetunióból Sztálin tiltotta ki, aztán újévi fa képében tért vissza, immár karácsony nélkül. Vicces, morbid és abszurd korabeli képeslapokon elevenedik meg, hogyan formálta a kommunizmus saját képére a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét.
Nem lehet komolyan venni egy nemzetet, ha nincs erős és önazonos karácsonyilap-gyártó és -gyűjtő szubkultúrája. Nyelvében él a nemzet, hogyne, de az alulfizetett giccsgyárosok mindennapi Götterdammerungjai többet mondanak ezer szónál. A képeslap a vizuáliskultúra-vásárlás alapegysége (legális fotó, apróval fizethetsz érte), és a civilizáltság fok-mérték határozója. Ki venne komolyan egy országot, ahol még ronda képeslapok sincsenek? Ha a Tristan da Cunha-szigeteken, az Isten háta mögött tudtak gondoskodni a saját postabélyegről, mástól sem fogadható el a kifogás.
Az angolok már a viktoriánus korban tudták, hogy hol lakik az úristen (legalábbis a képeslapszcénáé): 100-150 éve a kifinomultság csúcsa az volt, ha obszcén ünnepi képeslapokat küldtél az ismerőseidnek – amik leszúrt békákat, gyerekrabló öregembereket és késsel játszó macskákat ábrázoltak –, hogy társasági eseményeken ezeken kuncogjatok vagy szörnyülködjetek. Nem baj, ha nem érted a viccet: az ilyen fokú kifinomultsághoz évszázados gyarmattartó hagyományok, az alpáriság iránti vonzalom, némi gőg és rengeteg tiszteletlen humor kell; az angoloknak jutott mindegyikből elég. A szovjeteknek más jutott, így őket más erők kényszerítették a minőségi trash kiérlelésére.
Ha az 1917-es bolsevik hatalomátvétel idején a Szovjetunió civilizáltságát is képeslapokkal mértük volna, ijesztő lett volna az eredmény. (Ez nem a képeslapok hibája volt, a Szovjetunió akkoriban elég sok nézőpontból festett ijesztően.) Eleinte több volt a baj, mint a képeslap; aztán kevesebb lett a baj, és több lett a képeslap; aztán nagyon nagy lett a baj, de a képeslapok és a Pravda megírták, hogy szovjetnek lenni a legjobb dolog a világon...
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.12.24.
Nem lehet komolyan venni egy nemzetet, ha nincs erős és önazonos karácsonyilap-gyártó és -gyűjtő szubkultúrája. Nyelvében él a nemzet, hogyne, de az alulfizetett giccsgyárosok mindennapi Götterdammerungjai többet mondanak ezer szónál. A képeslap a vizuáliskultúra-vásárlás alapegysége (legális fotó, apróval fizethetsz érte), és a civilizáltság fok-mérték határozója. Ki venne komolyan egy országot, ahol még ronda képeslapok sincsenek? Ha a Tristan da Cunha-szigeteken, az Isten háta mögött tudtak gondoskodni a saját postabélyegről, mástól sem fogadható el a kifogás.
Az angolok már a viktoriánus korban tudták, hogy hol lakik az úristen (legalábbis a képeslapszcénáé): 100-150 éve a kifinomultság csúcsa az volt, ha obszcén ünnepi képeslapokat küldtél az ismerőseidnek – amik leszúrt békákat, gyerekrabló öregembereket és késsel játszó macskákat ábrázoltak –, hogy társasági eseményeken ezeken kuncogjatok vagy szörnyülködjetek. Nem baj, ha nem érted a viccet: az ilyen fokú kifinomultsághoz évszázados gyarmattartó hagyományok, az alpáriság iránti vonzalom, némi gőg és rengeteg tiszteletlen humor kell; az angoloknak jutott mindegyikből elég. A szovjeteknek más jutott, így őket más erők kényszerítették a minőségi trash kiérlelésére.
Ha az 1917-es bolsevik hatalomátvétel idején a Szovjetunió civilizáltságát is képeslapokkal mértük volna, ijesztő lett volna az eredmény. (Ez nem a képeslapok hibája volt, a Szovjetunió akkoriban elég sok nézőpontból festett ijesztően.) Eleinte több volt a baj, mint a képeslap; aztán kevesebb lett a baj, és több lett a képeslap; aztán nagyon nagy lett a baj, de a képeslapok és a Pravda megírták, hogy szovjetnek lenni a legjobb dolog a világon...
BEER MIKLÓS: A JÖVŐ AZON MÚLIK, HOGY MEGTUDJUK-E HALLGATNI EGYMÁST
KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.12.24.
„A közömbösség kultúrája terjed” – idézte Ferenc pápát a KlikkTV Mélyvíz című műsorában a nyugalmazott püspök, aki azt tapasztalta, hogy amíg az első halott jobban meghökkentette a környékbeli embereket, azóta azonban minél többen vesztik életüket, az embereket annál kevésbé érintik meg az esetek.
„Egy-két napig az emberek megdöbbenek, aztán utána megint megy minden a maga útján. Nem tanulunk” – fogalmaz a Beer Miklós.
A nyugalmazott püspök úgy látja, hogy nagy gondot jelent a társadalmunk számára, hogy az ingerküszöbünket már kevés esemény éri csak el, azonban karácsony idején, mindenki egy kicsit érzékenyebb.
Beer Miklós megemlékezett Ferenc pápa látogatásáról és tanításairól is.
„Az egyik legsürgetőbb szemléletváltás az a párbeszéd kultúrájára vonatkozik” – összegezte a tanításokat Beer Miklós, aki szerint „hogy ki, hol születik, milyen körülmények között az nem lehet akadály az ember és ember találkozásában”.
„A jövő azon múlik, hogy meg tudjuk-e hallgatni egymást” – jegyezte meg a nyugalmazott püspök.
Szerző: KlikkTV
2021.12.24.
„Egy-két napig az emberek megdöbbenek, aztán utána megint megy minden a maga útján. Nem tanulunk” – fogalmaz a Beer Miklós.
A nyugalmazott püspök úgy látja, hogy nagy gondot jelent a társadalmunk számára, hogy az ingerküszöbünket már kevés esemény éri csak el, azonban karácsony idején, mindenki egy kicsit érzékenyebb.
Beer Miklós megemlékezett Ferenc pápa látogatásáról és tanításairól is.
„Az egyik legsürgetőbb szemléletváltás az a párbeszéd kultúrájára vonatkozik” – összegezte a tanításokat Beer Miklós, aki szerint „hogy ki, hol születik, milyen körülmények között az nem lehet akadály az ember és ember találkozásában”.
„A jövő azon múlik, hogy meg tudjuk-e hallgatni egymást” – jegyezte meg a nyugalmazott püspök.
MÁRKI-ZAY: „ELMONDOM, MIT KAPOTT KARÁCSONYRA AZ ORSZÁG: AZ ELMÚLT ÉVTIZEDEK EGYIK LEGKEGYETLENEBB MEGSZORÍTÓ CSOMAGJÁT”
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.12.23.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és a főpolgármester is reagált a hírre, hogy 10 nappal a 350 milliárdos költségvetési kiadáscsökkentés bejelentése után újabb 755 milliárdos „megtakarításról” döntött a kormány. Az intézkedések fő oka, hogy 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsén - írtuk mai elemzésünkben.
„Az infláció az egekben, 370 forint egy euró, a román bérek is megelőzték a magyart, miközben a költségvetés hatalmas hiánnyal küzd, a rendszer kegyeltjei pedig külföldre lapátolják a magyarok pénzét. 2021. karácsonyára ezt tették Magyarországgal” - reagált Márki-Zay Péter...
Szerző: URFI PÉTER
2021.12.23.
„Az infláció az egekben, 370 forint egy euró, a román bérek is megelőzték a magyart, miközben a költségvetés hatalmas hiánnyal küzd, a rendszer kegyeltjei pedig külföldre lapátolják a magyarok pénzét. 2021. karácsonyára ezt tették Magyarországgal” - reagált Márki-Zay Péter...
A LÁTHATATLAN MIGRÁCIÓ
TELEX
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, KÁDÁR KATA
2021.12.23.
- Húsz éven belül az Európai Unió lakosságának már több mint a negyede 65 év feletti lesz, ezért egyre égetőbb probléma az idősek ellátásának megszervezése.
Szerzők: CSATÁRI FLÓRA DÓRA, KÁDÁR KATA
2021.12.23.
- Ez a gondozási munka javarészt a családok nőtagjaira hárul jelenleg, de ott, ahol több a pénz, van lehetőség arra, hogy ezt fizetett munkaként a családon kívülről érkező nők végezzék.
- Ennek a helyzetnek az eredménye a Keletről Nyugatra tartó, főként nőket mozgató munkaerő-áramlás, amit gondozási migrációnak szokás nevezni.
- Ahogy régen a szegény, falusi cselédek által elvégzett munka tette lehetővé a tehetős polgári családba született nők felszabadulását a láthatatlan, otthon elvégzett munka alól, úgy ma a gondozást végző, migráns nők javarészt feketemunkája miatt a tehetősebb családok férfi és női tagjai tölthetnek be magasabb presztízsű pozíciókat a legális munkaerőpiacon.
- Magyarország helyzete speciális: ide sok gondozónő érkezik keleti országokból, például Romániából, de Magyarországról is sokan mennek Nyugatra.
- A magyarok harmada ismer olyan nőt, aki külföldön dolgozik idősgondozóként vagy idősápolóként.
A cikk elkészítéséhez Magyarországon és Romániában is készítettünk interjúkat, összesen tizennégy érintett nővel beszéltünk, az ő személyes történeteikből kiindulva mutatjuk be ezt a jelenséget...
A cikk elkészítéséhez Magyarországon és Romániában is készítettünk interjúkat, összesen tizennégy érintett nővel beszéltünk, az ő személyes történeteikből kiindulva mutatjuk be ezt a jelenséget...
„KERESZTÉNY EURÓPÁT SZERETNÉNK? KEZDJÜK MAGUNKON!” – KARÁCSONYI BESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS EVANGÉLIKUS PÜSPÖKKEL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.12.24.
A vigasztaló jelenlét gyógyíthatja be a járvány, az átalakuló élet és a temérdek gyász okozta sebeket a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint. Fabiny Tamás a Válasz Online-nak adott karácsonyi nagyinterjúban bocsánatot kér mindazoktól, akiket „a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében” a minap kiadott közös egyházi nyilatkozat egyik rossz mondata megbántott. A Covid miatt szerinte is változtatni kell az életmódunkon, a karácsonyt eltörlős és norvég mikulásos nyugati botrányokról pedig azt mondja: aki a korszellemmel házasodik, hamar megözvegyül.
– „Megbolondulnak az emberek” – fogalmazott a minap a járvány lelki hatásairól egy videóinterjúban. Merthogy sok házasság, régi baráti kapcsolat, egzisztencia ment rá az elmúlt másfél évre. Nagy a baj?
– Nem tudatosítjuk már ezt, de rendkívüli időket élünk. Ez a mi ’56-unk, ostromunk vagy világháborúnk, napi 130-180 áldozattal. Emlékszem, még tavaly, az első hullám elején elkezdtem Covid-naplót írni. Az is megfordult a fejemben kissé nagyképűen, hogy majd szépen ki lehet adni, ha az egésznek vége lesz. De nem lett vége, az írást is abbahagytam egy idő után. Belefáradtam. Mint ahogy elfárad mindenki, aki nem látja a hullámok végét. Ennyiben mégsem ostrom ez: ’45-ben kijöttek az emberek a romok alól, leporolták a ruhájukat, egymás nyakába borultak, megtartották az istentiszteletet, hogy végre élünk. Most nincs euforikus újrakezdés, csak a remény, hogy jövőre nem jön új variáns, nagyobb hullám. Tényleg az a tapasztalatom, a lelkészeim is arról számolnak be, hogy valami megbillent, sokkal több békés családi viszony megy tönkre, baráti kapcsolatok, hivatások törtek meg, és valahogy mind mögött ott van az átalakult élet, egy-egy haláleset, elvesztett munkahely vagy „simán” a szorongás. Kisvárosi lelkész barátom mesélte, hogy egy teljesen átlagosnak megismert asszony egyszer csak az éjszaka közepén kirohant, az utcákon szaladgált hálóingben. Mert elszakadt nála a cérna, mert az idegei tönkre mentek...
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.12.24.
– „Megbolondulnak az emberek” – fogalmazott a minap a járvány lelki hatásairól egy videóinterjúban. Merthogy sok házasság, régi baráti kapcsolat, egzisztencia ment rá az elmúlt másfél évre. Nagy a baj?
– Nem tudatosítjuk már ezt, de rendkívüli időket élünk. Ez a mi ’56-unk, ostromunk vagy világháborúnk, napi 130-180 áldozattal. Emlékszem, még tavaly, az első hullám elején elkezdtem Covid-naplót írni. Az is megfordult a fejemben kissé nagyképűen, hogy majd szépen ki lehet adni, ha az egésznek vége lesz. De nem lett vége, az írást is abbahagytam egy idő után. Belefáradtam. Mint ahogy elfárad mindenki, aki nem látja a hullámok végét. Ennyiben mégsem ostrom ez: ’45-ben kijöttek az emberek a romok alól, leporolták a ruhájukat, egymás nyakába borultak, megtartották az istentiszteletet, hogy végre élünk. Most nincs euforikus újrakezdés, csak a remény, hogy jövőre nem jön új variáns, nagyobb hullám. Tényleg az a tapasztalatom, a lelkészeim is arról számolnak be, hogy valami megbillent, sokkal több békés családi viszony megy tönkre, baráti kapcsolatok, hivatások törtek meg, és valahogy mind mögött ott van az átalakult élet, egy-egy haláleset, elvesztett munkahely vagy „simán” a szorongás. Kisvárosi lelkész barátom mesélte, hogy egy teljesen átlagosnak megismert asszony egyszer csak az éjszaka közepén kirohant, az utcákon szaladgált hálóingben. Mert elszakadt nála a cérna, mert az idegei tönkre mentek...
KLUBRÁDIÓ: KARÁCSONYI ANGYALKÁNK FALUSI MARIANN LESZ
KLUBRÁDIÓ
Szerző: klubradio.hu
2021.12.24.
Falusi Mariann kolléganőnk olyan embereket szólaltat meg a Klubrádió karácsonyi műsorában 24-én és 25-én délután 4 és este 8 között, akikkel sokat találkozott az év során, mert nagyon szereti őket; de olyanokat is, akikkel nem sikerült összefutnia, és hiányoznak neki.
Szerző: klubradio.hu
2021.12.24.
A vendégek közt lesz Holló Aurél, Presser Gábor, L. Ritók Nóra, Oláh Ibolya; művészek és civilek; olyan "ismeretlenek", akik adományokat vittek jó helyre - és természetesen Mariann telefonon felhívja a lábadozó Lang Györgyit is.
Az állandó vendégek és szerettek mellett természetesen a hallgatókat sem hanyagoljuk, várjuk a betelefonálókat. Vannak már törzshallgatók évről évre szerte a nagyvilágból, de itthonról is. Akik egyedül karácsonyoznak, fájdalmuk vagy veszteségük van, és vágynak az emberi szóra, mind telefonálhatnak.
Szép, nyugodt, békés karácsonyra számítunk; beszélgessünk szép dolgokról - és hagyjuk a fenébe a politikát!
Telefonszámaink: +36 1 2406953 és +36 1 2407953.
A “MAGYAR LELEMÉNY” – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.24.
Ezzel a címmel tett közzé videót a Facebookon Orbán Viktor
Talán nem azt a példát hozta a magyar leleményre, amire sokan mondjuk az első tíz dolog között gondolnának.
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.24.
Ezzel a címmel tett közzé videót a Facebookon Orbán Viktor
Talán nem azt a példát hozta a magyar leleményre, amire sokan mondjuk az első tíz dolog között gondolnának.
Hadházy: Hat számjegyű jutalmakat osztogatnak a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban
Végül is, minden a legnagyobb rendben van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban…
Végül is, minden a legnagyobb rendben van a Magyar Bírósági Végrehajtói Karban…
Nagyot kockáztattak a magyar hatóságok a Szputnyik V vakcinával az OGYÉI dokumentumai szerint
A tengerimalacok, tudjuk… A dokumentum szerint az orosz engedélyezés egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével.
A tengerimalacok, tudjuk… A dokumentum szerint az orosz engedélyezés egy hatalmas rulett volt magyarok százezreinek egészségével és életével.
Mit válaszol a Koronavírus Sajtóközpont, ha kiderül, hogy hiányos adatok alapján engedélyezték az orosz vakcinát?
Lehet találgatni. Az első háromban benne lesz a megoldás.
Lehet találgatni. Az első háromban benne lesz a megoldás.
Hiába minden, rendületlenül őrizgeti a részletes járványadatokat az NNK
Polgármesterek, újságírók és a TASZ is folyamatosan próbálja kikérni a részletes fertőzöttségi adatokat, de rendszeresen lepattannak a hivatalokról.
Polgármesterek, újságírók és a TASZ is folyamatosan próbálja kikérni a részletes fertőzöttségi adatokat, de rendszeresen lepattannak a hivatalokról.
Miután Orbán Viktor kérdést kapott a gyorstesztek áráról, a versenyhivatal máris vizsgálatot indított
Köszi, RTL Klub.
Köszi, RTL Klub.
Cáfolja Orbánt az Európai Bizottság
Valójában egyetlen keretmegállapodásról van szó, a májusban aláírt szerződésről, amelynek már akkor a része volt az esetleges variánsspecifikus vakcina, csak akkor még a kormány úgy ítélhette meg, hogy erre nem lesz szüksége, vagy legalábbis nem ebből a forrásból.
Valójában egyetlen keretmegállapodásról van szó, a májusban aláírt szerződésről, amelynek már akkor a része volt az esetleges variánsspecifikus vakcina, csak akkor még a kormány úgy ítélhette meg, hogy erre nem lesz szüksége, vagy legalábbis nem ebből a forrásból.
Boszniában felháborodást váltott ki, hogy Orbán és Kovács kihívásnak tartja az országukban élő kétmillió muszlimot
Elefántok a porcelánboltban.
Elefántok a porcelánboltban.
Gulyás Gergely miniszteri biztosnak nevezte ki Szájer József utódját
Schaller-Baross Ernő neve akkor került be jobban a köztudatba, mikor miniszterelnökségi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárként (covid) partit rendezett egy zsófiapusztai kúrián még tavaly augusztusban.
Schaller-Baross Ernő neve akkor került be jobban a köztudatba, mikor miniszterelnökségi nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkárként (covid) partit rendezett egy zsófiapusztai kúrián még tavaly augusztusban.
100 millió forintnál is többért nyomták az arcunkba Deák Dániel házipolitológus Facebook-posztjait
Ismételjük: 100 millió…
Ismételjük: 100 millió…
Hárommilliós végkielégítést kap Novák Katalin
Novák májustól a miniszteri fizetésének dupláját kapja, azaz körülbelül havi négymillió forintot.
Novák májustól a miniszteri fizetésének dupláját kapja, azaz körülbelül havi négymillió forintot.
Kövér elvtársat már senki sem akarja államfőnek jelölni?
Kövérnek elég az, ha házelnök lehet és kiélheti a bosszúvágyát. Államelnökként időnként viselkednie kellene, adni a látszatra, ám Kövér erre nem alkalmas.
Kövérnek elég az, ha házelnök lehet és kiélheti a bosszúvágyát. Államelnökként időnként viselkednie kellene, adni a látszatra, ám Kövér erre nem alkalmas.
Közpénztüzelésre állítják át a Mátrai Erőművet
Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.
Az Orbán-kormány 2024-ig kifizetné a tavaly Mészáros Lőrincéktől kivásárolt Mátrai Erőmű légszennyezési költségeit, ami csak idén 45 milliárdra rúg.
A NER fennmaradásának az egyik titka a teljes térfoglalás
Ha a másik oldalnak nem marad tér, ami alatt a gazdasági háttértámogatást is értem, akkor az csökkenti az életesélyeit. Ha ebből az aspektusból nézzük, akkor a mostani ellenzék számára létkérdés, hogy részben vagy egészben megnyerje magának az amúgy NER által táplált üzleti elit támogatását.
Ha a másik oldalnak nem marad tér, ami alatt a gazdasági háttértámogatást is értem, akkor az csökkenti az életesélyeit. Ha ebből az aspektusból nézzük, akkor a mostani ellenzék számára létkérdés, hogy részben vagy egészben megnyerje magának az amúgy NER által táplált üzleti elit támogatását.
2,5 millió forintra perli Kósa Lajost a csengeri örökösnő
Lőttek a barátságnak?
Lőttek a barátságnak?
Hat évet kaphat, aki előfizet a Szabad Európa Rádióra
A fehérorosz belügyminisztérium ezt csütörtökön jelentette be.
A fehérorosz belügyminisztérium ezt csütörtökön jelentette be.
SZABAD SZEMMEL - ÚJ SZINTRE EMELKEDETT A LENGYEL LEHALLGATÁSI BOTRÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.24.
Kiderült, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték.
Yahoo/AP
Három nappal az első lengyel leleplezés után újabb szintre emelkedett az ottani lehallgatási botrány, mert most az derült ki, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték. A Pegasust 2019 áprilisa és októbere között összesen 33-szor vetették be Krzysztof Brejza ellen, akik akkoriban az ellenzék választási hadjáratát vezette. Több üzenetet le is szedtek az okos telefonjáról, majd azokat manipulálva az állami tévé úgy tüntette fel, mintha ő folytatna gyűlöletkampányt.
A politikus most azt mondja, hogy az izraeli kémszoftver segítségével a hatalom igen bizalmas értesülésekhez juthatott hozzá és ez megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Hogy a visszaélés megtörtént, az nem kétséges, mert ugyanaz a kanadai laboratórium igazolta, mint az összes többit. A Citizen Lab egyik munkatársa szerint a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert az látszik, hogy a szoftver még demokráciákban is óriási lehetőséget kínál a jogellenes alkalmazásra. (Mint ismeretes, sokáig úgy tűnt: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely élt vele – a szerk. megj.)
A gyártó cég ismét azt hangoztatja, hogy nincs tudomása arról, kit figyelnek meg a termékével az érintett külföldi kormányzati szervek, de intézkedéseket tesz, hogy többé ne lehessen visszaélni a programmal. Sőt, több szerződést már fel is mondott, de az nem derült ki, hogy mely országokról van szó. Az NSO nagy bajban van, mert Amerika feketelistára tette, azaz nem juthat hozzá tengerentúli hightech alkatrészekhez, továbbá milliárdos perek is fenyegetik.
Sophie I ’nt Veld, holland liberális EP-képviselő úgy reagált: megengedhetetlen, hogy uniós kormányok törvénytelenül politikai ellenfelek és bírálók ellen fordítsák Pegasust. A Bizottság azonban a homokba dugja a fejét, pedig be kellene tiltania az effajta gyakorlatot. A gond csupán az, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskörbe tartozik, márpedig az izraeli fejlesztés elvileg kizárólag ilyen célokra szolgál.
Al-Jazeera
A lengyel és a magyar kormány ugyan vár, hogy mit válaszol az Európai Bíróság a beadványukra, mármint hogy az új jogállami mechanizmus összhangban áll-e az uniós alapszerződésekkel, ám most a lengyel igazságügyi miniszter azt is szeretné tudni, hogy az ország alaptörvényének megfelel-e az ez évtől érvényes szankciórendszer, amely a jogállami normák betartásától teszi függővé az uniós támogatások kifizetését.
Ziobro szerint a kialakított rendszer igen veszedelmes, mert lehetővé teszi, hogy a Bizottság önkényes, politikailag kétes megfontolásokból zsaroljon, szélsőséges gazdasági eszközöket vessen be.
Az EU ítélete a jövő év elején várható a magyar-lengyel kereset ügyében, de a jogállami vita miatt Brüsszel nem folyósítja a gazdasági megújulási alapból előirányzott pénzeket Lengyelországnak (és Magyarországnak sem – a szerk. megj.). Annál is inkább, mert a lengyel Alkotmánybíróság két hónapja már a közösségi jog elsőbbségét is kétségbe vonta.
A Bizottság két napja újabb szerződésszegési eljárást indított Varsó ellen, mert úgy látja, hogy az ottani Alkotmánybíróság nem független és elfogulatlan. Az Európai Bíróság egyébként pár hónapja napi összesen másfélmillió eurós büntetést vetett ki a lengyel félre, ám az nem hajlandó fizetni.
Euractiv
A Bizottság alelnöke szerint némely uniós tagállamokban igen kockázatos újságírónak lenni és ez vonatkozik arra is, ahogyan Magyarországon és Szlovéniában bánnak a sajtó munkatársaival, mert az egyszerűen elfogadhatatlan. Szembe megy a média hagyományaival, de nem szabad megengedni, hogy magas rangú politikusok nyomást gyakoroljanak rájuk - hangsúlyozta Jourová. Jelezte, hogy a kifogásokat Brüsszel kétoldalú alapon kívánja megtárgyalni az érintett kormányokkal. Merthogy pl. a szlovén vezetés igyekszik kiéheztetni a közmédiát, és egyszerűen nem utalta át neki az állami támogatást.
Az EU végrehajtó testülete szeptemberben ajánlásokat fogadott el az újságírók védelmére, munkájának megkönnyítésére. A Média Szabadság Törvény jövő ősszel lép életbe, célja, hogy átláthatóbb legyen a 4. hatalmi ág. Ebbe – mondta Jourová – beletartozik az is, hogy független megfigyelők ügyeljenek a sajtópiacra és lépjenek, ha úgy érzékelik, hogy veszély fenyegeti a sajtó sokszínűségét.
Deutschlandfunk
A német kereszténydemokraták leendő vezetője igen kemény megtorlást helyezett kilátásba, ha pártjából bárki együtt akarna működni helyi szinten az AfD-vel. Merz, aki várhatóan egy hónap múlva veszi át a CDU irányítását, úgy fogalmazott, hogy ővele tűzfal jön létre a szélsőjobbos párttal szemben. Ám ha a konzervatívok bármelyik helyi szervezete, főleg a keleti tartományokban csupán egyetlen mozdulatot is tesz a kooperációra, akkor számíthat arra, hogy már a következő nap kizárási eljárás indul ellene. Mint mondta, ebben nem ismer tréfát.
Bloomberg
A meglóduló energiaárak tönkre tehetik az éppen lábra kapó gazdasági megújulást Európában, ha további gyárak kénytelenek leállni, illetve csökkenteni termelésüket, mivel nem tudják megfizetni az áramköltségeket. Már van rá példa nyugaton, de Romániában és Montenegróban is, ily módon azonban számítani kell a kormányok közbelépésére. Különösen ott – mutat rá Dan Bucsa, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó fő közgazdásza -, ahol a hatalom jelentős mértékben beleszól a gazdaságba, így Magyarországon és Lengyelországban.
A bajt az okozza, hogy Franciaországban technikai okok miatt átmenetileg kénytelen volt szüneteltetni működését több atomerőmű, Oroszország kevesebb gázt szállít, viszont a megnövekedett téli igények miatt az energiatermelés már így is csúcsra jár.
A helyzet könnyen stagflációhoz vezethet, hiszen a fogyasztói árak rekordszinten mozognak, viszont visszaesik a gazdaság. Ráadásul itt az omikron. Az infláció ugyanakkor visszaveti a vásárlásokat. Nagy veszélyben vannak az alacsony jövedelmű családok. A szűkös állapotok a jövő év első negyedékben akár a GDP 0,3 százalékával vethetik vissza a növekedést az euroövezetben.
Draghi olasz miniszterelnök azt mondja, azonnal cselekedni kell. Mert közben az energiatermelők és –kereskedők hatalmas profitokat zsebelnek be. De rész kell vállalniuk a gazdaság megsegítéséből, támogatniuk kell a családokat. A kormányoknak pedig más intézkedéseket is meg kell hozniuk. Az nem elegendő, hogy hozzányúlnak az alapokhoz, amelyeket a fogyasztók részére hoztak létre, hogy megvédjék őket a megugró árak hatásától.
Süddeutsche Zeitung
Németország fő virológusa úgy számol, hogy a járvány utolsó kemény szakasza következik, utána elcsitul a hullám és olyan lesz, mint az átlagos influenza. Vagyis időről időre visszatér, de már messze nem olyan súlyos következményekkel, mint jelenleg. Christian Droste, a berlini Charité Kórház vonatkozó részlegének vezetője, akit a lap a köztársaság fő felvilágosítójának nevez, elismeri ugyanakkor, hogy még őt is meglepte az omikron változat terjedési sebessége, és hogy vírus ilyen ütemben mutálódik. Hiszen olyanokat is megfertőz, akik elvileg már védettek.
De hogy biztosat lehessen mondani, ahhoz tovább adatok kellenek. Ám ezzel együtt úgy véli, hogy a hozott óvintézkedések fékezik a kórokozó nyomulását. Sokat segít, ha az emberek hordják a maszkot. Az viszont még nem egyértelmű, hogy az új változat enyhébb megbetegedéseket okoz-e, mint az előző. De így is bőven belefér, hogy korlátozni kell az emberek közti kapcsolatokat, és várhatóan sokan kiesnek a munkából, kulcsterületeken is.
Azt érdemes figyelni, mi történik a briteknél, mert ők már előbbre tartanak a mostani hullámban. Ott még két csúcsidőszak várható, az első Húsvétig, majd ősszel, ezért szükség lesz az emlékeztető oltásokra. De utána már talán fel lehet lélegezni. Jelenleg azonban Németországban az a fő feladat, hogy megálljt parancsoljanak a terjedésnek, mert különben ismét sok lesz a halott és megtelnek az intenzív osztályok.
A fő csapás iránya mindenképpen az, hogy be kell adni a 3. oltásokat, továbbá rá kell venni mindazokat, akik idáig egyetlen adagot sem kaptak, hogy kérjék a vakcinát. Hiszen addig veszélyt jelentenek, mind magukra, mind másokra nézve. Ideértve, hogy ha betegek lesznek, mások elől veszik el az ágyat. Pl. olyanoktól, akik infarktust kapnak. De ezt a politikának kell megoldania.
Droste számára a legnagyobb aggályt Kína jelenti, mert az omikron is onnan jön. És az ottani oltóanyagok nemigen hatásosak vele szemben. Ez pedig a világgazdaságot is veszélybe sodorja. A kutató ugyanakkor problematikusnak tartja, hogy a politika sok helyen bele akar szólni a tudomány dolgába. A pénz segítségével előírná, milyen területekre kell az erőket összpontosítani. Ám ez nem megy parancsszóra, a tudomány másként működik.
A szakember egyébiránt nem hiszi, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult el, sokkal inkább úgy gondolja, hogy prémes állatokról ugrott át az emberre.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.24.
Yahoo/AP
Három nappal az első lengyel leleplezés után újabb szintre emelkedett az ottani lehallgatási botrány, mert most az derült ki, hogy két jogász után a felsőház egyik ellenzéki tagját is megfigyelték. A Pegasust 2019 áprilisa és októbere között összesen 33-szor vetették be Krzysztof Brejza ellen, akik akkoriban az ellenzék választási hadjáratát vezette. Több üzenetet le is szedtek az okos telefonjáról, majd azokat manipulálva az állami tévé úgy tüntette fel, mintha ő folytatna gyűlöletkampányt.
A politikus most azt mondja, hogy az izraeli kémszoftver segítségével a hatalom igen bizalmas értesülésekhez juthatott hozzá és ez megkérdőjelezi a választások tisztaságát. Hogy a visszaélés megtörtént, az nem kétséges, mert ugyanaz a kanadai laboratórium igazolta, mint az összes többit. A Citizen Lab egyik munkatársa szerint a legrosszabb félelmeik igazolódnak be, mert az látszik, hogy a szoftver még demokráciákban is óriási lehetőséget kínál a jogellenes alkalmazásra. (Mint ismeretes, sokáig úgy tűnt: Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely élt vele – a szerk. megj.)
A gyártó cég ismét azt hangoztatja, hogy nincs tudomása arról, kit figyelnek meg a termékével az érintett külföldi kormányzati szervek, de intézkedéseket tesz, hogy többé ne lehessen visszaélni a programmal. Sőt, több szerződést már fel is mondott, de az nem derült ki, hogy mely országokról van szó. Az NSO nagy bajban van, mert Amerika feketelistára tette, azaz nem juthat hozzá tengerentúli hightech alkatrészekhez, továbbá milliárdos perek is fenyegetik.
Sophie I ’nt Veld, holland liberális EP-képviselő úgy reagált: megengedhetetlen, hogy uniós kormányok törvénytelenül politikai ellenfelek és bírálók ellen fordítsák Pegasust. A Bizottság azonban a homokba dugja a fejét, pedig be kellene tiltania az effajta gyakorlatot. A gond csupán az, hogy a nemzetbiztonság tagállami hatáskörbe tartozik, márpedig az izraeli fejlesztés elvileg kizárólag ilyen célokra szolgál.
Al-Jazeera
A lengyel és a magyar kormány ugyan vár, hogy mit válaszol az Európai Bíróság a beadványukra, mármint hogy az új jogállami mechanizmus összhangban áll-e az uniós alapszerződésekkel, ám most a lengyel igazságügyi miniszter azt is szeretné tudni, hogy az ország alaptörvényének megfelel-e az ez évtől érvényes szankciórendszer, amely a jogállami normák betartásától teszi függővé az uniós támogatások kifizetését.
Ziobro szerint a kialakított rendszer igen veszedelmes, mert lehetővé teszi, hogy a Bizottság önkényes, politikailag kétes megfontolásokból zsaroljon, szélsőséges gazdasági eszközöket vessen be.
Az EU ítélete a jövő év elején várható a magyar-lengyel kereset ügyében, de a jogállami vita miatt Brüsszel nem folyósítja a gazdasági megújulási alapból előirányzott pénzeket Lengyelországnak (és Magyarországnak sem – a szerk. megj.). Annál is inkább, mert a lengyel Alkotmánybíróság két hónapja már a közösségi jog elsőbbségét is kétségbe vonta.
A Bizottság két napja újabb szerződésszegési eljárást indított Varsó ellen, mert úgy látja, hogy az ottani Alkotmánybíróság nem független és elfogulatlan. Az Európai Bíróság egyébként pár hónapja napi összesen másfélmillió eurós büntetést vetett ki a lengyel félre, ám az nem hajlandó fizetni.
Euractiv
A Bizottság alelnöke szerint némely uniós tagállamokban igen kockázatos újságírónak lenni és ez vonatkozik arra is, ahogyan Magyarországon és Szlovéniában bánnak a sajtó munkatársaival, mert az egyszerűen elfogadhatatlan. Szembe megy a média hagyományaival, de nem szabad megengedni, hogy magas rangú politikusok nyomást gyakoroljanak rájuk - hangsúlyozta Jourová. Jelezte, hogy a kifogásokat Brüsszel kétoldalú alapon kívánja megtárgyalni az érintett kormányokkal. Merthogy pl. a szlovén vezetés igyekszik kiéheztetni a közmédiát, és egyszerűen nem utalta át neki az állami támogatást.
Az EU végrehajtó testülete szeptemberben ajánlásokat fogadott el az újságírók védelmére, munkájának megkönnyítésére. A Média Szabadság Törvény jövő ősszel lép életbe, célja, hogy átláthatóbb legyen a 4. hatalmi ág. Ebbe – mondta Jourová – beletartozik az is, hogy független megfigyelők ügyeljenek a sajtópiacra és lépjenek, ha úgy érzékelik, hogy veszély fenyegeti a sajtó sokszínűségét.
Deutschlandfunk
A német kereszténydemokraták leendő vezetője igen kemény megtorlást helyezett kilátásba, ha pártjából bárki együtt akarna működni helyi szinten az AfD-vel. Merz, aki várhatóan egy hónap múlva veszi át a CDU irányítását, úgy fogalmazott, hogy ővele tűzfal jön létre a szélsőjobbos párttal szemben. Ám ha a konzervatívok bármelyik helyi szervezete, főleg a keleti tartományokban csupán egyetlen mozdulatot is tesz a kooperációra, akkor számíthat arra, hogy már a következő nap kizárási eljárás indul ellene. Mint mondta, ebben nem ismer tréfát.
Bloomberg
A meglóduló energiaárak tönkre tehetik az éppen lábra kapó gazdasági megújulást Európában, ha további gyárak kénytelenek leállni, illetve csökkenteni termelésüket, mivel nem tudják megfizetni az áramköltségeket. Már van rá példa nyugaton, de Romániában és Montenegróban is, ily módon azonban számítani kell a kormányok közbelépésére. Különösen ott – mutat rá Dan Bucsa, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó fő közgazdásza -, ahol a hatalom jelentős mértékben beleszól a gazdaságba, így Magyarországon és Lengyelországban.
A bajt az okozza, hogy Franciaországban technikai okok miatt átmenetileg kénytelen volt szüneteltetni működését több atomerőmű, Oroszország kevesebb gázt szállít, viszont a megnövekedett téli igények miatt az energiatermelés már így is csúcsra jár.
A helyzet könnyen stagflációhoz vezethet, hiszen a fogyasztói árak rekordszinten mozognak, viszont visszaesik a gazdaság. Ráadásul itt az omikron. Az infláció ugyanakkor visszaveti a vásárlásokat. Nagy veszélyben vannak az alacsony jövedelmű családok. A szűkös állapotok a jövő év első negyedékben akár a GDP 0,3 százalékával vethetik vissza a növekedést az euroövezetben.
Draghi olasz miniszterelnök azt mondja, azonnal cselekedni kell. Mert közben az energiatermelők és –kereskedők hatalmas profitokat zsebelnek be. De rész kell vállalniuk a gazdaság megsegítéséből, támogatniuk kell a családokat. A kormányoknak pedig más intézkedéseket is meg kell hozniuk. Az nem elegendő, hogy hozzányúlnak az alapokhoz, amelyeket a fogyasztók részére hoztak létre, hogy megvédjék őket a megugró árak hatásától.
Süddeutsche Zeitung
Németország fő virológusa úgy számol, hogy a járvány utolsó kemény szakasza következik, utána elcsitul a hullám és olyan lesz, mint az átlagos influenza. Vagyis időről időre visszatér, de már messze nem olyan súlyos következményekkel, mint jelenleg. Christian Droste, a berlini Charité Kórház vonatkozó részlegének vezetője, akit a lap a köztársaság fő felvilágosítójának nevez, elismeri ugyanakkor, hogy még őt is meglepte az omikron változat terjedési sebessége, és hogy vírus ilyen ütemben mutálódik. Hiszen olyanokat is megfertőz, akik elvileg már védettek.
De hogy biztosat lehessen mondani, ahhoz tovább adatok kellenek. Ám ezzel együtt úgy véli, hogy a hozott óvintézkedések fékezik a kórokozó nyomulását. Sokat segít, ha az emberek hordják a maszkot. Az viszont még nem egyértelmű, hogy az új változat enyhébb megbetegedéseket okoz-e, mint az előző. De így is bőven belefér, hogy korlátozni kell az emberek közti kapcsolatokat, és várhatóan sokan kiesnek a munkából, kulcsterületeken is.
Azt érdemes figyelni, mi történik a briteknél, mert ők már előbbre tartanak a mostani hullámban. Ott még két csúcsidőszak várható, az első Húsvétig, majd ősszel, ezért szükség lesz az emlékeztető oltásokra. De utána már talán fel lehet lélegezni. Jelenleg azonban Németországban az a fő feladat, hogy megálljt parancsoljanak a terjedésnek, mert különben ismét sok lesz a halott és megtelnek az intenzív osztályok.
A fő csapás iránya mindenképpen az, hogy be kell adni a 3. oltásokat, továbbá rá kell venni mindazokat, akik idáig egyetlen adagot sem kaptak, hogy kérjék a vakcinát. Hiszen addig veszélyt jelentenek, mind magukra, mind másokra nézve. Ideértve, hogy ha betegek lesznek, mások elől veszik el az ágyat. Pl. olyanoktól, akik infarktust kapnak. De ezt a politikának kell megoldania.
Droste számára a legnagyobb aggályt Kína jelenti, mert az omikron is onnan jön. És az ottani oltóanyagok nemigen hatásosak vele szemben. Ez pedig a világgazdaságot is veszélybe sodorja. A kutató ugyanakkor problematikusnak tartja, hogy a politika sok helyen bele akar szólni a tudomány dolgába. A pénz segítségével előírná, milyen területekre kell az erőket összpontosítani. Ám ez nem megy parancsszóra, a tudomány másként működik.
A szakember egyébiránt nem hiszi, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból szabadult el, sokkal inkább úgy gondolja, hogy prémes állatokról ugrott át az emberre.
A KÖTELEZŐ COVID OLTÁS MEGOSZTJA A TÁRSADALMAT
PUBLICUS INTÉZET
Szerző: Publicus Intézet
2021.12.24.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából december 14-17. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét a koronavírus kapcsán felmerült aktuális kérdésekről.
Tízből hét megkérdezett van beoltva kettő, illetve három vagy több dózissal. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
A megkérdezettek rendkívül megosztottak abban, hogy kötelezővé kellene-e tenni a koronavírus elleni védőoltást: közel egyik felük támogatta (45 százalék) közel másik felük (45 százalék) pedig elvetette ezt a felvetést.
A válaszadók enyhe többsége szerint, ha már nem kötelező az oltás, attól még szükség lenne arra, hogy csak az oltottak vagy a védettek mehessenek különböző helyekre, például szállodák, éttermek, rendezvények, stb.
Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, kétharmaduk mondta azt, hogy azért jó ez így, mert egy demokráciában az emberek maguk dönthetnek ilyen kérdésekről. Szintén ennek a körnek a harmada elfogadhatónak tartaná a kötelező covid-oltás elrendelését a kórházak tehermentesítése érdekében, amennyiben kiderülne, hogy az oltatlan covid-betegek ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem covid-betegek ellátását.
Tízből nyolc megkérdezett szerint hogy magas a magyarországi járványáldozatok száma, abban szerepe van annak, hogy itthon kevesebb orvos és nővér jut egy betegre, s ezért túlterheltek.
Tízből hat válaszadó szerint nem elfogadható az, hogy a magyar újságírók magyarországi kórházakból nem tudósíthatnak arról, hogy miként látják el a covid-betegeket.
A megkérdezettek enyhe többsége szerint rábírná az oltatlanokat a vakcina felvételére, ha a sajtóban látnák, milyen súlyos állapotba kerülnek azok, akik védtelenül kapják el a vírust.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy azért nem mehet be a sajtó a covid-osztályokra, mert a kormányzat fél attól, hogy kiderülnek az esetleges ellátási hiányosságok.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó van beoltva kettő (16 százalék) illetve három vagy több dózissal (56 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy idáig egy dózist kapott. Minden negyedik (26 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
Míg Budapesten a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) be van oltva 3, vagy több dózissal, addig a többi városban, községben, vagy éppen megyeszékhelyen lényegesen kevesebben oltakoztak ily mértékben. (57-51-45 százalék).
Az oltatlanok jelentős része azzal indokolta döntését, hogy bár általában bízik a védőoltásokban, de ezekben a vakcinákban nem. Ennél jóval ritkábban előfordult olyan válasz is, hogy alapból oltásellenesek, vagy éppen nem tartják olyan súlyosnak a veszélyt, hogy beoltassák magukat...
Szerző: Publicus Intézet
2021.12.24.
Tízből hét megkérdezett van beoltva kettő, illetve három vagy több dózissal. Minden negyedik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
A megkérdezettek rendkívül megosztottak abban, hogy kötelezővé kellene-e tenni a koronavírus elleni védőoltást: közel egyik felük támogatta (45 százalék) közel másik felük (45 százalék) pedig elvetette ezt a felvetést.
A válaszadók enyhe többsége szerint, ha már nem kötelező az oltás, attól még szükség lenne arra, hogy csak az oltottak vagy a védettek mehessenek különböző helyekre, például szállodák, éttermek, rendezvények, stb.
Azok körében, akik szerint nem kell kötelező oltás, kétharmaduk mondta azt, hogy azért jó ez így, mert egy demokráciában az emberek maguk dönthetnek ilyen kérdésekről. Szintén ennek a körnek a harmada elfogadhatónak tartaná a kötelező covid-oltás elrendelését a kórházak tehermentesítése érdekében, amennyiben kiderülne, hogy az oltatlan covid-betegek ellátása okozta pluszfeladatok miatt szűkítik az egészségügyben a nem covid-betegek ellátását.
Tízből nyolc megkérdezett szerint hogy magas a magyarországi járványáldozatok száma, abban szerepe van annak, hogy itthon kevesebb orvos és nővér jut egy betegre, s ezért túlterheltek.
Tízből hat válaszadó szerint nem elfogadható az, hogy a magyar újságírók magyarországi kórházakból nem tudósíthatnak arról, hogy miként látják el a covid-betegeket.
A megkérdezettek enyhe többsége szerint rábírná az oltatlanokat a vakcina felvételére, ha a sajtóban látnák, milyen súlyos állapotba kerülnek azok, akik védtelenül kapják el a vírust.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy azért nem mehet be a sajtó a covid-osztályokra, mert a kormányzat fél attól, hogy kiderülnek az esetleges ellátási hiányosságok.
Tízből hét (72 százalék) válaszadó van beoltva kettő (16 százalék) illetve három vagy több dózissal (56 százalék). A megkérdezettek 2 százaléka mondta azt, hogy idáig egy dózist kapott. Minden negyedik (26 százalék) válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nincsen beoltva.
Míg Budapesten a megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) be van oltva 3, vagy több dózissal, addig a többi városban, községben, vagy éppen megyeszékhelyen lényegesen kevesebben oltakoztak ily mértékben. (57-51-45 százalék).
Az oltatlanok jelentős része azzal indokolta döntését, hogy bár általában bízik a védőoltásokban, de ezekben a vakcinákban nem. Ennél jóval ritkábban előfordult olyan válasz is, hogy alapból oltásellenesek, vagy éppen nem tartják olyan súlyosnak a veszélyt, hogy beoltassák magukat...
CSAPDÁKAT REJTHET A NETES VÁSÁRLÁS - TIPPEK A ROSSZUL KIADOTT ÖSSZEGEK GYORS VISSZASZERZÉSÉRE
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.22.
Rengeteg átveréssel és visszaéléssel találkozhatnak az online vásárlók, de akkor sem árt észnél lenniük, ha látszólag minden a legnagyobb rendben van. A közjegyzők szerint sok pénzt bukhat, aki nem tudja, milyen jogok illetik meg a netes vásárlásban.
Új csalási módszer bukkant fel a neten, a bűnözők ezúttal igazi karácsonyi csalit vetnek be (a részletekről itt olvashat). Nem zárható ki persze, hogy ez a módszerrel az ünnepek után is támadnak. Ahogy alighanem hiába számíthatunk a csodát ígérő termékeket értékesítő honlapok eltűnésére sem. A különböző átverések és visszaélések mellett azonban az online térben más is fenyegetheti a vásárlókat.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint bár egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel...
Szerző: Azénpénzem
2021.12.22.
Új csalási módszer bukkant fel a neten, a bűnözők ezúttal igazi karácsonyi csalit vetnek be (a részletekről itt olvashat). Nem zárható ki persze, hogy ez a módszerrel az ünnepek után is támadnak. Ahogy alighanem hiába számíthatunk a csodát ígérő termékeket értékesítő honlapok eltűnésére sem. A különböző átverések és visszaélések mellett azonban az online térben más is fenyegetheti a vásárlókat.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) felmérése szerint bár egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, ennek ellenére sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket az internetes rendelés során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel...