Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.20.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
2021. december 20., hétfő
LE KÉNE ÁLLNI AZ ÉSZ NÉLKÜLI KARÁCSONYI KÖLTEKEZÉSSEL, HOGY NE SZÁLLJON EL MÉG JOBBAN AZ INFLÁCIÓ
G7.HU / PODCAST
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.20.
Az ősz elejétől felpörgő drágulás önmagában véve nem annyira aggasztó, mint a sebesség, amivel nőnek a fogyasztói árak. Most főleg az erős belső kereslet hajtja a gazdaságot az éves szinten legalább 6,5 százalékos növekedéshez, de a túlfogyasztás fűti az inflációt is, ami aztán öngerjesztő folyamatként beépül a várakozásokba, és még magasabb szintre lökheti az áremelkedést.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.20.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
ÉLETRE NEVELŐ TANFOLYAM 99 ÉVNÉL FIATALABBAKNAK
QUBIT
Szerző: Qubit
2021.12.20.
Mi lenne, ha az iskolában az unalmas-fölösleges elméleti ismeretek helyett arról tanulhatnál, hogy hogyan bérelj lakást, hogyan fizess adót, hogyan tárgyalj emberekkel, és hogyan boldogulj az életben? A Coca-Cola Magyarország fiataloknak szóló, munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő programja, az #énjövőm épp erre tanít – most éppen ingyenes online tananyagok segítségével...
Szerző: Qubit
2021.12.20.
...Az életnek tanulunk? Akkor itt a tananyag
Nem az iskolának, az életnek tanulunk, tartja a latin mondás, de ma éppoly ritka az életre felkészítő iskola, mint a latin anyanyelvű nevelők. Az #énjövőm digitális tananyaga viszont sokakat megszólíthat: egyrészt arra tanít, hogy hogyan boldogulj az életben és a munkaerőpiacon, másrészt rengeteg olyan témát érint, amikkel a közoktatásnak kéne foglalkoznia.
Hogyan kell viselkedni egy állásinterjún? És egy tárgyaláson? Be tudsz mutatkozni valakinek fél perc alatt? Miért fontosak a a gazdasági, jogi és pénzügyi alapismeretek a munkaerőpiacon? Hogyan kell adót fizetni? Mi az a piac, hogyan kell takarékoskodni, és mik a hitelkártya-használat buktatói? Hány személy és mennyi kezdőtőke kell egy káefté alapításához? Hogyan kell lakásbérleti szerződést írni? Mi az a digitális közigazgatás?
Nem az iskolának, az életnek tanulunk, tartja a latin mondás, de ma éppoly ritka az életre felkészítő iskola, mint a latin anyanyelvű nevelők. Az #énjövőm digitális tananyaga viszont sokakat megszólíthat: egyrészt arra tanít, hogy hogyan boldogulj az életben és a munkaerőpiacon, másrészt rengeteg olyan témát érint, amikkel a közoktatásnak kéne foglalkoznia.
Hogyan kell viselkedni egy állásinterjún? És egy tárgyaláson? Be tudsz mutatkozni valakinek fél perc alatt? Miért fontosak a a gazdasági, jogi és pénzügyi alapismeretek a munkaerőpiacon? Hogyan kell adót fizetni? Mi az a piac, hogyan kell takarékoskodni, és mik a hitelkártya-használat buktatói? Hány személy és mennyi kezdőtőke kell egy káefté alapításához? Hogyan kell lakásbérleti szerződést írni? Mi az a digitális közigazgatás?
...
MILLIÁRDOKAT KÖLTÖTTÜNK EL, DE KI LÁTJA AZ EREDMÉNYÉT A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZERBEN?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2021.12.20.
Tovább nőt a korai iskolaelhagyók száma. Ennek okairól beszélt Nahalka István oktatáskutató, aki szerint a hozzáálláson kellene változtatni, hogy az iskolák a gyerekekhez tudjanak alkalmazkodni, mert 2010 óta az iskola egyoldalúan áll a gyerekekhez. A középosztálybeliek kultúrája az iskolák kultúrája, egy hátrányosabb helyzetű gyerek képességeivel így nem tudnak mit kezdeni.
Szerző: BOHUS PÉTER
2021.12.20.
Tovább nőtt azoknak a 18-24 év közötti fiataloknak a száma, akik nem járnak iskolába, és középiskolai végzettségük sincs. "Tehát valamikor abbahagyták a közoktatást, és bár valamikor visszatérhetnek, de tudjuk, hogy közülük már csak nagyon kevesen fognak majd ismét tanulni" - mondta Nahalka István oktatáskutató a Reggeli gyorsban arról a felmérésről, ami szerint többen vannak, akik kiestek a közoktatásból.
Mi az oka ennek? Szerinte egyértelműen az iskolai esélyegyenlőtlenség játszik ebben szerepet. "Ha romlik az esélyegyenlőtlenség, akkor az megjelenik a korai iskolaelhagyók arányának növekedésében is". Márpedig a helyzet romlik: az iskolai esélyegyenlőtlenség Magyarországon 2010 óta növekszik, és erősebbé válik a kapcsolat a tanulók tanulási eredményei és a szociális hátterük között. A hátrányos helyzetű gyerekek körében masszív növekedést lehet tapasztalni. "Aki nyitott szemmel jár a világban, az érzi is, hogy ebben a tekintetben baj van az iskolákban a hátrányos helyzetű gyerekek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek."
A tantervekkel kapcsolatban Nahalka szerint el kellene azon is gondolkodni, hogy "tényleg arra a részletes, előíró, tantervi szisztémára van-e szükség, amivel most rendelkezünk". Szerinte nem, hanem egy "jóval lazább, csak a fejlesztési feladatokat meghatározó tantervre lenne szükség az iskoláknak. A tantervnek ugyanis fontos szerepe van az esélyegyenlőtlenségek kialakulásában.
A probléma ugyanis nem az, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek butábbak lennének, vagy rosszabbak lennének a képességeik, hanem arról van szó szerinte, hogy más képességeik jobbak, mint a többieknek, más területeken vannak ismereteik, de ezeket a képességeket az iskola nem használja fel, mivel egyoldalúan viszonyul a gyerekekhez. Az iskolák kultúráját a középosztályhoz tartozó, magasabb társadalmi rétegekbe tartozó gyerekek kultúrája határozza meg.
Az iskola pedig nem tud a gyerekekhez igazodni, ugyanis ha erre lehetősége lenne, "akkor másképpen nézne ki az esélyegyenlőtlenség helyzete, és a hátrányos helyzetű gyerekek nem kerülnének olyan rossz helyzetbe, mint amilyenben most vannak. Ez egyben a pedagógiában is hatalmas kultúraváltást jelentene. "Meg kéne tanulnunk azt, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek nem otthonról hozzák be a hátrányt az iskolába, hanem azt maga az iskola alakítja ki ezzel az egyoldalúsággal" - mondta Nahalka. Egészen komolyan változtatni kellene a hozzáállásunkon, de ennek semmilyen jele nem látszik, és még az egyetemi oktatásban is csak elvétve jelenik meg ez a gondolat, mondta az oktatáskutató.
Lyukas vödörbe ne öntsünk vizet
Vajon, ha a költségvetésből több pénzt kapna az oktatáspolitika, az megoldaná a helyzetet? Nahalka szerint egy nem megfizetett pedagógus az esélyegyenlőtlenségek csökkentése terén sem tudja úgy ellátni a feladatát, ahogy azt kellene, de azért arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg az oktatási rendszer nem jól használja fel a forrásokat, addig ezek a súlyos problémák megmaradnak. "Az EU-s pénzekből zajló programokban tízmilliárdokat költöttünk el. Valaki látja ennek az eredményét a magyar oktatási rendszerben?" Nahalkának erős kétségei vannak.
"Nem tudjuk a paradigmaváltást végrehajtani, ami ahhoz kell, hogy kezelni tudjuk az esélyegyenlőtlenségeket" - mondta.
BÖDŐCS TIBOR: A CSALÁDI VISZONYOKBÓL LEVEZETHETŐ A POLITIKAI MŰKÖDÉSÜNK
KÖNYVESMAGAZIN
Szerzők: SZEDER KATA, VALUSKA LÁSZLÓ
2021.12.20.
Az életünk maga a giccs. Bár elsőre merész állításnak tűnik, de ha abból indulunk ki, hogy a közbeszédet nemzetközi szinten is egyre inkább átitató populizmus igazából nem más, mint a politika giccses változata, már nem is vagyunk olyan messze a valóságtól. Bödőcs Tibor új, ÉV KÖNYVE listánkra is felkerült regénye, a barokkosan túlírt cirkuszbirodalomban játszódó Mulat a Manézs (ITT tudsz beleolvasni) ennek a cseppet sem újkeletű, autoriter rendszerek felépítését és működtetését megalapozó jelenségnek adja szatírikus látleletét, ami nem csupán a hatalommal soha betelni nem tudó uralkodó osztály, de az őt éltető nép elé is tükröt tart. A könyv kapcsán többek között a család és politika viszonyáról, hatalmi mámorról, nemzeti nincs-élményről beszélgettünk a szerzővel...
Szerzők: SZEDER KATA, VALUSKA LÁSZLÓ
2021.12.20.
KÉT VILÁG
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.19.
Azt pontosan tudom, nekem is mekkora küzdelem volt magammal az elején, mire el tudtam engedni azt a viszonyulást, amivel egy másfajta szocializációval megjelentem ebben az egészben. Elég sok kudarc vitt odáig, hogy megértsem: nem annyi, hogy megmondjuk, mert felismertük, mit kellene másképp tenniük… Hogy pl. ki kellene takarítani, meg kellene művelni a kertet, be kellene osztani a pénzt, befizetni a csekkeket, dolgozni kellene, fogamzásgátlást használni, nem dohányozni a kismamának, orvoshoz menni, aki beteg, nem agresszióval intézni a konfliktusokat, nem hazudni, stb…
És ezt a viszonyulást látom azokon is, akik, jó messze ettől az egésztől, amit generációs szegénységnek hívunk, bizton érzik: ők tudják a tutit. Nulla tapasztalattal rendelkezve erről, csak úgy, ‘elméletben”, a saját szocializációból, élethelyzetből kiindulva. Jó szándékkal persze, ez vitathatatlan, de a valós helyzetet nem ismerve. Rengeteg jó tanácsot kaptam már, és kapok folyamatosan, pl. miért nem sütünk kenyeret, az idősebb asszonyok biztosan tudják még a módját, fogjunk össze, és lesz minden nap friss kenyér a faluban. Használjanak mosható betétet, mint régen, nagyanyáink korában, és akkor nem lesz probléma a menstruációs szegénység. Miért nem mondjuk meg nekik, hogy ne szüljenek annyi gyereket? Miért nem a férfiakra építünk a közösségfejlesztésben, miért a nőkre? Javítsák meg kalákában a házakat…hiszen ott vannak, van idejük… fogjanak össze. Miért nem mondjuk meg nekik, hogy társasjátékozzanak a szülők a gyerekekkel, az mindenkit fejlesztene…stb.
Mindig elmondom, leírom, hogy nem ennyi… nem az van, hogy elmondjuk, mit kellene másképp, ők meg majd úgy tesznek. Ez nem olyan, mintha egy “aha” élményben felismernék az életük eddigi nagy problémáit, és rögvest életstratégiát váltanak. Ha ennyi lenne, már rég megoldódott volna a társadalmi leszakadás problémája.
Most is kérdezte valaki, egy kommentben, hogy nem lehetne-e, hogy a szülők eltegyék a cipősdoboz ajándékokat szentestéig…hogy ne most bontsák ki, majd csak akkor, a gyertyagyújtáskor. Nyilván, akiknél a szenteste közös családi hagyományokon nyugszik, ott ez a természetes menete a dolognak. De ahol sosem volt ilyen, ott nem fog működni. Kérésre sem. Válaszoltam is erre a kommentre, el is fogadta az illető az érvelésemet. Aztán másnap, a reggeli megbeszélésen mesélte az egyik kollégám, hogy olvasta ezt a kommentváltást, és olyan szívesen megmutatta volna tegnap azt a pillanatot, mikor az egyik fiúcska, megkapva a dobozát, ott, a ház előtt, rögtön felcibálta a csomagolást, beletúrt, félretolva a benne levő dolgokat, kivett egy Oreo-kekszet, amit ott, rögtön elkezdett enni… fel sem nem nézve, kizárva mindent és mindenkit. Mennyire messziről kell indulni itt, hogy az ünnep varázsából valami beépüljön. És mennyire más körülmények kellenének ehhez.
Azért veszélyes magunkból kiindulni, mert akkor óhatatlan az az elvárás, ami ránk épül. Pedig ez nem rólunk szól…És ha valami nem úgy működik, ahogy mi gondoltuk, pl. az adománynak nem úgy örül, aki kapja, mint hogy azt az adományozó elvárja, akkor ott a kudarcérzés, a sértődöttség, a megértésre pedig nehéz rávenni magát ezek után az illetőnek.
Ebben a munkában mindig, mindent értelmezni kell, nyugodtan, higgadtan, alázattal. Különben az okok sosem sejlenek fel, a felszínen megjelenő reakciókból pedig veszélyes olyan következtetéseket levonni, amire aztán építeni akarunk a változásokhoz.
Mindenben megtalálhatók azonban a közös pontok. A szocializációban is. Csak olyan helyzet kell, amiben felismerhetők. A közös pontok megtalálása pedig segít a különbözőségek közelítésében is. Mert a közös pont mindig az alapja a bizalomnak.
Néha persze nehezen találjuk. Mert ilyenkor, többnyire, magunkat látjuk csak, és nem őket.
Emlékszem, pár éve voltam egy családnál. Kérdezték, kérek-e egy kávét. Késő délután volt, olyankor már rég nem kávézok, de tudtam, ez most itt nem visszautasítható, kértem hát. Feltették, majd kerestek egy “szép” csészét a szekrény tetején. Kiöblítette az asszony, hiszen poros volt, egy műanyag flakonból öntött bele egy kis vizet. Aztán beleöntötte a kávét, és hozta, boldogan. Benne a kanál, fullra nyomva cukorral. Fel sem merült benne, hogy esetleg nem cukorral iszom. Volt cukor, és ő nagyon akart jó vendéglátó lenni. Teljesen másképp, mint ahogy mi, másképp szocializálódva kínálunk meg kávéval valakit.
Kell érteni azt is, mikor ők is akarnak. Visszaadni valamit. Az ő szocializációs mintájuk szerint.
Egyik kollégám a karácsonyi cipősdobozzal ment, de nem talált otthon senkit. Telefonált, az anyuka kérte, adja már be a kocsmába, mert ott dolgozik, nem tud elmenni. A kollégám ment, beadta. A láthatóan törzsközönség között átfurakodva odaadta az ajándékot, és fordult is kifele, mikor utána kiáltottak:”tanár bácsi…álljon már meg, és fogyasszon valamit… meghívom”.
Vagy egy másik történet a hétről: egy szemmel láthatóan nagyon szerény körülmények között élő családhoz ment egy kollégám. Ismerték már az alapítványt, hírből. Örömmel vették át az élelmiszercsomagot, majd váratlan kérdéssel rukkoltak elő: “hogy lehet támogatni ezt az alapítványt?” “Mire tetszenek gondolni?”-kérdezte meglepetten a kollégám. “Hát, hogy majd hónap elején, mikor megkapjuk a pénzt, egyszer mi is adnánk valamennyit maguknak.”-hangzott a válasz.
Azt hiszem, egy régebbi támogatottunk heti kommentje mutatja legjobban, ők hogy érzik, hol a kulcs ebben az egészben: “Sziasztok en ere csak azt tudom mondani minden elismeresem a nora nenié mert ha ö nincs es a munka tarsai akkor par evel ezelot az en csaladom szet hullot volna oda jot hozank nem kritizalt fel ajanlota a segitseget mi szivesen fogadtuk es attol a perctol csak jobb volt az elet szmunkra csak igy tovab nora neni”
Hogy hol vannak ebben a kulcsszavak? Nos itt: “nem kritizált, felajánlotta a segítségét, mi szívesen fogadtuk”. Nem ítélkezni, nem kritikával közelíteni, nem leszólni, hanem megpróbálni megérteni. Felajánlani a segítséget, de hagyni, hogy ők maguk akarják.
Persze nem működik ez sem mindenhol. Ehhez egy komoly hatás-összehangolás kell, amiben nemcsak mi, hanem az intézményrendszer is részt vesz. És vannak helyzetek, mikor nincs idő erre, amikor csak a hatósági eszközök működnek. De a szocializációs mintákon csak így lehet változtatni. Ott lenni, és olyan helyzeteket teremteni, amiben megfogalmazódhat a belső igény a változásra, és ehhez segítséget adni.
A szocializációs minták pedig a szociális készségeken alapulnak. Amit a család, a közösség, és az iskola fejleszthet leginkább. A másfajta életstratégiák felépítéséhez ezek nélkülözhetetlenek. És a szülői generációnál is nagy bajok vannak ezzel… a minta pedig ma a családban a legerősebb. Az iskolarendszer ma inkább elszenvedője, mint formálója a helyzetnek. A közösségek íratlan etikai kódexe pedig mára romokban van. A felnőtt generációnál pedig bepótolni, ami hiányzik, rettentő nehéz, és leamortizál minden hatást, ami kívülről érkezne.
A baj csak az, hogy ezt jelenleg sehol sem tudom beemeltetni. Hogy ezzel foglalkozni kellene rendszerszinten is. A rendszer is úgy működik, hogy kritizálja, “megmondja nekik”, vagy büntetéssel próbálja kényszeríteni. És nem értik, hogy miért nem csinálják úgy, ahogy azt elvárják. Nem tudom, mit kellene tenni, hogy megértsék: sem az, hogy megmondják nekik, sem a lehetőségek puszta nyújtása nem elég. Túl sokáig váratott magára minden…. és a baj már sokkal nagyobb, mint messziről látszik.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.19.
És ezt a viszonyulást látom azokon is, akik, jó messze ettől az egésztől, amit generációs szegénységnek hívunk, bizton érzik: ők tudják a tutit. Nulla tapasztalattal rendelkezve erről, csak úgy, ‘elméletben”, a saját szocializációból, élethelyzetből kiindulva. Jó szándékkal persze, ez vitathatatlan, de a valós helyzetet nem ismerve. Rengeteg jó tanácsot kaptam már, és kapok folyamatosan, pl. miért nem sütünk kenyeret, az idősebb asszonyok biztosan tudják még a módját, fogjunk össze, és lesz minden nap friss kenyér a faluban. Használjanak mosható betétet, mint régen, nagyanyáink korában, és akkor nem lesz probléma a menstruációs szegénység. Miért nem mondjuk meg nekik, hogy ne szüljenek annyi gyereket? Miért nem a férfiakra építünk a közösségfejlesztésben, miért a nőkre? Javítsák meg kalákában a házakat…hiszen ott vannak, van idejük… fogjanak össze. Miért nem mondjuk meg nekik, hogy társasjátékozzanak a szülők a gyerekekkel, az mindenkit fejlesztene…stb.
Mindig elmondom, leírom, hogy nem ennyi… nem az van, hogy elmondjuk, mit kellene másképp, ők meg majd úgy tesznek. Ez nem olyan, mintha egy “aha” élményben felismernék az életük eddigi nagy problémáit, és rögvest életstratégiát váltanak. Ha ennyi lenne, már rég megoldódott volna a társadalmi leszakadás problémája.
Most is kérdezte valaki, egy kommentben, hogy nem lehetne-e, hogy a szülők eltegyék a cipősdoboz ajándékokat szentestéig…hogy ne most bontsák ki, majd csak akkor, a gyertyagyújtáskor. Nyilván, akiknél a szenteste közös családi hagyományokon nyugszik, ott ez a természetes menete a dolognak. De ahol sosem volt ilyen, ott nem fog működni. Kérésre sem. Válaszoltam is erre a kommentre, el is fogadta az illető az érvelésemet. Aztán másnap, a reggeli megbeszélésen mesélte az egyik kollégám, hogy olvasta ezt a kommentváltást, és olyan szívesen megmutatta volna tegnap azt a pillanatot, mikor az egyik fiúcska, megkapva a dobozát, ott, a ház előtt, rögtön felcibálta a csomagolást, beletúrt, félretolva a benne levő dolgokat, kivett egy Oreo-kekszet, amit ott, rögtön elkezdett enni… fel sem nem nézve, kizárva mindent és mindenkit. Mennyire messziről kell indulni itt, hogy az ünnep varázsából valami beépüljön. És mennyire más körülmények kellenének ehhez.
Azért veszélyes magunkból kiindulni, mert akkor óhatatlan az az elvárás, ami ránk épül. Pedig ez nem rólunk szól…És ha valami nem úgy működik, ahogy mi gondoltuk, pl. az adománynak nem úgy örül, aki kapja, mint hogy azt az adományozó elvárja, akkor ott a kudarcérzés, a sértődöttség, a megértésre pedig nehéz rávenni magát ezek után az illetőnek.
Ebben a munkában mindig, mindent értelmezni kell, nyugodtan, higgadtan, alázattal. Különben az okok sosem sejlenek fel, a felszínen megjelenő reakciókból pedig veszélyes olyan következtetéseket levonni, amire aztán építeni akarunk a változásokhoz.
Mindenben megtalálhatók azonban a közös pontok. A szocializációban is. Csak olyan helyzet kell, amiben felismerhetők. A közös pontok megtalálása pedig segít a különbözőségek közelítésében is. Mert a közös pont mindig az alapja a bizalomnak.
Néha persze nehezen találjuk. Mert ilyenkor, többnyire, magunkat látjuk csak, és nem őket.
Emlékszem, pár éve voltam egy családnál. Kérdezték, kérek-e egy kávét. Késő délután volt, olyankor már rég nem kávézok, de tudtam, ez most itt nem visszautasítható, kértem hát. Feltették, majd kerestek egy “szép” csészét a szekrény tetején. Kiöblítette az asszony, hiszen poros volt, egy műanyag flakonból öntött bele egy kis vizet. Aztán beleöntötte a kávét, és hozta, boldogan. Benne a kanál, fullra nyomva cukorral. Fel sem merült benne, hogy esetleg nem cukorral iszom. Volt cukor, és ő nagyon akart jó vendéglátó lenni. Teljesen másképp, mint ahogy mi, másképp szocializálódva kínálunk meg kávéval valakit.
Kell érteni azt is, mikor ők is akarnak. Visszaadni valamit. Az ő szocializációs mintájuk szerint.
Egyik kollégám a karácsonyi cipősdobozzal ment, de nem talált otthon senkit. Telefonált, az anyuka kérte, adja már be a kocsmába, mert ott dolgozik, nem tud elmenni. A kollégám ment, beadta. A láthatóan törzsközönség között átfurakodva odaadta az ajándékot, és fordult is kifele, mikor utána kiáltottak:”tanár bácsi…álljon már meg, és fogyasszon valamit… meghívom”.
Vagy egy másik történet a hétről: egy szemmel láthatóan nagyon szerény körülmények között élő családhoz ment egy kollégám. Ismerték már az alapítványt, hírből. Örömmel vették át az élelmiszercsomagot, majd váratlan kérdéssel rukkoltak elő: “hogy lehet támogatni ezt az alapítványt?” “Mire tetszenek gondolni?”-kérdezte meglepetten a kollégám. “Hát, hogy majd hónap elején, mikor megkapjuk a pénzt, egyszer mi is adnánk valamennyit maguknak.”-hangzott a válasz.
Azt hiszem, egy régebbi támogatottunk heti kommentje mutatja legjobban, ők hogy érzik, hol a kulcs ebben az egészben: “Sziasztok en ere csak azt tudom mondani minden elismeresem a nora nenié mert ha ö nincs es a munka tarsai akkor par evel ezelot az en csaladom szet hullot volna oda jot hozank nem kritizalt fel ajanlota a segitseget mi szivesen fogadtuk es attol a perctol csak jobb volt az elet szmunkra csak igy tovab nora neni”
Hogy hol vannak ebben a kulcsszavak? Nos itt: “nem kritizált, felajánlotta a segítségét, mi szívesen fogadtuk”. Nem ítélkezni, nem kritikával közelíteni, nem leszólni, hanem megpróbálni megérteni. Felajánlani a segítséget, de hagyni, hogy ők maguk akarják.
Persze nem működik ez sem mindenhol. Ehhez egy komoly hatás-összehangolás kell, amiben nemcsak mi, hanem az intézményrendszer is részt vesz. És vannak helyzetek, mikor nincs idő erre, amikor csak a hatósági eszközök működnek. De a szocializációs mintákon csak így lehet változtatni. Ott lenni, és olyan helyzeteket teremteni, amiben megfogalmazódhat a belső igény a változásra, és ehhez segítséget adni.
A szocializációs minták pedig a szociális készségeken alapulnak. Amit a család, a közösség, és az iskola fejleszthet leginkább. A másfajta életstratégiák felépítéséhez ezek nélkülözhetetlenek. És a szülői generációnál is nagy bajok vannak ezzel… a minta pedig ma a családban a legerősebb. Az iskolarendszer ma inkább elszenvedője, mint formálója a helyzetnek. A közösségek íratlan etikai kódexe pedig mára romokban van. A felnőtt generációnál pedig bepótolni, ami hiányzik, rettentő nehéz, és leamortizál minden hatást, ami kívülről érkezne.
A baj csak az, hogy ezt jelenleg sehol sem tudom beemeltetni. Hogy ezzel foglalkozni kellene rendszerszinten is. A rendszer is úgy működik, hogy kritizálja, “megmondja nekik”, vagy büntetéssel próbálja kényszeríteni. És nem értik, hogy miért nem csinálják úgy, ahogy azt elvárják. Nem tudom, mit kellene tenni, hogy megértsék: sem az, hogy megmondják nekik, sem a lehetőségek puszta nyújtása nem elég. Túl sokáig váratott magára minden…. és a baj már sokkal nagyobb, mint messziről látszik.
„JELENLEG BIRKÁKAT NEVELÜNK” - TÍZÉVES HOFFMANN RÓZSA FŐ MŰVE
HVG / ÉLET+STÍLUS
Szerző: BALLA ISTVÁN
2021.12.19.
Egy évtizedes a törvény, ami megfosztotta az iskolákat az önállóságtól, gyerekeket pedig a minőségi közoktatástól. A Szülői Hang pedagógusok és szülők véleménye alapján térképezte fel a köznevelési törvény hatásait, a kép lesújtó.
Az első Orbán-kormány oktatási minisztere, Pokorni Zoltán nemet mondott, de 2011. december 19-én névszerinti szavazással elfogadta a parlamenti többség a köznevelési törvényt. Öt éve is értékeltük a magyar iskolarendszert alapjaiban felrúgó jogszabály következményeit: mint akkor írtuk a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni, sőt az akkori PISA-mérés minden korábbinál katasztrofálisabbra sikerült. Azóta volt ebben még egy kör, hasonlóan rossz eredménnyel - a magyar közoktatás stabilan tartja az alacsony színvonalat.
Az oktatásvezetés (amelynek élén a "változás arca", az Orbán Viktornak ellenmondani nem tudó Hoffmann Rózsa már rég megbukott, utódja Czunyiné Bertalan Judit szintén, és Palkovics László se sokáig vezette e területet: a tízéves évfordulót Maruzsa Zoltán „ünnepelheti”) hibát hibára halmozott, majd ezeket próbálta és próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni. (Erről elemzésünket bővebben itt olvashatja.)
„A magyar köznevelés rendszere egy XIX. századi nevelési koncepcióra építve, a diktatúrák világát idéző szabályozási környezetben, egy meghaladott tartalmi követelményrendszer alapján brutálisan szelektív iskolarendszert szinte minden elemében centralizált-uniformizált óvodai-iskolai gyakorlatot fog eredményezni” – mondta a törvény ellen a hideg Kossuth téren a szavazás pillanataiban tiltakozó maroknyi szakember. Pontosan ez jött be öt éve, és ez látszik most, 2021-ben is...
Szerző: BALLA ISTVÁN
2021.12.19.
Az első Orbán-kormány oktatási minisztere, Pokorni Zoltán nemet mondott, de 2011. december 19-én névszerinti szavazással elfogadta a parlamenti többség a köznevelési törvényt. Öt éve is értékeltük a magyar iskolarendszert alapjaiban felrúgó jogszabály következményeit: mint akkor írtuk a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni, sőt az akkori PISA-mérés minden korábbinál katasztrofálisabbra sikerült. Azóta volt ebben még egy kör, hasonlóan rossz eredménnyel - a magyar közoktatás stabilan tartja az alacsony színvonalat.
Az oktatásvezetés (amelynek élén a "változás arca", az Orbán Viktornak ellenmondani nem tudó Hoffmann Rózsa már rég megbukott, utódja Czunyiné Bertalan Judit szintén, és Palkovics László se sokáig vezette e területet: a tízéves évfordulót Maruzsa Zoltán „ünnepelheti”) hibát hibára halmozott, majd ezeket próbálta és próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni. (Erről elemzésünket bővebben itt olvashatja.)
„A magyar köznevelés rendszere egy XIX. századi nevelési koncepcióra építve, a diktatúrák világát idéző szabályozási környezetben, egy meghaladott tartalmi követelményrendszer alapján brutálisan szelektív iskolarendszert szinte minden elemében centralizált-uniformizált óvodai-iskolai gyakorlatot fog eredményezni” – mondta a törvény ellen a hideg Kossuth téren a szavazás pillanataiban tiltakozó maroknyi szakember. Pontosan ez jött be öt éve, és ez látszik most, 2021-ben is...
ANNYI A PÉNZE A KÖZMÉDIÁNAK, HOGY NEM TUDJA ELKÖLTENI, PEDIG MÁR KÓKA JÁNOS MAGÁNKLINIKÁJÁVAL IS LESZERZŐDTEK
444.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.12.20.
Szeptember végéig 8,1 milliárd forint nyereséggel zárt az MTVA, jövőre pedig már 130 milliárd forintból próbálják megoldani az objektív, kiegyensúlyozott tájékoztatást.
Most már huzamosabb ideje annyi pénze van a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), hogy nem tudja mire elkölteni. A közmédiánál - ellentétben a kereskedelmi tévékkel és rádiókkal - alapvetően nem döntő szempont a nyereségesség, ennek ellenére tavaly nem tudta elkölteni a költségvetésből kapott támogatást, így 20,5 milliárd forint profittal zárt, és idén is jó eséllyel milliárdok maradnak a tárban.
Az MTVA 2021 harmadik negyedéves eredménykimutatása szerint idén szeptember végéig 8,1 milliárd forint adózott eredménnyel zárt a közmédia büdzséje. Ez június végén már 10,1 milliárd forintnál is tartott, tehát kétmilliárd forinttal ugyan romlott a mérleg, de még így is bőven nyereségesen üzemel a közmédia. Ehhez persze költségvetési források kellenek: ez az egyéb bevételek soron található 82,3 milliárd forintos összeggel, míg a reklámokból 4,2 milliárd forint folyt be. Ez eddig bőven fedezte a kiadásokat, amelyek jelentős része szolgáltatásokra és bérekre ment el...
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.12.20.
Az MTVA 2021 harmadik negyedéves eredménykimutatása szerint idén szeptember végéig 8,1 milliárd forint adózott eredménnyel zárt a közmédia büdzséje. Ez június végén már 10,1 milliárd forintnál is tartott, tehát kétmilliárd forinttal ugyan romlott a mérleg, de még így is bőven nyereségesen üzemel a közmédia. Ehhez persze költségvetési források kellenek: ez az egyéb bevételek soron található 82,3 milliárd forintos összeggel, míg a reklámokból 4,2 milliárd forint folyt be. Ez eddig bőven fedezte a kiadásokat, amelyek jelentős része szolgáltatásokra és bérekre ment el...
KIKHEZ JUTNAK AZ AGRÁRPÉNZEK?
K-MONITOR BLOG
Szerző: ORSIVIN
2021.12.20.
Bár az agrártámogatások a nyolcvanas évektől kezdve egyre kisebb hányadát adják az EU-s költségvetésnek, a közös agrárpolitika (KAP) még mindig igencsak jelentős tételt jelent a hazai támogatási politikában. Ahogy 2012 óta minden évben, most is elemezzük a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, vagyis azt, kiknek jutnak a legnagyobb területalapú és fejlesztési támogatások. 2020 ebből a szempontból különleges év volt, ez volt ugyanis a 2014-2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet már a COVID is befolyásolt. Mindeközben terítéken van a KAP nagyszabású reformja is. 2023-tól már az új szabályok alapján fogják folyósítani a támogatásokat.
Szerző: ORSIVIN
2021.12.20.
Tartalom
- Közös agrárpolitika
- A hazai agrártámogatások szerkezete 2020-ban
- A legnagyobb hazai agrárcsoportok – új generációk, agrárdinasztiák
- Hovatovább, agrártámogatások?
A korábbi években megjelent elemzéseink:
2012 - Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek
2014 - Simicskáék, Csányi és Leisztinger újra a dobogón
2015 - A nagyon gazdag magyar gazda-milliárdosok nagyon sok pénzt kapnak az Európai Uniótól
2016 - Még nem történt meg az oligarchacsere az agrártámogatásoknál
2017 - A kormányfő környezete már kóstolgatja a mezőgazdaságot
2018 - Dollármilliárdosaink a mezőgazdaságban is arattak
2019 - Bekebelezte Mészáros Simicska agrárbirodalmát
2020 - Viharos évek után beállni látszik a zöldbárók rangsora
KARÁCSONYI ÜGYELET - DE MILYEN ÁRON?
MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK elnökség
2021.12.20.
Karácsonykor a családunkkal együtt töltött békés idő különösen fontos helyet tölt be a szívünkben. Több hivatás képviselői azonban hétvégén és ünnepnapokon, így karácsonykor is kénytelenek távol lenni a szeretteiktől. Az orvosokra és ápolókra ez kifejezetten igaz, hiszen az egészségügyben soha nincs szünet, az önök biztonságos ellátását mindig garantálni kell.
Fontos, hogy tudják: az ügyeleti ellátás nagyon törékennyé vált erre a karácsonyra, és csak az orvosok önkéntes elhatározásából működnek még a kórházak. Az év eleji törvénymódosítás hatására ugyanis az ügyeletes orvosok még a hétköznapi bérüket sem kapják meg a megterhelő éjszakai és hétvégi ügyelet idejére. Csupán az óradíj 70%-a garantált, ami még munkaszüneti vagy ünnepnapon is csak 80-90%-ra megy fel. Egy fiatal kolléga esetében ez 1300 forintos nettó órabért jelent. Ezért értelemszerűen egyre nehezebb ügyeletes orvost találni, egyre kevesebben, egyre többet és fáradtabban dolgoznak. A Magyar Orvosi Kamara ezért tartja fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyeleti díjak rendezésének halogatása a biztonságos betegellátást már most is veszélyezteti. Ahhoz, hogy az állami egészségügy kiszámítható és választható pálya legyen a kollégák számára, fontos a díjazás rendezése, az ügyeleti rendszer stabilizálása.
Magyar Orvosi Kamara Elnöksége
Szerző: MOK elnökség
2021.12.20.
Karácsonykor a családunkkal együtt töltött békés idő különösen fontos helyet tölt be a szívünkben. Több hivatás képviselői azonban hétvégén és ünnepnapokon, így karácsonykor is kénytelenek távol lenni a szeretteiktől. Az orvosokra és ápolókra ez kifejezetten igaz, hiszen az egészségügyben soha nincs szünet, az önök biztonságos ellátását mindig garantálni kell.
Fontos, hogy tudják: az ügyeleti ellátás nagyon törékennyé vált erre a karácsonyra, és csak az orvosok önkéntes elhatározásából működnek még a kórházak. Az év eleji törvénymódosítás hatására ugyanis az ügyeletes orvosok még a hétköznapi bérüket sem kapják meg a megterhelő éjszakai és hétvégi ügyelet idejére. Csupán az óradíj 70%-a garantált, ami még munkaszüneti vagy ünnepnapon is csak 80-90%-ra megy fel. Egy fiatal kolléga esetében ez 1300 forintos nettó órabért jelent. Ezért értelemszerűen egyre nehezebb ügyeletes orvost találni, egyre kevesebben, egyre többet és fáradtabban dolgoznak. A Magyar Orvosi Kamara ezért tartja fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy az ügyeleti díjak rendezésének halogatása a biztonságos betegellátást már most is veszélyezteti. Ahhoz, hogy az állami egészségügy kiszámítható és választható pálya legyen a kollégák számára, fontos a díjazás rendezése, az ügyeleti rendszer stabilizálása.
Magyar Orvosi Kamara Elnöksége
ELKÉPESZTŐEN GYORSAN KÉPES TERJEDNI AZ OMIKRON, DE AZ ASTRAZENECA, A MODERNA ÉS A PFIZER FELVESZI VELE A HARCOT
QUBIT
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2021.12.20.
A két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, de fontos a harmadik oltás. A Janssen, a Sinopharm és a Szputnyik egy átfogó nemzetközi kutatás szerint nem sokat ér az omikron ellen, bár a Gamelaja Intézet szerint az orosz vakcinával minden rendben.
Több európai országban és az Egyesült Államokban is rendkívül gyorsan terjed a koronavírus új mutációja, az omikron. A Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb városának, Johannesburgnak is otthont adó Gauteng tartományban, az ottani omikronhullám központjában lassan már tetőzhet a fertőzések száma, de az ország egészét nézve a számok tovább növekednek.
December eleje óta több vizsgálat feltárta azt is, hogy az omikron részlegesen megkerüli az oltások által nyújtott védettséget, ami jelentősen megnöveli az újrafertőződés esélyét. Bár két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, aminek okairól korábban írtunk, a harmadik oltás képes az omikron esetén is erős védelmet garantálni a tünetes megbetegedéssel szemben...
Szerző: TÓTH ANDRÁS
2021.12.20.
Több európai országban és az Egyesült Államokban is rendkívül gyorsan terjed a koronavírus új mutációja, az omikron. A Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb városának, Johannesburgnak is otthont adó Gauteng tartományban, az ottani omikronhullám központjában lassan már tetőzhet a fertőzések száma, de az ország egészét nézve a számok tovább növekednek.
December eleje óta több vizsgálat feltárta azt is, hogy az omikron részlegesen megkerüli az oltások által nyújtott védettséget, ami jelentősen megnöveli az újrafertőződés esélyét. Bár két vakcinadózis továbbra is jól védhet a súlyos megbetegedés ellen, aminek okairól korábban írtunk, a harmadik oltás képes az omikron esetén is erős védelmet garantálni a tünetes megbetegedéssel szemben...
SULYOK TAMÁS ELNÖK SZERINT ELMOZDÍTHATATLAN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, MIKÖZBEN BÍRÓSÁG ELÉ KELLENE ÁLLÍTANI ŐKET
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.12.19.
Sulyok Tamást és társait büntetőjogi felelősség terheli. Ebből pedig az következik, hogy a jogállam létrejötte esetén nemhogy el kell mozdítani ezeket az embereket, akik ezt lehetővé tették, hanem azonnal őrizetbe kell venni, bilincsben elvezetni, és az alkotmányos rend megdöntésében játszott szerepük miatt börtönre ítélni őket. A maximális büntetési tétel az életfogytiglan, ami kifejezi az általuk elkövetett bűncselekmény súlyosságát. Elmozdításuk a jogállam helyreállítását jelenti.
Szerző: Amerikai Népszava
2021.12.19.
“Az Alkotmánybíróság tagjai elmozdíthatatlanok” – jelentette ki Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. A kijelentés azért is nevetséges, mert az a közrádió, amelyben ő megszólalt, maga is törvénysértő módon működik, nem felel meg a jogállami normáknak és súlyosan sérti a sajtószabadságot. Ehhez pedig a Sulyok által vezetett fideszes alkotmánybíróság törvénysértő módon asszisztál. Az az alkotmánybíróság, amiről ő beszél, egy párttestület, amely az alkotmányos rend megdöntését fedezi és segíti.
Sulyok arcátlansága példátlan, ahogy előadja, hogy “Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott az alkotmányosság mindenáron való betartásáról”. Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni”. Hol van Magyarországon alkotmányosság? A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt, ezek egyike az alkotmánybíróság lenne. Az Európai Unióban a jogállamiság felszámolásának vizsgálata zajlik, ami szégyen Sulyokra és a testületére nézve.
Orbán 2010-ben egy demokratikus választáson került hatalomra, majd azonnal bejelentette, hogy “fülkeforradalom” történt, és a parlamenti választáson őt a magyar nép egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megalapításával bízta meg. Csakhogy “fülkeforradalmat” az érvényben levő Alkotmány nem ismert, a szavazólapon nem volt szó semmiféle megbízásról, csak parlamenti képviselőket választottak, nem új rendszert. A NENYI pedig törvénnyé tette a felhatalmazás nélküli új rendszert, ami az alkotmányos rend megdöntésének terve volt, ami be is következett.
Mindehhez asszisztált a Fidesz által összerakott és a Fidesznek dolgozó alkotmánybíróság, amellyel bűnrészessé vált az alkotmányos rend megdöntésében. Magyarországon a hatalom kizárólagos birtoklása valósul meg, ami alkotmányellenes, és az Alkotmány szerint köteles ellene fellépni minden ember, de elsők között az alkotmánybíróság. Sulyok tesülete ezzel szemben nem védte meg az Alkotmányt, hanem a mai napig asszisztál egy államcsínyhez. Egypárti akarattal és sima kétharmados többséggel nem lehet eltörölni a demokratikus Alkotmányt, leváltva egy párt alaptörvényére.
Ezt egyebek mellett az alkotmánybíróságnak kellett volna megakadályoznia, de nem tette. Ezért Sulyok Tamást és társait büntetőjogi felelősség terheli...
Sulyok arcátlansága példátlan, ahogy előadja, hogy “Magyarországon a rendszerváltás óta valamennyi politikai erő között konszenzus uralkodott az alkotmányosság mindenáron való betartásáról”. Soha, senki nem vonta kétségbe, hogy csak alkotmányos eszközökkel lehet jogszabályt módosítani és bármilyen politikai jellegű cselekvést elvégezni”. Hol van Magyarországon alkotmányosság? A fékek és ellensúlyok rendszere megszűnt, ezek egyike az alkotmánybíróság lenne. Az Európai Unióban a jogállamiság felszámolásának vizsgálata zajlik, ami szégyen Sulyokra és a testületére nézve.
Orbán 2010-ben egy demokratikus választáson került hatalomra, majd azonnal bejelentette, hogy “fülkeforradalom” történt, és a parlamenti választáson őt a magyar nép egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszere megalapításával bízta meg. Csakhogy “fülkeforradalmat” az érvényben levő Alkotmány nem ismert, a szavazólapon nem volt szó semmiféle megbízásról, csak parlamenti képviselőket választottak, nem új rendszert. A NENYI pedig törvénnyé tette a felhatalmazás nélküli új rendszert, ami az alkotmányos rend megdöntésének terve volt, ami be is következett.
Mindehhez asszisztált a Fidesz által összerakott és a Fidesznek dolgozó alkotmánybíróság, amellyel bűnrészessé vált az alkotmányos rend megdöntésében. Magyarországon a hatalom kizárólagos birtoklása valósul meg, ami alkotmányellenes, és az Alkotmány szerint köteles ellene fellépni minden ember, de elsők között az alkotmánybíróság. Sulyok tesülete ezzel szemben nem védte meg az Alkotmányt, hanem a mai napig asszisztál egy államcsínyhez. Egypárti akarattal és sima kétharmados többséggel nem lehet eltörölni a demokratikus Alkotmányt, leváltva egy párt alaptörvényére.
Ezt egyebek mellett az alkotmánybíróságnak kellett volna megakadályoznia, de nem tette. Ezért Sulyok Tamást és társait büntetőjogi felelősség terheli...
NEGYVENES VIDÉKI NŐK SZÜLTEK, BUDAPESTEN MÉG CSÖKKENT IS A BABÁK SZÁMA – A KORMÁNY NÉPESEDÉSI POLITIKÁJÁNAK MÉRLEGE
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.12.20.
Az Orbán-kabinet sikere, hogy tíz év alatt 1,23-ról, 1,55-re nőtt a teljes termékenységi mutató, vagyis hogy egy magyar nő élete során átlagosan hány gyermeknek ad életet. No, de hova születettek a kisbabák? Megnéztük, kiszámoltuk, és új trendekre bukkantunk. A többlet szinte kizárólag a vidéki Magyarországnak köszönhető, elsősorban az északkeleti, szegényebb régióknak. Csupán a 20 ezer lakosnál kisebb településeken sikerült demográfiai fordulatot elérni, a fővárosban még csökkent is a kisbabák száma. A különös demográfiai trendváltás mégsem a szegény, iskolázatlan szülők gyerekvállalásának tudható be, hanem az érettségizett, érett vidéki nőknek. A sokezer milliárdos intézkedéscsomag miért nem hat a nagyvárosiakra? Milyen termékenységi fordulat az, amely főként a 40 éven felülieknek köszönhető?
Senki sem örülne annak, ha a válságrégiókba került volna a születési többlet. De odakerült? Részben.
Nincs mit szépíteni: elég ránézni a KSH 2013-as és 2020-as megyei termékenységi adataira, hogy lássuk, az ország kelet és észak felé lejt. Ha az utolsó év adatait nézzük, akkor is azt látjuk, hogy a teljes termékenységi mutató 2020-ban Borsodban (1,92), Szabolcsban (1,88) és Nógrádban volt a legmagasabb (1,79), míg a fővárosban a legalacsonyabb (1,15). Vagyis Borsodban száz nőnek 192 gyereke, Budapesten 115 kisbabája születik – 77-tel kevesebb. Nincs ebben semmi szokatlan, régóta az északi térség számít a legtermékenyebbnek. Ha viszont azt nézzük, ennél a négy területnél mekkora volt a növekmény 2019-hez képest, akkor még szélesebbre nyíló ollót látunk: Nógrád 11 százalékkal, Szabolcs 9 százalékkal, Borsod 4 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját, míg Budapest mindössze eggyel. A növekedési lista első hét helyén kivétel nélkül kelet-magyarországi megyéket találunk. Vajon demográfiai siker-e, ha azokba a térségekbe születik még több gyerek, ahova a szociális támogatások nagyobb része is áramlik, mert a szülők képtelenek eltartani a családjukat? Nem ezt akarta a kormány elkerülni?
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.12.20.
Senki sem örülne annak, ha a válságrégiókba került volna a születési többlet. De odakerült? Részben.
Nincs mit szépíteni: elég ránézni a KSH 2013-as és 2020-as megyei termékenységi adataira, hogy lássuk, az ország kelet és észak felé lejt. Ha az utolsó év adatait nézzük, akkor is azt látjuk, hogy a teljes termékenységi mutató 2020-ban Borsodban (1,92), Szabolcsban (1,88) és Nógrádban volt a legmagasabb (1,79), míg a fővárosban a legalacsonyabb (1,15). Vagyis Borsodban száz nőnek 192 gyereke, Budapesten 115 kisbabája születik – 77-tel kevesebb. Nincs ebben semmi szokatlan, régóta az északi térség számít a legtermékenyebbnek. Ha viszont azt nézzük, ennél a négy területnél mekkora volt a növekmény 2019-hez képest, akkor még szélesebbre nyíló ollót látunk: Nógrád 11 százalékkal, Szabolcs 9 százalékkal, Borsod 4 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját, míg Budapest mindössze eggyel. A növekedési lista első hét helyén kivétel nélkül kelet-magyarországi megyéket találunk. Vajon demográfiai siker-e, ha azokba a térségekbe születik még több gyerek, ahova a szociális támogatások nagyobb része is áramlik, mert a szülők képtelenek eltartani a családjukat? Nem ezt akarta a kormány elkerülni?
...
MATOLCSY GYÖRGY: MIT ÉR A JEGYBANK, HA MAGYAR?
MAGYAR NEMZET
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.12.20.
A Covid–19 járvány sikeres magyarországi kezelése lényegében három alapra épült: a korábbi évtized eredményeire, az egészségügyi és gazdasági válság kezelésére hozott határozott kormányzati intézkedésekre és az MNB pénzügyi forrásainak célzott mozgósítására. A sikeres magyar válságkezelés egyben újabb bizonyítéka annak, hogy a sikerhez szuverén kormányra és önálló jegybankra van szükség.
A válság előtt az MNB európai összevetésben is kimagaslóan teljesített az árstabilitás biztosítása terén. A 2017 januárja és 2020 decembere közötti 48 hónapból 44 alkalommal az infláció a 3 százalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, miközben az időszak átlagos inflációja éppen 3 százalék volt. Ezzel az inflációs célkövetés két évtizedes hazai történetében először, míg európai összevetésben egyedüliként teljesült az inflációs cél tartós elérése.
A válságkezelés valójában hitelalapú volt, mert a költségvetés, a vállalkozások (különösen a kkv szektor) és a családok egyaránt éltek a kölcsönökből fedezhető válságkezelés lehetőségeivel. Szemben az 1920 utáni évszázad összes válságával – amikor vagy a pénz területéről indult a krízis, vagy végül a pénzügyi rendszer is válságba került – 2020–2021-ben a magyar pénzügyi rendszer egyetlen pillanatban sem ingott meg és folyamatosan biztosította a válságkezelés pénzügyi forrásait...
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.12.20.
A válság előtt az MNB európai összevetésben is kimagaslóan teljesített az árstabilitás biztosítása terén. A 2017 januárja és 2020 decembere közötti 48 hónapból 44 alkalommal az infláció a 3 százalékos cél körüli toleranciasávban mozgott, miközben az időszak átlagos inflációja éppen 3 százalék volt. Ezzel az inflációs célkövetés két évtizedes hazai történetében először, míg európai összevetésben egyedüliként teljesült az inflációs cél tartós elérése.
A válságkezelés valójában hitelalapú volt, mert a költségvetés, a vállalkozások (különösen a kkv szektor) és a családok egyaránt éltek a kölcsönökből fedezhető válságkezelés lehetőségeivel. Szemben az 1920 utáni évszázad összes válságával – amikor vagy a pénz területéről indult a krízis, vagy végül a pénzügyi rendszer is válságba került – 2020–2021-ben a magyar pénzügyi rendszer egyetlen pillanatban sem ingott meg és folyamatosan biztosította a válságkezelés pénzügyi forrásait...
ELKÉPESZTŐEN MEGEMELKEDTEK A BUDAPESTI LAKÁSÁRAK
24.HU
Szerző: 24.hu
2021.12.20.
A budapesti ingatlanpiacon 2013 óta megduplázódott az új építésű lakások négyzetméterára, ezzel a főváros – Prágával holtversenyben – a leggyorsabb drágulást produkálta. A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól. Ami jó a lakástulajdonosoknak, nem jó az első lakást keresőknek, mert a lakásárak a nettó jövedelemhez képest is emelkednek.
Az elmúlt években a lakóingatlanok piacát Budapesten a rohamosan növekedő négyzetméterárak határozták meg. A tanácsadócég által vizsgált 2013-2021-es időszakban arégiónkon belül Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban. Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott nálunk, részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa (5 százalékról 27 százalékra) miatt, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs – Berlin – Prága trió által vezetett élbolytól...
Szerző: 24.hu
2021.12.20.
Az elmúlt években a lakóingatlanok piacát Budapesten a rohamosan növekedő négyzetméterárak határozták meg. A tanácsadócég által vizsgált 2013-2021-es időszakban arégiónkon belül Budapesten és Prágában növekedtek legnagyobb mértékben a lakásárak, mindkét fővárosban duplázódott a négyzetméterár ebben az időszakban. Bár 2019 végével a drágulási hullám is csillapodott nálunk, részben a járvány, részben az új lakások kapcsán ideiglenesen visszaállított áfa (5 százalékról 27 százalékra) miatt, a piac szereplői 2021 egészét tekintve újabb erősödésre számíthatnak a visszatérő adókedvezmények és a recessziót követő gazdasági fellendülés miatt. A budapesti lakások jelenlegi átlagos négyzetméterára ennek ellenére még mindig csak a mezőny alsóházát vezeti, jelentősen lemaradva a Bécs – Berlin – Prága trió által vezetett élbolytól...
KIRÚGÁS VÁR AZ ISKOLA KEDVENC TANÍTÓNŐJÉRE, A SZÜLŐK FÉLNEK, HOGY A GYEREKEK SÍNYLIK MEG A KÖTELEZŐ OLTÁST
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.12.20.
December 15-ig kellett felvenniük az oltást az állami és önkormányzati intézményeknél dolgozóknak, így többek között például a pedagógusoknak is, miután a kormány egy október végi kormányrendelettel kötelezővé tette azt. Innentől számítva még 15 nap türelmi időt kapnak, de ha ez idő alatt sem veszik fel az első oltásukat, januártól fizetés nélküli szabadságra küldik, egy év elteltével pedig ki is rúghatják őket.
Néhány nappal ezelőtt még mindig kb. tízezer oltatlan pedagógusról lehetett tudni, akiknek hiányát biztosan meg fogja érezni az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő oktatási rendszer. Erre hívta fel a figyelmet a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is az elmúlt hetekben, követelve a súlyos szankciót előíró kormányrendelet visszavonását és az ingyenes tesztelés biztosítását a közoktatási intézményekben. Úgy tűnik, ennek ellenére nem tágít a kormány. Orbán Viktor nemrég így nyilatkozott a Kossuth Rádióban: „A pedagógushiány nem kellemes dolog, de ha a gyerekeink megbetegednek, az nagyobb baj. Az a tiszteletteljes kérésünk van a pedagógusokhoz, hogy ezt értsék meg. Nekünk, szülőknek a gyerek a legfontosabb és azt szeretnénk, hogy nekik is ők legyenek a legfontosabbak.”
Arról, hogy mennyit jelent egy iskolának akár csak 1-2 tanár elbocsátása is, egy Pest megyei általános iskola aggódó szülőivel és oltatlan pedagógusával beszélgettünk. A lapunktól névtelenséget kérő szülők azután kezdtek el szerveződni, hogy múlt héten levelet kaptak második osztályos gyerekeik szeretett tanítónőjétől, melyben így írt:
„Meghoztam a döntésemet és nem oltattam be magam a mai napig sem. Két hete őrlődöm, álmatlan éjszakákon át cikáznak a gondolatok a fejemben. Sajnálom a gyerekeket, a szívem megszakad, ha rájuk gondolok. Sajnálom, hogy fel kell adnom a munkámat, amire hivatásként tekintek. Sajnálom a kollégáimat, akikre ezután majd többletmunka hárul.”
A Mércének nyilatkozó szülők egytől egyig pótolhatatlannak tartják a tanítónőt, akinek személye olyannyira meghatározó a községben és a környéken, hogy sokan visszatartották a gyerekeiket az oviban, vagy épp az első lehetséges alkalommal iskolába adták, hogy az ő osztályába kerülhessenek, de az sem példa nélküli, hogy valaki távolabbi településről járatja hozzá a gyerekét. A gyerekek egyelőre nem is tudnak róla, hogy jövőre már nem találkoznak a tanítónénijükkel, a szülők pedig most azért küzdenek, hogy ne is kelljen szembesülniük a kialakult helyzettel. Ráadásul az osztály napközis tanára és pedagógiai asszisztense is távozásra kényszerül, így vannak olyan gyerekek, akiket még nagyobb veszteség ér...
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.12.20.
Néhány nappal ezelőtt még mindig kb. tízezer oltatlan pedagógusról lehetett tudni, akiknek hiányát biztosan meg fogja érezni az évek óta munkaerőhiánnyal küzdő oktatási rendszer. Erre hívta fel a figyelmet a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is az elmúlt hetekben, követelve a súlyos szankciót előíró kormányrendelet visszavonását és az ingyenes tesztelés biztosítását a közoktatási intézményekben. Úgy tűnik, ennek ellenére nem tágít a kormány. Orbán Viktor nemrég így nyilatkozott a Kossuth Rádióban: „A pedagógushiány nem kellemes dolog, de ha a gyerekeink megbetegednek, az nagyobb baj. Az a tiszteletteljes kérésünk van a pedagógusokhoz, hogy ezt értsék meg. Nekünk, szülőknek a gyerek a legfontosabb és azt szeretnénk, hogy nekik is ők legyenek a legfontosabbak.”
Arról, hogy mennyit jelent egy iskolának akár csak 1-2 tanár elbocsátása is, egy Pest megyei általános iskola aggódó szülőivel és oltatlan pedagógusával beszélgettünk. A lapunktól névtelenséget kérő szülők azután kezdtek el szerveződni, hogy múlt héten levelet kaptak második osztályos gyerekeik szeretett tanítónőjétől, melyben így írt:
„Meghoztam a döntésemet és nem oltattam be magam a mai napig sem. Két hete őrlődöm, álmatlan éjszakákon át cikáznak a gondolatok a fejemben. Sajnálom a gyerekeket, a szívem megszakad, ha rájuk gondolok. Sajnálom, hogy fel kell adnom a munkámat, amire hivatásként tekintek. Sajnálom a kollégáimat, akikre ezután majd többletmunka hárul.”
A Mércének nyilatkozó szülők egytől egyig pótolhatatlannak tartják a tanítónőt, akinek személye olyannyira meghatározó a községben és a környéken, hogy sokan visszatartották a gyerekeiket az oviban, vagy épp az első lehetséges alkalommal iskolába adták, hogy az ő osztályába kerülhessenek, de az sem példa nélküli, hogy valaki távolabbi településről járatja hozzá a gyerekét. A gyerekek egyelőre nem is tudnak róla, hogy jövőre már nem találkoznak a tanítónénijükkel, a szülők pedig most azért küzdenek, hogy ne is kelljen szembesülniük a kialakult helyzettel. Ráadásul az osztály napközis tanára és pedagógiai asszisztense is távozásra kényszerül, így vannak olyan gyerekek, akiket még nagyobb veszteség ér...
OLTÁSPOLITIKA
FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.12.20.
Hét vége volt, ráadásul aranyvasárnap, szóval ami hír akad, az olyan is. De szerencsére segítségünkre siet G. Fodor Gábor, akinek már megint kötete jelent meg, éspedig „Politikai virológia” címmel. No, arról nekem is volna véleményem, éspedig nem akármilyen, neki is van, persze az enyémmel ellenkező, ő az Origónak mondta el, én itt fogom.
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.12.20.
Elmondom, mert már rettenetesen unom, hogy Hunniában minden, azaz minden a magyar belpolitika és a járvány körül kering, mint egy kettős csillagrendszerben, melyekről az a tudományos közvélekedés, hogy azokban nem alakulhat ki az élet, annyi az anomália. Hát, itt is egyre nehezebb. Saját megfigyelésem ugyanis – szakmám gyakorlása közben észleltem – hogy az oltásügyi aktivisták úgy működnek, de egészen pontosan úgy, mint egy parazita. Mondok is rá példát.
Írtam én a múlt héten egy cikket Darja Navalnaja beszédéről, amit az Európai Parlamentben tartott, a Szaharov-díj átvétele alkalmából. A beszéd jó volt, az írás ezért népszerű lett, most tart 66 529 olvasónál, 509 megosztásnál, nem dobogós eredmény a praxisomban (az abszolút rekordom félmillió olvasó volt) de azért szép, ismerek lapot, főleg kormánylapot, aminek ez egy-két heti forgalma. Volt hozzászólás is épp elég, most már kevesebb van, ugyanis nagy tisztogatást kellett véghez vinnem tegnap este.
Hatvanhatezer olvasó között óhatatlanul akad pár hülye, és a hülyék mindig hangosabbak, agresszívebbek, sőt, el is riasztják az értelmes olvasót: az egy dolog, hogy egy hölgy hazaárulónak nevezett engem, mint szerzőt, mert nem értek egyet a mostani kormány külpolitikájával. Az is hagyján, hogy sokan amerikai ügynöknek neveztek, már persze, akik nem Soros-ügynöknek, ez politika. Sőt, együtt voltunk ügynökök Navalnijjal egyesek szerint, egy Nagy Titkok Tudója még azt is bejelentette, hogy Navalnij (aki ugyebár ügynök volt) már halott és a klónja van helyette börtönben. Szegény klón. Jó, hát ezek mind repültek, ugyanis nem kritikáról, hanem gyalázkodásról szóltak.
De mondjuk ezt nem is volna érdemes említeni, mindennel így van, aminek az olvasottsága öt-tízezer fölé megy: mindig jön pár viceházmester, akinek az a rögeszméje, hogy én az ő két szép szemükért írok, és ha nem szeretnek, akkor szomorú leszek. Hát jelentem (úgy is, mint ügynök): nem így van, írom, ahogy gondolom, és nem fogok udvarolni vele senkinek. Említeni viszont azt érdemes, hogy telerakták szorgos kezek a kommentszekciót mindenféle oltásellenes propagandával, mémmel, de kilométer hosszú okfejtéssel is. A témától teljesen függetlenül. No igen: hiszen ez az írás olvasott lett, tehát megfelelt a propaganda hordozófelületének. Aztán, ha elkezdenék komolyan venni a különleges jogrendet, majd engem csuknak le az oltásellenes propaganda terjesztéséért. Ráadásul ezek nem vitákról szólnak: megmondják az álhírt, a propagandát és az onnantól úgy van. Mármint szerintük...
“TOXIKUS KAPCSOLATOM VAN PÉCCSEL”
PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: Partizán
2021.12.20.
A Pécsi Tudományegyetem (sok más egyetemhez hasonlóan) úgy döntött a közelmúltban, hogy nemzetköziesíteni fog, tehát megpróbál minél több külföldi hallgatót bevonzani. Ez a projekt sikeresnek tekinthető. Jelenleg Pécsen körülbelül 4300 külföldről érkezett egyetemista tanul, ami a diákok több mint egyötödét jelenti. A PTE bevételeinek közel 10%-a a külhoni hallgatók tandíjából, valamint az ösztöndíjasok után fizetett állami és uniós támogatásból folyik be a kasszába. A külföldi egyetemisták évente nagyjából 9,5 milliárd forintot költenek el évente Pécsen. Gyakorlatilag ők tartják életben a belváros jelenlegi szolgáltatásait.
Szerző: Partizán
2021.12.20.
A Pécsi Tudományegyetem (sok más egyetemhez hasonlóan) úgy döntött a közelmúltban, hogy nemzetköziesíteni fog, tehát megpróbál minél több külföldi hallgatót bevonzani. Ez a projekt sikeresnek tekinthető. Jelenleg Pécsen körülbelül 4300 külföldről érkezett egyetemista tanul, ami a diákok több mint egyötödét jelenti. A PTE bevételeinek közel 10%-a a külhoni hallgatók tandíjából, valamint az ösztöndíjasok után fizetett állami és uniós támogatásból folyik be a kasszába. A külföldi egyetemisták évente nagyjából 9,5 milliárd forintot költenek el évente Pécsen. Gyakorlatilag ők tartják életben a belváros jelenlegi szolgáltatásait.
Azonban a sikertörténethez az is hozzátartozik, hogy a külföldi diákok megjelenésével lényegesen megemelkedtek a lakhatási és a megélhetési költségek Pécsen, amivel a szegényebb családi hátterű külföldi és magyar hallgatók, valamint a város lakosságának egy része egyre nehezebben tudja tartani a lépést.
Egy egyiptomi, egy indiai és egy szibériai egyetemistával beszélgettünk arról, hogy kik ők, miért választották Pécset, mik a tapasztalataik a várossal és az egyetemmel, vannak-e anyagi nehézségeik, és hogy mit szólnak ahhoz a lakhatási válsághoz, amelyet elmélyített a külföldi hallgatók tömeges megjelenése a városban.
A videót az alábbi cikk inspirálta:
https://szabadpecs.hu/2021/12/a-kulfo...
Ez a videó hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében készült. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.
A 2022-ES VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLVE - LENGYEL LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN (2021.12.20.)
KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.12.20.
A 2021. december 20-i Szénási Sándor vendége Lengyel László politológus-közgazdász, akivel a közelgő választásról, a Fidesz esélyeiről, az ország helyzetéről, az ellenzék feladatairól, illetve a választás utáni másnapról beszélgettek.
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.12.20.
A 2021. december 20-i Szénási Sándor vendége Lengyel László politológus-közgazdász, akivel a közelgő választásról, a Fidesz esélyeiről, az ország helyzetéről, az ellenzék feladatairól, illetve a választás utáni másnapról beszélgettek.
FASISZTA HAZUGSÁGOK
JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.20.
...Hannah Arendt szerint értelmetlen bármilyen vita egy fasisztával. Látjuk 12 éve, ez mennyire igaz. Az a néhány százezer hívő, akik a vezér tántoríthatatlan rajongói, sosem lesznek mások, mint hithű fasiszták – nevezzük őket nyilasnak, kommunistának vagy fideszesnek, mindegy, a diktatúrákat erre a néprétegre lehet bazírozni. Ne, ne, nagyon szépen kérem, ne tessék enyhítgetni ezt a fogalmat, leírtam többször, megint leírom: diktatúra az a társadalmi lét, amelyben egyetlen ember akarata érvényesül. Minden olyan meghatározás, ami ettől eltér, már csak variáció, a diktatúra különböző formáit írja le, de a lényeg ez. Azokkal az emberekkel, akik Szálasi, Rákosi és a jelen magyar miniszterelnök hívei, nincs teendő, a leszármazottaikat kellene olyan oktatási szisztémába illeszteni, ami valamennyire kiemeli őket a sötét butaságból. Magyarországon ez azért nehéz, mert az oktatási rendszerünk alkalmatlan arra, hogy kérdezni, gondolkodni tanítson. Tessék csak egy pillanatra belegondolni abba, hogy itt taníthat több ezer olyan alak, aki tanárnak nevezi magát, miközben tiltakozik az oltás ellen. Azaz képtelen belátni, hogy a maga csökönyös butaságával gyerekek életét veszélyezteti. Hogy ebben az országban a pécsi professzor csöndesen csak annyit mond, nem lát lehetőséget az átoltottság növekedésére. Azaz arra, hogy az uralkodó fasiszta rezsim meri kockáztatni a „népszerűségét” az oltás kötelezővé tételével. Mint az átoltottság növelésének egyetlen esélyével.
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.20.
A fasiszta rendszer tömegbázisa marad, a butaság és a tehetetlenség lassú sodrása elől kitérni lehetetlen. 1990-ben magunkra maradtunk, nincs több Gorbacsov, aki megmenthetné a most éppen fidesznyilasok pusztításától szenvedő teszetosza milliókat. A tejbetök „ellenzéki összefogás”, ami egy mélykeresztény konzervatív jobboldalit bírt kiizzadni magából megváltónak, gyorsulva halad a totális érdektelenség szakadéka felé.
Folyik a maszatolás, nehogy bárki tisztán láthassa a körülöttünk valósággá vált hazugságot, azaz a fasiszta rendszert. Folyik a törvényesség szétkenése, ami már most lehetetlenné teszi, hogy bármikor kiszabaduljunk egy beteglelkű alak gyűlöletének súlya alól. A Karsai Dániel-szerű, elementáris erővel feltörő ostobasághalmazok széles nyilvánosság elé tárásával különféle fórumok járulnak hozzá az amúgy is szennyezett levegő további mérgezéséhez – hozzászokunk a változtathatatlanhoz vagy végre elszánja magát valaki a radikális tettekre (perek azonnali elindítására), ez itt a kérdés.
Attól tartok, nincsenek csodák.
A GOMORRÁNÁL JOBBAN MÉG SEMMI SEM MUTATTA BE NÁPOLY LEGMOCSKOSABB OLDALÁT
TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2021.12.19.
Öt évad és egy egész estés film után véget ért Roberto Saviano 2014 óta íródó maffiaeposza, a Gomorra. A nápolyi bandák és klán
ok állandó háborújáról szóló sorozat már az első évad első résztől kezdve letaglóz: elképesztően brutális és kegyetlen, nyoma sincs benne az alvilág keresztapás romantizálásának. A mainstream sci-fi és fantasy sorozatokkal ellentétben a Gomorra egyáltalán nem a jók és gonoszak küzdelméről szól, a főszereplői egytől egyig gátlástalan és/vagy pszichopata gengszterek, akik még a gyerekgyilkosságtól és a hullagyalázásról sem riadnak vissza. Azt hiszem, már ennyiből is leszűrhető, hogy a Gomorra nem egy könnyen emészthető és felejthető krimisorozat, hanem egy kőkemény és véres dráma, ami ijesztően közel áll a valósághoz.
Hogyan született meg a Gomorra? A Camorra Olaszország egyik legkiterjedtebb bűnszervezete, ami a 2000-es évekre Európa legnagyobb drogszupermarketévé változtatta Nápoly két külvárosi kerületét, Scampiát és Secondiglianót. A rivális családok mentén szerveződő, több tucat önállóan működő klán hálózatából álló Camorráról már a ’70-es és ’80-as években is készületek filmek, – például 1986-ban mutatták be Giuseppe Tornatore első nagyjátékfilmjét, A hírhedt nápolyit (Il camorrista) – a szervezet tevékenysége és valós hatalma sokáig rejtve maradt a szélesebb közvélemény előtt.
2006-ban aztán megjelent az akkor 27 éves nápolyi újságíró, Roberto Saviano tényfeltáró könyve, a Gomorra, ami minden korábbinál alaposabban mutatta be a nápolyi maffia működését és társadalmi beágyazottságát. A könyv óriási siker és bestseller lett, több mint ötven nyelvre fordították le, és tízmilliónál is több példányban kelt el. Nem sokkal a megjelenése után Saviano halálos fenyegetést kapott a Casalesi-klántól, ami teljesen felfogatta az életét. A saját könyve rabja lett, az elmúlt 15 évben szinte mindenhová rendőrök kísérik, és néhány éjszakánál többet nem tölt ugyanazon a helyen...
Szerző: PÁL TAMÁS
2021.12.19.
ok állandó háborújáról szóló sorozat már az első évad első résztől kezdve letaglóz: elképesztően brutális és kegyetlen, nyoma sincs benne az alvilág keresztapás romantizálásának. A mainstream sci-fi és fantasy sorozatokkal ellentétben a Gomorra egyáltalán nem a jók és gonoszak küzdelméről szól, a főszereplői egytől egyig gátlástalan és/vagy pszichopata gengszterek, akik még a gyerekgyilkosságtól és a hullagyalázásról sem riadnak vissza. Azt hiszem, már ennyiből is leszűrhető, hogy a Gomorra nem egy könnyen emészthető és felejthető krimisorozat, hanem egy kőkemény és véres dráma, ami ijesztően közel áll a valósághoz.
Hogyan született meg a Gomorra? A Camorra Olaszország egyik legkiterjedtebb bűnszervezete, ami a 2000-es évekre Európa legnagyobb drogszupermarketévé változtatta Nápoly két külvárosi kerületét, Scampiát és Secondiglianót. A rivális családok mentén szerveződő, több tucat önállóan működő klán hálózatából álló Camorráról már a ’70-es és ’80-as években is készületek filmek, – például 1986-ban mutatták be Giuseppe Tornatore első nagyjátékfilmjét, A hírhedt nápolyit (Il camorrista) – a szervezet tevékenysége és valós hatalma sokáig rejtve maradt a szélesebb közvélemény előtt.
2006-ban aztán megjelent az akkor 27 éves nápolyi újságíró, Roberto Saviano tényfeltáró könyve, a Gomorra, ami minden korábbinál alaposabban mutatta be a nápolyi maffia működését és társadalmi beágyazottságát. A könyv óriási siker és bestseller lett, több mint ötven nyelvre fordították le, és tízmilliónál is több példányban kelt el. Nem sokkal a megjelenése után Saviano halálos fenyegetést kapott a Casalesi-klántól, ami teljesen felfogatta az életét. A saját könyve rabja lett, az elmúlt 15 évben szinte mindenhová rendőrök kísérik, és néhány éjszakánál többet nem tölt ugyanazon a helyen...
ISMÉT JÖN AZ IGAZSÁG A BANKI DÍJAKRÓL - AKAD ÜGYFÉL, AKI NEM ÉRTI, ÉS ZAKLATÁSNAK VESZI A TÁJÉKOZTATÁST
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.20.
Rövidesen már harmadszor (éves szinten másodszor) láthatják az ügyfelek, tételesen mennyibe kerül bankszámlájuk. Az Azénpénzem.hu által megkérdezett bankok nem érzékelik, hogy ez a tájékoztatás tudatosabbá tenne bárkit is. Előfordul, hogy inkább mintha zaklatásnak élnék meg a kimutatás kiküldését.
Tavaly január végéig mintegy hatmillió ügyfél kapta meg levélben vagy elektronikusan bankjától azt a levelet, amely öt hónap, a 2019. augusztustól december végéig tartó időszak bankköltségeit tartalmazta. Ez egy uniós irányelvnek köszönhető előírás. Az első egész éves kimutatást az idén januárban kellett kiküldeniük a bankoknak. A következő levél a következő hónapban érkezik.
Ez a tájékoztatás bankszektor szinten egységes, így – elvileg - könnyebben össze lehet hasonlítani a költségeket. A díjkimutatásból az persze nem derül ki, hogy drága-e a bankszámlánk. A költségeket a bankolási szokásaink és a számlacsomag határozza meg. Mindenesetre a díjkimutatást megéri összehasonlítani más számlacsomagok kondícióival, és olcsóbbra váltani, ha találunk jobb ajánlatot.
A Budapest Bank az Azénpénzem.hu érdeklődésére arról számolt be, hogy a legelső díjkimutatás kiküldésekor volt még érezhető reakció, de azóta ez eltűnt. Visszaállt a korábbi, nem túl magas szintre a bankváltási hajlandóság. Az MKB Banknál a díjkimutatás kapcsán nem tapasztaltak érdemi reakciót: sem megugró kérdéseket, sem a szokásostól eltérő számlazárási mértéket...
Szerző: Azénpénzem
2021.12.20.
Tavaly január végéig mintegy hatmillió ügyfél kapta meg levélben vagy elektronikusan bankjától azt a levelet, amely öt hónap, a 2019. augusztustól december végéig tartó időszak bankköltségeit tartalmazta. Ez egy uniós irányelvnek köszönhető előírás. Az első egész éves kimutatást az idén januárban kellett kiküldeniük a bankoknak. A következő levél a következő hónapban érkezik.
Ez a tájékoztatás bankszektor szinten egységes, így – elvileg - könnyebben össze lehet hasonlítani a költségeket. A díjkimutatásból az persze nem derül ki, hogy drága-e a bankszámlánk. A költségeket a bankolási szokásaink és a számlacsomag határozza meg. Mindenesetre a díjkimutatást megéri összehasonlítani más számlacsomagok kondícióival, és olcsóbbra váltani, ha találunk jobb ajánlatot.
A jegybank témavizsgálata kimutatta: a bankok többsége a díjkimutatásokat (minden év január 31-ig kell áttekinthetően összesíteni a fizetési számlákhoz kapcsolódó előző évi tranzakcióik éves összesítését és azok díjait) nem küldte meg határidőre. Akadt számos egyéb tájékoztatási hiányosság is.
A Magyar Nemzeti bank (MNB) arra számított, hogy éppen a kimutatás teheti tudatosabbá a fogyasztókat, sőt akár többeket bankváltásra is sarkallhat. A Raiffeisen szerint nem elképzelhetetlen egy ilyen hatás, de – mint érzékeltették – nem is túl valószínű. Az OTP tapasztalatai szerint az ügyfelek jellemzően egy számlát tartanak fent a hitelintézeteknél, és főleg hitelek miatt váltanak a bankok között.A Budapest Bank az Azénpénzem.hu érdeklődésére arról számolt be, hogy a legelső díjkimutatás kiküldésekor volt még érezhető reakció, de azóta ez eltűnt. Visszaállt a korábbi, nem túl magas szintre a bankváltási hajlandóság. Az MKB Banknál a díjkimutatás kapcsán nem tapasztaltak érdemi reakciót: sem megugró kérdéseket, sem a szokásostól eltérő számlazárási mértéket...
MÉG BEUGROTT A LÉÉRT
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.12.17.
...az már mégiscsak túlzás, hogy ezekből a korrupt, többségében eljárás alatt álló vagy épp a börtönből nemrég szabadult emberekből és viselt ügyeikből a kormánypárti hivatalosság tőkét óhajt kovácsolni. „Működik a jogállam” – mondják egymást túlharsogva, de hát egyrészt az említettek fele még mindig benn ül a parlamentben és zavartalanul ügyködik, másrészt, amint látom, ebből a mérhetetlen mennyiségű korrupciós botrányból a kormányerő még hasznot is húzna. Hogy jogállam – sőt: egy állam – miként működhet úgy, hogy büntetőjogilag releváns, korrupt, becstelen emberek szavazgatnak pénzekről, morálról meg hazáról, az majd finomításra szorul, de gondolom, már dolgoznak ezen. A Völner-ügyre visszatérve, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy hét eleji interjúban ki is fejtette, „első pillantásra joggal gondolnánk, hogy az ügy ártani fog a kormánynak, de ebben nem vagyok biztos”. Lehetséges, hogy Gulyás mint fideszes miniszter ennek örül, de ami az ország állapotát illeti, erre kevés oka van. Ha egy ekkora balhé – aminek a vége még nem is látszik tisztán – nem árt a kormánynak, ott az ország lelkiállapotával van baj, de logikailag is érthetetlen Gulyás lelkesedése: annak örül, hogy minisztertársa megbukott ugyan, de bukott még vagy hat fideszes főember, ilyenformán kiválóan működik a jogállam. Egyszer végig kellene gondolni, hogy ha hat magas szintig jutott fideszes éveken keresztül zavartalanul csalhatta a köz pénzét, akkor a korábbi években vajon hogyan működött a jogállam, ezen belül a bűnüldözés? Azonban az a korrupciós gyakorlat, amit Mengyi, Simonka és Boldog „alkotmányos költségek” fedőnéven művelt, szinte biztosan nem szűnt meg ezek lebukásával, feltehetően most is folyik. Ha valaki ezt fölveti, arra az a válasz, hogy „ha tud valamit, tegyen följelentést”. A világ legcinikusabb válasza, az állampolgár ugyanis a legritkábban van abban a helyzetben, hogy kétséget kizáróan, bizonyítékokkal a kezében mutathat olyan bűnözőre, akit közjogi hatalma, mentelmi joga vagy egyszerűen magas hivatali, esetleg kormányközeli kapcsolatai védenek. Egy ilyen embernek a hatalom sáncai mögül azt kiabálni, ha tud valamit, tegyen följelentést, az nem kevesebb, mint politikusi gyávaság. Ha Orbán mondja, ha Pintér, ha Polt. De ha már: Bod Tamás kollégánk 2016-ban írt Simonka ügyeiről, most 2021-et írunk. Addig vajon mi történt? Pintértől Poltig torkukon akadt a szó?
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.12.17.
...
A MAGYAR MODELL NEM VESZ TUDOMÁST A TÁRSADALMI HÁTRÁNYOKRÓL
G7.HU
Szerző: PATAKI GYÖRGY
2021.12.20.
A rendszerváltozás első éveiben élénk szellemi pezsgés jellemezte a hazai társadalmi fejlődés iránya és jövője körüli gondolkodást. Ennek akkoriban magam a „Közgáz” diákjaként lehettem részese. Az egyetemi élet sokszínű és részletekbe menő vitákkal zajlott a különféle gazdasági rendszerek és gazdaságszervezési megoldások előnyeiről és hátrányairól. Korántsem csak a „piac kontra állam” dichotómiájában gondolkodva, hanem historikusan, kontextusba ágyazottan és a gazdaság sokféle intézményesítési lehetőségét és annak gyakorlatait vizsgálva.
A hazai heterodox közgazdasági gondolatok Bródy András, Kornai János, Liska Tibor, Polányi Károly és mások műveiből ugyanúgy a beszélgetések tárgyát képezték, mint a piacgazdaságnak az európai és észak-amerikai ideái és változatai. A szellem és a képzelőerő szabad és nyitott volt a létező és lehetséges gazdasági és társadalmi valóságok sokféleségére, és érzékenyen észlelte az ezekbe ágyazott eltérő fölfogásokat a társadalmi jólétről...
Szerző: PATAKI GYÖRGY
2021.12.20.
A hazai heterodox közgazdasági gondolatok Bródy András, Kornai János, Liska Tibor, Polányi Károly és mások műveiből ugyanúgy a beszélgetések tárgyát képezték, mint a piacgazdaságnak az európai és észak-amerikai ideái és változatai. A szellem és a képzelőerő szabad és nyitott volt a létező és lehetséges gazdasági és társadalmi valóságok sokféleségére, és érzékenyen észlelte az ezekbe ágyazott eltérő fölfogásokat a társadalmi jólétről...
KÖVÉR MILLIÓKKAL TÖMTE AZ EGYESÜLETET, AMI MEGVEHETI A VILLÁT
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.12.20.
Kövér László azt állítja, nem az ő háza van Tibódban, hanem a kabinetfőnöke luxusvillája. Akár igaz, akár nem, az így is úgy is magyarázatra szorul, hogy akkor miért ad a kabinetfőnöke egy egyesület számára elővételi jogot, és Kövér miért támogatja rendszeresen, összesen tízmilliós nagyságrendben ezt az egyesületet a személyes keretéből? Mert az elmúlt években mindig ez az egyesület kapta a legtöbb támogatást Kövér László házelnöki keretéből, volt, hogy évente háromszor is. Ha nem tudunk mást, és nem kapunk választ ezekre a kínzó kérdésekre, akkor azt kell feltételeznünk, hogy Kövér László így mos tisztára pénzt egy Romániában bejegyzett egyesületen keresztül vagy a saját, vagy a kabinetfőnöke, vagy valaki más számára. Arra hívom fel az EP-képviselőket, hogy járjanak utána az ügynek, és ha szükséges, tegyék meg a feljelentést az Európai Ügyészségen.
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.12.20.
Kövér László azt állítja, nem az ő háza van Tibódban, hanem a kabinetfőnöke luxusvillája. Akár igaz, akár nem, az így is úgy is magyarázatra szorul, hogy akkor miért ad a kabinetfőnöke egy egyesület számára elővételi jogot, és Kövér miért támogatja rendszeresen, összesen tízmilliós nagyságrendben ezt az egyesületet a személyes keretéből? Mert az elmúlt években mindig ez az egyesület kapta a legtöbb támogatást Kövér László házelnöki keretéből, volt, hogy évente háromszor is. Ha nem tudunk mást, és nem kapunk választ ezekre a kínzó kérdésekre, akkor azt kell feltételeznünk, hogy Kövér László így mos tisztára pénzt egy Romániában bejegyzett egyesületen keresztül vagy a saját, vagy a kabinetfőnöke, vagy valaki más számára. Arra hívom fel az EP-képviselőket, hogy járjanak utána az ügynek, és ha szükséges, tegyék meg a feljelentést az Európai Ügyészségen.
EGYSZERŰEN NINCS ANNYI NYERSANYAGUNK, HOGY ILYEN PAZARLÓAN ÉLJÜNK
MÁSFÉLFOK BLOG
Szerző: HORVÁTH BÁLINT
2021.12.15.
A mostani, rendkívül pazarló gazdasági modellünkkel gyerekeink és a fiatalok erőforrásait éljük fel: ha továbbra is a termelés-fogyasztás-haszon háromszögében mozgó lineáris gazdasági rendszert működtetjük, akkor pár évtizeden belül olyan kulcsfontosságú nyersanyagok fogyhatnak el, mint az ezüst, az arany, a cink vagy az ólom. Európa különösen kitett, mivel a legszegényebb nyersanyagkészlettel rendelkező kontinens. Bár a körforgásos gazdaság sokkalta több, mint az újrahasznosítás, igazi felfutását mégis az eredményezte, amikor a fejlődő országok, élükön Kínával, nem fogadták be többé a fejlett világ hulladékát. A termelés hatékonyságának a fokozása már rég nem elég, teljes paradigmaváltásra van szükség. Muszáj csökkentenünk a gazdaság anyaghasználatát, ami a környezet- és klímavédelmi célok teljesülésén túlmenően helyi és globális szintű konfliktusok elkerülését is lehetővé tenné...
Szerző: HORVÁTH BÁLINT
2021.12.15.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)