KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2021.12.14.
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a magyar ellenzékkel is találkozott. Az üzenet világos: ha azt akarod, hogy ez a helyzet megváltozzon, akkor tudod, hogy kire kell szavaznod. Kárpáti János lapszemléje.
A külföldre irányuló hírszolgáltatást nyújtó francia közszolgálati rádió, az RFI szerint Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök közeledési pontot talált a bevándorlás elleni küzdelmet, illetve a nukleáris energia felhasználását illetően, ugyanakkor fennmaradt köztük a nézeteltérés a jogállamiság tiszteletével, a kisebbségekkel és a magyarországi korrupcióval kapcsolatban.
Kettőjük közös sajtótájékoztatóján Orbán elfogadhatatlan zsarolásnak minősítette, hogy Brüsszel visszatartja a Magyarországnak szánt, gazdaságélénkítő célú pénzeket, amíg semmit nem tesznek a korrupció ellen. Macron viszont annak a reményének adott hangot, hogy hónapok múlva előre lehet lépni ezen a téren. Azt is mondta azonban a France Inter szerint, hogy nem lesz haladás a jövő áprilisi magyarországi választásokig. És miközben a sajtónak nyilatkozva nem volt hajlandó beleavatkozni a magyar belpolitikába, ahhoz ragaszkodott, hogy beszéljen a magyar ellenzékkel. "Az üzenet világos: ha azt akarod, hogy ez a helyzet megváltozzon, akkor tudod, hogy kire kell szavaznod” - áll a tudósításban. Orbán számára ugyanakkor Macron látogatása hasznos abban az értelemben, hogy felmutathatja, Magyarország számít - vélekedik az RFI.
Macron és Orbán eljátszotta, hogy a legjobb ellenfelei egymásnak - összegzi a budapesti úttal kapcsolatos véleményét a Libération című baloldali párizsi lap. A francia elnök - olvasható a beszámolóban - a liberális Európa és a jogállam nagy védelmezőjeként mutatta meg magát, de egyes pontokban egyetértésre jutott az autoriter hajlamú konzervatív magyar kormányfővel. A Libération emlékeztet arra, hogy 2017-es elnökké választásakor Macron meghirdette, el kíván látogatni az unió összes tagállamába, mert a legkisebbnek a hangja is számít. Eddig kivétel volt Magyarország, a francia elnök csak most látogatott el Budapestre, hogy oldalán a miniszterelnökkel megcsodálja a balkonról a dunai panorámát. Őt megelőzve járt Budapesten Marine Le Pen és Éric Zemmour, két szélsőjobboldali francia elnökjelölt, és Orbán mindkettőjüket kitüntető figyelemmel fogadta.
A jobboldali Le Figaro úgy értelmezi Emmanuel Macron meglehetősen kései budapesti látogatását, hogy a francia államfő egyfajta meg nem támadási egyezményt akart kötni az ultrakonzervatív magyar miniszterelnökkel, ahogy előzetesen fogalmazott, a politikai ellenféllel és európai partnerrel. Tisztázni kívánta vele a közelgő francia uniós elnökség néhány aspektusát. Idézi a lap Clément Beaune EU-ügyi államtitkárt, aki azt mondta, hogy mindenkivel együtt kell működni. A Le Figaro egyik minapi cikke arra hívta a fel a figyelmet, hogy Macron már a jövő áprilisban esedékes francia elnökválasztásra is készül, amikor a francia európai uniós elnökség célkitűzéseit fogalmazza meg.
A liberális szemléletű Les Echos a nukleáris energia hasznosítása melletti kiálláson túl az európai védelmi, technológiai szuverenitás szorgalmazásában látja azokat a közös pontokat, amelyeket sikerült azonosítani Macron és Orbán budapesti megbeszélésén. Ez nem semmi, tekintettel arra, hogy mennyire szemben állnak egymással az Európai Unió jövőjének megítélésében - jegyzi meg a párizsi lap. Megírja, hogy Orbán a sajtóértekezleten támogatásáról biztosította Macronnak az európai stratégiai autonómiára vonatkozó koncepcióját. Idézi a francia elnök szavait a migrációs politikával kapcsolatban, miszerint adódnak kompromisszumos lehetőségek ezen a téren, ha a migrációs áramlattal szembeni szervezettebb fellépésre, az unió külső határainak védelmére, illetve az európaiak közötti hatékonyabb együttműködésre gondolunk.
Más kérdésekkel kapcsolatban azonban Macron csak megerősíteni tudta a fennálló nézeteltéréseket - hangsúlyozza a Les Echos. Beszámol arról, hogy az elnök közölte, kifejezetten szóvá tette Orbánnak a jogállamiság ügyét, az LMBT közösség helyzetét, a diszkrimináció elleni küzdelmet, illetve a korrupció témáját. Ezekben Macron szerint nagyon kevés a haladás. Azt, amit az RFI előbb idézett tudósítása is tartalmaz, miszerint a francia elnök nem számít ebben előrelépésre a magyarországi választásokig, a Les Echos azzal egészíti ki, hogy akkor majd a magyarokon lesz a sor, mondják meg, milyen politikai irányt választanak. Addig viszont a helyreállítási pénzeket nem fogják folyósítani. Ezek a nézeteltérések mindazonáltal nem zárják ki a konszenzuskeresést az európai prioritásokat illetően. A Les Echos arra is kitér, hogy Emmanuel Macron találkozott Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint Márki-Zay Péterrel, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével, aki azt reméli, hogy a jövő áprilisi törvényhozási választások eredményeként új lapot nyithat az Orbán-korszak után.
Végül a L’Express című francia hetilap megszólaltatja Sébastien Maillard-t, a Jacques Delors Intézet igazgatóját, aki arra a kérdésre, hogy miért van szüksége Macronnak Orbánra, azt válaszolja: azért, mert a magyar vezető képes lenne megbénítani a francia EU-elnökség nagyratörő terveit azokban a témákban, amelyekben tagállami vétójog érvényesül. Erre példaként az európai minimálbér ügyét hozza fel: a bizottsági javaslatot egyedül Dánia és Magyarország ellenzi, ezért Párizs kompromisszumos tervezetet igyekszik kimunkálni.
