2021. december 12., vasárnap

GONDOLKODVA VÁLASZOLNI A RENDSZER ERESZTÉKEINEK LAZÍTÁSÁRA - ARCHÍV BESZÉLGETÉS KONRÁD GYÖRGY ÍRÓVAL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KASZA LÁSZLÓ
2021.12.12.


Podcast-sorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 60 éves Konrád György íróval 1993-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szó esik őszinteségről, arcélről, a támadók igazságtudatáról és tiszteletlen levelekről.

Több mint 70 éve, 1950-ben hangzott el a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar nyelvű adásának szignálja először, és 1993. november 1-ig szólt. A műsorkészítők és a szerkesztőséget kiszolgáló háttércsapat hatalmas értéket hagytak hátra: munkájukból egy korszak képe rajzolható meg.

A SZER utódjaként igyekszünk minél többet megmutatni ebből a példátlan örökségből. Podcast-sorozatot indítunk, amelyben ismét meghallgathatnak néhányat a Szabad Európa Rádió korábbi műsoraiból. A hetente jelentkező epizódokban változatos témákat kínálunk: 20. századi kultúra, történelem, politika, ahogy az a müncheni szerkesztőségből látszott.

Ebben az epizódban a Szabad Európa Rádió korábbi, 1993. április 11-én sugárzott műsorát idézzük fel. Az akkor 60 éves Konrád György íróval beszélget Kasza László.​

Az eredeti felvételt az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép- és Videótára őrzi és bocsátotta rendelkezésünkre.

#61 APAMONDTA.HU VENDÉGE BECK ZOLI

APAMONDTA.HU
Szerző: PORKOLÁB GYÖNGYI
2021.08.01.



Augusztus első apamondta.hu vendége Beck Zoli, a 30y zenekar alapítója, zenész, szövegíró, egyetemi adjunktus és egy lánygyermek édesapja. 

Porkoláb Gyöngyi szerkesztő-műsorvezető műsorából sok érdekesség mellett megtudhatod, hogyan viszonyul Beck Zoli lánya zenei tevékenységéhez, miként vélekedik az emberi méltóság kérdéséről és azt is milyen hangszeren játszott édesapja.

A FŐTANÁCSNOK TANÁCSA

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IMRE
2021.12.12.


A tankönyvek az Európai Bizottságot nem véletlenül nevezik a „szerződések őrének”.


A jog immár 70 éve az integráció egyik legfontosabb összetartó ereje. Ezért az Európai Unió Bíróságán (EUB) bíró vagy főtanácsnok sem lehet akárki. A jelöltek függetlenségéhez nem férhet kétség, szakmai életútjukat – még a kinevezésük előtt – egy erre szakosodott különbizottság is áttekinti. A luxemburgi bíróság az Unión kívül is jegyzett, nagy tekintélyű testület. Tagjai elismert jogtudósok vagy olyan személyek, akiket a saját országukban a legmagasabb bírói tisztségek betöltésére is jelölhetnek. Lényeges az is, hogy a 27 bíró és a 11 főtanácsnok 6 évre szóló kinevezéséről a kormányok csak közös megegyezéssel dönthetnek. Ez még akkor is megőrzendő érték, ha számos más területen a kezdeti egyhangúság 27 tagállam esetében már az integráció kerékkötője lett. Az összetétel egyúttal garanciát is jelent. A testület pártatlanságát még azok sem szokták kétségbe vonni, akik számára kedvezőtlen az EUB ítélete. 

A főtanácsnokok a bíróság munkáját szakmai előkészítőként segítik. A folyamatban lévő ügyekben – pártatlanul és függetlenül eljárva – a testület elé terjesztik az indítványnak nevezett jogi véleményüket. A főtanácsnoki indítvány nem köti az EUB-t, de a bírák csaknem minden esetben az abban foglaltakat elfogadva döntenek. Arra viszont évek óta nem volt példa, hogy egy előkészítő dokumentumot a mostanihoz hasonló várakozás előzzön meg. 2021. december 2-án Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok végül is nem okozott csalódást a jogállam híveinek. Azt javasolta, hogy az Európai Unió Bírósága utasítsa el az uniós pénzügyek védelméről szóló, „jogállamisági” rendelet megsemmisítését kérő lengyel és magyar keresetet...

RÁADÁS: OMEGA - TÍZEZER LÉPÉS

YOUTUBE / HUNGAROTON
Szerző: OMEGA
1969


1969-ben jelent meg a 10000 lépés,[1] az Omega második magyar nagylemeze. Az albumot az együttes beat-korszakának csúcsának tartják,[2] olyan slágerekkel, mint a Gyöngyhajú lány és a Petróleumlámpa. A dalokból 1970-ben TV-műsor is készült Tízezer lépés – Omega Show címmel. A mikrobarázdás hanglemezen megjelent első kiadás kinyitható borítóban került az üzletekbe; eredetileg tartozik hozzá egy összehajtható leporelló, ami a hat zenész fekete-fehér fényképeit tartalmazza.


Az album először 1992-ben jelent meg CD-n, majd 2003-ban az Antológia-sorozatban jelent meg a bővített kiadás, melyen a nagylemez 10 felvétele mellett 5 kislemezdal is helyet kapott 1968–1969-ből.

Az album dalai


Az album dalait Presser Gábor és Adamis Anna írta, kivéve azokat, melyek szerzői jelölve vannak.

Első oldal

Tűzvihar (Molnár György/Adamis Anna) – 3:10

Udvari bolond kenyere – 3:32

Kérgeskezű favágók (Laux József/Presser Gábor) – 8:16 (instrumentális)

Második oldal

Tékozló fiúk – 4:34

Tízezer lépés – 6:14 (ének: Presser)

1958-as boogie-woogie klubban – 2:20 (ének: Presser)

Spanyolgitár legenda (Mihály Tamás/Adamis Anna) – 3:25 (ének: Mihály)

Félbeszakadt koncert (Kóbor János/Adamis Anna) – 3:58

Bónuszdalok a 2003-as kiadáson

A 2003-as Antológia-sorozatban megjelent felújított kiadásra felkerültek 19681969-ben megjelent kislemezdalok is. Ezek Presser Gábor és Adamis Anna szerzeményei, kivéve a Nem tilthatom meg, melynek szövegét S. Nagy István írta. Érdekes, hogy a Halott virágok az első nagylemezen is megjelent (igaz a nagylemezes változat kissé eltérő).

Nem tilthatom meg (Presser Gábor/S. Nagy István) – 4:14

Naplemente – 4:05


LEGALÁBB 6500 DIÁKRA NEM JUT ISKOLAPSZICHOLÓGUS MAGYARORSZÁGON, DE A HIÁNY NAGYOBB IS LEHET

MÉRCE
Szerző: LEHOCZKY NOÉMI
2021.12.11.


Pedig az iskolai erőszakot hosszú távon csak a pszichológiai segítségnyújtás csökkentheti, nem az iskolaőrök.

55 tankerületben nyújtott be közérdekű adatigénylést Ungár Péter országgyűlési képviselő, hogy többet megtudjon arról, mekkora hiány van az országban iskolapszichológusokból. A tankerületek sablonválaszaiból nem derül ki, hány iskolapszichológust foglalkoztatnak a tankerületek, válaszaik viszont arra utalnak, hogy a feladatot gyakran a pedagógiai szakszolgálatokra háríthatják át.

A legtöbb tankerület azt állítja, nincs betöltetlen iskolapszichológusi álláshely a fennhatósága alatt, az iskolapszichológusok számáról viszont nem tudhattunk meg adatokat. Furcsamód, a minden bizonnyal központi utasításra kiküldött válaszok ehelyett arról számoltak be, hogy hány pszichológus dolgozik a tankerület pedagógiai szakszolgálatában. Fehér Tibor pszichológus, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) Országos Választmányának tagja szerint ez a válasz már csak azért is furcsa, mert a kérdés nem erre vonatkozott – a pedagógiai szakszolgálatban dolgozó pszichológusok nem azonosak az iskolapszichológusokkal.

Arról, hogy mi a különbség a szakszolgálatban dolgozó pszichológusok és iskolapszichológusok között, Fehér Tibor azt mondja, hogy az iskolapszichológusok „általánosabb feladatokat látnak el, elsődleges céljuk a gyermekek személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, a nevelő-oktató munka segítése” és „kliensük az intézmény valamennyi szereplője”, így például szűréseket végeznek, csoportfoglalkozásokat szerveznek vagy például képzéseket tartanak a pedagógusoknak.


A szakszolgálati pszichológusok feladatai „specifikusabban”, egy-egy diák vagy csoport problémáira koncentrálnak az egyéni és csoportos pszichológiai ellátások során (pl. pszichológus által vezetett dinamikus szenzoros integrációs terápia vagy pszichodráma). A szakszolgálat végzi a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő gyerekek felmérését, a megyei szintű szakértői bizottságaik pedig a sajátos nevelési igényű diákok esetén adott esetben felmentéseket is előírhatnak (pl. diszlexiások külalak értékelése alóli felmentését)...

SZABAD ORSZÁGBAN A MECENATÚRA A SZABAD KULTÚRA GARANCIÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.12.11.


Még néhány hét és beélesedik a 2022-es választási kampány. Egyre több szó esik egy esetleges politikai fordulat lehetséges következményeiről, hiszen a hatalom új gyakorlóinak megannyi politikai, jogi, gazdasági aknával kell számolniuk, amelyeket a NER egy tucat év alatt szisztematikusan elásott. Korábbi cikkeinkben többek között az egypárti alaptörvényről, a kétharmados törvényekről, a fülig eladósított büdzséről kérdeztük a szakembereket. Ezúttal a kulturális életben elrejtett ideológiai és gazdasági aknákról beszélgettünk Németh Gábor József Attila-díjas íróval, forgatókönyvíróval, szerkesztővel, egyetemi oktatóval.


Amikor a kormány megkezdte a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a felsőoktatás alapítványosítását, egyike volt azoknak az oktatóknak, akik szót emeltek ellene.

Nem is lehetett volna szó nélkül hagyni. Ezt a NER modellváltásnak nevezte el, jó példaként arra, hogyan lehet a nyelvvel bizonyos fogalmak valódi jelentését elfedni. A napokban jelent meg Victor Klemperer filológus, az összehasonlító irodalomtudomány szakértőjének legfontosabb könyve, a Harmadik Birodalom nyelve, amelyben azt fejti ki, hogyan „rabolta el” Németországban a fasizmus az országot a nyelv elrablása révén. Amikor a SZEF bedarálása elkezdődött, a fenntartó minisztérium képviselői folyamatosan „egyeztetésről” beszéltek, de valójában a találkozókon semmilyen kérdésre nem kaptunk érdemleges választ. Egyoldalú, részleges tájékoztatásról volt szó, ezt nevezték egyeztetésnek. Ez a csúsztatás-technika a NER bejáratott módszere, tökélyre fejlesztette hogyan kell valamit másnak nevezni, mint ami valójában. Ami az egész magyar felsőoktatásban az elmúlt két évben „modellváltás” címén megtörtént, az valójában a NER- és Fidesz-hű „mélyállam” kiépítésének egyik eszköze volt. A kuratóriumokba kizárólag NER-hű kliensek és gyakorló politikusok kerültek, a testületeket felruházták az egyetemi autonómiai garanciáival és döntési jogköreivel. Ettől kezdve a magyar felsőoktatás el is veszítette Európa-komfort jellegét, ezek az intézmények a Magna Charta Universitatum szellemének értelmében, többé már nem nevezhetők egyetemnek...

…A 27 MAGYARORSZÁGI „BEVETT EGYHÁZ” KÖZÜL 15 EGYHÁZ SIETŐSEN BEÁLLT AZ ŐKET EL- ÉS KITARTÓ, MEGREGULÁZÓ, JUTALMAZÓ ÉS BÜNTETŐ FIDESZ-KDNP KAMPÁNYÁBA…

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.11.


Az úgyszólván magától értetődő, hogy a 27 magyarországi „bevett egyház” közül 15 egyház sietősen beállt az őket el- és kitartó, megregulázó, jutalmazó és büntető Fidesz-KDNP kampányába, hirtelen támadt rapiditással leszögezve, hogy a házasság szentsége férfi és nő között valósul meg. Ez az ő dolguk, miközben hosszú ideje nem érzik feladatuknak, hogy közös nyilatkozatban szólaljanak meg a Szentírás egyéb előírásai mellett, kiváltképp egy olyan országban, ahol miközben nem kevesen élnek mélyszegénységben, s ahol gyermekek ezrei éheznek, azalatt a hatalom kegyeltjei a közvagyon és a közpénzek milliárdjainak eltulajdonításával (hogy a Biblia nyelvezetét ismerők számára világos legyek: ellopásával) saját vagyonukat és felfoghatatlan jólétüket gyarapítsák. De még akkor sem szólaltak meg ezek az „autonómiájukra” büszke egyházak és felekezetek, amikor a politikai hatalom, páros lábbal tiporva a vallási és lelkiismereti szabadság elvét, aljas, galád és törvénytelen módon, pusztán a hatalom csúcsain önkényeskedő zsarnok privát bosszúját végrehajtva, visszamenőleges hatállyal eltörölte több egyház egyházi státuszát, ellehetetlenítve azok működését, s megakadályozva őket abban, hogy a társadalom egésze számára nélkülözhetetlen, ám mások által el nem végzett szociális-gondozói-betegápolói vagy oktatói munkájukat végezhessék.

Sok tanulságot hordoz a mostani eset, amin el kell majd gondolkodni, ha tavasszal megtörténik az, aminek elmaradása beláthatatlan következményekkel járna, ám aminek elmaradását remélve, s aminek elmaradásában bízva a mostani 15 aláíró büszke áldását adta.

Én azonban csak egyet kérdeznék: vajon ki volt az az érettségi bizonyítványát az Ecseri úti ócskapiacról illegális úton beszerző honfitársunk, aki képes volt az alábbi sort megfogalmazni, milyen transzcendens megalapozottságú, avagy immanens-evilági etikai vagy természetjogi normák alapján írta le mindezt, és vajon kik voltak azok, akik önfeledten bólintottak rá és szentesítették kézjegyükkel az alábbiakat: „…a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja.” Biztos, hogy értették ezt a csúsztatáson alapuló zagyvalékot az aláírók, vagy a Fidesz-kampány melletti bősz és elkötelezett kiállásuk, valamint a hatalom iránti végtelen lojalitásuk oly módon ködösítette el agyuk maradék tekervényét, hogy elég maradt számukra a töltelékszavak minden értelmet mellőző, kusza odavetése, anélkül, hogy belegondoltak volna a leírtak értelmébe, helyesebben kirívó értelmetlenségébe, embertelenségébe és képtelenségébe?

Egyúttal hangsúlyosan kéretik, hogy ne tessenek az alábbiakban a biblikus törvényekre hivatkozni, egyrészt azért, mert magam is elég jól ismerem azokat, másrészt azért, mert én sem hivatkozom a megkövezés gyakorlatára, holott az is biblikus előírás volt valamikor, beleértve az embert felöklelő ökör megkövezését is, és kívánságra hosszan sorolhatom még a példákat), végezetül és legfőképp azért nem, mert a posztom nem erről szól, hanem egészen másról...
_____

...Tizenöt magyarországi egyház képviselője (akárkije) a minap közös nyilatkozatban, egyetértésüket kifejezendő, aláírásukkal látták el az alábbi mondatot:

„…a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja.”

Ez a 15 tudós fő vajon tisztában volt-e azzal, hogy mit is ír alá; vajon felfogta-e a fenti mondat értelmét, avagy a hatalom hátfelének meghitt közelsége elég volt ehhez a szemenszedett ostobasághoz és embertelen hülyeséghez? Vajon tudták-e azt, hogy ezzel a mondattal milliók és milliók emberi méltóságát vonják kétségbe, beleértve a római pápáét, a teljes katolikus klérusét, az ilyen vagy olyan (bármilyen) megfontolásból házasságon kívül élőkét.

Az Orbán-rezsim és kiszolgálói immár továbbléptek az újbeszél nyelven, s lerakták az alapjait a legcsekélyebb értelmet is nélkülöző neomakog halandzsának...
_____

...Várom és elvárom, hogy a minap közös nyilatkozatban hangját hallató tizenöt egyház és felekezet újabb közös nyilatkozatot tegyen közzé, határozottan kiállva a Pegasus transzcendens alapokon nyugvó titkosszolgálati kémprogramja mellett. Elvégre itt is megvannak a bibliai alapok, hiszen írva van, hogy „az Úr hét szeme bejárja az egész földet” (Zakariás 4,10), továbbá megmondatott, hogy „nincs semmi elrejtve, ami nyilvánosságra ne kerülne, s titok, ami ki ne tudódna. Amit sötétben mondtok, világos nappal hallják majd, és amit a zárt falak közt fülbe súgtok, azt a háztetőkről fogják hirdetni.” (Lukács 12,2-3). És figyelmezzünk az evangéliumi üzenetre: „akinek van füle a hallásra, hallja meg!” (Márk 4,9).

Így hát közös nyilatkozatban deklarálhatná a tizenöt egyház, hogy a lehallgató és a lehallgatott, valamint a megfigyelő és a megfigyelt kapcsolatának Pegasus általi szentesítése az emberi méltóság alapja...

NÉHÁNY ÁBRA ARRÓL, HÁNY ÉLETET MENTHETTEK MEG AZ OLTÁSOK ÉS A LEZÁRÁSOK MAGYARORSZÁGON

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.12.11.


A negyedik hullám adataiból elég jól lekövethető, hogy a korábbi járványcsúcsok idején több ezer ember életét mentették meg a korlátozó intézkedések Magyarországon. Bár az összehasonlíthatóságot sok tényező nehezíti, szembetűnő, hogy intézkedések híján ezúttal a jelentős átoltottság ellenére is minden korábbinál meredekebben emelkedett a fertőzöttek száma, igaz, a felfutás szinte napra pontosan addig tartott, mint tavasszal. 

Most a kormányzat minden bizonnyal azért nem lépett, mert a vakcinálás eredményeként a magas fertőzésszám ellenére is kisebb volt az egészségügy leterheltsége.

Hat hét alatt ezerrel több elhunyt

Bár a magyar adatközlés ezer sebből vérzik, így is látható a korlátozó intézkedések hatása a koronavírus-fertőzések számának alakulására. A lenti grafikonokon úgy hasonlítottuk össze a három hullám felfutó szakaszát, hogy kiindulópontnak mindig azt a napot választottuk, amikor a fertőzöttek számának hétnapi átlaga átlépte a kétezret, és az ábrán jeleztük az intézkedések bevezetésének időpontját is...

MEGFEKÜDT A KÜLFÖLDI SHOPINGOLÁS - AZ ÜZLETEMBEREK FITTYET HÁNYTAK A VÍRUSRA?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.11.


Közzétette a külföldi nyaralásokról készített jelentését a KSH. Ebből kiderült, mekkorát drágulhatott az idén az utazás. Július és szeptember között a magyarok 4,6 millió alkalommal utaztak külföldre, fejenként pedig átlagosan 16,2 ezer forintot költöttek. A részletes táblákból az Azénpénzem.hu több érdekességet is kiszámolt.


A magyarok idén július és szeptember között a KSH összesítése szerint (a teljes kiadvány itt nézhető meg) 32 százalékkal többször, 4,6 millió alkalommal utaztak külföldre, mint a járvány miatti lezárásokkal sújtott egy évvel korábbi időszakban. A kiutazások száma viszont 2019 harmadik negyedévéhez viszonyítva így is 40 százalékkal esett vissza. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Horvátországba látogattak. A magyarok átlagosan három napot töltöttek külföldön, fél nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó honfitársaink folyó áron 226 milliárdot, fejenként és naponta átlagosan 16,2 ezer forintot költöttek, ami több mint negyedével meghaladta az egy évvel korábbit. Az egy napra jutó költés a 2020., illetve a 2019. harmadik negyedévinél is magasabb volt. A megnövekedett utazásszám mellett igen jelentősen, 57 százalékkal nőtt a tartózkodási idő is. Ez az átlagos árszínvonal-növekedéssel együtt tekintélyes költésnövekedést eredményezett. A kiadások majdnem duplázódtak. Leginkább a Horvátországban nyaralók kiadásai ugrottak meg, de jelentősek voltak az Ausztriába és Görögországba látogatók plusz költései is...

NYUGDÍJKÓRKÉP

NÉPSZAVA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2021.12.11.


Jó lenne, ha az ellenzék a 2022-es választás előtt képes lenne egy egységes, megvalósítható és méltányos gazdasági programmal előállni – beleértve egy nyugdíjprogramot is.
A 2022-es országgyűlési választáshoz közeledve, mind a kormány, mind az ellenzék különféle javaslatokkal próbálja megnyerni a nyugdíjasok támogatását. Ebben az írásban körvonalazom a kóros tüneteket mutató jelenlegi magyar nyugdíjhelyzetet, vázolom a kormány intézkedéseit, összefoglalom az ellenzék reformterveit, végül kifejtem saját elképzeléseimet.

Jelenlegi helyzet 

Bár a már megállapított nyugdíjak reálértéke egyéni szinten (az átlagos fogyasztói kosárral számolva) változatlan, az átlagos kosártól jelentősen eltérő esetben a reálérték mindkét irányba változhat. További problémát okoz, hogy a legtöbb megtakarítást az infláció ütemétől elszakadó kamatlábak folyamatosan elértéktelenítik, aláásva az időskori öngondoskodást. Ezt súlyosbítja, hogy a nyugdíjak relatív értéke a nettó bérekhez képest folyamatosan és jelentősen csökkent: míg 2015-ben a hányados 67, addig 2020-ban már csak 50 százalék volt. Ezt tükrözi, hogy a nyugdíjkiadások GDP-n belüli aránya az elmúlt tíz évben 11-ről 8 százalékra zuhant. (Igaz, a rokkantsági nyugdíjak csonkolása és áttolása az egészségügybe, valamint az általános korhatáremelés hozzájárult a nyugdíjasok arányának csökkenéséhez.)

Az átlagok változása mögött jelentősen erősödött a nyugdíjak szórása: egyre több az átlagnál jóval alacsonyabb és egyre több az átlagnál sokkal magasabb nyugdíj, míg az átlag körüli nyugdíjak súlya csökkent. Ezt a polarizálódást több tényező okozta: a nyugdíjminimum befagyasztása, a járulékplafon megszüntetése, de még inkább a progresszív szja megszüntetése és az új nyugdíjak megugrása. (Ez utóbbi magyarázatra szorul: az induló átlagnyugdíjak reálnövekedési üteme jó közelítéssel a KSH által kimutatott és felülbecsült, az előző évi országos reálbér növekedési ütemével egyenlő.)

A korábban túlzottan is laza előrehozott nyugdíjakat a kormány 2012-ben megszüntette, és csak a 40 éves jogviszonyt elérő nők mehettek az általános korhatár alatt nyugdíjba, sőt járadékcsökkentés nélkül, igaz, már 2011 óta. A 2020 elején kezdődő koronavírus-járvány meggyorsította az inflációt, az élelmiszerek látványos megdrágulásával és az állami egészségügy lezüllesztésével tovább rontotta a kisebb járadékú nyugdíjasok helyzetét...


ÍGY AKAR SZIGORÍTANI A KORMÁNY AZ ÉPÍTŐANYAG-TÖRVÉNYEN

MFOR.HU
Szerző: mfor.hu
2021.12.10.


Újabb részletek derültek ki a parlamenti módosító javaslatról.


A hét közepén már röviden ismertettük, hogy milyen általános szigorító lépéseket tervez a kormány egyes alapvető építőanyagok ellátásbiztonsága érdekében. A parlament elé került módosító javaslatban vannak új részletek is, amik még inkább azt jelzik, hogy a kormány erős piacbefolyásoló tényező akar lenni az állami szabályozáson keresztül.

Kiderült, hogy az úgynevezett "piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot" akkor áll fenn, ha a KSH építőalapanyag-ipari árindexének havi értéke - 12 hónapon belül legalább két alkalommal - az előző év azonos időszakához mérten legalább 5 százalékos növekedését mutat. Ekkor a hatóság elnöke közbeléphet és akár egy évre is jegelheti ezt az állapotot, és ha tartós ez a drágulás (vagyis több hónapon keresztül tart), akkor további egy évig is kitolhatja ezt az állapotot.

Idén több fontos alapanyagnál nem kettő, hanem akár 5-6 hónapban is elérte, sok esetben jelentősen meg is haladta az árindex az előző év végit. (azért ezt közüljük és nem a megelőző év azonos időszakához mértet, mert ilyen részletességgel nem áll rendelkezésre adat- a szerk.) A KSH ipari értékesítési árindex-táblázata szerint a vas-és acéltermékeknél 110 százalékról - folyamatosan emelkedve - 175 százalékra ment fel az érték januártól októberig. Az aluminimum termékeknél 99,5 százalékról 144 százalékra hízott az érték az idei 10. hónap végére.

A bányászati szolgáltatásoknál még nagyobb volt az emelkedés: az első negyedév végén mért 107 százalék után októberre már 175 százalékot rögzítettek. A kerámia-és agyag építőipari termékeknél az év második felében minden hónapban 110 százalék körül volt az index 2020 december végéhez képest. Ugyanakkor a cementnél egyetlen hónapban, szeptemberben lépte át kissé a jelzett 105 százalékos határt, bár legtöbbször közel volt hozzá. Ezekből a számokból tehát kitűnően látszik, hogy miért lépett közbe a kormány, illetve miért akar rövid pórázt az ágazatra...

VÖLNER NEM CSAK EGY HIBÁS ALKATRÉSZ

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.12.12.


Ihász Sándor, hajdani fővárosi, majd fellebbviteli főügyész igyekezett új megvilágításba helyezni a Völner-ügyet. Azt mondta a Klikktv-nek adott interjúban, hogy nem az az érdekes, mit követett el a már lemondott államtitkár, hanem az, hogy rajta keresztül milyen képet nyerhettünk a NER világáról.


Kétségtelen, ez sokkal súlyosabb állítás, mintha szétszálazzuk, hogyan, miként és mennyi pénzhez jutott hozzá a Völner-család, hogyan fosztogatták az állami pénzeket, sokadmagukkal. Ihász úgy fogalmazott: az eset számára olyan, mintha a kulcslyukon bepillantva ráláttunk volna az egészre, azaz feltárult volna előttünk a Fidesz működésének egész rendszere. Másként: Völner Pál története, a família mesés gazdagodása nem egy kivételes eset, ellenkezőleg: pontosan ez történik a hatalom szobáiban. Márpedig, állítja a volt főügyész, arra lenne szükség, hogy ezt a rendszert pontosan lássák az emberek, végre felfogják, hogy itt 12 éve nem történik más, mint a közpénz módszeres és következetes átemelése a magánszférába. De persze nem igazságosan szétterítve, dehogy! Nagyon is egy kiválasztott réteg, amely hozzájut ezekhez javakhoz; legyen az készpénz, vagy ingatlan, vagy bármely vagyonelem. A végkövetkeztetés, Ihászé, már nevezhető politikainak, bár azt gondolom, hogy egy normális országban nem így lenne, azaz: ennek a rezsimnek buknia kell.

Magyarország azonban kivételes hely, még a környező kelet-európai, egykoron hasonló berendezkedésű országokétól is elüt; itt valahogy a társadalom kevéssé jön izgalomba attól, ha a szeme láttára lopják el az ő pénzét. Más, valamikori szocialista országban látványosan szembemegy a társadalom a hatalom korrupt lépéseivel, szinte mindenhol látunk példát – Bulgáriában, Csehországban, Szlovákiában –, hogy a hatalom embereit belebuktatják a korrupcióba...

GATTYÁN: NEM A GYŐZELEMRE VAN ESÉLYEM. A KÉTHARMADRA – EXKLUZÍV NAGYINTERJÚ

FORBES 
Szerző: ZSIBORÁS GERGŐ
2021.12.12.


Interjú Gattyán Györggyel politikáról, tervekről, vízióról, Jasminről és arról, hogy a streaming-szolgáltatóit tőzsdére akarja vinni.


A Docler Holding budapesti, Expo téri főhadiszállásán találkozunk, a Pillangó utcai metrómegállótól nem messze. Az irodaházban minden csillog-villog, kifogástalan rend van. Odakint az elővárosi vonatok zakatolnak el alattunk. Gattyán irodájában ülünk le, velünk tart Nemes Tamás is, a csoport kommunikációs és PR-vezetője. Gattyán György viccelődik és itallal kínál, majd helyet foglal. Bele is vágunk a másfél órás beszélgetésbe.

KÉRDEZETT: Galambos Márton és Zsiborás Gergő...

KETYEG A NYUGDÍJBOMBA, SORRA ÉBREDNEK FEL AZ ORSZÁGOK - HOL KÉSIK MAGYARORSZÁG?

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.12.12.


Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?


Az OECD Pension at a Glance 2021 c. kiadványa szerint jelentős nyugdíjreformok zajlanak a világban:

- Hollandiában a foglalkoztatói nyugdíjprogramokat reformálnák meg,

- Kanadában egy új nyugdíjtervet vezetnének be,

- Svájcban megszűnne a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása,

- Franciaország egységesítené a nyugdíjrendszerét,

- Spanyolországban büntetnék az idő előtti nyugdíjba vonulást,

- a törököknél és az íreknél pedig az automatikus nyugdíjtagság rendszerét reformálnák meg.

Az OECD országok nyugdíjhelyzetével bővebben már ebben a cikkben foglalkoztunk, mostani cikkünkben azt járjuk körül, hogy az egyes országok milyen lépéseket kívánnak tenni nyugdíjrendszerük fenntarthatósága érdekében, és ebben a képben hol helyezkedik el Magyarország...

„ITT AZÉRT PARANORMÁLIS JELENSÉGEK TÖRTÉNTEK” – RÉVÉSZ MÁRIUSZ A 2006-OS ŐSZRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2021.12.11.



Révész Máriuszt 2006. október 23-án brutálisan megverték a rohamrendőrök: fejsérülései voltak, lapockája tört, és amnéziája miatt azóta sem emlékszik arra a napra. A fideszes országgyűlési képviselő és az ügyészség szemtanúk elmondásából, fénykép- és videófelvételek alapján rekonstruálta a történteket. A rendőrök Révész ügyében is összezártak, ő azonban elsősorban nem az elkövetőket, hanem az akkori rendőri vezetést tartja felelősnek a 2006-os túlkapásokért, és nehezen tudja elhinni, hogy a rendőrség ennyire „amatőr, hülye és inkompetens” lett volna azokban a napokban. Révész Máriusszal Skrabski Fruzsina 2006-os dokumentumfilmjéhez készítettünk interjút a nyáron, most ennek a teljes, vágatlan verzióját is közzétesszük.


Októberben mutatták be Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetésekről és zavargásokról szóló Áldozatok 2006 című dokumentumfilmjét. A film elkészítésében egyfajta árokbetemetési vagy nemzeti minimum-kísérletként szerkesztőként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója (jelenleg a Mi Hazánk sajtófőnöke), riporterként pedig Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője). A film a civil és a rendőri áldozatok nézőpontjából, eddig soha nem látott felvételek felhasználásával mutatja be a 2006-os őszi tüntetéssorozat eseményeit...

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM: AGYELSZÍVÁS MEGÁLLÍTVA, BÉRFESZÜLTSÉG GARANTÁLVA

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD PÉTER
2021.12.12.


Nem egységesen, de átlagosan 60 százalékkal emelkedik a szegedi egyetem oktatóinak, kutatóinak és tanárainak bére. A nem akadémiai területen dolgozók bérezéséről nincs szó. Ők úgy tűnik, egyelőre kimaradnak.


Mindez abból a szegedi rektor és kancellár által aláírt levélből derül ki , amelyet az egyetemi vezetőknek postáztak, és amely eljutott a szeged.hu-hoz.

Az alapítványi átalakuláson átesett Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) eddig mindössze 15 százalékos béremelést hajtottak végre, ami elmaradt a modellváltás esetére ígért 30 százaléktól, és fényévnyire van a Debreceni Egyetemen bejelentett 80 százalékos emeléstől. A debrecenivel azért is összevethető a szegedi egyetem, mert hasonló nagyságú és szinte teljesen azonos profilú a két nagy vidéki tudományegyetem. Debrecenben Kossa György, az egyetemet működtető alapítványi kuratórium elnöke az intézmény honlapján jelentette be, hogy „4075 munkavállalónak nő a fizetése – egyes munkakörökben akár 80 százalékkal”.

Szegeden mindezt megrökönyödéssel fogadták, mert az itteni béremelés ettől nagyságrendekkel elmaradt.


A helyzet valójában még ennél is rosszabb volt, mert az alapítványi átalakulás esetére a szegedi béremelés mértékét 30 százalékosra ígérték – ezt erősítette meg az egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztos, Stumpf István is az elmúlt hónapokban többalkalommal is –, ám kiderült, hogy ennek csak a fele jár automatikusan, a másik felét különböző teljesítménymutatókhoz köti az egyetem. (Stumpffal több cikkben is foglalkozott korábban lapunk.)...


JELENLEG IS VAN GYEREK LÉLEGEZTETŐGÉPEN A HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZBAN

TELEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2021.12.11.


Bár kisebb eséllyel lesznek súlyos tüneteik, a kórház módszertani igazgatója szerint nem igaz, hogy minden gyerek simán átvészeli a koronavírus-fertőzést, ezért őket is érdemes beoltatni
.

Jelenleg is van olyan beteg a Heim Pál Gyermekgyógyászati Intézményben, akit lélegeztetni kell – mondta Dr. Mészner Zsófia főorvos, a kórház módszertani igazgatója a Spirit FM Aktuál című műsorában.

A főorvos arról beszélt, hogy ugyan valóban ritkábban jelentkeznek súlyos tünetek a gyerekeknél, mint a felnőtteknél, de az egyáltalán nem igaz, hogy a gyerekeknek nincs szüksége az oltásra, mert könnyen átvészelik a koronavírus tüneteit.

„Ha van hatékony védőoltás, akkor a gyerekeknek is emberi jogu, hogy ne kelljen kipróbálniuk egy betegséget, ha elkerülhetik”


– mondta Mészner.

Arra is rámutatott, hogy ugyan lehet, hogy a gyerekek csak enyhe tüneteket produkálnak, de rájuk ugyanúgy veszélyes a hosszú covid, amiről még nem tudni, hogy pontosan hogyan befolyásolja majd hosszú távon az életüket. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges fertőzés esetén olyan dolgokból maradhatnak ki (tanórák, szociális események), amik amúgy fontosak lennének a fejlődésükhöz.

Arról is beszélt, hogy világszerte már 6 milliárd védőoltást adtak be, már tudjuk, hogy nem kell félni tőle. A vakcinákra való túlérzékenység szintén rendkívül ritka, gyerekeknél csak abban az esetben nem javasolják az oltást, ha 3-6 hónapon belül volt igazoltan koronavírusos.

Orbán Viktor pénteken a szokásos Kossuth rádiós beszélgetésén jelentette be, hogy decembert 15-én megkezdik az 5-11 évesek oltását. Ebben a cikkben röviden összeszedtük, mit érdemes tudni a vakcináról, a gyerekek oltásáról.


SZÜLETÉSNAPI KLUBDÉLELŐTT – HÚSZÉVESEK LETTÜNK!

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / KUN ZSUZSA
2021.12.10.


Klubrádiós emlékek, élmények húszéves adónk születésnapja alkalmából, meghívott és megidézett kollégák segítségével. Az újra felbukkanó nevek: Dömsödi Gábor, Németh Kristóf, Mélykuti Ilona, Aczél Endre, Vitray Tamás, Szilágyi János, Gulyás Erika, Pikó András, Rangos Katalin, Jaksity Kata. És volt egy szomorú témánk is, a műsor első részében a héten elhunyt Kóbor Jánosra emlékeztünk.

9.30 Húsz évvel ezelőtt Kun Zsuzsa és Dömsödi Gábor együtt kezdték a Klubdélelőtt műsorát, aztán ki tudja hány év után, de Gábor búcsút intett a rádiónak, Zsuzsa pedig egyedül maradt. Aztán egy véletlennek köszönhetően, ha vannak véletlenek egyáltalán, Németh Kristóffal folytatta a műsorvezetést, és ez tartott tíz éven át ...

10.00 Arató András, a rádió megálmodója, létrehozója nem gondolhatta, hogy a tíz évig tartó békés és nyugalmas évek után küzdelmes időszak következik. De most csak a szépre és a jóra emlékezünk, ebben segített Mélykuti Ilona, a Klubrádió hajdani műsora, A nagy generáció műsorvezetője.

10.30 Egy titokra is fény derül a mostani műsorban, vajon Bolgár György Megbeszéljük című műsorát húsz évvel ezelőtt miért Aczél EndreVitray Tamás és Szilágyi János vezették? Sajnos Aczél már nincs közöttünk, Vitray Tamás pedig beteget jelentett, így csak Szilágyit faggathattuk erről.

11.00 Gulyás Erika és Pikó András elsőként ült be a rádió stúdiójába, hogy elinduljon a Reggeli gyors.

1.30 Rangos Kati a Szabad sáv, Jaksity Kata pedig a Női vonal műsorvezetője volt – emlékek, élmények a közelmúltból.

ÉS AKKOR VÖLNER PÁLNAK VIRGÁCSOT HOZOTT POLT PÉTER - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.12.12.


Egy vesztegetési ügy miatt kikérte az ügyészség az Országgyűléstől Völner Pál mentelmi jogát; tizennégy éves rekordra nőtt az infláció; csődközelbe sodródott a hírhedt Evergrande. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.


Mindenkit meglepett Polt Péter, amikor kedd reggel közleményt adott ki arról: hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként azt kérte, hogy az Országgyűlés függessze fel Völner Pál mentelmi jogát. Az igazságügyi miniszter helyettese az ügyészség szerint rendszeresen 2-5 millió forint közötti összegeket kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar most letartóztatott elnökétől, hogy bizonyos dolgokat elintézzen neki. Völner lemondott az államtitkári posztjáról – kap is majdnem 4 millió forint végkielégítést -, képviselő marad, a mentelmi jogát a jövő héten kiadhatja a parlament, az ügyvédjén keresztül pedig annyit üzent a sajtónak, hogy nem követett el bűncselekményt, és együttműködik a hatóságokkal. A családjához köthető cégnél eközben százmilliós vagyont találtak, a vagyonnyilatkozata alapján pedig – minő meglepetés – volt két jó éve, de igazán nagy vagyongyarapodás nem történt.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat. A hvg.hu értesülései szerint a kormánypártok mindent megpróbáltak megtenni annak érdekében, hogy az egészen a kormányzatig nyúló kínos ügy bizonyos, például Völner érintettségét bizonyító részletei minél tovább titokban maradjanak, lehetőleg egészen a választásokig ne legyen ez meghatározó téma. Úgy tudjuk, több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az ügy gyanúsítottjai pedig őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre...

ÉLELMISZER-ÖNRENDELKEZÉS: LEHETŐSÉGEK, FELADATOK, ESÉLYEK ÉS KORLÁTOK

MÉRCE
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2021.12.12.


2021 második felében több, különböző természetű krízis (2008: pénzügyi válság, 2010-2011: európai adósságválság, 2015: menekültválság, 2019: a klímaválság tudatosulása, 2020: világjárvány) után újabb válságjelenséggel ismerkedünk: ez a globális hiánygazdaság. A világpiacon hiány van földgázból, olajból, szénből, lítiumból, szilíciumból, magnéziumból, takarmányból és élelmiszerből általában. A kereslet meghaladja a kínálatot, ezért a piac törvényeinek megfelelően az árak emelkedni kezdtek, az infláció az USA-ban és Magyarországon is rekordokat döntöget, de szinte mindenhol a világon emelkedik.

Mindez új, szokatlan jelenségnek számít.

A kapitalista rendszerek válságai általában túltermelési válságok, tehát a kereslet relatív szűkös volta a válság oka. Az árubőség biztosítása ellenben – még általában a válságok idején is – a kapitalizmus erényei közé tartozik. Ennek vonzása az, amely a szabadpiaci rendszereket a világon sokfelé népszerűvé teszi, és nagy szerepe volt abban is, hogy a korábbi keleti blokk rendszerei idővel népszerűtlenné váltak, annak ellenére, hogy az alapvető szociális biztonságot garantálni tudták. A szinte korlátlan árubőség élménye – az, hogy pénzért szinte bármi, bármikor, bárhol megkapható – a fogyasztói társadalom mentalitásának és szilárdságának alapja, amely egyben kellő motivációt is jelent a fogyasztónak arra, hogy munkaerőként minél hatékonyabban vegyen részt az árutermelésben.

A globális hiány okai összetettek és egyelőre elég homályosak. Az tény, hogy a nyersanyagok még nem fogytak el, bőven vannak még kitermelhető készletek. De a kitermelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a kereslet szintén.

Könnyen lehet, hogy most, egy ingatagabb piaci helyzetben tudták érvényesíteni a többletköltség hatását az árképzésben a kitermelők, de a nagyhatalmi érdekek és a világjárvány időszakában szétzilálódott termékláncokon keresztüli árumozgás akadozása is erős szerepet játszik...

MÁRKI-ZAY MINDEN ELLENZÉKI PÁRT ELNÖKÉT ARRA KÉRTE, HOGY NE KAMPÁNYOLJON, CSAK Ő KAMPÁNYOLHAT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2021.12.11.


Másodszor nevezte Gyurcsány Ferenc “kapitánynak” Márki-Zay Pétert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, ami egészen más viszonyt és pozíciót sejtet, mint az ellenzéki összefogás eredeti terve, amely szerint a közös miniszterelnök-jelölt nem “kapitánya”, főnöke vagy vezére lesz az ellenzéknek, hanem az ellenzéki összefogás pártjainak képviselője és közös programjának megvalósítója. Az előválasztás második fordulójában azonban minden megváltozott, amikor Márki-Zay Péter magának követelte a vezető szerepet, s a fideszes szavazók megnyerésének ígéretével megszerezte azt.

Azóta saját szakállára és saját elképzelései szerint kampányol, a legteljesebb mértékig figyelmen kívül hagyva az ellenzéki összefogás pártjait, s némileg fordított sorrendben, már saját pártot is szervez önmaga alá. Az ellenzéki összefogás pártjainak annyi szerep jutott, hogy biztosítsák a 106 jelöltet a szavazókörzetekben, mert Márki-Zay erre nem lett volna képes, és adják át neki a saját szavazóikat, mert Márki-Zay saját jogán, saját támogatottságával, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazói nélkül nem miniszterelnök, de hódmezővásárhelyi polgármester sem lehetne.

Ehhez képest minden jel szerint valóban “leváltotta” az ellenzéket saját magára. Az ellenzéki összefogás pártjai csak annyiban léteznek, hogy Márki-Zay Péter ambícióit támogassák, a szavazóikat bocsássák rendelkezésére, más tekintetben semmi szükség rájuk, ők a Márki-Zay által leváltandó “elmúlt 30 év” részei. Ez látszik Márki-Zay szakértőinek és álmaiban létező leendő kormányának kiválasztásában is, mert ha jól látjuk, azok között az ellenzéki összefogás politikusai és szakértői közül nincs senki. Márki-Zay még csak azt nem mondta, hogy a még nem is létező pártja alá rendel mindenkit.

A sajtóhírek szerint a jelenleg párt nélküli Márki-Zay Péter találkozott a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, Gyurcsány Ferenccel, akit arra kért, hogy ne kampányoljon. Gyurcsány Ferenc erre írta a Facebook oldalán azt, hogy “azt kérte a kapitány, hogy ne kampányoljak. Így fogok tenni. Akkor így”. Jó hangulatúnak nevezni ezt a bejegyzést nehezen lehetne, sokkal inkább az érződik benne, hogy legyen úgy, ahogy akarod, menj a saját fejed után, aztán majd meglátjuk, mire jutsz, mi mossuk kezeinket...

NEM AZ ÉTOLAJ VAGY A LISZT DRÁGULT LEGINKÁBB A DISZKONTOKBAN

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.12.12.


A Központi Statisztikai Hivatal 2020 és 2021 novembere között kereken 6 százalékos drágulást mért az élelmiszereknél. Ez a hivatalos, szakmai alapokon nyugvó eredmény, egy olyan átlag, amely a különböző élelmiszerek árváltozásaiból egy reprezentatívnak tartott súlyozással (fogyasztói kosárból) jön ki. Az étolaj például a KSH szerint 26,9 százalékkal drágább most, mint egy éve, de ez a nagy áremelkedés csak egy bizonyos súllyal tolja fel az átlagot, míg más termékek lefelé húzzák, így jön ki a hivatalos átlag.


Mivel a G7-nél 2020 eleje óta minden hónapban monitorozzuk 42 alapvető termék bruttó fogyasztói árát, most már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egy-egy kiragadott, de nem hivatalos statisztikai adattal árnyalhatjuk a világjárvány után meglóduló élelmiszerárakról kapott képet.

Az étolajat fentebb azért hoztuk elő, mert a KSH épp ezt említette a leginkább dráguló élelmiszernek, mi pedig hozzá tudjuk rakni a konkrét árakat, amelyeket az Aldiban és a Lidlben láttunk. Ezek szerint 2020. november 30-án mindkét diszkontban 429 forintért lehetett megvenni az akkor legolcsóbb napraforgó étolaj egy literjét, idén azonban az Aldiban már 599, a Lidlben pedig 649 forint alatt nem lehetett hozzájutni (adatfelvételünk módszertanát a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet megnézni)*.

Az Aldiban tehát mi 40, a Lidlben pedig 51 százalékos (napraforgó) étolaj-inflációt tapasztaltunk...

A „GYERMEKVÉDELMI” KAMPÁNYNAK A GYEREKEK AZ ÁLDOZATAI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.12.


„Orbán ’gyermekvédelmi’ kampányának nem is a jogi, hanem az erkölcsi része az, ami egyszerűen elfogadhatatlan és undorító” – nyilatkozta lapunknak Vásárhelyi Mária. A szociológus azt mondja, ha őt kérdeznék, belőle dőlnének az ötletek, mi mindent tehetne a kormány a gyermekek védelme érdekében. Az viszont egészen biztos, hogy az a terület, amelyen ők most garázdálkodnak, nem a gyermekek érdekeit szolgálja, hanem éppen ellenük történik.


Mi a véleménye arról, hogy Orbán egy álproblémát kreálva – miszerint Brüsszel elvárja: az LMBTQ-aktivistákat engedjük be az iskolákba, óvodákba – „gyermekvédelem” címen a kampánya részévé teszi a gyerekeket?


Ezt az egészet, ennek a morális és a kulturális színvonalát is kétségbeejtőnek tartom. Konkrétan előre kétségbe vagyok esve azért is, hogy megint mit látnak majd a gyerekeink és az unokáink az utcákon. Nyilván az ország minden pontját óriásplakátok fogják elárasztani, amelyeken olyan nem létező dolog ellen hergelik a közvéleményt, amiről minden olvasni tudó gyerek meg fogja kérdezni, hogy az micsoda. Hogyha eddig egy kisiskolás gyereknek esze ágában sem volt az LMBTQ-kérdésről beszélni, az most megkerülhetetlenné válik. Egyszerűen azon túl, hogy mérhetetlenül aljasnak tartom ezt a kampányt, azt gondolom: a legnagyobb áldozatai – az LMBTQ-közösség tagjain kívül – éppen a gyerekek lesznek. Ők egy olyan dologgal találják szembe magukat, ami az ő érettségüknek még abszolút nem felel meg...

SZABAD SZEMMEL: VON DER LEYEN NEM HAJLANDÓ ELFOGADNI, HOGY AZ EP AZ EDDIGINÉL JOBBAN SZEMMEL TARTSA A DEMOKRÁCIA ALAKULÁSÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.12.


A Bizottság elnöke a Sassolinek címzett levelében azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Lapszemle.

Spiegel

A Bizottság elnöke nem hajlandó elfogadni, hogy az Európai Parlament az eddiginél jobban szemmel tartsa a demokrácia alakulását a tagországokban, sőt, ha úgy ítéli szükségesnek, kemény szankciókat is kiszabhasson. A lap megszerezte azt a levelet, amelyet von der Leyen most küldött el, válaszul az EP tavaly október kezdeményezésére. A Sassoli elnöknek címzett üzenet azt hangsúlyozza, hogy elegendő a jelenlegi hatáskörmegosztás az intézmények között. Azon kívül Brüsszel minden évben jelentést tesz közzé a jogállam helyzetéről és elkészült az új demokratikus akcióterv is.

Ezzel szemben Strasbourg amellett van, hogy olyan mechanizmusra van szükség, amely sokkal alaposabban a kormányok körmére néz, mert egyre több tagországban jönnek fel és erősödnek meg autokrata, illiberális irányzatok. Őket meg kell fosztani az anyagi támogatástól, de szükség esetén még a szavazati jogtól is.

Von de Leyen reakciója két okból is pikáns. Egyrészt mert a Parlament részéről már jó ideje hallani a kritikát, hogy a Bizottság csak vonakodva jár el a jogsértő hatalmakkal szemben. Jó egy éve az EP tétlenség miatt beperelte az unió végrehajtó testületét az Európai Bíróságon, miután az még mindig nem veti be a jogállami mechanizmust Magyarország és Lengyelország ellen.

Másrészt a bírálók szerint a Bizottság elnök asszonya megszegi szavát, hiszen korábban azt ígérte, hogy Strasbourg jogot kap javaslatok beterjesztésére, mert az jelenleg nem illeti meg. Moritz Körner, a német liberálisok európai törvényhozója azt, mondja, hogy látnivaló: Orbán és Kaczynski továbbra is számíthat a védelemre von der Leyen részéről.

Economist

Angela Merkel öröksége villámgyorsan elhalványul. A politikus hat éven belül másodszor függesztette fel a közösség bevándorlási szabályainak alkalmazását, ám ezúttal azért, hogy Belarusz felől ne juthassanak be a menekültek. Mintha nem is mondta volna 2015-ben, hogy találnak megoldást a Németországot elárasztó jó egymillió migráns helyzetére. Igaz, azóta is megoldatlan, hogy a tagállamok egyenletesen osszák el egymást közt az érkező tömegek jelentette terheket.

A németeknél persze új kormány van, ily módon természetes a változás. Merkel korábban elkényeztette a magyar és a lengyel vezetést, amely lábbal tiport a demokratikus normákon. Az uniópártok megakadályozták, hogy a két országtól uniós támogatásokat vonjanak meg, vagy hogy elszigeteljék őket. A demokráciáért érzett félelemnél fontosabb volt, nehogy megosztott legyen a földrész. Az új koalíció viszont szigorú feltételeket támaszt a jogállam ügyében.

Hasonló a helyzet az EU reformjával. Amikor Marcon gyorsítani akart, Merkel szélsebesen kinyomta a kuplungot. A motor felbőgött, de a jármű egy helyben állt. Egy 27-tagú szervezetben az a legegyszerűbb kompromisszum, ha nem történik semmi. Ez különösen vonzó volt a németeknek, akik gazdaságosan tudtak exportálni és hatalmas piacot kaptak hozzá.

Új helyzet állt viszont elő, amikor a kancellár levette a lábát a tengelykapcsolóról, lásd az újjáépítési segélycsomagot, vagyis az EU eladósodásának engedélyezését. De most már a többség amellett van, hogy meg kell tartani ezt az eszközt, az ne csupán egy alkalomra szóljon.

A politikában is más idők járnak, mint idáig. Megerősödtek az atomenergia hívei, Macron és Kelet-Európa szövetségre lépett ez ügyben. De hogy Scholz szava mennyit számít a kontinensen, az a francia és olasz választások eredményétől függ, vagyis, hogy miként szerepel az unióban erős embernek számító francia elnök, illetve olasz kormányfő.

Hogy ilyen gyorsan kiradírozódik Merkel hagyatéka, az durva. A kancellár emléke úgy tűnik el, mint lábnyom a hóviharban. Egyben tartotta a klubot, de nemigen hagyott jelzést maga után.

Time

Bidennek először odahaza kell munkához látnia, ha meg akarja erősíteni a demokráciákat a világban, írja kétnapos washingtoni virtuális nemzetközi konferenciáról az elemzés. Emlékeztet arra, hogy a fórum megrendezése kampányígéret volt a politikus részéről, miután Trump bírákat igyekezett befolyásolni, beleavatkozott a igazságügyi tárca dolgába, pártcélokra használta az elnöki hivatalt, majd megpróbálta megfordítani a választások törvényes eredményét.

Amerika a háború után sokáig példaképnek számított, de legutóbb jött Trump és rajta kívül demokrácia-ellenes erők kerültek hatalomra Indiában, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken, Lengyelországban és Brazíliában is. Az autoriter irányzatok láttán a világ lassan rádöbbent, hogy dolgozni kell az erős jogállam megőrzéséért.

A Freedom House elnöke, Michael Abramowitz azt mondja, nagy bajban van a demokrácia. Egyre több helyen gyengülnek meg a politikai és civil szabadságjogok. Jó időbe telik majd, amíg a világ kikászálódik az árokból. De a szakértő nagyon fontosnak tartja, hogy Biden jelzést küldött, miután az USÁ-ban az utóbbi időben hanyatlik a demokrácia. Am most már eredményeket kell felmutatni.

A kétnapos washingtoni értekezletet széles körben eszköznek vették, hogy nem hivatalos szövetség jöjjön létre az orosz és kínai tekintélyuralom ellen. A részvevők egyben ígéretet tettek, hogy harcolnak a korrupció ellen, támogatják az emberi jogokat, a független sajtót és határozottan megvédik a szabad választások intézményét. Az esemény egybehívásával Biden egyensúlymutatványra vállalkozott, mert neki magának is meg kell mutatnia, mit tesz azok ellen az erők ellen, amelyek alá akarják ásni a szavazópolgárok akaratát és embereket kívánnak megfosztani jogaiktól.

Peking és Moszkva élvezte is, hogy Washington ugrál, amikor a demokráciája ilyen viharos időket él át. Az elnöknek valóban hatalmas teendői vannak, és Abramowitz szerint amikor az országon belül ennyire próbálják megrendíteni a jogállamot, akkor még nagyobb feladat megrendezni egy ilyen csúcsot, mert nem kérdés, hogy csúszik vissza az amerikai demokrácia.

ORBÁN VIKTOR ALAVJU

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.12.


„Ha van miből adni, az ember szívesen ad.” – üzente tegnap a nyugdíjasoknak maga Orbán Viktor, ami már majdnem olyan, mint amikor Feri bátyámnak ígérte be novemberben a nyolcvanast. Igaz, azt személyesen, és pállott sörszagú ivóban, valamint Völnerrel az oldalán, aki viszont azóta elesett a csatában. Illetve nem egészen, nem vitték el pórázon, mintha szoci volna, és nem csináltak belőle nemzetféltő zokogást, szintén, mintha szoci volna a megtévedett, de ez ma mellékszál. Feri bátyám az érdekes, illetve Feri bátyám, mint általános alany (people, we) viszonya, nexusa mintegy a diktátorhoz, legalábbis annak olvasatában és előadásában.

Ez olykor kölcsönös, amikor a felek feloldódnak a mindent átható szerelemben, „na, hello röfi”, illetőleg „Orbán Viktor alavju”, valamint kézcsók. Ezekből kitetszik, hogy a legyalult tudatú szavazógép igényli, óhajtja a babusgató gondoskodást az ő atyuskájától, lett légyen az atyuska fasiszta briganti, kommunista pernahajder vagy ezek elegye. A szavazógép önmagában elveszett, áll a vérzivatarban, várja az útmutatást, ezzel együtt egy kis aprót, egy necc krumplit. A szavazógép nem alkalmas a demokrácia működtetésére, és, mint hazánk sorsából kitetszik, a demokrácia nem is működik, még csak nem is zökkenten zakatol, hanem tetszhalott állapotban leledzik.

Tudjuk ezt, és már el is sirattuk magunkat miatta, most azonban ezt az Orbán vs félhülyék viszonyt kellene vizsgálnunk, mert a Facebookon tett kijelentésre, hogy még egyszer: „Ha van miből adni, az ember szívesen ad”, érkeztek is a hálálkodások, miszerint „köszönjük miniszterelnök úr, mindörökké Fidesz”. És már látszik is, hogy a foglalkozás elérte a célját. Orbán Viktor örökös miniszterelnök olyan hangnemben nyilatkozik, mintha a sajátját osztogatná nagy kegyesen, a félhülye viszont nem tudja, hogy azt kapja vissza a föl levétele után, amit tőle elvettek, ilyképp hálálkodik a kegyért, ami feléje irányul, és értelmezésében megmenti a nyomorult életét.

Innen nézvést kies hazánk elveszett. Nem most, hanem száz éve, amikor a génekbe ivódott a kegyelmes úrnak való hálálkodás a morzsákét, és igaza volt az ezért elüldözött Kertész Ákosnak abban, hogy a magyar genomban benne van az alattvalói tudat kódja, amitől a jelek szerint szabadulni soha nem lehet. Generációkon ível át, a most születők a CSOK-kal szívják magukba, illetve a hittanórán alapozzák meg a kellő bávatagságot. Egyáltalán, mint kitetszik, itt minden porcikámmal a feudalizmus ellen toporzékolok, amibe rövid kitérő után Orbán újra löki vissza az országot. Voltaképp ezt jelenti az ő kereszténydemokrata illiberalizmusa...

A VÁROSI TEREK IGAZSÁGOSSÁGÁT ÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK TÉRÉLMÉNYÉT JÁRJÁK KÖRÜL A CEU HATÁRTALAN TUDÁS SOROZATÁNAK PÉNTEK ESTI BESZÉLGETÉSÉN

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.12.10.



Hogyan érthetjük meg egy fogyatékossággal élő ember térélményét és mindennapi tapasztalatait? Milyen hatalmi viszonyok szabják meg a városok kialakítását? Hogy jelenik meg a városi terekben a társadalmi igazságosság?


Ezekről a kérdésekről beszélget péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának következő vitaestjén Flamich Mária és Hoffmann Rita professzor, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar munkatársai, Szende Katalin, a CEU Kulturális Örökségvédelmi Tanszékének professzora és Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? városiséta-projekt társalapítója és ügyvezetője.

Tér és hatalom

A városi tér folyamatos kölcsönhatásban van a társadalmi viszonyokkal, és megfogható tárgyi elemekben képezi le például egy adott társadalom hatalmi viszonyait. Így az egyes csoportok és egyének térélménye fontos tükröt tarthat a társadalomnak. Kérdés, hogy a szűk, macskaköves utcák vagy a keskeny lépcsős, lift nélküli metróaluljárók mit üzennek, milyen szerepet szán az éppen aktuális hatalom például a fogyatékosnak bélyegzett embereknek.

A CEU Határtalan Tudás sorozata a szervezők szerint abból az elvből indul ki, hogy a tudás mindenkié. A tudományos eredményeknek és a társadalmi problémák megoldását célzó kutatásoknak elérhetőknek kell lenniük a nagyközönség számára, és egyúttal széleskörű viták alapját is kell képezniük. A rendezvénysorozat korábbi alkalmain előkerült már a vallásos stigmáktól a génszerkesztés etikai vonzatain át egészen a genderfluiditásig rengeteg téma, de a koronavírus-járványból levont tanulságok sem hiányoztak.

Májusban a CEU és a Qubit pedig esszépályázatot hirdetett egyetemi és főiskolai hallgatóknak, amelyben a CEU Határtalan Tudás eseményein elhangzottakra reflektáló vagy azokat továbbgondoló írásokat vártunk. A győztes Dormán Hanga, az ELTE mesterszakos hallgatója lett Az idegen elmékre támaszkodni nehéz, de érdemes című írásával.

A pénteki, a koronavírusjárványra tekintettel online megrendezett beszélgetés 17:30-kor kezdődik, és itt követhető...