GYURCSÁNY ELFOGADTA MÁRKI-ZAY KÉRÉSÉT ÉS NEM FOG KAMPÁNYOLNI

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2021.12.11.

„Nagyon jó találkozó volt, Arató Gergellyel mentem. Azt kérte a kapitány, hogy ne kampányoljak. Így fogok tenni. Akkor így” – írta Facebook-bejegyzésében Gyurcsány Ferenc szombat reggel, azután, hogy találkozott Márki-Zay Péterrel. Az ellenzék kapitánynak nevezett közös miniszterelnök-jelöltje kérése valóban az volt, hogy a DK elnöke ne vegyen részt nyilvánosan a kampányban – erősítette meg a találokzón részt vett DK-s parlamenti képviselő, Arató Gergely.

„A miniszterelnök-jelölt dönti el, hogy hogyan építi fel kampányát” – mondta Arató. A képviselő hozzátette, hogy ez a kérés semmilyen módon nem érinti magát a DK-t.

„Támogatjuk a miniszterelnök-jelöltet és azon dolgozunk, hogy megnyerjük azt a 32 körzetet, ahol a DK jelöltje indul, valamit támogassuk a többi körzetben a többi pártot” – mondta, megjegyezve azonban, hogy a többi körzetben a győzelem elsődlegesen a felelősség azoké a pártoké, amelyek jelöltjei – az előválasztás eredményének megfelelően – ott elindulnak a Fidesszel szemben...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

"HA EZ LESZ A HIVATALOS KORMÁNYPROGRAM, ÉRVÉNYTELENÜL FOGOK SZAVAZNI"

MAGYAR NARANCS
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2021.12.10.

Parázs vita bontakozott ki az alkotmányozásról és a jogállam helyreállításáról Róna Péter és Karsai Dániel között. Lehet-e feles többséggel új alkotmányt írni?

Hogyan tudja helyreállítani a jogállamot, és hogyan fog tudni kormányozni a mai ellenzék, ha csak feles többséget szerez a jövő évi választáson? Ez volt a kérdése a Transparency International Magyarország csütörtöki, a korrupció világnapja és a szervezet 15. születésnapja alkalmából szervezett konferenciája első panelbeszélgetésének.

A dilemma az előválasztás alatt is előjött a Dobrev Klára és Karácsony Gergely közötti vitákban, az előválasztás győztese, Márki-Zay Péter pedig egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy feles többséggel is meg lehet hozni bizonyos kétharmadhoz kötött intézkedéseket, ebben a szellemben nyilatkozott közjogi tanácsadó csapatának vezetője, Fleck Zoltán is. Márki-Zay legutóbb a Magyar Narancsnak adott legutóbbi interjújában arról beszélt, hogy semmisnek kell tekinteni a jelenlegi alaptörvényt és a fideszes törvényeket, majd népszavazással kell alkotmányozni.

A csütörtöki beszélgetésen Róna Péter jogász-közgazdász képviselte a Márki-Zay-kompatibilis álláspontot. Róna egyébként ténylegesen közel áll a közös miniszterelnök-jelölthöz, Márki-Zay többször megnevezte azon személyek között, akik az ellenzéki program koordinátorai és szószólói lehetnek. Az ellenoldal érveit ezúttal Karsai Dániel alkotmányjogász hozta.

Eddig többnyire az merült fel igazolásként az alkotmány és a kétharmados törvények felels megváltoztatása mellett, hogy maga az Alaptörvény is kimondja, hogy senki nem törekedhet "a hatalom kizárólagos birtoklására."

Róna Péter némileg más megközelítést vezetett elő: ő az Alaptörvény E) cikkére hivatkozott, ami rögzíti, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama és bizonyos hatásköreit az EU intézményei útján gyakorolja. Róna szerint erre a cikkre hivatkozva

az új kormány első lépésként törvényellenessé nyilváníthat minden olyan intézkedést (a kétharmados vagy alkotmányos szabályoakt is), ami nem felel meg az uniós jognak.

Abba nem ment bele, hogy mi lenne az uniós jognak való megfelelés mércéje. Minden törvényt el kellene törölni, amit az Európai Bizottság vagy akár az Európai Parlament valaha kritizált? Vagy csak ott kellene beavatkozni, ahol kötelezettségszegési eljárás indult, vagy akár már az EU Bírósága is megállapította, hogy a magyar szabály ténylegesen sérti az uniós jogot?

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

„TI CSAK PRÉDIKÁLTOK” - INTERJÚ NAGY BOLDIZSÁRRAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁRKONYI BENEDEK
2021.12.10.

A belarusz erdőkben fölháborító dolgok történnek. Kiszolgáltatottakat használnak föl, úgy akarnak velük játszani, mint sakkozó a figurákkal. A menekülők közül több mint tízen meg is haltak. Emögött gonosz szándékot látunk. Ám ez csak a távoli fölháborodó nézőpontja, miközben ezzel alighanem a jognak is kezdenie kell valamit. Ha ugyan ezt nem csak a naiv, de igazságot kereső gondolja. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU tanára ezért ennél sokkal összetettebbnek látja a belarusz–lengyel határ mai világát.

– A belarusz–lengyel határon zajló történéseket nagyon sok szögből nézhetjük. Ahány szög, annyi látásmód. Meg lehet mondani, hogy mi történik ott? És kik a lengyel határon lévők: menekültek, „migránsok” vagy bevándorolni akarók?

– Ezt nem lehet objektíven megmondani, mert akik erről beszélnek, azok más és más keretbe helyezik az eseményeket. Egészen más képet kapsz, ha Ursula von der Leyennek hívnak, ha a Human Rights Watch helyi megfigyelője, esetleg egy lengyel riporter vagy. Ezért ezek az értelmezések teljesen összeegyeztethetetlenek. Én a te interjúalanyodként, aki elsősorban menekültüggyel foglalkozik és általában a menekültek oldalán áll az államokkal szemben, azt a történetet kínálom, amelyet az összes menekültügyi szakember barátom kínálna. Ez abból indul ki, hogy ezek az emberek – legalábbis jelentős részük – menedékkérők; azt állítják, hogy életük tényei menekültté teszik őket, mert jól megalapozott a félelmük, hogy ha visszatérnek az országukba, akkor üldöztetés vagy egyéb súlyos hátrány, például embertelen bánásmód éri őket. Ezért jogosultak a védelemre. Ez a védelem nem feltételes, nem adomány, mert a nemzetközi jog szerint az államok kötelessége elismerni azt, ha valaki menekült. Tehát jogilag menedékkérőként megy bele az eljárásba, de ténybelileg menekült...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/49. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

SURÁNYI GYÖRGY: BENZINNEL OLTJÁK A TÜZET

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.12.11.

A piac nem hiszi el, hogy az MNB tényleg fellép az inflációval szemben, mert a jegybank maga is a pénzromlás forrása - véli Surányi György, az MNB korábbi elnöke. A közgazdász szerint szúnyogcsípésnek is kevés ilyen inflációs hullámban 15-30 bázispontokkal emelni a kamatot.

A magyar gazdaság kilábalt a koronavírus-válságból, ám ennek komoly ára van. Novemberben az infláció 14 éves csúcsra jutott, a kormány pedig 1000 milliárdos hiányt hozott össze. Jó irányba tartunk? 

Nyilván nem. Öt évvel ezelőtt indult meg az infláció emelkedése, vagyis elsődlegesen nem a pandémia okozza. Azóta évről évre gyorsul az áremelkedés. A világból importált árcsökkentő hatások 2019-ig részben ellensúlyozták a hazai inflációs folyamatokat. De az idén már ezek is tovább fűtik, és nem hűtik a hazai inflációt. A magyar gazdaság túlfűtött: a költségvetési-, a jövedelem- és a monetáris politika egyaránt olyan túlkeresletet generál, ami az infláció gyorsulásához, a külső számlák, a folyó fizetési mérleg évek óta tartó – noha még nem végzetes - romlásához vezetett...

ITT OLVASHATÓ

MOST SZIGORÍT KÖZÉP-EURÓPA, AMIKOR MÁR ÉPP TETŐZÖTT A JÁRVÁNY

G7.HU
Szerző: HAJDU MIKLÓS
2021.12.10.

A várt fordulat bekövetkezését jelzik a napi új esetszámok járványgörbéi a visegrádi régióban. Igaz, Lengyelországban még csak tetőzni látszik a járvány, és a visszaszorulás jelei egyelőre Szlovákiában sem egyértelműek, Csehországban és különösen Magyarországon viszont jól látszik, hogy az utóbbi napokban egyre kevesebb új fertőzöttet regisztráltak.

A halálozási statisztikákon azonban még a tetőzés jelei sem láthatók, a héten a régióban a mozgóátlagok alapvetően mindenütt emelkedtek. Az eddigi tapasztalatok alapján a járvány visszaszorulásának egy hét múlva már e mutató tükrében is látszania kell majd.

A teljes oltási sort felvevő lakosság (vagyis a két, illetve a Janssen-vakcina esetében egy szúráson túlesettek) aránya a leggyorsabban Csehországban emelkedik a régióban, de Magyarország még őrzi vezető pozícióját e tekintetben visegrádi összehasonlításban. Várhatóan a jövő héten a magyar görbén megmutatkozik a november végén kezdődött oltási akcióprogram hatása...

ITT OLVASHATÓ

NEM NYUGODHATUNK MEG: AZ ELSŐ JELEK SZERINT AZ OMIKRON VILLÁMGYORSAN LE FOGJA TAROLNI A VILÁGOT

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.11.

A viruslaborok és a járványügyi szervek megfeszítve vizsgálják az omikront világszerte, és csak a biztos információ tudatában lehet majd egyértelműen kijelenteni, hogy az omikron variáns mire képes a deltához képest. Ha viszont megnézzük az országot, ahol az omikron megjelent és dominánssá vált, nincs okunk bizakodásra: olyan meredek görbét látunk az új esetekben, mint korábban soha.

Amíg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az omikron pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkezik a delta variánshoz képest, csak a kórházi anekdotákra támaszkodhatunk. Valós mintán még azt sem tudjuk vizsgálni, hogy az egyes társadalmakban, különböző átoltottsági szinteknél mire képes a variáns. Egy dolgot tehetünk: megnézni a dél-afrikai járványgörbéket, ebben az országban ugyanis gyorsan dominánssá vált a szupervariáns, ez teszi ki az új esetek döntő többségét.

ÉS EZ ALAPJÁN MINDEN OKUNK MEGVAN AZT FELTÉTELEZNI, HOGY AZ OMIKRON MINDEN EDDIGI VARIÁNSNÁL GYORSABBAN TERJED.

Dél-Afrikában épp csak véget ért a harmadik hullám, máris itt a negyedik, amelyet az omikron okoz. Ez a hullám egyrészt korábban is jött az előző hullámokhoz képest, mint a második és harmadik, másrészt sokkal meredekebb felfutást okoz. Szinte biztosan kijelenthető, hogy az omikron gyorsabb terjedésre képes, mint a delta variáns, és vélhetően valamilyen mértékben képes átütni az előző variánsok átvészelése adta védelmet...

ITT OLVASHATÓ

VÖLNER PÁL ELLEN HIVATALI VESZTEGETÉS MIATT NYOMOZNAK, A KÜLÜGY VÍZUMOT ADOTT LUKASENKA EMBERÉNEK

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.12.10.

Magyar Narancs: Hivatali vesztegetés miatt kéri az ügyészség Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését

A gyanú szerint a Fidesz-kormány államtitkára, Varga Judit igazságügyminiszter helyettese rendszeresen 2-3 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől azért, hogy konkrét ügyeket intézzen. Völner azt állítja, nem követett el bűncselekményt, de lemondott államtitkári pozíciójáról.

Telex: Négymilliárd forintnyi euró ment Magyarországról a szlovén jobboldali SDS pártsajtójának egy helyi lap szerint

Nemcsak az eddig vélt négymillió, hanem legalább 12 millió eurót (mai árfolyamon durván 4,4 milliárd forintot) toltak bele magyar kormányközeli cégek olyan szlovén médiacégekbe, amelyek az SDS nevű jobboldali párt propagandáját csinálják – írja a szlovén oknyomozó portál, a Necenzurirano.

Hvg.hu: Kihagynak néhány engedélyezési lépést, hogy időre elkészüljön a kézilabda-Eb sportcsarnoka

Mivel sürget az idő, januárban tartják a kézilabda Európa-bajnokságot, most a földhasználati és szolgalmi jogokat hagyják figyelmen kívül a telkek kialakításánál. A jelek szerint valahányszor a beruházó valamilyen törvényi akadályba ütközik, nem a megoldást keresi, hanem a kormánnyal elháríttatja az akadályt, még akkor is, ha az például a közművek működését nehezíti.

Szabad Európa: Elismerte a magyar külügy, hogy vízumot kapott Lukasenka embere

A magyar külügy elismerte, hogy schengeni vízumot kapott tőlük Vladimir Bazanov, Alekszandr Lukesanka fehérorosz elnök bizalmi embere. Állításuk szerint Svájc nevében adták ki, és ilyen ügyekben megállapodásuk van érvényben az alpesi országgal Belaruszra. Bazanovot Csehországban vették őrizetbe, és onnan utasították ki, a cseh rendőrök pedig előre készültek arra, hogy amikor belép az országba, elfogják.

444: Nincs felelőse annak, hogy meg kellett semmisíteni 5 milliárd forint értékű PCR-tesztet

Ki a felelős a kidobott PCR-tesztekért? címmel fordult Kásler Miklós miniszterhez írásbeli kérdéssel Szabó Tímea. A Párbeszéd parlamenti képviselője szerint a kormány hibája, hogy 5 milliárd forint értékű tesztet meg kellett semmisíteni, mert azok szavatossági ideje lejárt. Az Emmi helyett a Belügyminisztérium válaszolt. Kontrát Károly államtitkár azt írta, hogy „az egészségügyben a legfontosabb szempont a betegbiztonság, éppen ezért az ellátás során nem használható fel olyan eszköz vagy készítmény, amely lejárt szavatosságú”.

24.hu: 687 millió forint európai uniós támogatást nyert Tiborcz István apja

687 957 333 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz Sándor István, Tiborcz István édesapja – derült ki az EU-s pályázatokat nyilvántartó kormányzati portál adataiból. A nyilvántartás szerint Orbán Viktor miniszterelnök vejének édesapja erdősítés támogatására kapja az összeget, amit a leírás szerint a Fejér megyei Csabdin használ majd fel, ahol a család birtoka is található, a település külterületének számító Tükröspusztán.

ITT OLVASHATÓ

BUDAPEST, A FÉRFIVÁROS

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.12.11.

Ami a fogyatékossággal élők vagy a nők helyzetét illeti, még a középkorban is jobb volt a helyzet, mint a férfiak által a 19-20. században férfiaknak épített modern városokban, de ma is lenne tennivaló bőven. Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetve kialakított buszmegállók vagy a közterületi pelenkázók? Erről is szó esett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén.

Hogyan lehet jól akadálymentesíteni? Levezethetjük a 21. századi ember térélményét a középkori és modern kori várostervezés és térhasználat örökségeiből? Milyenek azok a férfivárosok, és Budapest vajon közéjük tartozik-e? Hol vannak a többféle fogyatékossággal élő csoportokkal egyeztetett buszmegállók vagy éppen a közterületi pelenkázók? Milyen hatalmi viszonyok szabják meg a városok kialakítását, és hogyan jelenik meg a városi terekben a társadalmi igazságosság?

Erről beszélgetett péntek este a CEU Határtalan Tudás sorozatának vitaestjén Flamich Mária és Hoffmann Rita Fulbright-ösztöndíjas, látássérüléssel élő független kutatók, Szende Katalin, a CEU Kulturális Örökségvédelmi Tanszékének professzora és Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? városiséta-projekt társalapítója és ügyvezetője. A beszélgetést László Flóra, a CEU Társadalmi Felelősségvállalás irodájának vezetője moderálta...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: KUDARCOT VALLOTT AZ ORBÁN-KORMÁNY - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.11.

Orbán Viktor újra a világsajtó középpontjába került, de ezúttal sem az általa hozott intézkedéseket méltatják.

FT

A magyar Alkotmánybíróság elkerülte, hogy a migráció miatt hasonló jogi vitába keveredjen az EU-val, mint Lengyelország, azaz nem vonta kétségbe az uniós jog elsőbbségét. A kormány azonban ragaszkodik a kemény bevándorlási politikához. Előzőleg sok szakértő azt várta, hogy valami hasonló döntés születik az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, mint Varsóban, ahol a lengyel társintézmény nemrégiben azt mondta ki, hogy a közösségi jog egy része összeegyeztethetetlen a nemzeti szabályozással. Viszont a magyar határozat nyitva hagyja kaput további jogi kifogások előtt.

Orbán Viktor már jó ideje hadakozik, mert szerinte Brüsszel jogi eszközökkel mindinkább beleavatkozik az ország életébe. Az ellentét éleződik a választás közeledtével, mert a Fidesz kemény erőpróba elébe néz. Bárd Petra, a CEU-ról úgy értékel, hogy az állásfoglalás támogatja a hatalom irányvonalát és kétségbe vonja az Európai Bíróság verdiktjét a bevándorlók ügyében. Tartalmaz egy pár rejtett aknát és fenntartja a lehetőséget, hogy a Fidesz később újra elővegye: a hazai normák felülírják az uniós jogrendet.

A szakértő a legaggasztóbbnak azt az érvet tartja, hogy fenn kell tartani a szociális környezetet a nemzeti önazonosság részeként. Merthogy a bíróságnak az emberi jogokra kell(ene) ügyelnie, és nem az a feladata, hogy az alkotmányos gúnyába öltöztetett intolerancia érveit szolgálja.

A Bizottság szóvivője az közölte, hogy még részletesen elemzik a magyar véleményt, de első ránézésre úgy tűnik, az nem vonja kétségbe a közösségi jog primátusát. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora azt mondja, az alkotmánybírák próbálták megőrizni, ami még megmaradt a hitelükből, ezért nem voltak hajlandóak felülbírálni az EUB hatalomellenes ítéletét. Ami ritkán fordul elő, tekintve, hogy a testület tele van Orbán embereivel.

Die Zeit

Kudarcot vallott a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány az Alkotmánybíróságnál, mert az úgy foglalt állást, hogy nem áll módjában felülvizsgálni az Európai Bíróság vitatott ítéletét, sem pedig ellenőrizni az uniós jog elsőbbségét. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök védelmébe vette az októberi lengyel döntést Brüsszel, illetve jó pár tagállam bírálatával szemben. A politikus jó ideje elutasítja a közös migrációs és menedékpolitikát. Ily módon a választási kampányban igyekszik jó pontokat szerezni. Emellett sok kritikát kap azért, ahogyan a sajtószabadsággal, az igazságszolgáltatással és a tudománnyal bánik.

Bertelsmann Alapítvány

Az erős demokrácia és a jól szervezett állam a titka, hogy egy kormány meg tudjon birkózni a koronajárvánnyal, de Magyarország nem ilyen, sőt! Ez derült ki a Bertelsmann-alapítvány felméréséből, amely 29 országban vizsgálta meg a helyzetet. A magyar mérleg azonban lesújtó: az Orbán-kabinet az utolsó előtti helyet érdemelte ki, mind a kormányzás, mind a demokrácia, mint a jogállam rugalmassága kapcsán, és csupán a gazdasági ellenállóképesség kategóriájában teljesített jobban: ott hátulról az 5. lett.

A sereghajtó közé tartozik még Lengyelország, Horvátország és Törökország is. Az összeállítás azt tapasztalta, hogy a fertőzés miatt mindenütt jelentősen korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, de bőven akadtak olyan hatalmak, amelyek megmondták előre, mikor oldják fel a tilalmakat. Ezzel szemben ahol már a ragály előtt is gondok voltak a jogállamisággal, ott csak fokozódtak a demokratikus hiányosságok. Így a magyaroknál és a törököknél a „válság” ürügyén még jobban szorítottak a csavarokon. Intézményesítették a szigort.

De bajok voltak a válságkommunikációval, illetve –kezeléssel is, ami egymásnak ellentmondó bejelentésekben, az intézkedések következményeinek hiányos elemzésében, a szakértői vélemények nem egységes megítélésében, az átláthatóság hiányában mutatkozott meg. A magyar és a lengyel vezetés itt is igencsak leszerepelt.

Süddeutsche Zeitung

Magyarországon egyfajta rabló hadjárat megy végbe: Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közelálló oligarchák tucatjával vesznek át cégeket, és sok jel utal arra, hogy ehhez zsarolást, illetve hatósági segítséget is igénybe vesznek. A legnagyobb német lap megszólaltat egy vállalkozót, aki név nélkül elmesélte, hogy egy szép nap megjelent nála két úriember, nyilvánvalóan a TEK emberei, egy terepjáróval és tettek neki egy ajánlatot, miszerint fizessen készpénzben 200 ezer eurót és akkor sikerrel megpályázhat egy nagy állami megbízást, több tízmilliós értékben. A fele az EU-tól jön, a többit a kormány adja.

Nem mutatkoztak be, viszont nagyon felháborodtak az elutasításon, mert nem voltak hozzászokva. Ekkor emelték az ajánlatot, mondván, hogy valaki, Orbán környezetéből jelentős összeget akar beleinvesztálni a cégbe. Ám az ügylet még így sem jött létre, mert a tulajdonos nem állt kötélnek. Szerinte csapdát állítottak ki, mert azonnal lecsaptak volna rá vesztegetésért, amint átadja a kívánt összeget. Akkor pedig választhatott volna: vagy megy a börtönbe, vagy „önként” átírja a társaságot valamelyik fideszes üzletember nevére.

De lehet, hogy még így sem úszta meg, mert jöhet a NAV, vagy valamelyik más hatóság és bizonyosan találnak, ha nem kitalálnak valamilyen hiányosságot, aminek a vége hatalmas bírság, de még be is zárathatják a vállalatot.

Az ilyen ügyeknek természetesen nehéz utánajárni, mert nincs semmilyen bizonyíték, semmit sem írnak le. De látnivaló, hogy itt egy folyamatról van szó, amint azt a HVG nemrégiben feltárta ’A fülkeforradalom felfalja a gyerekeit” címmel. Hiszen sikeres cégek sorra kerülnek át hatalom közeli oligarchák kezébe. Az ilyen tranzakciók kapcsán sűrűn merül fel Mészáros Lőrinc neve. Ő az, aki Orbán alatt csodálatos módon gázszerelőből multimilliárdos lett. A korrupció ellen küzdő civil szervezetek úgy vélik: valójában a miniszterelnök láthatatlan gazdasági birodalmának a frontembere.

A módszer az, hogy a kiszemelt társaság gazdájára nyomást gyakorolnak, majd elmaradnak a megbízások és akkor jön a vételi ajánlat. Aki ellenáll, azt célba veszik a hatóságok, sarokba szorítják és a végén következik a csőd. Tanúsítja ezt Vitézy Tamás, akitől elvették horvátországi idegenforgalmi érdekeltségeit, így ő maga Izraelbe települt át.

A bevezetőben idézett vállalkozó úgy jellemzi a helyzetet, hogy a legnagyobb ragadozók elhappolnak mindent, amire fáj a foguk. Az áldozat ugyanakkor védtelen, nem tud semmit sem csinálni. Hogy egyre többször hallani ilyesmiről, annak egyrészt az az oka, hogy a közelgő választások miatt Orbán és vazallusai aggódhatnak a többség, illetve a javadalom miatt. Így hónapok óta betonozzák be saját csókosaikat különféle pozíciókba, magánalapítványokba viszik ki az állami vagyont.

Emellett fenyeget a jogállami mechanizmus, elzárulhat a pénzcsap. Idáig brüsszeli forrásból fedezték azoknak a beruházásoknak jó részét, amelyeken az utóbbi évtizedben „közeli” vállalkozók degeszre keresték magukat. Az OLAF és a Transparency International szerint az uniós támogatások körül Magyarországon találták a legtöbb visszaélést. Ez pedig egyet jelent: járványszerű korrupciót.

FAZ

Párizs és Brüsszel után egy nappal Varsóba vezetett az új német külügyminiszter első útja, de a bemutatkozó látogatás kínosra sikeredett, mert a házigazdák nem leplezték, hogy igen csak dühösek a német politika miatt. Így hangulat meglehetősen fagyosnak bizonyult, Baerbock listát kapott a lengyel szemrehányásokból és követelésekből. Hallhatta, hogy Lengyelország mindent megtesz, nehogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték megkezdhesse működését.

De szóba került az is, hogy a vendéglátók szerint továbbra is nyitott több történelmi kérdés, beleértve, hogy a németek adják vissza az elrabolt műtárgyak egy részét, illetve fizessenek kártérítést a háború során megsemmisített műalkotásokért. Ám a varsói diplomácia vezetője azt is nehezményezi, hogy a koalíció a szövetségi Európa megteremtését tekinti céljának.

A vendég azt válaszolta: nagyon örül, hogy ilyen alaposan tanulmányozták a koalíciós megállapodást, de ennél fontosabb, hogy közölte: a német vezetés a továbbiakban sem kíván kibújni a felelősség alól. Arról is beszélt, hogy baráti államok között meg lehet vitatni az ellentéteket, ezért szóba is hozta a jogállamiságot. Semmiképpen sem szeretne ugyan nyilvánosan tanácsokat adni, de olyan megoldást szorgalmaz, amely erősebbé teszi Európát.

Reuters

A cseh elnök nem hajlandó kinevezni az új kormány külügyminiszterét, mert annak fenntartásai vannak az izraeli politikával a megszállt területeken, illetve Magyarország és Lengyelország jogállami mérlegével. A kormányfő azonban azt közölte, hogy nem fogadja el Zeman döntését, hanem bírósághoz fordul, miután Kalózpárt, amelynek vezetője Lipavsky, a Fiala által vezetett jobbközép összefogás része.

Az elnök arra hivatkozik, hogy a prágai diplomácia vezetésére jelölt politikus nem rátermett. Emögött a többi közt az van, hogy a kalózok bírálják Magyarországot a „tekintélyuralmi irányvonalért”. De azt sem nézik jó szemmel, hogy Zeman igen szó viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal. Ez utóbbit azonban az elnök most nem hozta fel ellenük. A kabinet elvileg még Karácsony előtt átveheti mandátumát, de nem világos, hogy az időpontot befolyásolja-e a friss keletű jogvita.

ITT OLVASHATÓ

GÉMESI GYÖRGY A POLGÁRMESTERI BÉREMELÉSRŐL: FORRÁS BIZTOSÍTÁSA NÉLKÜL KAMPÁNYFOGÁS

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.12.10.

Minden béremelés jó, ám ha az emelés mellé nem rendel forrást a kormány az év végéig, ezt is kampányfogásnak tekinthetjük – mondta lapunk érdeklődésére Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke. A gödöllői polgármestert annak apropóján kérdeztük, hogy kormánypárti politikusok törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlésnek a polgármesteri illetmények emelésére.

Emlékeztetett, hogy a MÖSZ három éve követeli a teljes közszférában dolgozók – így a polgármesterek illetményének – inflációkövető emelését. A polgármesteri bérek különben hét éve nem változtak, miközben az infláció miatt csökkent a bérek értéke. Ezért az érdekképviselet elnöke ebből a szempontból örömtelinek tartja a javaslatot. Ugyanakkor szerinte ez is olyan kampánybéremelés, amilyen a óvónők, bölcsődei dolgozók, rendvédelmi dolgozók számára és más ágazatokban bejelentett 10-20 százalékos emelés is. – Mivel az ezeken a területeken foglalkoztatottak bére évek óta nem változott, és így messze elmarad a versenyszférában kereshető fizetésektől, az infláció eddig is csökkentette a keresetek vásárlóértékét, idén viszont kilőtt, a közelgő választás miatt a kormánynak muszáj volt hozzányúlnia néhány szektor béréhez – magyarázta Gémesi György. Hozzátette, továbbra is azt szeretnék, ha a teljes közszférában biztosított lenne az inflációkövető emelés.

Az Országgyűléshez benyújtott javaslat kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgármesterek illetményét jelenleg a főpolgármesteri bér alapján számolják, a javaslat megszavazása esetén viszont a megyei jogú városok vezetőinek illetménye lesz a vetítési alap. Szerinte ez a változtatás politikai döntésről árulkodik. Mint mondta, a budapesti főpolgármester bére bő 10 százalékkal emelkedik, a kisebb települések esetében viszont a változás ennél jóval nagyobb, akár az 50 százalékot is jócskán meghaladja...

ITT OLVASHATÓ 

KI FIZET A VÉGÉN? - MAGYAR HANG AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

HÁROM MAJOM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.11.

Most, hogy buknak ki az ügyek, ha kevéske is, de mégis, a fideszisták kezdenek átmenni hülyébe. Itt van nekünk mindjárt ez a jámbor tekintetű, pufók óvodás ábrázatú Gulyás miniszter, aki semmit nem tudott a Völner ügyről, holott már nyomoztak benne és ellene. Szó szerint addig nem hallott róla, míg Polt főügyész „átirata” meg nem érkezett, ami megadta az engedélyt a tudásra. Polt főügyésznek lehettek és lehetnek álmatlan éjszakái mostanság, hogy jönnek elő dolgok, amelyeket már ő is képtelen elkenni, így el kellett döntenie az első dominót, meglátjuk. Majd meglátjuk, mit hoz ki a sorminta.

Viszont Völner azért kormánytag lett volna, állítólag azzal a rátestált joggal, hogy engedélyezze az ellenzékiek megfigyelését, legalábbis Varga Judit szerint, aki a főnöke a mesében. Nagy valószínűséggel, bár erről a röneszánsz hölgyemény – hegedű, pöttyös labda – ő sem tudott semmit az „átirat” érkeztéig, s ha még így is lenne, legalább megszólalhatna, illetve megszólalhatott volna arról, hogy sajnálja, miszerint kígyót melengetett az általa felügyelt minisztérium kebelén. Vagy őszintébb előfordulásban veszi a divatos kis kalapját, és visszamegy fogalmazónak, amely közegből vétetett.

Ilyesmiről azonban szó nincsen egyáltalán, Varga miniszter az egészről hallgat, mint a szétterült tehénlepény a fűben, sőt, előveszi újra a lejárt szavatosságú Répássyt, aki nem is olyan rég óbégatta tele a sajtót arról, hogy elfogyott számára a munka. De Varga ezek szerint újra talált neki. Ezentúl ő engedélyezi a lehallgatásokat talán, vagy rajta keresztül futnak a kenőpénzek, majd kiderül. De Répássy esete, aki duzzogva távozott, és most újra hadra fogták, arra utal, fogynak a megbízható káderek, akik gondolkodás nélkül hajtanak végre bármit, és alkalmasint nem tudnak semmit.

ITT OLVASHATÓ