KÉTSÉGE VAN? MINDENT MEGTUDHAT AZ 5-11 ÉVES GYEREKEK OLTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.08.

Napokon belül újabb korcsoport oltása kezdődik, mivel december közepétől elérhetővé válik a Pfizer-BioNTech által fejlesztett vakcina az 5-11 évesek számára is Magyarországon. Az Amerikai Járványügyi Hivatal javasolja a gyerekek immunizálását, hiszen akkora valószínűséggel fertőződnek meg a koronavírussal, mint a felnőttek, ráadásul nagyon betegek is lehetnek: esetükben is lehet számolni rövidebb és hosszabb távú poszt-covid következményekkel, és az sem elhanyagolhatatlan, hogy képesek a fertőzés terjesztésére az iskolában és otthon egyaránt. A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökének tájékoztatása szerint sokkal több a beteg, mint az előző járványhullámokban, ráadásul sokkal több gyerek is kerül kórházba, ennek hátterében pedig a delta variáns magasabb fertőzőképessége, valamint az alacsony oltottsági arány áll a 18 év alattiak körében. Ezen korcsoport oltásához a szülők, gondviselők jóváhagyása szükséges, akiknek fejtörést okoz az oltás beadatásának kérdése, egyrészt tartanak a szövődményektől, másrészt azzal magyarázzák az oltás szükségtelenségét, hogy a vírus enyhébb lefolyású a gyerekeknél. Falus András immunológus a Portfolio-nak beszélt arról, hogy a koronavírussal fertőzött gyerekeknél súlyos szövődmények is kialakulhatnak, a többszervi gyulladásos szindróma valószínűsége különböző populációkban eltér, a kaukázusi - amelybe a magyarok is tartoznak - jelentősen érintett, mivel akit megfertőz a vírus és poszt-covidban szenved, annál a valószínűsége a szívizom betegségének közel 20 százalékra tehető.

A koronavírus nagyon megbetegítheti a gyermekeket, és a kórházi kezelésüket is okozhatja. Egyes helyzetekben pedig a fertőzés szövődményei halálhoz vezethetnek - írja az Amerikai Járványügyi Hivatal, amely rámutat arra is, hogy a felnőttekhez hasonlóan a gyerekek is

- lehetnek nagyon betegek a Covid-19-től,

- a vírusnak lehetnek komoly egészségügyi szövődményei rövid és hosszú távon is,

- a Covid-19-cel megfertőzhetnek másokat, otthon és az iskolában egyaránt.

A CDC közlése alapján 2021. október közepéig a koronavírus miatt az 5 és 11 év közötti korcsoportban több mint 8300 gyerek szorult kórházi kezelésre az USA-ban és közel százan haltak meg. A Covid-19 a 10 leggyakoribb halálok közé tartozik az 5 és 11 év közötti gyermekek körében.

A FERTŐZÖTT GYEREKEKNÉL SÚLYOS SZÖVŐDMÉNYEK IS KIALAKULHATNAK, AZ AMERIKAI JÁRVÁNYÜGYI HIVATAL ELSŐSORBAN A TÖBBSZERVI GYULLADÁSOS SZINDRÓMÁT (MIS-C) EMLÍTI.

A MIS-C során különböző testrészek gyulladnak be, például a szív, a tüdő, a vesék, az agy, a bőr, a szemek vagy gyomor és a bélrendszer. Falus András a Portfolio-nak azt mondta, hogy az orron keresztül az idegrendszerre is hathatnak. A szívizomgyulladás valószínűsége különböző populációkban eltér, a kaukázusi - amelybe a magyarok is tartoznak - esetében körülbelül 0,3-0,4 százalék, tehát ezer emberből 3-4, akiben szívizomprobléma jöhet létre. Ezzel szemben, akit megfertőz a vírus és poszt-covidban szenved, annál a valószínűsége a szívizom betegségének közel 20 százalék - tette hozzá.

A világjárvány kezdete óta több mint 2300 MIS-C esetet jelentettek az USA-ban 5 és 11 év közötti gyermekeknél. Az alapbetegségben szenvedő gyermekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a Covid-19 okozta súlyos megbetegedéseknek, mint a nem alapbetegségben szenvedő gyermekek - húzta alá a CDC. Magyarországon hasonló adat nem áll rendelkezésre, de az orvosok beszámolója szerint hazánkban is egyre több gyermek küzd a koronavírus utóhatásaival...

ITT OLVASHATÓ

A BALATON MINDENKIÉ? | MI TÖRTÉNIK A CLUB ALIGÁVAL ÉS MI ENNEK A JELENTŐSÉGE? | HELYKÖZI JÁRAT

PARTIZÁN / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: Partizán
2021.12.06.

A Club Aliga története tűpontos lenyomata az elmúlt 100 év magyar történelmének. A 20. század elején a vagyonosodó polgárság körében divatossá vált az üdülés. Balatonaliga adottságai pedig tökéletesen megfeleltek a célra: közel van Budapesthez, szép a kilátás, van egy pazar ősfás liget. Egyre-másra emelkedtek ki a partból a kor építészeti trendjeit követő csinos kis villák.

Aztán a 40-es évek végén az állampárt szerezte meg a területet. Létrehozták Aliga I-et a rendes párttagoknak és a szigorúan őrzött Aliga II-t a pártelitnek. Felhúzták Kádár ikonikus nyaralóját, de megfordult itt többek között Fidel Castro, Hruscsov, Brezsnyev és Gagarin is. Aztán jött a rendszerváltás, amikor végre mindenki számára (aki megengedhette magának a balatoni nyaralást) kinyíltak a Club Aliga kapui. Igaz, a területet csak nyűgnek érezte az állam, így 2007-ben túl is adott rajta. Jöttek a külföldi befektetők, akik aztán a szemkápráztató látványterveken túl nem sokat kezdtek a Club Aligával, de legalább lerohasztották a történelemi jelentőségű épületeket.

Majd 2019-ben megérkeztek a NER felmentő seregei, élükön Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal. Utánuk pedig a közpénzmilliárdok, valamint a “kiemelt beruházás” plecsni. Hogy pontosan mi lesz a terület sorsa, egyelőre nem egyértelmű, de a helyiek nem lelkesednek a beruházásáért.

ITT NÉZHETŐ MEG

KÓBOR JÁNOSRA EMLÉKEZÜNK - SZŐNYEI TAMÁS A KLUBRÁDIÓBAN (2021.12.07.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2021.12.07.

2021. december 7-én Szőnyei Tamás zenei újságíró érkezett Dési Jánoshoz a Reggeli személybe, és a tegnap elhunyt Kóbor Jánosra emlékeztek. Mi volt a titka az Omega sikereinek?

ITT HALLGATHATÓ MEG

HAZAI KORONAVÍRUS JELENTÉS, MEGJEGYZÉSEKKEL – 2021. DECEMBER 08. SZERDA

FÜHÜ BLOG
Szerző: Fühü
2021.12.08.

Hazánkban az elmúlt hétvégén 6.849 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19) jelent. Ezzel 1.168.728 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. A hétnapos átlagot tekintve óvatosan kijelenthető, hogy a járvány terjedési dinamikája tetőzik, bár a fertőzésszámok még mindig nagyon magasak.

Az elmúlt 24 órában 213 beteg hunyt el COVID 19 fertőzéstől. A fertőzéstől elhunytak száma összesen 36.048.

Az aktív fertőzöttek száma 184.295. A kórházban ápolt betegek száma is látványosan romló tendenciát mutat. 7.206 koronavírusos beteget ápolnak. Közülük 607-en vannak lélegeztetőgépen. Mivel a kormány engedélyezte, hogy az egészségügyi intézmények változtassanak a statisztikai kimutatások metodikáján ezért a korábbi adatokhoz mért csökkenő tendencia nem értékelhető másként mint az adatok kozmetikázása. A halálos kimenetelű fertőződések egyelőre magasabbak mint előző évben. Hatósági házi karanténban 47.718-an vannak.

A tegnapi napon a korábbi 33 ezres átlaghoz képest jóval kevesebb, 12.881 elvégzett tesztről számoltak be, melyeknek 33,5%!!! volt pozitív, tehát gyakorlatilag minden harmadik tesztalany fertőzött volt.

Az a kormány amelyik koronavírus világjárvány idején képes pusztán politikai, vagy éppen szavazatszerzési okokból felülírni a járványügyi megelőzés, védekezés szabályait, a járvány kitörésekor képes másokra átruházni a szigorítások elrendelését, méghozzá olyanokra, akiknek nem áll rendelkezésére járvány szakmailag döntésképes szakembergárda az a kormány

NEM CSAK FELELŐS, HANEM BŰNÖS IS!

ITT OLVASHATÓ

ÖSSZESEN 16 KÜLFÖLDI INGATLANJA VAN A KÖZPÉNZZEL KITÖMÖTT ALAPÍTVÁNYNAK, AMIT SZIJJÁRTÓ PÉTER HELYETTESE VEZET

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.12.08.

Az idén bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KEÉÖMA) indulásként két állami céget és ezzel bő 15 milliárd forintnyi állami vagyont ajándékozott a kormány, majd ezt még kiegészítette közel 25 milliárd forint készpénzzel. Bár a Magyar Levente külügyi államtitkár által vezetett KEÉÖMA elvileg közfeladatot lát el azzal, hogy megvásárol és (majd) felújít magyar kötődésű ingatlanokat a Kárpát-medencében, a tevékenységéről semmi nem nyilvános, még honlapja sincs. Ennek ellenére annyi biztos, hogy az alapítványnak adott cégeknek és azok külföldi leányvállalatainak jelen ismereteink szerint összesen 16 darab ingatlanja van a környező országokban. Térképre tettük mindet, és felrajzoltuk az egyre bonyolódó céghálót is.

2020 júniusában Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEÉÖMA) létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Szijjártó Péter (Fidesz) külügyminiszter adott elő a képviselőknek...

ITT OLVASHATÓ

ELJÖTT A REVÁNS IDEJE: MERKEL UTÁN A FRANCIÁK TÖRNEK AZ EU ÉLÉRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.12.08.

Történelmi pillanat: Emmanuel Macron hétfőn először látogat Magyarországra, méghozzá a visegrádi négyek budapesti csúcsára, ezzel elkezdődik a felkészülés Franciaország január elsejével kezdődő soros uniós elnökségére. Miután tizenhat évig kancellár Angela Merkel szívós aprómunkával építette ki a német dominanciát az EU-ban, a távozásával keletkező űrt Párizs saját ötleteivel töltené ki. A franciák tényleg elszakítanák az atlanti köldökzsinórt és önálló európai hadsereget szeretnének? Vége a németek ihlette uniós pénzügyi fegyelemnek? Zöldenergia lesz az atom? A változások jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt több mint száz évben Magyarország először megy háborúba francia parancsnokság alatt a közös ellenség ellen. Helyzetjelentés Párizsból...

ITT OLVASHATÓ

A SZEGÉNYEK ADÓJA NEM CSAK A SZEGÉNYEKÉ, ÉS VAN, AKI MÉG JÓL IS JÁR VELE

G7.HU / PODCAST
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.08.

...Ha a piacról élek, én is tudok árat emelni, azaz drágábban dolgozni. De van, aki nem tud, a közszférában, tanárok esetében például nincs meg a lehetőség, hogy innentől háromszor annyiért kezdjenek el dolgozni. Az inflációt szokták ugyan a „szegények adójának” hívni, azonban ennél többről van szó, mert a gazdaság egészének működésére hatással van. A teljes rendszert, a modern gazdaság felépítését ingatja meg a vele együtt járó tervezhetetlenség, bizonytalanság miatt – magyarázta Incze Zsombor.

Számos tényező hat az infláció növekedésére, az energiaárak berobbanása, az ellátási láncok szakadozása és az a mérhetetlen mennyiségű új pénz, amit a világ jegybankjai a gazdaságra zúdítottak az előző válság – egyébként eredményes – kezelésére, és most is előszeretettel nyúltak ehhez az eszközhöz.

Egy idő és mennyiség után nehéz az adósságokkal mást kezdeni, mint elinflálni – ahogy az államok a második világháború után tették a kölcsönökkel. Ha például 50 millió forint hitelt veszek fel 2,5 százalékos kamattal a zöld otthon programban, akkor csak a kamat összege 1,25 millió forint lesz az első évben, a tőketörlesztést most nem számolva. Ha közben 7 százalékra nő az infláció, ami lényegesen nagyobb összeg, mint a kamattartozásom, akkor a kettő különbözetét valahol megnyerem. Ezt az államok is meg fogják nyerni, és minden eladósodott szereplő ezt meg fogja nyerni, azon az áron, hogy később nagyon sok minden drágább lesz...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR KIDOBÁLJA A NEHEZÉKEKET A FIDESZ HAJÓJÁBÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.12.08.

A miniszterelnök beleegyezése nélkül biztosan nem kerülhettek volna nyilvánosságra annak a nyomozásnak az eredményei, melyben érintett Völner Pál, az igazságügyi miniszter helyettese. Ez már csak így szokás egy olyan rendszerben, melyben egyetlen ember akaratán múlik, hogy valaki felemelkedik vagy elbukik a közéletben. Völner régi fideszes káder, az ellene folyó nyomozás azonban bizonyos értelemben jól is jött Orbán Viktornak. Egyrészt demonstrálni tudja, hogy Polt Péter ügyészsége akkor is teszi a dolgát, amikor kormánypárti emberek érintettek egy lehetséges bűncselekményben, másrészt az államtitkár elvihet egy másik kínos balhét is.

Néhány hónappal a parlamenti választások előtt nem tűnik jó ötletnek kilövési engedélyt adni egy olyan államtitkárra, aki eddig szürke eminenciásként tette a dolgát, és egy olyan miniszter mögött állt, aki meglehetősen domináns alakja Orbán Viktor kormányának. Nem véletlen, hogy az ellenzék hangosan követeli Varga Judit lemondását is, akinek persze esze ágában sincs távozni posztjáról. A kormányfő valószínűleg az ügy gyors lecsengésére számít, ezért adott most engedélyt arra, hogy a Völner-ügy nyilvánosságra kerüljön.

Az államtitkár ellen szóló vádak valószínűleg eléggé megalapozottak, hiszen, ha nem lennének azok, nem bolygatta volna meg a hangulatot saját köreiben a miniszterelnök. A gyanú szerint Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott, a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően...

ITT OLVASHATÓ

SZENT-IVÁNYI: EURÓPA AKKOR NYUGODHAT MEG, HA TERET VESZÍTENEK A SZÉLSŐSÉGES PÁRTOK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.08.

Orbán Viktornak nincs esélye, hogy saját vezérlete alatt integrálja Európa szélsőséges pártjait, sőt, most még arra sincs esély, hogy egyáltalán integrálni lehessen ezeket. Ez nem a közeljövő napirendje, nem holnap, vagy holnapután fog bekövetkezni. Európa viszont igazán akkor nyugodhat meg, ha ezek a pártok erősen teret veszítenek – nyilatkozta lapunknak Szent-Iványi István. Az Új Világ Néppárt külpolitikusa szerint jövőre két olyan fontos választás is lesz, ahol ez eldőlhet. Az egyik Magyarországon, a másik Olaszországban zajlik majd.

Ön szerint mennyire kell Európának attól tartania, hogy Orbán saját vezérlete alatt integrálni tudja a kontinens szélsőjobboldali, rasszista, xenofób, EU-ellenes pártjait?

Szerintem arra nincs esélye, hogy saját vezérlete alatt megtegye, és most arra sincs esély, hogy egyáltalán integrálni lehessen ezeket a pártokat. A múlt hét végi varsói csúcstalálkozón ezek a pártok egyértelművé tették, hogy ők nem akarnak integrálódni. Összehangolják a működésüket, fognak közösen szavazni, de nem integrálódnak, főleg nem Orbán vezérlete alatt. Jelenleg két ilyen csoport van az Európai Parlamentben az európai pártcsaládok között, az egyik a lengyel Kaczyński és az olasz Meloni asszony csoportja, az Európai Konzervatívok és Reformisták. Ők persze nem konzervatívok, hanem szélsőségesek. A másik csoport pedig az Identitás és Demokrácia, amelyet viszont a szintén olasz Salvini és a francia Marine Le Pen vezet. Mivel Orbán egyikhez sem tartozik, még az érdekeit sem tudja igazán érvényesíteni...

ITT OLVASHATÓ

RENGETEG LEHALLGATÁSI ANYAG SZÓL VÖLNERÉK ELLEN, A GYANÚSÍTOTTAK AZ ÁLLAMTITKÁRBAN LÁTHATTÁK A VÉDELMET

HVG
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2021.12.08.

Több ezer oldalnyi bizonyítékot, jórészt lehallgatási anyagokat gyűjtött össze a Nemzeti Védelmi Szolgálat abban a bűnügyben, amelyben Völner Pál, az igazságügyi miniszter államtitkára is gyanúsított lett – tudta meg a hvg.hu. Bár az ügy iratai egyelőre minősített adatok, információnk szerint az ügyészségen már azon dolgoznak, hogy a titkosításokat feloldják. Az ügy gyanúsítottjai őszintén megdöbbentek, hogy lebuktatták őket, mert vélhetően úgy érezték, Völner jelenti a garanciát a gördülékeny üzletmenetre.

Hamarosan feloldhatják annak a büntetőeljárásnak a dokumentumait, amelyben Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese, Völner Pál is érintett, méghozzá gyanúsítottként – tudtuk meg az ügyet közelebbről ismerő forrásoktól.

Kedden Polt Péter legfőbb ügyész közleményben tudatta, hogy indítványozta Völner Pál államtitkár, képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, miután „megalapozott gyanúként merült fel”, hogy a politikus a Bírósági Végrehajtói Kart vezető Schadl Györgytől rendszeresen kapott 2–5 millió forintot azért, hogy – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – konkrét ügyeket elintézzen a végrehajtói kar elnöke kérésének megfelelően. Mint arról írtunk, értesülésünk szerint fix áras, illetve „havi díjas” opciók is léteztek a gyakorlatilag pénzért „árult” bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél. Ezek a csúszópénzek lehettek hivatottak egyrészt javítani a megüresedő végrehajtói helyek betöltésére kiírt pályázatokon indulók kinevezési esélyeit, illetve ez jelenthette a praxis elnyerése után a jól fizető munka profitjából való részesedést. Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll...

ITT OLVASHATÓ

VÉGREHAJTÁSI KORRUPCIÓ A LEGFELSŐBB SZINTEN - SOKAT ELÁRUL, MENNYIRE ZSÍROS EZ A BIZNISZ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.08.

Rendre felmerült, hogy a végrehajtási ügyek „irányítottak”, bizonyos érdekek mentén dőlnek el. Az ezt egyértelműen túlzásnak tartó véleményeket a legújabb botrány finoman szólva megkérdőjelezheti. Milyen ország az, ahol az igazságügyi tárca vezetőhelyettese játszhat hosszasan össze a végrehajtókkal?

Elsőként Hadházy Ákos független képviselő borította a bilit, amikor közösségi oldalán megszellőztette, hogy a főügyészség a végrehajtói kar elnöke, Schadl György és felesége ingatlanjainak zár alá vételét kezdeményezte. A végrehajtó hetek óta elérhetetlen, így a képviselő feltételezte, hogy a letartóztatásról szóló hírek is igazak lehetnek. Tegnapra már a hallgatást is megtörte az ügyészség. Nem is akárhogyan.

Közzétették ugyanis, hogy indítványozták Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését. Mint leírták: „a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy dr. Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott”. Az ügyben az ügyészségi tájékoztatás szerint jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó-helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

Az államtitkár pár órával a főügyészségi közlemény után ártatlanságát hangoztatta ugyan, de lemondott. Erről és persze az egész ügyről az állami és egyéb kormánypárti sajtó – derült ki a Media1 elemzéséből – igencsak visszafogottan adott hírt. 

A csúcson azonban nem akárkiről van szó. Völner országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese – nem árt felidézni: a Pegazus ügyben neki engedte át a megfigyelési döntéseket Varga Judit igazságügy miniszter –, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral (MBVK) kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is. Arról pedig, hogy pontosan mi lehet az ügy, szintén Hadházytól tudhatunk...

ITT OLVASHATÓ

A NYOLCADIK HULLÁM

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GYŐRI LÓRÁNT
2021.12.03.

...A Political Capital legutóbbi kutatása, mások eredményeivel összhangban, megerősítette, hogy az itthoni oltásellenesség alapvetően új társadalmi jelenség, amelynek hátterében alulról szerveződő mobilizáció és egy „álszakértői” generációváltás áll. Gődény György, majd az általa is létrehozott Orvosok a Tisztánlátásért „szakértői” platform gyorsan meglátta a „piaci rést” a járvánnyal összefüggő információéhségben és bizonytalanságban, majd az elmúlt harminc év talán legsikeresebb mozgalomépítésébe kezdett.

Először járványtagadó vagy relativizáló honlapok és Facebook-csoportok sorát hozták létre a „normális életet követelők” nevében 2020 májusától, s ezt a Normális Élet Pártjának bírósági bejegyzése követte. Az oltásellenesek erős online jelenlétére jellemző, hogy 2021 tavaszára az Orvosok a Tisztánlátásért platformhoz köthető médiumok váltak az oltásellenes tartalmak, dezinformációs narratívák és konteók legfőbb előállítóivá. Heti szinten több száz cikket vagy posztot publikáltak legalább százezres követőtáboruknak.

Az oltásellenes diskurzus ezzel párhuzamosan egyre inkább radikalizálódott, Nyugat-ellenes, pontosabban USA-ellenes fordulatot véve. Doktor Gődény 2020. szeptember 11-én a budapesti Amerikai Nagykövetség előtt tartott tüntetést COVID 9.11 címmel. Az oltásellenes fórumok és hozzászólások pedig ontják az Amerika-ellenes konteókat, kezdve attól az elmélettől, hogy a vírust a CIA hozta létre Kína ellen biológiai fegyverként, a Soros Györgyöt, Bill Gatest és a volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Henry Kissingert „eugenikai mestertervvel” vádoló hajmeresztő állításig. A narratívák mögött pedig felsejlik a Kreml és az általa folytatott hibrid hadviselés, amelynek legutóbbi fejleményeként oltásellenes „aktivisták” Kijevben szerveztek kormányellenes tüntetést, tiltakozó transzparenseiken a csak Oroszországban használt QR-kódot lobogtatva – amiről kiderült, hogy az Egységes Oroszország párt honlapjára mutat.

A hírnév mellett azonban az oltásellenes dezinformációk gyártása és terjesztése immár forintosítható haszonként is lecsapódott a többnyire valamilyen orvosi képzettségű és alternatív terápiákat ajánló vagy táplálékkiegészítőket forgalmazó oltásellenes influenszereknél. A G7 számításai szerint a haszon százmilliókban mérhető...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ) 

MIÉRT NEVEZZÜK KORRUPTNAK A MAGYAR KORMÁNYT?

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.08.

A corrumpo-ere… latin ige jelentése: megrontani, lebontani. Az ebből képzett legújabbkori főnév az én érzékelésem szerint sokat enyhített ezen – a jogosulatlan előnyhöz juttatásban már nincs benne sem a rontás, sem a lebontás, azaz a megsemmisítésre irányuló cselekvés. A társított vesztegetésben sincs.

De engem nem ezért zavar a jelen magyar kormánnyal kapcsolatban állandóan hangoztatott korrupt jelző. Tessék elképzelni egy bírósági tárgyalást, melyben egy családirtót azért fognak perbe, mert letaposta a füvet, amikor bement a házba, hogy megölje az ott tartózkodókat. Mely per a következő ítélettel zárul: a családi ház környezetének esztétikai rongálása, büntetési tétel: nem vagyoni kártérítés, 10 000 forint.

Gondolkoztam egy felsoroláson, amivel súlyossági rendbe szedem a magyar miniszterelnök és tettestársai által elkövetett bűnöket. Nem azért vetettem el ezt az eljárást, mert túlságosan hosszadalmas volna mindent leírni, hanem mert ezek csak technikai részletek. Az ellopott, elrabolt pénz visszaszerzésének módszere ebben a pillanatban kevésbé fontos. Még azt is félreteszem, hogy megmagyarázzam, mi a különbség a vesztegetés, a jogosulatlan előnyhöz jutás és a nagy összegre elkövetett lopás, rablás között. Pedig amit Magyarország miniszterelnöke tesz, annak voltaképpen semmi köze nincs a korrupcióhoz, a csúti gázszerelő nevében elkövetett bűncselekmény sorozat a közpénzek elsikkasztásának, ellopásának, gyakran elrablásának minősített esete.

Azért nem akarok ezekkel vacakolni, mert most csak egyvalamit teszek világosan érthetővé, miután teljesen hiába próbálok rávenni különféle embereket és szervezeteket arra, hogy pereljék be végre Magyarország miniszterelnökét és kormányát valamennyi bűntárssal együtt.

Talán azért nem volt eddig teljesen tiszta, miről beszélek, mert nem írtam le tételesen. Abban a feltételezésben mulasztva, hogy a jogászok nélkülem is tudják, miről van szó.

Nem tudják.

Talán azért nem, mert esetleg tanulták annak idején, de a gyakorlatban sosem találkoztak ezzel a paragrafussal. És bár a magyar Btk-ban olvasható 1947. óta, sem Rákosit, sem Kádárt nem volt lehetőség perbe fogni, magyar jogász ezt még sosem alkalmazta.

Úgyhogy most segítek, elevenítsük fel az egyetemi tanulmányok egyik részletét...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR FIATALOK ELÉGEDETLENEK AZ ÉLETÜKKEL, DE NEM SOKAT TESZNEK AZÉRT, HOGY MEGVÁLTOZZON A HELYZET

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2021.12.07.

A magyar fiatalokat kevésbé zavarja egy muszlim szomszéd, mint egy roma család, és a legkevésbé a homoszexuálisokkal és a zsidókkal szemben vannak negatív érzéseik. A kormány kedvenc szimbolikus témái nem érdeklik őket: nem aggódnak attól, hogy veszélyben a nemzeti identitás, hogy gyengülnek a keresztény és a hagyományos értékek, vagy hogy nyakunkon a terrorizmus. Attól viszont félnek, hogy kevés lesz a fizetésük, a nyugdíjuk, vagy hogy szegények maradnak. Rossznak érzik az oktatást és az egészégügyet, és attól is tartanak, hogy a képzett munkaerő elhagyja az országot, vagy ők maradnak majd munka nélkül. Zavarja őket a korrupció, és aggódnak a klímaváltozás miatt is.

Többek között ezeket a megállapításokat tették a Magyar Fiatalok 2021 kutatás készítői, Bíró-Nagy András politikatudós, a Policy Solutions elemzőintézet igazgatója és Szabó Andrea szociológus, az Ifjúság elnevezésű nagymintás vizsgálatsorozat egyik kezdeményezője és vezető kutatója, akik a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával 2021 tavaszán és nyarán hét országban (a visegrádi és a balti országokban) végzett kutatásban vizsgálták meg azonos módszertannal és közös kérdésekkel a 15–29 éves korosztály értékrendjét, véleményeit és preferenciáit, majd a magyar adatokat a többi visegrádi ország kontextusában elemezték...

ITT OLVASHATÓ

SEMJÉN, AVAGY EGY ELNYOMOTT KERESZTÉNY SIRALMAI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.12.07.

S ha ez nem lehet uralkodó vallás, nem lehet összefonódva az állammal, biztosítva e vallás képviselőinek állandó hatalmát és uralkodásra való jogát, akkor az elnyomás. Ezért Semjén nem elnyomó, hanem elnyomott, mert a "keresztény" uralmat, amivel megnyomorítják minden magyar (köztük valódi keresztények) életét, nem terjesztheti ki egész Európára. Egy inkvizíciós bíróság, egy máglya nem sok, annyit nem állíthatnak fel, ez pedig már olyan, mintha a kálvária legvégső stációján Semjént keresztre feszítenék, a kezében levő vesztegetési pénzt is odaszegezve a fához.

Nehéz Európában a keresztények élete, ki tudná ezt jobban, mint a kereszténysége miatt üldözött és elnyomott Semjén Zsolt. Érdemes lenne egy kálváriadombon megörökíteni Semjén vértanú szenvedéseinek stációit, ahogy krisztusként cipeli vállán a vadászpuskáját, mint egy keresztet, amivel már helikopterrről sem lehet svéd házi rénszarvasokra vadászni olyan ember pénzén, akinek Semjén egy 365 milliós vissza nem térítendő támogatásból kipofozott szállodáját avatta (amit utána orosz üldözött keresztények vásároltak meg), mert a liberálisok egyből vesztegetésről beszélnek.

A keresztényüldöző liberálisok már ilyenkor is korrupciót kiáltanak, pedig a vadászat Semjén Zsolt magánélete és hitéletének szerves része, miután az állatok nem jutnak a mennybe. Csak Szent Ferenc beszélgetett a madarakkal, aki egy éhenkórász volt, s aki egy rendes keresztény államban, mint a NER, le sem ülhetne egy padra, mert az jogtalan életvitelszerű tartózkodásnak minősül. Sok a teher, amit Semjén Zsolt hordoz, például a hobbijára kapott tízmilliárdokat, amelyek a vállát nyomták, a zsebét húzták, alig bírta el. De Semjén szenvedéstörténete ezzel nem merült ki...

ITT OLVASHATÓ

„KLÍMAKÓSER” NÉMETEK? AZ ÚJ BERLINI KORMÁNY A MAGYAR ZÖLDPOLITIKÁT IS FELPÖRGETHETI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: HUSZÁR ANDRÁS
2021.12.07.

Az új német kormány hivatalba lépése vérfrissítést hozhat az egész európai politikába. Azáltal, hogy a „jelzőlámpa koalíció” zöld színe domináns lesz a minap bejelentett program alapján, érdemes feltenni a kérdést: milyen hatása lehet a német klímapolitika változásának Európára, és még inkább a nyugati trendeket lassan követő Magyarországra. Hiszen a magyar gazdaság legfontosabb partnere kapcsol eggyel magasabb fokozatba a zöldítés terén, aminek a számtalan gazdasági kapcsolaton keresztül befolyása lehet a magyar gazdaság működésére – írja elemzésében Huszár András, a Green Policy Center igazgatója. De vajon lesznek-e árnyoldalai is ennek a folyamatnak, és hogyan lenne érdemes megtalálnunk a helyes válaszokat?

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN, AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK VÉDŐSZENTJE - CSAK ÉPPEN A PANASZAIKRA SÜKET

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.12.07.

Hétfőn Orbán Viktornak tehették fel kérdéseiket az ellenzék képviselői az Országgyűlésben, és ahogy azt már megszokhattuk, ez az ülés is bővelkedett figyelemreméltó hárításokban a miniszterelnök részéről.

Az egyik ilyen volt, amikor Harangozó Tamás (MSZP) arról a nagyjából egymillió lejárt szavatosságú PCR tesztről érdeklődött, amit nemrég nemes egyszerűséggel kidobott a kukába a kormány ahelyett, hogy mondjuk szétosztotta volna azt igénylő intézmények vagy olyan emberek közt, akiknek nem áll módjukban 15-20 ezer forintot kiadni, vagy több napot várni arra, hogy megérkezzen hozzájuk a háziorvos által felírt ingyenes teszt.

Válaszul Orbán közölte, hogy a PCR teszt semmire sem jó, csak az oltás jelent megoldást. (Hát, arra éppenséggel jó, hogy ha valaki – akár oltott, akár oltatlan – tüneteket észlel magán, meg tudja előzni, hogy megfertőzze a családját, barátait, vagy néhány tucat ismeretlent a buszon – de ne akadjunk fent a miniszterelnök „érvelésén”, ennél még cifrábbakat is hallhattunk.) Harangozó válaszában hangsúlyozta: jól mutatja, Orbán mennyire rosszul látja a helyzetet, hiszen Ausztriában (ahol majdnem annyian élnek, mint Magyarországon, és amit Orbán az első hullám idején a mi kísérleti laborunknak nevezett, amely néhány hétre előrevetíti, hogyan alakul majd nálunk a járvány, és ehhez mérten milyen intézkedéseket kell bevezetni) 12 796 ember halt meg eddig koronavírusban, nálunk pedig ennek többszöröse, 35 600.

Orbán szerint természetesen ez egész egyszerűen valótlanság, Magyarországnak nincs szégyenkezni valója. Ráadásul Harangozó megsértette a magyar orvosokat, ápolókat, kórházi dolgozókat is, „mert ugyan mitől halnának meg mástól indokolatlanul, ahogy Ön fogalmaz, ha nem a kezelés hiányosságaitól?” A következő másodpercekben megbizonyosodhattunk róla: az egészségügyi dolgozók egyetlen szerencséje, hogy egy ilyen védelmező miniszterelnökkel áldotta meg őket a sors, aki a Harangozó-féle feltételezéseket határozottan elutasítja.

„Aki arról beszél, hogy Magyarországon többen halnak meg, mint máshol, azt is állítja, hogy rosszabbul dolgoznak az orvosaink. Hogy rosszabbul dolgoznak az ápolónőink, és hogy rosszabbul működnek a kórházaink. Ez nem így van. A kórházakban dolgozó orvosok, ápolónők, a kórházakat igazgató emberek, az ott dolgozó nem egészségügyi munkát dolgozók mind becsületesen, kiválóan végzik a munkájukat, és az Ön gyanúsítgatásával szemben igenis megvédem őket” – mondta.

Ha egy szóval kellene jellemeznem az elhangzottakat, azt mondanám: gyomorforgató.

Bár ez már jó ideje nyilvánvaló, mégis a mai napig meg tud lepni Orbán mesterfokon űzött felelősséghárítása és az a képessége, hogy az embereket egymás ellen fordítsa...

ITT OLVASHATÓ

BORISZ JELCIN EGYSZER ANNYIRA BERÚGOTT EGY ELNÖKI CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐTT, HOGY ALSÓGATYÁBAN TALÁLTAK RÁ WASHINGTON UTCÁIN, MERT PIZZÁT AKART ENNI

ÉSZKOMBÁJN BLOG
Szerző: SAJÓ DÁVID
2021.12.07.

Borisz Jelcin és Bill Clinton kapcsolata egészen szórakoztató volt ahhoz képest, hogy alapvetően két egymással szemben álló világhatalom vezetőiről volt szó. A két politikus nem egyszer találkozott és tárgyalt egymással, azonban az első alkalom kifejezetten emlékezetesre sikerült. Az más kérdés, hogy maga Borisz Jelcin nem biztos, hogy tisztán emlékszik belőle mindenre, ahogy azokra az esetekre sem, amikor más politikusokat hozott kellemetlen helyzetbe.

Jelcin 1994-ben utazott Washingtonba tárgyalni Clintonnal, de a csúcstalálkozó előtti éjszaka meglehetősen furcsa dolog történt. Az amerikai titkosszolgálat satu részegen, alsógatyában, tök egyedül talált rá Jelcinre a Pennsylvania Avenue-n, ahogy taxit próbál leinteni. Az ügynökök próbálták Jelcint valahogy hazaküldeni a Blair House-ba, az amerikai elnök vendégházába, de Jelcin erre nem volt hajlandó, mert pizzát szeretett volna enni. Amikor az ügynökök megkérdezték Clintontól, hogyan végződött az éjszaka, röviden csak annyit mondott,

hát, végül megkapta a pizzáját.

Itt azonban még nem volt vége a történetnek, ugyanis Jelcin másnap este megint elindult részegen kalandozni...

ITT OLVASHATÓ

KI GAZDAGODOTT, AMÍG A KEDVENC SZÁMAID HALLGATTAD?

MÉRCE
Szerző: TREMMEL MÁRK
2021.12.08.

Eljött a december, és mindenki boldogan kattintott az idei Spotify Wrapped összefoglalójára. A legnagyobb zenei sztríming szolgáltató az elmúlt években rendszeresen publikálta a felhasználók hallgatási statisztikáit cukormázas, insta-kompatibilis grafikákban összefoglalva.

A Spotify sikerének titka, hogy algoritmusok folyamatosan elemzik, miként használják a felhasználók a platformot. Az adatgyűjtés kiterjedtsége lehetővé teszi, hogy elenyésző számú embert kelljen foglalkoztatni a tartalmak kiválogatásával, és automatizálja az új tartalmak felderítését.

A vállalat létrejöttét sokáig a zeneipar demokratizálódásának tekintették, mivel nagyrészt bárki regisztrálhat és közzéteheti rajta a műveit. Mostanra azonban több kutatás is kimutatta, hogy a platform működése valójában csupán tovább erősíti a zeneiparban már korábban is tapasztalható egyenlőtlen erőelosztást.

Az alkotókat kizsákmányoló fizetési modellből meggazdagodott alapító pedig újabban egy digitális hadviseléssel foglalkozó cégbe fektette be vagyonának egy részét...

ITT OLVASHATÓ

ELVETT 36 MILLIÁRDOT, VAGY ADOTT 30 MILLIÁRDOT? A BIGE LÁSZLÓRA ZÚDULÓ ÖSSZTŰZ MÖGÖTT HATALMAS ERŐK JÁTSZMÁI ÁLLNAK

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GÁBOR
2021.12.08.

Bige László, a műtrágyakirály cégcsoportja 11 milliárd forintos versenyhivatali bírságot kapott, majd az elmúlt napokban a kormány agrárpolitikusai azt harsogták: Bige 36 milliárd forintos kárt okozott a magyar gazdáknak, és a mostani magas műtrágyaárakért is ő felel. Ő azonban azt mondja, hogy az olcsó hazai műtrágyával a magyar gazdák inkább versenyelőnyhöz jutottak. Utánajártunk, hogy mi is ez a szám, de közben a Csányi–Bige konfliktussal és a magyar közigazgatás fájó hiteltelenségével is találkoztunk.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy Bige László műtrágyagyártó cégcsoportja kartellezett. Ezt a vádat Bige tagadja, és a döntést majd bíróságon támadja meg – állították nekünk a Nitrogénművek vezetői. Ha esetleg a bírósági döntés majd nem találja megalapozottnak a versenyhivatali döntést, akkor teljesen átalakul a helyzet. Igen ám, de a politika nem vár erre, máris felkapta a kérdést, és ezért érdemes megnézni, hogy vajon a versenyt torzító megállapodások a végfogyasztóknak is kárt okoztak-e, vagy éppen őket hozták kedvezőbb helyzetbe...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ÁLLAM ERKÖLCSI KÖTELESSÉGE, HOGY BEVEZESSE A KÖTELEZŐ OLTÁST

QUBIT
Szerző: ÖRKÉNY ANTAL
2021.12.08.

Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.

A koronavírus-világjárvány ideje alatt a közbeszéd részévé vált a nyájimmunitás mint a vírus terjedésének megállítása érdekében elérni kívánt állapot, valamint az ennek biztosítását szolgáló egyik lehetséges intézkedés, a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele. Ez számos etikai szempontot és dilemmát vet fel, amelyek vizsgálatában segítségünkre lehet Alberto Giubilini, az Oxfordi Egyetem bioetikai kutatójának 2019-ben megjelent könyve (The Ethics of Vaccination, vagyis Az oltás etikája), amelynek születése ugyan megelőzte a 2020-ban kitört világjárványt, de problémaköre, kérdésfeltevése és értelmezései több mint aktuálissá váltak az elmúlt két évben.

Mindenekelőtt röviden érdemes végiggondolni az állam szerepét a járványkezelésben és a nyájimmunitás elérésében. E tekintetben az elméleti megfontolás alapját az jelenti, hogy egy államnak erkölcsi kötelessége és felelőssége van az egyének egészségének védelmében és annak előmozdításában, valamint hogy megvédje a veszélyeztetett embereket a vírus okozta fertőző betegségektől. Ennek gyökere abban ragadható meg, hogy míg az egyén kötelessége, hogy hozzájáruljon egy kívánatos kollektív társadalmi cél eléréséhez, esetünkben az általános beoltottsághoz, addig kötelezettségének teljesítése fejében joggal várhatja el az államtól, hogy olyan politikákat valósítson meg, amelyek biztosítják, hogy elegendő számú ember járuljon hozzá a nyájimmunitás mint társadalmi közjó eléréséhez, valamint minden lehetséges eszközt vessen be azért, hogy ennek ellenkező végkifejletét megakadályozza. Ehhez pedig az állam a lehető legerősebb megerősítéssel rendelkezik, ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a demokratikus állam legitimitása a népszuverenitás elvéből fakad. Ez egy nagyon széleskörű felhatalmazás, ami a jogalkotás és végrehajtás terén még a különleges szabályokat és eljárásokat is magába foglalhatja...

ITT OLVASHATÓ

MEGBUKOTT A MULTIKRA ALAPOZOTT FELZÁRKÓZÁS

G7.HU
Szerző: GÁL ZOLTÁN
2021.12.08.

Az elmúlt 25–30 évben a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) nagysága gyors növekedést mutatott a visegrádi régió összes országában, miután a gazdaságpolitika az FDI-t a gazdasági átmenet szinte kizárólagos „csodaszerének” tekintette.

Az FDI nemcsak a tőkehiány kezelésére szolgált, hanem a gazdaság technológiai megújításának és szerkezetátalakításnak is meghatározó eszközévé vált. Azonban a tapasztalatok az mutatják, hogy az FDI önmagában nem vezet sem gyorsabb növekedéshez, sem automatikus felzárkózáshoz a kelet-közép-európai régióban.

FDI: „mindent vitt” a visegrádi régióban

Az FDI beáramlása gyökeresen átalakította a tulajdonosi struktúrákat. A külföldi tulajdon túlsúlya az 1990-es évek végére dominánssá vált a visegrádi országokban, először a banki és biztosítási szektorban, később pedig a feldolgozóiparban. 2015-ig a kelet-közép-európai országokba GDP-arányosan több külföldi közvetlen tőkebefektetés érkezett, mint a világ bármely más makrorégiójába (az adóparadicsomokat nem számítva).

A FDI-állomány GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben Csehországban (76%), Magyarországon (61%), Szlovákiában (57%) és Lengyelországban (40%) is magas volt, főképp, ha összehasonlítjuk például ezt az arányt Németországéval (24%). Ha a külföldi leányvállalatok hozzájárulását nézzük a feldolgozóipari termelés értékéhez, akkor ez 2015-ben Szlovákiában (80%) és Magyarországon (72%) volt a legmagasabb. A régión belül ez az a két ország, amely

különösen függ a multinacionális vállalati értékláncoktól, illetve kisebb a hazai tulajdonú vállalatok súlya a feldolgozóiparban.

Miközben Magyarországon 2019-ben a működő vállalkozások alig 2,5 százaléka – mintegy 15 ezer – volt külföldi tulajdonú, ezek adták az összes hazai cég árbevételének felét, az export 80 százalékát, a pénzügyi szektor nélkül számított hozzáadott érték 51,4 százalékát (ami alapján hazánk az EU-nak a külföldi vállalatoktól leginkább függő gazdasága volt 2016-ban). Eközben a foglalkoztatottak 25 százaléka dolgozott csak ezekben a vállalkozásokban, melyek effektíve fizetett nyereségadója mindössze 3 százaléka körüli volt...

ITT OLVASHATÓ

MÁRKI-ZAY PÉTER: AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJE FÜGG ORBÁN LEVÁLTÁSÁTÓL

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.12.08.

Gőzerővel tart az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének nemzetközi kampánya, az utóbbi hetekben többször járt már külföldön is. A legutóbbi bejelentés szerint eközben új pártot is szeretne létrehozni. A kérdés az, hogy így mi lesz a Mindenki Magyarországa Mozgalommal? Erről is kérdeztük a mozgalom elnökét, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjét, Hódmezővásárhely polgármesterét, Márki-Zay Pétert.

- Késő este hívott vissza, hazafelé tartva a kocsijából, ami érthető, hiszen rengeteget tárgyal. S ha ez nem lenne elég, egyúttal újabb kihívást keresett és bejelentette egy új, konzervatív párt megalakítását is, holott következetesen nem kívánja párttá alakítani a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. Miért?

- Egyszerű: a mozgalomban nagyon sok, különböző párthoz tartozó ember van és óhatatlan, ha ezeknek az embereknek választaniuk kellene az adott párt és az MMM között, akkor veszíthetnénk sok értékes embert, aki eddig lelkesen dolgozott az ellenzéki összefogáson. Szép számmal vannak köztünk, lelkes civilek is, akik párthoz nem, de mozgalomhoz szívesen kötődnek. Mindezt semmiképpen sem kockáztatnánk...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: RITKA A VÖLNER-SZINTŰ HIVATALOS VIZSGÁLAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.08.

Az ellenzék régóta azzal vádolja a főügyészt, a Fidesz korábbi tagját, hogy nem jár el olyan korrupciós ügyekben, amelyekben törvényhozók és kormányzati tisztségviselők érintettek.

Yahoo/AP

Völner Pál vesztegetési ügye kapcsán az amerikai hírügynökség meglehetősen ritkának nevezi, hogy egy magyar magasrangú illetékes hivatalos vizsgálat célpontja legyen. Az ellenzék régóta azzal vádolja a főügyészt, a Fidesz korábbi tagját, hogy nem jár el olyan korrupciós ügyekben, amelyekben törvényhozók és kormányzati tisztségviselők érintettek. Az Európai Bizottság visszatartja több mint 8 milliárd dollár folyósítását, mert hiányolja, hogy a gazdasági mentőcsomag felhasználására benyújtott magyar terv nem tartalmaz kellő biztosítékokat a korrupció ellen. Az EU létrehozta a jogállami mechanizmust az anyagi visszaélések megakadályozására, a magyar kormány élesen ellenzi a rendszert. De az Európai Bíróság főtanácsnoka a napokban alaptalannak nevezte a kifogást

Washington Post

A holnap kezdődő kétnapos washingtoni demokrácia csúcsra olyan államokat is meghívtak, amelyek nemigen viszik át a lécet, viszont Magyarország zokon vette, hogy nem lehet jelent. A magyar nagykövetség olyan nyilatkozatot tett közzé az amerikai fővárosban, miszerint a Biden-kormányzat döntése udvariatlan. Továbbá, hogy a kétoldalú kapcsolatok Trump idején voltak a csúcson, ugyanakkor a vendégek névsorából az derül ki, hogy itt elsősorban belpolitikai eseményről van szó. Ennélfogva kimaradnak azok a kormányok, amelyek barátságos viszonyban voltak az előző adminisztrációval.

Egy amerikai illetékes azonban visszautasítja a vádat. Azt mondja, a hazai politika semmilyen szerepet nem játszott abban, kit hívjanak meg és kit nem. Azon kívül az Egyesült Államok nem kíván döntőbíró lenni abban, hogy melyik rendszer tekinthető legitimnek a demokrácia szempontjából, az csakis a választóktól függ. A Fehér Ház szóvivője pedig arról beszélt, hogy nem jelent jóváhagyást, ha valaki bekerült a 110-es névsorba, de az sem egyenlő az elutasítással, ha nem.

Ezt azonban több ország is másként ítéli meg. Bident egyfajta globális Télapónak tekintik, aki jó és rossz államokra osztja fel a világot és ennek megfelelően viszonyul hozzájuk. Ezt a logikát persze nehéz rábizonyítani a Fehér Házra. Hiszen Trump udvarolt Orbánnak, aki egyfajta modellként szolgált a „Tegyük ismét naggyá Amerikát”-mozgalom számára. De az előző elnök kedvezően vélekedett brazil és fülöp-szigeteki kollégájáról is, ám ők most ott lehetnek a kétnapos virtuális fórumon. Magyarország – egyetlen unió tagként, valamint Törökország viszont nem, igaz ugyanakkor, hogy náluk az utóbbi években meglehetősen szétmállottak a demokratikus biztosítékok.

A Freedom House elnöke úgy látja, hogy az USA partnereket igyekszik találni a rendezvénnyel a tekintélyelvű fenyegetés ellen, illetve próbálja jobb teljesítményre ösztökélni azokat az államokat, amelyek demokrácia-mérlege nem éppen fényes.

FT

Nagyon úgy néz ki, hogy a jogállam ügyében zajló heves jogvita miatt Magyarország és Lengyelország az idén már nem kaphatja meg az áhított milliárdokat az unió újjáépítési alapjából. Ez derült ki a Bizottság alelnökének nyilatkozatából, vagyis igen valószínű, hogy az év végéig nem sikerül áthidalni a szakadékot Brüsszel, illetve Budapest és Varsó között a bíróságok függetlensége ügyében.

Az EU a támogatásért cserében azt akarja elérni, hogy a két kormány orvosolja a jogállami aggályokat. Diplomaták ugyan az utóbbi hetekben azt jelezték, hogy van előrelépés Varsóval, ugyanakkor a magyarokkal megrekedtek az egyeztetések. De Dombrovskis a lengyeleket illetően is eloszlatta a reményeket. Azt mondta, minden attól függ, hajlandó-e érdemi engedményekre a két másik fél.

Az unió azt sürgeti, hogy Magyarország számolja fel a közbeszerzéseknél mutatkozó hiányosságokat és gyengeségeket, mert azok felvetik a kockázatát, hogy az uniós pénzek egy részét elsikkasztják. Felmerült, hogy a szervezet végrehajtó testülete ösztönzésképpen most először alkalmazza a jogállami mechanizmust.

Euractiv

Európában a neokonzervatív keresztények szemben állnak a pápával, miközben persze köztudomású, hogy a szélsőjobbos populisták saját politikai érdekeik alapján értelmezik a vallást. Ennek megfelelően elmosódnak az ideológiai választóvonalak. Az ellentéteket jól példázza, amit Ferenc a napokban Görögországban mondott a migrációról, utóbbi a szélsőségesek létalapját jelenti. Az egyházfő úgy fogalmazott a leszboszi táborban, hogy a földrész nem törődik a menekültekkel, ám ez a civilizáció hajótörésével egyenlő.

Továbbá hogy sokan vannak, akik úgy tesznek, mintha őket nem érintené a probléma, pedig amikor emberéletek kerülnek veszélybe, semmibe veszik az emberi méltóságot, akkor érdektelenné válnak a nemzeti határok. A Washington Post úgy értékelte, hogy a Szentatya arra igyekezett rávenni a kontinenst, hogy az térjen vissza a gyökereihez és kerülje el a populizmus, illetve a nacionalizmus kísértését.

Magyarországon javarészt figyelmen kívül hagyták szavait. Egy magyar beavatott szerint a pápa a migránsok mellett kampányol. A görög úttal egyidőben Orbán, Le Pen, Kaczynski és a „keresztény Európa” más nagy bajnokai próbálták félretenni alapvető nézeteltéréseiket és egyesíteni erőiket a bevándorlás ellen. Még akkor is, ha a menedékkérők azonnal visszatoloncolása, valamint a kerítések felállítása úgy keresztényellenes, hogy van.

A megzavarodott katolikus hívekkel úgy lehet a legjobban megértetni, hogy ki mit testesít meg, ha a kereszténydemokrata pártok kijelentik, amit a pápa már megmondott, hogy ti. Orbán Viktor csupán színleg keresztény.

Frankfurter Rundschau

A ma hivatalba lépő német kancellár úgy foglalt állást: nem szabad, hogy a magyar és a lengyel kormánnyal kialakult jogállami ellentétek még jobban megosszák Európát. Scholz hozzátette, az új német vezetés számára igen fontos, hogy baráti és jószomszédi legyen a viszony Varsóval. Ebből a szempontból nagyon örvendetesnek nevezte, hogy a lengyelek tagjai az uniónak, így ott lehet egymással egyeztetni, de időnként még egy kis birkózás is belefér.

Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az orosz csapatösszevonás miatt. Emlékeztetett arra, hogy a határok sérthetetlensége alapelv. És igen fontos, hogy senki se bújja a történelemkönyveket, példát keresve arra, miként tudna új határokat kialakítani. Az Ukrajna elleni fenyegetést elfogadhatatlannak nevezte.

Bloomberg

A vezércikk úgy látja, hogy a Nyugatnak mindenképpen meg kell akadályoznia az orosz támadást Ukrajna ellen. Ennek érdekében az USÁ-nak és Európának Kijev rendelkezésére kell bocsátania a szükséges védelmi fegyvereket. Ugyanakkor egyértelművé kell tennie Putyin számára, hogy Oroszország megnézheti magát, ha elszánja magát az agresszióra. Persze, hogy az elnök ezúttal tényleg túl akar-e menni a kardcsörtetésen, azt nem tudni, de okkal lehet tartani a legrosszabbtól.

Az orosz katonai erő hatékonysága nagyot javult, az államfő mandátuma három év múlva lejár, de a geopolitikát megfelelő eszköznek tekinti saját népszerűsége fellendítésére. Mivel Biden a járványra és Kínára összpontosít, továbbá kevés az esélye, hogy a másik oldal egységeket vezényel ki, az orosz politikus úgy érezheti, hogy megkockáztathat egy újabb katonai kalandot.

Rá kell venni, hogy ezt azért gondolja át még egyszer. Alapvető, hogy a Nyugat egységes választ adjon. Az első lépés, hogy hadihajó- és harckocsielhárító eszközöket kell szállítani az ukránoknak. Hírszerzési és logisztikai támogatást kell adni nekik, ideértve katonai tanácsadók küldését. Továbbá újabb egységeket kell a balti köztársaságokba vezényelni.

Ezen felül szükség esetén szankciókat kell hozni orosz állami bankok, a Kreml elitje és a hozzájuk kapcsolódó cégek ellen, továbbá korlátozni kell, hogy Oroszország kölcsönökhöz jusson a nemzetközi pénzpiacon. Utána ki kell zárni a SWIFT fizetési rendszerből és nem szabad engedni, hogy az Északi Áramlat 2 megkezdje működését. A következmények brutálisak lennének. Még akkor is, ha sokan vitatnák az intézkedéseket. De Bidennek meg kell győznie az európai szövetségeseket, hogy itt csak az egység segíthet.

Az EU-nak attól kell függővé tennie a további párbeszédet Putyinnal, hogy a Kreml hajlandó-e visszarendelni alakulatait a határról. Mert keresztbe lehet tenni a számításainak, mérsékelni lehet az invázió kockázatát. Ehhez határozott és összehangolt cselekvés szükséges. Egy háború sok ezer emberéletbe kerülne és megingatná az egész földrész stabilitását.

FT

A szerkesztőségi állásfoglalás azt hangsúlyozza, hogy Bidennek meg kell győznie Putyint: túl nagy árat fizetne az Ukrajna elleni agresszióért. A jelenlegi helyzet egész Európa stabilitását fenyegeti, ám ezen csak úgy lehet enyhíteni, ha a Nyugat jobb belátásra téríti az oroszokat, de úgy, hogy nem árulja el az ukránok biztonságát, illetve reményeit, hogy közeledhet a nyugati integrációhoz.

Igazából persze a Kreml sorozatos húzásai ösztönzik az ukrán lakosság többségét, hogy támogassa a NATO-tagságot. Közelebbről a Krím megszállása és a kelet-ukrajnai szakadár viszály. Az elnök azt mondja, a de facto belépéssel volna egyenlő, ha Kijev fegyvereket kapna a katonai szövetségtől, ám a harceszközök éppen a Moszkva által támogatott keleti felkelés miatt kellenek.

Mellesleg a szövetségen belül nem egységes a vélemény, hogy fel kell-e venni Ukrajnát. Viszont az alapelv a háború utáni földrészen, hogy minden ország maga döntheti el, kiket akar szövetségesének. Kijev azonban attól fél, hogy a belépési szándék kinyilvánítását az oroszok casus bellinek tekintenék és bevonulnának.

Ilyen körülmények között az amerikai elnöknek egyértelművé kell tennie, hogy a következmények elviselhetetlenek lennének Moszkva számára, ha támad. Blinken külügyminiszter azt közölte, hogy szükség esetén eddig példátlan gazdasági eszközöket vetnek be. Az európaiaknak csatlakozniuk kell.

Washingtonnak egyidejűleg értésre kellene adnia, hogy fennmarad a párbeszéd lehetősége a kontinens biztonsági szerkezetéről, de a Kremlnek először vissza kell hívnia az egységeket. Továbbá hogy nem lehet erővel visszaállítani a befolyási övezeteket. Ukrajna jövőjéről azonban nem szabad az ország feje fölött dönteni, bármennyire is szeretné Putyin. Továbbá nem lehet megakadályozni diktátummal, melyik szervezethez csatlakozzon Kijev. Napirenden kell tartani a Krím és Kelet-Ukrajna megszállásának ügyét.

Vegyesen kell alkalmazni a keménységet, illetve az ösztönzőket, miközben a Nyugat bemondja, hogy az orosz elnök csupán blöfföl. De mindenképpen rá kell venni, hogy lépjen ki az általa létrehozott veszedelmes, lefelé mutató spirálból.


Der Standard

Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy tehetséges szemfényvesztőként a bukott osztrák kancellár súlyos külpolitikai hibákat követett el, amikor bagatellizálta a jogállam és az emberi jogok ügyében létrejött viszályt az EU és több tekintélyuralmi miniszterelnök között. A politikus – a maga eszközeivel – már 31 évesen a világ legfiatalabb miniszterelnöke lett, igaz, ehhez szükség volt páratlan kommunikációs képességeire.

Pályája csúcsán 99,4 százalékkal választották a Néppárt élére, az osztrák sajtó odavolt érte, a Bild Zeitung pedig az sulykolta, hogy a németeknek is ilyen ember kell. Ez már persze a múlt, és a mértékadó lapok véleménye inkább abban foglalható össze, amit a Süddeutsche írt: Kurz már korán beállt Orbán és Kaczynski mellé, amikor Európa szétveréséről és a gyengékkel, illetve idegenekkel szembeni keménységről volt szó.

A Salzburger Nachrichten pedig arról ír, hogy a politikus kelet felé tolta az országot, a nyugati kapcsolat törékennyé vált. Jól egymásra talált a nemzeti populistákkal, Babissal, Orbánnal, Jansával. A magyar vezető dicshimnuszt zengett az osztrák konzervatívok és a szélsőséges szabadságpártiak koalíciójáról. Modellnek nevezte Európa számára.

De Kurz barátságától biztosította a tekintélyelvű szerb államfőt is, aki pedig Moszkvához dörgölőzik. Ezek a gesztusok nem egyszerűen mélyen elkeserítették az érintett államok demokratikus ellenzékét, hanem tönkretették Ausztria hírnevét. És nem csak ott.

FAZ

Az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak ugyan a forgalmi adó reformjáról, viszont a magyar és az észt ellenállás folytán nem jutottak dűlőre a cégadózás átalakítása ügyében. A terv az, hogy áramvonalasítsák az úgynevezett Magatartási Kódexet, és így zárják ki, hogy a társaságok kihasználják az adórendszerben mutatkozó lyukakat. Ezért az EU soros elnöki teendőit ellátó szlovénok továbbadják a labdát a franciáknak, akik januártól töltik be a tisztséget.

FAZ

Frankfurtban a belvárosban lévő egyik hotelbe költöztetik át azokat a menekülteket, akik az LMBT-kisebbséghez tartoznak. A szállón, amelyet az Aids-Segély tart fenn, jelenleg 21-en laknak, de még további 10 hely van. A zöldek egyik képviselője szerint azért kell fokozottan védeni ezeket az embereket, mert a diszkrimináció még német földön sem szűnik meg velül szemben.

A menedékkérők 75 százaléka olyan országoktól érkezik, amelyekben a melegekre és transzszexuálisokra börtön, sőt halálos ítélet vár. De Európában is változik a felfogás velük szemben, az Aids-Segély vezetője Magyarországot és Oroszországot említi példaként. Ezért kell biztos menedéket nyújtani az érkezőknek német földön. De persze ott sincs sok ilyen létesítmény, Frankfurton kívül csak Berlinben működik védett ház. A lényeg, hogy az érintettek egyágyas szobákat kapnak, átlag életkoruk egyébként 25-25 év között van.

ITT OLVASHATÓ

A NER BEÁLDOZTA VÖLNERT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.12.08.

„Most kit kapjanak el? Lőrincet?”

Az állami apparátus hallgatása nem meglepő ebben az ügyben: Völner ugyanis csak az egyik utolsó mozaikelemként került a helyére, az előzményeket pedig sokáig igyekeztek elhallgatni.

„Valakinek holnap le kell mondani hivataláról”

Felkészül Varga Judit?

A Völner-ügy csak a jéghegy csúcsa

Senki ne gondolja, hogy az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ezt a saját szakállára meg tudta megcsinálni – vélekedik Hadházy Ákos.

Elé teszik, aláírja

Ötvenedszer: nincs hatalommegosztás, nincsenek fékek és ellensúlyok. Ha a rendőrség alkalmaz titkos adatgyűjtést, ahhoz bíró engedély kell. Formális vagy nem – az egy másik hatalmi ág. Ha az egyik miniszter alá tartozó nemzetbiztonsági szervezet – amennyiben az – végzi a titkos adatgyűjtést, ahhoz egy másik miniszter engedélye kell, vagy még az is csak könnyített változatban. Minden a végrehajtó hatalmon belül marad.

Milliós kenőpénz lehetett az ára a végrehajtói állásoknak

Fix áras, illetve “havidíjas” opciók is léteztek a hvg.hu értesülései szerint a gyakorlatilag pénzért “árult” bírósági végrehajtói praxisok megszerzésénél.

A NER stadionokat is tesz Orbán Viktor karácsonyfája alá

Pedig egy nyakkendő is elég lenne… Olcsóbban megúsznánk.

Sokkal kevésbé véd az omikronnal szemben a védőoltás

WHO: Jók lesznek a mostani vakcinák az omikron variáns ellen. És akkor most…?

Elismerték: 200 ezer lejárt Szputnyik-vakcinát semmisítettek meg

A megsemmisített Szputnyikokért közel 600 milliót fizetett tavasszal a kormány.

Sem ágy, sem oxigén nincs elég a lázas, fulladó covidos betegeknek a veszprémi kórház sürgősségijén

Orbán Viktor: ha túl nagy teher lett volna az egészségügyön, összeomlott volna.

Válaszolt a minisztérium, miért csak a közmédia forgathat a magyar COVID-osztályokon

Romániában, Arad városában forgatott egy COVID-osztályon a napokban a Heti Napló stábja, miután Magyarországon nem kaptak forgatási engedélyt – az ATV ennek kapcsán kérdésekkel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához.

2022 végéig nem döntenek a Fudanról, a Budapest–Belgrád-vasútvonalban viszont annál biztosabbak Palkovicsék

Az ügy érdekessége, hogy Karácsony Gergely november végén arról beszélt: kínai források szerint a kormány elengedte a Fudan Egyetem megépítésének tervét.

Még a kormánypárti fiatalok negyven százaléka is kételkedik a választások tisztességességében

Úgy tűnik, lehetne elölről kezdeni a rendszerváltást…

60 millióból kijött a nem létező, de átadott kerékpárút

60 milliós beruházás keretében az autóút mellé kihelyeztek néhány alumínium táblát, amelyeken jelezték az arra járóknak, hogy kerékpározható szakaszról van szó. Gelencsér ezt adta el a Facebookon kerékpárútként.

Vadászgép váltotta a Mikulás szarvasát a Honvédelmi Minisztérium ünnepi plakátján

Az ökológiai lábnyoma így bizonyosan nagyobb volt, mint ha maradt volna a hagyományos megoldásnál… (Nem tudnak hibázni.)

ITT OLVASHATÓ

MA HIVATALOSAN IS VÉGET ÉR A MERKEL-KORSZAK A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.12.08.

Egy tehetséges szélhámos súlyos külpolitikai tévedései című írásával búcsúztatta a politikából minap távozott Sebastian Kurz osztrák exkancellárt Lendvai Pál, a Der Standard publicistája. Legfőbb megállapítása: Kurz bagatellizálta az EU és az autoriter kormányfők közötti konfliktust, amely a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatban keletkezett. Ma véget ér a Merkel-korszak. Utódját Merkel-klónnak tekintik, Scholz valójában azonban vérbeli szociáldemokrata. Lapszemle.

Sebastian Kurz 24 évesen lett államtitkár, 27 esztendősen külügyminiszter, és még csak a 31-et töltötte be, amikor a világ legfiatalabb kormányfője lett. Példátlanul gyors, viszont váratlanul rövidnek bizonyult politikai karrierjét a bécsi Kurier főszerkesztőnője - Lendvai megfogalmazása szerint - könnyek áztatta politikai nekrológban méltatta, és azt írta, hogy Kurz kancellársága alatt Ausztria újszerű módon, öntudatosan lépett fel az Európai Unióban. A Die Presse vezércikke szerint az országot most ismét el fogja kerülni a nemzetközi média figyelme - jegyzi meg a Der Standard szerzője.

Hozzáteszi azonban, hogy a jelentős európai újságok inkább azt a nézetet tükrözik, amelyet Cathrin Kahlweit, a müncheni Süddeutsche Zeitung bécsi tudósítója a következőképpen fogalmazott meg: Kurz, a magyar Orbán Viktorral és a lengyel Jarosław Kaczyńskival együtt az európai dezintegráció irányvonalát képviselte, társadalompolitikai nézeteiben pedig a keménységet a gyengékkel és az idegenekkel szemben. A Der Standard szerzője egyetértően ismerteti a Salzburger Nachrichten álláspontját is, miszerint az olyan nemzeti populisták, mint Andrej Babiš Prágában, Orbán Viktor Budapesten vagy éppen Janez Janša Ljubljanában, szépen egymásra találtak a bécsi konzervatív Sebastian Kurzcal.

Lendvai Pál a maga részéről nem tudja megválaszolni azt a kérdést, hogy a bukott kancellár az EU és az autoriter kormányfők között a jogállamiság és az emberi jogok ügyében kirobbant vitákat meggyőződésből igyekezett-e a valóságosnál jelentéktelenebbnek beállítani, vagy pedig taktikából, azért, hogy szavazatokat hódítson el az Osztrák Szabadságpárttól. Azt viszont állítja, hogy azok a fotók, amelyek Kurz és Janša közös szlovéniai hegyi túrázása során készültek, vagy az a dicshimnusz, amit Orbán Viktor zengett az osztrák néppárti-szabadságpárti koalícióról, mint ami szerinte példát mutathat Európa számára - ez egyébként Strache alkancellár budapesti látogatása során hangzott el, tizenegy nappal az Ibiza-videó nyilvánosságra kerülése előtt -, vagy pedig a barátság hangoztatása Kurz részéről olyan alakokkal, mint Aleksandar Vučić, a Moszkvához dörgölőző autoriter szerb elnök, szóval az ilyen megnyilvánulások mélységes csalódottsággal töltötték el ezekben az államokban az ellenzéket, és máshol is rontották Ausztria jóhírét.

Képes-e életre kelteni az európai baloldalt az új német kancellár? - teszi fel a kérdést terjedelmes cikke címében a New York Times, abból az alkalomból, hogy ma iktatják be hivatalába a szociáldemokrata Olaf Scholzot, és ezzel hivatalosan is végleg lezárul a Merkel-korszak.

A szerző megállapítja: Scholz vissza akarja hódítani azokat a dolgozókat, akik a populista szélsőjobboldalhoz pártoltak át. Ha sikert arat, az modellértékű lehet a szociáldemokrácia számára. Választási győzelmének okát nem pusztán abban látja az amerikai újságíró, hogy Scholz meg tudta győzni a szavazókat arról, ő áll a legközelebb Merkelhez, hanem inkább abban, hogy kampányának kulcsüzenete, a tiszteletadás jó visszhangot keltett a közvéleményben. „Ezzel rátapintott a lényegre” - idézi a cikk Jutta Allmendingert, egy berlini elemző műhely szakértőjét, aki szerint sokan ugyan Merkel-klónnak tekintik Scholzot, valójában azonban vérbeli szociáldemokrata.

A New York Times szerint Scholz győzelme az európai balközép politizálás szempontjából sorsdöntő pillanatban következett be. Az elmúlt évtizedben ugyanis ennek az irányzatnak sok olyan pártja, amely egykor meghatározta az európai politikát, csaknem teljesen idejétmúlttá vált, szemmel láthatóan híján volt az elképzeléseknek, és a munkásosztály, amely az alapját adta, nagyrészt eltávolodott tőle. Politikai energia a jobboldalon mutatkozott, különösen a szélsőjobboldalon - írja a lap, és hozzáteszi, hogy ezt látva amerikai konzervatívok rajzottak ki Magyarországra, hogy tanulmányozzák Orbán Viktor szélsőjobboldali miniszterelnök úgynevezett illiberális demokráciáját.

„Minden szempár ránk szegeződik” - idézi a New York Times Wolfgang Schmidtet, Scholz régi tanácsadóját, aki a kancellári hivatalt fogja vezetni, és aki szerint „ha jól végezzük a dolgunkat, valódi esélyünk nyílik. Nem hibázhatunk, nem okozhatunk csalódást”.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ