A Magyarországon élő külföldiek problémáival foglalkozik a mai Zsófilter. Nem, ez így nem elég kattintás-barát, inkább írjuk azt, hogy: Zsófi a migráns feminista muszlim nőkkel beszélget idegen nyelven és veszélyezteti a magyar népet a Partizánon. Na, mindjárt otthonosabb az érzés.
Az adásban a She4She szervezet tagjaival láthattok interjút, illetve megszólalnak a Menedék Egyesület munkatársai is. További információ a szervezetek munkájáról:
Egy 3 részes sorozat második részét látod, amiben bemutatom neked, hogyan csal a fidesz a választásokon.
Rengeteg olyan módszer, ügyeskedés és manipuláció van, ami miatt nehéz tisztességesnek nevezni a mögöttünk lévő és sajnos az előttünk lévő választásokat is.
Az előző részben bemutattam, hogy hogyan tudott szavazatokat szerezni a Fidesz a választási rendszer átalakításának vagy a média leigázásának köszönhetően.
Ma az orosz mintára indított kamupártokról és kamujelöltekről beszélek, amikkel és akikkel a Fidesz szavazatokat akar elvinni az ellenzéktől.
LISZT FERENC ZENEAKADÉMIA Szerző: RÁCZ ZOLTÁN 2021..
„Minden zene mélyre ereszti a gyökereit” – nyilatkozta egyszer a művészi pályafutásának negyvenéves évfordulóját ünneplő ütőhangszeres művész és karmester, az Amadinda Ütőegyüttes és az UMZE Kamaraegyüttes alapítója, Rácz Zoltán azzal kapcsolatban, milyen szerves összefüggés áll fenn a kortárs zene eleven gyakorlata és a zenetörténeti repertoár ismerete, valamint a tradicionális kulturális formákból fakadó inspiráció között. A Kocsis Zoltán emlékének szentelt koncert programja világosan tükrözi is ezt az elválaszthatatlanul szoros, a zene legalapvetőbb lényegéből fakadó kapcsolatot: a klasszikusok és kortárs kompozíciók összefűzéséből kialakult műsoron éppen úgy helyet kapott Johann Sebastian Bach és Mozart egy-egy műve, mint a zenei formát különös, tiszta költői képekben elgondoló Dukay Barnabás egy alkotása, Frederic Rzewski zenei és beszédritmust egymásra vonatkoztató kompozíciója és Bartók két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátája – az a mű, amely tulajdonképpen elindította Rácz Zoltán előadóművészi pályáját négy évtizeddel ezelőtt. Míg azonban akkor Kocsis Zoltán és Ránki Dezső játszották a zongoraszólamokat, most a kivételesen tehetséges Fejérvári Zoltánhoz az erőteljes, ugyanakkor tévedhetetlenül intelligens virtuozitásáért ünnepelt világhírű pianista, Kirill Gerstein csatlakozik.
- Varga Judit: The Silly President (ősbemutató)
- J. S. Bach: C-dúr szonáta fuvolára és basso continuóra, BWV 1033
- Dukay Barnabás: ..., mint az egyszarvú tükröződő Fény az Örök Időkből Canon, Floridus és Hymnus (ősbemutató)
- Ives: Serenity (Dukay Barnabás hangszerelése)
- Mozart: Adagio és Rondo, K. 617
- Rzewski: To the Earth
- Bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, BB 115
Kirill Gerstein, Fejérvári Zoltán (zongora)
Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán, Váczi Zoltán (ütőhangszerek)
Fejérvári Zsolt (nagybőgő), Rácz József (hegedű), Drahos Rebeka (fuvola), Horváth Béla (oboa), Osztrosits Éva (brácsa), Devich Gergely (cselló)
Tízmilliárdokból épül a belügyesek szent grálja, a Magyarország biztonsági kamerarendszereit felújítani és egy nagy hálózatba összekötni hivatott Szitakötő-projekt. A rendszer fővárosi magja még akkor épült ki, amikor Budapesten 2015 nyarán átvonult a menekültválság. Az őszi párizsi terrortámadások a magyar fővárosban is megfordult elkövetőire ugyanis ekkor egyáltalán nem figyeltek fel az illetékes szervek.
Salah Abdeslam nem szereti, ha megfigyelik. A 2015 novemberében Párizsban terrortámadásokat végrehajtó, az Iszlám Államhoz tartozó terrorista sejt egyetlen túlélője néhány hete felpanaszolta, hogy a börtöncellájában két biztonsági kamera is figyeli a mozgását. „Napi 24 órában kamerákkal élni – kibírom, hála Istennek – olyan dolog, ami az öngyilkosság határára lökheti az embert” – mondta a marokkói származású, francia állampolgárságú, de Belgiumban felnőtt férfi az AP tudósítása szerint a bírósági tárgyalásán, majd hozzátette: „Azért szerelték fel őket, hogy ne lehessek öngyilkos, de így nem marad magánszférám. Még az állatokkal sem bánnak így.”
Abdeslam, akinek a büntetőperében jövőre várható ítélet, a támadást megelőző hetekben három alkalommal is megfordult Budapesten. Ilyenkor rövid itt-tartózkodás után a bérelt autójában már utasokkal – a Magyarországra a menekültek tömegei közt beszivárgott társaival – tért vissza Nyugat-Európába. Mindhárom alkalommal megfordult a Keleti pályaudvar környékén, ahol ekkoriban rengeteg bevándorló táborozott.
A pályaudvar és környéke alaposan be volt kamerázva. De Abdeslamot ekkor nem figyelte senki...
„És ha hét százalékos lesz jövőre az infláció, nem pedig öt?” – kérdezett vissza Korózs Lajos, akitől arra kerestük a választ, hogyan értékelendő az Orbán Viktor által tegnap bejelentett – az eredetileg előirányzottnál két százalékponttal nagyobb – öt százalékos januári nyugdíjemelés. Az országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint az alapvető élelmiszerek árának drágulási üteme az idén hónapról-hónapra meghaladja még a hét százalékot is. A nyugdíjasoknak jól kommunikálható – és láthatóan sikeresen alkalmazott – választások előtti osztogatási „gesztus” legjobb ellenszere a szocialista politikus szerint a közérthetően, az ország minden szegletébe eljuttatott információ.
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azonnali kérdésre válaszolva – mintegy mellékesen – bejelentette, hogy jövőre a költségvetésben előirányzott három százalékkal szemben, öt százalékkal emelik a nyugdíjakat, miután a Magyar Nemzeti Bank szerint ilyen drágulási ütem várható jövőre. Matolcsy György legutóbb 4,7-5,1 százalékos várható inflációról beszélt 2022-ben, a jegybanki prognózis majd valamikor a hónap közepén jön ki legfrissebb inflációs jelentésében.
Egyébként az idei évet is három százalékkal kezdte a kormány, majd – szokatlan módon, nem egy lépésben, novemberben hajtotta végre az ilyenkor törvény által előírt utólagos éves kiegészítő nyugdíjemelést, hanem kettőben (ami azt jelenti, hogy kétszer is demonstrálhatta a választópolgároknak, mennyire törődik a lakosságnak ezzel a rétegével).
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – októberre vonatkozó – adatai szerint amúgy a fogyasztói árak 6,5 százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet (a novemberi adat szerdán jelenik meg). Az előrejelzések pedig további drágulást vetítenek előre. A Portfolio elemzői konszenzusa szerint novemberben hét százalék fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekord...
Civil szervezetek kidolgozták a lakhatási minimumprogramot, amelyet tegnap a pártokhoz is eljuttattak. Úgy vélik, mindenképpen kezelni kell a magyar lakhatási válságot. Jelenleg ugyanis mintegy 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti a lakhatási szegénység.
Egyre élesebben válik szét a magyar társadalom aszerint, hogy kinek van, illetve nincs ingatlana. Azokban a családokban például, ahol a gyereknek nem tudnak a szülők lakást venni, eleve hátrányos helyzetű az indulás. Különösen az tette igazán élessé ezt a kérdést, hogy a kormány számtalan intézkedésével (ilyen például a csok is) hajtotta felfelé a lakásárakat. Támogatást pedig a tapasztalat szerint legkevésbé a legrászorultabbak kaphatnak.
Több lakhatással foglalkozó szervezet évek óta dolgozik a lakhatási szegénység felszámolásán, ami állításuk szerint 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti. Most kidolgozták a lakhatási minimumprogramot (ezt teljes egészében itt olvashatják el), amelyet tegnap a pártokhoz is eljuttattak. Szeretnék elérni, hogy a 2022-ben felálló kormány a lakhatással kapcsolatos javaslataikat megvalósítsa. Nem hangsúlyozzák ugyan külön, de teljesen nyilvánvaló, hogy mindez csak az ellenzék győzelme esetén jöhet majd szóba.
Javaslataik között szerepel, hogy a lakhatás legyen az alaptörvényben rögzített alapjog, hatályon kívül helyezve a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályt. Egyúttal meg kell tiltani az állami és önkormányzati lakásokból és intézményekből való elhelyezés nélküli kilakoltatásokat. Mint nyomatékosították: Magyarországon a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitikára lenne szükség. Ehhez elengedhetetlen feltételnek tartják, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának, valamint elkészüljön egy széleskörű szakértői és társadalmi konszenzuson és kutatáson alapuló, hosszú távú, állami lakhatási vízió és stratégia...
ÉLET ÉS IRODALOM Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN 2021.12.03.
Idézem a kormányfő korábban elhangzott gondolatát, amit egyik péntek reggeli interjújában mondott, amikor már megint javában szedte áldozatait a járvány: „A kormány nem tudja rákényszeríteni az oltást az emberekre, mivel azt a »magyar ember gyomra nem veszi be«.”
Kicsit másként hangzik, mint azok az oltásgyőzedelmi jelentések, amiket Orbán az év első harmadában osztott meg a néppel. Márciusban, áprilisban diadalmas előretörésekről adott hírt, akkoriban hetente emelkedett milliókkal az oltottak száma, és prognózist is adott heti bontásokban. Ekkor négymillió, ekkor ötmillió, amakkor meg hatmillió, sőt több. Ahogy a kuplé is mondja, teve van egypúpú, van kétpúpú, sőt több. Aztán rájött, hogy ez mégsem így megy, mert közelít szemből a keserves valóság: a magyar ember gyomra, de főleg, mögötte közvetlen a minap vizsgálat alá helyezett Datuk Vinod Sekhar malajziai üzletember, akitől kormányunk olyan eszelős felárral vett lélegeztetőgépeket, hogy arra a sokat látott kereskedői világ is felkapta a fejét. A Sekhar érdekeltségébe tartozó GR Technologies nevű cégtől 178 milliárd forintnak megfelelő összegért 6258 kínai lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány. Sekhar cégeit a maláj hatóságok a minap vonták vizsgálat alá – adta hírül a malajziai sajtó meg a The Sun Daily is. Vagyis ide torkollottak a magyar fürkészek meg csáposok akciói, akiket Orbán maga szólított annak idején parlamenti porondra. Nem biztos persze, hogy a Sekharral kötött üzleteknek van magyar szempontból büntetőjogi száluk, de idéznék egy akkor elhangzott miniszterhelyettesi kijelentést, a politikus úgy nyilatkozott, a kormány „sundám-bundám” oldott meg jogi problémákat. A kifejtés elmaradt...
A harmincon aluli korosztályból kétszer annyi bizonytalan és háromszor annyi ellenzéki érez késztetést arra, hogy elhagyja Magyarországot, mint ahány kormánypárti.
Korábbi önmagukhoz képest a magyar fiatalok az utóbbi években nagyobb érdeklődést tanúsítanak a politikai ügyek iránt, de ilyen tekintetben még mindig jelentősen elmaradnak hasonló korú közép-európai társaiktól – derült Bíró-Nagy András és Szabó Andrea kedden ismertetett kutatásából, amely a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült.
A közéleti aktivitás többféle formáját megvizsgálták, a petíció aláírásától kezdve a tüntetésen való részvételig. Bármelyiket nézték is, a magyar 15-29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka lényegesen alacsonyabbnak mutatkozott, mint a V4 más országaiban (Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország Magyarország és Szlovákia).
A magyar fiatalok relatív többsége, négytizede nem küzd alapvető anyagi problémákkal a háztartásban, ahol él. Legtöbbjük azonban nagyobb kiadásokat – autóvásárlás, új lakás vétele – már nem nagyon engedhet meg magának. V4-es összehasonlításban a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.
Bár a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek a jelenlegi életükkel, a jövőt illetően – ennek ellenére, vagy éppen ezért – a legoptimistábbak. Félelmeiket úgynevezett posztmateriális ügyek uralják (klímaválság, társadalmi igazságtalanságok, korrupció), míg legkevésbé a bűnözéstől, a bevándorlástól és a terrorizmustól tartanak.
Kevesebb magyar fiatalt zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy roma család. Negatív érzéseket legkevésbé a homoszexuálisok és a zsidók irányába táplálnak. A magyar fiatalok közül többen bevándorlásellenesek (63 százalék), mint ahányan büszkék a magyar állampolgárságukra (40 százalék).
A vizsgálat megállapítása szerint a V4-eken belül a fiatalok nagy többsége maradna az Európai Unióban. A politikai csoportok között ugyanakkor nálunk a legnagyobbak a különbségek: az ellenzékiek és bizonytalanok közül csupán minden tizedik, míg a kormánypártiak közül minden ötödik fiatal támogatná Magyarország távozását az EU-ból.
Összességében – hangsúlyozta Bíró-Nagy András és Szabó Andrea – a magyar fiatalok értékvilágában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól megfér egymással. A globális, nemzeti és lokális identitások nagyságrendileg nem térnek el egymástól a visegrádi országokban, a leszűkítő, nacionalista gondolkodás távol áll a közép-európai 15–29 évesek világától...
Aki arról beszél, hogy itthon többen halnak meg, mint máshol, az azt is állítja, hogy rosszabbul dolgoznak az orvosaink – mondja Orbán Viktor.
Aki azt állítja, hogy az épület emeletéről jobb földet érni egy ereszcsatornán át, az azt is állítja, hogy pocsék munkát végeztek a liftszerelők.
Aki azt állítja, hogy egy bizonyos politikai bűnszövetkezet ellopta a fél (vagy tán egész) Balatont, az azt is állítja, hogy a balatoni strandok úszómesterei hanyagul dolgoznak.
Aki azt mondja, hogy jobb hazulról Spanyolországba kivándorolni, férjestől, gyerekestől, az azt is mondja, hogy Magyarország miniszterelnöke szarul végzi a munkáját.
Aki azt állítja, hogy Orbán Viktor gondolkodása racionális, következtetései az érvelési szabályoknak megfelelőek, az azt is mondja, hogy Arisztotelész a dekonstruktivizmus atyja, s a posztmodern Descartes-tal, Spinozával és Leibniz-cel vette kezdetét.
ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG Szerző: jotunder 2021.12.07.
A Kommentár főszerkesztője, Mária asszony harci ebe, aktív gumidominó publikálta legújabb tézisét, ami nagyjából arról szól, hogy kiket kell ahhoz agyonverni, hogy örökre ő legyen a Demeter Szilárd.
Most azt kérdezitek drágáim, hogy miért én vagyok megint az egyetlen ember a Kárpát-Duna Nagyhazában, aki elolvassa Békés fajtestvér összefüggéstelen baromságát. Így alakult.
Békést nem lehet végigolvasni, de utána lehet nézni a random idézeteinek.
A náci Lipcsei Iskola jeles tagjával Arnold Gehlennel nyit, majd a kommunista ideológussal Antonio Gramscival folytatja. Eddig stimmel. Utána azonban becsúszik Karl Hess fontos gondolata a kultúráról. Hess nemcsak egyetemet, de általános iskolát sem végzett amerikai politikafilozóf, aktivista és motorversenyző, aki a szélsőbalos antikapitalista libertarianizmus atyja, anyja és nagybácsikája volt. Ez csak bemelegítés, mert most jön a két legjobb.
Qiao Liang. A Konfúciusz unokaöccse is lehetne, Krisztus előtt ötszázból, de nem, ő a Kínai Néphadsereg nyugatellenes stratégiáját kidolgozó tábornoka, él és virul.
És Valerij Geraszimov. Ő az orosz hadsereg jelenlegi vezérkari főnöke, a "Geraszimov-doktrínának" becézett, surprise, surprise, nyugatellenes stratégiát kidolgozó tábornok.
Az észak-albán (van aki tudja még, kik voltak az észak-albánok?) hadsereg komisszárját sajnos nem idézi a mi Marcink, de azért a kép világos. Békés azért azt a Kornis Gyulát helyezi a Gramsci-Geraszimov-QiaoLiang kulturális tengely középpontjába, aki a húszas években "a zsidóság Keletről szabadon beözönölve, békésen először elhódította a magyarság anyagi, majd szellemi kultúráját. " refrénű kupléjáról híresült el, és vált a korszak Békés Mártonjává, de nem lett belőle nyilas, tehát alkalmatlannak tűnik a lipcsei iskola gondolati síkjára való felpöccentésre.
2021. december 6-án nem a Mikulás, hanem Kéri László politológus érkezett Szénási Sándorhoz a Reggeli személy című műsorba, és a mai magyar politikai valóságról, a fekete-fehér-igen-nem típusú közéletről, a kormánypárti és ellenzéki diskurzusokról, a társadalmi megosztottságról, az Orbán-rendszer állapotáról beszélgettek.
1990-ben Szelényi Zsuzsa kirívóan fiatalon, 24 évesen lett az országgyűlés tagja a Fidesz Veszprém megyei jelöltjeként. A "Fodorista" szárny tagjaként viszont hamar konfliktusok közepén találta magát abban a pártban, ahol a ma Magyarországának miniszterelnöke, köztársasági elnöke, és házelnöke épp megszilárdítani kezdte hatalmát.
Kódolva volt-e kezdetektől a fiatal demokratákban az, ami mára lett belőlük? Mi látszódott akkoriban az ifjú Simicska fondorlatosságából? Milyen volt nőként részt venni az akkor férfiak dominálta, frissen kibontakozó köztársaságban?
Nem is kellett sok idő hozzá, hogy kivégezze a sok álszent öreglány és a sok perverz vénember, valamint az a sok ember, aki már magát a kifejezést sem érti az utóbbi évtized egyetlen valamirevaló kezdeményezését, mely az ország digitalizálását tűzte volna célul maga elé. Nem szokatlan ez, mint ahogy maga a probléma sem szokatlan, hiszen a rendszerváltás után már másnak is feltűnt, hogy ez a tagadás országa. Leginkább azt tudjuk megmondani, mi nem tetszik, azt már nem annyira, hogy miért nem, azt meg aztán végképp titok marad, hogy akkor hát mi is tetszene. Emlékszem, hogy amikor a neves szociológus, filozófus és irodalomtörténész, értékkutató Hankiss Elemér megkísérelt útnak indítani valamiféle közös gondolkodást az ország jövőjéről, akkor a "Találjuk ki Magyarországot!" mozgalmat részben értetlenség, részben ellenszenv kísérte. Minek azt kitalálni, ami amúgy is van, jó az nekünk, isten ments, hogy ki kelljen lépnünk akár egy tyúklépésnyit is a komfortszféránkból! Meg egyébként is, mit hebregál itt ez a dadogós, tornából felmentett alak, azt sem tudja, mit beszél! Boldogan csúfolták beszédhibája miatt, de arra, hogy mit beszél, nemigen figyeltek oda. Pedig Hankiss ha úgy tetszik, a mi kutyánk kölyke volt, velejéig demokrata és liberális. Lehet, ezért is nem fért össze a hazai liberális és demokrata mainstream-el, akik a rendszerváltás táján azt a felszólítást pingálták az aluljáró falára, hogy szavazz a liberálisokra, vagy megöljük a macskád!
- Új mintavételek száma: 12 881 (a hétvégi napi átlaghoz képest -22 707)
- Új halálos áldozatok száma: 224 (a hétvégi napi átlaghoz képest +61)
- Kórházban kezelt betegek száma: 7568 (az előző napi adathoz képest +128)
- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 618 (az előző napi adathoz képest +32)
- Az első dózissal oltottak száma: 6 162 758 (a hétvégi napi átlaghoz képest +2832)
- A második dózissal is beoltottak száma: 5 870 466 (a hétvégi napi átlaghoz képest képest +3398)
- A harmadik dózissal is beoltottak száma: 2 790 263 (a hétvégi napi átlaghoz képest +24 763)
– közölte a hétfőn regisztrált adatokat a koronavírus terjedéséről tájékoztató kormányzati oldal. A negyedik hullámban még egyszer sem közöltek ilyen magas számot a napi elhunytak esetében. Ennél több halálos áldozatról legutóbb április 16-án érkezett hír.
December 13-án várható az 5–11 évesek számára megrendelt oltóanyagok érkezése az országba, így az oltás már utána megkezdődhet. A gyerekeket várhatóan a kijelölt kórházi oltópontokon és a házi gyermekorvosoknál oltják majd. Az előkészületek már elkezdődtek, írják a tájékoztató oldalon, várhatóan ezen a héten véglegesítik majd. Az oltási akció a felnőttek és 12–18 évesek számára még tart ezen a héten is, a kormány meghosszabbította azt...
MAGYAR NARANCS Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS 2021.12.06.
Lapunk 2015 nyarán készített életműinterjút Kóbor Jánossal. A beszélgetés újraközlésével az elhunyt zenészre emlékezünk.
Az Omega frontemberével még a nagy vitákat kiváltó felcsúti koncert előtt beszélgettünk. Orbán, 1956, az oroszok, a vallás és a stadionépítési láz is szóba került. Nagyinterjúnk teljes változata.
Magyar Narancs: Egyenesen Moszkvából érkezett erre az interjúra, ahol nem akárhol koncerteztek. A Megváltó Krisztus-székesegyházban, ahol a Pussy Riot-botrány volt.
Kóbor János: Az orosz újságok tele is voltak célozgatással, és úgy éreztük, az egyház részéről volt egy kis félelem, hogy megint botrány lesz. Szigorú előírások voltak, 90 decibelre korlátozták a hangerőt, és elkérték előre a számok szövegének fordítását is. Látták aztán, hogy sok benne a szakrális, meditatív elem, és ezzel így nem is volt semmi probléma.
MN: Itthon is több templomban és dómban lépett már fel az Omega az Oratórium című műsorával. A zenekar részéről mennyi ebben a projektben a zenei és mennyi a vallási indíttatás?
KJ: A zenekar fennállásának 53 éve alatt mi a végletekig eljutottunk, azonban a stadionkoncerteknél nagyobbakat nem lehet csinálni. A Népstadionban csináltunk négyet. Ott merült fel, hogy jó ez, de nem hiányzik egy kis klubhangulat? Persze a 60-as, 70-es évek hangulatát visszaadó klubok ma már nincsenek. Aztán pár éve egy templomban játszottunk egy válogatásműsort, a templom tornyának felújításához szerettünk volna hozzájárulni, ott éreztük meg, hogy igen, ez olyan, mint régen a klubok voltak. Szemeket, arcokat, embereket láttunk, nem tömeget. Ott döntöttük el, hogy megcsináljuk az oratóriumi programot...
Novemberben 7% fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekordot jelentene – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. A jó hír, hogy decembertől talán már lassú csökkenésnek indulhat az áremelkedési ütem, legalábbis az elemzők nagy része erre számít. Viszont a csökkenés a korábban reméltnél lassabb lehet, a többség szerint még 2022-ben is csak álom marad a 3 százalékos jegybanki cél elérése.
Még mindig van feljebb
Októberben 6,5%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ami már majdnem kilencéves csúcsot jelentett. Ráadásul az elemzői várakozásokat is meghaladta a drágulás, a Portfolio konszenzusában 6,1 százalékos előrejelzés szerepelt.
Azt ugyanakkor már hónapok óta sejthető volt, hogy
A NOVEMBERI INFLÁCIÓ LEHET A CSÚCS.
Legutóbb az MNB is elismerte, hogy 7 százalék feletti drágulásra számít novemberben, a Portfolio által összegyűjtött friss előrejelzések mediánja 7,3%...
A Nagy Tavak Koalíció ügyeiről, és az óriásberuházások ellen harcoló civilek küzdelméről, a természeti és kulturális értékek védelméről és az őket fenyegető veszélyekről rendszeresen beszámolunk a Mércén. De külön is visszakereshetők
1. Az Alaptörvény szellemének megfelelően biztosítsa, hogy a jelen nemzedékek területhasználati jogai csak addig terjedhessenek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.
2. A Helyreállítási és Ellenálló képességi Eszköz (RRF) 9 javasolt komponensén belül számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magánidegenforgalmi beruházásoknak. Az RRF tartalmazzon egy komponenst, amely a 37%-os klímacélnak megfelelően gondoskodik arról, hogy a vizes élőhelyek – mint az erdei ökoszisztémák mellett a szénmegkötésben kiemelt szerepet játszó élőhelyek, különös tekintettel az édesvízi élőhelyekre – helyreállítására és jövőbeni védelmére a 2020 előtti évek átlagához képest legalább kétszeres forrás álljon rendelkezésre.
3. Biztosítsa az átláthatóságot, különös tekintettel a folyamatban lévő és tervezett beruházásokhoz kapcsolódó információkhoz való szabad hozzáférést az Aarhus-i egyezmény szellemében.
4. Vizsgálja meg, hogy a jelenlegi jogi, adminisztratív és pénzügyi eszközök elegendőek-e arra,hogy nagy tavaink és környezetük védelmét biztosítsák a jövő generációi számára. Amennyiben bármilyen eszköz hiányzik, annak pótlásáról, illetve létrehozásáról azonnali hatállyal gondoskodjon.
5. Meglévő hatósági eszközeivel a Kormányhivatalokon keresztül biztosítsa, hogy a Balaton, a Fertő-tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó mentén ne történhessenek a természeti és kulturális örökségünket károsító beruházások, ideértve amennyiben szükséges változtatási tilalomelrendelését, hogy a rendkívüli helyzet keretében ne történhessenek olyan változások a települések helyi építési szabályozásában, amelyek káros beruházások megvalósításához vezethetnek.
6. Ugyanakkor gondoskodjon arról, hogy az önkormányzatiság ne sérüljön, és a helyi lakosok a választott önkormányzataikon keresztül az építésügy felett teljes kontrollt gyakorolhassanak, és e jogot a kiemelt nemzetgazdasági beruházások keretében se lehessen korlátozni...
Magyarország messze gazdasági súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben: míg 2020-ban a magyar gazdaság (nominális) kibocsátása az 57. helyre volt elég a Világbank szerint, addig az export bruttó értékét tekintve hazánk a 33. volt a világon. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom a GDP arányában világszinten is kiemelkedő, 2020-ban a magyar export GDP-arányos értéke a 10-12. legmagasabb volt globális szinten.*
Ugyanakkor az is világos, hogy a magyar exportadatok mögött elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi gyárai és szolgáltatóközpontjai állnak, márpedig ezek termelésének nehéz lenne nemzeti jelleget tulajdonítani.
A Magyarországon létrehozott Audi motorok vagy Huawei telefonok külföldi mérnöki munka alapján, külföldi gépeken, külföldi alkatrészekből készülnek; a magyar szolgáltatóközpontokban külföldi szoftverekkel dolgoznak, és külföldi vállalatok üzemeltetik a rendszereiket. Ezért a fent idézett kereskedelmi adatok nagyon keveset mondanak el arról, hogy a magyar gazdaság mennyi értéket termel, hogyan integrálódik a világgazdaságba, milyen erősségekkel és gyengeségekkel bír.
Ez nem is kifejezetten magyar jelenség: a világkereskedelem döntő része úgynevezett globális értékláncokban és/vagy termelési láncokban bonyolódik le.*
Ahogy nemrég írtunk róla, az utóbbi években több magyar és nemzetközi tanulmány készült az exportadatok mögött rejlő termelési kapcsolatok feltérképezése érdekében. Ezek a kutatások jellemzően úgynevezett ágazati kapcsolati táblákon alapulnak, amelyek a világ gazdaságai és azok egyes szektorai közti kapcsolatokat számolják össze. Azaz megmutatják, hogy például a magyar autóipar mennyi alkatrészt kap a német autóipartól és mennyi szolgáltatást vesz igénybe más német szektoroktól; és azt is, hogy a magyar exportban mekkora a magyar gazdasági szereplők által hozzáadott érték...
ÁTLÁTSZÓ / HELYKÖZI JÁRAT Szerző: ZIMRE ZSUZSA 2021.12.07.
„Körpanoráma kerékpárút kiépítése, amely összekapcsolja a Zempléni-hegység természeti és kulturális desztinációit és megteremti a Trianon által megszakított összeköttetést Kassa és Tokaj között”, Kopasz-hegyi libegő, sátoraljaújhelyi gyalogos függőhíd, nosztalgia gőzös, több Bodrog-parti kikötő, sátoraljaújhelyi bortemplom… Rengeteg pénz áramlik Tokajba és környékére, a helyiek egy része mégsem tapsol állva a hirtelen jött pénzesőnek. Mészáros Lőrinc érdekeltsége azért itt is jól jár. Helyszíni riportunk második része.
Ahogy arról előző cikkünkben beszámoltunk, ömlik a pénz a Tokaji-régióba, ahol többnyire NER közeli vállalkozók pörgetik fel a térség építőiparát hatalmas szállodaépítési beruházásaikkal. Nemcsak szállodák épülnek azonban, hanem sok más – olykor értelmetlennek tűnő – létesítmények is, miközben a településen élők olykor csak nevetnek a projekteken, és inkább bérlakásokat vagy épp több beleszólást szeretnének...
Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek
A parlament előtt fekvő törvényből az is kiderül, hogy az alapítvány nemcsak a 150 milliárdot, de Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-t is megkapja, így a jövőben az állami kockázati tőkalapkezelő irányításra, illetve a 150 milliárd forintnyi vagyon kezelésére az államnak nem, csak a Varga Mihály vezette egyetemi alapítványi kuratóriumnak lesz ráhatása.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke Vladimir Palko volt szlovák belügyminiszter „Jönnek az oroszlánok – Miért tart Európa és Amerika egy új zsarnokság felé?” című, a keresztényellenességről és Európa értékvesztéséről szóló kötete magyar kiadásának bemutatóján hangsúlyozta: az európai progresszió vezetői nem képesek elfogadni, hogy a keresztények nem elnyomók, hanem elnyomottak.
„Az európai uniós külügyminiszterek minden hónapban egyszer összeülnek” – mondta Szijjártó a 888.hu.-nak. „A viták során rendszeresen, az ülés alatt is kapok sms-eket a kollégáktól. Leírják, hogy jól mondod Péter, nyomjad, veled vagyunk.”
Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy nincs jogi akadálya az új szankciós rendszer alkalmazásának, akkor a magyar vezető kénytelen lesz szembesülni politikája kézzelfogható következményeivel, mégpedig anyagi területen.
A jobboldali lap azon tanakodik, vajon Orbán Viktor nem értékelte-e a túl a lapjait, amikor folyamatosan támadja az EU-t, ugyanakkor tesz a bírálatokra. Merthogy a jogállami mechanizmussal Brüsszelnek hamarosan hatékony fegyver lesz a kezében és ellenszél fúj mostanában a tengerentúlról, de odahaza is. Mindez pedig nem jó előjel a választások közeledtével.
Ha az Európai Bíróság kimondja, hogy nincs jogi akadálya az új szankciós rendszer alkalmazásának, akkor a magyar vezető kénytelen lesz szembesülni politikája kézzelfogható következményeivel, mégpedig anyagi területen. Moritz Körner, a német liberálisoktól azt mondja, azt megérzi Magyarország, ha milliárdokat vonnak meg tőle. Ezt ugyan már nem lehet várni a választás előtt, de jelzésértéke volna, ha az unió beindítaná az odavezető folyamatot. Orbán ugyanis szívesen dicsekszik azzal, mekkora befolyása van a Brüsszelben, ám kiderülne, hogy ez csak lufi, ha nem tudja kivédeni a szankciókat.
A magyar vezetés fel van háborodva azon is, hogy nem kapott meghívást a Biden-féle demokratikus világtalálkozóra. Egy magyar illetékes úgy értékelte, hogy az amerikai húzás ajándék az ellenzéknek, és az bizonyítékul használhatja fel, hogy az ország rossz úton halad. Az idegesség jogos, mert a hatpárti összefogás 4 százalékkal vezet a Fidesz előtt a közvélemény kutatásokban.
Ráadásul jön fel Márki-Zay Péter, aki konzervatív, vallásos és családközpontú. Az Európai Külkapcsolati Tanács Magyarország-szakértője szerint ugyanazokat az értékeket jeleníti meg, amelyeknek egykor Orbán köszönhette a népszerűségét. Ily módon alternatívát jelent a kormánypárt kiábrándult szavazóinak. A hódmezővásárhelyi polgármester azonban egyidejűleg meg tudja szólítani a nagyvárosi liberális tábort is, mert azt ígéri, hogy javítja az unióhoz fűződő viszonyt és az európai értékek, a demokrácia és a jogállam fontosságát hangsúlyozza. Úgy hogy – mondja Andreas Bock – alighanem igencsak aggódik a miniszterelnök.
A demokráciáért vívott világméretű harc odahaza kezdődik, azaz a liberális értékeket minden országnak először a saját földjén kell megvédenie, de ez vonatkozik az Európai Unióra is. Erre hívja fel a figyelmet Nathalie Tocci, a római Nemzetközi Ügyek Intézetének igazgatója, a neves elemző. Mint rámutat, Biden pont azért kezdeményezte a két nap múlva kezdődő nemzetközi konferenciát, mert – túl a Kínával zajló rivalizáláson – meg kell akadályozni a jogállam visszaszorulását. Bizonyítani kell, hogy a liberális demokrácia működik, érdemes küzdeni érte.
Ugyanakkor fel kell tartóztatni a külső beavatkozási kísérleteket, az autoriter rezsimek részéről mutatkozó hibrid destabilizációs próbálkozásokat. Erre egyre kevésbé alkalmasak az eddigi eszközök, a katonai fellépés, a szankciók, a kereskedelemben támasztott feltételek, valamint az EU-nál a bővítés ígérete. Már a nyugati modell sem olyan vonzó, mint régen.
Amit az unió leginkább csinálhat, az az, hogy rendet tesz a saját háza táján. El kell érnie, hogy a közös értékeket azok az államok is betartsák, amelyek már bekerültek a tagok közé. Itt kiemelkedik Lengyelország és Magyarország, utóbbit ott sem lehet holnapután Washingtonban és most éppen azon van, hogy ezért bosszút álljon Brüsszelen.
Leginkább gazdasági eszközökkel lehet rávezetni ezeket a kormányokat, hogy tegyenek eleget a közös normáknak. A tét nem csupán a magyar és a lengyel demokrácia, de a pénzek megvonásán keresztül jelzést kell küldeni más illiberális, illetve nacionalista erőknek is a földrészen. Meg kell védeni a szervezet alapjait és általában a liberális demokráciát.
A még Nixon által alapított amerikai Nemzeti Érdek Intézet egyik szakértője elképzelhetőnek tartja, hogy fordulatot vesz az orbánizmus pályaíve, vagyis inflexiós ponthoz ér, mert egyre nehezebb megtalálni a modus vivendit a mind inkább birodalmi vonásokat mutató unió, illetve a nacionalista és kulturálisan homogén Magyarország között. Sumantra Maitra, aki tagja a Brit Királyi Történelmi Társaságnak is, felidézi, hogy a magyar miniszterelnök nemrég kijelentette: az ország nem akar kilépni, viszont nem szeretne Európai Egyesült Államokat.
A brüsszeli válasz hasonlóképpen vegyes volt: az EU beállt Lengyelország mögé a Belarusszal kirobbant határválságban, ugyanakkor kész megbüntetni a magyar vezetést a migránsokkal szembeni bánásmód miatt. Miután Varsóra már sok millió eurós bírságot szabott ki az Európai Bíróság ítéletének be nem tartásáért. És ahogy éleződik a magyar választási kampány, úgy válik egyre nyilvánvalóbbá, hogy kinek a győzelméért szurkol az unió.
Az orbánizmus nagy ellentmondása, hogy olyan erők közt igyekszik ellensúlyozni, amelyekre nincs hatása. A rendszer egyfelől némiképp statikus, sőt, leninista, ha a szerkezetét nézzük. Van egy élcsapat párt, amely kézben tartja a politikát, az igazságszolgáltatást, az anyagi forrásokat. Másfelől társadalmilag határozottan konzervatívként jelenik meg, taktikája reakciós. De nem képes szembeszállni az EU-val és előbb-utóbb eljut oda, hogy döntenie kell: betársul a Star Trekből ismert Borgokhoz, akik mindenkit a maguk képére formálnak, vagy netán követi a brit példát.
Ha Orbán meg akarja őrizni az ország egynemű etnikai-társadalmi viszonyait, akkor óhatatlanul fel kell számolnia a sokszínűséget. Ám ez nem lehetséges, amíg az ország az unió tagja. A birodalom által kifejtett nyomás és az antidemokratikus brüsszeli elit folyamatosan próbálja majd a liberalizmus felé terelni a viszonyokat. Ragaszkodik a kisebbségi jogokhoz, noha azok ab ovo ellentétben állnak az orbánizmus többségielven alapuló modelljével. Ezért is nem lehet átvenni ezt a rendszert sokkal nagyobb országokban, mint Nagy-Britannia vagy az USA.
Úgy hogy a választásokon nagy próbatétel vár az egész szerkezetre, mármint hogy mennyire életképes. Tud-e igazodni és ily módon képes-e fennmaradni? Ha veszít, az országot EU-sítják. De mi van, ha nyer? Meddig maradhat benn a szervezetben, anélkül, hogy ne Brüsszel irányítsa? Itt egy okos és pragmatikus vezetőről van szó. Ám a politika alapszabálya, hogy aki fizeti a vacsorát, az rendeli a zenét.
A lengyel kormányfő védelmébe vette a populista európai vezetők hétvégi varsói tanácskozását, mondván, Lengyelországnak szövetségesekre van szüksége a központosított és szövetségi EU ellen. Morawiecki azzal érvelt, hogy a különféle jogviták során az uniós intézmények nem sportszerű módon bánnak országával, gyakran mélyütést visznek be neki.
Ugyanakkor elhatárolta magát a konferencia egyik részvevőjétől, Le Pentől, aki azt nyilatkozta az egyik lengyel lapnak, hogy Ukrajna az orosz befolyási övezet része. A PiS részéről alapvetés, hogy támogatja Kijev uniós belépési törekvéseit. A politikus ugyanakkor azzal igyekezett elvenni a francia szélsőjobbos vezér kijelentésének élét, hogy nem muszáj mindenben egyetérteni. Eltérhetnek az álláspontok egy sor kérdésben, mint ahogy ez az eset is mutatja. De nyugaton nem mindenki van okvetlenül tisztában a kelet-európai helyzettel.
Az új Európai Ügyészség vezetője azt tapasztalja, hogy egyetlen uniós ország sem tisztakezű, mindenütt vannak visszaélések a közösség pénzének felhasználása körül. Azaz a csalás és korrupció nem kizárólagosan keleti jelenség, sőt nagyjából azonos szinten van jelen az egész földrészen. Codruta-Kövesi hangsúlyozta, hogy ő jogász, ezért más szemmel néz a magyar és a lengyel jogállam lebontására, mint a nagy többség. Azt tapasztalja, hogy egy csomó helyen támadják az igazságszolgáltatást. Az ő ügynökségének az a feladata, hogy segítse a jogállam védelmét. Ahol ez sikerül, ott egyben nő az emberek bizalma az európai terv iránt.
Kitért arra, hogy Magyarország ugyan nem csatlakozott az EPPO-hoz, de ettől még az uniós ügyészség együttműködik vele, csak más csatornákon keresztül. Jelenleg súlyos veszélynek tartja, hogy a járvány miatt nagyon sok pénz folyik az egészségügybe, ez pedig felveti a nagystílű visszaélések lehetőségét. A kormányok lemondanak a közbeszerzésekről, gyengül az ellenőrzés, nemigen átláthatóak a folyamatok.
Szlovéniával változatlanul az a baja, hogy az belülről szabotálja az intézmény működését, mert még mindig nem nevezte ki a nemzeti megbízottakat. Ugyanakkor a saját hazai, romániai tapasztalatai alapján a szakértő azt mondja, hogy náluk olyan a korrupció elleni küzdelem, mint a szélmalomharc. Egyeseket börtönbe lehet ugyan küldeni, de sokkal mélyebbre kell hatolni, mert a gyökerek igen erősek. Ez a fajta mentalitás a kommunista diktatúra öröksége.
A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy Bidennek nem szabad beszállnia Putyin pókerjátszmájába, mert az orosz elnök szándékosan válságot idéz elő Ukrajna körül, hogy azután megoldást kínáljon rá, cserében viszont a Nyugat hajoljon meg kívánságai előtt. Amerikai hírszerzési elemzések szerint a támadás már nagyon közeli, ennek érdekében 175 ezer orosz katonát sorakoztattak fel a közös határon. Az államfő – igazi maffiafőnök módjára előállít egy problémát, majd közli, hogy hajlandó segíteni elsimítani a dolgot, de persze megkéri az árát.
Ez az egyik oka, hogy ma videokonferenciát tart Biden és Putyin, ami megadja az orosz politikusnak az annyira áhított nemzetközi tekintélyt. Határozott kívánsága az, hogy a NATO ne bővüljön tovább és korlátozza katonai jelenlétét a keleti végeken, Ukrajnát pedig bontsák szét. Azért Kijev a közvetlen cél, mert az bizonyítja, hogy egy szovjet utódállam képes szabadságban, jólétben élni. Akkor meg az oroszok miért nyugodjanak bele a mostani korrupt, elnyomó, stagnáló rezsimbe?
Lehet persze, hogy az orosz államfő elhiszi saját propagandáját, de a 94-es Budapesti Memorandumban szavatolta a szomszéd ország területi épségét. A 40 milliós Ukrajnát azonban nem lehet gyalognak tekinteni valaki másnak a sakktábláján. Ráadásul Putyin nem érné be ennyivel, másutt is hasonló követelésekkel állhat elő. Hosszú távú szerződésekkel fokozhatja szerepét a földrész gázellátásában. Továbbá növelheti befolyását a Nyugat-Balkánon.
A NATO azonban nem azért bővült, mert be akarta keríteni Oroszországot, hanem mivel Moszkva folyamatosan terrorizálta szomszédjait, így azok egyre inkább be akartak lépni. Azon kívül a szövetség az egymást követő orosz provokációk miatt változtatta meg stratégiáját a térségben. De az még így sem alkalmas, hogy elhárítson egy esetleges orosz támadást.
Meg kell mondani Putyinnak, hogy amiket felhoz a Nyugat ellen, az képtelenség. Ehhez képest a demokratikus világ azon tanakodik, miként lehetne megbékíteni a másikat. FAZ
Az amerikai elnök jobb időpontot nem is választhatott volna a csütörtök-pénteki virtuális csúcsértekezletre, miután hatalomra kerülésekor megígérte, hogy megvédi a liberális demokráciát. Van mitől: elég csak az orosz csapatösszevonásra gondolni, vagy a kínai provokációkra a Tajvani-szorosban. Ám azt is látni kell, hogy rossz állapotban van a nyugati jogállam. Ideértve, hogy veszély fenyegeti belülről.
Önmagában sokat mondó, hogy egyetlen uniós tagállamként Magyarország nem képviseltetheti magát a fórumon. Nem vitatható, hogy meg lehet kérdőjelezni, mennyire testesíti meg a közös értékeket Budapest – Orbán alatt? De mi van Lengyelországgal, sőt Irak mennyivel jobb?
Azon kívül mi van Amerikával? Trump majdnem pusztulásba vitte a világ legrégebbi demokráciáját, amikor megtagadta a békés hatalomátadást. Híveinek kétharmada még most is meg van győződve arról, hogy elvették tőle a sikert. A republikánusok pedig a január 6-i ostrom ellenére azon vannak, hogy előkészítsék az előző elnök visszatérését.
De a szövetségesek is bizalmatlanok az Egyesült Államok demokratikus elkötelezettségét illetően. Amiben van logika, hiszen az ország válságjelenségeket mutat. Ám Európát vajon nem ugyanazok a veszélyek fenyegetik: a jobboldali populizmus, a baloldali értelmiségi véleményterror, a politikai közép marginalizálódása?
Amerikát persze már sokszor temették, de amíg Európa nem képes biztonságpolitikai síkon szembeszállni az autoriter kihívással, addig túl kell lépnie a Washingtonnal szembeni bizalmatlanságon és szövetkeznie vele. Peking és Moszkva éppen elégszer szolgáltat okot a Nyugat megvédelmezésére, ahelyett, hogy a multipoláris világrendről menjen a süket duma és ily módon csak gyengüljön a demokratikus szövetség. Economist
A Biden által meghirdetett csúcskonferencia nem is annyira demokratikus, amilyennek látszik. Hogy kiket hívtak meg rá, az az amerikai érdekeket tükrözi, és nem a demokratikus értékeket. A téma a tekintélyelvűség és a korrupcióellenes harc, illetve az emberi jogok tiszteletben tartása lesz, ám a vendégek közül hiányzik Törökország és Magyarország, noha mindkettő a NATO tagja. A magyarok emellett benne vannak az unióban is, de most – éppen a fricska miatt – azzal próbálkoznak, hogy megnehezítsék az EU részvételét a tanácskozáson. De mind Budapest, mind Ankara azok közé tartoznak, akik felhúzták Amerikát a demokrácia visszaszorításával.
Kénytelen távol maradni Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia is. Viszont ott lehet a többi közt Irak és Angola, pedig azok a Freedom House szerint nem szabad rendszerek. A lista a továbbiakban is tele van ellentmondásokkal, illetve elszalasztott lehetőségekkel. Lengyelország pl. visszacsúszott a Freedom House idei demokrácia rangsorában, mégis kapott meghívót, mert politikailag túl jelentős ahhoz, hogy kihagyják. De persze maga Amerika is hátrébb szorult az értékelésben.
„A Devon grófságbeli Exeterben Shirley Chaplin ápolónő 30 évig viselt a nyakában egy kis keresztet, amikor a munkahelye felszólította, hogy válasszon a kereszt és munkahelye között. Chaplin a bírósághoz fordult, de a pert elveszítette.” – Ezt a kis színest Semjén Zsolt adta elő nekünk annak bizonyságául, hogy manapság a világban, Európában, de felteszem, már kies hazánkban is üldözik a keresztényeket, de legalábbis sanyarú a sorsuk. Elég csak ránézni Semjénre, és máris látszik a rengeteg borzalom, ami vele is személy szerint napra-nap megesik.
Mielőtt bővebben elmesélnénk a magyar hitvédő újabb esetét, kiindulásnak egy személyes toldás, amelyben higgadtan és halkan elmesélem, mennyire fárasztóan unalmas a permanens keresztényi tutulás a XXI. században, és innen nézvést a Devon grófságbeli Exeterben Chaplin ápolónő este is. És nem érzelmi restség okán, hanem mert messziről jött ember azt mond, amit akar. Másrészt pedig minden hajnalban harangzúgásra kelek, szemben a téren áll a Szentháromság szobor, mellette az adventi koszorú, ahol minden hétvégén ökumenikusan gyújtják meg az áhítat gyertyáit.
Tessenek megszámolni, az előző mondatban hány olyan aktus van, ami a keresztények üldöztetésére utal, így, ha Chaplin ápolónővel példálózik Semjén, az olyan, mintha azt adná elő, hogy ágyékkötős népek pedig misszionáriusokat vacsorálnak. Vagy azért kérne ma különös elbánást a mai hívőknek, mert Néró mészárolgatta az elődeiket, mire én az inkvizícióról és máglyákról kezdenék el előadást tartani. Mindezzel csak arra akartam utalni, jó lenne egymást békén hagyni, és Semjén (meg Orbán és az összes többi) jól tenné, ha nem akarna hittérítőt játszani. Pedig azt teszi.
És az a szép, hogy mindezt is, amit az előző bekezdésben előadtam, már olybá veszik, mintha én bántanám őket, holott dehogy. Csak arra utalnék, hogy ahogyan ők azt mondják, a melegek ne meneteljenek pride-okon és a négy fal között melegkedjenek, hasonképp venném jó néven, ha például nem körmenetelnének húsvétkor, és ők is a templomaikban maradva hódolnának a babonáiknak. Mindkettő magánügy, Semjén hite és hitetlensége is, de ő teleóbégatja a nagyvilágot a keresztény felsőbbrendűséggel, és voltaképp ez az, ami beszélni késztetett ma.
„Ahol a politikai korrektség jelszavával még azt is megszabják, hogy mit mondhatok és mit nem, akkor nyilvánvaló, hogy erre az antropológiai, szexuális, kulturális forradalomra csak egy válasz adható: az ellenforradalom. A téboly forradalmával szemben a józan ész ellenforradalma.” – Nos, erről volna szó. Mint kitetszik, Semjén a maga hittérítését ellenforradalomnak és pláne a józan ész ellenforradalmának nevezi, ami azért húzza mosolyra a számat, mert hitről beszél, a logika felől közelítve, a hitet a józan észre hivatkozva magyarázni azonban öreg hiba...
Gyakorlatilag mindhárom párt elégedett lehet a koalíciós tárgyalások eredményével, megkapták azokat a tárcákat, amelyeket szerettek volna.
A 17 tagú kormányban a szociáldemokraták (SPD) 8 helyet kaptak, ebben benne van Olaf Scholz kancellári helye is, a többi 9 helyen a Zöldek és a szabaddemokraták (FDP) osztoztak meg. Németországban nem egyszerű a politikai helyzet, 16 tartományban 14 különböző koalíció van jelen, tulajdonképpen csak egyetlen párt van politikai karanténban, ez pedig a szélsőjobbos AfD, azaz Alternatíva Németországért, amely keleten egyébként különlegesen erős és népszerű.Létezik a német jogban egy különleges intézmény, ez a mjnisztérium vétójoga, ilyet kaptak a zöldek, akik a klímavédelemmel foglalkozó minisztériumot viszik, és a szabaddemokraták, akik a digitalizációval foglalkoznak. Ez is mutatja, hogy az új német kormány mit tart a legfontosabb teendőnek, mire figyel oda a legjobban. Prőhle Gergely, Magyarország volt berlini nagykövete hozzáteszi, hogy azért nem egészen világos, hogy mit is jelent ez a vétójog, ezen még német jogtudósok is vitatkoznak.
Nos, nézzük akkor a tárcakiosztást a teljesség igénye nélkül. Először a szociáldemokraták. Az egészségügyet Karl Lauterbach orvos kapja, aki a járvány óta a legismertebb közegészségügyi szakemberré vált a közvélemény szemében. Az építésügyért Klara Geywitz lesz a felelős, aki a kabinet egyetlen kelet-német tagja. Az építésügy fontos pontja volt a koalíciós tárgyalásoknak, mert Scholz évente 400 ezer új lakást akar építtetni, hogy megoldja a lakhatási problémát új, megfizethető bérlakásokkal. Hubertus Heil marad a munka- és szociális ügyekért felelősminiszter, nem kisebb feladattal, mint a munkanélküliségi juttatások rendszerének átalakítása.
A zöldeké a külügy, a környezet- és természetvédelem, a fogyasztóvédelem, a nukleáris biztonsággal is ők foglalkoznak. Az ökopárt kapta meg a mezőgazdasági és élelmezési tárcát, és természetesen a klímavédelmet is.
Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási, tudományos, kutatási tárcát, a közlekedést, valamint a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot...