Szerző: Omega
2014.
Az Omega 2014-ban megjelent Oratórium - Adventi koncertek című nagylemezéhez mellélelt DVD teljes anyaga.
Omega's Oratory - Live - full show (the bonus DVD) - 2014.
2021. december 6., hétfő
RÁADÁS: OMEGA: ORATÓRIUM - ADVENTI KONCERTEK - BONUS DVD [ORATORY - LIVE] (FULL CONCERT - VIDEO- 2014)
GRUNDRECORDS
Szerző: Omega
2014.
Az Omega 2014-ban megjelent Oratórium - Adventi koncertek című nagylemezéhez mellélelt DVD teljes anyaga.
Szerző: Omega
2014.
Az Omega 2014-ban megjelent Oratórium - Adventi koncertek című nagylemezéhez mellélelt DVD teljes anyaga.
RÁADÁS: KARÁCSONY KÓBORNÁL (2015)
BUDA KÖRNYÉKI TELEVÍZIÓ
Szerző: Buda Környéki Televízió
2015.12.27.
Kóbor János Kossut-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekessel beszélgettünk...
Szerző: Buda Környéki Televízió
2015.12.27.
Kóbor János Kossut-díjas és Liszt Ferenc-díjas énekessel beszélgettünk...
PARLAMENTI ÉLŐ KÖZVETÍTÉS 2021. DECEMBER 6. HÉTFŐ
YOUTUBE
Szerző: Parlament
2021.12.06.
Országgyűlés Plenáris ülés élő közvetítés 2021.12.06. Azonnali kérdések órája
Szerző: Parlament
2021.12.06.
Országgyűlés Plenáris ülés élő közvetítés 2021.12.06. Azonnali kérdések órája
MEGHALT KÓBOR JÁNOS, AZ OMEGA FRONTEMBERE
TELEX
Szerző: SAJÓ DÁVID
2021.12.06.
78 éves korában rövid betegség után meghalt Kóbor János, az Omega együttes frontembere, adta hírül a zenekar. Az énekes pár héttel ezelőtt került kórházba.
Szerző: SAJÓ DÁVID
2021.12.06.
Kóbor János (1943-2021)
Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad.
„Most búcsúzom, jóbarátaim,
Találkozunk még, mondanám,
De már nem hiszem, hogy újra eljövök,
Mert Gammapolis vár reám.”
...
A MAGYAR KORMÁNY ELEMI KÖTELESSÉGE LENNE A PETÍCIÓBAN FOGLALTAKNAK MEGFELELŐEN A KÜLÖNBÖZŐ OKOK MIATT KÜLFÖLDÖN ÉLŐ HONFITÁRSAINK ÁLLAMPOLGÁRI JOGAINAK MAXIMÁLIS BIZTOSÍTÁSA.
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.05.
Olvasom az Angliában élő magyarok petícióját, s miután egészen közeli rokoni szálak révén érintett vagyok (ha nem lenne amott rokonság, akkor is magyar állampolgárként érintett lennék), az alábbiakat gondolom minderről: a petícióban megfogalmazott követelés magától értetődő módon jogos, ehhez semmi kétség sem férhet. Nyáron, midőn itthon voltak a rokonaim, ők mesélték, hogy angliai házukban egy bolgár mesterember dolgozott, aki elmondta, hogy bolgárként eddig „csak” hetven angliai helyen tudta leadni a bulgáriai választásokkor a szavazatát, most már több, mint kilencven hely áll rendelkezésére.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.05.
Köztudott, hogy a külföldre költözött magyarok igen jelentős része az Orbán-rezsim elől távozott az országból, az elviselhetetlenné vált hatalmi-, politikai- és közállapotok miatt.
Ezek a magyarok jól beszélnek egy vagy több idegen nyelvet, s szakmájukban, legyen az bármi is, az átlagon fölül teljesítenek, hiszen csak így képesek megállni helyüket Európa különböző részein, Angliától Skandináviáig, Ausztriától Franciaországig, Németországtól Dániáig etc. S miután idehaza az Orbán-rezsim szakmailag, egzisztenciálisan, vagy „csupán” a közérzetüket tekintve ellehetetlenítette őket, a rezsim bukása után nagy számban térnének haza, hozva magukkal tudásukat, világlátásukat, szakértelmüket, kapcsolatrendszerüket, mindazt, amire ennek az országnak elementáris szüksége lenne.
Épp ezért hangsúlyozom – minden tettetett naivitás nélkül –, hogy a fentiekre való tekintettel a magyar kormány elemi kötelessége lenne a petícióban foglaltaknak megfelelően a különböző okok miatt külföldön élő honfitársaink állampolgári jogainak maximális biztosítása. Ha a fideszes hatalom ugyanis egy parányit is komolyan gondolná az ország, a nemzet sorsát, amelyről a nap 24 órájában szónokol, akkor azon lenne, hogy a külföldre szakadtak családjaikkal és odakint szerzett tapasztalataikkal hazatérjenek, még akkor is, ha ennek az az ára, hogy a kint lévők többsége netán ellenük szavaz.
Feltéve persze, ha valóban a nemzet ügye a leglényegesebb a Fidesz számára, s nem saját hatalmának megtartása a választások legócskább manipulálásával és különböző módszerekkel történő elcsalásával.
Mindez feketén-fehéren most fog megmutatkozni. Minden egyéb mellébeszélés.
HA EGY KARIZMATIKUS VEZETŐ KÉPES ELÉRNI, HOGY AZONOSULJANAK VELE, SZINTE BÁRMIT MEGTEHET
QUBIT
Szerző: METZ RUDOLF
2021.12.06.
Ha körbenézünk a hazai és a világpolitikai palettán, úgy érezhetjük, hogy csak rossz és még rosszabb opciók között választhatunk. A hordalékként halmozódó rossz történelmi tapasztalatok fényében talán nem meglepő, hogy sokszor az ördögöt is a falra festjük: féljük és rettegjük a rossz vezetőket és a személyi kultuszt. Van, amit az idő sem szépít meg. Az ellenben már igencsak meglepő, hogy így érzünk egy demokratikus környezetben is, amely a minimális (sokak szerint a legpesszimistább) definíció szerint eleve azt a célt szolgálja, hogy gátat szabjon a rossz vezetésnek és leválthatóvá tegye a rossz politikusokat. Mégis sokszor halljuk: a vezetőink mentális problémákkal küzdő „futóbolondok”, gonosz terveket szövő „patás ördögök” és a demokráciát lebontó, zsarnoki hajlamú vezérek. Ezzel viszont gyakran abba a hibába esünk, hogy farkast kiáltunk.
Természetesen nem arról van szó, hogy ne beszélhetnénk a rossz vezetés bizonyos megjelenési formáiról. Filozófusok, politikai gondolkodók (Hannah Arendttől John Kekesig) és szociálpszichológusok (Stanley Milgramtől Philip Zimbardóig) elemezték már az emberi és politikai gonoszság eredetét és mibenlétét. Itt most egy másik, demokratikus politikában relevánsabb kérdésről lesz szó: miért vagyunk hajlamosak arra, hogy egy politikust és egy cselekvést, magatartást (vezetést) végletetekben értékeljünk, miért démonizáljuk vagy éppen istenítjük a vezetőt?
A rossz, a toxikus és a romboló vezetés
A politológusok és a vezetéskutatók megküzdenek a saját elvárásaikkal, félelmeikkel és vágyaikkal. Számos meghatározó kutató próbálta már meghatározni a vezetés negatív formáit „rossz”, „romboló”, „nárcisztikus”, „ördögi” „toxikus” „szektás” vagy (túl) erős” vezetésként (e kutatások némely irányáról lásd Dessewffy Tibor és Ságvári Bence cikkét). Ezekben az elméletekben a vezető rossz szándéka, személyiségének diszfunkcionalitása és zavarai valamilyen negatív hatást gyakorolnak az általuk vezetett közösségre, esetleg valamely más közösségekre. Az imént hivatkozott szerzők a rossz vezetés definiálásakor gyakran megfeledkeznek róla, hogy milyen erős elvárásokat fogalmaznak meg a jó vezetéssel kapcsolatban. A rossz vezetés diagnózisát nehéz elválasztani attól, hogy mit gondolunk a jó vezetésről és a demokratikus politikáról, ezzel a megközelítéssel azonban több probléma is van...
Szerző: METZ RUDOLF
2021.12.06.
Természetesen nem arról van szó, hogy ne beszélhetnénk a rossz vezetés bizonyos megjelenési formáiról. Filozófusok, politikai gondolkodók (Hannah Arendttől John Kekesig) és szociálpszichológusok (Stanley Milgramtől Philip Zimbardóig) elemezték már az emberi és politikai gonoszság eredetét és mibenlétét. Itt most egy másik, demokratikus politikában relevánsabb kérdésről lesz szó: miért vagyunk hajlamosak arra, hogy egy politikust és egy cselekvést, magatartást (vezetést) végletetekben értékeljünk, miért démonizáljuk vagy éppen istenítjük a vezetőt?
A rossz, a toxikus és a romboló vezetés
A politológusok és a vezetéskutatók megküzdenek a saját elvárásaikkal, félelmeikkel és vágyaikkal. Számos meghatározó kutató próbálta már meghatározni a vezetés negatív formáit „rossz”, „romboló”, „nárcisztikus”, „ördögi” „toxikus” „szektás” vagy (túl) erős” vezetésként (e kutatások némely irányáról lásd Dessewffy Tibor és Ságvári Bence cikkét). Ezekben az elméletekben a vezető rossz szándéka, személyiségének diszfunkcionalitása és zavarai valamilyen negatív hatást gyakorolnak az általuk vezetett közösségre, esetleg valamely más közösségekre. Az imént hivatkozott szerzők a rossz vezetés definiálásakor gyakran megfeledkeznek róla, hogy milyen erős elvárásokat fogalmaznak meg a jó vezetéssel kapcsolatban. A rossz vezetés diagnózisát nehéz elválasztani attól, hogy mit gondolunk a jó vezetésről és a demokratikus politikáról, ezzel a megközelítéssel azonban több probléma is van...
ORBÁN VESZTÉSRE ÁLL – SOKBA LESZ EZ NEKÜNK
KLUBRÁDIÓ / EUROZÓNA
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.12.05.
Már csak egy lépés van hátra, az Európai Unió Bíróságának döntése, és ha az olyan lesz, amilyenre a jelek utalnak, akkor Magyarország óriási uniós támogatástól esik el.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.12.05.
Az előzmények. Az Európai Unióban, különösen a parlamentben egyre többen kifogásolták, hogy egyes tagállamokban nem veszik komolyan az alapértékeket, mint amilyen a jogállamiság, sőt tudatosan igyekeznek leépíteni azokat, miközben az autoriter kormányok az EU anyagi támogatását élvezik. A szankcionálás meglévő eszközeit, mint amilyen a kötelezettségszegési eljárás, nem tartották elegendőnek, mert például ezt csak konkrét esetekre alkalmazta a Bizottság, tudván, hogy az ügy valószínűleg bíróság elé kerül, oda pedig általános problémákkal nem lehet menni. A másik a híres, hírhedt 7. cikkely pedig nem igazán jogi, hanem politikai eszköz. Ezért készült egy jogállamisági eljárás, kifejezőbb név az, hogy európai közpénzvédelmi eljárás, amelynek lényege, hogy a renitens kormányokat pénzelvonással sújtja, hátha abból értenek. Az ügyet az európai intézmények közül a legharcosabban a parlament képviselte...
AKKOR SE KAPUNK TÖBBET A PÉNZÜNKRE! - HIÁBA A SOROZATOS JEGYBANKI KAMATEMELÉS, AZ ELSZÁLLÓ INFLÁCIÓ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.12.06.
Bár sorra emeli a jegybank az alapkamatot, sőt, a mostanra irányadóvá vált egyhetes betéti kamat egyenesen kilőtt, a bankokban megtakarítók egy fillérrel sem kapnak többet a pénzükre. Nem is áll szándékukban a bankoknak magasabb kamatot fizetni a lekötött betéteinkre, hiszen nincsenek rákényszerülve. Ráadásul egyre többet keresnek vele, a hitelkamatok ugyanis közben meredeken emelkednek.
Gyakorlatilag semmit nem fizetnek a bankok a náluk tartott pénzekre. A betéti kamatok hirdetménye a pénzintézetek többségénél évek óta nem változott, miközben idén nagyot fordult a világ. A pénzromlás üteme gyorsult, a szeptemberi 5,5 százalékos és az októberi 6,5 százalékos infláció mellett egyre jobban értéktelenednek el a megtakarításaink a 0,01 százalékos betéti kamatok mellett.
Matolcsy György jegybankelnök a múlt héten a Parlamentben arról beszélt, hogy az MNB idén is és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol. Így a jegybank addig folytatja a kamatemelést, amíg a pénzromlás üteme nem közelít a 3 százalékos középtávú célhoz...
Szerző: Azénpénzem
2021.12.06.
Gyakorlatilag semmit nem fizetnek a bankok a náluk tartott pénzekre. A betéti kamatok hirdetménye a pénzintézetek többségénél évek óta nem változott, miközben idén nagyot fordult a világ. A pénzromlás üteme gyorsult, a szeptemberi 5,5 százalékos és az októberi 6,5 százalékos infláció mellett egyre jobban értéktelenednek el a megtakarításaink a 0,01 százalékos betéti kamatok mellett.
Matolcsy György jegybankelnök a múlt héten a Parlamentben arról beszélt, hogy az MNB idén is és jövőre is 5 százalék körüli inflációval számol. Így a jegybank addig folytatja a kamatemelést, amíg a pénzromlás üteme nem közelít a 3 százalékos középtávú célhoz...
AZ EGYETEM LÉNYEGE
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS
2021.12.03.
A társadalom és a rend Nagy Konsztantinosz óta, a Bizánci Birodalomban és Nyugaton egyaránt az uralkodó és az egyház hatalommegosztásán alapult. Az uralkodó az állam és a hadsereg, illetve a neki személyesen lekötelezett nemesség segítségével gyakorolta hatalmát. Az egyháznak ezzel szemben, amely sokáig szinte azonos volt az értelmiséggel, négy olyan facultasa, vagyis képessége, eszköze volt, amellyel a hatalmát gyakorolhatta: a teológia, a philosophia, a medicina és a jog. Az első kettő a gondolat, a harmadik a test, a negyedik pedig a pénz és a birtok fölötti hatalmat biztosította. (Megjegyzem: a philosophia, vagyis a bölcsészet nemcsak a humán, hanem a reáltudományokat is magában foglalta és foglalja ma is, vagyis a vegyész, a biológus vagy a fizikus is bölcsész. A budapesti, akkor éppen előbb Pázmány Péterről, majd Eötvös Lorándról elnevezett egyetemnek sem volt külön természettudományi kara, azt Rákosiék hozták létre szovjet mintára, 1949-ben.)
Szerző: MAGYAR LÁSZLÓ ANDRÁS
2021.12.03.
A városiasodás és gazdagodás következtében bonyolódó társadalmi viszonyok közt azonban az egyháznak nagyjából a XIII. századra be kellett látnia, hogy korábbi monopóliumai nem tarthatók fenn többé. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha például egy pap vagy szerzetes jól értett az orvosláshoz vagy a joghoz, előbb-utóbb gazdag és ellenőrizhetetlenül önálló ember lehetett belőle, ami veszélyeztette az egyház egységét és működését. Az egyház ezért tudásmonopóliumait, képességeit (középlatinul: facultates) világi oktató-tanuló céhekkel, testületekkel (középlatinul: universitasokkal) osztotta meg, egyelőre megtartva felettük ellenőrzését. Ezekből az oktatókból és tanulókból álló céhekből (universitates studentium et docentium) jöttek létre az egyetemek Párizsban, Bolognában és Oxfordban egyaránt. Az egyetemek négy fakultása pedig a teológiai, filozófiai, jogi és orvosi lett. Az Egyház tehát az egyetem intézményének engedte át azt a jogát, hogy az értelmiségi szakmákra működési engedélyt adjon, illetve azt, hogy e szakmák immár többnyire világi gyakorlóit megválogassa és szelektálja.
Mielőtt továbblépnénk, rá kell mutatnunk két érdekes tényre. Egyrészt arra, hogy azok a mesterségek alkothattak facultast, amelyekkel pénzt lehetett keresni és hatalmat lehetett gyakorolni. Vagyis mindennek alapjában véve semmi köze nincs a tudományhoz. Attól, hogy valamit egyetemen tanítanak, még egyáltalán nem válik tudománnyá! Másrészt arra is felhívom a figyelmet, hogy az értelmiség szelekciójának jogával az egyetem a XIII–XVI. század közt gyakran oly módon is élt, hogy bizonyos, a rendre veszélyesnek tartott csoportokat fokozatosan kizárt a képzésből: például a nőket, a zsidókat, néhol a protestánsokat, másutt a katolikusokat, de az orvoskart sokáig az alantasabbnak tekintett szakmák képviselői, így a sebészek, gyógyszerészek, bábák sem látogathatták. A 30-es évektől a szocialista táborban szociális és politikai szempontok szerint szelektálták az egyetemistákat. A szegények és a renitensek szelekciójának ilyen- olyan formái egyébiránt a legtöbb országban mindmáig élnek...
AZ ÉS 2021/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
HATÓSÁG
JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.05.
Állami, társadalmi és magánszemélyekre kötelező és kényszerítő erejű intézkedésekre jogosult állami szerv. Kiemelés tőlem, ha valaki esetleg nem tudná, mi a hatóság lényege. Vannak mindenféle hatóságok, kellenek is, ha az állampolgár helytelenkedni akar, legyen olyan intézmény, ami a törvényt érvényesíti.
2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
4. piacelemzést végez,
5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.12.05.
Van egy olyan képződmény is, aminek Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a neve.
Innen távozott a közelmúltban 60 millió forintos végkielégítéssel egy hatósági tisztségviselő, aki az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothatott. Nyilván „alkotott” is.
Megnéztem, mit kell tudni erről a hatóságról. Kimásoltam ide a lényegét jelentő tudnivalókat. Tessék szíves lenni nagyon alaposan elolvasni, lesznek kérdéseim, akkor tudunk tovább menni, érdemben megbeszélni a kapcsolódó részproblémákat, ha mindketten tudjuk, miről van szó:
Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:
1. nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,2. felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
3. folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
4. piacelemzést végez,
5. eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
6. eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
7. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
8. a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
9. ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
Az első kérdésem: tetszett-e érteni ebből akár egyetlen mondatot is?
MIT LÉPNEK AZ ELLENZÉKI PÁRTOK ÉS A JOGVÉDŐ CIVILEK AZ LMBT-ELLENES NÉPSZAVAZÁSRA? | SPARTACUS #9
SPARTACUS
Szerző: Partizán
2021.12.05.
“Erős kampányt” ígért Rogán Antal az LMBT-ellenes népszavazásra, amelynek kiírását a héten hagyta jóvá a fideszes kétharmad. A 2016-os menekültellenes népszavazáshoz hasonlóan a Fidesz feltehetően most is saját hatalma megőrzése céljából írta ki ezt a népszavazást. De vajon sikerrel jár? Az adásban beszélünk még a Budapest-Belgrád vasútvonal titkairól, Sebsatian Kurz korai bukásáról és arról is, milyen lakhatási politikát kéne folytatnia az ellenzéknek, ha kormányra kerül.
Szerző: Partizán
2021.12.05.
“Erős kampányt” ígért Rogán Antal az LMBT-ellenes népszavazásra, amelynek kiírását a héten hagyta jóvá a fideszes kétharmad. A 2016-os menekültellenes népszavazáshoz hasonlóan a Fidesz feltehetően most is saját hatalma megőrzése céljából írta ki ezt a népszavazást. De vajon sikerrel jár? Az adásban beszélünk még a Budapest-Belgrád vasútvonal titkairól, Sebsatian Kurz korai bukásáról és arról is, milyen lakhatási politikát kéne folytatnia az ellenzéknek, ha kormányra kerül.
NEM SOK HELYEN ALACSONYABBAK A FIZETÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN, MINT NÁLUNK, NEM CSODA, HOGY EGYRE KEVESEBB A TANÁR
ÁTLÁTSZÓ / OKTATÁS
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.12.03.
Közismert tény, hogy pedagógusként nem lehet magas fizetésekre számítani Magyarországon, ugyanakkor a tanári fizetések nemzetközi összevetésben is aggasztóan alacsonyak, különösen, ha a diplomás átlagbérhez hasonlítjuk őket. Hazánk így az utolsó helyen áll a ranglistán, egy tanár átlagosan a diplomás bérek alig több mint 60%-át százalékát viheti haza. Éppen ezért az sem csoda, hogy egyre kevésbé vonzó a pálya a fiatalok számára, a tanárhiány pedig aggasztó méreteket ölthet a következő évtizedek során.
Október végén összehasonlítottuk, hogy hazánkban és más országokban mennyi pénzt vihetnek haza az egyetemi oktatók. Az adatok alapján csak Bulgáriában hasonlóan rossz a helyzet, mint nálunk, de még a V4 országok is messze megelőznek bennünket:
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a közoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban.
Szeptember 21-én egy, Budapesten tartott sajtótájékoztatón megkérdezték Novák Katalint arról, hogy gondolkozik-e a kormány a pedagógusok bérezésének megváltoztatásán. „Én nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban. Azon, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, ezzel nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék” – válaszolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter...
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.12.03.
Október végén összehasonlítottuk, hogy hazánkban és más országokban mennyi pénzt vihetnek haza az egyetemi oktatók. Az adatok alapján csak Bulgáriában hasonlóan rossz a helyzet, mint nálunk, de még a V4 országok is messze megelőznek bennünket:
Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy más országokban hogyan alakul a közoktatásban dolgozók bérezése, és hol helyezkedik el Magyarország a rangsorban.
Szeptember 21-én egy, Budapesten tartott sajtótájékoztatón megkérdezték Novák Katalint arról, hogy gondolkozik-e a kormány a pedagógusok bérezésének megváltoztatásán. „Én nem érzem azt életszerűnek, hogy változtassunk a jelenlegi logikán alapjaiban. Azon, hogy egyébként a pedagógusoknak a bérét kell emelni, ezzel nem tudnék vitatkozni, és nem is szeretnék” – válaszolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter...
ÚJ SZDSZ? „HAGYJUK MEG EZEKET A POÉNOKAT A FIDESZNEK” – DONÁTH ANNA HITRŐL, KUTYAPÁRTRÓL ÉS MIGRÁNSSZÁMLÁLÓRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.12.06.
Csak nem áll le Márki-Zay Péter kritizálásával Donáth Anna. A Momentum újdonsült elnöke fenntartja, hogy a miniszterelnök-jelölt migránsszámlálója nem jó húzás, míg saját pártja helikopterstopos vagy felcsúti peres ötleteitől nem határolódik el. Igaz, meg sem védi azokat. A Válasz Online-nak nyilatkozó EP-képviselő állítása szerint csak az összefogás tempóján kíván gyorsítani nyílt kritikájával kevesebb mint négy hónappal a választások előtt. S hogy ne csak aktuálpolitizáljunk, a fiatal politikussal családi múltján és jelenén át végigvettünk mindent, ami fontos lehet közéleti portréjához. Interjú...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.12.06.
2022-BEN NEM LESZ KÖNNYŰ DOLGUK A SZAVAZATSZÁMLÁLÓKNAK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.06.
Egyelőre úgy tűnik, a 2022-es országgyűlési választás és a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás egy napon lesz jövőre. Ám ez utóbbin sokan nem kívánnak részt venni, viszont attól tartanak, üresen hagyott népszavazási lapjukkal mások visszaélhetnek. Tóth Zoltántól azt tudakoltuk, hogy ők mit tehetnek? A választási szakértő azt is elmondta: hogy a két szavazás egy napra sűrítésével a kormánynak az volt a célja, hogy „megossza az ellenzéki koalíciót és ellehetetlenítse az ellenzék kampányát.”
– A parlament november 9-én úgy döntött, hogy népszavazást akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is lehet tartani. Így egy időben lesz országgyűlési választás és népszavazás a kormány által gyermekvédelminek nevezett a törvényről. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?
– Jó kérdés, leginkább a Nemzeti Választási Iroda tudna rá válaszolni. Én végigelemzem a folyamatot. Mind a két szavazást a köztársasági elnök tűzi ki. Vagy egy napra teszi, vagy nem, ezt most még nem tudjuk. Ha kitűzi, akkor meg kell választani az összes választási bizottságot. A szavazatszámláló bizottságokat az önkormányzati testületek választják. Ugyanazt a feladatot látják el. A következő elem maga a kampány. Azt, hogy az hogyan fog folyni, igazából nem tudjuk megmondani. A nagy kérdés, hogy az ellenzéket nem osztja-e meg a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás elleni kampányolás. Bízzunk benne, hogy nem. Én úgy gondolom, hogy ebben a népszavazásban nem kell részt venni, azon nem kell szavazni. Ezzel szemben az országgyűlési választáson kell szavazni! Az első nagy különbség, hogy miről fog szólni az országos népszavazás kampánya, és az országgyűlési választás kampánya. Nem tudom, de valószínűsítem, az ellenzék azt akarja majd, hogy úgy szavazzunk az országos (a kormány által gyermekvédelminek nevezett) népszavazáson, hogy az semmiképp ne legyen érvényes. Viszont az országgyűlési választáson érvényes szavazatokra van szükség. Azt mindenképpen komoly feladat lesz elmagyarázni az embereknek, hogy miképpen kell – vagy nem kell – szavazni...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.12.06.
– A parlament november 9-én úgy döntött, hogy népszavazást akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszerre is lehet tartani. Így egy időben lesz országgyűlési választás és népszavazás a kormány által gyermekvédelminek nevezett a törvényről. De hogy fog ez kinézni a gyakorlatban?
– Jó kérdés, leginkább a Nemzeti Választási Iroda tudna rá válaszolni. Én végigelemzem a folyamatot. Mind a két szavazást a köztársasági elnök tűzi ki. Vagy egy napra teszi, vagy nem, ezt most még nem tudjuk. Ha kitűzi, akkor meg kell választani az összes választási bizottságot. A szavazatszámláló bizottságokat az önkormányzati testületek választják. Ugyanazt a feladatot látják el. A következő elem maga a kampány. Azt, hogy az hogyan fog folyni, igazából nem tudjuk megmondani. A nagy kérdés, hogy az ellenzéket nem osztja-e meg a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazás elleni kampányolás. Bízzunk benne, hogy nem. Én úgy gondolom, hogy ebben a népszavazásban nem kell részt venni, azon nem kell szavazni. Ezzel szemben az országgyűlési választáson kell szavazni! Az első nagy különbség, hogy miről fog szólni az országos népszavazás kampánya, és az országgyűlési választás kampánya. Nem tudom, de valószínűsítem, az ellenzék azt akarja majd, hogy úgy szavazzunk az országos (a kormány által gyermekvédelminek nevezett) népszavazáson, hogy az semmiképp ne legyen érvényes. Viszont az országgyűlési választáson érvényes szavazatokra van szükség. Azt mindenképpen komoly feladat lesz elmagyarázni az embereknek, hogy miképpen kell – vagy nem kell – szavazni...
„NEM SAJNÁLATOT, HANEM FELELŐSSÉGET ÉRZEK”
444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.12.05.
Bár már évtizedek óta dolgoznak szociális munkások Magyarországon, sokan még mindig nem tudják, hogy ők pontosan mit csinálnak, gyakran keverik őket a közmunkásokkal vagy más foglalkozást végzőkkel.
A kormány is mostohán bánik a szociális munkásokkal, hiába hangoztatják, hogy évek óta emelik a szociális munkások bérét, most is csak havi bruttó 160 és 270 ezer között mozog a fizetésük tapasztalattól, fenntartótól és regionális elhelyezkedéstől függően, pedig nem könnyű a munka, amit végeznek. A koronavírus első hullámaiban a kormány egyszeri 500 ezer forintos juttatással köszönte meg az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, de ebből a szociális munkásokat kifelejtették, pedig az idősotthonok vagy éppen a hajléktalanszállók is jelentősen érintettek voltak a járványban.
Az Esély Labor Egyesület ezért kampányt indított, hogy felhívja az emberek és a kormány figyelmét arra, hogy a szociális munka mennyire fontos, és az ágazatban dolgozó szakemberek sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének mind a fizetések, mind a társadalmi megítélés szempontjából.
A kampány keretében most mi is bemutatunk három szociális munkást, akik bár nagyon különböző területeken dolgoznak, helyzetük együtt mégis komplex képet ad a magyar szociális munkások helyzetéről.
Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek ezek az emberek iránt
Első utunk a Szabolcs Utcai Hajléktalan Kórház és Átmeneti Szállás épületébe vezet, ami az utóbbi időben leginkább azért került be a hírekbe, mert a Nemzeti Vagyonkezelő fel akarta mondani az épület bérleti szerződését, és hetekig nem lehetett tudni, hogy mi lesz a kórház és a szálláson lakó emberek sorsa...
Szerző: FŐDI KITTI
2021.12.05.
A kormány is mostohán bánik a szociális munkásokkal, hiába hangoztatják, hogy évek óta emelik a szociális munkások bérét, most is csak havi bruttó 160 és 270 ezer között mozog a fizetésük tapasztalattól, fenntartótól és regionális elhelyezkedéstől függően, pedig nem könnyű a munka, amit végeznek. A koronavírus első hullámaiban a kormány egyszeri 500 ezer forintos juttatással köszönte meg az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, de ebből a szociális munkásokat kifelejtették, pedig az idősotthonok vagy éppen a hajléktalanszállók is jelentősen érintettek voltak a járványban.
Az Esély Labor Egyesület ezért kampányt indított, hogy felhívja az emberek és a kormány figyelmét arra, hogy a szociális munka mennyire fontos, és az ágazatban dolgozó szakemberek sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének mind a fizetések, mind a társadalmi megítélés szempontjából.
A kampány keretében most mi is bemutatunk három szociális munkást, akik bár nagyon különböző területeken dolgoznak, helyzetük együtt mégis komplex képet ad a magyar szociális munkások helyzetéről.
Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek ezek az emberek iránt
Első utunk a Szabolcs Utcai Hajléktalan Kórház és Átmeneti Szállás épületébe vezet, ami az utóbbi időben leginkább azért került be a hírekbe, mert a Nemzeti Vagyonkezelő fel akarta mondani az épület bérleti szerződését, és hetekig nem lehetett tudni, hogy mi lesz a kórház és a szálláson lakó emberek sorsa...
FÉLELEMBEN DOLGOZNI
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.05.
Furcsa megközelítésről írok most… talán ezt még csak annyiban érintettem, hogy írtam arról, néha megkérdezték tőlem: te nem félsz “kimenni” közéjük? Nyilván egyfajta, valószínűleg pár negatív történetből megerősödött sztereotípia ez is…
Én sosem mentem a terepre félelemmel, de voltak olyan helyzetek, amelyek nem voltak veszélytelenek, a nagy indulati fokkal lezajlott vélemény-közlések, sérelmek kinyilvánítása, nemcsak a mi irányunkba, hanem egymás között is, gyakori volt. Ma már ez sokkal kezelhetőbb, mindannyiunk számára. Nekünk meg kellett tanulni ezeket érteni és kezelni, nekik pedig – a mindenki számára elfogadható, közösen kialakított kommunikációs szabályok elfogadása után- megfelelő önkontrollal alkalmazni azokat.
A szakmai nyelv ezt asszertív kommunikációnak hívja, amit bizony tanulni kell… a segítő-fejlesztő szakembereknek is, és azoknak is, akiken segíteni szeretnének. Amihez nyilván szükséges a szociális készségek bonyolult rendszere, aminek hiányát gyakran emlegetjük a társadalmi leszakadásban. Ez mindkét fél aktivitását igényli, és csak a gyakorlatban lehet fejleszteni. A megélt szituációkban, a konfliktusok kezelésében.
Személyes kontaktusban működik ez legjobban. Nagy fejtörést okoz nekünk a most divatos élő videózásban megszervezett sérelem-kinyilvánításokban ennek kezelése. Rémes monológok, durva fenyegetések hangzanak itt el, mindig attól félünk, hogy sokan látják, és egyrészt gúny tárgyává válnak az interneten a beszélők, másrészt pedig a felsorolt sérelmek és a kommunikáció stílusa csak növeli az előítéleteket. Eleinte próbáltunk ezekbe a kommentekkel beleszólni, de képtelenség az odaírt mondatokkal bármit elérni, visszaterelni az elfogadható kommunikációs szintre. Egyrészt azért nem, mert valótlan állításokkal vannak tele, másrészt, mert megerősítő kapcsolódásokat hoznak be, olyan oldalról, ahol szintén egyéni sérelmek vannak. Aztán azért sem, mert távoli ismerősök is beszállnak, akik csak a sérelmező oldaláról ismerik a történetet, és gondolkodás nélkül beállnak mellé, erősítve és folytatva a fenyegetést. Sőt, most már azt is megtapasztaltuk, hogy szándékolt gerjesztése is van a dolognak, akiket nem a célcsoport érdekel, sokkal inkább a mi civil szervezeti szerepvállalásunk, amit szeretnének gyengíteni.
Bár ezek a videók bőven adnak alapot arra, hogy rágalmazásért, hitelrontásért eljárást indítsunk, és le is mentettünk minden videót, kommentet, de feljelentést még eddig nem tettünk, mert inkább a közösségfejlesztésben és a napi munkába ágyazva próbáljuk meg kezelni a helyzeteket. Ebben a legfontosabb elv, hogy megértessük: amit tesznek, annak következményei vannak, és ezt vállalnia kell annak, aki megsérti a közösen kialakított szabályokat.
Szóval, mi nem félünk, leginkább azért nem, mert értjük a közeget, és tudunk úgy mozogni abban, hogy az előremutató legyen. És, ennyi év után már a közösségben sem vagyunk egyedül. Persze előfordulhatnak bármikor olyan szituációk, amelyek fizikailag is veszélyesek ránk nézve, de szerencsére, és ez talán egy eredménymutató is, ezek felmerülésének a lehetősége is csökkent. Fontos elem ebben az is, hogy a rendőrséggel történő együttműködésünk erős. Mert pontosan tudjuk, ahol a pedagógiai eszközök nem működnek, ott muszáj a hatóságihoz nyúlni, mi a kettő optimális ötvözetére törekszünk.
De mi a helyzet a többi intézményi területtel? Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek velük, hiszen munkájuk alanyai… Az oktatási rendszer, a védőnői hálózat, a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal? Nos, az ő munkájuk sem egyszerű ebből a szempontból. Persze itt is, mint mindenhol, különféle szaktudással, elhivatottsággal és kiégéssel vannak jelen a szakemberek, de értenünk kell őket is ebben a problémahalmazban. Hiszen együtt kell dolgoznunk…nem egymás ellen. És nem is a családok ellen.
Nyilván a csak a gyerekekkel találkozó óvodában, iskolában ritkábban kerül fenyegetett helyzetbe a pedagógus, de a szülők azért itt is megjelenhetnek, és a gyerekeik sérelmei mentén előfordulhatnak félelmet keltő jelenetek. A mobiltelefonok elterjedése óta a gyerekek közötti veszekedések pillanatok alatt behozzák a szülőket is, akik egyrészt az önbíráskodás keretében próbálják a gyerekükkel konfliktusba keveredőt megregulázni, másrészt a pedagógus is kap belőle, ha ez elé akadályt gördít. A kollégáim nem egyszer kerültek ilyen helyzetbe, még akkor is, ha pl. a gyerekek közötti vita nem is a mi óránkon, hanem pl. az oda vezető úton történt, vagy délelőtt, az általános iskolai szünetben, előző nap, hazamenet közben, stb. de felvették a szálat újra, amint lehetett.
Az ilyen esetek kezelésében is van már rutinunk…és nyilván látjuk a probléma-halmozódást is, a mentális állapotokat a családban, annak lecsapódását a gyerekben. Mert ezek a helyzetek sokszor ugyanabban a családban fordulnak elő, folyamatosan konfliktusok gerjednek körülöttük a közösségben is, az élet minden területén. Nos, ezekben a halmozódásokban azért kirajzolódott már, hogy a hatósági eszközöknek be kell lépni ahhoz, hogy változás indulhasson el.
Kicsit más a helyzet ott, ahol a munka jellege révén elő kell fordulniuk a szakembereknek a lakókörnyezetben is, itt figyelve, hogy minden adott-e a gyerekek megfelelő fejlődéséhez.
Nos, már maga a helyzet is abszurd szerintem… mert ahol probléma van, ott a változásokhoz sokkal komplexebb hatásrendszer kellene, mint amit az adott intézménytípus önmagában képvisel. Összehangolásról, folyamatos egyeztetésekről, a hatások egységesítéséről pedig nem igazán beszélhetünk. Mindenki próbál a neki előírt határok betartásával dolgozni, ami már régóta nem a családokról szól…hanem a családok ügyeinek figyelemmel kíséréséről, vagyis nem az okoról, amelyek az ügyeket előidézik.
A határok pedig sokszor nem érintkeznek, sőt, sok esetben távol esnek egymástól, protokollban és időben is. A tragédiák pedig mindig ezekben a résekben következnek be. Amiról mindenki tud, de kivár….hátha majd a másik intézkedik, elindít valamit. És itt jön be egy félelem faktor: mert egy esetleges tragédia után a felelőst keresi a rendszer. Ezért mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy igazolható módon megmutassa: ő a neki elrendelt úton járt el, nála igazolva vannak a dolgok, ő nem tehet arról, hogy a másik nem jelzett, ő nem hibás, mert nála ott vannak pl. az igazolások, ő nem vizsgálhatja azok hitelességét, ő írásos jelzés nélkül nem indulhat el, csak, mert hallott, vagy látott valamit, stb. A félelem azért van jelen, mert bármikor kiderülhet, hogy nem jól járt el… ám ha adminisztratív úton tudja igazolni, akkor esélyes, hogy védhető a helyzet az ő szempontjából.
Nyilván, ha szorosabb és azonnali lenne a rendszeren belül a kapcsolódás bizonyos gyanú esetén is, akkor a súlyos esetek zöme nem következne be. Aztán van még egy másik vetület is, hogy ki, mit tart súlyos helyzetnek. Ez egy szubjektív megítélés, mert nemcsak a fizikai tényezők vannak benne… hanem a mentális közeg is, és a kettő nem mindig ugyanazt a képet adja. A családgondozók véleményét pedig sok minden befolyásolja, pl. az ő helyzetük, pozíciójuk is.
Mert gyakran ők is félnek. Az agresszív jeleneteket nem mindenki bírja uralni. A meghátrálás pedig ilyenkor hosszú időre kiható viszonyulást erősít meg a problémás család felnőtt tagjaiban. Erre már csak a hatósági eszköz lehet a válasz, itt más nem fog működni. Ezek a helyzetek hozzák, hogy a nevében is segítő szerep hatóságivá válik, mert máshogy nem megy. A gyerekek érdekeit viszont szem előtt kell tartani, ám ebben már nem lehetséges az okok kezelése, a megoldások nem változtatnak a viszonyulásokon, csak az ügykezelési vonalat erősítik tovább.
Persze azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen eszközei vannak a megoldásokhoz a családsegítőknek? Ki tudják váltani talán a gyerek gyógyszerét? Mit tudnak tenni krízishelyzet esetén? Rendelkeznek kríziscsomagokkal? Van-e módjuk, lehetőségük arra, hogy hosszú távon ott legyenek a családok mellett, és erősítsék azokat az utakat, amelyek a változások felé mutatnak? Nem, ilyen eszközeik, ennyi idejük, és talán bejáratott módszereik sincsenek. Maradnak a hatósági eszközök, ami lassan átformálja a szerepüket. Közben nem hatósági feladatokat látnak el, de ezt a családok nem tudják, ott a családsegítő-gyermekjólét-gyámhivatal összemosódik. Náluk egy üzenet van, jobb, ha nem jelennek meg náluk. Ezért aztán sokszor megpróbálják erőből, fenyegetéssel távol tartani őket.
Talán az is baj, hogy ilyenkor sem kérnek segítséget. Attól tartva talán, hogy ez rájuk, a munkájukra, a szakértelmükre negatívan hathat. Ha kimondják, hogy félnek. Vagy azt, hogy nem boldogulnak. Eszköztelenek. Talán itt a baj. Hogy egy ilyen területen, ami ennyire nehéz, traumatizálttá válnak azok is, akik a megoldások lehetőségét magukban hordozzák. Mert belülről, a családokból nem lesz megoldás. A kívülről jövő hatások pedig önmagukban gyengék. Pláne, ha egyedül próbálnak változást elérni.
Azt hiszem, nagyon fontos lenne a gyors információátadás, az összehangolt hatás, az asszertív kommunikáció ismerete és használata, és a pedagógiai-hatósági eszközök optimális, családra, problémára szabott alkalmazása. Mert így csak a túlélés van. Az intézményrendszer dolgozóinál is. Mennyi probléma megelőzhető lenne így…mennyi nem jutna el az “ügy” fázisába. És mindenki boldogabban, félelem nélkül végezhetné a munkáját.
A héten azt mondta nekem valaki (igaz, pedagógusképzési vonalról, de szerintem ez igaz másra is): a főiskolákon megtanulják az elméletet a hallgatók…ám mikor visszatérnek a hosszabb gyakorlatról, elmondják, hogy nincsenek eszközeik a problémák megoldására.
Talán többet kellene a problémáról tanítani. Nem tudom…. De az biztos, hogy valamit másképp kellene…
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.12.05.
Én sosem mentem a terepre félelemmel, de voltak olyan helyzetek, amelyek nem voltak veszélytelenek, a nagy indulati fokkal lezajlott vélemény-közlések, sérelmek kinyilvánítása, nemcsak a mi irányunkba, hanem egymás között is, gyakori volt. Ma már ez sokkal kezelhetőbb, mindannyiunk számára. Nekünk meg kellett tanulni ezeket érteni és kezelni, nekik pedig – a mindenki számára elfogadható, közösen kialakított kommunikációs szabályok elfogadása után- megfelelő önkontrollal alkalmazni azokat.
A szakmai nyelv ezt asszertív kommunikációnak hívja, amit bizony tanulni kell… a segítő-fejlesztő szakembereknek is, és azoknak is, akiken segíteni szeretnének. Amihez nyilván szükséges a szociális készségek bonyolult rendszere, aminek hiányát gyakran emlegetjük a társadalmi leszakadásban. Ez mindkét fél aktivitását igényli, és csak a gyakorlatban lehet fejleszteni. A megélt szituációkban, a konfliktusok kezelésében.
Személyes kontaktusban működik ez legjobban. Nagy fejtörést okoz nekünk a most divatos élő videózásban megszervezett sérelem-kinyilvánításokban ennek kezelése. Rémes monológok, durva fenyegetések hangzanak itt el, mindig attól félünk, hogy sokan látják, és egyrészt gúny tárgyává válnak az interneten a beszélők, másrészt pedig a felsorolt sérelmek és a kommunikáció stílusa csak növeli az előítéleteket. Eleinte próbáltunk ezekbe a kommentekkel beleszólni, de képtelenség az odaírt mondatokkal bármit elérni, visszaterelni az elfogadható kommunikációs szintre. Egyrészt azért nem, mert valótlan állításokkal vannak tele, másrészt, mert megerősítő kapcsolódásokat hoznak be, olyan oldalról, ahol szintén egyéni sérelmek vannak. Aztán azért sem, mert távoli ismerősök is beszállnak, akik csak a sérelmező oldaláról ismerik a történetet, és gondolkodás nélkül beállnak mellé, erősítve és folytatva a fenyegetést. Sőt, most már azt is megtapasztaltuk, hogy szándékolt gerjesztése is van a dolognak, akiket nem a célcsoport érdekel, sokkal inkább a mi civil szervezeti szerepvállalásunk, amit szeretnének gyengíteni.
Bár ezek a videók bőven adnak alapot arra, hogy rágalmazásért, hitelrontásért eljárást indítsunk, és le is mentettünk minden videót, kommentet, de feljelentést még eddig nem tettünk, mert inkább a közösségfejlesztésben és a napi munkába ágyazva próbáljuk meg kezelni a helyzeteket. Ebben a legfontosabb elv, hogy megértessük: amit tesznek, annak következményei vannak, és ezt vállalnia kell annak, aki megsérti a közösen kialakított szabályokat.
Szóval, mi nem félünk, leginkább azért nem, mert értjük a közeget, és tudunk úgy mozogni abban, hogy az előremutató legyen. És, ennyi év után már a közösségben sem vagyunk egyedül. Persze előfordulhatnak bármikor olyan szituációk, amelyek fizikailag is veszélyesek ránk nézve, de szerencsére, és ez talán egy eredménymutató is, ezek felmerülésének a lehetősége is csökkent. Fontos elem ebben az is, hogy a rendőrséggel történő együttműködésünk erős. Mert pontosan tudjuk, ahol a pedagógiai eszközök nem működnek, ott muszáj a hatóságihoz nyúlni, mi a kettő optimális ötvözetére törekszünk.
De mi a helyzet a többi intézményi területtel? Azokkal, akik kapcsolatba kerülnek velük, hiszen munkájuk alanyai… Az oktatási rendszer, a védőnői hálózat, a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal? Nos, az ő munkájuk sem egyszerű ebből a szempontból. Persze itt is, mint mindenhol, különféle szaktudással, elhivatottsággal és kiégéssel vannak jelen a szakemberek, de értenünk kell őket is ebben a problémahalmazban. Hiszen együtt kell dolgoznunk…nem egymás ellen. És nem is a családok ellen.
Nyilván a csak a gyerekekkel találkozó óvodában, iskolában ritkábban kerül fenyegetett helyzetbe a pedagógus, de a szülők azért itt is megjelenhetnek, és a gyerekeik sérelmei mentén előfordulhatnak félelmet keltő jelenetek. A mobiltelefonok elterjedése óta a gyerekek közötti veszekedések pillanatok alatt behozzák a szülőket is, akik egyrészt az önbíráskodás keretében próbálják a gyerekükkel konfliktusba keveredőt megregulázni, másrészt a pedagógus is kap belőle, ha ez elé akadályt gördít. A kollégáim nem egyszer kerültek ilyen helyzetbe, még akkor is, ha pl. a gyerekek közötti vita nem is a mi óránkon, hanem pl. az oda vezető úton történt, vagy délelőtt, az általános iskolai szünetben, előző nap, hazamenet közben, stb. de felvették a szálat újra, amint lehetett.
Az ilyen esetek kezelésében is van már rutinunk…és nyilván látjuk a probléma-halmozódást is, a mentális állapotokat a családban, annak lecsapódását a gyerekben. Mert ezek a helyzetek sokszor ugyanabban a családban fordulnak elő, folyamatosan konfliktusok gerjednek körülöttük a közösségben is, az élet minden területén. Nos, ezekben a halmozódásokban azért kirajzolódott már, hogy a hatósági eszközöknek be kell lépni ahhoz, hogy változás indulhasson el.
Kicsit más a helyzet ott, ahol a munka jellege révén elő kell fordulniuk a szakembereknek a lakókörnyezetben is, itt figyelve, hogy minden adott-e a gyerekek megfelelő fejlődéséhez.
Nos, már maga a helyzet is abszurd szerintem… mert ahol probléma van, ott a változásokhoz sokkal komplexebb hatásrendszer kellene, mint amit az adott intézménytípus önmagában képvisel. Összehangolásról, folyamatos egyeztetésekről, a hatások egységesítéséről pedig nem igazán beszélhetünk. Mindenki próbál a neki előírt határok betartásával dolgozni, ami már régóta nem a családokról szól…hanem a családok ügyeinek figyelemmel kíséréséről, vagyis nem az okoról, amelyek az ügyeket előidézik.
A határok pedig sokszor nem érintkeznek, sőt, sok esetben távol esnek egymástól, protokollban és időben is. A tragédiák pedig mindig ezekben a résekben következnek be. Amiról mindenki tud, de kivár….hátha majd a másik intézkedik, elindít valamit. És itt jön be egy félelem faktor: mert egy esetleges tragédia után a felelőst keresi a rendszer. Ezért mindenkinek úgy kell dolgoznia, hogy igazolható módon megmutassa: ő a neki elrendelt úton járt el, nála igazolva vannak a dolgok, ő nem tehet arról, hogy a másik nem jelzett, ő nem hibás, mert nála ott vannak pl. az igazolások, ő nem vizsgálhatja azok hitelességét, ő írásos jelzés nélkül nem indulhat el, csak, mert hallott, vagy látott valamit, stb. A félelem azért van jelen, mert bármikor kiderülhet, hogy nem jól járt el… ám ha adminisztratív úton tudja igazolni, akkor esélyes, hogy védhető a helyzet az ő szempontjából.
Nyilván, ha szorosabb és azonnali lenne a rendszeren belül a kapcsolódás bizonyos gyanú esetén is, akkor a súlyos esetek zöme nem következne be. Aztán van még egy másik vetület is, hogy ki, mit tart súlyos helyzetnek. Ez egy szubjektív megítélés, mert nemcsak a fizikai tényezők vannak benne… hanem a mentális közeg is, és a kettő nem mindig ugyanazt a képet adja. A családgondozók véleményét pedig sok minden befolyásolja, pl. az ő helyzetük, pozíciójuk is.
Mert gyakran ők is félnek. Az agresszív jeleneteket nem mindenki bírja uralni. A meghátrálás pedig ilyenkor hosszú időre kiható viszonyulást erősít meg a problémás család felnőtt tagjaiban. Erre már csak a hatósági eszköz lehet a válasz, itt más nem fog működni. Ezek a helyzetek hozzák, hogy a nevében is segítő szerep hatóságivá válik, mert máshogy nem megy. A gyerekek érdekeit viszont szem előtt kell tartani, ám ebben már nem lehetséges az okok kezelése, a megoldások nem változtatnak a viszonyulásokon, csak az ügykezelési vonalat erősítik tovább.
Persze azon is érdemes elgondolkodni, hogy vajon milyen eszközei vannak a megoldásokhoz a családsegítőknek? Ki tudják váltani talán a gyerek gyógyszerét? Mit tudnak tenni krízishelyzet esetén? Rendelkeznek kríziscsomagokkal? Van-e módjuk, lehetőségük arra, hogy hosszú távon ott legyenek a családok mellett, és erősítsék azokat az utakat, amelyek a változások felé mutatnak? Nem, ilyen eszközeik, ennyi idejük, és talán bejáratott módszereik sincsenek. Maradnak a hatósági eszközök, ami lassan átformálja a szerepüket. Közben nem hatósági feladatokat látnak el, de ezt a családok nem tudják, ott a családsegítő-gyermekjólét-gyámhivatal összemosódik. Náluk egy üzenet van, jobb, ha nem jelennek meg náluk. Ezért aztán sokszor megpróbálják erőből, fenyegetéssel távol tartani őket.
Talán az is baj, hogy ilyenkor sem kérnek segítséget. Attól tartva talán, hogy ez rájuk, a munkájukra, a szakértelmükre negatívan hathat. Ha kimondják, hogy félnek. Vagy azt, hogy nem boldogulnak. Eszköztelenek. Talán itt a baj. Hogy egy ilyen területen, ami ennyire nehéz, traumatizálttá válnak azok is, akik a megoldások lehetőségét magukban hordozzák. Mert belülről, a családokból nem lesz megoldás. A kívülről jövő hatások pedig önmagukban gyengék. Pláne, ha egyedül próbálnak változást elérni.
Azt hiszem, nagyon fontos lenne a gyors információátadás, az összehangolt hatás, az asszertív kommunikáció ismerete és használata, és a pedagógiai-hatósági eszközök optimális, családra, problémára szabott alkalmazása. Mert így csak a túlélés van. Az intézményrendszer dolgozóinál is. Mennyi probléma megelőzhető lenne így…mennyi nem jutna el az “ügy” fázisába. És mindenki boldogabban, félelem nélkül végezhetné a munkáját.
A héten azt mondta nekem valaki (igaz, pedagógusképzési vonalról, de szerintem ez igaz másra is): a főiskolákon megtanulják az elméletet a hallgatók…ám mikor visszatérnek a hosszabb gyakorlatról, elmondják, hogy nincsenek eszközeik a problémák megoldására.
Talán többet kellene a problémáról tanítani. Nem tudom…. De az biztos, hogy valamit másképp kellene…
TOKAJI RÉGIÓ: KÖZPÉNZMILLIÁRDOKBÓL ÉPÜLNEK-SZÉPÜLNEK A LUXUSSZÁLLODÁK
ÁTLÁTSZÓ / HELYKÖZI JÁRAT
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.12.06.
Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.
„53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére”, „150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére”, „81 milliárdos turisztikai fejlesztés”. Csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.
Megnéztünk közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást...
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2021.12.06.
„53 milliárd támogatást ad a kormány a Tokaj-Hegyalja térség fejlesztésére”, „150 milliárd forint támogatást ad a kormány a Tokaj-Zemplén térség fejlesztésére”, „81 milliárdos turisztikai fejlesztés”. Csak néhány cím az elmúlt négy évből, ami jól mutatja, milyen mennyiségű pénzt csatornáz be a kormány a régióba. Ezen túlmenően szálláshely kialakítására is kiszórtak jó adag kormányzati támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy programja keretében. Nem meglepő módon számos NER közeli vállalkozónak hullott az ölébe némi ingyenpénz a régióban.
Megnéztünk közelebbről néhány nagyobb horderejű beruházást...
TÉNYLEG LEHET MOSTANTÓL LEGÁLISAN CSALNI A LAKCÍMMEL A VÁLASZTÁSOKON?
TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.12.06.
Valóban lehet mostantól legálisan csalni a lakcímmel a választásokon? Tényleg utat nyitott a Fidesz a nagyüzemi voksturizmusnak, hogy tavasszal ezzel döntse el azokat a körzeteket, amikben akár pár száz szavazaton múlhat, hogy melyik oldal nyer? Vagy csak alaptalan vádaskodás az egész, ahogy Gulyás Gergely mondta, és csak jót akartak annak a legalább 600 ezer embernek, aki jelenleg nem a hivatalos lakcímén lakik? Ezek a kérdések azért merültek fel az utóbbi hetekben, mert módosították a lakcímmel kapcsolatos törvényt. Milánkovich Andrást, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének oktatóját kérdeztük az ügy jogi hátteréről.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital november közepén jelezte közös közleményben, hogy egy törvénymódosítás miatt már legálisan lehet fiktív lakcímet létesíteni, lehetővé vált, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A szervezetek szerint ez legális utat nyitott a voksturizmusnak.
Azt írták, a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető, ugyanis a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.
A kormány nevében Semjén Zsolt által kezdeményezett törvénymódosítás indoklása szerint azért van szükség a változtatásra, mert a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A KSH adatai szerint ugyanis több mint 600 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él. Gulyás Gergely pedig a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy minden vád mondvacsinált, és még 600 ezer embernél is többről lehet szó, akár kétmillió olyan ember is lehet az országban, aki valójában nem a hivatalos lakcímén lakik...
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.12.06.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital november közepén jelezte közös közleményben, hogy egy törvénymódosítás miatt már legálisan lehet fiktív lakcímet létesíteni, lehetővé vált, hogy valaki olyan lakásban létesítsen lakóhelyet (lakcímet), ahol nem lakik ténylegesen. A szervezetek szerint ez legális utat nyitott a voksturizmusnak.
Azt írták, a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető, ugyanis a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.
A kormány nevében Semjén Zsolt által kezdeményezett törvénymódosítás indoklása szerint azért van szükség a változtatásra, mert a lakcímbejelentések egy része mára már nem a valós viszonyokat tükrözi. A KSH adatai szerint ugyanis több mint 600 ezer ember nem a bejelentett lakóhelyén él. Gulyás Gergely pedig a törvénymódosítással kapcsolatban arról beszélt, hogy minden vád mondvacsinált, és még 600 ezer embernél is többről lehet szó, akár kétmillió olyan ember is lehet az országban, aki valójában nem a hivatalos lakcímén lakik...
HA A MAGYAROK MA NYUGATI SZINTEN ÉLNÉNEK, AZ MAGA LENNE A TÖRTÉNELMI CSODA
G7.HU
Szerző: VONYÓ TAMÁS
2021.12.06.
A fejlett Nyugathoz történő felzárkózás a reformkor óta a magyar társadalom és tágabban Közép-Európa népeinek legfontosabb reménysége volt. A dualizmus korától kezdve a mindenkori politikai elit vízióit, függetlenül a Nyugathoz való viszonyától és politikai irányultságától, a Nyugat „utolérése” határozta meg. Erre építette Magyarország is a társadalmi-gazdasági modernizációját.
Az elitek a felzárkózás elmaradására az előzmények miatt nem is tekinthettek másképp, mint a politikai hatalom és „a rendszer” kudarcára.
Szerző: VONYÓ TAMÁS
2021.12.06.
Az elitek a felzárkózás elmaradására az előzmények miatt nem is tekinthettek másképp, mint a politikai hatalom és „a rendszer” kudarcára.
De miközben a nyugati orientáció kulturális és társadalmi szempontból érthető, növekedéselméleti és gazdaságtörténeti vonatkozásban a nyugati mérce és a felzárkózás realitása korántsem magától értetődő.
Habár relatív gazdasági lemaradásunk nemzetté válásunk kezdete óta a közbeszéd tárgyát képezte, annak okairól objektív tudományos vita az 1970-es évektől és különösen a rendszerváltás éveiben bontakozott ki. Ekkor vált domináns felfogássá mind nyugati, mind kelet-európai közgazdászok között, hogy a felzárkózás (konvergencia) – intézményi feltételek teljesülése esetén – a nemzetgazdaságok fejlődésében természetes folyamat és reális elvárás. Így ennek magvalósulásában, illetve hiányában mérhető a gazdasági rendszerek és gazdaságpolitikák hatékonysága.
Térségünkben a mai napig általános ez a megközelítés, pedig ez a feltételezés ma már sem elméleti, sem empirikus szempontból nem megalapozott...
Habár relatív gazdasági lemaradásunk nemzetté válásunk kezdete óta a közbeszéd tárgyát képezte, annak okairól objektív tudományos vita az 1970-es évektől és különösen a rendszerváltás éveiben bontakozott ki. Ekkor vált domináns felfogássá mind nyugati, mind kelet-európai közgazdászok között, hogy a felzárkózás (konvergencia) – intézményi feltételek teljesülése esetén – a nemzetgazdaságok fejlődésében természetes folyamat és reális elvárás. Így ennek magvalósulásában, illetve hiányában mérhető a gazdasági rendszerek és gazdaságpolitikák hatékonysága.
Térségünkben a mai napig általános ez a megközelítés, pedig ez a feltételezés ma már sem elméleti, sem empirikus szempontból nem megalapozott...
MIÉRT NEM ALAKULT MEG ORBÁN NACIONALISTA SZUPERFRAKCIÓJA?
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.06.
A nemzetközi sajtót leginkább az izgatta Magyarország kapcsán, hogy a Varsóban tartott – „nacionalista” konferencián mégsem állt össze a migrációellenesek, és az euroszkeptikusok által remélt uniós frakcióegység, a szuperfrakció. Izrael egy magyar NER-befektető miatt aggódik náluk. És végül azt boncolgatják Amerikában, hogy Biden miét nem hívta meg Orbánt a demokrácia konferenciára.
Megfogadták, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg az Orbán Viktor által remélt hivatalos nacionalista szövetség, és nem jött létre az EP-ben koalíció – írja a Politico. Júliusban 16 "jobboldali" párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lépnek, de ezt a lépést – ami hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért?
Mert mindenkinek más a belpolitikai érdeke, és a brüsszeli kártyát másképp játsszák ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, hogy ha a frakciójukkal, az Európai Konzervatívok és Reformistákkal összeolvadna az Identitás és Demokrácia frakció, akkor az utóbbiak szélsőséges tagjai miatt elveszítené népszerűségét. A frakció egyik tagja európai parlamenti elnöki pozícióra áhítozik, és félő, a radikálisok miatt elveszítené az esélyét. Pedig az összeolvadással a harmadik legnagyobb uniós frakció jönne létre, ami több uniós pénzzel is járna.
Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót hoznának létre. Az Euronews Orbánt idézve azt írja, hogy mindannyian Brüsszel politikáját akarják megváltoztatni. Ám van még egy ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, se a magyar oroszbarátságot. Míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak azonban elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban.
A konferenciával Marine Le Pen volt a legelégedettebb, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második legnagyobb jobbközép frakciót tudják összehozni. Abban állapodtak meg a pártok, hogy kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban...
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.12.06.
Megfogadták, hogy a nemzeti szuverenitás és a migráció kérdésében egységesen fognak szavazni az uniós fórumokon és a parlamentben, de nem alakult meg az Orbán Viktor által remélt hivatalos nacionalista szövetség, és nem jött létre az EP-ben koalíció – írja a Politico. Júliusban 16 "jobboldali" párt kinyilatkoztatta, hogy egységre lépnek, de ezt a lépést – ami hivatalossá tette volna az együttműködésüket – elmulasztották. Miért?
Mert mindenkinek más a belpolitikai érdeke, és a brüsszeli kártyát másképp játsszák ki. A franciák és a lengyelek közti nézetkülönbség ütközött ki a legjobban. Előbbiek attól tartanak, hogy ha a frakciójukkal, az Európai Konzervatívok és Reformistákkal összeolvadna az Identitás és Demokrácia frakció, akkor az utóbbiak szélsőséges tagjai miatt elveszítené népszerűségét. A frakció egyik tagja európai parlamenti elnöki pozícióra áhítozik, és félő, a radikálisok miatt elveszítené az esélyét. Pedig az összeolvadással a harmadik legnagyobb uniós frakció jönne létre, ami több uniós pénzzel is járna.
Orbánék ezzel szemben egy teljesen új frakciót hoznának létre. Az Euronews Orbánt idézve azt írja, hogy mindannyian Brüsszel politikáját akarják megváltoztatni. Ám van még egy ütközőpont: Oroszország. A lengyelek vehemens oroszellenessége nem tűri sem a francia, se a magyar oroszbarátságot. Míg a párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski Orbánnak azonban elnézi a Putyin-barátságot, Mariene Le Pennek nem. A fotók tanúsága szerint azonban viszonyuk javulóban.
A konferenciával Marine Le Pen volt a legelégedettebb, noha bevallotta, abban reménykedett, hogy az Európai Néppárt után a második legnagyobb jobbközép frakciót tudják összehozni. Abban állapodtak meg a pártok, hogy kéthavonta találkozni fognak, legközelebb Spanyolországban...
MAGYAR OLIGARCHÁKÉ LENNE EGY IZRAELI ŰRVÁLLALKOZÁS – HUPPA LAPSZEMLE
HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.06.
A Haaretz szerint elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik
Az izraelieknek nem nagyon tetszik, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.
Szerző: HUPPA.HU
2021.12.06.
A Haaretz szerint elsősorban Mészáros Lőrinc nevét emlegetik
Az izraelieknek nem nagyon tetszik, hogy az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha vinné azt a céget, amely az ottani hadsereggel is együttműködik. Utóbbi körülmény miatt egyébként a védelmi minisztériumnak rá is kell bólintania az ügyletre, ami így kérdésessé vált.
A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat
Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint a 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf állami hitel segítségével lett a tulajdonosa a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek, valamint a 40 százalékos végső tulajdonában álló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. a minap 2056-ig kapott koncessziós jogot a kormánytól a legértékesebb budapesti kaszinók működtetésére.
Újabb pofon a közszolgálatiságnak: miniszterelnökségi dolgozót szólaltattak meg civilként az állami tévében
A kormánypropaganda előszeretettel mutogat civileket, akikről aztán kiderül, hogy a Fidesz alacsonyabb rangú, kevésbé ismert politikusai.
A kormánypropaganda előszeretettel mutogat civileket, akikről aztán kiderül, hogy a Fidesz alacsonyabb rangú, kevésbé ismert politikusai.
Dagad a botrány a Bírósági Végrehajtói Kar vezetője körül
Hivatalos tájékoztatás továbbra sem érhető el a hetek óta húzódó ügyben.
Hivatalos tájékoztatás továbbra sem érhető el a hetek óta húzódó ügyben.
A kormány mindent megtesz, hogy semmit se értsünk a költségvetésből
Civilek pótolnák a hiányt.
Civilek pótolnák a hiányt.
Sporttámogatásból készítik elő a Recski Nemzeti Emlékpark fejlesztését
Pontosabban: a sportesemény stratégia- és sportesemény-pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények költségvetés terhére.
Pontosabban: a sportesemény stratégia- és sportesemény-pályázatok, valamint kiemelt hazai rendezésű sportesemények költségvetés terhére.
Harcba szállnak az önkormányzatok
Túlszaladt a tűréshatáron az Orbán-kormány projekteket gyorsító fegyvere: a kiemelt beruházások intézménye.
Túlszaladt a tűréshatáron az Orbán-kormány projekteket gyorsító fegyvere: a kiemelt beruházások intézménye.
Orbán Viktor levélben buzdítja szavazásra a határon túli magyarokat
Trauma, nemzetpolitika, szavazatvásárlás.
Trauma, nemzetpolitika, szavazatvásárlás.
Fontos a határon túli nyomulás a magyar kormánynak, de a környékbeli szövetségeket azért nem kockáztatja
A határon túli magyarokat célzó támogatáspolitika évről évre több pénzt szív fel. A szomszédos országok kormányait ez általában nem zavarja, de pont az utóbbi időben volt néhány összezördülés, előbb a román majd a szlovák kormány is feltételeket támasztott, a magyar kormány pedig magához képest szokatlanul engedékeny az ilyen ügyekben.
A határon túli magyarokat célzó támogatáspolitika évről évre több pénzt szív fel. A szomszédos országok kormányait ez általában nem zavarja, de pont az utóbbi időben volt néhány összezördülés, előbb a román majd a szlovák kormány is feltételeket támasztott, a magyar kormány pedig magához képest szokatlanul engedékeny az ilyen ügyekben.
Nem elfogyott, hanem megromlott a leghatékonyabbnak mondott vakcina magyar készletének tizede
A beadott vakcinák típusára vonatkozó információt ugyan hazai felhasználásra a magyar kormányzat sohasem tett közzé, elküldi viszont az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC), amelynek oldaláról ez némi késéssel legyűjthető.
A beadott vakcinák típusára vonatkozó információt ugyan hazai felhasználásra a magyar kormányzat sohasem tett közzé, elküldi viszont az adatokat az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központnak (ECDC), amelynek oldaláról ez némi késéssel legyűjthető.
Módosította az időjárást Kína a kommunista párt 100. születésnapján tartott tömegrendezvények előtt
Kutatók szerint Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki.
Kutatók szerint Kína a világ egyik legnagyobb és legkifinomultabb időjárás-módosító hálózatát építette ki.
Drogkereső kutyákat vethetnek be a brit parlamentben, mert annyian kokainoznak ott
Nálunk sem ártana.
Nálunk sem ártana.
KORONAVÍRUS MAGYARORSZÁGON: MEGÉRKEZTEK A HÉTVÉGE ADATAI
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.03.
A hétvégén összesen 22 699 esetet detektáltak a hétvégén, ami csaknem 20%-os csökkenést jelent az előző hétvégéhez képest. 7440 beteget kezelnek kórházban, közülük 586-an vannak lélegeztetőgépen. A hétvégén 489 beteg hunyt el, így a napi elhunytak száma sajnos még mindig növekszik.
Az új esetek száma a hétvégén 22 ezer felett volt, ami napi adatra lebontva 7 566 főt jelent. Ez még mindig magas napi fertőzésszámnak tekinthető, de 18%-kal elmarad az előző hétvégén közölt napi 9 277 betegtől. Az új esetek mozgóátlaga így tovább csökkent, azaz úgy néz ki, hogy túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán...
Szerző: PORTFOLIO
2021.12.03.
Az új esetek száma a hétvégén 22 ezer felett volt, ami napi adatra lebontva 7 566 főt jelent. Ez még mindig magas napi fertőzésszámnak tekinthető, de 18%-kal elmarad az előző hétvégén közölt napi 9 277 betegtől. Az új esetek mozgóátlaga így tovább csökkent, azaz úgy néz ki, hogy túl vagyunk a negyedik hullám csúcsán...
SZABAD SZEMMEL: A LENGYEL ÁLLAMI TELEVÍZIÓ PRÓBÁLJA ELSIKÁLNI A SZÉLSŐSÉGESEK KUDARCÁT - ORBÁN VIKTOR TOVÁBBRA SEM TUD AZ EURÓPAI UNIÓ ERŐS EMBERE LENNI.
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.06.
Die Presse
A lap eredménytelennek tartja az európai szélsőjobbos pártok varsói tanácskozását, mert ott nem sikerült előrelépni a legfontosabb kérdésben, a két EP-frakció egyesítésében. A helyzet megszépítése azzal kezdődött, hogy a kormánykézen lévő lengyel állami TV szerint Le Pen cseppet sem oroszbarát és Moszkva sohasem adott kölcsönt a francia politikus pártjának. Minden más állítás csupán a liberális és baloldali ellenzék rosszindulatú híresztelése, amit fényesen bizonyít, hogy a vendég a lengyel fővárosban megkoszorúzta azoknak az emlékművét, akiket a háború után a Szovjetunióba hurcoltak.
A tények ugyan egészen mást bizonyítanak, de ez nem izgatta az ország erős emberét, aki Le Penen kívül meghívta az európai szélsőjobb tucatnyi többi vezérét is, köztük szövetségesét, Orbánt, valamint a spanyol Vox és az Olaszország Barátai elnökét. A részvevők kerekasztal mellett hallgatták végig Kaczynski fejtegetéseit, miszerint az új német kormány szövetségi Európát akar, továbbá, hogy több nemzetközi szerződés is korlátozza a nemzeti szuverenitást, valamint hogy elég a gender ideológiából, viszont nem szabad lemondani az európai identitásról.
Egyébiránt a televízió, a hatalom szócsöve egyetlen szóval sem említette, hogy ezúttal is hiábavalónak bizonyultak az egyesülési próbálkozások a hatékonyabb strasbourgi fellépés érdekében. Az sem került szóba, hogy a sztárvendégnek szánt Salvini nem ment el a tanácskozásra. Le Pen annak hangoztatásával igyekezett megszépíteni a dolgokat, hogy az érintettek a jövőben gyakrabban összejönnek egyeztetés céljából.
Der Standard
A bővítésért felelős magyar biztos – nem sokkal az Orbán-Dodik-találkozó után – jelentős engedményeket kíván tenni a boszniai szerbek vezetőjének, noha az felrúgja a Daytoni békemegállapodást. Ám amit Várhelyi Olivér javasol, az csak a politikus tárgyalási pozícióit erősíti.
A terv az, hogy Dodik fél évig nem forszírozza a Republika Srpska kiválását, és emberei feladják a bojkottot, visszatérnek a köztársasági intézményekbe. Cserébe rendezik a szerb részen lévő állami javak tulajdonjogát, eltörlik a legutóbbi nemzetközi biztos által hozott rendelkezést, amely büntetendőnek minősítette a háborús bűnök tagadását, végül pedig alkotmány-, illetve választási reform lesz.
Diplomaták szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekeznek megbékíteni a szerb kisebbség első emberét. A féléves türelmi idő csak arra szolgálna, hogy azalatt megoldják az állami javak kérdését. A politikusnak ugyanis sürgősen pénzre van szüksége, mert április végén 300 millió euró értékben kötvényeket dobott piacra a londoni tőzsdén, 4,75 %-os kamattal, és amögé olyan biztosítékokat kellene betenni, mint a trebinjei reptér vagy a driani vízi erőmű. Viszont ha nem fizeti a kamatokat, ily módon állami vagyont foglalhatnak majd le.
Természetesen senki sem gondolja, hogy a hathónapos határidő lejártával Dodik nem újítaná meg szakadár követeléseit. A kiéleződött helyzet láttán az Európai Külügyi Szolgálat különmegbízottat menesztett Szarajevóba, de róla úgy tudni, hogy arról igyekszik meggyőzni az egységes Bosznia híveit: Brüsszel szerint két részre kell felbontani a köztársaságot.
New York Times
A pápa drámai szavakkal igyekezett felébreszteni a részvétet a világban a menekültek iránt a görögországi Leszbosz szigetén. Azt mondta, hogy a nyomorultak szenvedései a civilizáció hajótörését jelentik. Ferenc öt év után látogatott el a helyszínre, de már egy új táborba, mert leégett a régi, ahol rettenetesek voltak az állapotok.
Hangsúlyozta azonban, hogy az eltelt időszakban így sem változott sok, pedig pont olyan súlyos globális kérdésről van szó, mint a járvány vagy az éghajlatváltozás. Legutóbb 12 migránst vitt magával, hogy azok végre egyenesbe jussanak, most úgy hírlik, hogy ezúttal 50 rászorulón segít, miután azok évek óta Leszboszon rekedtek.
Kiemelte, hogy kudarcot vallottak az átmeneti intézkedések, és hogy csakis a világméretű összefogás hozhatja el a megoldást. Gyilkosnak nevezte a menedékkérők iránt tanúsított közönyt és megállapította, hogy Európa cinikus módon nem vesz tudomást a szerencsétlenekről, ám ily módon halálra ítéli azokat a végeken. És mivel a földrész elfordul, a Földközi-tenger, oly sok civilizáció bölcsője olyan, mintha a halál tükre volna.
Illúziónak nevezte, hogy bárki azt higgye: elég, ha mi biztonságban vagyunk és elzárkózunk a bajban lévő emberekről, akik az ajtónkon kopogtatnak. Mint mondta, a történelem ezt tanítja, de még mindig nem okultunk belőle.
A lap hozzáteszi, hogy a migránsáradat felhozta a nacionalista és populista erőket az olyan, katolikus többségű államokban, mint Olaszország és Lengyelország. A magyar kormány azt állítja, hogy bevándorlás ellenes politikája és a határkerítés a keresztény kultúrát védelmezi. És bár ugyan a kontinensen némileg alábbhagyott a demagóg hullám, mára a migránsokkal szembeni ridegség a mindennapok része lett.
Der Standard
Az újság azt idézi a Szentatya leszboszi beszédéből, hogy azért kereste fel a tábort, ahol jelenleg 2500-an élnek konténerekben, mert meg akarta mondani az ott lévőknek, hogy velük van. Hogy lássa az arcukat és belenézzen a szemükbe. Mert a tekintetek tele vannak félelemmel és várakozással. Ezek a szemek már láttak erőszakot és szegénységet, vörösek a sok könnytől.
Ugyanakkor keserűen szólt arról, hogy Európa közönyös a menedékérők sorsa iránt. A kontinensen sokan úgy tesznek, mintha nem is létezne a probléma. A Földközi-tenger mind inkább hideg temető lesz, sírkövek nélkül. Azt meg külön sajnálatosnak nevezte, hogy közös pénzből falakat építsenek, amivel arra utalt, hogy javában drótkerítéseket emelnek az EU keleti határán. Úgy fogalmazott, hogy sok szívet is szögesdrót vesz körül, de ami manapság történik, az Ferencet a múlt század koncentrációs táboraira emlékezteti.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.06.
A lap eredménytelennek tartja az európai szélsőjobbos pártok varsói tanácskozását, mert ott nem sikerült előrelépni a legfontosabb kérdésben, a két EP-frakció egyesítésében. A helyzet megszépítése azzal kezdődött, hogy a kormánykézen lévő lengyel állami TV szerint Le Pen cseppet sem oroszbarát és Moszkva sohasem adott kölcsönt a francia politikus pártjának. Minden más állítás csupán a liberális és baloldali ellenzék rosszindulatú híresztelése, amit fényesen bizonyít, hogy a vendég a lengyel fővárosban megkoszorúzta azoknak az emlékművét, akiket a háború után a Szovjetunióba hurcoltak.
A tények ugyan egészen mást bizonyítanak, de ez nem izgatta az ország erős emberét, aki Le Penen kívül meghívta az európai szélsőjobb tucatnyi többi vezérét is, köztük szövetségesét, Orbánt, valamint a spanyol Vox és az Olaszország Barátai elnökét. A részvevők kerekasztal mellett hallgatták végig Kaczynski fejtegetéseit, miszerint az új német kormány szövetségi Európát akar, továbbá, hogy több nemzetközi szerződés is korlátozza a nemzeti szuverenitást, valamint hogy elég a gender ideológiából, viszont nem szabad lemondani az európai identitásról.
Egyébiránt a televízió, a hatalom szócsöve egyetlen szóval sem említette, hogy ezúttal is hiábavalónak bizonyultak az egyesülési próbálkozások a hatékonyabb strasbourgi fellépés érdekében. Az sem került szóba, hogy a sztárvendégnek szánt Salvini nem ment el a tanácskozásra. Le Pen annak hangoztatásával igyekezett megszépíteni a dolgokat, hogy az érintettek a jövőben gyakrabban összejönnek egyeztetés céljából.
Der Standard
A bővítésért felelős magyar biztos – nem sokkal az Orbán-Dodik-találkozó után – jelentős engedményeket kíván tenni a boszniai szerbek vezetőjének, noha az felrúgja a Daytoni békemegállapodást. Ám amit Várhelyi Olivér javasol, az csak a politikus tárgyalási pozícióit erősíti.
A terv az, hogy Dodik fél évig nem forszírozza a Republika Srpska kiválását, és emberei feladják a bojkottot, visszatérnek a köztársasági intézményekbe. Cserébe rendezik a szerb részen lévő állami javak tulajdonjogát, eltörlik a legutóbbi nemzetközi biztos által hozott rendelkezést, amely büntetendőnek minősítette a háborús bűnök tagadását, végül pedig alkotmány-, illetve választási reform lesz.
Diplomaták szerint mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy igyekeznek megbékíteni a szerb kisebbség első emberét. A féléves türelmi idő csak arra szolgálna, hogy azalatt megoldják az állami javak kérdését. A politikusnak ugyanis sürgősen pénzre van szüksége, mert április végén 300 millió euró értékben kötvényeket dobott piacra a londoni tőzsdén, 4,75 %-os kamattal, és amögé olyan biztosítékokat kellene betenni, mint a trebinjei reptér vagy a driani vízi erőmű. Viszont ha nem fizeti a kamatokat, ily módon állami vagyont foglalhatnak majd le.
Természetesen senki sem gondolja, hogy a hathónapos határidő lejártával Dodik nem újítaná meg szakadár követeléseit. A kiéleződött helyzet láttán az Európai Külügyi Szolgálat különmegbízottat menesztett Szarajevóba, de róla úgy tudni, hogy arról igyekszik meggyőzni az egységes Bosznia híveit: Brüsszel szerint két részre kell felbontani a köztársaságot.
New York Times
A pápa drámai szavakkal igyekezett felébreszteni a részvétet a világban a menekültek iránt a görögországi Leszbosz szigetén. Azt mondta, hogy a nyomorultak szenvedései a civilizáció hajótörését jelentik. Ferenc öt év után látogatott el a helyszínre, de már egy új táborba, mert leégett a régi, ahol rettenetesek voltak az állapotok.
Hangsúlyozta azonban, hogy az eltelt időszakban így sem változott sok, pedig pont olyan súlyos globális kérdésről van szó, mint a járvány vagy az éghajlatváltozás. Legutóbb 12 migránst vitt magával, hogy azok végre egyenesbe jussanak, most úgy hírlik, hogy ezúttal 50 rászorulón segít, miután azok évek óta Leszboszon rekedtek.
Kiemelte, hogy kudarcot vallottak az átmeneti intézkedések, és hogy csakis a világméretű összefogás hozhatja el a megoldást. Gyilkosnak nevezte a menedékkérők iránt tanúsított közönyt és megállapította, hogy Európa cinikus módon nem vesz tudomást a szerencsétlenekről, ám ily módon halálra ítéli azokat a végeken. És mivel a földrész elfordul, a Földközi-tenger, oly sok civilizáció bölcsője olyan, mintha a halál tükre volna.
Illúziónak nevezte, hogy bárki azt higgye: elég, ha mi biztonságban vagyunk és elzárkózunk a bajban lévő emberekről, akik az ajtónkon kopogtatnak. Mint mondta, a történelem ezt tanítja, de még mindig nem okultunk belőle.
A lap hozzáteszi, hogy a migránsáradat felhozta a nacionalista és populista erőket az olyan, katolikus többségű államokban, mint Olaszország és Lengyelország. A magyar kormány azt állítja, hogy bevándorlás ellenes politikája és a határkerítés a keresztény kultúrát védelmezi. És bár ugyan a kontinensen némileg alábbhagyott a demagóg hullám, mára a migránsokkal szembeni ridegség a mindennapok része lett.
Der Standard
Az újság azt idézi a Szentatya leszboszi beszédéből, hogy azért kereste fel a tábort, ahol jelenleg 2500-an élnek konténerekben, mert meg akarta mondani az ott lévőknek, hogy velük van. Hogy lássa az arcukat és belenézzen a szemükbe. Mert a tekintetek tele vannak félelemmel és várakozással. Ezek a szemek már láttak erőszakot és szegénységet, vörösek a sok könnytől.
Ugyanakkor keserűen szólt arról, hogy Európa közönyös a menedékérők sorsa iránt. A kontinensen sokan úgy tesznek, mintha nem is létezne a probléma. A Földközi-tenger mind inkább hideg temető lesz, sírkövek nélkül. Azt meg külön sajnálatosnak nevezte, hogy közös pénzből falakat építsenek, amivel arra utalt, hogy javában drótkerítéseket emelnek az EU keleti határán. Úgy fogalmazott, hogy sok szívet is szögesdrót vesz körül, de ami manapság történik, az Ferencet a múlt század koncentrációs táboraira emlékezteti.
ORBÁN, A KRAMPUSZOK RÉME
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.06.
Megnyugtató, a lét folytonosságát mutatja mintegy, hogy Orbán Viktor megbízhatóan és permanensen hozza most már a lepusztult, kiégett diktátori formáját, a jóságos atyuska, nép barátja, gyermekeink közös nagyapja és a mindent is tudó, mindenhez is értő napkeleti bölcs alakjában. Kivéve, amikkel egészségügyi okokból nem foglalkozik. Illetve boldog karácsonyt. Kemény ez az advent, úgy látszik, sorozat lesz a pedofíliából, hogy karácsonyig vasárnaponként a kedves vezető gyermekeinket abuzálja a jelek szerint a bávatag szülők egyetértésével. Elvannak egymással, és soha nem lesz vége.
A tegnapi részben a Mikulás volt a vezérfonal, amire az előadás felfűződött messzeható tanulságokkal, miszerint a kedves vezető már nem fél a krampusztól, sőt. Mint kiderült: „Mikor gyerek voltam, akkor féltem a krampusztól, de most már a krampuszok félnek tőlem”. Máris itt áll előttünk megint a rendíthetetlen végvári vitéz, maga a rettenthetetlen szinte, a Mel Gibsonba ojtott Chuck Norris kevlármellényben a függöny mögött. Mégsem ez az érdekes igazán, hanem az volna az, kik azok a krampuszok, akik reszketnek a mi trottyosunktól, hogy kire gondolt a költő.
A hátán elcipelt libernyákokra minden bizonnyal, hiszen ne feledjük, a vasárnapi matiné a varsói látogatás után zajlott, ahol a magyar krampuszok réme találkozott Európa már náculni készülő fasisztáival, hogy kidolgozzák a hatalom átvételének forgatókönyvét, de nem sikerült. Érthető tehát, hogy a valóság elől az álomvilágba menekül népünk jótevője, aki azt is beadta a szerencsétlen gyerekeknek, hogy ugyan fölülhetne a Mikulás szánjára, ámde nem ül. Mielőtt szó szerint látnánk a képzeteket, most gondoljuk meg a dolgot: Orbán, a Mikulás cimborája és a krampuszok réme.
„Felülhetnék, hogy ha erre kanyarodna a Mikulás a szánjával, de annyi gyerekhez kell mennie, hogy erre sosincs ideje, engem ezért mindig kihagy. Így nem tudok felülni, még akkor sem, ha egyébként felülhetnék.” – Ámítja a kis szarosokat Orbán, aki így a saját alakját terjeszti ki a mesék birodalmába, mert gondoljuk meg, aki a Mikulással cimborál, az minden más csodára is képes, innen már csak egy lépés, hogy maga is mitikus hőssé váljon. Attól tartok, a két hét múlva esedékes részben majd az fog kiderülni, hogy Jézus is a haveri körbe tartozik, per tu a megváltó.
Mindebben egyébként az az igazán elborzasztó, hogy nagy valószínűséggel olyan gyerek nincs, aki ezt nézi vagy hallgatja, ellenben reszkető nyakú Joli nénik dögivel, és máris előttünk a recept, mikét tenyésznek az esernyővel kardozó amazonok, és születnek meg a Viktor áj lávjú táblák, mert a mesterterv végül is, ez. A módszer egyébként hasznos, de leginkább röhejesen aljas, ami azt mutatja, hogy a kedves vezető odáig züllött, más eszközei már nem is igen vannak. Minden nap reggeltől estig ez a meséket hazudozó szélhámos áll előttünk...
Szerző: Rezeda
2021.12.06.
A tegnapi részben a Mikulás volt a vezérfonal, amire az előadás felfűződött messzeható tanulságokkal, miszerint a kedves vezető már nem fél a krampusztól, sőt. Mint kiderült: „Mikor gyerek voltam, akkor féltem a krampusztól, de most már a krampuszok félnek tőlem”. Máris itt áll előttünk megint a rendíthetetlen végvári vitéz, maga a rettenthetetlen szinte, a Mel Gibsonba ojtott Chuck Norris kevlármellényben a függöny mögött. Mégsem ez az érdekes igazán, hanem az volna az, kik azok a krampuszok, akik reszketnek a mi trottyosunktól, hogy kire gondolt a költő.
A hátán elcipelt libernyákokra minden bizonnyal, hiszen ne feledjük, a vasárnapi matiné a varsói látogatás után zajlott, ahol a magyar krampuszok réme találkozott Európa már náculni készülő fasisztáival, hogy kidolgozzák a hatalom átvételének forgatókönyvét, de nem sikerült. Érthető tehát, hogy a valóság elől az álomvilágba menekül népünk jótevője, aki azt is beadta a szerencsétlen gyerekeknek, hogy ugyan fölülhetne a Mikulás szánjára, ámde nem ül. Mielőtt szó szerint látnánk a képzeteket, most gondoljuk meg a dolgot: Orbán, a Mikulás cimborája és a krampuszok réme.
„Felülhetnék, hogy ha erre kanyarodna a Mikulás a szánjával, de annyi gyerekhez kell mennie, hogy erre sosincs ideje, engem ezért mindig kihagy. Így nem tudok felülni, még akkor sem, ha egyébként felülhetnék.” – Ámítja a kis szarosokat Orbán, aki így a saját alakját terjeszti ki a mesék birodalmába, mert gondoljuk meg, aki a Mikulással cimborál, az minden más csodára is képes, innen már csak egy lépés, hogy maga is mitikus hőssé váljon. Attól tartok, a két hét múlva esedékes részben majd az fog kiderülni, hogy Jézus is a haveri körbe tartozik, per tu a megváltó.
Mindebben egyébként az az igazán elborzasztó, hogy nagy valószínűséggel olyan gyerek nincs, aki ezt nézi vagy hallgatja, ellenben reszkető nyakú Joli nénik dögivel, és máris előttünk a recept, mikét tenyésznek az esernyővel kardozó amazonok, és születnek meg a Viktor áj lávjú táblák, mert a mesterterv végül is, ez. A módszer egyébként hasznos, de leginkább röhejesen aljas, ami azt mutatja, hogy a kedves vezető odáig züllött, más eszközei már nem is igen vannak. Minden nap reggeltől estig ez a meséket hazudozó szélhámos áll előttünk...
VITÁK, DERŰK ÉS ELISMERETLEN MUNKÁK - A 444 LEGFONTOSABB NÉGY CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.12.06.
Jó reggelt az első
teljesen decemberi hét elején!
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.12.06.
A 4 legfontosabb
cikkünk ma reggel:
- „Nem sajnálatot, hanem felelősséget
érzek”
- A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is
- „Csóró vagyok, csúnya vagyok, szarok a
ruháim és az emberiség szar”
- A hideg polgárháború nagyobb kárt okoz
az országnak, mint a korrupció
Ez a 444
reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)