Szerző: 444.hu
2021.12.04.
Beszélgetés Tölgyessy Péterrel.
2021. december 5., vasárnap
MIKOR VOLT MAGYARORSZÁG LEGKÖZELEBB A NYUGATI TÍPUSÚ FOGYASZTÓI TÁRSADALOMHOZ?
G7.HU / PODCAST
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.05.
Podcastunkban Botos János gazdaságtörténész, egyetemi tanárral és Pásztory Ádámmal, az OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk a globális és magyar ipar- és gazdaságtörténet 150 évéről...
Szerző: LÁSZLÓ PÁL
2021.12.05.
SZENDREY JÚLIA: BÁRKI LEHET MIKULÁS!
QUBIT
Szerző: GYIMESI EMESE
2021.12.05.
Szendrey Júlia 19. századi meséje szerint a Mikulás nem a Lappföldről hozza a gyerekeknek szánt meglepetést, hanem a pesti Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amiket azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt. A mesében ráadásul a Mikulás nem a megszokott püspök formájában jelenik meg: nemtől, kortól függetlenül bárkiben ott rejtőzhet.
Szendrey Júlia először több mint másfél évszázada kiadott, nemsokára kötetben is megjelenő meséje csodálatos képest fest arról, hogy miként zajlott a Mikulásvásár a 19. századi Pest szívében, milyen ajándékokat kaptak a polgárcsaládokban született gyermekek, és hogyan képzelték el a Mikulást. Noha az utóbbi években egyre inkább köztudottá vált, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor múzsája, hanem önálló alkotó is volt, jelenleg ismert összes elbeszélése és meséje 2021 decemberében jelenik meg először nyomtatásban. Ezek között olvasható Mikulás című írás, amely már Szendrey Júlia kortársai számára sem volt ismeretlen, mivel 1863-ban Arany János kiadta tekintélyes lapjában, a Koszorúban.
Szendrey Júlia műveiben gyakran felvillannak a korabeli polgári világkép sajátosságai és saját családi közegének jellemzői: kisfiainak alakját több meséjében is megörökítette. Gyermekei azonban nemcsak a művek tartalmát inspirálták; az elbeszélésmódra is jelentős hatást gyakorolt az, hogy ők jelentették az elsődleges célközönséget. Szendrey Júlia közvetlen hangvételű, játékosan kedves, az élőbeszéd könnyedségével megfogalmazott Mikulás-meséjében egy anya szemén keresztül láthatjuk az 1860-as évek pesti Belvárosának legfontosabb piacterét: a Városház teret, amely a mai Március 15. tér, a Piarista köz és a Váci utca között helyezkedett el. A történet kiindulópontja a kíváncsi gyermekek állandóan visszatérő kérdése: milyen a Mikulás, hogyan jön és hogyan hozza a sok meglepetést. A mese szerint a Mikulás a Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amit aztán azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt...
Szerző: GYIMESI EMESE
2021.12.05.
Szendrey Júlia először több mint másfél évszázada kiadott, nemsokára kötetben is megjelenő meséje csodálatos képest fest arról, hogy miként zajlott a Mikulásvásár a 19. századi Pest szívében, milyen ajándékokat kaptak a polgárcsaládokban született gyermekek, és hogyan képzelték el a Mikulást. Noha az utóbbi években egyre inkább köztudottá vált, hogy Szendrey Júlia nem csupán Petőfi Sándor múzsája, hanem önálló alkotó is volt, jelenleg ismert összes elbeszélése és meséje 2021 decemberében jelenik meg először nyomtatásban. Ezek között olvasható Mikulás című írás, amely már Szendrey Júlia kortársai számára sem volt ismeretlen, mivel 1863-ban Arany János kiadta tekintélyes lapjában, a Koszorúban.
Szendrey Júlia műveiben gyakran felvillannak a korabeli polgári világkép sajátosságai és saját családi közegének jellemzői: kisfiainak alakját több meséjében is megörökítette. Gyermekei azonban nemcsak a művek tartalmát inspirálták; az elbeszélésmódra is jelentős hatást gyakorolt az, hogy ők jelentették az elsődleges célközönséget. Szendrey Júlia közvetlen hangvételű, játékosan kedves, az élőbeszéd könnyedségével megfogalmazott Mikulás-meséjében egy anya szemén keresztül láthatjuk az 1860-as évek pesti Belvárosának legfontosabb piacterét: a Városház teret, amely a mai Március 15. tér, a Piarista köz és a Váci utca között helyezkedett el. A történet kiindulópontja a kíváncsi gyermekek állandóan visszatérő kérdése: milyen a Mikulás, hogyan jön és hogyan hozza a sok meglepetést. A mese szerint a Mikulás a Városház téren vásárolja meg a sok szép ajándékot, amit aztán azok a jó gyermekek kapnak meg, akik türelmesen várják őt...
EGYENES LABIRINTUS – PILINSZKY JÁNOS KÖLTÉSZETÉRŐL
MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.12.05.
„Auschwitz ma múzeum. Falai között a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb.Legotthonosabb tárgyaink, hétköznapi civilizációnk szinte valamennyi eszköze – az utolsó elhányt bádogkanálig – soha nem látott metamorfózison ment itt keresztül. Egyrészt puszta funkciójára süllyedt, oda, ahová annak előtte csak a kínzószerszámok, másrészt ugyanezek a tárgyak, beleértve az eredendően kínzásra szánt eszközöket, lettek végül is a század legsajátosabb ereklyéi. Valamennyit egyazon jelentés elvéthetetlen jegyei borítják. Ütések és kopások, miknek kibetűzésére alig tettünk valamit. Pedig ezek a század betűi; ezek a kor betűformái. A passé realitásába egyedül az áldozatok jutottak el. Övék ma minden jelentés. A botránykeltők eleve megrekedtek valamiféle örökös conditionnelben.
Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.”
Pilinszky János Ars poetica helyett című esszéjéből idéztük e sorokat.[1] A „teremtő képzelet” sorsa korunkban című másik, döntően fontos szövegében, amely egy poigny-i konferencián hangzott el[2], így fogalmaz:
„Bukásunk a teremtés realitását a puszta egzisztálás irrealitásává redukálta. Azóta a művészet a képzelet morálja, hozzájárulása, verítékes munkája a teremtés realitásának, inkarnációjának a beteljesítésére, helyreállítására.”
Ehhez nincs mit hozzátenni – egyrészt azért, mert amit Pilinszky János mond, az teljesen világos, másrészt meg azért, mert minden kommentár megszégyenül a megszenvedett, zárt és sebezhető-érinthetetlen mondatok mellett. A költő interjúkban többször is célzott arra, hogy beteg, félig néma nagynénje mellett töltött gyermekkora állandósította benne a nyelvvel, a beszéddel való küzdelmet.
Valóban: Pilinszky nem „míves” költő, eszköztára viszonylag szegény és az, hogy – nézetem szerint – az európai költészet legnagyobbjai közül is kevesen mérhetők hozzá, csak azt bizonyítja, milyen kevéssé fontos ez, amennyiben a végleges dac és az ellenállhatatlan elhivatás széttör minden korlátot és a költő minimális műfogással és fagyhalálra szánt retorikával eléri, hogy közvetlenül hozzánk beszéljen. Kultúra, előítélet, másfajta világszemlélet, indulatok ellenére megvalósítani ezt a közvetlenséget – ezt az erkölcsi szférában szeretetnek hívják, a művészet szakszótárából a terminus hiányzik. Ez teszi érthetővé Pilinszky fiatalabbkori verseinek néha érthetetlenül érzelmes didakticizmusát, kissé ügyetlenül szépséget erőltető Nyugat-utánérzéseit, gyarló rímeit: a költő küzdelme céltudatos volt, és duktusa egyre javult, mondatai egyre feszesebbek, pontosabbak lettek, eladdig, hogy immár semmi nem homályosíthatja el azt, amit mondani akar...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2021.12.05.
Mindaz, ami itt történt, botrány, amennyiben megtörténhetett, és kivétel nélkül szent, amennyiben megtörtént.”
Pilinszky János Ars poetica helyett című esszéjéből idéztük e sorokat.[1] A „teremtő képzelet” sorsa korunkban című másik, döntően fontos szövegében, amely egy poigny-i konferencián hangzott el[2], így fogalmaz:
„Bukásunk a teremtés realitását a puszta egzisztálás irrealitásává redukálta. Azóta a művészet a képzelet morálja, hozzájárulása, verítékes munkája a teremtés realitásának, inkarnációjának a beteljesítésére, helyreállítására.”
Ehhez nincs mit hozzátenni – egyrészt azért, mert amit Pilinszky János mond, az teljesen világos, másrészt meg azért, mert minden kommentár megszégyenül a megszenvedett, zárt és sebezhető-érinthetetlen mondatok mellett. A költő interjúkban többször is célzott arra, hogy beteg, félig néma nagynénje mellett töltött gyermekkora állandósította benne a nyelvvel, a beszéddel való küzdelmet.
Valóban: Pilinszky nem „míves” költő, eszköztára viszonylag szegény és az, hogy – nézetem szerint – az európai költészet legnagyobbjai közül is kevesen mérhetők hozzá, csak azt bizonyítja, milyen kevéssé fontos ez, amennyiben a végleges dac és az ellenállhatatlan elhivatás széttör minden korlátot és a költő minimális műfogással és fagyhalálra szánt retorikával eléri, hogy közvetlenül hozzánk beszéljen. Kultúra, előítélet, másfajta világszemlélet, indulatok ellenére megvalósítani ezt a közvetlenséget – ezt az erkölcsi szférában szeretetnek hívják, a művészet szakszótárából a terminus hiányzik. Ez teszi érthetővé Pilinszky fiatalabbkori verseinek néha érthetetlenül érzelmes didakticizmusát, kissé ügyetlenül szépséget erőltető Nyugat-utánérzéseit, gyarló rímeit: a költő küzdelme céltudatos volt, és duktusa egyre javult, mondatai egyre feszesebbek, pontosabbak lettek, eladdig, hogy immár semmi nem homályosíthatja el azt, amit mondani akar...
SZABAD SZEMMEL - FERENC PÁPA: A DEMAGÓGIA ÉS A TEKINTÉLYELVŰSÉG ÁLTAL KÍNÁLT „KÖNNYŰ VÁLASZOK” FENYEGETIK A DEMOKRÁCIÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.05.
A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.12.05.
Yahoo/AP
A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban, a demokrácia szülőhelyén. Ferenc szerint a demagógia és a tekintélyelvűség által kínált „könnyű válaszok” fenyegetik a demokráciát. Ezért arra szólított fel, hogy Európa a közös jót nézze, ne pedig a szűk, nemzeti érdekeket. Mint mondta, csakis az erőteljes nemzetközi együttműködés segíthet megoldani olyan feladatokat, mint a környezetvédelem, valamint a járvány és a szegénység visszaszorítása.
Aggodalommal állapította meg, hogy szorul vissza a demokrácia és nem csupán a kontinensen. A beszédben egyetlen országot sem nevezett néven, de a tudósítás emlékeztet arra, hogy az EU éles jogállami vitában áll Magyarországgal és Lengyelországgal. Mellesleg pont amikor az egyházfő a populista veszedelmet feszegette, Varsóban arra jutottak a jobboldali-populista pártok vezetői, hogy a nemzeti szuverenitás védelmében szorosabb összefogást alakítanak ki Strasbourgban.
Ehhez képest a szentatya arról beszélt, hogy a demokrácia egykori, görögországi bölcsőjéből mára a demokratikus népek nagy otthona lett. Ez pedig az Európai Unió és a béke és szolidaritás, amit a szervezet testesít meg oly sokak számára. Ám ez az álom most veszélybe került a gazdasági gondok és a járvány okozta pusztítások miatt. A kettő felszíthatja a nacionalista érzelmeket. Úgy jelenhet meg, hogy elkerülhetetlen az autokrácia, vonzónak tűnhetnek a populizmus könnyű válaszai.
Az ellenszer azonban nem az, hogy megszállottan hajhásszuk a népszerűséget, egy csomó kilátástalan ígéretet teszünk: jó politikát kell folytatni. Kitért arra is, hogy a vírust legjobban az oltásokkal lehet legyűrni. Az utat ugyanakkor beárnyékolta, hogy 3 napja meghalt a Vatikán brüsszeli uniós nagykövete, aki hivatalos közlés szerint Budapesten, a pápa kíséretében kapta meg a fertőzést.
Spiegel
Nemzeti Napkirályként mutatja be Orbán Viktort a lap, merthogy errefelé ő az állam. Az „Orbán és a demokrácia szétesése” című terjedelmes politikai körkép megállapítja, hogy az urambátyám-rendszer, az EU elleni támadások révén a kormányfő autokráciát csinál az országból. De miért engedik meg a magyarok, hogy ezt tegye velük?
Azt hirdeti a politikus, hogy Kelet és Nyugat, a gyökértelen liberálisok és a sziklaszilárd hazafiak között Hegyeshalomnál húzódik a határ. Csakis az ő hazájában nem kell még félniük az embereknek a bevándorlástól és a kereszténység elvesztésétől. Pedig annak idején nem így indult, ám az egykori cingár provokatőrre alig lehet ráismerni. Leszámol az EU jogi és erkölcsi normáival.
Ám úgy tűnik, lassan a végéhez közeledik a Bizottság és az Európai Parlament türelme, Von der Leyen visszatartja a 7,2 milliárd eurós gazdasági segélycsomag első részét és Brüsszel a napokban levélben diagnosztizálta az orbáni rendszer bajait: a sógorság-komaságot és az elfogult bíráskodást. Az eredmény az lehet, hogy Budapest rövidesen kénytelen lesz milliárdokról lemondani.
Miért tart az autokrácia felé az az ország, amely korábban igen nagy szerepet játszott a kelet-nyugati közeledésben? Hogyan lehetséges, hogy mintadiákból pária lett? Miként tudja Orbán, az egykori rettenthetetlen antikommunista manapság populista bujtogatóként meggyőzni a szavazók többségét?
Oroszi Babett újságíró azt mondja, Felcsút cseppben a tengerként mutatja a rezsim sajátosságait: a haverság fontosságát, a korrupciót, nagyzási mániát, a hagyományokra büszke magyarságot és a futball őrületet. Orbán tudatosan hangoztatja vidéki származását, nála ez a populista megjelenés alapvető része. Ám a szakértő biztos abban, hogy a szerénység csupán álca, mert Orbán módszeresen vegyíti a politikát és az üzletet.
A szakértő már kiderítette, hogy az Orbán-bányákból szinte az egész országba visznek követ a nagy építkezésekhez, a fiú gondoskodik az apa cégének megrendelésekről. Tavaly csupán az első párt hónapban négy olyan vállalkozás vitte el az állami megbízások jó egynegyedét, amely közel áll a miniszterelnökhöz. Köztük van a nemzeti vej egyik érdekeltsége is. Az összérték 80 millió euró, vetélytárssal a legtöbbször nem kellett megküzdeni.
A politikus cseppet sem titkolja, hogy a hivatalos versenytárgyalások gyakran politikai alapon dőlnek el, mert létre kell hozni a hazai vállalkozói réteget. Csak éppen Hatvanpusztán folyik a luxus uradalom építkezése és a Fideszben egyre többen félnek, hogy hasonló leleplező felvételek jelennek meg az elit palotáiról, amint amelyet Navalnij hozott nyilvánosságra Putyinról.
Hivatalos tájékoztatást persze nem lehet kapni ilyen ügyekben, ezt Oroszi sűrűn tapasztalja. A hallgatás fala gátolja, hogy a sajtó túl mélyen beleláthasson az orbáni presztízs építkezések anyagi vonatkozásaiba, a család üzleti tevékenységébe. Egy gyerekkori barát úgy véli, hogy a miniszterelnököt a felkapaszkodottak becsvágya hajtja. Nem csupán a leghatalmasabb, hanem a leggazdagabb is ő akar lenni.
Erős vezetőként adja el magát. Azért népszerű, mert azt ígéri, hogy megvédi az embereket a bevándorlóktól, idegen hatalmaktól, a munkanélküliségtől. Tekintélyének még a Szájer-botrány sem ártott. Fodor Gábor azt mondja róla, hogy másoknál előbb fedezte fel: a piacon igény van a jobboldali-konzervatív nacionalizmusra.
Nem lehet azonban kideríteni, mi rejlik az élcsapat hermetikusan elzárt gondolkodásmódja mögött, mert az interjúkat lemondják, a kérdéseket előre be kell nyújtani, megjelenés előtt elkérik a cikkeket. Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közelinek tartott Nézőpont vezetője ugyanakkor azt állítja, hogy a külföldi tájékoztatás sok mindent félreért. Orbán nem Európa ellensége, csak nem kér idegen hatalmak gyámkodásából.
A Soros elleni propagandának pedig semmi köze az antiszemitizmushoz, csakis a liberális migrációs politika elutasítása mozgatja. Ivan Krasztev szerint a térségben általában fenntartásokat tapasztalni a Nyugati erkölcsi eszményeivel szemben, mert ezek az országok félnek attól, hogy felhígul a nemzeti identitás.
Magyarországon az eredmény az illiberális demokrácia lett, amelyben állítólag korlátlanul érvényesül a népakarat. Pl. amikor elveszik a menekültek jogait.
Az biztos, hogy Orbán a következő időszakban minden lehetséges eszközt igénybe vesz a kampányhoz. A sajtót, a bíróságokat, hatóságokat, egyetemeket és alapítványokat telerakta a saját embereivel. Így betehet a következő kormánynak, ha el is veszti a választásokat. Erősen korlátozta az önkormányzatok jogait. A fővárost saját ízlése szerint építteti át, ebbe a helyi vezetés nem szólhat bele.
Misszionárius küldetéséről árulkodik a dolgozószobájában kiakasztott fémtábla, rajta 7 bölcsességgel, így pl, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.
Politico
Nem léptek frigyre kétnapos varsói találkozójukon az európai szélsőjobb vezérei, köztük Kaczynski, Orbán és Le Pen. A 15 párt képviselői megvitatták a szorosabb együttműködést, továbbá hogy összehangolják álláspontjukat a szavazások előtt az EP-ben, de közös frakció létrehozása nem szerepel a záróközleményben.
A legnagyobb nacionalista, bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus tömörülések vezetői azért megint nekifutottak, hogy valamiféle nagy koalíciót hozzanak létre. Le Pen egyik strasbourgi képviselője elismerte azonban, hogy sokat nem értek el. Akárcsak a júliusban kiadott közös nyilatkozat, amelyből kimaradt, hogy egységes pártban gondolkodik a 16 aláíró szervezet.
Megvan az oka, hogy miért ilyen hideg-meleg a viszony a szélsőjobbon. Örülnek ugyan a sajtónyilvánosságnak, de szándékaik gyakorta eltérnek. Ideológiájuk kulcskérdésekben ütközik. Időnként pedig egyszerűen ki nem állhatják a másikat. Pedig volna teteje, hogy összefogjanak. Az ugyanis több pénzt, megszólalási lehetőséget, befolyást hozna nekik az Európai Parlamentben.
Egyesek számára viszont járna hátulütővel: A Konzervatív és Reformer frakció (ECR) már tett szert némi súlyra, a rivális Identitás és Demokrácia viszont meglehetősen elszigetelt. Ha egyesülnének, az ECR tagjai könnyen azt vehetik észre, hogy kitaszítottnak számítanak új elvbarátjaik oldalán.
Mellesleg már hetek óta megy az egymásra mutogatás köztük, ki a felelős, amiért nem sikerül az összekapaszkodás. A PiS-nek nincs kedve szövetkezni, mert akkor megszűnne jelenlegi, igen előnyös helyzete a konzervatívok és reformerek soraiban. Ezt az ID részéről a szemére is vetik.
A Fidesz egyik politikusa megerősíti, hogy a lengyelek egyelőre haboznak, viszont a magyar párt nagyon is szeretne egy új frakciót, hogy jobban tudja hallatni a hangját. Viszont ezt a törekvést akadályozzák az Oroszország körüli ellentétek.
Orbánnak jól jön a varsói fórum, mert alátámasztja, hogy másokkal együtt ő mozgatja a szálakat a jobboldalon. Miután kilépett a Néppártból, igyekszik szorosabbra fonni a viszonyt Lengyelországgal és Olaszországgal. Ideértve, hogy most már hajlandó tárgyalni Le Pennel is, mert új szövetségesekre van szüksége. Hiszen egyre jobban magára marad az EU-ban és kemény erőpróba elé néz a jövő évi választáson.
Libération
Le Pen Varsó után is kénytelen tovább keresni az európai nacionalisták szövetségét. A cél változatlanul az, hogy egybeolvadjon a két érintett frakció Strasbourgban. A francia párt egyik EP törvényhozója bizakodik, hogy meglesz az egység még a mostani parlament mandátumának lejárta előtt, szerinte efelé halad a történelem. Nicholas Bay azzal érvelt, hogy 7 éve még teljesen lehetetlennek tűnt a közös csoport létrehozatala, de ma már cseppet sem az.
Az igazság persze az, hogy a mostani, kétnapos tanácskozás alig-alig vitt közelebb az áhított célhoz, annyi a gátló tényező. Hiszen ezek a pártok sokszor vetélkednek egymással, elég csak Olaszországot venni. Philipe Lamberts, a belga zöldek vezetője emlékeztet arra, hogy a szélsőjobb történetét végigkíséri a kis szekták rivalizálása. És nem mindenki hajlandó feladni mégoly csekély hatalmát sem. Az ECR a strasbourgi cordon sanitaire jó oldalán van, nem szeretne átkerülni a rossz oldalra, ahol az ID található.
Orbán sem vágyik arra, hogy elvesszen a befolyása, ha a 12 fideszes képviselő belépne az új szövetségbe. Azon kívül összerúgná a patkót Németországgal, ha összeállna az AfD-vel. Viszont már tárgyal Le Pennel, ami sokat elárul arról, hogy annak pártja már nem számít annyira veszélyesnek, de azt is mutatja, hogy Európa közeledik a szélsőjobbhoz.
Le Figaro
Az európai nacionalista pártok vezetői megvitatták az átfogó szövetség tervét, de hivatalos megállapodásra nem tudtak jutni. Le Pen mindenesetre így is örül és eredményesnek tartja a találkozót, főleg, mivel lesznek további egyeztetések. Szükségesnek tartja azonban, hogy mindenképpen alakuljon meg az új képviselői csoport, mert az új német koalíció célként jelölte meg az Európai Egyesült Államokat. Azon kívül bizonyosan rásegít, hogy még nagyobb legyen a migrációs nyomás.
Neue Kronen Zeitung
Az Osztrák Szabadságpárt, amelyet az alelnök asszony képviselt Varsóban, nyilatkozatban erősítette meg, hogy teljes mértékben egyetért az elfogadott közös nyilatkozattal. A cél az, hogy megmaradjon Európában a szuverén nemzetállamok kulturális és politikai sokszínűsége, illetve legfőbbképpen, hogy ne összpontosuljon még több hatalom Brüsszel kezében. Ezen felül azt is el kell érni, hogy minél több jogkör kerüljön vissza a nemzeti kormányokhoz a többi közt a migráció és a határvédelem kérdésében.
A törekvések összehangolása Strasbourgban pedig azt segíti, hangsúlyozza az FPÖ, hogy a hazafias erők hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket, jobban bele tudjanak szólni a földrész jövőjébe. A lap megjegyzi: ezek a pártok félnek attól, hogy országuk veszt szuverenitásából az EU miatt.
Die Presse
Kelet-Európa elnéptelenedik, mert alacsony a születésszám, és minden évben 100 ezrek vándorolnak nyugatra. A szerb kormány úgy akar gátat vetni ennek a folyamatnak, hogy emeli a juttatást az újszülöttek után. Vucsics elnök szerint lassan megszűnik a nemzet, itt tenni kell. Ezért januártól megháromszorozzák a jelenleg 850 eurós összeget.
A vírus is megtizedelte a lakosságot, a szerbeknél tavaly 115 ezer áldozatot követelt, míg csupán 62 ezer gyerek jött a világra. Azon felül évente 50-60 ezren mennek külföldre dolgozni munkát keresve. Az ENSZ most megjelent tanulmánya szerint ezek az emberek stabil életkörülményeket akarnak, jobb kilátásokat, de elegük van a korrupcióból is.
Viszont ily módon odahaza iskolákat, kórházakat, rendelőket zárnak be, ami szintén hozzájárul az emigráláshoz, illetve a lakosság elöregedéséhez. A régió azonban már csak azért sem tud igazán kitörni az ördögi körből, mert nyugaton magasabb az életszínvonal és a folyamatosan szükség van új munkaerőre.
Bevándorlók ezzel szemben azért nem jönnek a térségbe, mert alacsony a bérszínvonal, meg azután a populista magyar és lengyel kormány hallani sem akar migránsokról. A térség a 90-es évek óta 18 millió embert vesztett, de az előrejelzések szerint a helyzet csak egyre rosszabbra fordul. Ezen még az állami ösztönzők és a hazafias, patetikus jelszavak sem segítenek.
A populizmus veszélyére figyelmeztetett a pápa Görögországban, a demokrácia szülőhelyén. Ferenc szerint a demagógia és a tekintélyelvűség által kínált „könnyű válaszok” fenyegetik a demokráciát. Ezért arra szólított fel, hogy Európa a közös jót nézze, ne pedig a szűk, nemzeti érdekeket. Mint mondta, csakis az erőteljes nemzetközi együttműködés segíthet megoldani olyan feladatokat, mint a környezetvédelem, valamint a járvány és a szegénység visszaszorítása.
Aggodalommal állapította meg, hogy szorul vissza a demokrácia és nem csupán a kontinensen. A beszédben egyetlen országot sem nevezett néven, de a tudósítás emlékeztet arra, hogy az EU éles jogállami vitában áll Magyarországgal és Lengyelországgal. Mellesleg pont amikor az egyházfő a populista veszedelmet feszegette, Varsóban arra jutottak a jobboldali-populista pártok vezetői, hogy a nemzeti szuverenitás védelmében szorosabb összefogást alakítanak ki Strasbourgban.
Ehhez képest a szentatya arról beszélt, hogy a demokrácia egykori, görögországi bölcsőjéből mára a demokratikus népek nagy otthona lett. Ez pedig az Európai Unió és a béke és szolidaritás, amit a szervezet testesít meg oly sokak számára. Ám ez az álom most veszélybe került a gazdasági gondok és a járvány okozta pusztítások miatt. A kettő felszíthatja a nacionalista érzelmeket. Úgy jelenhet meg, hogy elkerülhetetlen az autokrácia, vonzónak tűnhetnek a populizmus könnyű válaszai.
Az ellenszer azonban nem az, hogy megszállottan hajhásszuk a népszerűséget, egy csomó kilátástalan ígéretet teszünk: jó politikát kell folytatni. Kitért arra is, hogy a vírust legjobban az oltásokkal lehet legyűrni. Az utat ugyanakkor beárnyékolta, hogy 3 napja meghalt a Vatikán brüsszeli uniós nagykövete, aki hivatalos közlés szerint Budapesten, a pápa kíséretében kapta meg a fertőzést.
Spiegel
Nemzeti Napkirályként mutatja be Orbán Viktort a lap, merthogy errefelé ő az állam. Az „Orbán és a demokrácia szétesése” című terjedelmes politikai körkép megállapítja, hogy az urambátyám-rendszer, az EU elleni támadások révén a kormányfő autokráciát csinál az országból. De miért engedik meg a magyarok, hogy ezt tegye velük?
Azt hirdeti a politikus, hogy Kelet és Nyugat, a gyökértelen liberálisok és a sziklaszilárd hazafiak között Hegyeshalomnál húzódik a határ. Csakis az ő hazájában nem kell még félniük az embereknek a bevándorlástól és a kereszténység elvesztésétől. Pedig annak idején nem így indult, ám az egykori cingár provokatőrre alig lehet ráismerni. Leszámol az EU jogi és erkölcsi normáival.
Ám úgy tűnik, lassan a végéhez közeledik a Bizottság és az Európai Parlament türelme, Von der Leyen visszatartja a 7,2 milliárd eurós gazdasági segélycsomag első részét és Brüsszel a napokban levélben diagnosztizálta az orbáni rendszer bajait: a sógorság-komaságot és az elfogult bíráskodást. Az eredmény az lehet, hogy Budapest rövidesen kénytelen lesz milliárdokról lemondani.
Miért tart az autokrácia felé az az ország, amely korábban igen nagy szerepet játszott a kelet-nyugati közeledésben? Hogyan lehetséges, hogy mintadiákból pária lett? Miként tudja Orbán, az egykori rettenthetetlen antikommunista manapság populista bujtogatóként meggyőzni a szavazók többségét?
Oroszi Babett újságíró azt mondja, Felcsút cseppben a tengerként mutatja a rezsim sajátosságait: a haverság fontosságát, a korrupciót, nagyzási mániát, a hagyományokra büszke magyarságot és a futball őrületet. Orbán tudatosan hangoztatja vidéki származását, nála ez a populista megjelenés alapvető része. Ám a szakértő biztos abban, hogy a szerénység csupán álca, mert Orbán módszeresen vegyíti a politikát és az üzletet.
A szakértő már kiderítette, hogy az Orbán-bányákból szinte az egész országba visznek követ a nagy építkezésekhez, a fiú gondoskodik az apa cégének megrendelésekről. Tavaly csupán az első párt hónapban négy olyan vállalkozás vitte el az állami megbízások jó egynegyedét, amely közel áll a miniszterelnökhöz. Köztük van a nemzeti vej egyik érdekeltsége is. Az összérték 80 millió euró, vetélytárssal a legtöbbször nem kellett megküzdeni.
A politikus cseppet sem titkolja, hogy a hivatalos versenytárgyalások gyakran politikai alapon dőlnek el, mert létre kell hozni a hazai vállalkozói réteget. Csak éppen Hatvanpusztán folyik a luxus uradalom építkezése és a Fideszben egyre többen félnek, hogy hasonló leleplező felvételek jelennek meg az elit palotáiról, amint amelyet Navalnij hozott nyilvánosságra Putyinról.
Hivatalos tájékoztatást persze nem lehet kapni ilyen ügyekben, ezt Oroszi sűrűn tapasztalja. A hallgatás fala gátolja, hogy a sajtó túl mélyen beleláthasson az orbáni presztízs építkezések anyagi vonatkozásaiba, a család üzleti tevékenységébe. Egy gyerekkori barát úgy véli, hogy a miniszterelnököt a felkapaszkodottak becsvágya hajtja. Nem csupán a leghatalmasabb, hanem a leggazdagabb is ő akar lenni.
Erős vezetőként adja el magát. Azért népszerű, mert azt ígéri, hogy megvédi az embereket a bevándorlóktól, idegen hatalmaktól, a munkanélküliségtől. Tekintélyének még a Szájer-botrány sem ártott. Fodor Gábor azt mondja róla, hogy másoknál előbb fedezte fel: a piacon igény van a jobboldali-konzervatív nacionalizmusra.
Nem lehet azonban kideríteni, mi rejlik az élcsapat hermetikusan elzárt gondolkodásmódja mögött, mert az interjúkat lemondják, a kérdéseket előre be kell nyújtani, megjelenés előtt elkérik a cikkeket. Mráz Ágoston Sámuel, a Fidesz-közelinek tartott Nézőpont vezetője ugyanakkor azt állítja, hogy a külföldi tájékoztatás sok mindent félreért. Orbán nem Európa ellensége, csak nem kér idegen hatalmak gyámkodásából.
A Soros elleni propagandának pedig semmi köze az antiszemitizmushoz, csakis a liberális migrációs politika elutasítása mozgatja. Ivan Krasztev szerint a térségben általában fenntartásokat tapasztalni a Nyugati erkölcsi eszményeivel szemben, mert ezek az országok félnek attól, hogy felhígul a nemzeti identitás.
Magyarországon az eredmény az illiberális demokrácia lett, amelyben állítólag korlátlanul érvényesül a népakarat. Pl. amikor elveszik a menekültek jogait.
Az biztos, hogy Orbán a következő időszakban minden lehetséges eszközt igénybe vesz a kampányhoz. A sajtót, a bíróságokat, hatóságokat, egyetemeket és alapítványokat telerakta a saját embereivel. Így betehet a következő kormánynak, ha el is veszti a választásokat. Erősen korlátozta az önkormányzatok jogait. A fővárost saját ízlése szerint építteti át, ebbe a helyi vezetés nem szólhat bele.
Misszionárius küldetéséről árulkodik a dolgozószobájában kiakasztott fémtábla, rajta 7 bölcsességgel, így pl, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs.
Politico
Nem léptek frigyre kétnapos varsói találkozójukon az európai szélsőjobb vezérei, köztük Kaczynski, Orbán és Le Pen. A 15 párt képviselői megvitatták a szorosabb együttműködést, továbbá hogy összehangolják álláspontjukat a szavazások előtt az EP-ben, de közös frakció létrehozása nem szerepel a záróközleményben.
A legnagyobb nacionalista, bevándorlás-ellenes és euroszkeptikus tömörülések vezetői azért megint nekifutottak, hogy valamiféle nagy koalíciót hozzanak létre. Le Pen egyik strasbourgi képviselője elismerte azonban, hogy sokat nem értek el. Akárcsak a júliusban kiadott közös nyilatkozat, amelyből kimaradt, hogy egységes pártban gondolkodik a 16 aláíró szervezet.
Megvan az oka, hogy miért ilyen hideg-meleg a viszony a szélsőjobbon. Örülnek ugyan a sajtónyilvánosságnak, de szándékaik gyakorta eltérnek. Ideológiájuk kulcskérdésekben ütközik. Időnként pedig egyszerűen ki nem állhatják a másikat. Pedig volna teteje, hogy összefogjanak. Az ugyanis több pénzt, megszólalási lehetőséget, befolyást hozna nekik az Európai Parlamentben.
Egyesek számára viszont járna hátulütővel: A Konzervatív és Reformer frakció (ECR) már tett szert némi súlyra, a rivális Identitás és Demokrácia viszont meglehetősen elszigetelt. Ha egyesülnének, az ECR tagjai könnyen azt vehetik észre, hogy kitaszítottnak számítanak új elvbarátjaik oldalán.
Mellesleg már hetek óta megy az egymásra mutogatás köztük, ki a felelős, amiért nem sikerül az összekapaszkodás. A PiS-nek nincs kedve szövetkezni, mert akkor megszűnne jelenlegi, igen előnyös helyzete a konzervatívok és reformerek soraiban. Ezt az ID részéről a szemére is vetik.
A Fidesz egyik politikusa megerősíti, hogy a lengyelek egyelőre haboznak, viszont a magyar párt nagyon is szeretne egy új frakciót, hogy jobban tudja hallatni a hangját. Viszont ezt a törekvést akadályozzák az Oroszország körüli ellentétek.
Orbánnak jól jön a varsói fórum, mert alátámasztja, hogy másokkal együtt ő mozgatja a szálakat a jobboldalon. Miután kilépett a Néppártból, igyekszik szorosabbra fonni a viszonyt Lengyelországgal és Olaszországgal. Ideértve, hogy most már hajlandó tárgyalni Le Pennel is, mert új szövetségesekre van szüksége. Hiszen egyre jobban magára marad az EU-ban és kemény erőpróba elé néz a jövő évi választáson.
Libération
Le Pen Varsó után is kénytelen tovább keresni az európai nacionalisták szövetségét. A cél változatlanul az, hogy egybeolvadjon a két érintett frakció Strasbourgban. A francia párt egyik EP törvényhozója bizakodik, hogy meglesz az egység még a mostani parlament mandátumának lejárta előtt, szerinte efelé halad a történelem. Nicholas Bay azzal érvelt, hogy 7 éve még teljesen lehetetlennek tűnt a közös csoport létrehozatala, de ma már cseppet sem az.
Az igazság persze az, hogy a mostani, kétnapos tanácskozás alig-alig vitt közelebb az áhított célhoz, annyi a gátló tényező. Hiszen ezek a pártok sokszor vetélkednek egymással, elég csak Olaszországot venni. Philipe Lamberts, a belga zöldek vezetője emlékeztet arra, hogy a szélsőjobb történetét végigkíséri a kis szekták rivalizálása. És nem mindenki hajlandó feladni mégoly csekély hatalmát sem. Az ECR a strasbourgi cordon sanitaire jó oldalán van, nem szeretne átkerülni a rossz oldalra, ahol az ID található.
Orbán sem vágyik arra, hogy elvesszen a befolyása, ha a 12 fideszes képviselő belépne az új szövetségbe. Azon kívül összerúgná a patkót Németországgal, ha összeállna az AfD-vel. Viszont már tárgyal Le Pennel, ami sokat elárul arról, hogy annak pártja már nem számít annyira veszélyesnek, de azt is mutatja, hogy Európa közeledik a szélsőjobbhoz.
Le Figaro
Az európai nacionalista pártok vezetői megvitatták az átfogó szövetség tervét, de hivatalos megállapodásra nem tudtak jutni. Le Pen mindenesetre így is örül és eredményesnek tartja a találkozót, főleg, mivel lesznek további egyeztetések. Szükségesnek tartja azonban, hogy mindenképpen alakuljon meg az új képviselői csoport, mert az új német koalíció célként jelölte meg az Európai Egyesült Államokat. Azon kívül bizonyosan rásegít, hogy még nagyobb legyen a migrációs nyomás.
Neue Kronen Zeitung
Az Osztrák Szabadságpárt, amelyet az alelnök asszony képviselt Varsóban, nyilatkozatban erősítette meg, hogy teljes mértékben egyetért az elfogadott közös nyilatkozattal. A cél az, hogy megmaradjon Európában a szuverén nemzetállamok kulturális és politikai sokszínűsége, illetve legfőbbképpen, hogy ne összpontosuljon még több hatalom Brüsszel kezében. Ezen felül azt is el kell érni, hogy minél több jogkör kerüljön vissza a nemzeti kormányokhoz a többi közt a migráció és a határvédelem kérdésében.
A törekvések összehangolása Strasbourgban pedig azt segíti, hangsúlyozza az FPÖ, hogy a hazafias erők hatékonyabban tudják képviselni érdekeiket, jobban bele tudjanak szólni a földrész jövőjébe. A lap megjegyzi: ezek a pártok félnek attól, hogy országuk veszt szuverenitásából az EU miatt.
Die Presse
Kelet-Európa elnéptelenedik, mert alacsony a születésszám, és minden évben 100 ezrek vándorolnak nyugatra. A szerb kormány úgy akar gátat vetni ennek a folyamatnak, hogy emeli a juttatást az újszülöttek után. Vucsics elnök szerint lassan megszűnik a nemzet, itt tenni kell. Ezért januártól megháromszorozzák a jelenleg 850 eurós összeget.
A vírus is megtizedelte a lakosságot, a szerbeknél tavaly 115 ezer áldozatot követelt, míg csupán 62 ezer gyerek jött a világra. Azon felül évente 50-60 ezren mennek külföldre dolgozni munkát keresve. Az ENSZ most megjelent tanulmánya szerint ezek az emberek stabil életkörülményeket akarnak, jobb kilátásokat, de elegük van a korrupcióból is.
Viszont ily módon odahaza iskolákat, kórházakat, rendelőket zárnak be, ami szintén hozzájárul az emigráláshoz, illetve a lakosság elöregedéséhez. A régió azonban már csak azért sem tud igazán kitörni az ördögi körből, mert nyugaton magasabb az életszínvonal és a folyamatosan szükség van új munkaerőre.
Bevándorlók ezzel szemben azért nem jönnek a térségbe, mert alacsony a bérszínvonal, meg azután a populista magyar és lengyel kormány hallani sem akar migránsokról. A térség a 90-es évek óta 18 millió embert vesztett, de az előrejelzések szerint a helyzet csak egyre rosszabbra fordul. Ezen még az állami ösztönzők és a hazafias, patetikus jelszavak sem segítenek.
ORBÁN, A SPORTORVOS (IS)
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.12.05.
Ártunk és ormányunk gondoskodó figyelme a járvány kapcsán sportoló ifjúságunkra is kiterjed, hogy zavartalanul szaladgálhassanak az ifjak a vészek alatt, arra is ügyelnek. Mert és ugyanis tegnap volt az a nap, amikor a rendeleti kormányzás áldásaként közzé tették a legújabb hirdetményt a közlönyükben, miszerint „meghosszabbítják a sportorvosi engedélyeket a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel”. Egyenesen megható ez a figyelem, ez már majdnem az, amikor sportoló ifjúságunk izzadt hátát a zuhanyzóban be is szappanozza ártunk és ormányunk, vagy Orbán Viktor, sk. Meg együtt ül velük a kádban.
A bajok viszont nem kicsinyek. Mert ifjaink ugyan szaladgálhatnak a stadionokban korlátok nélkül, és kiírhatják a transzparensekre a szlogeneket, hogy aszongya „Magyarország előre megy, nem hátra”, vagy „A magyar reformok működnek”, illetve „Magyarország működik”, a bajok mégis nagyok. Olyan ez a meghosszabbított sportorvosi, mint hogy szintén járványügyileg már isten tudja mióta nem kell műszaki vizsgáztatni az autókat sem. Elképesztő állapotú járgányok futhatnak a magyari gödrös utakon, és ki tudja, milyen egészségű sportolók sportolnak majd ezentúl szerte kies hazánkban, míg csak ver a szívük.
Nem tudom, emlékszünk-e, manapság gyakori jelenség, hogy egészséges, ifjú emberek minden átmenet nélkül összeesnek a pályákon, megáll a szívük, a testük föladja, pedig azt hittük bajuk nekik nem lehet, hisz annyira strammok. Utaljunk csak a dán Eriksenre a láblabdás Eb-n, ahogyan összezuhant a meccsen, és egy világ szörnyülködött el, hogy ott hal meg a gyöpön, ami szerencsére nem történt meg. És számtalan ilyenek vannak, tragikus végekkel is. A sportorvoslás tehát nem játék, az ilyesmiket kellene megelőznie, és nem úgy megy az, hogy Orbán kitalálja, hadd szaladgáljanak csak az ifjak mindenféle kontroll nélkül az ő gyönyörűségére.
Ez a sportorvosi rendelet tegnaptól él, innentől fogva tehát – ha ne adj Isten – bármi tragédia történik akármely sportpályán, az a kormány felelőssége, mert ő engedi vizsgálat nélkül szaladgálni az ifjakat. Az eredőt érteni véljük, hiszen Orbán is volt fodbalista, és emlékszik arra, a doktorbácsi megnézte a fogát, olvastatott vele betűket, aztán beütötte a stemplit az igazolásába, hogy eriggy labdázni a kis pajtásaiddal Viktorka ki, a tyúkszaros rétre. Manapság azonban más időket élünk. Mondhatnánk azt is, a sportorvoslás egy szakma, amihez a NER-ben ezek szerint nem kell feltétlenül érteni. Jóvanazúgy futkározzon a gyerek a réten...
Szerző: Rezeda
2021.12.05.
A bajok viszont nem kicsinyek. Mert ifjaink ugyan szaladgálhatnak a stadionokban korlátok nélkül, és kiírhatják a transzparensekre a szlogeneket, hogy aszongya „Magyarország előre megy, nem hátra”, vagy „A magyar reformok működnek”, illetve „Magyarország működik”, a bajok mégis nagyok. Olyan ez a meghosszabbított sportorvosi, mint hogy szintén járványügyileg már isten tudja mióta nem kell műszaki vizsgáztatni az autókat sem. Elképesztő állapotú járgányok futhatnak a magyari gödrös utakon, és ki tudja, milyen egészségű sportolók sportolnak majd ezentúl szerte kies hazánkban, míg csak ver a szívük.
Nem tudom, emlékszünk-e, manapság gyakori jelenség, hogy egészséges, ifjú emberek minden átmenet nélkül összeesnek a pályákon, megáll a szívük, a testük föladja, pedig azt hittük bajuk nekik nem lehet, hisz annyira strammok. Utaljunk csak a dán Eriksenre a láblabdás Eb-n, ahogyan összezuhant a meccsen, és egy világ szörnyülködött el, hogy ott hal meg a gyöpön, ami szerencsére nem történt meg. És számtalan ilyenek vannak, tragikus végekkel is. A sportorvoslás tehát nem játék, az ilyesmiket kellene megelőznie, és nem úgy megy az, hogy Orbán kitalálja, hadd szaladgáljanak csak az ifjak mindenféle kontroll nélkül az ő gyönyörűségére.
Ez a sportorvosi rendelet tegnaptól él, innentől fogva tehát – ha ne adj Isten – bármi tragédia történik akármely sportpályán, az a kormány felelőssége, mert ő engedi vizsgálat nélkül szaladgálni az ifjakat. Az eredőt érteni véljük, hiszen Orbán is volt fodbalista, és emlékszik arra, a doktorbácsi megnézte a fogát, olvastatott vele betűket, aztán beütötte a stemplit az igazolásába, hogy eriggy labdázni a kis pajtásaiddal Viktorka ki, a tyúkszaros rétre. Manapság azonban más időket élünk. Mondhatnánk azt is, a sportorvoslás egy szakma, amihez a NER-ben ezek szerint nem kell feltétlenül érteni. Jóvanazúgy futkározzon a gyerek a réten...
AZ ORBÁNÉK ÁLTAL SZERVEZETT TÖMÖRÜLÉS NEM ALAKÍTOTT FRAKCIÓT, DE ÚJRA TALÁLKOZNAK
HVG
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2021.12.04.
...Az már korábban világossá vált, hogy egyelőre nem alakul új frakció az Európai Parlamentben. (Az Olasz Testvérek részéről Giorgia Meloni már november 17-én, a Liga részéről Matteo Salvini szerdán már közölte, hogy nem mennek el az egyeztetésre.)
A közlemény annyit mond, hogy minden olyan párttal és szervezettel együtt kívánnak működni, amelynek „drága a hazák Európájának koncepciója”. Ez az Európai Parlamentben azt jelenti, hogy együttes üléseket szerveznek és egyeztetik szavazásukat egyebek közt a tagállamok szuverenitásának védelmét és az illegális migrációt érintő kérdésekben.
Azt is eldöntötték, hogy a következő ilyen konferenciát „a közeli hónapokban” Spanyolországban tartják, ahol – bár nem nevezik meg – bizonyára a Varsóban most jelen volt Santiago Abascal, a Vox párt elnöke lehet a vendéglátó.
Szerző: DOMÁNY ANDRÁS
2021.12.04.
A közlemény annyit mond, hogy minden olyan párttal és szervezettel együtt kívánnak működni, amelynek „drága a hazák Európájának koncepciója”. Ez az Európai Parlamentben azt jelenti, hogy együttes üléseket szerveznek és egyeztetik szavazásukat egyebek közt a tagállamok szuverenitásának védelmét és az illegális migrációt érintő kérdésekben.
Azt is eldöntötték, hogy a következő ilyen konferenciát „a közeli hónapokban” Spanyolországban tartják, ahol – bár nem nevezik meg – bizonyára a Varsóban most jelen volt Santiago Abascal, a Vox párt elnöke lehet a vendéglátó.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)