RÁADÁS: BECK@GRECSÓ: MAGÁNAPOKRIF 432

YOUTUBE
Szerző: 30YTV
2021.11.28.

pilinszky100_beck@grecsó: magánapokrif 432 Balogh Viktória és Pamuki Krisztián filmje

Elhangzik: Pilinszky János: Apokrif (részletek) Grecsó Krisztián: Magánapokrif (részletek) Zene: Beck Zoltán Játsszák: Beck Zoltán, Grecsó Krisztián Zenei producer: Ligeti György A felvételek a ZAJZAJZAJ Stúdióban készültek Pécsett.

ITT NÉZHETŐ MEG

BONYOLULT ÚTVESZTŐVÉ VÁLTAK A COVIDOS ISKOLÁSOKRA ALKALMAZOTT SZABÁLYOK

HVG / ITTHON
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2021.11.28.

Sakkban tartja a szülőket a koronavírus. Bár hivatalosan nincs arról adat, hogy kilőtt volna a közoktatásban résztvevők körében a fertőzésszám, de szülők tömegei írnak arról a közösségi oldalakon, hogy egy pozitív teszt hogyan állítja a feje tetejére gyerekek és felnőttek a járvány miatt egyébként is bizonytalan mindennapjait.

"Tisztelt Szülők! Sajnálattal értesültünk, hogy Kovács Pisti Covid-tesztje a 6.b-ből/a gesztenye csoportból/a törpikék szakkörből pozitív lett”

- ha ön kisgyerekes szülő, akkor nagy az esély rá, hogy az elmúlt hetekben legalább egyszer kapott már hasonló tartalmú üzenetet az iskolából vagy óvodából.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eljárásrendjében látszólag egyértelműen rendelkezik arról, mi a teendő, ha fertőzöttet találnak egy közösségben. “A hatóság által ismert, igazolt Covid–19 fertőzöttel szoros kapcsolatba került személyeket az utolsó találkozástól (az igazolt fertőzött elkülönítésétől) 10 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni”. Ám ez mégis meglehetősen széles mérlegelési lehetőséget ad arra, hogy ki és mikor kerülhet karanténba...

ITT OLVASHATÓ

ROKKANTNYUGDÍJASOK: KÁRPÓTLÁSBÓL KÁRVALLOTTAK

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2021.11.28.

Mondhatnánk, hogy végre: két év mulasztásos jogsértés után kárpótolja a kormány a rokkantsági ellátásban részesülő embereket úgy, hogy egy újabb felülvizsgálatnak vethetik alá magukat, vagy kérhetik az egyszeri, 500 ezer forintos kártérítést. Csakhogy van, aki a 2012 óta érvényben lévő új rendszer miatt egyetlen évben több pénztől esett el, mások pedig teljesen kimaradnak a kárpótlásból csak azért, mert a feltételül meghatározott időben éppen más jogcímen kaptak ellátást. Úgy tűnik, kárpótlás címén csak mézesmadzagot húz a rokkantak előtt a kormány.

December 31-ig levelet kapnak a rokkantsági nyugdíjasok a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától. A rendszer átalakításának károsultjaiként választhatnak: kérik az 500 ezer forintos kompenzációt, vagy inkább az állapotvizsgálatot választják, hogy kiderüljön, „a rokkantsági ellátást megalapozó első komplex felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás következett-e be”.

A „vagy” szónak fontos jelentése van, aki ugyanis a pénz mellett dönt, minden további jogorvoslati lehetőségből kizárja magát. A választás lehetőségét csak azoknak kínálja a kormány, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadékban, esetleg átmeneti járadékban, vagy a törvényben meghatározott rokkantsági ellátásban részesültek, és a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálaton rokkantsági ellátásra váltak jogosulttá. Feltétel az is, hogy az akkor megállapított összeg alacsonyabb volt, mint az addig folyósított ellátás. A kompenzáció kifizetéséről 2022. február 28-ig lehet nyilatkozni, a pénzt jövő év március 31-ig utalják, az állapotvizsgálatot pedig június 30-ig lehet kérni. Ezzel a lépéssel fellélegezhetnek tehát azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek az új rendszerben a korábbi nyugdíjuk helyett rokkantsági ellátást állapítottak meg. Azok viszont, akik a feltételként szabott időben is betegek voltak ugyan, de éppen rehabilitá­ciós járadékra voltak jogosultak, vagy a törvénymódosítás után egészségessé, munkaképessé nyilvánította őket a felülvizsgáló orvos, egy forintra sem számíthatnak...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: KÉT KÉRDÉS KÖVÉRHEZ ÉS A MELLETTE CSATASORBA RENDEZŐDŐ, LEHARCOLT SANCHO PANZÁKHOZ

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.11.27.

Miután turbó fokozaton indult be az újságíróknak és egyéb értelmiségieknek álcázott pártharcosok és egzisztenciálisan kiszolgáltatott apologéták Kövér-mentegető gőzhengere, én csak két kérdést intéznék Kövérhez és a mellette csatasorba rendeződő, leharcolt Sancho Panzákhoz:

1. Miért gondolja az országgyűlés elnöke, hogy a közvetlen és direkt politizálástól állítólagosan távol álló állambiztonsági szervek számára politikai fejtágítót és ideológiai szemináriumot szükséges tartania?

2. Miért gondolja az országgyűlés elnöke, hogy az állambiztonsággal foglalkozó szakemberek előtt meg kell osztania azt, hogy ő személyesen mit (vagy kiket) tekint a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak? Ki a bánatot érdekel mindez?

A Paksi Atomerőműben is elmondja majd, hogyan kell működtetni az objektumot? Agyműtétekre, szülészetre, urológiára mikor fog bemenni, elirányítandó azt a sok hülye sebészt, szülészt, proktológust?

És mikor fogja végre elmondani Orbánnak, hogy miként kellene kormányozni egy országot, Ádernek, hogy mi (lenne) a dolga egy államfőnek, Polt Péternek, hogy a legfőbb ügyész a bűnözőket hivatalból üldözi és nem védelmezi, s mikor fogja önmagának elmondani, bele a borotválkozó tükörbe, hogy miről ismerszik meg egy tisztességes, frusztrált dühkitörésektől tartózkodó, a munkáját szakszerűen és becsülettel végző és a legócskább pártpolitikai elfogultságoktól mentesen tevékenykedő házelnök?

ITT OLVASHATÓ

HOL VAN ILYENKOR ÁDER JÁNOS?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.11.27.

Az országgyűlés elnöke az ellenzéket nevezte a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélynek. Még tavaly februárban beszélt erről, de kijelentései csak most kerültek nyilvánosságra. Ez – enyhén szólva is – sok kérdést felvet.

Ez az írás nem arról szól, amiről eredetileg szólni akart. Azt az ellentmondást kívánta volna bemutatni, feltárni, ami a 33 ezer halott és a Városháza-botrány között feszül. Természetesen a két dolognak semmi köze egymáshoz, legfeljebb az sodorta – az én fejemben – egymás mellé, hogy miközben a kormány, illetve annak kommunikációja megint egy szót sem veszteget arra, miért kerültünk a koronavírus következtében, az elhunytak számában megint a világ élvonalába, aközben hihetetlen erőket és mérhetetlenül sok felületet szán egy nem létező ügy feldagasztására, jelesül a Városháza eladásának történetére. Ehhez mindenféle egyebet, titkos hangfelvételeket vetett be a Fidesz, mintha ez a legnormálisabb dolog lenne a közéletben. Persze lehet, hogy az, és itt érek el oda, ami felülírta az eredeti szándékot, jelesül Kövér László szombaton kiszivárgott beszédéhez.

Történt pedig, hogy a magyar országgyűlés elnöke másfél éve, a polgári titkosszolgálatok létrejöttének 30. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségen beszédet tartott a szolgálatok dolgozóinak. A beszéd most szivárgott ki, a Direkt 36 hozta nyilvánosságra, s furcsa módon- ezt követően – sürgősen elérhetővé tette Bayer Zsolt és maga Kövér László is. Pedig korábban az újság sehol nem találta nyomát az eseménynek, sem a házelnök, sem pedig a jobboldal médiája nem számolt be róla. Most azonban itt van előttünk, olvashatjuk, hallhatjuk. Azt a beszédet, amely a rendszerváltozás óta legveszélyesebb szöveg, ami a demokrácia felszámolását célozza meg, voltaképpen a többpártrendszer megszüntetését tartja üdvösnek. Kövér ugyanis, aki a jelenlévőket kollégáknak nevezte, nem kevesebbet állított, minthogy ma Magyarországon a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti...

ITT OLVASHATÓ

NE SZENVEDJEN EGYETLEN ANYA SEM AZÉRT, MERT „ÍGY SZOKTUK” – A SZÜLÉSZET REFORMJÁÉRT TÜNTETTEK A KOSSUTH TÉREN

MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.11.28.

...felolvasták a követeléseiket, amiket a demonstráció után a lerakott terhekkel együtt minisztériumi hivatalba is elvittek, ezek:

• Emberi jogokat a szülőszobára. Támogatást az informált döntéshez, az ellátásra vonatkozó döntéseink tiszteletben tartását. Korrekt fizetést a szülésznőknek.
• Az indokolatlan beavatkozások megszüntetését. Szokásjog helyett tudományos bizonyítékokat. Ne szenvedjen egyetlen anya sem azért, mert „így szoktuk”.
• Családi vajúdó, szülő és gyermekágyas szobákat. A közös vajúdók azonnali felszámolását, a család egységének támogatását.
• A vajúdás alatt a nő teljes szabadságát. Legyen vége a mozgás evés-ivás, testhelyzet választás korlátozásának.
• Támogató kommunikációt a megalázás, zsarolás megfélemlítés helyett. „A nehéz helyzetek, veszteség tiszteletteljes kezelésére legyenek felkészítve a szakemberek.”
• A nő és a család szabad és tájékozott döntésének támogatását a szüléskörüli veszteségek és komplikációk esetén is. A család méltó búcsújának támogatását minden helyzetben.
• Engedélykérést minden érintés előtt. „Senki sem nyúlhat egy nő hüvelyébe vagy melléhez az ő megkérdezése, engedélye nélkül csak azért, mert kórházban van.”
• Bántalmazástól és megszégyenítéstől mentes nőgyógyászati és szülészeti ellátását mindenkinek. „A testhatáraink és döntéseink tiszteletben tartását. A szülészeti erőszak megszüntetését, az elkövetések beismerését és szankcionálását követeljük.”
• Szabad kísérőválasztást és több segítő kezet az ellátásba. „Ne kelljen választani az apa és a dúla barátnő, nagymama jelenléte között. Egy anya se maradjon támogató segítség, szereti nélkül a szülés után, császármetszés esetén sem.”
• Valódi lehetőséget a császármetszés utáni hüvelyi szülésre, akár több császármetszés után is. Pontos és érthető tájékoztatást, érzelmi támogatást, kísérők beengedését a műtétre. A kiemelés után a bőrkontaktus kötődés aranyóra támogatását.
• A gyermekjogok betartását. A szeparáció megszüntetését a gyermekágyas és koraszülött osztályokon. „Anya és babája összetartoznak. Senkinek nincsen joga szükségeltelenül elválasztani őket akaratuk ellenére.”
• Hatékony szoptatás támogatást. Minden osztályon korszerű szoptatási ismereteket adjanak át az anyáknak, megfelelő empatikus kommunikációval. Minden szülészeti intézménybe képzett szoptatási segítőket!
• TB finanszírozott otthonszülést, születésházakat, „hogy ne csak a kórház és az otthon között lehessen választani”. Ambuláns szülést, a korai hazabocsájtás rendszerszintű támogatását.
• Egységes, kiszámítható, jogszerű ellátást. A testi-lelki egészséget támogató ellátást minden anyának és csecsemőnek attól függetlenül, hogy hol és kivel szül.

A követelések felolvasását követően a téren összegyűlt nők, anyák és családok egy szülőágyon helyezték el a szülészetben szerzett terheiket, negatív tapasztalataikat, amiket kövekre írtak.

ITT OLVASHATÓ

A HATÉKONY PEDAGÓGUS-BÉREMELÉSHEZ A PAZARLÁST IS MEG KELLENE SZÜNTETNI AZ OKTATÁSBAN

MAGYAR NARANCS
Szerző: LAKNER JUDIT
2021.11.28.

A béremelés önmagában nem elég a magyar oktatás problémáinak megoldásához, a magyar oktatási rendszer ugyanis alapvetően pazarló. Lannert Judit oktatáskutató írása.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. október 28-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

A magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk.

Visszavárjuk!

A szerk.

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Úgy tűnik, ez már a kormány szintjét is elérte, Orbán Viktor óvatosan 10 százalékos béremelés jövőbeni lehetőségét ígérte meg. Ez viszont biztosan nem lesz elég arra, hogy érdemben javítson a fő problémákon: az alacsony bérek mellett a szakma gyenge presztízsén és a magas munkaterhelésen.

A pedagógusbérek lemaradása Magyarországon nem új keletű, de annál súlyosabb gond: az OECD legfrissebb jelentése szerint (Education at a Glance) a tanári fizetések – vásárlóerő-paritáson mérve – Magyarországon a legalacsonyabbak. A korábbi jelentős bérrendezések hatása is mindig gyorsan elolvadt. Legutóbb a pedagógus-életpályamodell 2014-es bevezetése hozott emelkedést, de a minimálbérhez kötés megszüntetésével 2020-ra oda jutottunk, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetnél (tehát nem csak a diplomások kereseteinél) 2020-ban már több mint 10 százalékkal alacsonyabb volt a pedagógus-átlagkereset.

Egyre több iskolában tapasztaljuk: lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket. A KSH 2021 első felében 6600 be nem töltött pedagógus-álláshelyet tartott nyilván, és ami ennél is nagyobb baj: pedagógusképzésre is egyre kevesebben jelentkeznek.

Se pénz, se tekintély

A magasabb bérekből persze nem következik automatikusan az oktatás magasabb minősége (és fordítva). Észtországban sem magasak a bérek, az oktatásuk mégis jóval eredményesebb a magyarnál.

Nálunk a béreknél is nagyobb probléma a pedagógus­szakma alacsony presztízse.

Az elismertséget jobban mutatja, hogy az adott országban a többi diplomáshoz képest mennyit keresnek, mint az, hogy mekkora a bérük a világ más tanáraihoz képest. Az Egyesült Államok pedagógusai például bár nemzetközi összehasonlításban jól keresnek, a fizetésük jóval elmarad saját országukon belül a diplomások átlagkeresetétől – a tanári pálya presztízse nem is olyan magas. A Varkey Alapítvány globális tanári státuszindex-kutatásában Magyarország azon tíz ország egyike, ahol az összetett mérőszám alapján a legkevésbé megbecsült a pedagógusi szakma. A magyar pedagógusok bére nemzetközi összehasonlításban jóval alatta marad a diplomások bérének (a 60 százaléka, míg az EU-átlag 90)...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ (TARTALOMJEGYZÉK)

AZ ALKOTMÁNYOZÁS ÚTJAI - AZ ALAPTÖRVÉNY LEVÁLTÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓZSA PÉTER GYÖRGY–SZENTPÉTERI NAGY RICHARD
2021.11.26.

Korábbi három írásunkban egy jövendő alkotmányozás legális előfeltételeiről szólván először Vörös Imre bátor koncepcióját bíráltuk (Kiutak az Alaptörvényből, ÉS, 2021/32., aug. 13.), majd a tárgyban született szépszámú hozzászólást kritizáltunk (Az Alaptörvény zsákutcái, ÉS, 2021/36., szept. 10.), végül a hatályos Alaptörvény kívánatos delegitimálásának megtervezésére tettünk javaslatot (Az Alaptörvény hitele, ÉS, 2021/41., okt. 15.). Adósak maradtunk ugyanakkor a kettős alkotmányozás második pilléréről, vagyis a majdani új alkotmány létrehozásának menetrendjéről szóló vita értékelésével és a folyamatra vonatkozó javaslatunk ismertetésével, ezért jelen írásunkban – e cikksorozat lezárásaképpen – az eme alkotmányozás szükségszerűen kiépítendő intézményi alapjairól szóló diskurzushoz igyekszünk szempontokat adni. Hálánkat fejezzük ki e lapnak, amiért korábbi szövegeinknek helyet adott, és tisztelettel adózunk azon missziójának, mellyel a diskurzust előmozdítja, társadalmi célokat szolgálván. Az egyre terebélyesedő vita legfontosabb írásai közül jó néhány ugyanis e lapban jelent meg, és a másutt megjelent hozzászólásokra is több írás az ÉS-ben reflektált.

Az említett kontribúciók közül kiemelkedik Fleck Zoltán már-már bibói nívójú esszéje (Az uralkodó jogászi kultúra sivársága, Mozgó Világ, 2021 novembere), amely méltán kárhoztatja a kortárs magyar jogászi gondolkodást, a legalista nézetek korlátosságát és a jogászi szellem bátortalanságát, s ezzel a kritikával – alapvetően legalista álláspontunk ellenére – magunk is tudunk azonosulni. Ugyancsak jelentős hozzájárulás a vitához Majtényi László e lapban közölt újabb írása, továbbá Jakab András interjúja is, illetve az ennek nyomán kitört véleménycsere Jakab András és Vörös Imre között. A vita bázisán túllendülve értékelhető fontosnak Tóth Gábor Attila komoly javaslata, és megfontolandók Karsai Dániel ezzel szembeni érvei. Hasznosan gazdagította az eszmecserét a Népszava számos cikke is, és ugyancsak figyelmet érdemel Sepsi Tibor és M. Tóth Balázs írása e tárgyban. Ezen megszólalásokra konkrét hivatkozásokkal térünk vissza jelen írásunk végén.

E hozzájárulások mellett mindazonáltal az országossá nőtt diszkusszió számtalan, már-már számbavehetetetlen elképzelést hozott felszínre interjúk, kommentek, médiabeszélgetések és újságcikkek formájában, részben vagy egészben kapcsolódva az eredeti koncepcióhoz. Ezek ismeretében összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Vörös Imre legújabb fellépése óta kibontakozó vita az utóbbi hetekben kiszélesedvén immáron végre elérte az alkotmányjogász-közösséget, ezúttal már a legnevesebb jogtudósokat is megszólalásra késztetve. Mi több, a probléma a politikai szférában is elsőrangú beszédtémává vált, egyre-másra rendezett vitafórumok tárgya lett, és további megszólalók reagálását váltotta ki szóban és írásban egyaránt, olyannyira, hogy mostanra már sokkal inkább a bőség zavarával, semmint az érdektelenséggel kell megküzdenünk. A hatalmasra duzzadt anyag feldolgozását és értékelését mindazonáltal megkönnyíti, hogy a vitatkozó felek – sajátos módon – alig-alig reflektálnak egymás gondolataira, és többnyire a saját (sokszor jól ismert) nézeteiket hangoztatják mások véleményének valóságos ismerete nélkül, mintha nem is olvastak volna a tárgyban mást, csak saját cikkeiket. E jelenségnek annyi előnye ugyanakkor kétségkívül van, hogy az eltérő, szétszaladó véleményeket nem kell összegereblyézni, pláne összebékíteni, hiszen eleve elbeszélnek egymás mellett, ami egy publicisztikai vagy tudományos diszkussziónak ártani nem árt, de egy majdani alkotmányozásnak kevéssé használ. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megfogalmazott ötletek és a javasolt megoldások számos esetben megalapozatlan vagy átgondolatlan forrásokból származnak, és jelentős részükben legfeljebb arra alkalmasak, hogy a publicitást szolgálják, de arra nem, hogy az alkotmányozást előmozdítsák vagy segítsék, azt kívánhatjuk, hogy a megszólalási kényszerek elmúlta után egyszer majd hasznos elképzelések is napvilágot láthassanak a közbeszéd színes fórumain...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

HÁROM HÉT ALATT 423 EZER FORINTTAL LESZ TÖBB PÉNZE AZ ÁTLAGOS NYUGDÍJASNAK

MFOR.HU
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2021.11.28.

Jövő csütörtökön már érkezik az újabb kifizetés a számlákra.

E kettő együtt közel 423 ezer forintot tesz ki, vagyis elmondható, hogy röpke három hét leforgása alatt - hiszen a legutóbbi kifizetések november 12-én érkeztek meg a számlákra, a következő pedig december 2-án, tehát jövő csütörtökön esedékes a Magyar Államkincstár naptárja alapján - ekkora összeggel nő az átlagos nyugdíjban részesülők számlán tartott pénze.

Ez az összeg megközelítőleg annyi, amennyi a Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint az augusztusi bruttó átlagkereset volt: 426,5 ezer forint.

Az átlagos nyugdíjat kapók tehát anyagilag jól felszerelkezve fordulhatnak rá a karácsonyi szezonra. Felmérések szerint az idősek szép számban tervezik, hogy a családjukat segítik a különböző jogcímen érkezett és érkező utalásokból, de sokan fordítják majd mindennapi szükségleteik kielégítésére a pénzt: élelmiszerre, gyógyszerekre...

ITT OLVASHATÓ

ÖTÖDIK JÁRVÁNYHULLÁM MAGYARORSZÁGON? – MICSODA? MÉGIS HOGYAN ÉS MIÉRT?

PORTFOLIO
Szerző: CSÍKI GERGELY
2021.11.28.

A negyedik járványhullám még felfutóban van Magyarországon, a várakozások szerint ugyanakkor hamarosan a tetőzése is elérkezhet. Közben viszont egyre több jel utal arra, hogy a történelem ismétli önmagát: ahogyan 2021 őszén ugyanazt látjuk mint 2020 őszén, ugyanúgy előállhat, hogy 2022 tavaszán is újabb hullámot kell átvészelnünk, elég csak arra gondolni, hogy épp most jelent meg egy újabb aggasztó vírusvariáns. A kormány is egyre inkább azon az állásponton van (feltételezhetően szakértői véleményekre alapozva), hogy nem zárhatóak ki újabb hullámok, így akár egy 5. hullám. Bemutatjuk, milyen tényezők vezethetnek az új hullámhoz.

Máris 5. hullám? Sokan emlegetik

Már több mutatószám tekintetében is erősebb a negyedik járványhullám, mint a tavaly hasonló időszakban tomboló második hullám. A legfrissebb kutatói kivetítések alapján úgy tűnik, hogy a most zajló hullám hamarosan tetőzik. Vattay Gábor az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetője a Portfolio-val rendszeresen megosztott előrejelzéseinek legutóbbi felvonásában azt írta, hogy december elején tetőzhet a mostani hullám (Müller Cecília országos tisztifőorvos 1-2 hetet mondott). Az egy évvel ezelőtti folyamatokat felidézve adódik a kérdés: hogyan és milyen szintig cseng le a negyedik hullám, valamint elindul-e és ha igen, milyen szintről egy ötödik hullám, ahogyan történt ez a második és harmadik hullám közötti átmenetben, 2021 januárjától. Alig egy évvel ezelőtt ugyanis a második hullám nem tudott teljesen lecsengeni (ahogy például a harmadik hullám után idén nyáron), sem a napi esetszámban, sem pedig a halálozási adatokban. A napi újonnan regisztrált fertőzötti adat járványgörbéje (7 napos mozgóátlaga) az 1000 fős szint alá nem ment, a naponta elhunytak 7 napos mozgóátlaga pedig 77 főig tudott csökkeni a második hullám csúcsán látott 177 fős szintről. És ezekről a nem alacsony szintekről emelkedtek meredeken a görbék a harmadik hullám során...

ITT OLVASHATÓ

AZ OMIKRON MEGJELENT EURÓPÁBAN, FRANCIAORSZÁGBAN KVÁZI KÖTELEZŐ LESZ A HARMADIK OLTÁS, BIDEN A VAKCINASZABADALMAK FELOLDÁSÁT SÜRGETI – HÍRÖSSZEFOGLALÓ A JÁRVÁNYRÓL

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2021.11.27.

Az elmúlt napok történései arra engednek következtetni, hogy a 2020 tavaszán kezdődő koronavírus-járvány még sokáig velünk marad. Az alábbiakban a pandémia alakulásának néhány legfontosabb új fejleményét igyekszünk röviden összefoglalni.

Omikron-variáns – a várható ötödik hullám főszereplője?

November 11-én egy olyan új variánsát azonosították a vírusnak Botswanában majd a szomszédos Dél-Afrikában, amelynek tüskefehérjéjében 32 különböző mutáció található.

Miközben még nagyon keveset tudunk a vírus ezen új válfajáról, a kutatók szerint könnyen elképzelhető, hogy nemcsak fertőzőbb, mint a járvány negyedik hullámát világszerte berobbantó, először Indiában azonosított delta variáns, de a vírus elleni védőoltásoknak is ellenállóbb.

A hivatalosan B.1.1.529-nek hívott vírusmutációt az Egészségügyi Világszervezet pénteken omikronra keresztelte és rögtön felvette az aggodalomra okot adó variánsok listájára. Abban reménykedve, hogy az új variáns terjedése még megfékezhető, sok helyen (például Magyarországon is) beutazási tilalmat rendeltek el az afrikai kontinens déli részén található országok esetében. Az Európai Unió tagállami már tegnap megállapodtak, hogy megtiltják a beutazást az Unió területére Dél-Afrikából, Botswanából, Mozambikból, Eswatiniből (korábbi nevén: Szváziföld) Lesothoból és Namíbiából. A döntést élesen bírálták az érintett afrikai államok kormányai akik szerint a lépéssel a világ országai mintha megbüntetni akarnák őket azért, mert a vagyonos régiók vakcina-felhalmozásának következtében nem tudnak nagyívű oltási kampányokat szervezni, amelynek következtében a vírus szabadon terjedhet.

Ráadásul úgy tűnik, hiábavaló volt a gyorsléptékű bezárkózás: az egészségügyi hatóságok a mai nap folyamán két állampolgár szervezetében is azonosították a koronavírus omikron-variánsát az Egyesült Királyságban.

A hírre a Boris Johnson vezette brit kormány újabb korlátozásokat vezetett be, kötelezővé téve a maszkviselést az üzletekben és a tömegközlekedésen.

Az omikronról egyelőre keveset tudni, így az sem világos, mennyire ellenálló az elmúlt közel egy évben a járványkezelés egyik legfontosabb eszközévé váló védőoltásoknak. Kutatók szerint valószínűsíthető, hogy a vakcinák által nyújtott védettség az új variánssal szemben alacsonyabb, azonban nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy az oltások teljesen hatástalannak bizonyulnának. Az ATV-nek nyilatkozva az mRNS-technológiát használó oltóanyagok kifejlesztésben részt vevő Karikó Katalin elmondta, amennyiben szükség lenne rá, a Pfizer-gyógyszervállalat egy hónapon belül képes lenne módosítani az oltásán hogy az megfelelő védettséget nyújtson az omikron ellen, az új vakcina pedig 100 napon belül akár kiszállítható is lenne...

ITT OLVASHATÓ

MENNYI ENGEDHETŐ MEG A SIKERÉRT?

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: Rév Dániel, Farkasvölgyi Gábor
2021.11.28.

Meddig mehet el valaki, hogy kihozza tanítványaiból a maximumot? Elfogadható-e a abúzus bármely formája a siker érdekében? Turi György bántalmazásai kapcsán Pásztory Dóra és Szabó Gábor fejtették ki véleményüket.

Miután Cseh László a nyilvánosság elé állt azzal, hogy korábbi edzője, Turi György fizikai és lelki bántalmazással próbálta meg kihozni tanítványaiból, köztük belőle is a maximumot, korábbi és ma is aktív úszók egész sora beszélt az őket ért vagy általuk látott abúzusokról. A téma felbolygatta a magyar sport világát, hiszen olyan úszók szólaltak meg, akik sikeresek lettek – ám olyanok tömegeit is képviselik, akik nem tudtak olyan karriert felépíteni, amilyet szerettek volna, miközben az edzésmódszerek vadhajtásait ők is a saját bőrükön tapasztalták. 

A témáról a kétszeres paralimpiai bajnok úszóból gyerekekkel foglalkozó edzővé vált Pásztory Dórával, és a 70-es, 80-as évek sportközegét kiválóan ismerő Szabó Gáborral, az Eurosport kommentátorával beszélgetünk.

ITT HALLGATHATÓ MEG

CSEPEL FIDESZES POLGÁRMESTERÉNEK, BORBÉLY LÉNÁRDNAK IS SZÓLTAK ROGÁNÉK, HOGY IDEJE ELŐVENNI A CSODAFEGYVERT ÉS KITENNI A KRUMPLIS FOTÓKAT.

FACEBOOK
Szerző: HADHÁZY ÁKOS
2021.11.28.

...Végtelenül szomorú belegondolni, hogy milyen szörnyű élethelyzetben kell annak lennie, aki ezeket a kampányzsákokat elfogadja. És végtelenül szomorú tudni, hogy mit gondol Borbély úr ezekről az emberekről.

Mindenesetre neki is azt tudom üzenni, mint Tiba képviselőnek: ha igazán akarna tenni a mélyszegénységben élőkért, akkor több lehetősége lenne krumplis kampányfotók készítésénél. Például:

- tehetne az ellen, hogy járásonként milliárdokat lopnak el a legszegényebbek felzárkóztatására szánt EU-s programokból;

- tehetne a felnőttképzésre szánt sok tízmilliárd forint EU-s támogatás szétlopása ellen

- szólhatna a főnökének, hogy a rokkantnyugdíjak „felülvizsgálatával” hány embert löktek a korábbinál is nagyobb nyomorba, hogy az otthonápolási díjak mennyire nevetségesen alacsonyak, hogy közel a nyugdíjhoz milyen nehéz emberhez méltó munkát találni;

- egyáltalán: szólhatna a Fideszben, hogy a királyi Vár, a stadionok, a kelebiai kínai vasút, a saját zsebük megtömése stb. helyett lehetne a szociális hálóra, emberek továbbképzésére, egészségére is költeni.

ITT OLVASHATÓ

A LYUKKÁRTYÁTÓL AZ SSD MEGHAJTÓIG: SZÉDÍTŐ FEJLŐDÉSEN MENTEK ÁT AZ ADATHORDOZÓK AZ ELMÚLT ÉVSZÁZADBAN

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.11.28.

70 éve 163 milliószor többe került 1 megabájt adat tárolása, mint ma, amikor 500 terabájtnyi adatot tudunk rámásolni egy tenyérnyi üveglapra. De hogyan zajlott lépésről lépésre a lyukkártyától az SSD meghajtóig ívelő, folyamatos műszaki paradigmaváltás?

Adattárolási rekordot döntöttek október végén a Southamptoni Egyetemen: egy kutatócsoport speciális lézerrel 500 terabájtnyi adatot írt egy kompaktlemeznyi üveglapra. Az ötdimenziós (5D) optikai adatrögzítési eljárással 10 000-szer nagyobb adatsűrűség érhető el – ha a szilícium-dioxid-alapú üveglapot használják adathordozóként –, mint a legnagyobb kapacitású 12 centiméteres Blu-ray lemezeké. Optikai adathordozóból még sosem tapostak ki ekkora kapacitást.

Tartsunk egy perc tiszteletteljes egérgörgetés-szünetet, úgyis ritkán gondolunk az adathordozóra. Nem mintha ez érthetetlen vagy rossz lenne: egyrészt ő se gondol miránk túl gyakran, másrészt ritka az olyan élethelyzetek, amik az eszünkbe juttatnák. Nem gondolunk se pendrive-ra, se memóriakártyára, se külső merevlemezre, mióta a hortobágyi gémeskútban is csúcssebességgel teker a 4G, és mindenhol mindent elérsz a felhőben meg a felhőből, legyen az norvég krimi, osztrák autópálya-matrica, angol önéletrajz vagy házi bosszúpornó. Aki meg olyan digitális, hogy a SAT1-et is a Youtube-on nézi, azt hidegen hagyja, hogy min és hol tárolják az adatokat; csak az érdekli, hogy könnyen-gyorsan hozzájuk férjen...

ITT OLVASHATÓ

MEGYÜNK EURÓPÁBA! (NAAA, OTT VAGYUNK MÁR?) | A KELET-NYUGAT LEJTŐ FOGSÁGÁBAN | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁNINFO
Szerző: Partizán
2021.11.24.

A magyar közbeszédet jelenleg két egymással versengő paradigma tartja fogságában: az egyik szerint Nyugat a civilizáció, míg a Kelet a barbarizmus szinonimája, amelyek között hol jó, hol rossz irányba ingázik a magyar kompország, a másik szerint a dekadens Nyugat feladta identitását, és megadta magát a menekültek barbár hordáinak. A két paradigma egy tőről fakad: a civilizáltságot és a fejlettséget mindkettő egy skálaként képzeli el, amelyen bizonyos népek feljebb állnak - a fejletlenebbeknek az a dolguk, hogy felzárkózzanak. 

A mai Partizáninfóban egyrészt történeti távlatban mutatjuk be a Kelet-Nyugat lejtő által fogságba ejtett magyar politikákat, másrészt amellett érvelünk, hogy a nyugatimádat/nyugatutálat parttalan vitáiból csak úgy tudunk kitörni, ha összefüggéseiben látjuk Magyarország helyét a globális kapitalista világrendszerben, amely nem egy verseny, hogy ki és hova zárkózik fel hamarabb, hanem egy komplex hálózat, ahol a peremen lévő országok kizsákmányolása a magországok gazdagságának feltétele. Amíg a felzárkózásról vívott értelmetlen viták miatt nem látjuk a rendszerben elfoglalt helyünk, a kényszerek közül való kiszabadulásra sincs esély.

ITT NÉZHETŐ MEG

PANNON PUMPA: AZ ORBÁNI GAZDASÁGPOLITIKA TÍZ ÉVE, NYOLC CSÁPJA ÉS EGY UNIÓS BŐSÉGSZARUJA

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.11.28.

Lopnak ugyan, de legalább épül-szépül az ország. Sosem dolgoztak még ennyien, két számjegyű a reálbér-emelkedés, egymásnak adják a kilincset a befektetők, gazdasági növekedésünk dobogós az unióban – sokan talán csak emiatt adják voksukat az Orbán-kormányra. (Meg azért, hogy gáncsolják az idegen zsoldba szegődött kommunista libernyákok törekvéseit az iszlám kalifátus és egy európai óvodai nemváltó-paradicsom kiépítésére - de ez egy másik történet.) Hova is jutott valójában a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben? Mennyiben köszönhetők az eredmények a Fidesznek, és mire lehetett volna elég a sose látott pénzbőség? Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán és Csillag István közgazdászokkal tettük mérlegre a „magyar modellt”, ami a brüsszeli pénzpumpára épülve az eurót szívja, a forintot meg fújja, és lehet, hogy az egész új generáció is fújhatja.

Csillag István közgazdász sem ért egyet Vargával. A Medgyessy-kabinet szakminisztere szerint Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol az előző baloldali kormányok. Az állam­adósság akkor is a GDP 80 százaléka körül volt, most is annyi, miközben – mondja – az Orbán-kormány a nemzeti jövedelem mintegy 8 százalékának megfelelő nyugdíj-megtakarítást elrabolt. „Az átlagos növekedési ütem 2000–2010 között 2,5 százalék volt, az elmúlt évtizedben 2,8. Euróban már nagyobb a különbség, a 2000-es években az átlagos éves növekedési ütem 6,5, míg az elmúlt tíz évben a beáramlott euró-tízmilliárdok ellenére is csak 4,8 százalék volt” – végez összevetést Csillag, mondván: elvesztettünk tíz évet, és a 2014–2020 között kapott 25 milliárd eurót sem tudtuk jól felhasználni...

ITT OLVASHATÓ

VARÁZSLATTÓL A BŰVÉSZTRÜKKÖKIG – A VIRTUÁLIS VILÁG KIALAKULÁSA LÉNYEGILEG KÜLÖNBÖZIK A KORÁBBI KORSZAKHATÁROKTÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BABICZKY TIBOR
2021.11.26.

A szellemi kifulladás egyik válságtünete, hogy az emberiség újra az emberen túlra kacsintgat, de – a történelemben először – transzcendens elem nélkül. Babiczky Tibor a villamoson mobiljukat nyomogató emberek képe mögé nézve mutatja meg, hogy bár átmeneti korok régebben is akadtak, nagyon is különleges az, amelyben ma élünk. A költő szerint a techguruk által kreált világ bár önmagát varázstalanítja nap mint nap, mégsem veszít el senkit – a megerősítés, valamint a tetszés utáni vágy erősebb függőség az elmagányosodott társadalomban, mint bármilyen drog. Effélékről gondolkodni manapság jóval több öncélú köldöknézegetésnél: alig egy lépésre van tőlünk, hogy átlépjünk a virtuális-, avagy metavalóságba. Rendhagyó kormagyarázat a Válasz Online-on...

ITT OLVASHATÓ 

NEM A JÁRVÁNY, HANEM A KORMÁNY MIATT KERÜLT CSAPDÁBA AZ OKTATÁS

G7.HU
Szerző: ERCSE KRISZTA
2021.11.25.

(Ercse Kriszta oktatáskutató, interkulturális szakértő, jelenleg az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Nincs olyan ország, amely kicsit is fel lett volna készülve egy koronavírus-járvány típusú eseményre. És nincs olyan ország, amelynek az oktatásirányítása két év után még mindig ugyanolyan felkészületlen a helyzetre, mint Magyarországé. Az iskolák-óvodák védtelenek, kiszolgáltatottak: gyerekek, pedagógusok és hozzátartozóik. Különösen pikáns, hogy egy orvos vezette minisztérium beáll a kormány ismételgette sületlenség mögé, hogy a vírussal szemben az oltás az a jolly joker, amely mellett minden más (óv)intézkedés felesleges.

A kezdetek

A pandémia az oktatást 2020. március 13-án úgy ütötte meg, hogy azt azóta is nyögjük. Hirtelen bezártak az iskolák. A miniszterelnök szereti úgy mondani, hogy átálltak távolléti oktatásra, sőt a közoktatási államtitkár is olyan tréfás ember, hogy digitális oktatásként emlékezik meg az időszakról. Ami ebben az első hullámban, az oktatási rendszerben történt, arra pedagógusok (óvodában, iskolában egyaránt), szülők és diákok valószínűleg életük végéig emlékezni fognak. És nem sikertörténetként, hanem olyan kínos folyamatként, amely során egyszerre került felszínre az oktatási rendszer mélységes elavultsága, korszerűtlensége és alkalmatlansága, csakúgy, mint ahogy alkalmatlannak bizonyult a területért felelős minisztérium is.

A járvány egy sosem látott helyzetet teremtett, senki sem volt magabiztosan okos és felkészült. Ám amíg más országok kormányai megfeszülve igyekeztek a rájuk bízott közszolgáltatások területén életet és egészséget védeni, és azt jól működtetni– itt és itt például -, és míg a szupranacionális szervezetek gőzerővel szervezték a tudásmegosztás lehetőségeit és felületeit, Magyarországon az adminisztráció számára a legfontosabb az új, egyébként brutális mértékben elutasított* NAT 2020 bevezettetése és az osztályoztatás* volt. Kímélet és tehermentesítés helyett kíméletlen nyomásgyakorlás minden szereplőre. Hogy mi mindent kellett volna tenniük az egészségvédelem terén és szakmaterületi irányítóként, itt részleteztük...

ITT OLVASHATÓ

IHÁSZ SÁNDOR: MÁR SZÉGYELLNÜNK KELL MAGUNKAT, NEM ALÁZATOT MUTATNUNK

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2021.11.28.

„A magyar kormány úgy akar eljárni mint a viccben, amikor a megkérdezik a paraszt bácsitól, hogy milyen messze van a falu, amire a bácsi úgy felel, hogy: 'légvonalban 3 kilométer, de én tudok egy rövidebb utat az erdőn át'. Nem jó, hogyha a magyar állam a rövidebb úton megy az erdőn át” – összegezte a volt fővárosi és fellebbviteli főügyész a magyar kormány viszonyát az uniós joghoz. Ihász Sándor a Hírklikknek adott interjúban azt is elmondta, Brüsszel újabb elmarasztaló ítéletéből az is egyértelműen kiolvasható, hogy az uniós jog primátust élvez a magyar joggal szemben és ez alapján a bírók figyelmen kívül hagyhatják a Kúria döntését, ha az ellentétes az uniós joggal.

– Kevesebb mint egy héttel azután, hogy az Európai Unió Bírósága elmarasztalta a magyar államot a „Stop Soros” törvénycsomag egyes elemei miatt, most a magyar Kúria ellen ítélt az uniós szerv.

– Durván egy héttel ezelőtt – amikor az Európai Unió Bírósága hasonlóan a mostani helyzethez, elmarasztalóan ítélt Magyarországgal szemben – azt mondtam, hogy az én álláspontom szerint a magyar kormány részéről ilyen ügyekben, az európai jog érvényesítésével, vagy az Európai Bíróság joggyakorlatának értelmezésével kapcsolatban a nagyképűség, és a kioktatás helyett több alázat kellene. Ezt az újabb döntés fényében most úgy módosítanám, hogy már szégyellnünk kellene magunkat, nem alázatot mutatnunk. Sorozatosan elégtelent kapunk minden jogállami kérdéshez kapcsolódó témában. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatilag minden ilyen ügyben a magyar kormány álláspontjában megfogalmazott logikai és jogi érvelésével ellentétesen dönt. Ha klasszikusan akarjuk megfogalmazni, akkor egy akkora elégtelent kapott ebben a kérdésben is a magyar kormány, hogy az kilóg az osztálykönyvből. A döntések sorozatából és abból, hogy egyre gyakrabban marasztal el minket az Európai Bíróság, azt a következtetést is le lehet vonni, hogy ezekben az ügyekben az ügyészség és a bíróságok részéről több esetben önkényes és gátlástalan jogalkalmazás zajlik. A Legfőbb Ügyészség és a Kúria azonban nem magától ennyire szakmaiatlan, és nem magától ennyire kategorikusan elzárkózó és elutasító, hanem ezekből a megnyilatkozásokból – például a kormány reakcióiból, az igazságügyi miniszter válaszaiból – egyértelműen az következik, hogy ezek az állami szervek a kormány kvázi megrendelésére járnak el, miközben egyfolytában maguknak kikérve hangoztatják a függetlenségüket, az eljárásuk objektivitását és pártatlanságát.

Az Európai Unió Bírósága azonban mindig következetesen, egységes értékrend alapján és töretlenül ugyanazokat az elveket és fogalmakat rögzíti, amivel a magyar szervek rendre szembemennek. Én úgy látom, hogy ezekben a kérdésekben és ügyekben gyakorlatilag politikai eszközzé vált ez a két szervezet, a jog pedig sajnálatos módon a kormány propagandájának, illetve a jogpolitikájának a szolgáló leánya lett. Tehát sokszor gyakorlatilag automatizmusként és a háttérből a kormány informális és közvetett elvárásait, illetve a megrendeléseit végrehajtva, kiszolgálva és a támogatását élvezve működnek ezek a fontos szervek. Ez egy régi korszakot idéz, aminek kevés köze van a klasszikus demokratikus jogállam működési elveihez...

ITT OLVASHATÓ

MI, KOCKÁZATOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.28.

Ahogyan azt Kövér László szíves közléséből tudjuk, álláspontja szerint az ellenzék nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Sok minden volt az ellenzék az elmúlt zaklatott tíz évben, éppen ez még nem. De nagy valószínűséggel ezzel a kijelentéssel a kör bezárult, az utolsó tégla is a helyére került a NER-nek nevezett kisebbségi terrorra alapozott társadalmi berendezkedésben. Aki vagy ami nemzetbiztonsági kockázatot jelent, azt a fenyegetett – vagy magát annak érző – nemzet megfigyeli, lecsukja, kiutasítja, végső esetben fölköti. Ezt kell tennie, ha már Kövér László 2002-ben előadott kérésének nem engedelmeskedett, nem ment le a pincébe, és nem tette a hurkot a saját nyakába.

Hogy tudjuk – és mindenki tudja – a helyét, jusson eszünkbe, a jelenlegi kormány, tehát ergo Orbán és a Fidesz, benne Kövérrel hogyan bánik az ellenzéki vezetésű városokkal. Voltaképp ki akarja éheztetni őket, csendes és iszonyú háborút vív ellenük, ami azt mutatja, az ilyen vezetésű városok politikusait, és azok lakosságát is büntetni akarja, mert nem rá szavaztak. Ebben a kontextusban tehát nemcsak a politikusok, hanem a szavazópolgárok is ellenzéknek tekintendők, így Kövér gondolataiba helyezve mindezt, aki nem a Fideszre szavaz vagy szavazott, nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Te is, én nyájasom, ha efféle bűnös lélek vagy. Rád is vár egy Recsk.

Kövér előadásában ugyanis „két, egymást gyakorlatilag kizáró állam- és nemzetkép létezik a magyar politikán belül”. Azaz, valakinek itt helye nincs, s mivel a Fidesz van hatalmon, és minden aljas erejével ott is akar maradni, mi volnánk azok, akiket le kell csukni, meg kell figyelni, ki kell utasítani vagy fölkötni. Súlyos dolgok ezek, nem véletlen tehát, hogy az egyesült ellenzék egyből lemondásra szólította fel Kövért. S habár ezt a gesztust meg kellett tennie, mégis csak mosolygásra ad okot ez a gyerekes buzgalom, hiszen Kövér világnézetéből fakadóan ők nem méltóak arra, hogy itt éljenek, miért hallgatna akkor arra, hogy le akarják mondatni. Egyszerűen nincsenek is.

Kövér sem alkalmas a magas hivatalra. Ilyenre a 2002-es incidens után jóérzésű és józan társulat nem is jelöli, a Fidesz azonban nem olyan, Kövér ott ül a székében és voltaképp fenyegetőzik, mert ezt is megteheti. Van saját hadserege, a trónusán ülve élet-halál ura, kapcsolgatja a mikrofonokat és szórja a milliós büntetéseket, ami a fentiek fényében most már egyáltalán nem meglepő. Ha következmények nélkül megtehetné, lövetne is. Az itt felvázoltak nemcsak dermesztőnek tűnnek, azok is. Ebben e helyzetben kevéssé vigasztalhat minket annak tudása, hogy Kövér nagy valószínűséggel nem egészen normális, ha a főnöke-haverja mindezt eltűri tőle, sőt, érezhetően egy a véleménye vele...

ITT OLVASHATÓ

KOMOLYAN GONDOLJA : GATTYÁN GYÖRGY / A FRIDERIKUSZ PODCAST 31. ADÁSA

FRIDERIKUSZPODCAST
Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR
2021.11.25.

Magyarország 3. leggazdagabb embere, GATTYÁN GYÖRGY a Friderikusz Podcast vendége, akivel közel öt hónapja folyik az egyezkedés arról, hogy mikor tud személyesen - és nem skype-on kapcsolva - jelen lenni a felvételen, ugyanis az üzletember manapság javarészt Amerikában él. Most, hogy a napokban Gattyán György a "DIGITALIZÁLJUK MAGYARORSZÁGOT!" mozgalmát meghirdette és igen rövid ideig Budapesten tartózkodott, hosszasan kérdezte őt Friderikusz Sándor a karrierépítés számos pikáns részletéről, magánélete alakulásáról, a vagyongyarapítás látszólagos stagnálásáról, személyisége változásairól, az üzleti sikerei közben üzlettársakkal és az adóhatósággal vívott háborúkról, illetve Friderikusznak arról a gyanújáról, hogy ez az egész frissen bejelentett "digitalizációs mozgalom" vajon nem egy közelgő pártalapítás álcája-e. 

EZ A BESZÉLGETÉS NEM GATTYÁN GYÖRGY JELENLEGI PR-KAMPÁNYÁNAK RÉSZE!

ITT NÉZHETŐ MEG

MÁCSAI PÁL: NAGYOBB SOKK A COVID, MINT AMIT MA TUDUNK RÓLA

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: ROZGONYI ÁDÁM
2021.11.28.

Jó és sikeres előadásokkal lehet rávenni a nézőket arra, hogy a koronavírus-járvány idején is látogassák a színházakat – véli Mácsai Pál, aki az InfoRádiónak azt mondta: a reméltnél is jobb, 95 százalék körüli volt az Örkény Színház előadásainak látogatottsága az elmúlt hónapban. A teátrum vezetője a pandémia hatásairól úgy vélekedett, hogy hosszabb távú és erőteljesebb lesz a jelenlegi várakozásainknál.

Mácsai Pál szerint a nézőket jó előadásokkal, de legalábbis sikeres darabokkal lehet rávenni, hogy látogassák a színházat. Bár a két kritérium gyakorta fedi egymást, néha mégsem – jegyezte meg a teátrumi vezető.

Az Örkény Színház igazgatója nagyon meghatónak nevezte, hogy a pandémia miatti fenyegetettség és a maszkviselési kötelezettség ellenére, valamint a védettségi igazolvány ellenőrzési lehetőségének hiányában is sokan jártnak színházba, és előadásaik telt házzal mennek. Október elejétől november közepéig az Örkény látogatottsága 95 százalékos volt, amire egyáltalán nem számítottak, sőt, attól tartottak, hogy fél házak lesznek, de inkább csak polarizálódott, hogy mit néznek inkább, és mit kevésbé. Amire korábban nem az első napon fogyott el az összes jegy, hanem egy hét alatt, az most 70-75 vagy 80 százalékos házat mutat, amire pedig az első napon elfogyott az összes jegy a múltban, arra most is elfogy egy-két nap alatt.

Mácsai Pál szerint mindez a nézők hűségét mutatja, illetve azt, hogy az embereknek elegük van a járványból, miközben a maszkviselésük a fegyelmezettséget sugallja, tehát

van egy nagyon erős vágy mindenkiben, hogy vége legyen.

„De ezt tudjuk az első perctől kezdve” – fogalmazott a színházigazgató, hozzátéve, remélik, hogy az idei bezárás elkerülhető lesz, amitől nemcsak anyagi és kényelmi okokból, hanem lelkileg, pszichológiailag is rettegnek.

A teátrum vezetője úgy fogalmazott: premier sorjázik premierre, a Covid miatt torlódás van, és az elmaradt előadások mindegyike színpadra akar kerülni...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FARKASHÁZY TIVADAR: ORBÁN ELTÜNTETETT EGY VÁROST

24.HU
Szerző: FARKASHÁZY TIVADAR
2021.11.28.

A humorista szerint a koronavírus-járvány első három hullámában meghalt 30 ezer áldozat fele ma is élhetne, ha a kormány időben hozott volna meg intézkedéseket. Halálcsoportban címmel jelent meg kötet a minap, ebből szemlézünk.

A kistérségi Napóleon eltüntet egy várost

Melyik volt az a pillanat, amikor elhatároztam, hogy nekikezdek? Mivel ez a térség az első hullámot lényegében megúszta, akkor még eszembe sem jutott, beértem néhány hócipős cikkel, Müller maszk- és tesztellenességével, Kásler történelmi érdemei sorravételével, Szijjártó beszerzéseivel, Orbán melldöngetéseivel, de a második hullám erősödésekor már igencsak gondolkodtam, hiszen rég cselekedni kellett volna, de még mindig ment az önfényezés.

Ha összevetjük a magyar eredményeket Európa és a világ eredményeivel, akkor még mindig azt tudjuk mondani, hogy a leghatékonyabb védekezésben Magyarország van. (Pintér Sándor, 2020. október 7.)...

ITT OLVASHATÓ

SPÓROLHATNAK NÁLUNK A SZLOVÁK AUTÓSOK, DE NINCS BENZINTURIZMUS, A KAMIONOK TELETANKJA VISZONT FÁJ A KUTAKNAK

TELEX
Szerző: CSÉFALVAY ATTILA
2021.11.28.

November 15. óta Magyarországon 480 forintnál nem lehet magasabb a benzin ára. Aki kizárólag tankolni jönne külföldről, az nem sokat spórol nálunk, főként az üzemanyagköltséget és az időt is beleszámítva. Ha viszont valakinek Szlovákia felől érkezve dolga akad Győrben vagy egy határszéli városban, nem hagyja ki a tankolást: 15 eurót, vagyis 5500 forintot is spórolhatnak egy teletankkal. A külföldi fuvarozók itteni tankolásaiknál a veszteségekkel küzdő magyar töltőállomások 

szívhatják a fogukat.

A határszéli első szlovákiai benzinkúton, Medvénél a gázolaj literje a hét közepén 1,409 euróba került, ami a forint gyengülése után a csütörtöki középárfolyamon átszámítva 519 forintot jelent. A 95-os benzin még drágább, 1,51 euró, vagyis 556 forint. Érezhető a különbség, hisz innen 10 kilométerre, az első győri töltőállomáson már literenként 76 forint spórolható, mióta november 15-től Magyarországon 480 forintban maximálták a benzin és a dízel árát...

...Ausztriában egy liter 95-os benzin átszámítva 526, a gázolaj 519 forintba kerül, Horvátországban ez az ár 535 és 547 forint, s Szerbiában is drágább (521 és 546 forint). Romániából viszont biztosan nem éri meg átjönni, ott 459 a benzin és 463 forint a gázolaj ára. Szlovéniából is „határeset”, mert 495 forintért adnak egy liter 95-öst és 529-ért a gázolajat.

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

TÍZ MILLIÁRDDAL DRÁGÁBBAN ÚJÍTHATJÁK FEL A HEIM PÁL GYERMEKKÓRHÁZAT MÉSZÁROSÉK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.11.24.

Két rutinos pályázó nyerte a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet felújítására kiírt tendert. A közbeszerzésen ezúttal közösen induló cégek már jól ismertek a piacon: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család Épkar Zrt.-je lett a befutó. Még úgy is ők nyertek, hogy a becsült összegnél 10 milliárd forinttal drágábban vállalták a munkát.

A „Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztés I. ütem: „B” épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése” tárgyú beruházás generálkivitelezői feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet áprilisban. A jelentkezőknek egy hónapjuk volt, hogy beadják ajánlataikat. Három cég pályázott, a nyertesek nevét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben...

ITT OLVASHATÓ