2021. november 24., szerda

RÁADÁS: FÖLD 8K ULTRA HD FORMÁTUMBAN - EARTH PLANET TOUR - LEGJOBB HELYEK ÉS PIHENTETŐ ÁLLATI ZENE 8K TV

YOUTUBE
Szerző: ?
?



Neve ellenére a Föld talán az egyetlen bolygó naprendszerünkben, amelynek óceánjai vannak. A Naprendszer ötödik legnagyobb bolygója, és talán az egyetlen, amely elrejti az életet.


A föld tengerei és óceánjai, amelyek felszínének 70% -át lefedik, nagy mennyiségű életnek adnak otthont. Átlagosan 4 km mélységgel a bolygó vízének 97% -át teszik ki. Ezen kívül van néhány lenyűgöző formája: a legszélesebb hegylánc, a Közép-óceán zátonya a tenger mélyén fekszik. Négyszer hosszabb, mint az egymás után sorakozó Andok, a Sziklás-hegység és a Himalája, 65 000 km-t nyújt az Északi-sarkon és az Atlanti-óceánon.

A Münster, a Cambridge és a Zürich Technique egyetemek által közösen végzett tanulmány megállapította, hogy a bolygók kora 4400 és 4510 millió év között van. Eddig öt tömeges kihalást jegyeztek fel a bolygón. Az első 440 millió évvel ezelőtt, az utolsó 65 millió évvel ezelőtt történt. Michael Rampino, a New York-i Egyetem földtudományi szakértője azt állítja, hogy körülbelül 30 millió évre van szükség ahhoz, hogy a Naprendszer átlépje a Tejút síkját. A rendszer jelenléte lehet az egyik oka annak, hogy az üstökös pálya destabilizálódik, és elindítja őket a bolygó felé. Ehhez hozzáad egy ma még kevéssé vizsgált lehetőséget: a sötét anyagot.

8,7 millió faj, egy bolygó. Az ökoszisztémák, amelyekre emberként túlélünk, körülbelül 8,7 millió növény- és állatfajból állnak. Ezt legalább megerősíti a Hawaii Egyetem (Egyesült Államok) által 2011-ben végzett tanulmány, amely állítólag az eddigi legpontosabb. Csak 1,3 milliót ismerünk közülük. Sajnos a WWF figyelmezteti Living Planet jelentésével, hogy az 1970-es évek óta csak a világ gerinces populációja csökkent 60% -kal a globális felmelegedés, az ökoszisztéma pusztulása és az emberek által okozott biodiverzitás-válság miatt. Hatalmunkban áll mindazon fajok gondozása és védelme (sőt felfedezése), amelyek bolygónkat az élet (szinte) kimeríthetetlen forrásává teszik.

EURÓPÁBAN HAMAROSAN ENGEDÉLYEZHETIK A 12 ÉV ALATTIAK OLTÁSÁT, BÉCSBEN MÁR A KISGYEREKEK IS MEGKAPHATJÁK A PFIZERT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.11.24.


Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.


Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában kijelentette: mindenki életveszélyben van, aki nincs beoltva. És hogy kik azok, akik jellemzően nincsenek beoltva? A 0-18 évesek körében az Európai Járványügyi Központ (ECDC) adatai alapján Magyarországon mindössze 17 százalékos a teljes átoltottság, ami azt jelenti, hogy a körülbelül 1,2 millió fiatalkorúból 210-220 ezren lehetnek, akik megkapták az oltást, bár pontos számok nincsenek. Hozzátartozik ehhez, hogy a mintegy 640 ezer 5-11 éves gyerek az európai és hazai engedély híján ha akarná sem kaphatná meg az oltást, így köztük – az egyes oktatási intézmények egyénileg bevezetett intézkedéseitől függően – többnyire akadálytalanul terjedhet a fertőzés. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár hétfőn azt mondta, hogy a 12-18 éves korosztályban 51 százalékos az átoltottság, és addig nem terveznek újabb oltási kampányt, amíg az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) nem engedélyezi az 5–11 éveseknek szánt vakcinákat.

Néhány országban ugyanakkor már elkezdték oltani a legfiatalabbakat, és az Európai Gyógyszerügynökség e hét végére ígéri, hogy közzéteszi a Pfizer vakcina 5-11 évesek körében végzett vizsgálatának eredményeit; a szervezet ennek fényében dönthet az mRNS-alapú oltás használatának kibővítéséről. Az EMA a Moderna oltását is vizsgálja: arról november elején a szervezet azt közölte, hogy várhatóan két hónap múlva teszi közzé ajánlásait. A gyerekek esetében azonban a kérdés összetettebb, mint a felnőtteknél, mivel az eddigi statisztikák alapján magát a 18 év alatti korosztályt kevésbé érinti a covid, mint az idősebbeket, és bár a járvány terjesztésében bizonyítottan jelentős szerepet játszanak, még a mellékhatást mutató esetek különösen alacsony száma is az engedélyezés ellen szólhat...

BEMUTATJUK DEMETER SZILÁRD BIRODALMÁNAK SOKMILLIÁRDOS INGATLANVAGYONÁT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2021.11.24.


Demeter Szilárd kultúrtéesze alig egy év alatt sokmilliárdos ingatlanvagyonnal gazdagodott, szerzeményeik között van minden jelentősebb művésztelep, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada. A PIM-főigazgató által átvett ingatlanok kiadásából és a kulturális intézmények bevételeiből önmagában 100 milliós nagyságrendű bevételre számíthatnak a cégek, 
de ez eltörpül az állami támogatások mellett.

Demeter Szilárd még a NER történetében is rendkívüli villámkarriert futott be a kormányzati hátszélnek köszönhetően. Két évvel azután, hogy kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatói posztjára, majd kormánybiztosnak, az idén megjelent parlamenti és kormánydöntések nyomán már közvetve és közvetlenül az ő irányítása alá kerül a hazai kultúrpolitika szinte minden fontosabb intézménye. A központosítás itt is hasonló modellt követ, mint az egyetemek és főiskolák esetében: a kultúrpolitika intézményeit egy nagyobb alapítványhoz csoportosítják át, így ezek gyakorlatilag kikerülnek a korábbi állami irányítás alól...

TÍZ KELLEMETLEN KÉRDÉSBEN VÁRJA A KORMÁNY VÁLASZÁT KARÁCSONY GERGELY

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2021.11.24.


...Az alábbi kérésekkel és kérdésekkel fogja megkeresni Karácsony a kormányt:

1. A fővárosi önkormányzat szolidaritási hozzájárulása a mostani 35,4 milliárdról 10 milliárdra csökkenjen, mint volt 2019-ben, Tarlós István vezetése alatt.

2. A helyi iparűzési adó megfelezése után politikai hovatartozás nélkül, teljeskörűen kompenzálja az állam az önkormányzatoknál jelentkező adóbevétel-kiesést.

3. A gépjárműadó-elvonása miatt is teljeskörűen kompenzálják az önkormányzatokat.

4. A fővárosi közösségi közlekedésre előírt 12 milliárdos állami normatívát a 2019-ig megszokott módon folyósítsa a kormány.

5. Az állami kukaholdingnak befizetett 5 milliárd forintot bocsássák a Budapesti Közművek rendelkezésére.

6. Helyezzék hatályon kívül a közművezetékek adókról szóló törvényt, vagy kompenzálják a budapesti közműcégeket a törvény tavalyi módosítása után.

7. Helyezzék hatályon kívül a kiemelt beruházásokról szóló kormányrendeleteket, amelyekkel elvonják a kerületi önkormányzatok településrendezési hatásköreit.

8. Legyen érdemi egyeztetés az Európai Unió helyreállítási alapjából származó források felhasználásáról, fogadják be a kerületi önkormányzat javaslatait is.

9. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában elfogadottaknak megfelelően biztosítsanak nemzeti és uniós forrásokat a villamos- és trolibeszerzésekhez, vagy engedélyezze az állam, hogy a főváros hitelt vegyen fel a beszerzéshez az Európai Beruházási Banktól.

10. A Budapesti Diákvárosnak szánt területen a kínai Fudan Egyetem helyett a magyar diákok és fiatal családok számára megfizethető lakhatást biztosító kollégiumokat és bérlakásokat építsenek...


MESSZE MÉG JÁRVÁNY VÉGE

NÉPSZAVA
Szerzők: DANÓ ANNA, JUHÁSZ DÁNIEL
2021.11.24.


A pandémia felmenő szakasza még akár három további hetet is húzódhat, a normalizálódás pedig kétszer ennyivel távolabb, február közepére tolódik – véli Vattay Gábor elemző.


Már látszik, hogy a maszkhasználat lassította a járvány terjedését, de még nincs itt a tetőzés, és csak átmenetinek mutatkozik az őszi szünet fékező hatása – szűrte le a legfrissebb adatokból Vattay Gábor járványelemző, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője legújabb prognózisában. (A kormány november 1-től rendelte el a tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon, állomásokon a kötelező maszkhasználatot.) Számításai szerint legkorábban február elejére normalizálódhat a járványhelyzet. Most még azonban három hetente duplázódik az esetek száma, és a halálozás. Bár a következő három hétben ez a folyamat is lassul. A múlt hétről e hétre 28 százalékkal nőtt az esetek száma. Kedd reggel 6 830 koronavírusos beteget ápoltak a hazai kórházakban és közülük 663-an szorultak gépi lélegeztetésre. 171-en haltak meg, köztük négy olyan fiatal férfi, akinek nem volt ismert betegsége, a legidősebb 36 éves, a legfiatalabb 19 éves volt. Közülük hármat – a 19 évest, a 26 évest, a 36 évest extrém elhízottként jelölte meg a kormányzati honlap. 

Mint azt Vattay Gábor elmondta: az iskolai őszi szünet hatása először a november 8-9.-ei kórházi adatokban kezdett látszani, és a lassulás időtartama nagyjából megegyezik a szünet 10 napos hosszával, azaz körülbelül november 19-ig tartott. Megjegyezte: ha az őszi szünetet még egy héttel meghosszabbították volna, akkor már szilveszterkor nem lenne lényeges járvány. Az időközben elrendelt újabb szigorítások miatt azonban három hét múlva tovább lassulhat a vírus terjedése. Így a felmenő szakasz még akár három további hetet is húzódhat, a normalizálódás pedig kétszer ennyivel távolabb, február közepére tolódik. Mint emlékezetes, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta: a járvány negyedik hulláma november végén, december elején tetőzhet. Hozzátette: hogy kormányzati járvány matematikusok már erre hétre lehetségesnek tartották a tetőzést. 

Vattay Gábor szerint a kórházba bekerülők száma arányos azzal, hogy most milyen rátával halad a járvány. A kikerülők létszáma pedig azzal arányos, hogy 14 nappal korábban milyen volt a járvány rátája. Mint mondta, ennyi idő kell, hogy valaki jobban legyen vagy meghaljon és kikerüljön a kórházból. Amennyiben bekövetkezik a tetőzés, a kórházba kerülők napi száma még egy ideig növekszik, és csak a csúcsot követő körülbelül egy hét múlva áll meg, majd csökkenni kezd. A járvány lassulására még valószínűleg várni kell, mert a Nemzeti Népegészségügy Központ kedden közzé tett adatai szerint a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag koncentrációja továbbra is magas, a minták többségében emelkedik...

MÉSZÁROS LŐRINC LEGYŐZTE A TERMÉSZETET HEVES MEGYÉBEN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.11.24.



A mai adásból megismerheted Heves megye 2-es körzetének országgyűlési képviselőjét, Horváth Lászlót. 

Hősünk nem tartozik az érzékeny politikusok közé, a környezetvédelem ugyanúgy nem hatja meg, mint a hátrányos helyzetűek megsegítése. 

Tagja volt viszont a nemzeti lovas programot előkészítő eseti bizottságnak. Itt hozták meg 2004-ben azt a határozatot, amely szerint ki kell dolgozni a lovassport támogatottságát és a lovas- és huszár hagyományőrzés támogatási rendszerét. Később miniszterelnöki megbízottként elkészítette a Nemzeti Lovas Stratégiát és ő is terjesztette az országgyűlés elé.

MEGYÜNK EURÓPÁBA! (NAAA, OTT VAGYUNK MÁR?) | A KELET-NYUGAT LEJTŐ FOGSÁGÁBAN | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.11.24.



A magyar közbeszédet jelenleg két egymással versengő paradigma tartja fogságában: az egyik szerint Nyugat a civilizáció, míg a Kelet a barbarizmus szinonimája, amelyek között hol jó, hol rossz irányba ingázik a magyar kompország, a másik szerint a dekadens Nyugat feladta identitását, és megadta magát a menekültek barbár hordáinak. A két paradigma egy tőről fakad: a civilizáltságot és a fejlettséget mindkettő egy skálaként képzeli el, amelyen bizonyos népek feljebb állnak - a fejletlenebbeknek az a dolguk, hogy felzárkózzanak. 

A mai Partizáninfóban egyrészt történeti távlatban mutatjuk be a Kelet-Nyugat lejtő által fogságba ejtett magyar politikákat, másrészt amellett érvelünk, hogy a nyugatimádat/nyugatutálat parttalan vitáiból csak úgy tudunk kitörni, ha összefüggéseiben látjuk Magyarország helyét a globális kapitalista világrendszerben, amely nem egy verseny, hogy ki és hova zárkózik fel hamarabb, hanem egy komplex hálózat, ahol a peremen lévő országok kizsákmányolása a magországok gazdagságának feltétele. Amíg a felzárkózásról vívott értelmetlen viták miatt nem látjuk a rendszerben elfoglalt helyünk, a kényszerek közül való kiszabadulásra sincs esély.

BEDURVULT A HITELEK DRÁGULÁSA - ISMÉT NEM AZ ALAPKAMAT AZ IRÁNYADÓ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.11.24.


A jegybanki alapkamat ugyan 2,1 százalék, de a pénzpiacon már nyolc éve nem látott magasságra szárnyaltak a kamatok. Ez persze részben szintén a Magyar Nemzeti bank (MNB) eddigi és várható szigorításának következménye. A bankok ölbe tett kézzel is nézhetik a folyamatot, számos hitel ugyanis automatikusan átárazódik.

Egy hete ugyan a korábbi kétszeresével, 0,3 százalékponttal emelte az alapkamatot az MNB, de már akkor jelezték: jegybank kész az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani. Ezt múlt csütörtökön meg is tették, a bankoktól 2,5 százalékon fogadtak be pénzt – mintegy hétezer-hétszázmilliárd forint értékben. Minden benyújtott ajánlatot elfogadtak.

A pénzpiac erre persze belendült. A háromhavi bankközi kamat (Bubor) már aznap kissé meghaladta a 2,5 százalékot, az éves lejárat pedig 3 százalék fölé drágult. Az azóta eltelt napokban a Bubor tovább emelkedett. A pénzpiaci kamatok így nyolc éve nem látott magasságba kúsztak fel. A piac most csütörtökön érzékelhetően újabb kamatemelésre számít. Ezzel véget ér az a meglehetősen rövid időszak, amikor – mint azt Matolcsy György jegybankelnök még a nyáron nagy dérrel-dúrral bejelentette – irányadónak ismét az alapkamat számított. Igaz, az elnök akkor még arról beszélt, hogy a betéti tenderek kamata az alapkamattal lesz egyező.

A grafikonon jól látszik, hogy a problémák (közéjük beleérthető az infláció és a kamatok emelkedése, a forint gyengülése) nem teljesen újkeletűek. Az alapkamat mintha meglehetősen sikertelenül üldözné a pénzpiaci folyamatokat. Tény, hogy mindez mostanában nagyon felgyorsult és markánsabbá vált.
A kamatok emelkedése egyébként a hosszabb lejáratokban még durvább. A Buborhoz hasonló, de a több éves lejáratokra érvényes Birs hihetetlen magasságokba kúszott fel. A kétéves lejárat irányadó pénzpiaci kamata egy évvel ezelőtt nem érte el a 0,8 százalékot, most viszont már 4,52 százalékra rúg. Ha valakit vígasztal: a leghosszabb, 20 éves lejáratra a kamat már alacsonyabb, „mindössze” 4,44 százalék...

A LEX POLT KEVÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: KERTES ATTILA
2021.11.19.


Jogilag korrekten vezeti le Gadó Gábor, hogy a most parlament elé terjesztett lex Polt nem sokban új, a Fidesz eddig is bebetonozta alkotmányosan legfőbb ügyészét (
Cselek és csapdákÉS, 2021/42., október 22.).  Ugyanakkor azt a következtetést vonja le, hogy „a legfőbb ügyésznek eddig sem volt oka aggódni, pozícióját legfeljebb kortesbeszédekben vonhatják kétségbe”. A kitűnő szakíró ebben téved: Polt jövője nem az eddig meghozott törvényektől függ. A politikában nincsen olyan, hogy valakit nem lehet jogszerűen leváltani. Sokszor elfelejtjük, hogy a jog csupán felépítmény, a hatalmi eszköztárból csak az egyik, az uralmon lévő csoport támasza.  Ráadásul – a többi tudati tényezőhöz képest (oktatási színvonal, morál, vallás, nemzeti elkötelezettség stb.) – könnyen változtatható. Az érdekek és érdekérvényesítések felülírják az előzetesen lefektetett szabályokat, és gyakran úgy kerülik meg őket, hogy még az is jogszerű legyen. Az ügyészségi törvény szerint a legfőbb ügyész a pozíciójából bármikor leváltható, ha arra méltatlanná vált. Ezt Polt Péterről – eddigi tevékenysége alapján – már most sokan állítják. Más kérdés, hogy helyette nem lehet kinevezni senkit, csak kétharmados parlamenti többséggel, amely az ellenzéknek nem valószínű, hogy összejönne. Láttunk már azonban több olyan esetet, amikor valamely állami szervnek nem volt kinevezett egyes számú vezetője, és így működött évekig (például a Magyar Rádió). A mulasztásos alkotmánysértés légióit sorolhatnánk a rendszerváltást követően, de egyetlen esetben sem görbült meg senkinek a haja szála...


„NEM TANÁCSOS HAZAMENNEM” – BRENZOVICS LÁSZLÓ BUDAPESTI SZÁMŰZETÉSRŐL, KÁRPÁTALJÁRÓL ÉS VOKSTURIZMUSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.11.24.


Lassan egy éve él önkéntes budapesti száműzetésben a kárpátaljai magyarság politikai vezetője, akit az ukrán állam hazaárulással és szeparatizmussal vádol. Brenzovics Lászlót ugyan októberben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megerősítette az elnöki pozícióban – a magyar állami média teljes hallgatása mellett –, de Magyarországról legalábbis korlátozottan cselekvőképes. Kié a pénz, amit tavaly az ukrán titkosszolgálat nála talált, és védi-e őt a magyar állam? Apropó magyar állam: tud-e voksturizmusról a KMKSZ? Aztán: tartanak-e bármerre a két ország kapcsolatát mérgező viták, és mennyit használ a kárpátaljai magyarságnak Budapest és Moszkva szívélyes viszonya? Nagyinterjú...

TASZ: A VESZÉLYHELYZET ÚJABB MEGHOSSZABBÍTÁSA MEGKÉRDŐJELEZHETI A VÁLASZTÁSOK SZABADSÁGÁT ÉS TISZTASÁGÁT

MÉRCE
Szerző: TREMMEL MÁRK
2021.11.24.


Ismét meghosszabbítaná a kormány a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott salátatörvény szerint 2022. június elsejéig élhet a különleges jogrend. A módosító javaslat szerint a döntés nem érinti érdemben a tavasszal esedékes országos választásokat, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) azonban ezt egyáltalán nem látja biztosítottnak.


Az indoklás szerint, attól függetlenül, hogy „Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával kűzd a koronavírus ellen” a járvány nem tűnt el, így a járvány okozta nehézségek sem, pláne, hogy a koronavírus mutálódik is, és a variánsai korábban nem tapasztalt gyorsasággal terjednek. Tombol a negyedik hullám, így a problémák gyors és rugalmas megoldása érdekében megint meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet – olvasható a már jól megszokott indoklás.

Érdemes hozzátenni: annak ellenére, hogy szakemberek sora figyelmeztetett előre, hogy a negyedik hullám súlyosan leterhelheti az egyébként is rozoga egészségügyi rendszert, sokáig megint akadálytalanul terjedt a járvány. A törvénymódosító javaslatban azért megnyugtatóan hozzáteszik, hogy amennyiben a járványhelyzet engedi, a kormány le fogja fújni a különleges jogrendet...

HIÁBA KÉRDEZTÉK, KÁSLER MIKLÓS NEM ÁRULTA EL, HOGY A KÓRHÁZBAN LÉVŐK HÁNY SZÁZALÉKA OLTATLAN

444.HU
Szerző: HASZÁN ZOLTÁN
2021.11.24.


Hosszú interjút adott Kásler Miklós az Infórádiónak, főként a járványhelyzetről. Kiemeltünk belőle 6 témát...

„A SPARTACUS ELNÖKE FIGYELMEZTETETT, VIGYÁZNI KELL TURIVAL, MERT KEMÉNY EMBER”

24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2021.11.24.


Cseh Lászlóval készített interjúnk lavinát indított el. Egyre másra szólalnak meg azok a pályafutásukat már befejező úszók, akik Turi György mesteredző verbális és tettleges túlkapásairól mesélnek. Cikkünkben a korábbi klubelnöke, kollégái megszólaltatásával arra keressük a választ: miért nem derült ez ki korábban, miért nem szóltak?


Turi György mesteredző erőszakos módszereiről legutóbb Orsovai Péter vallomása jelent meg. Az Origónak, az „Orso” becenévre hallgató, ma már 47 éves férfi elmesélte: ő az a fiú, akire egy másik kortárs úszónő, Kiss Noémi korábban utalt, mint akit Turi „a wc-ben szadista módon megvert”.

Turi munkáltatója, a Kőbánya SC (KSC) jelenlegi vezetése november 10-én kiadott egy közleményt. György István államtitkár, a klubot 2014 óta irányító elnök ebben úgy fogalmaz: „Amióta ezt a tisztséget betöltöm, sem sportolótól, sem szülőtől, sem edzőtől soha semmilyen panasz vagy információ nem jutott tudomásomra arról, hogy Turi György bármelyik úszóval szemben helytelen magatartást tanúsított volna.”

Az 1990 és 2002 között a X. kerületet polgármesterként irányító, fideszes György a közleményben azt is írja, „a KSC elnöksége legközelebbi ülésén alakítja ki álláspontját.” Tehát Turi munkáltatója egyelőre nem vizsgálta az ügyet...

A FORINT KÖNYÖRTELENÜL MUTATJA MEG, HOGY MINDEN REMÉNYÜNK ELLENÉRE SEM LETTÜNK FEJLETT ORSZÁG

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.11.24.



A dél-afrikai randtól kezdve a lengyel zlotyig minden olyan ország valutája veszít az értékéből a dollárral, a svájci frankkal vagy akár az euróval szemben, amelyet a piacok a fejlődő (értsd: nem fejlett) kategóriába sorolnak. Magyarország is ebben a skatulyában van, ez nyilván nem véletlen, de két fontos dolgot is jelez nekünk: egyrészt minden korábbi reményünk ellenére sem kezel a piac minket egy kicsit sem úgy, hogy innen elmozdultunk volna, másrészt amit a forint-euró árfolyamon látunk, az nem teljesen, legfeljebb csak részben a konkrét magyar gazdasági helyzet büntetése.

A cikkünk írása előtti órákban egy euróért kis ideig már 372 forintot is kellett fizetni a devizapiacon, ez megint egy olyan határátlépés, amire korábban nehezen gondoltunk volna. A folyamatosságnak azonban szédítően álmosító jellege van: ha ránézünk az alábbi grafikonra, amelyen az árfolyam értékét ábrázoltuk 2010 eleje óta, akkor azt látjuk, hogy a kisebb ingadozások mellett a forint gyengülését már majdhogynem természetes folyamatként éljük meg, hozzászokhattunk, hogy ez valami magától értetődő jellemzője a világgazdaságnak. Mivel a legtöbbször nem bakugrásokkal haladunk felfelé, csak utólag visszanézve konstatáljuk, hogy mondjuk a 320 forintos árfolyamnál el sem tudtuk volna képzelni a 370-es szintet. Most sem látjuk magunk előtt a 400 forintos eurót, pedig könnyedén valósággá válhat...

HOVÁ TŰNT MAGYARORSZÁGRÓL 5 MILLIÓ DÓZIS VAKCINA?

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: B1.HVGBLOG.HU
2021.11.24.


Megérkezett Magyarországra a 49. Pfizer-szállítmány, ezzel a német-marikai vakcinagyártó teljesítette a vállalását, összesen 10,9 millió adag oltóanyagot szállított az országba. A Pfizer/BionTech Comirnatyja a legtöbbet használt, legnépszerűbb Sars-Cov-02 elleni vakcina Magyarországon, eddig több mint 7 millió dózist adtak be belőle nálunk.


Ennek ellenére az Orbán-kormány a tavasszal nem kért az EU jövő évi rendeléséből, amivel lemondott 19 millió adag, 2022-re és 2023-ra rendelkezésre álló Pfizer-oltóanyagról.

Mindezt közvetlenül azután, hogy lemondta a már leszerződött másik mRNS-vakcinát, a Modernát is. Akkor ezt azzal indokolta, hogy túl drágák (noha mindkettő jelentősen olcsóbb, mint a veszélyeztetett korcsoportok számára hatástalan kínai Sinopharm/Vero Cell), nem lesz rájuk szükség (bár már akkor is valószínű volt, hogy a járvány ellen emlékeztető oltásokkal kell védekezni), valamint hogy van elegendő vakcinája az országnak.

- Gulyás kancelláriaminiszter egy keddi parlamenti meghallgatáson azt mondta, nem kell aggódni, mindenkinek jut elég oltóanyag, összesen mintegy 10 millió van raktáron.

- Az Operatív Törzs 3 nappal korábban az ATV Híradót ugyancsak úgy tájékoztatta, 10 millió adag vakcina áll még rendelkezésre, ebből körülbelül 80%-a nyugati gyártmányú oltóanyag.

Tízmillió meglévő vakcina rendben is volna. Ha nem állna fent az a pici probléma, hogy

nem 10, hanem 15 millió oltóanyagnak kellene még raktáron lennie...

MILLIÁRDOS MEGBÍZÁS: A MÉSZÁROS-GYEREKEK CÉGE IS PROFITÁL A KÓRHÁZFELÚJÍTÁSOKBÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.11.24.


Épp csak egy napja írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a Szeivolt-család ÉPKAR Zrt.-je 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért dolgozhat a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet „B” épületén, máris újabb tendert húztak be a két családhoz köthető cégek a kórházfelújítások kapcsán. Ezúttal a Mészáros-gyerekek FEJÉR-B.Á.L. Zrt.-je kapott megbízást intézményfelújításra az Épkarral közösen.


A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. márciusban írt ki közbeszerzési eljárást az „MVP – Szent György Egyetemi Oktató Kórház fejlesztése, tervezés, kivitelezés” fővállalkozási szerződés keretében történő megvalósítására Székesfehérváron. A nyerteseket a legfrissebb uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé...

ZÖLDRE VÁLTOTT A KÖZLEKEDÉSI LÁMPA: KIDERÜLT MILYEN IRÁNYT VESZ EURÓPA LEGERŐSEBB GAZDASÁGA

PORTFOLIO
Szerző: PALKOVICS MÁTÉ
2021.11.24.


Ezekben a percekben zajlik az SPD, az FDP és a Zöldek közös sajtótájékoztatója Berlinben, amelyen a pártok bemutatják Németország új kormányának koalíciós szerződését. A megállapodást hosszú hetek egyeztetése előzte meg, mostanra azonban világossá vált, hogy napokon belül véget ér Angela Merkel és a CDU 16 éven át tartó folyamatos kormányzása. A mostani koalíció azonban nemcsak azért tekinthető történelminek, mert most először vesz részt benne három párt, hanem a szerződés tartalma miatt is, amely radikálisan átformálhatja Európa legerősebb gazdaságát az elkövetkező években.

A koalíciós tárgyalások október 21-én kezdődtek, ezt megelőzően azonban már heteken keresztül folytak az együttműködés lehetőségeit firtató puhatolózó egyeztetések. Az elmúlt időszakban 22 munkacsoport dolgozott azon, szakpolitikusokkal karöltve, hogy a pártok megállapodjanak egy koalíciós szerződésről.

A szerződés tartalmazni fogja az új német kormány programját az elkövetkező évekre, amely okkal igényelt számos egyeztetést, figyelembe véve a pártok eltérő ideológiai irányultságát. Még a héten is érkeztek olyan hírek, miszerint főleg a klímaügyi kérdések miatt akadozott a megállapodás, ennek ellenére az új kormány több kérdésben nagy változásokat irányozhat elő.

A szerződésre az elkövetkező napokban a részt vevő pártok tagságának is rá kell bólintania, amelyre december első napjaiban kerülhet sor.

AMENNYIBEN EZ IS TELJESÜL, OLAF SHOLZOT AKÁR MÁR DECEMBER 6-ÁN BE IS IKTATHATJÁK NÉMETORSZÁG ÚJ KANCELLÁRJÁNAK, EGYÚTTAL PEDIG MEGALAKULHAT AZ ELSŐ OLYAN KORMÁNYKOALÍCIÓ IS, AMELYET HÁROM PÁRT ALKOT..

A program legfontosabb elemei

DONÁTH ANNA: AZ ELMÚLT EGY HÓNAPOT KIDOBTA AZ ELLENZÉK AZ ABLAKON

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2021.11.23.


Fel kell rázni a Momentumot Donáth Anna szerint, bátran és erélyesen kell fellépnie a pártnak a szövetségi politikában. Vasárnap a párt EP-képviselőjét választották meg a Momentum elnökének, aki a Telexnek beszélt először a terveiről. Az interjúban kifejtette, hogy

- szerinte nem volt koherens a Momentum előválasztási kampánya, túl sok üzenetet akartak átadni. Ez látszik Fekete-Győr András eredményén is.


- Sokan hátradőltek az előválasztás után, és az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék az ablakon.

- Mihamarabb közös kampányra, közös üzenetekre van szükség, hogy a miniszterelnök-jelölt ne kezdjen migránsozni, amivel többen nem tudnak azonosulni.

- Hibásnak tartja, ha a Fidesz szókészletével és ellenségképekkel kezdenek el hadakozni, nem szabad tovább mélyíteni az árkokat.

- A Momentum nem fogja hagyni, hogy az ellenzéki közös kampány uszításról és gyűlöletkeltésről szóljon, meghúzzák a vörös vonalat.

- Pártelnökként nem mond le a brüsszeli mandátumáról, de nem zárja ki, hogy egyszer a magyar országgyűlésben politizáljon.

- Akkor tartja sikeresnek a féléves elnökségét, ha a Momentum erősebb és összetartóbb lesz, mint valaha.

Progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát ígért, amikor bejelentette, hogy elindul a Momentum tisztújításán. Ezekkel a kulcsszavakkal akár az LMP vagy a Párbeszéd elnöki posztját is megpályázhatta volna. Mi fogja megkülönböztetni a Momentumot a többi ellenzéki párttól, ha a jövőben ezek az értékek kerülnek a középpontba?

Magyarországon szociális válság van. Ez nem elvi-ideológiai kérdés, hanem ténykérdés: az ország egyik fele egzisztenciális kiszolgáltatottságban él, tömegek vannak, akik számára még a mosógépük elromlása is teljes eladósodáshoz vezethet. Ezért sem gondolom, hogy különösebben számítanak ezek a címkék. Egy politikusnak és politikai közösségnek az az elsődleges feladata, hogy a lehető legmélyebben megértse a magyar társadalom mindennapi problémáit, és azokra adjon válaszokat. Persze programállításban más pártok is zseniálisak, viszont az, hogy leírunk valamit egy papírra, még nem segít senkin. Közelebb kell hozni ezeket a gondolatokat, egy koherens világképre van szükség, hogy el tudjuk mesélni, a mai nap problémáira adott válaszaink hogyan vezetnek el a jövő innovatív megoldásaihoz. Mi nemcsak beszélni szeretnénk ezekről a problémákról, hanem cselekedni is...


TAO-PÉNZEK ÉS EGYÉB KORRUPCIÓS NYALÁNKSÁGOK - LIGETI MIKLÓS A KLUBRÁDIÓBAN (2021.11.23.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.11.24.



A 2021. november 23-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége Ligeti Miklós, a Trancparency International Magyarország jogi igazgatója volt. Arról beszélgettek, hogy 1000 milliárd Ft megy el tao-kifizetésként, miközben komoly gazdasági gondok is vannak az országban, nemcsak a koronavírus-járvány miatt. Hogy is van ez? És kik járnak jól? Milyen korrupciós kockázatokat rejt mindez?

"MEG LEHET MONDANI HATALMI SZÓVAL, HOGY MIT KÉNE OLVASNI, DE EZ MÉG SOSEM SIKERÜLT"

MAGYAR NARANCS
Szerző: LEGÁT TIBOR
2021.11.24.


A nyáron lányával, Lucával járta be Erdélyt egy hatrészes tévésorozat szereplőjeként. A Székelykapun túl a megszokottól eltérő módon igyekszik megfogni választott tárgyát; erről, illetve egy hamarosan megjelenő antológiáról és a hazai könyvkiadás függetlenségéről is beszélgettünk...


“VANNAK OLYANOK BÖRTÖNBEN, AKIK SOKKAL KEVESEBB HIBÁT KÖVETNEK EL, MINT MÁSOK KINT” | ZSÓFILTER

PARTIZÁN / ZSÓFILTER
Szerző: Partizán, HELSINKI BIZOTTSÁG
2021.11.23.



A büntetés-végrehajtásnak ideális esetben a fogvatartottak társadalomba való reintegrációja is célja, nem csak a szabadságvesztésre elítéltek megszabott ideig való elzárása. Sajnos jelenleg a BV-intézmények nemcsak belülről, de kívülről is zárnak: sem újságírók, sem civil szervezetek nem kapnak hozzáférést a magyar börtönökhöz. A koronavírus-járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten: a biztonságra hivatkozva a rendszer még tovább növelte a rabok feletti, minden mozzanatukra kiterjedő kontrollt. A mai Zsófilterben egy volt fogvatartottal és a Helsinki Bizottság munkatársaival beszélgetünk a magyar börtönök helyzetéről.

ELSZÁLLTAK AZ INGATLANÁRAK BUDAPEST KÜLSŐ KERÜLETEIBEN A JÁRVÁNY MIATT

G7.HU
Szerzők: HAJDU MIKLÓS, JANDÓ ZOLTÁN
2021.11.24.


Látványos fordulatot hozott a budapesti ingatlanpiacon a járvány. Az ingatlan.com G7-nek gyűjtött adatai szerint a belvárosi árak korábbi évekre jellemző rohamos emelkedése egyik pillanatról a másikra megtorpant, sőt volt olyan kerület, ahol megfordult. A külvárosban azonban gyors ütemben drágultak az ingatlanok, különösen a családi házak.

Belvárosi árrobbanás

A pandémia kezdete óta sejteni lehetett, hogy a kialakult helyzet az ingatlanpiaci trendeket is jelentősen átalakíthatja. Az elmúlt években Budapesten hihetetlen ütemű áremelkedés volt jellemző, amely azonban nem teljesen egyenletesen érintette a főváros különböző kerületeit. Két és fél évvel ezelőtti cikkünkben utcaszinten mutattuk be, hogyan szálltak el a budapesti ingatlanárak, és a grafikonból elég látványosan kiderült, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban leginkább a belső pesti kerületekben volt hatalmas drágulás.

Ennek egyik magyarázata az AirBnb elterjedése volt. A felfutó budapesti turizmust sokan próbálták meg úgy meglovagolni, hogy befektetési céllal vásároltak lakást, amit aztán az idelátogató külföldieknek adtak ki. Ez pedig nagyon felhajtotta a keresletet, és így a négyzetméterárakat is például az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben.

Ez a folyamat 2017 után is folytatódott, még ha az áremelkedés lassult is. A statisztikai hivatal adatai szerint a 2013-as mélypont és a járvány előtti utolsó év, 2019 között épp az említett kerületekben nőtt a legnagyobb mértékben az értékesített használt lakások átlagára. Az emelkedés mindenhol több mint háromszoros volt...


200 MILLIÓ FORINTÉRT SEMMISÍT MEG KÖZEL 5 MILLIÁRDÉRT VETT PCR-TESZTEKET A KORMÁNY

JELEN
Szerző: jelen.media
2021.11.24.


Hetek óta próbáljuk szóra bírni az állami szerveket, hogy számoljanak be arról, miért, és mekkora mennyiségben semmisítenek meg PCR-teszteket a járvány kellős közepén. Információink szerint közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt tesztet selejtez le az állam.


Úgy tudjuk, hogy az Országos Kórház Főigazgatóság különböző típusú PCR-teszteket megsemmisítését rendelte el. A munkát a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.

Megbízható forrásunk állítja, hogy nagyságrendileg 5 milliárd forint értékű tesztet semmisítenek most meg.


Mint ismert, tavaly, a kapkodó és átláthatatlan kormányzati beszerzések idején nem csak lélegeztető gépeket vásárolt nagy mennyiségben a kormány, hanem PCR-teszteket is. Ahogy azt korábban már megírtuk, a milliárdos beszerzést a Külügyminisztérium bonyolította.

Mi kerül ebből most a kukába? Úgy értesültünk, hogy a Fosun típusú tesztből – ennek darabja 6070 forint volt - 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén március vége, április elején jártak le. A Clinomics termékéből 161 millió forintért vásárolt, ennek darabára 2593 forintba került és 2021. április 20-án jártak le. A külügyi tárca vett továbbá 1,355 milliárdért a Maccura tesztjéből is – ennek darabjáért 4106 forintot fizetett a magyar állam – azaz a magyar adófizetők. A Maccura-k is idén tavasszal, azaz április 7 és 13 között jártak le. Éppen, amikor a harmadik hullám tombolt az országban. Ezek a tesztek landolnak most a kukában...

HA CSALNI KÉSZÜL A FIDESZ, AKKOR BOJKOTTÁLNI KELL A VÁLASZTÁST VAGY UTÁNA AZ UTCÁRA MENNI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.11.24.


„Abba ’beleremeg a földgolyó’, ha egy uniós tagországban az ellenzék amiatt bojkottálja az országgyűlési választást, mert az nem szabad” – mondta portálunknak Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus, aki szerint „a bojkott egy atombomba akkor, ha azt nem egy terrorista használja a táskájába rejtve, hanem egy, a győzelemre is esélyes nagy erő”. A napokban Márki-Zay Péter utalt az esetleges választási bojkottra. Szentpéteri szerint két alapvető feltétel kell egy bojkotthoz: egy olyan erő, amelyikről el lehet hinni, hogy képes végigvinni azt, meg persze megfelelő indok. Egyelőre még korai erről döntenie az ellenzéknek, de érdemes beszélni róla, hiszen „bolond az, aki eldugja fegyverét, de az is, aki erre az egy fegyverre épít – nincs tehát más hátra az ellenzék számára, mint tovább folytatni a politikai munkát”.


A választásokat övező – esetenként már több is, mint – anomáliák miatt 2014 óra rendre felmerül egy esetleges bojkott kérdése. Nincs ez másképpen a 2022-es országgyűlési választások közeledtével sem. A minap Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt „dobta be” a témát: a Népszavának – a lakcímbejelentési kötelezettség megváltoztatása kapcsán – arról beszélt (hangsúlyozottan saját személyes véleményeként), hogy ez egy újabb lépés, amivel a Fidesz tovább nehezíti az összefogás dolgát. Hozzátette: ezek után nem kell sok ahhoz, hogy elgondolkodjon az ellenzék a választások bojkottján Arra azonban nem adott konkrét választ, hogy pontosan minek kellene még történnie a bojkott meghirdetéséhez.

De valóban, van-e esélye egy sikeres ellenzéki bojkottnak 2022 tavaszán? Milyen feltételek teljesülése esetén vihető végig egy széleskörű bojkott? Szentpéteri Nagy Richardot kérdeztük...


A KISFIDESZESEKET VÁDALKUVAL BÍRNÁK SZÓRA A NAGYFIDESZESEK ELLEN

TELEX
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2021.11.24.


Márki-Zay Péter a választási győzelme után a vádalku intézményének segítségével juttatná börtönbe – ahogy többször fogalmazott – „a fideszes főbűnösöket”. A kétezres évek többnyire kudarcos elszámoltatási kísérleteinél ez a jogi eszköz jelenlegi formájában még nem létezett a büntetőjogban, kérdés, most mekkora sikerrel kecsegtet egy esetleges 2022-es ellenzéki győzelem esetén. A vádalku intézményét Ambrus Istvánnal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docensével tekintettük át.


A kormányváltások után rendre felmerül az elszámoltatás kérdése. A rendszerváltás után volt az első nagy felbuzdulás, többen börtönt vizionáltak a kommunista bűnök elkövetőinek, az országot gazdaságilag ellehetetlenítő szocialista elitnek. Sokan már azzal is beérték volna, ha az MSZMP-t legalább a vagyonával rendesen el lehet számoltatni, ehelyett azonban négy évvel később az egykori utódpárt MSZP nyerte a választást.

Az 1998-as Fidesz-győzelem után egyedül a frissen parlamentbe került Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) követelt elszámoltatást, mivel – ahogy Csurka István pártelnök fogalmazott – „annyi korrupciós ügylet, bűnös eladás, részrehajlás és szenvtelen gonoszság történt az országban, hogy ezért valakiknek felelniük kell”...


A HONVÉDELMI MINISZTER SZERINT A MAGYAR NÉP 163 ÜTKÖZETBEN, CSATÁBAN, FORRADALOMBAN VOLT ÉRINTETT, EZEK KÖZÜL 90-ET MEGNYERT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.11.24.


Érdekelne minket a részletes stat


Benkő Tibor a várpalotai lakossági fórumán mondta mindezt.


Balog Zoltán szerint a járvány figyelmeztetés azoknak, akik átlépik a tudomány, a nemzet és a család határait

Balog szerint érdemes ószövetségi szövegek alapján értelmezni a világjárványt. Megint osztás volt tegnap…?

“Brüsszel” nemet mondott Orbán Viktor kérésére


A levelet, amelyben azt kérted, hogy állítsuk le a kötelezettségszegési eljárást, sajnos nem kaptuk meg…

Revans a Norvég Alapért

Három évtized után most először nem lesz közös zárónyilatkozat az EGT országainak együttműködéséről. Orbánék vétója az első visszavágás Norvégiának.

Az Emmi kikéri magának, hogy támadják a vírussal heroikus küzdelmet folytató Kásler Miklóst

Ha valamivel is heroikus küzdelmet folytat az illető, az nem a vírus…

Országos karantén jöhet Szlovákiában

A kórházak az egészségügyi ellátórendszer összeomlására figyelmeztettek a koronavírussal fertőzöttek magas száma miatt. Érdekes egy ország, a kórházaknak van szavuk…

Kedden leállt a Honvédkórház neurológiai osztályának sürgősségi ellátása

Kunetz Zsombor a bejegyzésében azt írta, hogy a Neurológiai Osztályon azért van szünet, mert a fekvőbetegeknél halmozottan észleltek Covid–19 megbetegedést.

Áll a bál az MTI-nél, két embert elbocsátottak, hárman felmondtak

“Volt példa az utóbbi években is olyan elbocsátásokra, amelyek mögött politikai vagy személyes okokat láttunk. de olyannal még nem találkoztunk, amelynek semmilyen okát nem ismerjük, még csak feltételezni sem tudjuk.“

A közmédia vezérigazgatója szerint egyetlen alkalommal akart a politika befolyást gyakorolni rájuk

És ezt Irene Khan, az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó különleges jelentéstevőjének mesélte el, aki rezzenéstelen arccal hallgatta, bár szája sarkát egy ideg belülről erősen próbára tette. (így képzeljük)

Felavattak a fideszesek egy bringautat, ami el sem készült

Bicikliút építése helyett biciklizhetővé nyilvánították a főutat Herend és Szentgál között, valamint építettek három pihenőt. Mindezt 60 millió forint uniós támogatásból valósították meg. OLAF, hol vagy?

Zöld utat kapott a gellérthegyi sikló


Az engedélyben, illetve indoklásában szó sem esik a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak “markáns művi elemként” való megjelenéséről.

Mészáros Lőrinc nyomába eredt Demeter Szilárd

Sokmilliárdot érő ingatlanvagyont szerzett a Demeter Szilárd vezetése alatt álló Magyar Kultúra Alapítvány és az alá szervezett nonprofit cégek. Művésztelepek, múzeumok, műemlékek, kastélyok és a Hajógyári-sziget közel harmada is így vesztette el köztulajdon jellegét.

Brutálisan összevertek Pécsett egy dél-amerikai diákot

Azon tűnődtünk el, hogy Szijjártó egyre-másra köti az ázsiai, afrikai, más, távoli országokkal a magyarországi egyetemi oktatással kapcsolatos egyezségeket, miközben itthon uszítanak mindenki ellen, aki más… Ezt így hogy?

Félrelépés – Jakabnak Jakab, de nem Péter, hanem István

“A probléma inkább abból adódik, hogy Jakab István egy nagyon vallásos, a keresztény erkölcsöt igencsak a zászlajára tűző párt egyik élharcosa. Ha mondjuk Jakab úr libernyák lenne, akkor nem lett volna semmi baj ezzel a titkárnős projekttel. Így azért, valljuk be, egy kicsit zsenánt, hogy miközben a derék urak istenről és hazáról papolnak, eközben bort isznak, és maguk alá gyűrik a titkárnőiket.“

SZABAD SZEMMEL: ELLENZÉKI GYŐZELEM, ILLIBERÁLIS FALAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.24.


A Financial Times szerint nagy dilemmában van a magyar ellenzék, mert ha nyer is tavasszal, meg kell küzdenie az Orbán által kialakított mély állammal, azaz a kulcsposztokra ültetett lakájok háttérhatalmával.


EUobserver

Daniel Freund úgy látja: sem a magyar, sem a lengyel kormány nem adja jelét, hogy kész volna a Bizottság által felvetett változtatásokra. Pedig csak átfogó reformokkal lehetne orvosolni a bajokat, így viszont a súlyos jogállami hiányosságot miatt a Bizottság idén már nem utalhatja a pénzeket, hiszen egyértelmű, hogy rendszerszintű gondokról van szó, tette hozzá a német zöldek európai képviselője.

A cikk megszólaltatja Laurent Pech-et, a londoni Middlesex Egyetem jogászprofesszorát, aki úgy látja: nagyon helyes, hogy Brüsszel a jó kérdéseket tette fel a pénteken postázott levélben. Sőt, az egész olyan, mintha az EU a válaszokkal is tökéletesen tisztában volna. Az viszont kedvezőtlen, hogy a lépés meghosszabbítja az egész folyamatot és az unió időt nyer. Erre hivatkozva azután elhúzhatja a jogállami mechanizmus hivatalos beindítását. Azaz halogató taktikát alkalmaz.

Pedig egyáltalán nem kötelező igénybe venni ezt az előzetes lépcsőfokot. Sok értelme nincs is, már túl azon, hogy elfedje a homlokzatot. Viszont ha befutnak a válaszok, a Bizottság alighanem a szankciós eljárás bevetése mellett fog dönteni – mutat rá a szakember, aki azt is megemlíti: jó volna, ha Brüsszel több szerződésszegési eljárást vetne be és több bírság kivetését kezdeményezné az Európai Bíróságnál, miután Budapest és Varsó tesz a közös normákra, illetve az EUB ítéleteire.

Von der Leyen és csapata – mondja a szakértő – azonban még messze van attól az ígéretétől, miszerint a jogállam dolgában nem hajlandó kompromisszumra. De már elkésett a közbeavatkozással, mivel Magyarország immár nem demokrácia, Lengyelország pedig az alkotmány szintjére emelte, hogy módszeresen megsérti az uniós jogot. Ebben a helyzetben felesleges nem hivatalos leveleket küldözgetni, de azért legalább ez is valami.

FAZ

Újabb jogi vereséget jelent az Orbán-kormány számára az Európai Bíróság legújabb döntése, miszerint Magyarország uniós jogot sértett, amikor megtiltotta a bíráknak, hogy bizonyos esetekben kikérjék az EUB állásfoglalását, majd emiatt fegyelmit indított egy bíró ellen. A luxemburgi testület legutóbb a menedékjog kapcsán marasztalta el az országot.

Az alapkérdés az új ügyben is a közösségi jog elsőbbsége, márpedig ez Lengyelországgal is súlyos viszályhoz vezetett. A két állam e pillanatban egyetlen fityinget sem lát a koronaalapból. A magyar félnek ezen felül számítania kell arra, hogy a hétéves költségvetés csapja is elzárul számára. A pénteken elküldött két bizottsági levél sokkal keményebben fogalmaz Magyarország esetében, főként a korrupció miatt.

Szóvá teszi a közbeszerzések ellenőrzésénél tapasztalható rendszerszintű hiányosságokat és gyengeségeket. Így például a szerkezeti alapoknál, noha ilyen okokból az ország két éve már elesett egymillió eurótól, ám alapjában véve azóta sem változott semmi. További üközési pont az agrártámogatás, a Budapest Airport visszavásárlása, a Balaton környéki fejlesztési program, valamint az egyetemek kiszervezése magánalapítványokba.

Mivel itt közvetlenül az EU anyagi érdekei sérülnek, a Bizottságnak nincs más választása, mint hogy mozgásba lendüljön. Amihez járul még az aggály az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. És erre csak ráerősít az EUB tegnapi döntése. Az Orbán-kabinetnek két hónapja van a válaszra, de tanácsos sokkal előbb reagálnia. Ha ugyanis az év végéig nem húzzák fel Brüsszelben a sorompót, akkor Magyarország leghamarabb csak a jövő év közepén lát pénzt.

Ugyanakkor érdekes lesz látni, követi-e a magyar fél a lengyel példát és szintén kiélezi-e a jogvitát Brüsszellel a bíróságok ügyében. Mindesetre a szőnyeg szélére állított bíró ellen már menetközben leállította a felelősségre vonást.

FAZ

Nyílt vita robbant ki Berlinben a távozó német külügyminiszter, illetve a terület jövőbeli gazdájának számító zöldek között az ügyben, milyen szerepet töltsön be Németország a kontinens keleti felén a demokrácia védelmében. Maas egy konferencián mintegy örökségül azt hangoztatta, hogy a német kormánynak hídépítőként kell eljárnia a földrész két része között. Merthogy az egész EU-t gyengíti a megosztottság, a kétsebességes Európa, ha a keleti államok másodrendű tagoknak tekintik.

Franziska Brantner, a környezetvédők külpolitikai szakértője azonban azonnal ellentmondott neki, kiemelve, hogy igen, tényleg hidakat kell építeni, ám mi van akkor, ha ezek a hidak a semmibe vezetnek? Nyomatékosan kifejtette, hogy az eddiginél sokkal keményebben érvényt kell szerezni a jogállamiságnak Magyarországon és Lengyelországban. Viszont jobban kell támaszkodni azok biztonsági apparátusára, tekintve az orosz szomszédságot. Reményét fejezte ki, hogy az új német vezetés át tud állni erre a vonalra.

FT

Nagy dilemmában van a magyar ellenzék, mert ha nyer is tavasszal, meg kell küzdenie az Orbán által kialakított mély állammal, azaz a kulcsposztokra ültetett lakájok háttérhatalmával. Így a hat párt azon töri a fejét, mitévő legyen az alkotmánnyal, amelyet a Fidesz éppen azért változtatott meg, hogy bebetonozza a hatalmát.

Az elemzés szerint fogas kérdés, hogyan lehet tiszteletben tartani az alaptörvény szellemét, miközben a betűjét megszegik. Az illiberális Orbán ellentábora úgy érzi, itt az alkalom legyőzni a politikust. Persze a siker cseppet sem biztos, tekintve a kormánypárt hatalmas propaganda gépezetét. És akkor még ott lesznek a hátrahagyott tiszségviselők. (Diverzánsok, szabotőrök? – a szerk. megj.)

Más demokráciákban persze bevett dolog, hogy egy új hatalom együttműködik az előző vezetés kinevezettjeivel, mondjuk, a jegybankelnökkel. Csakhogy a jelenlegi kétharmad már előre betesz a normális törvényhozásnak, ha tavasszal netán fordulatot vesznek a dolgok. A Költségvetési Tanács folytán már az új büdzsé elfogadása sem lesz sétagalopp, nem beszélve a most zajló osztogatásról. Az szintén súlyos pénzügyi helyzetet idéz elő.

Krekó Péter azt mondja, a fiatal demokraták brutális költségvetési öröksége ellenséges intézményi hálózattal párosul. És ha Márki-Zay kétharmad nélkül akar hozzányúlni az alkotmányhoz, az veszedelmes precedenst teremt, továbbá rengeteg jogi viszályt programoz be már előre. Egyesek attól tartanak, hogy tüntetések, sőt, zavargások lesznek. De Brüsszel is sajátos helyzetbe kerül, mivel éppen most fokozza az erőfeszítéseket a jogállam megerősítésére.

A bizonytalan szavazókat persze jobban izgatja az életszínvonal, a korrupció és a koronavírus. Maga az ellenzéki jelölt azt mondja, hogy Orbán húzásai sértik az alaptörvény demokratikus szellemét, így lépni, kell, és teljesen mindegy, milyen eljárást választanak hozzá. Lehet, hogy csak nehezen tud majd érvényt szerezni ennek az érvnek.

EUobserver

A pozsonyi Globsec kutató intézet szerint Európa középső részén Szerbia és Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben Oroszországgal, illetve Kínával szemben. Ugyanakkor Csehország és Románia a legellenállóbb.

Az elemzés két év alatt, az amerikai Külügyminisztérium támogatásával készült el és 8 államra terjedt ki. Eszerint az orosz befolyás általánosabb, meg közismertebb is a térségben. Peking ugyanakkor sokkal rejtélyesebb, de megvan a lehetősége, hogy szétverje a politikai és civil szerkezeteket a régióban.

Magyarországon a politika diktálja a nyitást Moszkvával szemben, a kormány 2010 után fokozatosan hajtotta végre a fordulatot, miután egyre több viszálya támadt a Nyugattal. A Fidesz megnyilvánulásai mind barátságosabbak az orosz, illetve kínai hatalom iránt. A Fidesz által ellenőrzött sajtó révén azután ezek az üzenetek sokakat elérnek. Így a párt hívei mindenki másnál jobban támogatják az orosz kapcsolatot.

Der Standard

Paul Lendvai szerint nagy kérdés, vajon Putyin a hatalmas csapatösszevonásokkal nem azt akarja-e elérni, hogy megteremtsen a szárazföldi összeköttetést a Krímmel. Mindenesetre legutóbbi nyilatkozatai azok véleményét erősítik meg, akik nem várnak tőle semmi jót. Az előzmény a félsziget elfoglalása, illetve a kelet-ukrajnai háború, amelyben idáig 14 ezren vesztették életüket.

Emellett támogatja Lukasenkót, aki kétségbeesett migránsokkal provokálja az EU-t. Továbbá Moszkva nyomást próbál gyakorolni a földgázszállításokkal. De nem lehet tudni, hogy mit akar Ukrajnában? Csupán megfélemlíteni Kijevet, hogy gátolja annak közeledését a Nyugathoz, továbbá kiterjeszteni az orosz befolyást a Donbasszi körzetben? Az elnök szemében az orosz és az ukrán nép egy és ugyanaz. A politikust a Szovjetunió iránti nosztalgia vezérelte 7 éven, amikor megszállta a Krímet, amire egyetlen szakértő sem számított.

FAZ

A jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy Romániában jó időre vége a demokratikus reformoknak, így az új kormány nem fog örömet szerezni az EU-nak. A nemzeti liberális, illetve szociáldemokrata erők koalíciója ugyanis többséget tud felmutatni a kéthónapos egyeztetések eredményeként, csak éppen véget vet azoknak a reményeknek, hogy sikerül felszámolni az országban a grasszáló korrupciót. Nagyon úgy néz ki, hogy évekig nem lesz változás ezen a területen, és ami még rosszabb: a fejleményben nagy szerepet játszottak az uniós pénzek.

A szálakat leginkább a szociáldemokraták mozgatták, pár éve mindenáron meg akarták nyesegetni a visszaélések ellen határozottan fellépő igazságszolgáltatás szárnyait, de a hatalmas tiltakozás láttán, ideértve az uniót, kénytelenek voltak visszakozni. Volt elnökük, Dragnea pedig kénytelen-kelletlen bevonult a börtönbe.

A tavaly létrejött kabinet, benne az RMDSZ-szel partvonalra tolta azokat, akik bele akartak nyúlni a közösbe, ám túl nagy kísértésnek bizonyult, hogy mekkora összegek érkeznek hamarosan a gazdaság járvány utáni újraindítását szolgáló brüsszeli alapból. Merthogy a nemzeti liberálisoknál is vannak olyanok, akik szemében összekapcsolódik a politika és az üzlet. Ők azután hallani sem akartak arról, hogy szigorúan ellenőrizzék a források felhasználását, ám erre azután rá is ment a koalíció.

Újra jöttek az erkölcsileg nem túl fényes szociáldemokraták és meg is szerezték a kulcstárcákat. Egyben betennének annak, ami még megmaradt a bírósági rendszer korszerűsítéséből, éspedig hasonló érvekkel, amint amiket Magyarországon és Lengyelországban lehet hallani a jogállami vitában.

A partner PNL viszont önmagát ütötte ki, mert hatalmas belső viták robbantak ki, miután az egyik szárny az elvek feladásának tekinti a régi-új szövetséget. A párt ugyanis egyszer már összeállt a szociáldemokratákkal, de utána 10 évig tartott, amíg vissza tudta szerezni a hitelét. Hogy most magához tér-e az újabb pofon után, az kérdéses. Mindenesetre egyre valószínűbb, hogy Romániában csak még tovább nő azoknak a száma, akik nem bíznak egyik politikai erőben sem.

AZ ORVOSOK EGYMÁSNAK TELEFONÁLGATVA PRÓBÁLNAK RÁJÖNNI, HOL VAN ÉPP SZABAD ÁGY A COVID19 BETEGEKNEK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2021.11.23.


Komoly kihívások elé állítja az egészségügyi rendszert a súlyos állapotú COVID19-betegek kórházak közötti szállítása. Ezeknek a sokszor súlyos tüdőgyulladásban szenvedő, lélegeztetőgépre kötött fertőzötteknek a mozgatására azért van szükség, mert a küldő intézményben nincs elég szabad ágy, vagy nem képes ellátni a súlyosbodó állapotú betegeket. Jelenleg a páciensek ellátására fordítható időt emésztik fel azok a telefonhívások, amelyek során a szervezést lebonyolító orvosok egymást csörgetve próbálnak rájönni, melyikük hogy áll a saját intézményi kapacitásaival. Az intenzív osztályok telítettsége óráról-órára változik, ezen folyamatok monitorozására a naponta egyszer leadott, Excel-táblázatokban gyűjtött, csak a döntéshozóknál összefutó adatok nem elégségesek. Aktuális, nyilvános adatokra lenne szükségük az orvosoknak, amihez informatikai fejlesztésekre lenne szükség. Sokat segítene, ha minden egyes intenzív osztályos ágy egy egyedi azonosítást biztosító QR-kóddal lenne ellátva. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás orvos cikke.

Blogsorozatom előző részeiben a súlyos, kritikus állapotú COVID19 betegek ellátásának számos aspektusával foglalkoztam részletesebben. Mostani írásom célja, hogy megismertessem hogyan szállítható hosszabb távolságokra – belföldön városok, de akár országok közt is –, egy intubált, lélegeztetett beteg, aki a koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladásban szenved. Célom nem a mentőszolgálat által végzett, helyszíni, elsődleges ellátás ismertetése, amikor a beteg először kerül egészségügyi intézménybe, hanem annak bemutatása, hogyan lehet kórházak közt betegeket mozgatni...

ITT OLVASHATÓ

BALOG PÁTER PRÓFÉTA LETT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.24.


Nagy valószínűséggel azt még maga Balog páter is tudja, ha belenéz lelkének legmélyebb, titkos bugyraiba, hogy a büdös életben nem lett volna püspök, ha előtte nem a NER minisztere. Egyháza azonban volt annyira haszonelvű – ami egy egyháznak nem dicsekedni való tulajdonság –, hogy püspökké válassza őt a vele járó hozomány reményében, és nem is kellett csalatkoznia. Ömlik az apanázs, amit Balog páter immár püspökként természetesnek tart, mondván, hogy el tudják végezni a rájuk rótt feladatokat. De láttuk már Balog pátert árva gyerekeket etetni, amiben nem volt semmi köszönet egyáltalán.

Berekfürdőn tartottak zsinati ülést a reformátusok, ott örömködött megnyitó beszédében püspökünk, utalva egyházának normálisabb tagjaira, mert – mondta Balog – vannak, akik attól tartanak, hogy az állami pénzforrások elfogadása valamifajta lelki függéshez vezet a mindenkori kormányzattól. Ez azonban belső szabadság kérdése, a támogatást pedig úgy kell elfogadni, hogy “ez nekünk jár”. Érdekes nézet ez a XXI. században, ám nem ezzel foglalatoskodunk ma, hanem csak utalás szintjén érintjük kies hazánk állam-egyház viszonyát, ami szöges ellentétben áll azzal, ami kívánatos volna.

Hogy az egyházakat tartsák el a hívek, és ne a más pénzén ájtatoskodjanak. Úgy én is tudok, illetve jónak lenni is, mégpedig hitetlenül és a sajátomból. Nem vagyunk egyformák, miniszter sem voltam Orbánnál, nagy valószínűséggel ezért pislákol még bennem a lét türelme, míg Balog páter nyílegyenesen halad előre a sötétségbe. Nem volna ez kötelező, nem is kívánalom, de vannak alkatok, hogy úgy ne mondjuk, gyenge jellemek, akik lubickolnak a szellemi sivatagban, mint például Kásler is, aki tízparancsolattal akar gyógytani, akárha maga volna Jézus.

Vannak ilyen lélekállapotok, amelyek fölbuknak az árból. Balog páter a pénzügyi örömködések mellett prófétai állapotba került, akárha a Brian életében emelvényeken szónokló bozontos alakok („boldogok a sajtkészítők”, illetve súlyosabban „és akkor eltűntek a dolgok”), így a járványról is kifejtette a véleményét, miszerint ugyan nem Isten büntetése, de az istentelen élet folyománya, és innen nézvést tök mindegy, a lényeg a hatalmas, lázas látomás. „A határokat nem tisztelő embert figyelmezteti a járvány, aki azt gondolja, hogy büntetlenül át lehet lépni a teremtési rendben gyökerező határokat, lehet röpködni a világban, át lehet lépni a tudományok, a nemzet, a család határait”...