KOMOLY KÖVETKEZMÉNYEI LEHETNEK A KORMÁNY KAMPÁNYKÖLTÉSEINEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.11.21.

Eddig is fontos szerepet szánt az osztogatásnak választási kampányokban a Fidesz, de úgy tűnik, ezúttal ez lesz a legfontosabb fegyvere a korteskedésben. Teszi ezt annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt erősen leszűkült a pénzügyi mozgástere, ám a kiadások növelésében ez sem akadályozza Orbán Viktor kabinetjét. A nyakló nélküli költekezés veszélyeire paradox módon épp az a Matolcsy György hívja fel a figyelmet, aki jegybankelnökként és gazdasági miniszterként eddig szinte mindenben támogatta a kormányfő elképzeléseit. Most azonban dupla vagy semmit játszik Orbán Viktor, ami túl nagy kockázat egy instabil gazdasági környezeteben.

Felpörgő világgazdaság, szinte kiapadhatatlan uniós források, kedvező hitelfelvételi lehetőségek, és ha mindez nem lenne elég, orosz és kínai kölcsönökkel megtámogatott gigaberuházások indítása. Ez jellemezte a Fidesz kormányzásának utóbbi 10 évét, ami hatalmas lehetőség egy olyan kormány számára, amely választások környékén szeret osztogatni olyan társadalmi rétegeknek, amelyek amúgy nem igazán élvezték e rendkívül kedvező gazdasági folyamatok előnyeit.

Orbán Viktor persze eddig főleg ideológiával csábítgatta a választókat saját táborába, hiszen a migrásozás, sorosozás, újabban pedig a gyurcsányozás se hiányozhatott a palettáról. A kormánypárt stratégái azonban tudják, hogy most minden eddiginél nagyobb szerep jut a kézzel fogható eredmények felmutatásának, hiszen Brüsszel ostorozásával vagy a multinacionális cégek elleni hergeléssel nem lehet ellensúlyozni az elszabaduló inflációt, vagy a járványkezelésben mutatott gyenge teljesítményt.

Ez utóbbi olyan elem a kormány kommunikációjában, amivel nem igazán tud új szavazókat magához édesgetni. Nem csak a világszinten is igen jelentős halálozási arány, hanem a korlátozások okozta gazdasági visszaesés is komoly fejtörést okoz Varga Mihálynak és persze Orbán Viktornak. A pénzbőség látszatának fenntartása tehát kiemelt célja most a kormánynak, a miniszterelnök pedig nem először kovácsol a szükségből erényt...

ITT OLVASHATÓ

BALATON KÖRNYÉKI FEJLESZTÉSEKRŐL ÉS KORRUPCIÓS ÜGYEKRŐL ÉRDEKLŐDIK AZ UNIÓ

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.11.21.

A helyreállítási terv befogadásáért azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.

Pénteken hivatalos levélben szólította fel az Európai Bizottság Magyarország és Lengyelország kormányát, hogy adjon számot a jogállami feltételrendszer előírásaival kapcsolatban. A kormánynak két hónapja van a válaszadásra, a bizottság pedig ezen válaszok alapján dönti majd el, befogadja-e a magyar és a lengyel helyreállítási tervet.

A Politico újságírói megszerezték a leveleket, szerintük ezek az írások informálisan ugyan, de tulajdonképpen a jogállamisági eljárás kezdetének vehetők. Az Európai Bizottság szerint többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos problémák, a korrupciós ügyek nem hatékony üldözése, valamint a közbeszerzések hiányosságai veszélyeztethetik az EU pénzügyi érdekeit. A Magyarországnak írt levélben, amelyet Gert-Jan Koopman költségvetési főigazgató írta alá, 16 konkrét kérdést intéztek a magyar hatóságokhoz. A kérdések olyan témákat érintenek, mint az összeférhetetlenség problémái, hogy ki részesül az uniós támogatásokból, és hogy milyen felülvizsgálati lehetőségekre van mód a független bíróságokon.

Az unió aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt években többször előfordult, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatott kezdett egy Magyarországot érintő ügyben, mire a magyar kormány inkább kivonta az adott projektet az uniós finanszírozás alól, és a hazai költségvetésből fizette. Ez a gyakorlat a levél szerint rossz hatással volt a az Európai Bizottság ellenőrzési gyakorlatának, és az OLAF-vizsgálatainak elrettentő erejére.

A Politico szerint a levél kitér a Balaton környéki fejlesztések kérésére is, utalva azokra az aggodalmakra, melyek szerint Orbán Viktor barátai és rokonai kaptak uniós támogatásokat a térségben. Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét. Továbbá arra kérték a magyar kormányt, hogy jelezze, hogy milyen intézkedéseket tettek „a budapesti repülőtér esetleges részvényeladásaival kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség megelőzése és kezelése érdekében”. A levél kitér az Országos Bírói Tanács elnökének túlhatalmára is...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIT KERESNEK A YOUTUBEREK?💲POTTYONDY, PARTIZÁN, FÓKUSZCSOPORT, PUZSÉR, ZSHOWTIME, FRIDERIKUSZ...

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2021.11.19.

Mennyi pénzt keresnek a magyar YouTube sztárok 2021-ben? Azokról a csatornákról lesz szó a videóban, amelyeket a Dave Világa nézői követnek: Pottyondy Edina, Partizán, Puzsér Róbert, Zshowtime, Fókuszcsoport és Friderikusz Podcast. Egy egyszerű számítással te is megbecsülheted, hogy melyik videós mennyi pénzt kap a reklámok után.

ITT NÉZHETŐ MEG

MINDENKIT LENYOMOTT, MAJD JÖTT A KUTYAPÁRT, ÉS A TORKÁN AKADT

444.HU / MAGYAR JETI
Szerző: 444.hu
2021.11.20.

Amint véget ért az ellenzéki előválasztás, Márki-Zay Péter ráfordult a Kutyapárt szavazóira. A két rendszerellenes erő konfliktusa arról szól, hogy melyikük az elitellenesebb. De ez egy olyan terep, ahol Orbán Viktor is otthonosan mozog. #magyarjeti

ITT NÉZHETŐ MEG

KEDVES UNOKÁM, VIKTOR! - VÁRATLAN LEVÉL BIRTOKÁBA JUTOTT A SZERKESZTŐSÉGÜNK. A FELADÓ: GRÓF KLEBELSBERG KUNO

MÉRCE
Szerző: LAKATOS MÁTÉ
2021.11.21.

Meglepett, hogy a hétvégi Fidesz-kongresszuson engem is megemlítettél és nagyapáddá fogadtál: (…) mi leginkább Klebelsberg unokái vagyunk. Ha valóban nagyapádként tekintesz rám, akkor én igyekszem jó nagyapád lenni, és tanácsaimmal segíteni téged...

...miniszter koromban én arra is gondot fordítottam, hogy legyen, aki ezekben az intézményekben nemzetünk ifjúságával foglalkozik. Tanítói lakásokat építtettem, ami különösen egy pályáját megkezdő, ifjú tanárember számára jelenthet nagy segítséget. Emellett méltó fizetést is adtam nekik. Egy középiskolai tanár 454 pengőt, egy egyetemi 898 pengőt, egy fővárosi óvónő pedig 290 pengőt keresett. Havi 200 pengő fixszel, ma egy ember könnyen viccel, szólt a korszak egyik slágere. S valóban, akkoriban kimondottan jónak számított már a 200 pengős fizetés is. Heti 18 órában állapítottam meg az óraszámaikat is, hogy legyen idejük a készülésre, a dolgozatok javítására, az önképzésre. Ha több órát kellett tartaniuk, akkor külön díjazásban részesültek. Lakhatás, tisztességes bérezés és nem kizsigerelő munkaterhek.

Az eredmény? A tanulók közül sokan kerültek a tudományos élet élvonalában, és többen részesültek Nobel-díjban.

Mit látok most? A mi 18 óránkhoz képest 22-26 órája van egy tanárnak, és ha helyettesítenek, azért nem jár külön díjazás. Tanári lakások nem épülnek. És látva az albérlet árakat, vajon egy kezdő tanár a kezéhez kapott alig 160 000 Ft-tal milyen egzisztenciát tud teremteni magának?

Az intézkedéseimhez rendelkezésemre állt az állami költségvetés 10%-a. Én miniszter voltam. Te kormányfő vagy, kedves unokám. Nincs kifogás, rajtad múlik, hogy mennyi forrást biztosítasz ezekre a célokra. Különösen úgy, hogy amint mondjátok, az elmúlt száz év legjobb gazdasági teljesítményét a ti kormányzásotok alatt érte el az ország. A jó gazdasági teljesítmény mögött mindig ott áll – Széchenyi István szavaival élve – a kiművelt emberfők sokasága.

Úgy lenne illő, ha azok is részesednének a megtermelt javakból, akik ezen emberfők kiműveléséért sokat tettek, olykor saját magukat is kizsigerelve...

ITT OLVASHATÓ

HETI ABSZURD: FELBÉRLŐK

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.11.21.

És akkor most a bátrabbak megpróbálhatják elképzelni – figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas gondolatok következhetnek! –, milyen teendők sorakoznak a kormány bokros teendőinek listáján. Nem a bevásárlólistáján, üzleti ügyekkel most ne foglalkozzunk, hanem azon, amelyik az emberek életminőségének javítására hivatott népjóléti tételeket tartalmazza, a nemzet minden egyes leheletét és zokszavát finom műszeren mutatva ki. Nehéz ilyenformán kormányul gondolkodni, az ember mindenáron bevásárolni akarna inkább, de hát a közjó se smafu.

Példának okáért itt vannak az albérletben élők.

Az albérletben élőkről méltatlanul kevés szó esik. Pedig vannak vagy kétmillióan, ők a társadalom módjával módos tagjai, rájuk fér a figyelem. Az elmúlt évek alig látható jegybanki alapkamata a gyarapodó középosztály majd’ minden befektetését az ingatlanpiacra terelte, vették a sokadik lakásokat szakmányban, szűkült is emiatt az albérletpiac rendesen. A fővárosban még a buliturizmus is felfelé tolta az árakat, néhány év alatt a duplájára nőtt a lakhatás költsége. A bérlők mindegyre szorulnak kifelé a belső kerületekből, de az agg­lomerációban is falakba ütköznek, az is egyre népszerűbb, és persze drágább.

Nincsenek könnyű helyzetben tehát az albérlők. Az állam a csokkal sem elsősorban őket segítette, ideje volt tehát annak, hogy a Világ Legsokoldalúbb Salátatörvény-termesz­tője ismét a tettek mezejére lépjen. A miniszterelnök-helyettesnek tavaly áprilisban, a koronavírus-járvány első nagy ijedtsége idején jutott eszébe, hogy salátatörvény törölje el végre a nemváltoztatás jogát és a városligeti változtatási tilalmat, valamint ingatlanokat kapjon Schmidt Mária alapítványa.

A kormány most megfeszült, a karfába kapaszkodott, és nagyokat nyögdécselve, több tíz méter mélyen átérezte az albérletben élők legnagyobb problémáját: a lakcímbejelentést. Ezt a borzasztó mizériát, az Európa-bajnoki harmadik helyezett, fizetészabáló inflációnál is kellemetlenebb közbotrányt. Most majd lehet ott élni hivatalosan is, ahol az ember lakik, bár az még nem teljesen világos számunkra, hogy a főbérlő engedélyét ezentúl negligálhatjuk-e tetszés szerint, és bejelentkezhetünk-e bárhová, hiszen ha a főbérlő megengedte (vagy volt ezzel egyenértékű szerződés), akkor az ideiglenes bejelentés eddig sem okozott gondot. Márpedig az ideiglenes állapoton aligha változtat bármi is, az albérletnek rideg és rusnya tulajdonsága, hogy ideiglenes.

És minő meglepetés, a döntésnek egyéb hatása is van, mint hogy levegyen egy tonnányi terhet az albérlők válláról: a voksturizmus...

ITT OLVASHATÓ

ŐRÜLET

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.11.19.

...Többször megírtam már, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése indokolatlan, mert soha senki sem fizetett évente 13 nyugdíjjárulékot, márpedig a biztosítási elvű, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben a kifizetéseket a befizetések igazolják. Ráadásul az állami nyugdíjkassza régóta súlyos hiánnyal küzd, mert a fiatalok egy része elment, a nyugdíjjárulékot (szocho) pedig önkényesen csökkentették. A hiány további emelkedése az államadósságot növeli, ami a koronavírus-járványt kezelni hivatott túlköltekező költségvetési politika nyomán amúgy is gyorsan nő.

A minimálbér 200 ezer forintra emelése majdnem 20 százalékos, a garantált bérminimum 260 ezer forintra történő felhúzása pedig csaknem 19 százalékos növekedést jelent az idei évihez képest. Ezt a mértéktelenül eltúlzott emelést a termelékenység javulása távolról sem alapozza meg. Mivel a hazai gazdaságban gyakorlatilag nincsenek kihasználatlan kapacitások – óriási hiány van elsősorban szakmunkásokból és építőanyagokból –, a magánszektor keresletének bővítése nem a gazdaság teljesítményét, hanem főleg az inflációt növeli, ami amúgy is kirívóan magas. Nem véletlen, hogy az MNB idén rákényszerült arra, hogy a korábban indokolatlanul alacsonyan tartott alapkamatot három és félszeresére emelje, noha a forint értékvesztését ezzel sem tudja érdemben megakadályozni.

Fennáll a veszély, hogy a demagóg választási program megvalósítása olyan mértékben felpörgetheti az inflációt, hogy a kamatok ezzel nem lesznek képesek lépést tartani. Bizonyos, hogy az állampapírok kamatát jelentősen emelni kell, ami viszont az államadósság terheit látványosan megnöveli. Ha a kamatok nem emelkednek eléggé, akkor a kormánynak fel kell készülnie arra, hogy a lakossági megtakarítások nem kis része állampapírból euróba áramlik. Vajon mit lép az MNB, ha ennek nyomán a forint árfolyama történelmi mélységbe süllyed? Az esetleges pánik megállításához akkor majd az égbe kell emelnie a kamatokat, aminek hatására viszont jelentősen visszaesik a gazdaság teljesítménye.

A 6 havi fegyverpénz odaígérése azt a benyomást kelti, hogy az önkényuralmi kormány ezzel kívánja megvásárolni a fegyveres testületeket arra az alkalomra, ha a demokratikus kormány a jogállamot visszaépíteni szándékozó intézkedései nyomán maga a Fidesz visz ki tömegeket az utcára. Ez párhuzamot mutat majd 2006-tal, amikor a jogállami demokrácia nem a kormány intézkedései, hanem a Fidesz által uszított szélsőjobboldali csőcselék fellépése után került veszélybe...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/46. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

VÉKONY VONALON EGYENSÚLYOZVA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.11.21.

Az adományozás legnagyobb kihívása az, hogyan tudunk úgy adni, hogy azzal ne a tanult tehetetlenséget erősítsük, hanem a változtatás iránti motivációt.

Sokat és sokszor írtam már erről, megpróbálva újabb és újabb oldalról megvilágítani, mennyire “ügykezelő” szemléletű a jótékonykodás, ami csak erősíti a függőséget másoktól, az adományozóktól, és a kreativitást abba az irányba tolja, hogyan lehetne többhöz, jobbhoz hozzájutni erőfeszítés nélkül. Mindezt a digitális tér amúgy is kedvelt részében, otthonról, a telefont nyomogatva, fájdalmas leveleket írva, amitől előbb-utóbb megnyílik az emberek szíve, és a segítőkészsége is.

Elgondolkodtató mondatot hallottam a minap, amit azóta is próbálok értelmezni… Sokszor belehallgatok a rádióban a prédikációkba is, mert szeretném jobban érteni az egyházat is, épp azért, mert az intézményrendszernek, gyermekvédelemnek, oktatásnak, szociális ágazatnak egyre meghatározóbb részévé válnak. Szóval a mondat az volt, hogy nekik szükségük van a szegényekre, ők a nyomor elleni munkában elkötelezettek, nem a szegénység elleniben. A lelki szegénység színtereiről beszélt, ami azonban sajátos módon jelenik meg a fizikai szegénységben is, még akkor is, ha a gazdagok esetében is beszélhetünk róla. De akkor ehhez a szerephez kell alanyként a szegény? Az irgalmasság, jótékonykodás gyakorlásához? Hogy megélhető és mutatható legyen, hogy jók vagyunk?

Olyan érzésem van, mintha a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásához egyre több érdek kötődne…

Egyre határozottabban mondom ki, hogy a társadalmi leszakadás mérséklésének, összehangolt, szakmai módszertanon alapuló munkának kell lennie, amelynek nem feltétele és minősítője a vallásos hit, és nem merülhet ki a jótékonykodásban sem.

Mégis, ellentmondásosnak tűnhet, hogy mi is használunk adományokat az Igazgyöngyben, külön kríziskezelési pillére van a munkánknak. Akkor hogy van ez?

Az intézményrendszernek nem része az adományozás, nincs is rá protokoll, az adható, limitált önkormányzati segélyekben kimerül a dolog. Pedig bizony, szükséges lenne, ha tudnának adni kríziscsomagokat, kiváltani gyógyszereket, adni bútort, ruhát, cipőt…stb. A hiányok ugyanis, amit a családok nem tudnak megoldani, újabb és újabb problémákat hoznak, pl. iskolai hiányzásokat, a kamatos pénz problémahalmazát, stb. ami aztán újabb feladatot ad az intézményrendszernek. Valószínűleg abból fakad ez az egész, hogy nagyon nehéz olyan szabályozást hozni a krízishelyzetekre, amit ne használnának ki a “papíron” rászorulók, akik tudják igazolni, hogy “nekik jár”, ezt szabályozni sosem sikerül rendesen, emberi tényezők miatt.

No meg ott van a klasszikus alapvetés, hogy “hálót adj, és ne halat”, vagy, ha szakmaibban szeretném mondani, a motivációnak belülről kell jönnie, és annak gátja minden, ami anyagi…

Azt hiszem, ezt kellene egy kicsit átgondolni. Mert szerintem a generációs szegénységben felfejlődött túlélési stratégiákban már alaposan átalakult a helyzet. Amikor csak a lehetőség hiánya volt a problémában a meghatározó, és nem a szocializációs minták, akkor ez működött. Szeretik még ma is sokan ezt az ideát dédelgetni, és azt állítják, hogy csupán lehetőséget kell nyújtani, és rögvest lesz motiváció tanulásra, munkára… de úgy tűnik, ez nem így alakul. Ha így lenne, akkor a felkínálkozó lehetőségekkel élni tudó, a sorsán változtatni képes családok lennének a leszakadó térségekben, mi pedig már rég fölöslegesek lennénk, hiszen a szegénység csökkenne.

Persze vannak páran, akik akarattal és nagy szerencsével, támogató szakemberekkel tudnak váltani…. az ő létszámuk azonban elenyésző azokhoz a tömegekhez képest, akik maradnak a nyomorúságban, ráadásul a többségi társadalomban is azt a már-már szetereotípiának tekinthető dolgot erősíti, hogy na ugye…megy ez, csak akarni kell. Akik akar, annak sikerül. Hát akarjon a többi is.

De a többi nem tud akarni. Problémák sora rakódik rá, és húzza vissza, azok a túlélési stratégiák pedig, amelyeket “jó gyakorlatként” maga körül lát, és próbál, használ, beépít, valahogy nem előre viszik, hanem olyan utakra, amiből nem épülhet biztonságos jövő.

Abban a beszűkült tudatállapotban, amiben a generációkon át szegénységben élők vannak, melyet a lakhatási szegénység, a tanulatlanság és a fekete zóna hat át, már nem lehet pusztán “lelki alapon” motivációt építeni. A fizikai hiányok és azok bepótlása az az üzenet, ami átmegy. A többi, amit sokan motivációnak vélnek, hiszen “olyan szépen beszélnek arról, hogy mik a vágyaik, mit szeretnének, és hogyan próbálják”, csak egy kifelé mutatott, vágyott “énkép”, amivel szeretnének elfogadást kiváltani azokból, akiknek beszélnek erről. Persze ez is kell… tudnunk kell erre is építeni, de látnunk kell a hangzatos mondatok mögé is, hogy értsük őket. Minden szálat meg kell ragadnunk, hogy elinduljon valami. De ehhez kell a számukra megfogható, hiányt pótló, szükségletkielégítő dolog is.

Ha elmozdulást szeretnénk, megtörni a generációkon ismételt kört, muszáj használni az adományozást is. De úgy, hogy az ne a tanult tehetetlenséget erősítse, hanem a motivációt. És itt jön be a közösség szerepe. Amikor nem mi, segítők döntünk arról, hogy kinek milyen krízishelyzetében segítünk, hanem a közösséggel közösen kialakított szabályrendszer. Amit következetesen és átláthatóan kell működtetni. Amiben a lehetőségek kihasználása elvárásként jelenik meg. Amiben a döntés az egyéné, nem kötelező senkire nézve sem az együttműködés, de ha segítséget vár valamilyen problémája megoldásában, akkor kaphat, ha ő is tett valamit a változásokért, és ezt a közösség is látja, elismeri.

Ez, a közösségi szabályokkal működtetett, indirekt “kényszerítés” sikeresnek tűnik… csökkentette a konfliktusok számát, tudunk hatni bizonyos viszonyulásokra, kommunikációra, meg tudunk erősíteni pozitív, az integráció/inklúzió irányába mutató dolgokat. A közösség véleményt formál, elhatárolódik, vagy megerősít, és ezek nagyon fontosak a hatás szempontjából. A közösséget erősíteni, helyzetbe hozni, pozitívan visszacsatolni….ez a fejlesztő munka lényege. Ha kell segítség, neked is segítened kell, hogy élhetőbb legyen a közösség, a falu.

Jó kis elgondolás ez…és működik is. De nem mindenhol. Nem működik a fekete zónában megélő családok esetében. Nekik nem kell segítség, jól megélnek másokból, boltocskázásból, dohány-italárusításból, pénzért fuvarozásból, prostitúcióból, kamatozásból, ügyeskedésből. Őket nem érdekli a közösség, őket a pénz érdekli, a fogyasztói világ rangsorolja őket a közösség fölé azzal, hogy nekik “van”. Nem részei a közösségnek, de belőlük élnek, és le is nézik őket. Lenézik a napi munkáért, azért, mert kapcsolódnak a közösségi rendezvényekhez, ha lehet, rájuk kiabálják, hogy “éhező kutyák”, akik az Igazgyönggyel vannak, hiszen alamizsnáért vannak velünk. Konfliktusok esetén ez hamar előjön ám…

Nos, velük szemben tehetetlenek vagyunk. Legutóbb az egyikük azt kiabálta nekem: “Tegyen amit akar…úgy sem tud semmit csinálni.” És a legszomorúbb, hogy igaza van. Amíg nincs tragédia, addig a rendszer elnéz mindent. Azt szoktam mondani, hogy könnyítjük azokat az utakat, amelyek az inklúzió felé mutatnak, és nehezítjük azokat, ami nem… Nos, nehezíteni az utóbbi időben már nem nagyon tudjuk. Ahhoz a rendszernek kellene változnia, erre azonban nem látni sem szándékot, sem erőforrást. Magunkra maradtunk.

Nincs más út, csak a közösség erősítése, és olyan szolgáltatások nyújtása, amivel elfordulnak a fekete zónától. De ez baromi nehéz. Mert az ma, tanulás, legális munka nélkül viszi a legerősebb üzenetet a szegregátumokban. A pénz mindenek feletti üzenetét.

De nem adjuk fel…:) A végére, hogy megmutassam, mennyire árnyalt ez az egész, ideírom, milyen szabályokat alkalmazunk a karácsonyi cipősdoboz-osztásban, a kis faluban, ahol a modellfejlesztésünket visszük. Először is, ilyenkor félretesszük a fejlesztő segítségnyújtás alapelveit, és minden gyereknek adunk cipősdoboz ajándékot, azoknak is, akik nem együttműködő családban élnek. Itt (is) viszünk egy kívánságteljesítős elemet, de ebbe csak azokat a gyerekeket vonjuk be, akikkel kapcsolatban vagyunk. Akikkel nem (nem sok ilyen van szerencsére, és itt mindig a szülői elhatárolódás az ok), ők is kapnak az “átlagos” adomány cipősdobozokból, de csak személyesen vehetik majd át, a karácsonyi ünnepségen. Nem visszük házhoz, és nem is adjuk oda a rokonoknak, hogy majd ők elviszik. (Mennyi cirkuszunk volt ebből is korábban!) Csak azokat ajándékozzuk meg, akik életvitelszerűen a faluban élnek, az “ide de van bejelentve” nem számít, nekik ott kell jelentkezniük, ahol laknak, hiszen 28 településen fordulunk majd meg az idén is.

Most a következetesség-karácsonyi ajándékozás-odafordulás ilyen ötvözetével dolgozunk. Szinte egyenként vettük végig a családokat, hogy a legjobb hatású legyen majd a karácsony. Próbáljuk kiszűrni a konfliktusgeneráló ügyeskedőket, és a gyerekek örömét előtérbe helyezni. Ezzel is motiválni. A közösséggel dolgozni. Képessé tenni őket. Hogy végül ne legyen ránk szükség.

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN SZEKULARIZÁLTA ORBÁN A NAGYMAGYAR ANTISZEMITIZMUST.

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2021.11.21.

"..... ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van” – mondta Semjén fajtestvér a kongresszuson.

Magyarországon az elmúlt százegynéhány évben az antikrisztiánus magyargyűlölet zsigeri beállítottsága a magamfajtákra vonatkozott. Bár Schmidt Mária továbbra is teli szájjal zsidózik, Bayer már nem Schiff Andrást akarja elásni az orgoványi erdőben, már nem álmodozik arról, hogy nagyon kékszemű és nagyon szőke nácik zsidókat vernek agyon Berlinben (ezt, hogy megúszta vazze), és már nem Tiszaeszlárról akar drámát iratni a néhai Csurkával Dörner fajtestvér, hanem simán csak valami szart akárki mással, amit nem is lehet primér módon pogromra való felszólításnak értelmezni.

Amikor tudjukkik el akarták pusztítani az Ezeréves Királyságot, újra és újra megfeszítenék a népek Krisztusát, akitől elvették Édes Erdélyt és az igazhun ősiséget, már nemtudjukkikről van szó. Régen tudtuk, de ma már a Márki-Zay is lehet tudjukki, Orbán árjásította a tudjukkiságot.

Békés Márton nem antiszemita. Bár értelme sincs annak nemantiszemitául, amit beszél, t.i. hogy vissza kell venni a jászioszkároktól és a lukácsgyörgyöktől Antonio Gramscit (az, hogy egy keményvonalas kommer a magyar konzervatívok egyik idolja, nagyon vicces) és Carl Schmittet (ő legalább náci volt) akkor a jászioszkár és a lukácsgyörgy már nem igazi Jászi Oszkár és igazi Lukács György, hanem bárki, aki szerint nem Vitéz Nagybányai Lánczi András a világ elsőszámú filozófja (Lánczi mentségére szóljon, hogy ő igen szerényen, Orbán Viktor metafizikáját tartja a legnagyobb kortárs filozófiai eredménynek).

És Demeter Szilárd még annyira sem antiszemita, noha ő is kikukázná a nemzeti gyepütestvériséget és a turáni faj nagyságát veszélyeztető fajidegenséget az irodalomból, de tényleg nem lehet tudni, hogy mire gondol, vélhetően semmire az égadta világon.

Orbán vaskézzel szorította ki a klasszikus lovasistváni antiszemitizmust a magyar jobboldali közbeszédből, miközben Lovas István halálában is megmaradt egyetlen zsurnalisztikai idolnak.

Lehet, hogy profilból heftice még kicsit hasonlít rám a Népellenség, de már bárki lehet az, nem kell hozzá három zsidó nagyszülő.

Ma Yoram Hazony tart kiselőadást a nyilaskeresztesek szellemi utódainak a nemzetikonzervativizmusról. És ezt Orbán érte el, aki tudta, hogy a kecske rászoktatható a brokkolira, ha szükségünk van egy kis maradék káposztára.

A zsidókat továbbra sem szeretik, de azért teljes biztonságnak élhetnek Magyarországon, feltéve ha nem akarnak igazi magyarnak mutatkozni, csak valamiféle érdekes etnikumnak. Soros György persze egy übermuttig nebbich, de már nem nyakig pajeszban ábrázolják a Ripostban, amint pászkába töltött solymosiesztert falatozik a Rumbach Sebestyén utcában.

A magyar politika tétje már tényleg csak az pár szaros ezermilliárd, amiből Nemzeti Tulajdonosi Osztály épülhet Orbán Viktor másodunokahúgaiból, bojlereseiből és pereceseiből. Az antiszemitizmust szekularizálták, ez lett a történelem vége.

ITT OLVASHATÓ

A KISTELEPÜLÉSI ISKOLÁK PROBLÉMÁI NEM ÉRDEKLIK A TÁRSADALMAT, PÁRTHOVATARTOZÁSTÓL FÜGGETLENÜL (PODCAST)

G7.HU / PODCAST
Szerzők: STUBNYA BENCE, HOLTZER PÉTER
2021.11.21.

A kistelepülési iskolák küzdelmei az ország egyes részein állandósultak, de mi lehet a megoldás? A 28. óra új adásában Élő Anitával és Thaisz Miklóssal erre kerestük a választ.

Sajnos az a szomorú helyzet, hogy a legszegényebb kistelepülések problémáival a többségi társadalom [nem foglalkozik], párthovatartozástól függetlenül nem is érdekli az embereket, és tele vannak előítéletekkel. Nemcsak az úgynevezett jobboldali szavazók, hanem a baloldali szavazók is. […] Amíg nem változik meg a többségi társadalom gondolkodása, és nem lesz elfogadóbb, nyitottabb, addig akármit csinálhat bármiféle kormányzat. Erőszakkal nem megy, mert amíg szabad iskolaválasztás van, és van egy ilyen társadalmi környezet, addig bizony a kistelepülési iskolák, vagy általában az integrációs kérdések nem fognak […] megoldódni – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítványának ügyvezető igazgatója a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra harmadik adásában.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Abban Thaisz Miklós és a beszélgetés másik vendége, Élő Anita, a Válasz Online újságírója is egyetértett, hogy az állami, civil vagy egyházi szereplők közül nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyik tudná jobban kezelni a kistelepülési iskolák problémáit. „Szerintem ez mindenkinek a problémája” – mondta Élő Anita, egy nyugat-magyarországi kistelepülés, Pusztaederics példáját hozva.

"Nem teljesen szegény település, de nagyon kevés gyerek van. És akkor kitalálták, hogy majd roma nemzetiségi oktatást folytatnak, mert akkor majd emelkedik a normatíva. Roma kultúrát tanítottak az osztályban, ahol hát gyakorlatilag nem is volt roma. Elmentem, és írtam erről egy riportot. Aztán eltelt néhány év, és megint arra vetődtem, és kiderült, hogy nem tudták megtartani [az iskolát], mert még kevesebb lett a gyerek. És ezeket úgy kell elképzelni, hogy ha egyik évben van nyolc-tíz gyerek, akkor nagyon boldogok, de mi van a következő évben, amikor véletlenül éppen nem indulnak be a kistestvér programok, és van egy vagy kettő gyerek? És akkor megszűnt az iskola, egy szomszéd faluba mentek át a gyerekek. Néhány év múlva megint arra jártam, most már abban a központban sem volt elég gyerek, és akkor még egy nagyobb központba vitték el [az iskolát]" – mesélte...

ITT OLVASHATÓ

EURÓPA “ERŐD” MÉG ÁLL, DACÁRA ORBÁN ILLIBERÁLIS TÁMADÁSAINAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.11.21.

Varga szavaival élve azonban "Európa Erőd" még áll, mert bármilyen kesztyűs kézzel bánnak is az orbánista törvénysértőkkel, a joguralmat tiszteletben tartja és megvédi az Európai Unió, még ha nem is képes maradéktalanul érvényt szerezni annak. Az igazi erőd Európa, s aki ostromolja ezt az erődöt, a jogállamiság és a demokrácia védelmezőjét, az Orbán antiliberális, törvénytelenül eljáró Magyarországa. Mindent kifejez arról, hogy az Orbán-rendszer mindenben ellentéte Európának, hogy Magyarországon az igazságügy minisztere az egyik legnagyobb csúsztató és hazudozó.

Varga Judit, akit csak némi iróniával és szarkazmussal lehet az igazságügy miniszterének nevezni, a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak azt mondta, hogy “Magyarország Erőd” még áll, méghozzá annak ellenére, hogy az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy “hogy Magyarország engedje be a migránsokat”. Varga szerint az Európai Unió Bírósága ítélete ezért mondta ki, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot a “Stop Soros!” törvénycsomaggal.

Sajátos helyzet, noha a NER-től nem idegen, hogy az igazságügy minisztere kérdőjelez meg bírósági döntést, méghozzá úgy, hogy közben hazudik. Varga azt állította, hogy a “Stop Soros!” törvény lényege az, hogy “büntethetővé tette a nemzetközi védelemre nem jogosult emberek menekültügyi eljárásának kezdeményezését segítő tevékenységet”. Ez hazugság, mert a törvény a menekültek jogait védő civilszervezeteket kriminalizálja, amelyek nem a “nemzetközi védelemre nem jogosult emberek” menekültjogi eljárását segítik, hanem azokét, akik joggal kérnek menedéket.

Ennek eldöntése sem Varga dolga lenne, hanem a független menekültügyi bíróságé, ha lenne ilyen, és amíg független bíróság másképp nem ítél, addig a kérelmezőnek jogai vannak menekültügyi kérelem benyújtására. Ennek segítése nem bűncselekmény, és nem az illegális “migránsok” támogatását jelenti. Aki menekültkérelmet nyújt be, az a törvényes úton jár, és nem illegális bevándorló. Varga azt állítja, hogy a civilszervezeteket fenyegető törvényt azért ítéli el az EU, mert azt akarja, hogy “Magyarország engedje be a migránsokat”, akik alatt illegális bevándorlókat kell érteni.

Az Európai Unió azonban maga sem enged be illegális migránsokat, viszont megkülönbözteti tőlük a menekülteket, akiknek jogait nemzetközi szerződések rögzítik, amelyeket Orbán rendszere semmibe vesz. Ez a törvénytelenség, nem a menekültkérelmeket benyújtó valódi menekülteket segítő civilszervezetek tevékenysége. Varga csúsztat, egybemos, hamisít és hazudik. Az állítja, mintha Magyarország lenne Európában az “erőd”, amely az illegális bevándorlástól védi Európát. Ez hazugság, az Európai Unió is megvédi magát az illegális bevándorlóktól és kitoloncolja őket.

A menekültek jogait azonban tiszteletben tartja, Magyarország viszont nem...

ITT OLVASHATÓ

CSAK A VESZÉLYES SZUPERBAKTÉRIUMOKAT EDDZÜK, HA ÖSSZEVISSZA SZEDJÜK AZ ANTIBIOTIKUMOKAT

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2021.11.21.

Az orvoslás történetének fontos mérföldköve volt, amikor 1928-ban Alexander Fleming felfedezte, hogy a Penicillium penészgombák baktériumölő hatásúak, és ezt a mechanizmust egy sereg betegség ellen be lehet vetni. A baktériumellenes gyógyszerekkel, vagyis antibiotikumokkal azóta milliók életét mentették meg, de az baj, hogy sokan csodaszerként hajlamosak tekinteni rájuk. Az átgondolatlan használat miatt a baktériumok is megedződhetnek, úgynevezett szuperbaktériumokká fejlődhetnek – és ezek ellen nincs mindig fegyver. Éppen ezért az antibiotikumokat csak nagyon tudatosan szabadna használni, ha jót akarunk magunknak.

Első lépésként felejtsük is el, hogy bármelyik fajtája jó lenne a koronavírus ellen.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a WHO adataira hivatkozva egy friss összefoglalójában azt írta, a világon évente 700 ezer ember hal meg ellenálló (rezisztens) kórokozók által kiváltott betegségekben. A szakértők úgy vélik, ez a szám meredeken nőni fog, és a szuperbaktériumok avagy superbugok 2050-ben már 10 millió áldozatot is szedhetnek. A szuperbaktériumok előretörése a hazai egészségügyi ellátórendszert is megterheli, a WHO szerint 2050-re a szív- és keringési megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések után a leggyakoribb halálozási okként a szuperbaktériumok fognak szerepelni. Ehhez az antibiotikumok túlzott és indokolatlan használata vezet...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZENT LÁSZLÓ NEM ERRŐL ÁLMODOTT: TÁRSASHÁZAT ÉPÍTETTEK AZ EGYIK LEGHÍRESEBB ÁRPÁD-KORI APÁTSÁG ROMJAIRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.11.18.

A mogyoródi bencés apátság a korai magyar történelem kiemelten fontos, Szent László királyhoz köthető helyszíne, a védett régészeti lelőhelyre mégis négylakásos társasházat húztak fel rohamtempóban. Az önkormányzat tiltakozik, de teljesen eszköztelen, a helyiek a pincéiket féltik, a romok valószínűleg súlyosan károsodtak. A történelmi emlékhely tönkretételét már nagyon nehéz lenne jóvátenni, az államnak mégis példát kellene statuálnia.

A korai magyar történelem kiemelt helyszíneinek kutatása rég nem látott lendületet vett az elmúlt években: a Válasz Online is beszámolt a tihanyi királykripta újabb feltárásáról, az abasári Bolt-tetőn folytatott jelentős régészeti kutatásról, és a székesfehérvári ossariumban található csontok vizsgálatáról. A kora Árpád-kor egyik legjelentősebb történelmi helyszíne viszont nem ilyen szerencsés: a mogyoródi bencés apátság romjaira az elmúlt hónapokban húztak fel rohamtempóban egy túlméretezett társasházat, ami – ha a helyén marad – örökre lehetetlenné teszi egy méltó emlékhely kialakítását, és minden bizonnyal súlyos vagy talán végzetes károkat okozott a majd’ ezeréves romokban. Pedig a mogyoródi Klastrom-domb a mai országhatárokon belül az egyik legfontosabb Szent László királyhoz köthető emlék, bár soha nem kapott ennek megfelelő megbecsülést. A romok papíron mindenesetre kiemelten védettek voltak, ami a jelek szerint nem sokat ér.

A mogyoródi csata 1074. március 14-én az Árpád-ház talán legsúlyosabb belső viszályának végére tett pontot. Ekkor dőlt el, hogy nem a Tihanyban nyugvó András király, hanem öccse, Béla ága kerekedik felül az akkor már másfél évtizede tartó gyilkos belháborúban. A győzelem megnyitotta az utat a trónhoz az idősebbik Béla-fi, Géza előtt (az ő zománcképe szerepel a Szent Koronán), a későbbi hagyomány azonban a katonai sikert főként öccsének, Lászlónak tulajdonította, aki három évvel később a trónt is megörökölte. A mogyoródi ütközet azért is fontos esemény, mert véget vetett annak a több évtizedes törekvésnek, hogy a fiatal magyar államot a német-római birodalom fennhatósága alá vonják...

ITT OLVASHATÓ

BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ SZERINT A VÍRUS KIIRTHATATLAN, ÉS MEGLEHET, HOGY AKÁR FÉLÉVENTE BE KELL OLTATNI MAGUNKAT

NÉPSZAVA.HU
Szerző: nepszava.hu
2021.11.21.

A világhírű, székelyföldi születésű fizikus szerint a koronavírus elleni vakcinák nem tökéletesek, de az oltatlanok valóban életveszélyben vannak.

Tudni kell, hogy a társadalomban mindig is jelen lesz ez a vírus, kiirtani nem lehet, de ha megfelelő immunitás épül ki a népességben, akkor irrelevánssá válik a jelenléte. Ehhez azonban elképzelhető, hogy a következő időszakban félévente oltáshoz kell folyamodnunk. Senki nem látja még a végét, még mi sem tudunk jósolni ebben a kérdésben – számolt be a Székelyhon.ro arról, mit mondott Barabási Albert-László fizikus egy újságíróknak szervezett szombati székelyföldi fórumon. 

A csíkkarcfalvi születésű, Bostonban élő magyar hálózatkutató hazalátogatásakor Csíkszereda alpolgármestere, Sógor Enikő meghívására beszélt a koronavírus-járványról és a védőoltás szükségességéről. Barabási megdöbbent a székelyföldi megyék alacsony, 30 százalékos átoltottsági arányán, s leszögezte:

„Kutatóként mindig tudtuk, hogy lesz majd egy ilyen járvány. Csak a méretét, az időpontját és az elhalálozási rátáját nem tudtuk meghatározni.”

Mint mondta, a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjában már a járvány berobbanása előtt azt jósolták, hogy nagy baj lesz ebből a vírusból. A magyar fizikus, a központ alapítója laborjában 6000 orvosságot teszteltek majom, majd emberi sejtekben a koronavírus elleni megfelelő gyógyszer kifejlesztése érdekében...

ITT OLVASHATÓ

ANTAL ATTILA: NEM ARRA KELLENE JÁTSZANI, KI HÚZZA ELŐBB FÉLRE A KORMÁNYT (2.RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.20.

Antal Attila: az emberek belefáradnak a folyamatos gyűlölködésbe (1. rész)

A Fidesz ellenségképzése, gyűlöletpolitikai kommunikációja nagyon irreális irányba kezd elmenni, mindenáron bizonyítani akarja, hogy kormányozhatatlan lesz az ország, ha az ellenzék nyer jövőre – nyilatkozta Antal Attila a cikk első részében. A politológussal most arról beszélgettünk, mit tehet az ellenzék. Szerinte két nagyon nehéz feladatot kell megoldania: kialakítani egy saját koncepciót, és nem elidegeníteni minden tekintetben a másik tábort. Bár nehéz a másik helyett is okosnak lenni, de a politikai hátországok között azért lehetne ilyen típusú diskurzusokat folytatni. Antal Attila abban bízik, Orbán nem akar olyan játékot játszani, hogy „ki húzza előbb félre a kormányt”, az ellenzék, vagy ő. Nagyon helytelen lenne, egyáltalán nem jó forgatókönyv.

Ön szerint lenne olyan a holdudvarban, akinek a léte és a jóléte Orbántól függ, a Fidesz vezető embere, és „dezertálna”?

Ez nyilván függ attól, hogy milyen a mostani mentális állapota a Fidesznek, és főképp a miniszterelnöknek. Ha ő ezeket az embereket össze tudja tartani úgy, ahogy eddig összetartotta, van hozzá mentális kapacitása, akkor ez valószínűleg nem fog menni. Azért nem, mert olyan erős szálak és gazdasági potenciál van az ő oldalán, amelyekkel ha nem is mostanra, de ’22 utánra jelentős dolgokat tud ígérni. Ezzel pedig a mostani status quot fenn tudja tartani. Ugyanakkor szerintem a status quonál is fontosabb, hogy az Orbán alatti perspektívikus politikusok és a gazdasági vezetők látják-e benne azt, hogy tovább viszi a lendületet...

ITT OLVASHATÓ

19 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN AJÁNDÉKOZTUNK EL KORONAVÍRUS-VAKCINÁKAT ÉS LÉLEGEZTETŐGÉPEKET A JÁRVÁNY ALATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.11.18.

...Az eddig Magyarországra érkezett 25,9 millió adag koronavírus elleni vakcina 16,7 százalékát, valamivel több, mint 4 millió adag oltást adott tovább külföldre a kormány, melyek több mint fele (55,4%-a) adomány volt, vagyis semmit nem kellett érte fizetnie a megajándékozott félnek.

Mi magyarázhatja a kormány bőkezűségét?

Az AstraZeneca és a Pfizer továbbadására magyarázattal szolgálhat a lejárati határidő: mindkét oltóanyag viszonylag rövid ideig, fél évig használható fel. Gulyás Gergely is megerősítette ezt nyáron, amikor elmondta, hogy olyan készletekből kölcsönöznek vakcinát más országoknak, amelyeknek a szavatossági ideje a közeljövőben lejár, így mi is jól járunk, mert olyanokat kapunk majd vissza, amelyek tovább eltarthatók.

A leghosszabb szavatossági ideje a Sinopharmnak és a Janssennek van, mindkettő két évig használható fel. Emellett mint írtuk, a kínai oltóanyag volt egyben a legdrágább is, ezért figyelemreméltó, hogy az ingyen adott vakcinák jelentős része ebből a típusból származott...

ITT OLVASHATÓ

HATÁRONTÚLIAK ÖNBECSÜLÉSE

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.11.18.

Amikor Ceausescu nyomorította Románia népét, akkor nem volt nehéz együttérezni a határon túli magyarokkal.
Együtt is érzett velük mindenki, szinte kivétel nélkül.
Utáltuk Ceausescut, mint Harangláb a kukoricagölödint, az állami politika is - a Brezsnyev-doktrína keretei között - éreztette vele a Magyar Népköztársaság rosszallását, soha nem kapott meghívást Budapestre.
Kádár viszonya hozzá hozzávetőleg olyan volt, mint az angol királynőé, aki a Buckingham palota kertjében inkább elbújt a Ceausescu-házaspár elől a bokrok közé, nehogy társalogni kelljen vele a hivatalos eseményeken túl.
Magánemberként viszont mindenki ott segítette az erdélyi magyarokat, ahol tudta, mint ahogy a Kárpátaljáról vay máshonnan hozzánk érkezett magyarokat is.
Aztán teltek az évek, a Kárpátok Géniusza és a mérnök-akadémikus asszony mögött porzott a vakolat, Gorbacsovot hülyére vették az angolszászok, a szomszédos országokból pedig komoly mozgás indult Budapest felé.
Fél-legálisan, illegálisan, határátkelőkön és a zöldhatáron át jöttek az elszántabbak, kezüknél fogva húzták magukkal gyerekeiket, hálistennek többnyire tragédiák nélkül.

A forradalomként nyilvántartott román puccs idején a rokonszenv még erősebb lett, egyben kialakult valamiféle kissé lenéző együttérzés a román néppel kapcsolatban is, ritka kegyelmi pillanat volt.
Nem is tartott soká, a két nép sovinisztái hamar megelégelték a dolgot - még a végén ott maradtak volna legitimáció nélkül.
A harc Romániában elsősorban a hatalomért folyt, és a nacionalizmus remek fegyver a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében is, segítségével rengeteg zombit lehet legyártani viszonylag rövid idő alatt, nagy hatékonysággal - lásd a honi példát.
Így aztán jöttek a bányászjárások a Zsil-völgyéből leginkább Bukarestbe, de Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségűek is áldozattá váltak.
Egyedül a cigányságra számíthattak, "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" - amit aztán meg is háláltunk nekik parádésan.
Hazai cigányságunktól elvitattuk a magyarságukat és belerugdaltuk az árokba azokat is, akik a megelőző évek során már majdnem kikapaszkodtak belőle.

Ez persze a történetnek csak egy mellékszála, de olyan igazán magyaros mellékszál, inkább csak a magyar mentalitás (ha van ilyen...) illusztrálására szolgál...

ITT OLVASHATÓ

A „FIDESZESEDÉS” FOLYAMATA AZ EGÉSZ KONTINENSEN ÉREZTETI HATÁSÁTAZ EURÓPAI NEOLIBERALIZMUS EREDETE 2.

MÉRCE
Szerző: NICHOLAS MULDER
2021.11.21.

A Lisszaboni Szerződéshez vezető többféle különböző politikai út, a több évtizeden át tartó önkéntes konvergencia nagyon más képet fest, mint a piaci fundamentalizmus egy központból való szétterjedéseként elképzelt „Mont Pèlerin felől vezető út”. Az első lépés a progresszív európai politika felé annak felismerése, hogy a neoliberális konszenzus jelen van az EU minden egyes tagállamában, és ennek megfelelően a nemzetállami szinten kell megküzdeni vele.

A cikk első részét itt közöltük.

Mindazonáltal az tagadhatatlan, hogy az SGP (Stabilitási és Növekedési Paktum) rendelkezései, és annak felturbózott örököse, az úgynevezett Európai Fiskális Megállapodás (Fiscal Compact) még mindig uralkodó Európában. Honnan ered az EU gazdaságpolitikájának ez a határozott konzervatív alapállása? Nagy részben az Európai Unió Tanácsától.

Ez a kormányközi testület, ahogy Perry Anderson jellemezte 1996-ban, „miniszteri ülések kvázi törvényhozó testülete, mely mindenfajta nemzetállami felügyelettől elzárva, egyfajta felsőházként működik”, legalább annyira nagy hatalmú és legalább annyira konzervatív, mint az USA Szenátusa. Azt azonban még Anderson sem láthatta előre, hogy az euró irányítása egy belső fellegvárat hoz létre ezen a szenátuson belül.

Az 1998-ban létrehozott Eurócsoport az eurózóna tizenkilenc országának pénzügyminisztereit tömöríti. Az Eurócsoport nem egy hivatalos EU-s intézmény, és működésének jogi legitimációja a Lisszaboni Szerződés egyetlen cikkelyén alapul, amely megjegyzi, hogy a pénzügyminiszterek „informálisan találkoznak”.

Ijesztő mértékű elszámoltathatatlan hatalmával az Eurócsoport testesíti meg az európai baloldal előtti fő akadályt a megszorító politika elleni harcban.

Az Eurócsoport fegyelmező ereje a teljes valójában 2015-ben a Görögország és a baloldali Sziriza-kormány elleni konfrontációban mutatkozott meg igazán. Ami végül megtörte a görög ellenállást a megszorító intézkedésekkel szemben, az a tizennyolc másik ország demokratikusan megválasztott pénzügyminisztereinek egyesített hatalma volt – beleértve a szintén mély gazdasági válság sújtotta Írországot, Spanyolországot, Olaszországot és Ciprust. Együttesen fordultak a tizenkilencedik ország ellen...

ITT OLVASHATÓ

NINCS OK HATALOMBAN TARTANI ORBÁNT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.11.21.

Minden józan érv és adat azt követelné meg, hogy az Orbán-rezsim egyszer és mindenkorra tűnjön el. Idestova tizenkét éve élünk együtt ezzel a lehetetlen rendszerrel, ám fél évvel az újabb választások előtt, még minden bizonytalan; a felmérések egyáltalán nem igazolják vissza az említett érveket és adatokat.

Nem, persze, hogy nem a Fidesz-közeli, a hatalom által felbérelt kutatók eredményeiről beszélek – azok ugyanis hatalmas kormánypárti győzelmet vizionálnak –, hanem azokról a mértékadónak tekintett intézetekről, amelyeknek joggal bízhatunk a méréseiben. Nos, ezek a legjobb esetben is csak kiegyenlített erőviszonyokról számolnak be, mi több, olyan kutatási eredményekről, amelyek ugyan adnak esélyt az összefogott ellenzéknek, de – egyelőre – inkább Fidesz-győzelmet jósolnak.

Vajon miért? Van-e józan magyarázata annak, hogy Magyarország 2021 végi állapotában szinte rezzenéstelenül a helyén a kormány? Jó, nem teljesen rezzenéstelenül, látunk ott ijedtséget, és ebből az ijedtségből fakadó lépéseket, de pánikot semmiképp. Kétségtelen, hogy nagy erőkkel lapátolják ki az állami vagyont, telepítik általuk gründolt alapítványokba, de hát lopni eddig is loptak, legfeljebb nem ilyen nagy ütemben, és nem ennyire kreatívan. Hinné, hihetné az ember, hogy az ilyesmi azért már csak-csak feltűnik a választóknak, de a mi választóink, a „magyar emberek” elnézőek, már ha egyáltalán értesülnek arról, mi folyik körülöttük. Mert hát ezek a „magyar emberek” sok településen arról sem hallottak, hogy történt itt valamiféle előválasztás, politikai érdeklődésük és tudásuk megáll ott, hogy Kósa Lajos koronavírusos lett...

ITT OLVASHATÓ

REKORDGYANÚS SZALAGVÁGÁS HAJDÚ-BIHARBAN, OLCSÓN JUT IRODÁHOZ A FIDESZ KAPOSVÁRON - AZ ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLÉJE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.11.21.

Debreciner.hu: Megcsinálták a szalagvágás paródiáját a fideszes képviselő főszereplésével

Egyetlen nap délelőttjén ötször vágtak nemzeti trikolort Berekböszörményben, egy közel kétezer lelkes településen Hajdú-Biharban – számolt be a rekordgyanús eseményről a Debreciner. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Vitányi István közreműködésével avattak óvodai játszóudvart, közterületi játszóteret, leaszfaltozott utcát, temetői fejlesztést, megújult sportpályát és szoborparkot is.

SzabadPécs.hu: A Pécsi Tudományegyetem is előírja a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalói számára

Kötelezővé teszik a PTE a dolgozói számára a koronavírus elleni védőoltást. „A cél a munkavállalóink, és az ő környezetük, családtagjaik egészségének a védelme” – jelentette ki Betlehem József professzor, a PTE Operatív Stábjának elnöke. Aki meggyőződésből vagy egyéb, nem orvosi okból kifolyólag nem kíván élni az oltás lehetőségével, azt a munkavállalót kötelezően fizetés nélküli szabadságra küldi majd a munkáltató. Amennyiben utóbb mégis felveszi az oltást az illető, és ezt igazolja, természetesen újra munkába állhat – olvasható a PTE közleményében, amit a Szabad Pécs tett közzé.
KaposT.hu: Sufnituning: továbbra is önkényesen osztogatják a nem lakáscélú helyiségek bérleti jogát az önkormányzatnál…

Néhány nem lakáscélú városi ingatlant, üzlet- és irodahelyiséget már úgy kénytelen kiadni a város, hogy voltaképpen a bérlő mondja meg, hogy mennyit hajlandó érte adni – írja a KaposT. A lap szerint az alacsony bérleti díjak egyik fő nyertese a helyi Fidesz, ők ugyanis a Füredi úti irodájukat 175.740 forint helyett kevesebb, mint harminckétezer forintért használhatják.

Nyugat.hu: 45 milliárd forint uniós támogatás érkezik Vas megyébe a következő hét évben

A 45 milliárd forintból 13,4 milliárd forint jut Szombathely városstratégiai programjának megvalósítására, 4,3 milliárd a szombathelyi járás többi területére – mondta Majtényi László, a Vas megyei közgyűlés elnöke egy sajtótájékoztatón.

Szegeder.hu: Tényleg tízmilliárdoktól esik el Szeged a következő években?

A Szegeder szerint még az előzőeknél is nagyobb aránytalanságok fedezhetőek fel a megyei uniós pénzek szétosztásánál a most kezdődő hétéves uniós ciklusra, és ez különösen Szeged esetében látványos – rossz értelemben. A portál rámutat: a tervezet annyira már nem tervezet, a kormány elfogadta, majd megjelent a Magyar Közlönyben november elején. Egyesek szerint ennek oka egyszerűen politikai, mások szerint rászorultsági alapon ment a szétosztás, azonban az utóbbit az adatok nem támasztják alá. A kormány ugyan ígéretet tett állami kárpótlásra a korábbi ciklus összegével megegyező mértékben, de itt sem látszik tisztán a szándék – írja a lap.

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: BRÜSSZEL OTT ÜTHETI ORBÁNT, AHOL A LEGJOBBAN FÁJ NEKI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.21.

A Bizottság végre belekezdett a régen várt vizsgálatba, hogy a korrupciós és jogállami bajok miatt részesülhet-e Magyarország és Lengyelország a továbbiakban is a brüsszeli milliárdokból.

Politico

Igen kellemetlen kérdésekkel lepte meg a Bizottság a magyar (és a lengyel) kormányt, miután aggódik, hogy az ország miként kívánja elkölteni az uniós támogatásokat. A hírportál megszerezte a Budapestnek és Varsónak küldött levelet, amelyet a költségvetésért felelős főigazgató írt alá, és amely az első, nem hivatalos lépést jelenti a jogállami eljárás megindítása felé. Brüsszelt elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni erélytelen küzdelem, valamint a közbeszerzéseknél mutatkozó hiányosságok aggasztják – félti a szervezet anyagi érdekeit (magyarán, hogy elsikkasztják a pénzek egy részét – a szerk. megj.).

Magyarországtól 16 kérdésre vár választ két hónapon belül az unió végrehajtó testülete, amely rendszerszintű gondokat lát az alapok felhasználásánál, továbbá hiányolja az elszámoltathatóságot is. Konkrétan a többi közt érdekütközésekre kíváncsi, de azt is tudni akarja, kik a haszonélvezők, hogy mennyire lehet biztosra vennni a források elköltésének megbízható felügyeletét független bíróságok révén.

Az üzenet utal arra, hogy az OLAF, a Csalásellenes Hivatal az utóbbi 5 évben csaknem 8-szor annyi magyar üggyel volt kénytelen foglalkozni, mint amennyi az uniós átlag a regionális fejlesztés, valamint a mezőgazdaság területén.

Aggályosnak nevezi, hogy az utóbbi években Magyarország hatalmas összegeket vont vissza a brüsszeli finanszírozásra benyújtott programok közül, mivel az OLAF és a Bizottsági ellenőrök gondokat találtak ezeknél. Ugyanakkor a magyar adófizetők pénzéből továbbra is utalták az anyagiakat a folytatáshoz, márpedig ez gyengíti az uniós felügyelet elrettentő erejét.

Miután felmerült, hogy Orbán közeli barátai és családtagjai igen nagy arányban nyertek az EU-s pályázatoknál, a Bizottság meg akarja ismerni a részleteket a Balaton környéki fejlesztések ügyében. Továbbá listát igényel arról a 10 konkrét személyről, illetve vállalkozásról, aki és amely a terület alapú agrártámogatások legnagyobb haszonélvezője volt.

A levél kitér arra, hogy érdekellentét léphet fel a közérdekűnek minősített alapítványoknál is, mert azok vezetésében gyakran miniszterek és államtitkárok is helyet kaptak, lásd a felsőoktatást. Ezek az oktatási intézmények ugyanis számíthatnak uniós támogatásokra.

A kormánynak azt is közölnie kell, milyen intézkedésekkel kívánja megelőzni az érdekütközéseket a Budapest Airport eladása kapcsán.

A Bizottság egy szakvéleményre hivatkozva felveti, hogy az igazságszolgáltatás önállóságát veszélyezteti a Nemzeti Bírósági Hivatal elnökének túlságosan is széles jogköre, meg az is, hogy megtilthatják a bíráknak, ha esetleg kérdésekkel szeretnének fordulni az Európai Bírósághoz. Ennél a pontnál külön kérdés, hogy mennyire tekinthetőek hatékonynak és elfogulatlannak a bírói eljárások, amikor az uniós alapok körüli visszaéléseket kell felderíteni. Ez ugyanis súlyos kockázatot jelent az EU anyagi érdekeinek védelme szempontjából – hangsúlyozza a levél.

Reuters

A Bizottság végre belekezdett a régen várt vizsgálatba, hogy a korrupciós és jogállami bajok miatt részesülhet-e Magyarország és Lengyelország a továbbiakban is a brüsszeli milliárdokból. Ehhez a múlt év végén elfogadott új eljárás szolgáltatja a jogalapot, amely lehetővé teszi azt is, hogy suskus esetén felfüggesszék az alapok folyósítását. Brüsszel már leállította, hogy Budapest és Varsó támogatást kaphasson az újjáépítési alapból, pontosan az említett két aggály miatt. Ha beigazolódik a mostani gyanú, az azt jelentheti, hogy a két kormány milliárdoktól esik el a hétéves közösségi költségvetésből is.

De a konkrét lépéshez meg kell szerezni az Európai Bíróság beleegyezését. Az EU már évek óta vizsgálja a két kormány viselt dolgait a bíróságok, a civil szervezetek és a sajtó függetlensége kapcsán. Magyarország ügyében a mostani levél nehezményezi, hogy az uniós pályázatok majdnem felénél csupán egyetlen jelentkező akadt.

Orbán Viktort azzal vádolják, hogy a brüsszeli forrásokból, illetve a nemzeti költségvetésből a hozzá hű üzleti elitet pénzeli, ideértve közvetlen családtagjait és barátait. Az üzenet rámutat, hogy a beazonosított hiányosságok súlyos kockázatot jelentenek, és így félő, hogy a jövőben is sérülhet az uniós, illetve magyar adófizetők pénzügyi érdeke az alapok elköltése során.

FT

Az Európai Bizottság megtette az első lépést afelé, hogy eldöntse: visszatartson-e jelentős összeget Magyarországtól és Lengyelországtól a jogállami gondok miatt. A levél nyomást jelent a bírói függetlenség érdekében. A testület egy sor részletes kérdésre vár választ a demokratikus játékszabályok feltételezett megsértése kapcsán. Olyan esetekben, amikor uniós pénzek tisztességes felhasználása forog kockán.

A lengyeleknél a fő aggály az igazságszolgáltatás, a magyaroknál a közbeszerzés, illetve a bíróságok függetlensége. Az Orbán-kormánynak tisztáznia kell a közbeszerzéseknél jelentkező „állandó hiányosságokat és erélytelenséget”, mert azok felvetik a korrupció gyanúját az uniós források ügyében.

Die Welt

Az illetékes lengyel külügyminiszter szerint nem migrációs válság zajlik a belorusz határon: Lukasenko hibrid háborút folytat Lengyelország és az EU ellen. Ám az elfogadhatatlan, hogy a szomszéd állam elnöke által feltüzelt emberek jogsértő módon keljenek át a határon. Przydacz kizárta annak lehetőséget, hogy bárkit beengedjenek, éspedig arra hivatkozva, hogy a határ védelme jogi kötelezettség, ami következik az uniós tagságból is, hiszen az ott egyúttal a szervezet külső határa is. Mint kifejtette, bármiféle engedmény csak meghosszabbítaná a viszályt, és rengeteg követőt buzdítana arra a kiindulási országokban, hogy ők is megpróbálkozzanak vele.

Egyben beigazolódna Lukasenko alja stratégiája. Ideértve, hogy úgy tüntesse fel Lengyelországot, mint amely embertelen. Ám ne menjen senki se lépre, Minszk és Moszkva lábbal tapodja az emberi jogokat, a két ország mégis úgy állítja be, hogy itt migrációs válságról van szó és azért a lengyelek a felelősek.

Hogy Varsó miért nem enged újságírókat a zónába, azt a nyilatkozó azzal indokolta, hogy veszélyes övezetről van szó. A lengyel fél azonban a legális bevándorlástól nem zárkózik el, tette hozzá, hiszen jelenleg is több mint két millió ukrán él a területén, a belaruszoknak pedig csak tavaly 200 ezer vízumot állítottak ki.

Politico

Az unió külső határain létesült falak belülről osztják meg a szervezetet. Az EU éveket át hangsúlyozottan ellenezte a kerítéseket, és ehhez még akkor ragaszkodott, amikor egynémely tagjai szögesdrótot húztak ki. Csak akkor már az volt mondás, hogy egyetlen fityinget sem ad ilyen célokra. Ám ez most már változik, miután igen súlyos vita robbant ki a belorusz-lengyel viszály nyomán.

Európai diplomaták szerint azonban még az sem tisztázott, mi a tét. Egyesek azt mondják, Brüsszel nem finanszírozhat kerítéseket. Mások úgy vélik, az akadályokkal lehet a legjobban felügyelni a határokra. Megint mások azt hangoztatják, hogy itt létkérdésről van szó, mert ezek után el kell dönteni, miként akar megjelenni a földrész: nyílt vagy zárt kontinensként?

Az Európa-erőd fogalmát már a náci propagandisták is használták, és napjainkban egyáltalán nem számít ördögtől valónak. Strasbourgban a Néppárt pár napja úgy foglalt állást, hogy az EU adhat pénzt falakra. A szociáldemokraták viszont továbbra is ellenzik.

A legfogasabb kérdés azonban nem a pénz, hanem az az üzenet, amit a kerítésekhez adott jóváhagyás jelent. És habár 12 ország, köztük a magyar kormány nemrégiben felszólította a Bizottságot, hogy az szálljon be a finanszírozásba, a nagyhatalmak ezzel nem értenek egyet, sőt, egyes esetekben az akadályok építésével sem. Ez alól kivétel a távozó német belügyminiszter. Ám diplomaták szerint az új berlini kormány sem fogja pártolni a munkálatok anyagi támogatását.

De ettől még újabb falak nőnek ki a földből. Hosszuk 1989 óta immár eléri az ezer kilométert, ami azt jelenti, mintha hat Berlini Fal létesült volna. A Bizottság azonban már puhított a retorikán, mi több, különleges helyzetekben immár elfogadja a határon épülő zárakat.

Ezzel szemben a kérdés egyik szakértője, Gerald Knaus úgy látja, hogy nyugodtan lehet falakat felhúzni, a fő, hogy attól még a határokon érvényesüljön az európai jog a menekülők számára. Vagy ahogy egy másik illetékes megfogalmazta: az Európa-erődön kell lenniük ablakoknak és hidaknak.

Die Zeit

Ausztria csődöt mondott, miután kénytelen volt új zárlatot és általános oltási kötelezettséget elrendelni, amiért főként a politikusok a felelősek, ám ők ezt a világ minden kincséért sem hajlandóak elismerni. A kancellár pedig a szemükben egyenesen minden gyanún felül áll, noha pár napja még azt állította, hogy semmiféle szigorítás nem lesz azoknak, akiket legalább egyszer már beoltottak. Aztán egészen másként lett. Csak persze ezért a hatalomnak kellene tartania a hátát.

A tilalom elrendelése ugyanis csak idő kérdése volt, ám a kormány hallani sem akart róla, mert az egymást váltó miniszterelnökök többször is bejelentették, hogy a járványnak vége mindazok számára, akik az oltással védettséget szereztek. Ami viszont utána történt, az méltatlan a politika legfelső szintjéhez, miközben az új betegszámok megdöntöttek minden eddigi rekordot. Az intenzív osztályok riadót fújtak, az orvosok segítséget kértek. Felső-Ausztriában a tetemeket az egyik kórházban a folyosókon kellett tárolni, mert megteltek a hűtőkamrák.

Osztrák földön a járvány kezdettől fogva versenyt jelentett, a vezetés bizonyítani akarta, hogy jobban csinálja, mint más országok. Illetve az előző kormányfő igyekezett odapörkölni a szociáldemokrata Bécs orra alá is. És mintha az utód is ugyanezt csinálná. Pedig már hetek óta tudnivaló volt, hogy a 4. hullám hihetetlen erővel sújt le. A szakemberek hónapok óta küldték a jelzéseket, a hatalom viszont mégis meglepődött. Az egészségügyi rendszer ugyanakkor képtelen megbirkózni a feladattal.

A kormány későn ébredt, akkor már az erős tartományfőnökök diktálták a tempót. A nép pedig nem érti, mert már sokszor mondták neki, hogy vége a fertőzésnek, most mégis a négy fal közé kényszerül. A hatalom civakodik és bizonyította, hogy cselekvésre képtelen. Mindenesetre azt ígéri, hogy a zárlat csupán 3 hétig tart. De ki hiszi ezt el neki?

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ KELTETŐJE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.21.

Ha Szijjártó nem mondja, eszembe sem jutott volna, hogy a Fidelitas huszonöt éves. De szóba hozta, mert a Párt keltetője tisztújítást tartott, ahogyan az atyák egy hete, és ezen szónokolt a külügyminiszter egészen különös dolgokat emlegetve, amitől elgondolkozott az ember, és úgy megszállta az undor, akárha Roquentin urat Bouville-ben, amikor felemelt a földről egy szaros papírdarabot. Ugyanazok a tébolyult tüzek égtek itt is a szemekben, mint ott, a nagyoknál. S már az, hogy a külügyminisztert küldték a fiatalokat lelkesíteni, felér egy vallomással.

Ugyanis nem egyebet üzen a friss húsoknak, hogy lám, nem kell különösebb tudás vagy szakértelem, hűség szükséges és gátlástalanság, s ettől legott kaphat olyan beosztást az ember, ahol kedvére leordíthatja fél Európa fejét, és két röpcsivel kirándulhat a tatárok földjére és a kipcsakokhoz. Valljuk meg, ábrándos fiataloknak, akik keresik a helyüket a világban, csábító az ilyen. Hogy helikopterrel szaladjanak ebédelni, s ha azt mondanák, más vágyai is lehetnek egy, a felnőttségbe forduló organizmusnak, fájdalmasan kell kijelentenünk, hogy nem, nem igazán. Az ilyeneknek nem.

Az a helyzet ugyanis, hogy aki ifjan, önszántából beáll akármely párt előszobájába, másért azt nem teszi, mint karrier reményében. Régebben erővel terelték a KISZ-be az ifjúságot, de olyan is akadt, aki önszorgalomból állt be, ők lettek a KISZ titkárok, ifjúgárdisták és más, velejéig romlott alakok, akik e módon igyekeztek a felnőttek hatalma felé. Ilyenekből pedig rengeteget találunk a mai Fideszben. Másból sem állnak szinte. És lám, itt az utánpótlás. Mert ma senkit akarata ellenére nem kényszerítenek sehová, ha tehát pártosdit játszanak, maguk keresik a romlást.

A Fidelitas út a karrier felé. Azt láthatják ezek a fiatalok, ha kellően hűek és alázatosak, ha megfelelnek a nagyok elvárásainak, még törvényt is módosítanak miattuk, hogy elnyerhessék a magas hivatalt. Nem kell egyebet tenni, mint a lelküket eladni, és akik ma, illetve tegnap a kongresszuson szájtátva hallgatták Szijjártót és az összes többi, nekik üzenő öreget, ezen az aktuson már rég túl vannak. Állnak a gazdi előtt, és azt kérdik minduntalan, mit parancsol nekik az édes, mi az, ami lelküket ki kell töltse. És ezek a parancsok olykor furák...

ITT OLVASHATÓ