MIKÖZBEN A KORMÁNY SEMMIFÉLE ERŐFESZÍTÉST NEM TESZ A JÁRVÁNY MEGFÉKEZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN KÁSLER MIKLÓS EMMI VEZÉR MERT NAGYOT GONDOLNI. ELRENDELTE, HOGY NOVEMBER 15-TŐL, TÖBB MINT 12 EZER ÁGYAT KELL COVID BETEGEK SZÁMÁRA BIZTOSÍTANI...

FACEBOOK
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2021.11.11.

Miközben a Kormány semmiféle erőfeszítést nem tesz a járvány megfékezésének érdekében Kásler Miklós EMMI vezér mert nagyot gondolni.
Elrendelte, hogy november 15-től, több mint 12 ezer ágyat kell COVID betegek számára biztosítani, a szerint 60 ezres ágyszámból.
Csakhogy ezekben az ágyszámokban szerepel mind az aktív-mind a rehabilitációs, és az összes ápolási ágy is, hiszen 2019-ben sem volt több működő aktív ágy, mint 41105.
Ezért, valószínűleg megint egy a 2020 tavaszi szégyenletes ágyfelszabadításban gondolkodik Kásler,
De nem állt meg nemzetünk csontlegókovácsa a gondolkodásban, ugyanis írásba foglalta, hogy november 15-től, 1209 intenzív terápiás ágyat kell fenntartani a COVID betegek részére. (2019-ben Magyarországon összesen 1101 intenzív terápiás ágy működött, és ebből kb. 700 állandóan foglalt volt COVID nélkül is.)
Most ezek szerint közel kétezer ágy teremtődik a Biblia segítségével a semmiből.

De még ez sem elég, ugyanis elrendelte azt is, hogy a súlyos betegeket ellátó COVID intenzív osztályokon 20 ágyanként legyen egy szakorvos és egy nem szakorvos, valamint négy ágyanként egy ápoló (nem, nem szakápolót írt, hanem ápolót, aki lehet akár szemészeti osztályon dolgozó is)
Nos ezzel vastagon beismerte, hogy alig van már szakember a rendszerben. Ugyanis, még a 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendeletben is - amely az intenzív osztályok minimum feltételét is szabályozza - 3 betegre ír elő egy szakorvost, vagy szakorvos jelöltet, míg a nemzetközi standard teteje szakápolóból két betegre egy szakápoló.
Itt szakápolókat meg sem említ, míg 20 betegre jut a hárommal szemben egy orvos.
Nem csoda, hogy ennek ismeretében azt is elrendelte, hogy a 200 fő feletti idősek számára bentlakásos szociális intézményben biztosítani kell a gépi lélegeztetéshez a feltételeket.
Mindezt azzal párhuzamosan, hogy tulajdonképpen ő maga ismerte el az igencsak brutális szakemberhiányt.

Valahogy olyanok ezek az intézkedések, mintha Kásler úgy képzelné el a gépi lélegeztetést, hogy a beteg fejét nyitott szájjal kidugják a repülő ablakán, és majd a gyors légáramlás elvégzi a dolgát. Amit el is végez,csak a beteg nem éli túl.
Ahogy ennek az unortodox lélegeztetésnek, úgy Kásler intézkedésének is megint számos áldozatai lesznek...

ITT OLVASHATÓ

"RÁERESZTETTÉK AZ EMBEREKRE A JÁRVÁNYT" - BESZÉLGETÉS RUSVAI MIKLÓS VIROLÓGUSSAL

HETEK / PODCAST
Szerző: Hetek
2021.11.11.

Nincsen széles körű tesztelés, nincs kontaktuskutatás, nincs megkövetelve a védettségi igazolás, tömegrendezvényeket lehet tartani, maszk nélkül lehet vásárolni – mindez azt jelenti, hogy ráeresztették az emberekre a járványt – mondta a Heteknek Rusvai Miklós virológus, aki szerint ugyanakkor a járványgörbét érdemes lenne ellaposítani, ha tovább emelkednek a számok. Szerinte elkerülhetetlen, hogy a járványt ráeresszék a társadalomra, és ez már történik is. Arra a kérdésre, hogy miként próbálja meggyőzni oltás- vagy vírusszkeptikus ismerőseit, a virológus azt válaszolta, hogy senkit nem kíván meggyőzni. „Úgy vagyok vele, hogy az emberek úgyis csak azt olvassák, hallgatják, ami az ő elveiket, elméleteiket alátámasztja. Minden területen a saját véleménybuborékjainkba vagyunk bezárva. Ezért szívesen beszélgetek, akár vitatkozom is, de meggyőzni senkit nem akarok” - fogalmazott Rusvai Miklós. #RusvaiMiklós #Covid #koronavírus 0:00 Miért hasonlítanak kísértetiesen a jelenlegi és az egy évvel ezelőtti Covid-halálozási adatok? 3:49 Nincsenek elérhető adatok azzal kapcsolatban, hogy mi a különbség az oltott és oltatlan emberek között a megbetegedések tekintetében, De vajon vannak-e „pult alatti” információk ezzel kapcsolatban, és mire lehet belőlük következtetni? 5:41 Mi lehet az oka, hogy nem hozzák nyilvánosságra a részletes Covid-adatokat? 7:16 Többször említette, hogy rá kellene ereszteni a vírust a társadalomra, mert e nélkül nem lesz vége a járványnak. Mire gondolt pontosan? 10:06 Ezt a ráeresztést szükségesnek tartja? 11:25 Ez a ráengedés azt jelenti, hogy meg kell barátkozni a gondolattal, hogy lesznek emberek, akik emiatt elhaláloznak? 12:43 Mennyit ér a kínai vakcina? 15:34 Érdemes-e úgy gondolkozni, hogy a betegségen való átesés, illetve a két oltás után az ember vár decemberig a harmadik oltással, hogy tavaszig biztosan kitartson a védettség? 20:33 Mi történik, ha jön egy újabb mutáns, ami sokkal erősebb mint az eddigiek? 21:38 Hogyan igyekszik meggyőzni oltás- vagy vírusszkeptikus ismerőseit? 23:27 Sok kritika érte a Big Pharma cégeket, hogy kihasználják a járványhelyzetet profitérdekek miatt. Mit gondol erről? 26:27 A járvány kezdetén a tudósok váltig állították, hogy a vírus nem lehet laborszökevény. Ehhez képest ma már a tények alapján az a legvalószínűbb, hogy emberek manipulálták a vírust, amely a vuhani laborból került ki. Ez erősítheti a tudománnyal szembeni bizalmatlanságot?

ITT HALLGATHATÓ MEG

COVID19 – A POLITIKA FOGLYUL EJTETTE A SZAKMÁT

HÍRKLIKK
Szerző: RÉDEI OTTÓ
2021.11.11.

Egyre jobban tombol az újabb koronavírus járvány. A fertőzöttek száma hetente megduplázódik, de még ennél is ijesztőbb, hogy máris többen vannak lélegeztetőgépen, mint tavaly ilyenkor. Különösen aggasztó, hogy élesen eltér egymástól kormány és az szakemberek véleménye arról, miképpen kellene úrrá lenni az újabb járványon. Erről beszélgettünk dr. Rékassy Balázs orvossal, egészségügyi szakközgazdásszal.

– Ez a mostani, a negyedik hullám van olyan súlyos, mint az előzőek?

– Attól tartok, hogy igen, és a helyzet egyre romlik. Soha nem tudjuk, mikor lesz egy járványnak vége. Eléggé arcul is csapott bennünket ez a negyedik hullám és főleg az, hogy most Közép- és Kelet-Európa a járvány gócpontja.

– Mi ennek az oka?

– Több is van. Egyrészt az emberek szó szerint beleuntak a járványba, a különböző korlátozásokba. A régi életüket akarják élni. Azt hittük, ha megfelelő számú embert oltunk be, akkor ezzel véget vethetünk a járványnak. Időben el is indult az oltási kampány itthon, és Magyarországon eléggé korán sok embert időben sikerült meggyőzni az oltás fontosságáról. De aztán, a nyár második felére már kiderült, hogy akik eddig nem oltatták be magukat, azok ezután sem akarják. Így Magyarország mostanra az átoltottság terén az európai alsó középmezőnybe került. Gond az is – és ez a második ok –, hogy a jelenleg tomboló, úgynevezett Delta variáns sokkal fertőzőbb, mint az eredeti vírus volt...

ITT OLVASHATÓ

TURI GYÖRGY ÉS TANÍTVÁNYAI: A CÁRT LELEPLEZTÉK, DE Ő NAGYON NEM ÉRTI, MI A GOND

HVG
Szerző: HORN ANDREA
2021.11.11.

A Magyar Úszó Szövetség csütörtöki, Kaposvárott tartott elnökségi ülésén megtárgyalta a Turi György mesteredző korábbi edzői munkájáról, munkamódszeréről nyilvánosságra került információkat. Ezt követően úgy döntöttek, öttagú bizottságot alakítanak, amely a közeljövőben meghallgatja valamennyi érintettet, és jelentést készít a történtekről. Turi György az ülésen bejelentette, mindenben együttműködik a bizottsággal, és a jelentés elkészültéig önként felfüggeszti tevékenységét, mint a MÚSZ szakmai alelnöke, illetve az edzőbizottság elnöke.

Nem maradhatott csöndben a Magyar Úszó Szövetség azután, hogy az elmúlt hetekben előbb Cseh László, majd Kozma Dominik, Kiss Noémi író, Egerszegi Krisztina edzőtársa, illetve Dara Eszter is arról beszélt: a bántalmazás, a lelki terror alkalmazása is része volt Turi György úszóedzői módszereinek...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: ELŐADÁS A BELVÁROSI SZABADEGYETEMEN - VENDÉG: SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

BELVÁROSI SZABADEGYETEM
Szerző: BSZE
2021.11.08.

A Belvárosi Szabadegyetem november 8-i összejövetelén az aktuális világpolitikai kérdések rövid áttekintése mellett a magyar kormány külpolitikáját, annak amerikai és európai fogadtatását és hazánk gazdaságára, társadalmára gyakorolt hatásait elemeztük meghívott előadónkkal, Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel, az Európai Parlament volt képviselőjével.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT NEM JÓ ÖTLET, HA AZ ÁLLAM SZABJA MEG A BENZIN ÁRÁT?

QUBIT
Szerző: PRINZ DÁNIEL
2021.11.11.

A kormány úgy döntött, hogy 480 forintos felső határt szab a benzin és a gázolaj árának. A döntés célja, hogy csökkentse az utóbbi időben elszaladó üzemanyagárakat. Az intézkedés kontraproduktív, hiszen a kínálatot fogja csökkenteni, ráadásul rosszul célzott, és káros a környezetre.

Amikor bizonyos szükségleti cikkek árai elszaladnak, időről időre felmerül, hogy az államnak kellene megmondania, mennyiért árulhatnak a termelők és mennyiért vehetnek meg a fogyasztók egyes dolgokat. A koronavírus-járvány kitörésekor például a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Magyar Szocialista Párt is az élelmiszerek és más szükségleti cikkek árának befagyasztását követelte, míg a kormány hatósági árat határozott meg a tesztekre, de hasonló ötlet a Párbeszéd által javasolt lakbérplafon is. A javaslatok mögötti elképzelés az, hogy az alapvető fogyasztási cikkekhez, a lakhatáshoz, a covid-tesztekhez vagy éppen az üzemanyagokhoz mindenkinek hozzá kell férnie, ennek pedig a legjobb módja, ha meghatározzuk a piaci árat. Most ugyanezzel a stratégiával próbálja megfékezni a kormány az elszabaduló üzemanyagárakat úgy, hogy 480 forintban maximálja a benzin és a gázolaj árát.

Ez az elképzelés azonban alapvetően hibás, sőt kontraproduktív. Nem arról van szó, hogy az állam soha nem avatkozhat be a piacok működésébe, vagy ne kéne szegényebb honfitársainkat támogatni. Nyilván értékválasztási kérdés, hogy ki szerint mekkora beavatkozás fogadható el, vagy ki mekkora mértékű újraelosztást szeretne. Az árak maximalizálásával azonban alapvető gond, hogy pontosan a hozzáférés ellen hat. A sokszereplős, versengő piacokon (az élelmiszerpiac, a lakáspiac vagy éppen a benzinkutak piaca egyértelműen ilyen) az árakat ugyanis a kereslet és a kínálat határozza meg. Akkor emelkednek az árak, ha nő a kereslet vagy csökken a kínálat. Ha pedig csökken a kereslet vagy nő a kínálat, csökkennek az árak. Vagyis, ha valaki az árak csökkenését szeretné elérni, akkor elsősorban a keresletet érdemes csökkentenie, vagy a kínálatot növelnie...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB DRASZTIKUS LÉPÉS A KORMÁNYTÓL - KINEK FÁJ AZ ÜZEMANYAGÁRAK BEFAGYASZTÁSA?

PORTFOLIO
Szerző: NAGY VIKTOR
2021.11.11.

...Miből lesz csökkentés?

A Kormányinfón egyértelművé tette Gulyás Gergely, hogy

AZ ÜZEMANYAGOK ADÓTARTALMA NEM VÁLTOZIK, A KERESKEDŐI ÁRRÉS CSÖKKEN, A KERESKEDŐKET NEM KOMPENZÁLJÁK.

Pletser szerint már csak azért sem nyúlhatnak hozzá a jövedéki adóhoz, mert a benzin esetében 36 eurócentet ír elő az Európai Unió minimális jövedéki adónak, és mivel az elmúlt hónapokban a forint jelentősen gyengült az euróval szemben, ezért ez a minimum szint már 131 forintnak felel meg, szemben a 120 forintos magyar jövedéki adóval.

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK

2021. 11. 11.

Meddig éri meg egy benzinkútnak a 480 forintos ársapka mellett nyitva tartani?

Szükséges volt a rögzítés?

Valószínűleg nem áll elő az a helyzet, hogy tömeges hiány legyen normál üzemanyagból, mivel vélhetően csak a marzs nagy része tűnik el, és nem mélyebben vágnak a sebbe, feltételezve persze, hogy nem lesz nagyobb változás a főbb paraméterekben, a dollár-forint árfolyamban, olajárban.

Ha csak szigorúan a számok oldaláról vizsgáljuk a helyzetet, akkor az üzemanyagok iránti kereslet alapján nem mondható az, hogy indokolt volt az üzemanyagok árának befagyasztása egy alacsonyabb szinten, hiszen a Mol a múlt héten közzétett gyorsjelentésében arról számolt be, hogy

A MOTORÜZEMANYAG-KERESLET MEGHALADTA A 2019 HARMADIK NEGYEDÉVI FOGYASZTÁSI SZINTET MAGYARORSZÁGON, SZLOVÁKIÁBAN ÉS HORVÁTORSZÁGBAN IS...

ITT OLVASHATÓ

FÁBÓL VASKARIKA: AZ EU KÍNAI MINTÁRA ÉPÍT SAJÁT SELYEMUTAT, EURÓPAI ELVEK SZERINT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.11.11.

Egyre több jel utal arra, hogy Kína felemelkedése súlyos kreativitási válságot idézett elő a nyugati gazdaság- és külpolitikában. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a kínai állami innovációösztönző programoktól tartva újabban kínai típusú iparpolitikai beavatkozásokon dolgozik a csipipartól az akkumulátorgyártásig. Most pedig Peking eredetileg Új Selyemút néven indult, manapság Övezet és út kezdeményezés (BRI) néven futó külgazdasági stratégiáját is megpróbálják lemásolni.

A hivatalosan a Kína és a fejlődő világ közti gazdasági összefonódások mélyítését célzó, eleinte infrastrukturális fejlesztésekre összpontosító, mára az ötödik generációs mobilhálózatoktól az egészségügyig számos más területet felölelő terv 2013-as elindulása óta bőven kapott hideget és meleget nyugati politikusok részéről, de komolyabb politikai választ eddig nem váltott ki.

Ám a júniusi G7-csúcson a világ hét legnagyobb fejlett gazdasága megállapodott róla, hogy – Joe Biden amerikai elnök hazai infrastrukturális programjára aggatott szlogenjét újrahasznosítva – Build Back Better World, azaz kb. Építsük újra jobban a világot néven “transzparens” infrastruktúra-finanszírozási programot indít.

Nem sokra rá, szeptemberben pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az EU is indít egy külön projektet Global Gateway néven, amely “minőségi infrastrukturális fejlesztéseket” tervez finanszírozni “értékalapú megközelítéssel, átlátható és a jó kormányzást lehetővé tevő” módon.

Hogy ez a buzzword-erdő mit akar jelenteni a gyakorlatban, azt von der Leyen egy konkrét példával is aláhúzta. “Jók vagyunk a közúti beruházások finanszírozásában. Annak azonban nincs értelme Európa számára, hogy építsünk egy utat egy kínai tulajdonban lévő rézbánya és egy kínai tulajdonban lévő kikötő között. Okosabbnak kell lennünk az effajta befektetésekkel. Ezért fogjuk nemsokára bemutatni új stratégiánkat.”

A stratégia részleteiről még kevés ismert. Sajtóhírek szerint az Európai Bizottság néhány fontos és látványos projekt tervén dolgozik, és von der Leyen bejelentése szerint az első konkrét lépéseket a jövő februári EU-Afrika csúcstalálkozón teszik majd meg. Mindenesetre a találgatás már elindult arról, hogy hogyan nézne ki és mennyi értelme lenne a nagy európai ellen-BRI-nek....

ITT OLVASHATÓ

NEM CSAK A JÁRVÁNY MIATT RETTEGHET A VILÁG - VÁLSÁGOT OKOZHAT A KÍNAI INGATLANFEJLESZTŐ CSŐDJE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LENKEI GÁBOR
2021.11.11.

Miközben a pénzvilág reménykedve figyeli a járvány utáni kilábalás jeleit, egy kínai ingatlanbefektető, az Evergrande csoport bedőlésétől és annak következményeitől retteg, hovatovább hónapok óta. Senki sem tudja honnan, de a mentőpénzek eddig az utolsó pillanatban rendre megérkeztek. Kérdés, ez mindig így lesz-e.

Nem volt elég a pandémia, a miatta elrendelt korlátozásokból fakadó válság, egy kínai „bomba” is egyre borzolja a kedélyeket. A világ legnagyobb adósságokkal terhelt ingatlanfejlesztője, a kínai Evergrande érzékelhetően billeg. A Financial Times korábban figyelmeztetett, hogy a bukás bekövetkezte a Lehman emlékezetes, a 2008-as válságot kiváltó csődjénél sokkal rosszabb következményekkel járhat.

A társaságnak már szeptemberben voltak nehézségei kövénykamatainak kifizetésével, és tegnap délutánig kellett újabb 148 millió dollárt kifizetnie hitelezőinek, néhány 2022-es, 2023-as és 2024-es kötvénysorozata után. A hitelezők között magánszemélyek mellett több kínai nagybank is megtalálható, de akadtak befektetők a világ minden tájáról. Mattie Bekink, az Economist Intelligence Unit (EIU) munkatársa a BBC-nek leszögezte: az Evergrande 171 hazai banknak és 121 egyéb pénzügyi cégnek tartozik.

Ha a cég bedőlése mégsem okozna olyan csődsorozatot, mint a Lehman Brothers-é annak idején, a hitelezés visszafogása kihathat a világgazdaság szinte összes ágazatára. Már csak kiterjedtsége miatt is. A társaságot 1996-ban alapította egy kínai üzletember, foglalkozott palackozott víz eladásával, sertéstenyésztéssel, jelentős szerepet játszott az ingatlanpiacon, akad benne még elektromos autót gyártó üzem is, és a tulajdonosa Kína legjobb profi futballcsapatának is...

ITT OLVASHATÓ

SZAVAKON TÚL - MOLNÁR PIROSKA (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KADARKAI ENDRE
2021.11.7.

A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen.

Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.

ITT NÉZHETŐ MEG

DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – KOVÁCS ANDRÁS PÉTER (KAP)

YOUTUBE
Szerző: D. TÓTH KRISZTINA
2021.11.10.

KAP-nak vagyis Kovács András Péter standuposnak a legtöbb elsősorban a vicces oldalát ismerik. És ez így van jól, főleg, hogy általában igyekszik a poénok mellett egy kicsit több útravalót is adni a nézői, követői kezébe, ami elgondolkoztatja őket. Ebben a beszélgetésben inkább az elgondolkodtató rész került túlsúlyba, bár voltak vicces pillanatok, és esett szó a pizzasütésről is. De családi mintákról, nehéz gyerekkorról, bepótolnivaló gyerekkori tapasztalatokról, szülők elvesztéséről és szülőségről is őszintén és nyíltan mesélt D. Tóth Krisztának. Elviszlek magammal: Kovács András Péter.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIT KERES EGY MILLIÁRDOS COVIDTESZT-CÉG EGY SZEGÉNY BORSODI FALU SZÉLÉN?

MAGYAR JETI / PARTIZÁN
Szerző: Magyar Jeti
2021.11.08.

Két éve nyert választást az ellenzék a fővárosban. Mégsem hullanak a csontvázak a szekrényekből. Hol vannak a közismerten korrupciótól bűzlő parkolás felelősei? Egy izgalmas példán keresztül bemutatjuk, hogy működik Magyarországon az elszámoltatás. #magyarjeti

ITT NÉZHETŐ MEG

FARKAS ZOLTÁN: A KERTKAPUN INNEN

HVG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2021.11.11.

Ha valaki ellenzéki pártot, szervezetet támogat, a kertkapuig sem jut. A veretes fenyegetést üzleti körökben Orbán Viktornak tulajdonítják, állítólag 2012-ben hangzott el, amikor az euróövezeti válság, a Nemzetközi Valutaalappal folytatott pávatánc és a kormány unortodox politikája miatt zsugorodott a gazdaság, s még az is felsejlett, hogy össze fog omlani. Akár elhangzott, akár nem, a tények hitelesítik. A kiszemelt vállalkozásokat – informatikai és energetikai cégeket, szállodákat, bankokat – valamilyen manőverrel megszerezte az állam vagy a kormányfő baráti köre, a vagyon újraosztása hosszú évek óta töretlenül folyik. A jól prosperáló gazdasági társaságok tulajdonosai gyakran kapnak „vissza nem utasítható” ajánlatot, s ha vonakodnak ennek eleget tenni, az eladást „hatósági eszközökkel” is „serkentik” – vetette fel 2019-ben megjelent könyvében az azóta elhunyt jogászprofesszor, Sárközy Tamás. A Gazdaság rovat ezúttal az áldozatok közé sorolódott műtrágyakirállyal, Bige Lászlóval közöl interjút.

Két oltás után koronavírusos lett Kósa Lajos, kórházban kezelik – ezt a hírt aligha lehet némi kajánság nélkül olvasni. Mert bár magától értetődően kíván szerkesztőségünk jobbulást a Fidesz alelnökének, nem feledhetjük, milyen sületlenségeket beszélt az elmúlt másfél évben. Például azzal érvelt a Szputnyik vakcina mellett, hogy a lakosság nagy része korábban is orosz oltást kapott, ráadásul ő a skarlát ellenit is felfedezte, holott nincs ilyen. Máskor azt mondta, végső védelemnek lehet tekinteni, ha a lakosság felét átoltották. Ez sem jött be. Szeptemberben pedig azzal toborzott nézőket a Zamat gasztrofesztiválra, hogy vége a járványnak. Kósát a melléfogások sorában a kormány reklámarca, Merkely Béla, az orvosi egyetem rektora követi, aki előbb úgy nyilatkozott, hogy nem lesz negyedik hullám, majd úgy, hogy elsősorban az oltatlanok fertőződnek meg. Utóbbit Bige és Kósa esete árnyalja. A kormányzat járványügyi mulasztásait Magyarország rovatunk taglalja, amely Kósa elszólását sem hagyja figyelmen kívül, hogy a mobilok megfigyelésére alkalmas Pegasus kémfegyvert a Belügyminisztérium vásárolta meg.

Szlovákiát lefilmezési botrány rázta meg. Amikor a rendőrök vadorzókat keresve kameráztak be egy vadászházat, hogy, hogy nem, Robert Fico volt kormányfőt fülelték le, aki korrupciós ügyekbe bonyolódott oligarchák embereivel tárgyalt – idézi fel a Világ rovat. Erdogan rendeleti kormányzása megnövelte a korrupciót, félrevitte a monetáris politikát, a hatalom befolyása alá helyezte az igazságszolgáltatást, és aktivisták, újságírók, volt tisztviselők ezreit záratta börtönbe – jellemzi a törökországi viszonyokat Hatfonatú selyemzsinór című írásunk, arról tudósítva, hogy az eltérő irányzatú ellenzéki pártok szövetkeztek, hogy választáson váltsák le az ország teljhatalmú vezetőjét, és visszaállítsák a demokráciát.

Nagyban és kicsiben is akadoznak a kormányzati projektek. A jogállamisági vita miatt a 2500 milliárd forintra kalibrált Helyreállítási tervet eddig az Európai Unió nem fogadta el, az ennek részeként megjelölt lakossági napelemes programot mégis beindította a kormány – saját költségvetési forrásaiból. Így 35 ezer háztartás részesülhet 2,9–11,3 millió forint közötti támogatásban még a választások előtt. A voksvadászatra is alkalmas akció ellentmondásait Fókuszban rovatunk tárta fel. A 2017-es nemzeti lőtérprogram első ütemének negyven objektumából tizenhatnak pedig már 2018-ra fel kellett volna épülnie, de idén novemberig egyet sem adtak át, a kormányhoz közeli vállalkozók némelyike azonban már így is nyertesnek érezheti magát.

Hatalommal való visszaélés, a munkatársakhoz fűződő munkahelyi és magánkapcsolatok összemosása, függőségi viszonyok kihasználása – e vádpontok alapján váltották le Németországban a Bild Zeitung főszerkesztőjét. A Szellem rovatban közölt beszámolóból kiviláglik, nem az volt a baj, hogy a napilap keményen bírálta a kormányzat járványügyi intézkedéseit – ettől a főszerkesztő még lazán kisétálhatott volna a kertkapun.

ITT OLVASHATÓ

MÉSZÁROS LŐRINC VEJÉNEK ÜZLETTÁRSA IS JÓL JÁRT A VAS MEGYEI FÖLDELADÁSOKNÁL – ITT A LEGÚJABB ÁNGYÁN-JELENTÉS

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: HORN GABRIELLA
2021.11.09.

A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr. Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénkénti tanulmányait a 2015-2016-os földprivatizáció szerinte korrupciógyanús gyakorlatáról. Ángyán mostanra az utolsó előtti egység, Vas megye adatainak a feldolgozásával is elkészült. A legfrissebb tanulmányból kiderül: a kis, családi gazdaságok helyett itt is sokszor csak a földárverések idejére agrárvállalkozóként bejelentkező mérlegképes könyvelő, könyvvizsgáló, testnevelő tanár, sportmenedzser, ingatlanos nagyvállalkozó, műszaki informatikus, gépjármű javító/-karbantartó, vasárú/ruházati kis- és nagykereskedő, fogtechnikus és panziótulajdonos jutott földekhez.

„Vas megye adatai – tán a többi megyénél is határozottabban – cáfolják továbbá azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint »komoly versenyben kialakult, piaci áron« jutottak a nyertesek az állami földterületekhez. A 3302 hektár elkelt megyei földterület közel 95%-a, több mint 3100 hektár ugyanis licitálás nélkül, kikiáltási áron, ráadásul az európai 10–35 mFt/ha földárak töredékéért – átlagosan alig 1 millió 390 eFt/hektárnyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. Valódi árverseny a területek alig 5%-ának árverésén alakult csupán ki, így az elárverezett megyei terület egészére nézve a nyertes árajánlat a kikiáltási árat csupán alig 2%-kal haladta meg” – összegzi Ángyán professzor a délnyugat-magyarországi megye adatait...

ITT OLVASHATÓ

NÁLUNK TITKOLJÁK A SZÁMOKAT, MÁS ORSZÁGOK ALAPOSAN ELEMZIK, HÁNYAN FERTŐZŐDNEK MEG A BEOLTOTTAK KÖZÜL

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.11.11.

Magyarországon is előfordul, hogy beoltott emberek fertőződnek meg koronavírussal, kis részük kórházba is kerül vagy meghal, de erről nincsenek hivatalos adatok. Nincs miért visszatartani azonban ezeket az információkat, mert a romániai, amerikai, izraeli, német adatok is inkább az oltások hatékonyságát mutatják. A kortól, az oltás idejétől és más tényezőktől függően ezer beoltottból 2, 20 vagy 120–180 alany fertőződhet meg, a súlyos betegség kialakulásának valószínűsége azonban számos tanulmány szerint nagyon csekély. Jól látható ugyanakkor, hogy az idővel csökken a vakcinák által nyújtott védelem, és különösen az időseknél szükség lehet a harmadik oltásra.

Dávid május 31-én kapta meg a második AstraZeneca-oltását. Négy és fél hónap telt el, amikor októberben a feleségével elmentek egy zárt térben tartott rendezvényre. Sokan voltak, és nem volt rajtuk maszk. Dávidnak három nappal később kezdődtek a tünetei: láz és fáradtság. Éjjel arra ébredt, hogy reszket, rázza a hideg. Lázasan ébredt, és hullámokban, gyógyszerektől függően ment fel és le a hőmérséklete.

„Egy adott ponton az érintésmentes lázmérő 41 fokot mutatott a homlokomon. Akkor elővettük a higanyost, az csak 39,5-et mért, és inkább annak hittünk. Este már megnéztük, hogy mi a 0–24-es kerületi ügyelet száma, de az is átfutott az agyamon, hogy ha ez így folytatódik, akkor mentőt kell hívni. A fura az volt, hogy nem éreztem magam igazán rosszul, csak amikor már másfél-két órája nem ment le a magas láz.”

A láz aztán harmadnapra elmúlt, amikor visszajött, akkor már egy fél adag lázcsillapító is levitte. Akkor ment ki Dávidékhoz a hatósági tesztelő, aki azt mondta: nem is csinálja meg a PCR-t, mert az antigénteszt annyira gyorsan és egyértelműen mutatta a koronavírus-fertőzést jelző csíkot. Dávid onnantól már sokkal jobban volt, köhögött, egy-két nap fekvés után már tudott főzni, tenni-venni. Összességében úgy számol: három napig volt beteg, utána még négy napot pihent, és aztán kicsit nehezen ment neki a munka. Pár nap csúszással ugyanez megismétlődött a feleségénél, akinél azonban az egész egy bakteriális felülfertőződés miatt elhúzódott, és nagyjából kétszer ennyi ideig tartott, kábé ugyanilyen intenzitással.

A betegség után a legfurább az volt, hogy Dávid másként érezte a szagokat és az ízeket. „A kávénak pokoli hamuszaga volt, mintha egy radioaktív senkiföldjén sétálnék, a pirítósnak szintén, a frissen sütött kenyérből csak az orrfacsaró erjedést éreztem. Pár nap után ez is elmúlt, de addig azt hiszi az ember, hogy megbolondult, és mostantól mindennek más lesz a szaga, és úgy kell leélni az életét, hogy egy csésze hideg salakkal indítja a napot.”...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

BOD PÉTER ÁKOS: MI JÖN AZ INFLÁCIÓS HULLÁM UTÁN?

MFOR
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.11.11.

Magyarország inflációs szempontból eleve rosszabb helyzetből indult, mint az eurózónában lévő államok, ezt tetézte a gyenge forint és a kormány több prociklikus lépése, amelyek tovább pörgették az árakat. Bod Péter Ákos elemzése szerint rég nem látott sokismeretlenes helyzet alakult ki, így nehéz prognosztizálni, mikor lassulhat elfogadható szintre az infláció üteme.

Az októberi inflációs adat jóval meghaladta a szeptemberit: az emelkedés ténye nem okozott meglepetést, a mértéke azonban igen. A 2020-as év októberéhez képest 6,5 százalékkal (az EU-s módszertan szerint számolt harmonizált árindexen mérve 6,6 százalékkal) magasabb fogyasztói árszint megerősítette azokat a korábbi aggodalmakat, hogy az áralakulást befolyásoló tényezők zöme felfele mutat az idén.

A tavalyi decemberi 2,7 százalékos év/év jellegű fogyasztói árindexből még lehetett volna arra következtetni, hogy a válságos 2020-as évben az infláció nem lesz elől a gondok listáján, amint ezt az MNB számos hivatalos megszólalása rendre megüzente. Pedig akkor is látszott, amit a 2021. februári árindex alapján itt már elemeztük, hogy a magyar helyzet más, mint az európai átlag. Az európai gazdaságot valóban az jellemezte, hogy a pandémia miatti visszaesés valamint az arra adott gazdaságpolitikai válaszok részeként megemelt szociális támogatások együttes hatására az árszint nem sokat változott...

ITT OLVASHATÓ

LEGALÁBB HÚSZ ÉVE NEM VOLT EKKORA BAJBAN A FORINT, HATALMASAT KELLENE EMELNIE AZ MNB-NEK, HOGY EZ VÁLTOZZON

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2021.11.11.

A vártnál magasabb októberi inflációs adat hatására mínusz 4,7 százalékra esett vissza az alapkamat és az infláció különbsége, ilyen alacsony értékre legalább húsz éve nem volt példa. A reálkamat fontos sérülékenységi tényező a forint szempontjából, vagyis a rekordalacsony érték egyben a magyar deviza kilátásai szempontjából is rossz hír. Közben megérkezett az első 7 százalék feletti inflációs előrejelzés novemberre, így a Monetáris Tanácsnak hatalmas kamatemelésre lenne szüksége, hogy megfékezze a negatív folyamatot.

Évtizedes mélyponton a magyar reálkamat

Októberben a vártnál magasabb, 6,5% volt az infláció, ami kilencéves csúcsot jelentett a drágulásban. Előzetesen a szakemberek 6 százalék körüli értékre számítottak a szeptemberi 5,5 százalék után, a legmagasabb prognózis is 6,3% volt...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁNNAK VAN JÓ ALTERNATÍVÁJA, A NYUGATNAK NINCS – JESZENSZKY GÉZA ’56-RÓL, ANTALLRÓL ÉS A LINCOLN-SZAKÁLLRÓL [HETIVÁLASZ 98]

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.11.11.

80. születésnapját ünnepli Jeszenszky Géza történész, az Antall-kormány külügyminisztere, volt washingtoni és oslói nagykövet. HetiVálasz podcastunkban a kerek évforduló napján otthonában kerestük fel életútinterjúra a mai napig a Börzsönyben síző Jeszenszkyt. Szó szerint a bölcsőtől indultunk, hogy 1956-on, amerikai élményeken és Lakitelken át megérkezzünk a külügyminiszteri időszakhoz, és a számára nagyköveti lemondással végződő Orbán-korszakhoz. Jeszenszky Gézát Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

IPARŰZÉSI ADÓ ELVÉTELE, KÖTELEZŐ OLTÁS ÉS INFLÁCIÓ – KORMÁNYINFÓ PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2021.11.11.

Csütörtökön kis kihagyás után ismét kormányinfót tartanak a koronavírus-megbetegedésből szerencsésen felgyógyult Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Az elmúlt napokban-hetekben számos, nagy horderejű döntést hozott meg a kormány, melyekről vélhetően – ha másként nem, az újságírói kérdésekre adott válaszként – szó esik.

Noha mi nem lehetünk ott, a mai alkalomtól azt várjuk, hogy meghallgathatjuk a kormány álláspontját

- a dolgozók munkáltató által elrendelhető kötelező oltásáról;

- a megugró fertőzésszámok miatti, esetleges járványügyi korlátozásokról;

- a veszélyhelyzet meghosszabbításának egyéb részleteiről;

- az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárakról, az elszálló inflációról;
a minimálbér emeléséről;

- arról, hogy a kormány megfosztja az önkormányzatokat az iparűzési adóbevételek felétől;

- az országgyűlési választásokkal egyidőben tartható népszavazások kérdéséről;

- a belarusz-lengyel határon kialakult menekültkrízisről;

- a napokban befejeződő glasgow-i klímacsúcsról, a COP26-ról;...

- és bizonyára még sok egyéb másról is. A kormányinfót Magyarország Kormányának Facebook-oldalán lehet élőben követni:..

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY ISZONYATOSAN NAGY ÖSSZEGEKET SPÓROLT A NYUGDÍJASOKON

HÍRKLIKK
Szerző: KORÓZS LAJOS
2021.11.11.

Nyugdíjakról – nem a teljesség igényével.

Nem kéne hanyatt esni sem a kormány, sem néhány kormánypárti politikus minapi bejelentéseitől a „pénzesőt” illetően. Leginkább arról van szó, hogy a kormány betartja a törvényi kötelezettségét, mind az elmaradt nyugdíjemelések kiigazítása, mind a Bajnai-kormány által meghozott nyugdíjprémiumot illetően. Néhány olyan adatot osztok meg az olvasókkal, amit nem szokás górcső alá venni. Érdemes néhány évet (két évtizedet) figyelni, annak érdekében, hogy lássuk: a kormány a nyugdíjasokon iszonyatosan nagy összegeket spórolt, aminek töredékét méltóztatik most visszaadni. És itt az évről-évre alultervezett infláció következményeiről nem beszélek!

Mivel a magyar nyugdíjasok jövedelmének 89 százaléka az állami nyugdíjrendszerből származik (nyolc százalék munkajövedelem három százalék nyugdíj-megtakarítás) nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a mindenkori nyugdíjasok mennyire kiszolgáltatottak az államnak/kormánynak!

Nem kell megijedni a sok számtól, de azok segítenek eligazodni értékrendről, kormányzati szándékokról és tendenciákról. Nézzük meg a KSH adatsorát (25.1.1.34. Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma és teljes ellátásának havi átlagösszege), amelyből kiderül néhány dolog. Míg 2000-ben 3.145 058 fő részesült nyugdíjban, ellátásban, járandóságban és egyéb ellátásban, addig 2010-ben a Bajnai/Orbán kormányváltás idejére ez lecsökkent 2.980 277 főre, majd 2021-re számuk tovább csökkent 2.514 969 főre. Ez a korhatáremelésnek és a népességszám csökkenésének „köszönhetően” 630 089 fő csökkenést eredményezett. Magyarul: ennyivel kevesebb embernek fizet az állam nyugdíjat és egyéb ellátást. Csak a margó szélén jegyzem meg, hogy 2020-ban a nyugdíjkorhatár 64,5 év volt és értelemszerűen az 1956-ban születettek (I-II. félévben születettek mehettek nyugdíjba) jelentős része már nem élt! Ugyanis 1956-ban közel 5 ezerrel több fiúgyermek született, mint lány, ennek ellenére, a férfiak közel csak kétharmada élt már, mire elérte a nyugdíjkorhatárt! 1956-ban született 94 030 férfi és közülük mindösszesen 63 325 fő élt csak, míg 1956-ban 89 361 nő született és élt közülük 76 554 fő. Ez egy iszonyatos veszteség, különösen a férfiak esetében!...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ALKOTMÁNYOS PUCCSOT HAJTOTT VÉGRE, DE PANCSER LEHET BELŐLE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.11.

Ha jövőre győz, akkor utána 60 napon belül népszavazáson kér felhatalmazást az alaptörvény módosításához - nyilatkozta Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Financial Timesnak.

FT

Márki-Zay Péter azt ígérte a lapnak adott interjúban, hogy ha győz, akkor utána 60 napon belül népszavazáson kér felhatalmazást az alaptörvény módosításához. Úgy fogalmazott, hogy itt rendszerváltásra van szükség, ahhoz pedig át kell írni az alaptörvényt, mert különben az ide-oda kinevezett vazallusokon keresztül Orbán Viktor megőrizné befolyását. Mint mondta, a referendumot mindenképpen meg kell tartani, függetlenül a félelmektől, hogy esetleg törvényt szeg és jogi-politikai válság áll elő.

De már a választás sem lesz a megszokott. A közvélemény kutatók az ellenzék győzelmét jósolják, ám azt is előrevetítik, hogy nem jön össze a kétharmad. Így viszont elvileg nem lehet hozzányúlni a sarkalatos törvényekhez. Az elnöki hivatal és az Alkotmánybíróság a Fidesz híveinek a kezén van, és ők bizonyosan mindent el fognak követni azért, nehogy változzon a fennálló helyzet, azaz továbbra is Orbán ellenőrizhesse az állami intézmények színe-javát.

Jakab András, aki korábban az MTA Jogtudományi Egyetemét vezette, jelenleg pedig a Salzburgi Egyetemen oktat alkotmányjogot, egyrészt azt mondja, hogy Orbán mély államot alakít ki. Másrészt viszont óv attól, hogy megszakadjon a jogfolytonosság, mert az kockázatos. Hiszen megbénulhat az államgépezet, utcai erőszak, komoly társadalmi nyugtalanság lehet a következmény.

Az ellenzék, több uniós intézmény, illetve európai kormány viszont úgy ítéli meg, hogy a miniszterelnök a minősített többség birtokában felszámolja a fékeket és ellensúlyokat, bebetonozza saját csatlósait a Főügyészség, a Média Tanács, a központi bank élén, továbbá gátolja a szokásos törvényalkotást. Akadályozhatja az új kormány működését, ideértve hogy az utánajárjon a korrupciós ügyeknek – ha nem lesz meg hozzá a kétharmad.

Márki-Zay úgy foglalja össze a lényeget, hogy Orbán alkotmányos puccsot hajtott végre. Kivételes hatalmat gyakorol az általa létrehozott rendszerben, ily módon jóformán leválthatatlan és legyőzhetetlen. Az eredendő bűnt azonban éppen ő követte el, amikor a politika kiterjesztette csápjait a közintézményekre. Ezért legitimek az ellenzék által vázolt alkotmányos változások. Nem beszélve a járványszerű korrupcióról

A lap hozzáfűzi: ha kikap Orbán, az illiberális demokrácia saját maga által felkent bajnoka, Peking és Moszkva jó barátja, azt sokfelé megéljeneznék Európában. Ám ha az új kormány ténykedése alkotmányos válságot idézne elő, az kemény lecke elé állítaná az EU-t, hiszen annak ragaszkodnia kell a törvényes eljárásmódhoz.

Az ellenzék miniszterelnök jelöltje azzal igyekszik eloszlatni az aggodalmakat, hogy Orbán már nem az EU szövetségese, ezért nem szabad elfogadni az általa diktált játékszabályokat. Attól viszont nem tart, hogy a hatpárti szövetség szétesne még a választás előtt, mert közös a céljuk: a demokrácia helyreállítása. Egy kvázi diktatúrában ugyanis a szabadság mindennél fontosabb alapkérdés.

Politico

Egy lengyel kormánypolitikus azzal fenyegetőzik, hogy országa keményebb eszközökhöz folyamodik, ha az EU az év végéig nem adja áldását a gazdasági segélycsomag felhasználására benyújtott nemzeti tervre. Waldemar Buda, a regionális támogatásokért felelős tárca 2. embere úgy fogalmazott, hogy Varsó tud másként is játszani, ha nem kapja meg a pénzt a megjelölt határidőre.

Így például keresztbe tehet a közös klímavédelmi elképzeléseknek, de egész listát állított össze, hol mindenhol akadályozhatja a közös előrelépést. Ilyen pl. a közös vállalati minimáladó. Jelezte egyúttal, hogy szükség esetén a lengyel agrárbiztost is mozgósítják, ami azért fura, mert a Bizottság tagjai elvileg az EU-t és nem saját országukat szolgálják. Viszont az agrártámogatások tényleg kulcsterületet jelentenek.

A tét összesen 36 milliárd euró, vissza nem térítendő támogatás, illetve kedvezményes kölcsön formájában, ám az unió leállította az engedélyezési folyamatot, mert a Jog és Igazságosság nem tágít az bírósági reformtól, noha az Brüsszel szerint aláássa a hatalmi ág függetlenségét. Viszont ha nem lesz meg decemberig az engedély, Varsó nem juthat hozzá az összeg első 13 %-hoz még ez évben. A pénz nem vész el, mert hozzácsapják a többihez, de a következő rész csak a jövő év 2. felében esedékes – ha Lengyelország teljesít bizonyos feltételeket.

Buda szerint késedelem azt jelentené, hogy az idő nem szorítaná annyira kormányát, így a határozottabban tudna fellépni. Szerinte Varsó részéről szó sincs zsarolásról. Arra hivatkozott, hogy nem híve a radikális megoldásnak, de ha marad a mostani helyzet, akkor jövőre már nem tud mit felhozni ellene.

Süddeutsche Zeitung

A volt német elnök úgy látja, hogy türelmet kell tanúsítani a politikai vitákban, és ez vonatkozik Magyarországra és Lengyelországra is, noha Gaucknak sem szimpatikus sem a Fidesz, sem a PiS. A politikus a kieli egyetemen elhangzott beszédében úgy fogalmazott, hogy a megértés ott ér véget, amikor valamely kormány figyelmen kívül hagyja az európai jogrendet, mert a nyitottság mellett éberségre is szükség van az ilyen erőkkel szemben. Annyira ugyanis nem lehet toleráns az EU, hogy még a demokrácia ellenségeit is elfogadja.

Ám ez még nem jelenti azt, tette hozzá, hogy be kell tiltani a magyar vagy a lengyel kormánypártot. Amit azok vallanak, az még belefér a demokratikus véleményalkotás kereteibe. Illiberálisak, de a büntetőjog határait még nem lépték át. Márpedig egy sokszínű társadalomban azokat is el kell viselni, akik megkérdőjelezik a másik politikai felfogását.

A korábbi államfő ezért azt javasolja a demokratáknak, illetve a demokratikus közép képviselőinek, hogy érveljenek, mielőbb követelnék valamely szervezet betiltását. Utóbbi csak végső eszközként jöhet szóba, mint ahogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása is. Azt is el kell tűrni, hogy a politikai derékhadban akadnak olyanok, akik hazudnak, nem lehet közülük mindenkit bíróság elé állítani. Nehéz a megtévedteket megbüntetni hibáikért vagy jellembeli fogyatékosságukért felelősségre vonni a hazugokat.

Szólt arról is, hogy az USÁ-ban már rendkívüli módon kiéleződött a vita a társadalmon belül, ezért a két tábor ellenségként és nem ellenfélként áll szemben egymással. Hasonló a helyzet a lengyeleknél is, jegyezte meg.

Die Welt

Gerald Knaus arra figyelmeztet, hogy Oroszország és Lukasenko alighanem erkölcsi elégtételt érez, miután a lengyel-belorusz menekültválságban az EU nem tartja magát a saját értékeihez és tehetetlen. A Törökországgal kötött uniós migránsegyezmény szülőatyja hozzáteszi, hogy ilyesmi még 6 éve, a bevándorlási hullám csúcsán sem fordult elő, de amit ma az unió csinál, az a szélsőjobbos AfD politikája.

Márpedig ily módon a közösség stratégiai, politikai és erkölcsi vereségbe szalad bele, miközben megosztott. Ennélfogva hamarosan felerősödnek a hangok, hogy tárgyalni kell a fehérorosz diktátorral és fel kell oldani az ellene elrendelt szankciókat. Csakhogy ezáltal Brüsszel a saját értékeit adja fel, mert a verseny a brutalitásban folyik. Már nem érvényesek a vonatkozó törvények, menekültügyi konvenciók. Egyben látszik, mennyire zsarolható Európa.

Ez pedig jelzésértékű az Oroszországgal határos államok számára. Hiszen, ha az EU legközelebb megtorló intézkedéseket akar foganatosítani, mivel, mondjuk, küszöbön áll a támadás Ukrajna ellen, könnyen elképzelhető, hogy menekültek tízezrével bukkannak fel a balti köztársaságok határán. És Moszkva arra fog számítani, hogy az unió beadja a derekát.

A szakértő úgy fogalmaz, hogy ekkora erkölcsi válságot a szervezet évek óta nem élt meg a határain, bár nem lehet tudni, hogy ott pontosan mi történik, mert a lengyelek nem engedik oda a Frontexet. De az biztos, hogy itt nyomorult tömegeket löknek vissza, miközben a másik oldalon egy gátlástalan önkényúr áll. Akinek minden érdeke azt diktálja, hogy még súlyosabbra forduljon a helyzet és legyenek halottak. Moszkva és Minszk azt üzeni: hát, látjátok, ilyenek a ti magasztos értékeitek, nézzétek, mennyire váltak be a határon.

Csakhogy az unió nem hagyhatja, hogy emberek szenvedjenek fagyhalált, viszont világossá kell tennie, hogy aki mostantól Minszbe utazik a továbbjutás reményében, az beugrik egy diktátornak, ám nem fog német földre lépni. Knaus szerint Merkelnek beszélnie kellene az amerikai és az ukrán elnökkel, és meg kellene állapodnia velük, hogy nem engednek a zsarolásnak.

Deutsche Welle

A cinizmus és a képmutatás közé szorultak a nyomorult menekültek a lengyel-belarusz határon: az EU tehetetlen, Minszk, illetve Varsó propaganda győzelmet igyekszik aratni, mindennek a levét azonban a migránsok isszák meg. Erre figyelmeztet a német közszolgálati adó brüsszeli tudósítója. Mintha nagyítón keresztül néznénk, úgy lehet látni Európa gyengéit, továbbá a megvető hozzáállást, és nem csupán az oroszok és a belaruszok, hanem a lengyelek részéről is.

A migrációnál jelenleg nincs mérgezőbb téma Brüsszelben. Ha felvetődik, azonnal leereszkednek az ideológiai szemellenzők és onnantól kezdve a nacionalizmus diktál. De itt senki sem bújhat az unió háta mögé: elsősorban Magyarország és Lengyelország torpedózott meg bármiféle előrelépést, az ő rosszakaratuk idézte elő a kudarcot.

Alighanem Putyintól származik az undorító éca, hogy embereket fegyverként vessenek be egy hibrid háborúban, Lukasenko azonban ily módon első osztályú eszközhöz jutott, hogy zsaroljon. Hogy embertelen és épp úgy emberkereskedelmet folytat, mint a maffia, nos, mindez lepattan róla. Egyébként is Moszkva páriája és már nincs semmiféle tekintélye, amit elveszthetne. A szankciók sem fájtak túlzottan neki bár ez változhat, ha kiterjednek a fehérorosz export érdemi termékeire.

Lengyelország viszont úgy állítja be, hogy súlyos veszélybe került a nemzetbiztonság, de ez leginkább csak propaganda. Hiszen csupán pár ezren fagyoskodnak a határon, ők veszélyeztetnék a 38 millió lengyelt? A PiS-nek viszont jól jön a vita, mert zuhan a népszerűsége, ám ezt most meg lehet fordítani, ha Kaczynski szabadjára engedi az idegenellenességet és a nacionalizmust. Életbe lép a régi szabály: soha nem szabad nem kihasználni egy jó kis válságot.

A rövidebbet azonban azok húzzák, akik se előre, se hátra nem tudnak menni Belarusz és Lengyelország között, és még a segélyszervezetek sem juthatnak el hozzájuk. Ezáltal Varsó megszegi a nemzetközi szerződéseket, de már neki sem kell aggódnia a tekintélye miatt, mert olyanja már nincsen.

Az uniónak nyomás alá kell helyeznie a lengyeleket, hogy találjanak humánus megoldást, ez csak tárgyalás kérdése. Viszont a dolog sürget, mert jön a tél és félő, hogy újabb áldozatokat szed a szabad ég alatt veszteglő menekültek közül.

Die Welt

Mindenki Belaruszra figyel, ám közben nem veszi észre, hogy hatalmas válság van kialakulóban a Nyugat-Balkánon, amiből bőven kiveszi a részét Orbán Viktor. Erre figyelmeztet a jobboldali lap, miután Oroszország minden erejével támogatja a boszniai szerbek ultranacionalista elnökének leválási kísérleteit. A helyzet most nagyjából olyan, mint ami annak idején az 1. világháborúhoz vezetett. Az EU mégsem csinál semmit.

Az egykori Jugoszlávia szétesése vezetett a legvéresebb konfliktushoz 1945 után. Azóta a félsziget egyetlen lőporos hordó. Boszniában a felszínen etnikai viszályként jelenik meg a baj, ám geopolitikai hatalmi törekvések húzódnak meg mögötte.

Dodik, a szerb kisebbség vezére évek óta ki akarja szakítani a köztársaságból a Republika Srpskát. Ugyan a hét elején az amerikai külügyminiszter azzal állt fel a három népközösség vezetőivel lezajlott közvetítő tárgyalások után, hogy mindegyik fél el akarja kerülni a háborút, ám Dodik opportunista és hataloméhes. Felismerte, hogy a nacionalizmussal jól lehet uszítani.

Orbán szombaton világossá tette, kinek is áll az oldalán, amikor a szerb politikussal tárgyalt Banja Lukán. Szarajevót nem kereste fel és egyetlen más kormányzati vezetővel sem találkozott. Magyarország világító torony Európában a nacionalisták számára és keresi a Kreml barátságát. Dodik meg szereti maga köré gyűjteni Moszkva híveit, köztük a szerb elnököt.

A regionális instabilitás Putyin malmára hajtja a vizet. Az USA ugyan befagyasztotta Dodik tengerentúli vagyonát, de az EU vonakodik a szankciók eszközéhez folyamodni. Orbán és Putyin a tűzzel játszik a régióban.

ITT OLVASHATÓ

HARMADIK OLTÁSKÉNT MÁR SZINTE MINDENKINEK NYUGATI VAKCINÁT ADNAK MAGYARORSZÁGON

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.11.11.

November 7-éig 1,36 millió ember kapta meg a harmadik oltást Magyarországon. Az emlékeztető oltást felvevő személyek közül alig két százaléka kapott keleti vakcinát.

Bár a kormányzati portálon, a koronavirus.gov.hu-n hétköznap reggelente közzéteszik a – hazánkban augusztus eleje óta elérhető – harmadik oltás statisztikáit is, arról csak összesítve számolnak be. Azt például nem lehet tudni, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak be és milyen korosztályból.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján azonban rábukkantunk a vonatkozó, Magyarország által küldött statisztikára, amelyben heti bontásban meg lehet nézni az említett adatokat. Eszerint alig van olyan, aki harmadik oltásként Sinopharmot vagy Szputnyikot kér, illetve kap – november 7-ével bezárólag a bő 1,36 millió harmadik oltást felvevő személy közül alig két százaléknak adták be a keleti vakcinák valamelyikét.

Sinopharmot 25 130 fő kapott emlékeztető oltásként: kétharmaduk, 16 253 fő hatvan év feletti volt.

Emlékezetes: a kormány a harmadik oltás lehetőségét (viszonylag hamar Európában) azután vezette be, hogy az antitest-vizsgálatok eredményei kimutatták, hatvan év felett mérhetően alacsonyabb a kínai vakcina hatékonysága. Szputnyikot mindössze 803 ember kapott, az AstraZeneca vakcináját pedig 2571 magyarnak adták be harmadik oltásként...

ITT OLVASHATÓ

AZ ERDÉLYI MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK 42 SZÁZALÉKA SZAVAZNA, 83 SZÁZALÉKUK A FIDESZRE – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.11.

Megérte az a sok pénz

Azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs magyarországi állandó lakcímük, a parlamenti választáson a pártlistákra szavazhatnak.

Babist megbuktatta az ellenzéki összefogás, de ő gyengébb volt Orbánnál

Az ANO-nak sosem lett akkora befolyása a cseh állami intézményekben és a gazdaságban, mint a Fidesznek.

A Kossuth Rádió elismerte, hazudott Dobrev Kláráról

Természetesen, mindenki a helyén marad, sőt, kitüntetésben is reménykedhetnek…

Újabb százmilliárdos elvonás: Budapest megint nagyon ráfizet

A belügy világossá tette az önkormányzati szövetségek számára: a kormány jövőre is elvenné a települések iparűzési adóbevételének felét.

Nyílt levélben kérik az Elios-jelentés kiadását az Európai Bizottságtól és az OLAF-tól

Az Átlátszóval, a K-monitorral és Civil Liberties Union for Europe emberi jogi szervezettel együtt nyílt levélben szólítottuk fel az Európai Bizottságot és az Európai Csalás Elleni Hivatalát (OLAF), hogy ne támadják meg az EU Bíróságának korábbi határozatát, amely kimondta: nyilvánosságra kell hozni az Elios-jelentést – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Brüsszelből üzent Müller Cecília

Egyébként mit csinál ott ez a drága hölgy…?

Az orosz egészségügyi miniszter elárulta, milyen a Szputnyik V hatékonysága Magyarországon

A magyarok hallgatnak, mert ha kinyitnák a szájukat a kínairól is beszélni kellene…?

Nálunk titkolják a számokat, más országok alaposan elemzik, hányan fertőződnek meg a beoltottak közül

Gyengül a védelem, de nem mindegy, mi ellen…

A mostani számok nagyon nem néznek ki jól

Láthatóan nem javított a helyzeten a november 1-jétől életbe léptetett minimális szigorítás sem. A napi új regisztrált fertőzöttek száma (8434) szerdán hét hónapos rekordot döntött.

Már tíz halottja van a lengyel határválságnak

A migránsválság Lengyelországban a legsúlyosabb, több ezer migráns tartózkodik a határ fehérorosz oldalán, és közben egyre hidegebb van, fagyosak az éjszakák.

Újra lecsap a Lukasenka-rezsimre az EU

Az Európai Unió a jövő héten kiterjeszti a Fehéroroszország elleni szankciókat.

Bombázókat vezényelt Moszkva a belarusz légtérbe

Moszkva két, nukleáris csapásra is képes, Tupoljev Tu-22M3 típusú stratégiai bombázót vezényelt a belarusz légtérbe, támogatandó szomszédját. A döntés azt követte, hogy az EU új szankciókat akar kivetni Minszkre a mesterséges menekültkrízis miatt.

Szijjártó a türk tanács csúcstalálkozójáról üzent a lengyeleknek

Iszonyú cinikus – esetleg aljas – üzenet volt ez, amelyben mindenért z EU-t teszi felelősség. Lukasenka neve nem fordult elő a szövegben.

Nem csak Afrikába, Lettországba is ingyen visz Szijjártó gyógyszert és orvosi eszközöket

Miközben a hazai járványhelyzet miatt éppen a napokban tervezik ismét felfüggeszteni a halasztható műtéteket, Orbán Viktor már Lettországba is ingyen gyógyszert és orvosi műszereket küld a külügyminiszterrel.

Az Index Politika rovatához igazolt a Magyar Nemzet és a PestiSrácok volt munkatársa

Az új munkatárs az Indexen publikált egyik első írását rögtön szó szerint átvette a Magyar Nemzet, az Origo és a 888.

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB SZÁZMILLIÁRDOS ELVONÁS: BUDAPEST MEGINT NAGYON RÁFIZET

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2021.11.11.

A belügy világossá tette az önkormányzati szövetségek számára: a kormány jövőre is elvenné a települések iparűzési adóbevételének felét.

Nem tárgyalásra, hanem ítélethirdetésre hívta össze a Belügyminisztérium (BM) az önkormányzati szövetségek vezetőit – fogalmazott az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) szerda délutáni ülése előtt Kiss Ambrus, Budapest főpolgármester-helyettese, miután egyértelművé vált a kormány szándéka, hogy 2022-ben is elengedi a közepes és kisvállalkozások iparűzési adójának (hipa) felét, így teremtve fedezetet a minimálbérek megemelésére. A találkozón a kormány képviselői a gazdaságfejlesztés szükségességével indokolták a lépést, valamint azzal, hogy épp az idén már javuló vállalati teljesítmények hatására nominálisan alig csökkent az önkormányzatokhoz ezen a címen befolyt összeg a 2019-es bevételekhez képest. Ezt kétkedve fogadta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke (MÖSZ) és Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) vezetője is. Ezen túl pedig Gémesi György elsősorban azt kifogásolta a lépéssel kapcsolatban, hogy a kormány nem veszi figyelembe a települési kiadások drasztikus emelkedését, Schmidt Jenő pedig arra emlékeztetett: az iparűzési adó bevételek leszorításával még annak a 250 településnek is megszűnik a mozgástere, ahol egyáltalán van ilyen forrás. 

A települések adóbevételének ismételt megfelezésére szeptember közepén épp a Népszavában tett először nyilvános javaslatot Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, meglepetés tehát nem érte a polgármestereket a tegnapi találkozón ennek bejelentésekor, bár mint megtudták, hivatalos kormánydöntés még nem született a kérdésről...

ITT OLVASHATÓ