A HÁBORÚK NŐI ÁLDOZATAI MÉG A CSALÁDTAGJAIKNAK IS CSAK VIRÁGNYELVEN BESZÉLNEK AZ ERŐSZAKRÓL

QUBIT
Szerző: PETŐ ANDREA
2021.11.09.

Miközben a csatatéren elesett vagy megsebesült férfiakat sokszor háborús hősként tisztelik és érdemrendekkel tüntetik ki, az ellenséges katonák által megerőszakolt nők életük végéig szégyenként hordozzák magukban sérüléseiket. Ennek a csendnek a megtörését reméli a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékhelytől a nemzetközi szakmai zsűri civil tagja, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató.

A Budapest főváros által a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére állítandó köztéri alkotás pályázati felhívására 36-ból hat pályamű jutott tovább a második fordulóba. A pályaműveket nemzetközi bírálóbizottság értékeli, James E. Young amerikai művészettörténész, Milica Tomic szerbiai képzőművész, Rainer M. János Széchenyi-díjas történész, Szabó Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész, Tatai Erzsébet művészettörténész, Soltész Noémi építész szakértők, és egy nyilvános pályázat útján választott civil zsűritag, Tóth Erzsébet Fanni társadalomkutató, a bécsi Sigmund Freud Egyetem oktatója, a Nemzetközi Pszichoterápiatudományok Doktori Iskola koordinátora részvételével. Pető Andrea történész, az emlékműállítást felügyelő állandó szakmai bizottság tagja Tóth Erzsébet Fannit a zsűrizés első köréről, emlékezetpolitikai kutatásairól, személyes érintettségéről is kérdezte...

ITT OLVASHATÓ

A JÁRVÁNYBAN ELVESZETT MUNKAHELYEK NAGY RÉSZE SOSEM JÖN VISSZA

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.11.09.

A Covid-19-járvány a gazdaság számos szektorát a feje tetejére állította, és egyes várakozások szerint tartós változásokat hozhat a fejlett világ fogyasztási szokásaiban és ebből fakadóan foglalkoztatási viszonyaiban is.

Számos történet szól arról, hogy a járvány miatt az egészségügyi kockázatok és a kereslet átalakulása mély változtatásokat indított el a céges világban:

- a szolgáltatószektorban elterjedtek az emberi érintkezést kiváltó megoldások, a nyugati világban például egyre több étteremben kell egy automatánál vagy okostelefonnal rendelni és fizetni – sőt, már a beszélő algoritmusok bevezetése is elindult;

- a szupermarketek és raktárak emberi munkaerő helyett robotokra bíznak egy sor munkafolyamatot, a felmosástól a készletezésig;

- az irodákban pedig egyre több helyen vették át az egyes üzletiviteli rutinfeladatokat, például a bérszámfejtést automatizáló szoftverek.

- Az Egyesült Államokban 2021 első negyedévében a tavalyihoz képest 20 százalékkal, a 2019-es értékhez képest 16 százalékkal nőtt a robotokra leadott megrendelések értéke.

Mindez ismét felszínre hozta az emberi munka automatizálása körüli vitákat, amelyek a technológia fejlődésével és terjedésével párhuzamosan már a járványt megelőző években is élénken foglalkoztatták a közgazdászokat és elemzőket: az egyik tábor szerint szigorúbb szabályozás nélkül alacsonyabb béreket és strukturális munkanélküliséget szül az automatizáció, másik szerint erre semmiféle bizonyíték nincs...

ITT OLVASHATÓ

LANTOS GABRIELLA: AZ OLTATLANOK LELKI ÜDVÉÉRT MOST MÁR NEM AGGÓDOM

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2021.11.08.

Érthetetlen, hogy ez a vírus képes két hónapig csendben lappangani és utána hirtelen nagyot durranni – mondta a KlikkFM Politikai Nagyító című műsorában Lantos Gabriella. Az egészségügyi menedzser, politikus, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak most azt kellene csinálnia, amit nem csinál, tesztelni, tudni, hogy ki fertőző.

„Teszt-pontokat kellene felállítani a nagy állomásokon, ahogy más országokban csinálják, tb-támogatásra ingyenes gyorsteszteket kellene adni a patikákban, mindenkinek legalább hetente kettőt. Komoly kontakt-kutatás kellene. Elgondolkodtató, amikor Gulyás Gergely maga mondja ki, hogy nincs kontakt-kutatás. Ha nincs kontakt-kutatás, akkor nem lehet, vagy a kormány nem akarja megállítani a járványt.”

Hozzátette, karantén-intézkedések is kellenének, de ha az egész kormány nem volt karanténban, miután Gulyás Gergellyel egy kormányülésen ültek, akkor a hétköznapi embert miért küldenék karanténba. Itt nincs semmilyen védekezés...

ITT OLVASHATÓ

LASSAN MONDJUK, HOGY MINDENKI MEGÉRTSE: NEM LESZNEK ÓRIÁSI ÁRAMSZÜNETEK EURÓPÁBAN A TÉLEN

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.11.09.

Mindenki nyugodjon meg, nem kell majd télen az energiahiány miatt tábortüzek mellett melegednünk. Ettől függetlenül természetesen a hektikus energiapiacon sokféle kellemetlenséggel találkozhatunk majd. Például nagyon magas árakkal, ami a legtöbb országban közvetlenül a lakosságot is sújtja. De akár a megújulók csúcstermelési időszakai, illetve mélyrepülései is gondot okozhatnak a hálózatokban. Egyes ágazatokat pedig akár reménytelenül kiárazhat a piacról a magas ár. 

Klasszikus ellátásbiztonsági zavarokra azonban nem utal semmi.

Az árampiac, miképpen a neve is jelzi: egy piac. Van rajta kereslet és van kínálat, ez a kettő pedig valamilyen ár mellett (mostanában jó magas ár mellett) találkozik. Az, hogy magas az ár, azt is jelzi, hogy éppen „kevés” az áram. Ha ugyanis alacsony lenne az ár, vagy akár negatív, az azt jelentené, hogy túl sok a rövid távon kikapcsolhatatlan, leállíthatatlan áramtermelő kapacitás az igényekhez képest, ilyenkor már a termelők fizetnek, csak valaki vigye el az energiát.

A hírekben mostanában potenciális európai lefagyásokról, rendszerszakadásokról, katasztrófavédelmi gyakorlatokról, súlyos rendszerzavarok esélyéről lehet olvasni. Mindez először talán csak propagandának vagy összeesküvés-elméletnek tűnhetett, de tény, hogy a riogató lapok vagy a „hanyatló Nyugatról” víziókat megfogalmazó, esetleg a zöld gondolatokat ekéző elfogult portálok mellett komoly hazai és külföldi lapok is előszeretettel elemzik: okozhat-e az aktuális energiaválság nagy lefagyást, súlyos áramkimaradásokat?

...

ITT OLVASHATÓ

A TRANSINDEX BAJBA JUTÁSA RÁMUTAT, HOGYAN LEHETETLENÜL EL EGYRE INKÁBB AZ ERDÉLYI SZABAD MAGYAR SAJTÓ

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ, JUHÁS-B KINCSŐ
2021.11.09.

Október végén támogatási felhívást tett közzé az egyik legismertebb erdélyi online hírportál, a Transindex. Az 1999 óta működő portált eredetileg az Index elődjének számító Internetto erdélyi kiadásának szánták, ám végül önálló lapként alakult meg. A szerkesztőség ma úgy látja, hogy az elmúlt években jelentősen beszűkült azon közszereplők köre, akik szívesen nyilatkoznak a legnagyobb független erdélyi hírportálnak – eközben pedig a lap működésének finanszírozása is egyre nehezebbé vált. Ezért az olvasók támogatását kérik, hogy tovább folytathassák a munkát.

A felhívás közzététele óta számos fontos erdélyi és magyarországi közszereplő fejezte ki szolidaritását a lap mellett. A Mércén is rendszeresen publikáló Tamás Gáspár Miklós szerint a Transindex mára már elválaszthatatlanul összefonódott Erdéllyel, megszűnésének pedig még azok is kárvallottjai lennének, akik egyébként nem értenek egyet a portálon megjelenő tartalmakkal.

Az erdélyi magyar kisebbség történelmének elismert kutatója, Stefano Bottoni is a lap támogatására buzdít, mivel szerinte nagy szükség van az erdélyi médiapiacon az általuk képviselt, minőségi tartalomra és szókimondó hangvételre. A Marosvásárhelyi Magyar Színház igazgatója, Gáspárik Attila szerint a portál fennmaradásának kérdésessé válásával eljutottunk oda, hogy 35 év után újra aggódni kell az erdélyi sajtószabadságért.

A kialakult helyzetre a Transindex jelenleg is keresi a megoldást olvasóival közösen, akik maguk is számos támogatói kampányötlettel álltak elő. A hosszú távú cél azonban az önfenntartó működés megvalósítására, amelynek eléréséhez az anyagi támogatás mellett arra kérik a független erdélyi nyilvánosság iránt elkötelezett újságolvasókat, hogy a Transindex tartalmainak megosztásával juttassák el minél több emberhez azokat.

A lap bajba kerülése mögött – a szabad sajtó világszinten tapasztalható romló problémáin túl – felsejlenek olyan okok, amelyek elválaszthatatlanok a magyar kormány és szövetségeseinek egyre növekvő térnyerésétől az erdélyi médiában. A Transindex főszerkesztőjével, Vig Emesével ezekről az okokról, valamint a lap jövőjéről beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ

FURCSA SZÁMHÁBORÚ: MOST ELŐZNEK LE MINKET FEJLETTSÉGBEN A ROMÁNOK?

24.HU
Szerző: SZEGŐ IVÁN MIKLÓS
2021.11.09.

A vásárlóerőt is bekalkulálva, az egy főre jutó román GDP túlszárnyalhatja a miénket. A többi adat viszont még magyar előnyt jelez. Egy biztos: az illiberális, keletre vizslató Orbán-kabinet alatt óriási lemaradást dolgozott le a liberális, euro-atlanti irányzatot követő Bukarest, és szorosan felzárkózott fejlettségben Magyarország mögé. Ám a trendeket bármikor átrendezheti a járvány.

Furcsa, időnként tragikus számháború bontakozott ki a napokban a román, a magyar és az erdélyi magyar sajtóban. A vita arról folyik, hogy a Világbank helyi szakértője állítólag arról beszélt: Romániában idén először haladta (vagy haladhatja) meg az egy főre eső GDP a hasonló magyar mutatót.

Azóta kiderült, hogy az eredeti hírt – amely már gyakorlatilag befejezett tényként kezelte a „román előzést” – sokszoros átvételben és fordításban tálalta a sajtó mindkét országban. A Világbank szóban forgó szakértője a 24.hu információi szerint elsősorban városfejlesztéssel foglalkozik, nem makrogazdasággal. Ráadásul Marcel Ionescu-Heroiu szavait talán félre is értették.

Az épp kormányválságban lévő Romániában a kabinetet eddig vezető erőként irányító Nemzeti Liberális Párt (PNL) például rögtön átvette a szakértő nyilatkozatát, a román „előzést” hangsúlyozva...

ITT OLVASHATÓ

A NAGYI KEREKE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.09.

Szijjártó megint alakított. Azt hihetnők, hogy ez ütős kezdés, és a nyájas olvasó dörzsöli a tenyerét, miszerint lássuk azt a medvét, mit hozott össze külügyminiszterünk, de ezzel nem megy semmire a krónikás. Mivelhogy Szijjártó úgyszólván egyfolytában alakít. Egy nagy alakítás az élete, tehát az mellbe csapós indítás az volna, ha ilyenről nem számolhatnánk be Az volna ám a trip, de ilyen elő nem fordul, ettől tartanunk nem kell, mivel minden napra jut valami csemege, olykor több is. És most, hogy elmeséltem az elbeszélés nehézségeit, nézzük külügyminiszterünk e napi delirálását azzal az örömmel, hogy most épp nem toporzékolt, nem ágaskodott a taraja fenyegetőn, mert baráti közegben adta elő agyának lucskos, iszapos tartalmait.

Magyar-Lengyel Üzleti Fórum volt tegnap, ahol a dva bratankik simogatták egymás egóját, más célja a dzsemborinak nem látszik. S itt kell előadnunk, habár nem simul olajosan történtünkbe, hogy nagyon szeretnek mindenféle konferenciákat, az előbbiekből látszóan fórumokat, megbeszéléseket és más efféléket tartani minden értelem nélkül, amely összejöveteleknek célja az, hogy ápolgassák egymás öntudatát, biztosítsák önmagukat és haverjaikat nagyszerűségükről és arról, hogy nagy valószínűséggel ők közösen, de kizárólagosan szarták a spanyolviaszkot. A tegnap összejövetel két kijelentését vesszük górcső alá csupán azzal a toldással, ennyi épp elég, ahol ezek elhangozhattak, ott épeszű embernek keresnivalója nincsen.

Külügyminiszterünk egyrészt azt mondta: „Nem szabad engedni, hogy Európában továbbra is lenézzenek, és úgy kezeljenek minket, mint akik kizárólag a haszonélvezői vagyunk az együttműködésnek”. Másrészt pedig: „Amennyiben a visegrádi négyek egy államot alkotnának, akkor az lenne az EU második legnagyobb országa és harmadik legnagyobb piaca, illetve a G20-ak közé tartozna”. No most, vegyünk egy nagy lélegzetet, hörböljük be ja zoxigént, majd pediglen lassan eregessük ki tüdőnkből a kicserélődött gázokat, köszönöm. Az első kijelentéssel gyorsan végzünk, lenézés, tisztelet, nyüszítés, a kisebbrendűségi érzésből fakadó nyüszítés s annak tudata, mindenki tisztában van az állítások képtelenségével...

ITT OLVASHATÓ

“NEM IRÁNYÍTHATJA A MAGYAR KULTÚRÁT OLYAN EMBER, AKI VÁLLALTAN LENÉZI AZT” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.09.

Írók reakciói Demeter Szilárdra

Nagyjából ugyanarra jutottak , amire Szele kolléga tegnap. Plusz:
“„Használd rendeltetésével ellentétesen a civilizációt: a diktatúrát nevezd demokráciának, a pogányságot kereszténységnek, a lopást gazdasági fejlődésnek. Mindenbe köpj bele, mindennek (is) állítsd körömszakadtáig az ellenkezőjét, mindenkit rúgj seggbe, majd pedig sértődj meg azokra, akik ezt sérelmezik.” (Péterfy Gergely)

“Vidéken ezzel nem nagyon foglalkoznak”

Kerényi János Bács-Kiskun megyei fideszes képviselő adta a legőszintébb választ, amikor megkérdezték tőle, hogy a fejlemény nem zavarja-e meg az elmúlt hónapok kommunikációs felépítményét.

Hogy vidéken hogy mennek a dolgok? Így!

Százezreket kínáltak fel a terjesztőnek, hogy a rabosított fideszes képviselő fotóját tartalmazó lap ne jusson el az emberekhez.

Pegasus-ügy: egyre több az elvarratlan szál

“Pintér Sándor szeptemberben már részletes válaszokat adott az ügyben a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén.” Boldogkarácsonyt.

Döbbenet: átment a Kúrián a Fidesz egyik népszavazási kérdése

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

Hadházy Ákos most 5,6 milliárdos lenyúlásra bukkanhatott

Ugyanaz a céghálózat, amelyik a mosonmagyaróvári erőművet és a tótkomlósi fűtőművet nem építi a több milliárdos támogatásból, Battonyán csinálja az igazán nagy bulit.
Orbitális kormányzati csalás

Szabó Tímea tegnap a parlamentben arról is beszélt, hogy a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány 2019-ben külföldi forrásból kapott 322 millió forintot, ami jóval több, mint a 2017-ben elfogadott civiltörvényben meghatározott 7,2 millió forint támogatási küszöb.
Ghánának 800 ezer, Ruandának 300 ezer vakcinát adományoz Magyarország

Szijjártó Péter viszi Afrikába a jó hírt, de megáll a Seychelle-szigeteken is, aztán Törökországba repül tovább.
Szijjártó Péter hungarofóbiával vádolja Manfred Webert a kerítésügy miatt

Szijjártó Péter egy olyan mondat miatt vádolta hungarofóbiával Manfred Webert, amely valójában nem hangzott el a néppárti vezető részéről. Weber 2017-ben maga is támogatta az Orbán-kormány kérését a kerítésépítésre fordítandó uniós pénzek ügyében.

Lenne mód az átoltottság javítására

Jelenleg a védett emberek száma nem éri el a lakosság felét, miközben az a vírus, amivel most szemben állunk háromszor annyira fertőző, mint a tavalyi volt.

Miért pont most ment Orbán Boszniába?

Bosznia-Hercegovina ugyanis még soha nem volt olyan veszélyben, mint most: a nyugat-balkáni országot a szétesés fenyegeti. Orbán Viktor ezen a munkaebéden még visszatarthatta volna terveitől Dodikot – ha Magyarország számára valóban fontos a Balkán stabilitása.

Orbán Viktor egy marslakó

Avagy mivel vádolja a fővárost az Anonymus?

Felülvizsgálja a Kínával és Oroszországgal ápolt kapcsolatokat az új cseh kormány

V3…?

“Egy kézfogáson múlik, és dőlhet újra az orosz gáz”

Már ami az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését illeti. Ezt a gázfolyosót nem tudják használni az oroszok, de a németek sem. Az európai harmadik Energia Charta végzéseit ugyanis az oroszok vitatják, így ebben a formában nem kívánják használni ezt a vezetéket.

ITT OLVASHATÓ

A MIGRÁNSINVÁZIÓ, AMIVEL NEM TUD MIT KEZDENI A KORMÁNY - A 444 NÉGY FONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2021.11.09.

Jó reggelt! Foszladozik a rétegfelhőzet; sál, sapka, napszemüveg. És persze feliratkozás!

4 fontos cikk kedd reggel:

- Mit keres egy milliárdos covidteszt-cég egy szegény borsodi falu szélén?

- NER-kaszinó: a Fidesz nem bízta a szerencsére, hogy kiknél üt be a nemzeti jackpot

- A lengyel határ szent, nemzedékek adták érte a vérüket, erről azonban az ostromló menekülteknek más a véleményük

- Orbán Viktor járvány- és választási matematikájának sajátos ellentmondásai

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN IGYEKSZIK A POLGÁROK KEDVÉBEN JÁRNI A VÁLASZTÁSOKHOZ KÖZELEDVE, DE ENNEK SÚLYOS ÁRA LEHET

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.09.

Közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság.

FAZ

Beindult a magyar gazdaság az első félévben, a növekedés szintje elérte a járvány előtti értéket, viszont az EU-val kirobbant vita visszavetheti a folyamatot – írja a lap a Közép-Európáról készült összeállításban. Kiemeli, hogy jól alakul mind az ipari termelés, mind az export. Németországgal a forgalom 23 százalékkal nőtt. Magyarország fontosabb partner a németek számára, mint Oroszország.

A választásokhoz közeledve Orbán igyekszik a polgárok kedvében járni. Emeli a minimálbért, csökkenti jövedelemadót. Közgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy könnyen túlhevülhet a gazdaság. Az 5,5 százalékos infláció erősen nyugtalanítja a jegybankot. De éberen figyel az Unió is. Emiatt gondok lehetnek a gazdasági segélycsomagból előirányzott támogatás kifizetése körül, ami sokat ártana az ország tekintélyének, hiszen azt már így is megtépázták a korrupciós vádak.

Viszont a tőkepiac szívesen finanszírozza a Fidesz politikai terveit, mégpedig a kedvezőbb adósság besorolás folytán a korábbinál előnyösebb feltételekkel.

FAZ

Egyelőre nem lehet megjósolni, miként hat ki a magyar és a lengyel gazdaságra a Brüsszellel zajló jogállami vita, de az EBRD fő közgazdásza szerint tanácsosabb volna kompromisszumra jutni. Beata Javorczik azzal érvel, hogy ha az EU nem küldi a milliárdokat az újjáépítési csomagból, akkor igencsak fontos ösztönző esne ki. A viszály ugyanakkor bizonytalanságot kelt, az pedig nem jó a befektetések szempontjából.

A régióra vonatkozó előrejelzésében a bécsi Nemzetköz Gazdasági Összehasonlító Intézet beárazta mind a korrupciót, mind a rossz kormányzati teljesítményt, de arra ő sem tud mit mondani, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül rendezni a vitát Magyarország, Lengyelország, illetve az EU között. Ezzel együtt az intézet azzal számol, hogy a térségben jövőre átlag 5,4 százalékkal nőnek a nemzetgazdaságok, hála a belső keresletnek, a magához tért kivitelnek, az alacsony reálkamatoknak, valamint az erőteljes beruházásoknak.

De azért látni sötét felhőket is a horizonton: ide tartozik a fertőzés új hulláma, az infláció, a drága energia és akadnak politikai veszélyek is. Javorczik édes-keserűnek nevezi a megújulást. Mint mondja, a legnagyobb kockázatot a Corona-19 jelenti, keleten a halálozási ráta négyszer akkora, mint nyugaton. Oltóanyag volna, csak éppen a kormányok nem szeretnének csörtézni azokkal, akik nem akarják beadatni maguknak a védőszert.

Ugyanakkor jócskán emelkednek a megélhetési költségek. Egy német polgár a fizetése 7 százalékát költi villanyra és gázra, egy magyar ellenben 21 százalékot fordítja ilyen célra. Ugyanakkor aggályos a felfutó infláció is. A cégek viszont készülnek arra, hogy az alkalmazottak a csökkenő vásárlóerő ellensúlyozására béremelést kényszerítenek ki. Meg az is szempont, hogy a vállalatok be tudják tölteni az üres állásokat.

Bloomberg

Ronthatja Orbán Viktor újjáválasztási kilátásait, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökének nyilatkozatából kiderült: Magyarországon több mint 100 embert figyeltek meg az izraeli kémszoftver segítségével. Közben a közvélemény kutatások azt mutatják, hogy a Fidesz le van maradva az ellenzék mögött. A hat párt úgy tekinti a botrányt, hogy az megint csak azt bizonyítja: a miniszterelnök a tekintélyuralom felé viszi az országot.

A legújabb fejlemények még jobban élezik az ellentéteket. A hatalom az elején azt állította, hogy egyáltalán nem tudott a Pegasus használatáról.

New York Times

Izrael azért lobbizik, hogy az Egyesült Államok változtassa meg egy hete hozott döntését és nemzetbiztonsági aggályok ide vagy oda, vegye le a Pegasus gyártóját a feketelistáról, ám közben felmerült, hogy a szoftverrel palesztin szervezetek munkatársait figyelték meg mind Izraelben, mind a megszállt területeken. Bár az izraeli külügyminiszter a minap a kormányból elsőként elhatárolódott az NSO-csoporttól, a mostani fejlemény arra utal, hogy a hatalom elengedhetetlennek tartja az okos telefonokra telepíthető rendszert az ország külpolitikája szempontjából.

Függetlenül attól, hogy immár kérdéses, nem maga állt-e a palesztinok lehallgatása mögött. Mindenesetre a miniszterelnök hivatal, valamint a védelmi tárca cáfol minden visszaélést. Az NSO pedig nem kívánja elárulni, ki használta a szoftvert, és a szóvivő szerint a társaság azt sem tudja, kik ellen vetették be. Ugyanakkor a kabinet kitart amellett, hogy külföldre csak igen kemény feltételekkel adták el a kémszoftvert, de jelezte, hogy hajlandó további szigorításra.

Euractiv

Egy új felmérés arra a következtetésre jutott, hogy fontos ugyan a visegrádi együttműködés, de messze nem annyira, ahogyan az a négy ország vezetői állítják. A Nemzetközi Ügyek Társasága csaknem 500, külpolitikával, illetve az EU foglalkozó szakértőt kérdezett meg a négyeknél és többségük egyáltalán nem értett egyet Orbánnal, Babissal és Morawiecki-val a V4 jelentőségét illetően. Úgy vélték, hogy más uniós államok sokkal szorosabb szövetségest jelentenek országuk számára, mint bármelyik partner a régióból.

A belső kapcsolatokat általában jónak ítélték, kivéve a cseh-lengyel viszonyt, aminek az oka feltehetőleg a turówi lignitbánya körüli vita. A körkérdésből az derült ki, hogy leginkább a magyar szakértők gondolják úgy (63 százalék): a visegrádi keretek nélkül a négyek nehezebben tudnák érvényesíteni érdekeiket Európában. A magyarok abban is különböznek a többiektől, hogy másutt a többség nem gondolja, hogy a V4-ek összehangolt és konstruktív szerepet töltenek be az EU-ban.

Reuters

Prágában megszületett az együttműködési megállapodás a leendő koalícióban közreműködő pártok között, így a jövő héten alighanem távozik tisztségéből ügyvezető miniszterelnökként Babis, ám kétséges, hogy az új kormány mit tervez a V4-es csoporttal. A külügyi tárcát ugyanis a Kalóz Párt kapja meg, ám annak vezetője nincs jó véleménnyel a nacionalista Orbán Viktorról. Ezzel szemben a kijelölt kormányfő, Fiala nem szeretné kiélezni az ellentéteket.

Azt viszont egyöntetűen meghirdette az öt érintett párt, hogy nyugatbarát irányvonalat követ, és visszatér a néhai elnök, Havel által jelzett politikához, amelynek alapja az emberi jogok tiszteletben tartása. 2025-re akarnak eljutni odáig, hogy a NATO céljainak megfelelően a GDP 2 %-át költsék katonai célokra. Ugyanakkor biztonsági okokból kizárják Oroszországot és Kínát azok közül, akik pályázhatnak az új atomerőművi blokkok építésére.

A fő belpolitikai cél az, hogy az ország mielőbb kijusson az egészségügyi, gazdasági és értékválságból. Ehhez visszafogják a teljesen elszaladt költségvetési hiányt, továbbá emelik a nyugdíjakat és a béreket. De közben olyan feladatokat kell megoldani, mint a megugró energiaárak, valamint a járvány új hulláma.

Spiegel

A belorusz diktátor tovább élezi a válságot a lengyel határon, ahová több ezer migránst vitt, hogy azok bejussanak az EU-ba, ám eközben a magyar és görög jobboldali populisták kész helyzetet teremtenek a maguk részéről. Ők ugyanis évek óta simán, minden menedékjogi eljárás nélkül visszazavarják az érkezőket a határ túloldalára. De most már a lengyelek és a litvánok is átvették ezt a gyakorlatot, immár egészen nyíltan. A hivatkozási alap az, hogy Lukasenko hibrid hadviselést folytat ellenük. Ám a lényeg, hogy a közös menedékpolitika nem mindenütt érvényes.

Hogy az unió zsarolható ebben a kérdésben, amögött az van, hogy évek óta képtelen megállapodni a menekültpolitika megújításában. A befogadott kérelmezőket nem osztják el arányosan a tagállamok között. Baloldali, zöld, szociáldemokrata és liberális EP-képviselők hetek óta sürgetik, hogy az azonnali kitoloncolások miatt induljon újabb kötelezettségszegési eljárás Varsó ellen, de a Bizottság láthatóan kerülni igyekszik a további konfrontációt.

A lengyel kormánynak azonban tisztában kell lennie azzal, hogy a belorusz határon minden további halott, csakis Lukasenko malmára hajtja a vizet. A több ezer ember beszorult a két biztonsági erő közé. A lengyelek 12 ezer katonát és rendőrt sorakoztattak fel. Az áldatlan állapotok idáig 10 áldozatot követeltek, többségük megfagyott az erdőben, hiszen a hőmérséklet éjjel gyakran esik nulla fok alá. De nagyon úgy néz ki, hogy a helyzet rövidesen végképp kicsúszik az ellenőrzés alól. Ehhez képest az autoriter Morawiecki-kormány úgy tünteti fel, hogy a kereszténységet védelmezi.

FT

Nem sok jót ígér Bosznia számára, hogy a Nyugat egyre kevésbé támogatja a Daytoni békeegyezményt – az Egyesült Államokat és Európát felelősség terheli a köztársaságban élő szerbek legújabb elszakadási próbálkozásaiért. Így értékeli a kommentár, miután a BT pár napja meghosszabbította ugyan a megállapodás alapján működő nemzetközi megbízott mandátumát, de orosz és kínai követelésre nem foglalkozott azzal, hogy a diplomata szerint a Republika Srpska törekvései miatt súlyos veszély fenyeget az országban.

Úgy hogy ez a döntés újabb pofon a nyugati diplomáciának, még egy szeg a Daytoni szerződés koporsójába. Azt támasztja alá, hogy a nyugati kormányokban nincs meg a politikai akarat értékeik megvédésére. Nem állnak ki abban a térségben, ahol pedig már jó 20 éve nekik van leginkább szavuk. A Biztonsági Tanácsban olyan engedményt tettek, amiért még nagy árat fognak fizetni.

Hiszen a főmegbízott feladata, hogy elhárítsa a nacionalisták és szakadárok jelentette veszélyt. Ám pont ők észlelik most úgy, hogy a Nyugat kihátrál Dayton mögül, belefáradt Boszniában a nacionalista civakodásba. Ez viszont azt vetíti előre, hogy még több baj halmozódik fel az országban.

ITT OLVASHATÓ