A HELYIEK SZERINT TORZÍT A KORMÁNY VIDEÓJA MÓRAHALOMRÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.08.

„Retteg itt a fene, micsoda hülyeség ez”

Vajon még mindig nem meríti ki a rémhírterjesztés bűntettét?

20 ezer ukrán és 6 ezer kínai kapott tavaly tartózkodási engedélyt Magyarországon

A toplistán harmadik Vietnám 3 ezerrel, aztán Szerbia és Dél-Korea bő 2-2 ezerrel.

A friss irodalmi Nobel-díjas szerint a magyar kormány

Abdulrazak Gurnah szerint a magyar kormány embertelenséggel reagált a bajba jutott menekültek érkezésére.

Durva történelemhamisítás az Elkxrtuk

Ezt mindannyian tudjuk, és azt is, hogy perelhetetlen, mert akkor előrángatnák a “fikció” kártyát.

Egy másik magyar gép is leszállt Banja Lukában szombaton, nem csak Orbáné

Egyelőre – s szerintünk itt meg is áll a dolog – nem tudni, kik utaztak az Airbus A319-en.

Stummer János: Még él a Pegasus-szerződés

Több mint 100 ember érintett.

Nem engedi a kormány a kórházakba az önkéntes ápolókat

A kép akkor lenne teljes, a tudnánk, mi ennek az oka.

Negyedik hullám: mindenki csak saját magára számíthat

Mintha “deja vu“-érzésünk lenne, hogy ez már megtörtént valamikor…

A járvány felelősei és a felelőtlenek járványa

Az oltást elutasítjuk, a szájmaszkot gyűlöljük, utazni viszont szeretünk. Nagyit is szívesen meglátogatjuk, oltatlanul is, Pistáék lagziján is jólesik bulizni egyet, mit nekünk covid?!

Nem utazhatnak a Szputnyikkal oltottak az Egyesült Államokba

A kínait viszont igen… Ki érti ezt?

Egy csúcsgazdag magyar luxusszállodája kedvéért rendezik át a tokaji tájat – kormányzati milliárdokból

Rutinpálya.

Harmadfokon is vesztett a HírTV a Media1 által indított perben

Így már nem kerülheti el a KESMA hírcsatornájának internetes szerkesztősége, hogy a még tavaly közölt, a Media1 tulajdonosi hátterét érintő valótlanságot helyreigazítsa.

Két jobbikos is pert nyert a Mediaworks egyik megyei lapjának online kiadása ellen

A párt két politikusát, Gyöngyösi Mártont és Z. Kárpát Dánielt próbálták a lap hasábjain lejáratni azzal, hogy ők „méregdrága ingatlanokban” laktak…

Mélyen benyalt a fideszes képviselő

“Orbán és fia is a haza szolgálatában.”

ITT OLVASHATÓ

HA EL AKARJUK KERÜLNI A KLÍMAKATASZTRÓFÁT, LE KELL SZÁMOLNUNK AZ OLYAN PIHE-PUHA KIFEJEZÉSEKKEL, MINT A „ZÖLD”, AZ „ÖKO” MEG A „BIO”

QUBIT
Szerző: ANARKI
2021.11.08.

A metaforikus kifejezések kulcsszerepet játszanak a tudományos nyelvben és kommunikációban, de a klímaváltozás olyan metaforái, mint az „üvegházhatás”, a „lábnyom” vagy a „takaró” egyáltalán nem képesek beteljesíteni szemléletformáló szerepüket. A nyelvi keretezés, a kifejezések pontossága, a hívószavak érzelmi tartalma ugyanakkor döntően befolyásolhatja a cselekvési hajlandóságot és ezen keresztül az emberi civilizáció túlélési esélyeit.

A klímatudományban használt kifejezések többsége nem teljesítette legfőbb feladatát, nevezetesen azt, hogy tiszta képet nyújtson az emberiséget fenyegető veszély mértékéről és természetéről, és ennek megfelelő válaszreakciót váltson ki. Vajon miért olyan pihe-puha ez a nyelvezet, miért olyan kevéssé meggyőző az erről folyó kommunikáció a széles tömegeknek és a döntéshozóknak, miközben a klíma összeomlása nem csak a legtöbb ökoszisztéma és a szervezett emberi civilizáció széthullását, de az emberiség történetének végét is elhozhatja? Mi a megértés útjában álló négy fő akadály, és milyen új kommunikációs és szabályozási stratégiákkal lehetne elhárítani őket?

Az elmúlt években több próbálkozás is született a sajtóban a klímaváltozáshoz hasonló felvizezett kifejezések lecserélésére: ilyen a klímakatasztrófa, a krízis vagy az összeomlás. Azonban ezek az új kifejezések is passzívak, amivel azt a benyomást keltik, hogy természet vak erőivel szemben tehetetlenek vagyunk: sem felelősségünk, sem lehetőségünk nincs sok beavatkozni. Sőt, a változás szónak olykor igen biztató kicsengése lehet (Barack Obama is ezzel a jelszóval lett az USA elnöke), míg például a globális felmelegedés melegsége könnyen hathat pozitívan vagy akár kellemesen. Hasonló a helyzet mindenféle zöld technológiával: a zöld megnyugtató szín, miközben nyugalomra semmi ok. Az 1,5-2 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedést körülvevő aggodalmas viták és nemzetközi tárgyalások körüli felhajtás pedig kifejezetten nevetségesen hathatnak, de legalábbis értelmezhetetlenek lehetnek a nem szakértők számára: a napi hőingás ennek többszöröse, lakásainkban a termosztátokat ennél nagyobb mértékben is szoktuk állítgatni, 1-2 fok ide vagy oda egyszerűen nem hangzik veszélyesnek...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN STATISZTIKÁKKAL KÖNNYEBB LENNE AZ OLTATLANOKAT MEGGYŐZNI

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2021.11.08.

A kórházba kerülő oltatlan betegek 20 évvel fiatalabbak, mint a beoltott páciensek. Hozzátesszük: egy holland tanulmány szerint, hiszen Magyarországon alig van adatközlés.

Nem kétszer, háromszor, hanem 17-szer(!) kisebb az esélye annak, hogy egy teljesen beoltott, koronavírussal fertőzött személy kórházba kerüljön, mint egy be nem oltott személy. Egy teljesen beoltott személy intenzív osztályra kerülésének esélye pedig 33-szor (!) kisebb – írja a rivm.nl.

Azt már mi tesszük hozzá: ez olyan jelentős különbség, amivel talán az oltástól ódzkodókat is meg lehetne győzni, ha készülne hasonló tanulmány Magyarországon is. Persze lehet, hogy készül, csak épp az emberekhez nem jut el, akiket folyamatosan edukálni kéne az oltásról...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÓKAT AKAR AZ MNB - EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS, KUTATÁSOK – EZEKEN A TERÜLETEN ÓRIÁSI A MAGYAR GAZDASÁG LEMARADÁSA A JEGYBANK FRISS JELENTÉSE SZERINT

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.11.08.

A magyar gazdaság nem igazán versenyképes, az unió 27 tagállamából az idei besorolás szerint a 18. helyett sikerült megcsípni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből. A versenyképességi jelentés szerint messze az uniós átlag alatt teljesít a magyar egészségügy, az oktatási rendszer, illetve a kutatás-fejlesztés, ezek javítása elengedhetetlen lenne. Igaz, emellett más területeken is lépni kellene, mint a digitalizáció, az energiatakarékosság és a pénzügyek, de javításra szorulnak a kormány által favorizált családbarát politikák is. Ennyi részprobléma láttán, már egyáltalán nem meglepő a stagnálást jelentő 18. helyezés. 

A működő egészségügy, pontosabban, az egészséges társadalom alapvető versenyképességi kérdés, ugyanis csak a jó karban lévő munkaerő tud hatékonyan termelni. A tartósan fennálló betegségek csökkentik a munkában eltöltött aktív időt, valamint a munkaerő termelékenységét, továbbá az idő előtti halálozás is jelentős kárt okoz a nemzetgazdaságnak. Éppen ezért az egészség megőrzése egyéni és gazdasági szempontokból is előnyös a társadalomnak – olvasható a jegybanki jelentésben. A magyar lakosság egészségi állapotában felzárkózási tartalék azonosítható a hasonló fejlettségű régiós országokhoz képest, vagyis a jegybank kódolt üzenete szerint jelentős a lemaradás. Az MNB több javaslattal is előáll: a leghatékonyabb és legolcsóbb megoldás a betegségek kialakulásnak megelőzése lenne, ehhez megfelelő prevenciós programokra van szükség. Ez különösen igaz a daganatos betegségek késői felismerésére, ami miatt a gyógyítás költséges és a kimenetel is jóval kétségesebb, mint a korai szűrés esetén...

ITT OLVASHATÓ

HIÁNY A GAZDASÁGBAN: MITŐL VAN ÉS MEDDIG TART?

168 ÓRA
Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2021.11.07.

Bacsó Péter filmjének, a Tanúnak a története azzal indul, hogy a falut felbolygatja a hír: hús érkezik a húsboltba. Ám a falusiak csalódottan tapasztalják, hogy kevés a hús, és ismét csak a kiváltságosoknak jutott. Általános áruhiány, iskolai szénszünet, jegyrendszer, később sokéves várakozás telefonra, autóra – ez volt a tervutasításos hiánygazdaságban a realitás. A mai fiatalnak idegen világ ez, hiszen a piacgazdaság más: a cégek egymással vetélkedve tukmálják az áruikat a fogyasztókra, csak legyen azoknak elég pénzük. Most mégis kísértene a múlt? Mind gyakrabban hallani: ez sincs, az is kifogyott, erre is várni kell.

Kaptunk ízelítőt a hiányból 2020 tavaszán, amikor az ismeretlentől való félelem és a rémhírek hatására sokan bespájzoltak vécépapírból, élelmiszerből. Most másként bukkan fel a hiánygazdaság, noha eddig nem tört ki újabb lakossági felvásárlási láz: a lapok naponta írnak hiányesetekről, kevés a cellulóz, többféle fém, vegyi anyag, földgáz, tengerszállítási konténer, meg a kikötői munkás, aki kirakná a hajókat, hiány van kertészben és kőművesben, húsipari munkásban és kamionsofőrben. Ami különösen meglepte a gazdag országok fogyasztóit: várni kell az autóra, a megrendelt elektronikai cikk késve jön, ha megjön egyáltalán.

Minden hiányesetnek van valamilyen konkrét oka. A jármű, hifi hiánya és megdrágulása mögött főként az áll, hogy világméretű hiány lépett fel az integrált áramköröket hordozó chipekből. Malajziában leállt egy chipgyár a járvány miatt, egy másik fő termelőt üzemzavar sújtotta. Eközben megnőtt a kereslet a szórakoztató elektronikai cikkek iránt, sőt a tavalyi otthonülős időkön túljutva, az emberek már ismét vennének autót. Ezekhez pedig sok chip kellene – de nincs elég. Gyártósorok állnak le, másutt átszervezték a termelési programot, csodák azonban nincsenek: az átfutási idő meghosszabbodik, a termelési költségek nőnek. Mindezt megérzi a fogyasztó, aki nem kapja meg a megrendelt árut a szerződött időn belül, és sokkal többet kell fizetnie...

ITT OLVASHATÓ

HOGYAN LEHET ÚJ ALKOTMÁNY A KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN?

MAGYAR NARANCS
Szerző: SAJÓ ANDRÁS
2021.11.07.

Egy alkotmányozó nemzetgyűlés dolgozza ki az alkotmány tervezetét, amit népszavazás, vagy egy következő országgyűlés fogad el.

„Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora mindig ugyanazt a Célt szem előtt tartva azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen Kormányzat igáját levesse, és jövő biztonsága érdekében új Védelmezőkről gondoskodjék.” (Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

A kormányfőjelölt-jelöltek az RTL október 13-i vitájában kijelentették, hogy a Fidesz közreműködésével kívánnak alkotmányozni. Hol­ott, ha már alkotmányozni óhajtanak, nem Orbánékkal, hanem a jobboldalon elkötelezett választókkal, mint a nemzeti közösség egyenrangú tagjaival kell valamilyen nemzeti minimál-egyetértésre jutni. Ennek előkérdése: lehet-e alkotmányozni, át lehet-e lépni a kétharmados törvények keretein, el lehet-e távolítani az alkotmányos intézményekből (Alkotmánybíróság, számvevőszék stb.) a Fideszhez lojális, az alkotmányos rend védelmére hivatkozó tisztségviselőket?

Ha a jelenlegi ellenzék megnyeri a 2022-es választásokat, és a NER érdekeit sértő törvényeket hozna, a jelenlegi intézményrendszer lehetőséget ad arra, hogy ezek a változások ne lépjenek hatályba. A meghozott törvények a köztársasági elnöki indítványt követően elakadnak az Alkotmánybíróságon. Nem kerül sor a beígért „elszámoltatásra”, a kormány alig vagy egyáltalán nem tud kormányozni. Az új többség programozott semmittevésben várhat a bukásra – vagy kénytelen az első naptól az Alaptörvény rendjén túllépni. Ezt a dilemmát nem oldja meg egy új alkotmány, amit aligha lehet az új Országgyűlés első ülésszakán elfogadni; de ha elfogadnák is, kétharmad hiányában nem felelne meg a jogállamiság formalista felfogásának. Még fontosabb, hogy – akárcsak az Alaptörvény esetében – hiányozni fog a társadalmi egyetértés vagy legalább a társadalmi elfogadhatóság.

Ha a mai ellenzék be akarja tartani, amit a választóinak ígér, nagyon hamar túl kell lépnie az Alaptörvényen. Ez sérti a jogállamiságot (bár bizonyos fokig védhető jogilag). Ennél azonban fontosabb két lehetséges következmény:

az ilyen lépések kellő okot/ürügyet kínálnak az utcai zavargásra; és – paradox és igazságtalan módon – kiválthatják az Európai Unió jogállamiság-védő haragját is.

Ha mondjuk a Kúriát átnevezik Ítélőszéknek, és ennek ürügyén elmozdítják a jelenlegi elnököt, akár a feladatok és a kinevezési feltételek változására tekintettel („nincs elegendő bírói gyakorlata”), az megfelelhet ugyan az Alkotmánybíróság érvelésének (amivel Baka főbíró elmozdítását igazolta), de ettől még a Fidesz hasonló műveletét jogállammal ellentétesnek minősítették pártatlan nemzetközi fórumokon. Nemcsak az esetleges nemzetközi szankciók miatt lenne kínos a trükközés, hanem mert ezzel (bár jogos célból) a mostani ellenzék ott folytatná, ahol a Fidesz abbahagyni kényszerült: a „megoldjuk okosban” erkölcstelen gyakorlatával. A jogállam arról szól, hogy a cél nem szentesíti az eszközt – legalábbis nem minden eszközt szentesít.

A parlamenti többség után meg kell szerezni a hatalmat is, ami a választás ellenére a Fidesz kezében marad (bíróságok, ügyészség, média, vagyon, egyetemek stb.). A kormányzáshoz szükséges törvényhozás akadályait nem hárítja el egy új alkotmány. A gondot az Alaptörvény által teremtett, a jogállami logika szerint védett NER-es hatalmi pozíciók jelentik. Az Alaptörvénnyel nincs különösebb gond (eltekintve néhány ideológiai tételétől és bizonyos alkotmányos garanciák hiányától), el lehetne élni ezzel a szöveggel egy demokráciában. A NER hatalma a szájer józsefi Alaptörvény által védett Fidesz-lojális káderekben rejlik, akik jogállami keretek közt elmozdíthatatlannak tűnnek. Ha holnaptól az 1989-es Alkotmány lenne hatályban – elvégre húsz évig mindenkinek megfelelt, ha rajongani nem is rajongtak érte –, akkor is a fideszes választottak alkalmaznák, a fennálló precedensek szerint...

ITT OLVASHATÓ 

MAGYAR NARANCS TARTALOMJEGYZÉKE

A NEVELÉSI MÓDSZEREN IS MÚLIK, HOGY BIZTOS ÁLLÁS VAGY JÓ FIZETÉS VÁR RÁNK

G7.HU
Szerző: KATONA HAJNALKA
2021.11.07.

Daron Acemoglu legújabb tanulmányában annak járt utána, hogy milyen hatása lehet a szülők nevelési stílusának a gyerekek későbbi munkatalálási esélyére és a társadalmi mobilitásra. Tanulmányában kétfajta nevelést különböztet meg, a szabálykövetésre és engedelmességre nevelést, illetve a független és szabad gondolkodásra nevelést.

Amikor megnézte, hogy a világon hogyan oszlanak meg azok az emberek, akik egyik vagy másik kategóriába sorolhatók, akkor azt találta, hogy sokkal inkább országon belül vannak különbségek, mint országok között, és ezek a különbségek a jövedelmi helyzetből fakadnak.

Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez, először is meg kell vizsgálni a munkaerőpiaci helyzetét a két csoportnak. Acemoglu szerint az engedelmes munkavállalók könnyebben kapnak munkát, viszont kevésbé sikeresek a nagyobb hozzáadott értéket teremtő munkákban, mivel rosszabb a problémamegoldó képességük. Így ők akkor is könnyebben találnak munkát, amikor alacsony a munkaerő-kereslet, de kisebb eséllyel kapnak jól fizető állásokat.

Ezzel szemben a függetlenségre nevelt emberek jól teljesítenek magasabb fizetésű állásokban is, sőt sokan vállalkozóként is megállják a helyüket, de a magas fizetési igény miatt nehezebben találnak munkát, amikor csökken a munkaerő iránti kereslet...

ITT OLVASHATÓ

A HÉTEN JÖN A NYUGDÍJASOKNAK A PÉNZESŐ - NÉZEGESSE, MENNYIRE SZÁMÍTHAT!

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: B. VARGA JUDIT
2021.11.08.

Választási év következik, így hiába lehet kisebb a vártnál a növekedés, a nyugdíjasok megkapják a beígért példátlanul magas juttatást. A folyószámlával rendelkezőknek a Kincstár már pénteken jóváírja a nyugdíjprémiumot és az infláció megugrása miatti pluszjuttatást is.

Főként a durvuló járványhelyzet miatt, a Pénzügyminisztérium a GDP-növekedés idei előrejelzését a korábbi 7-7,5 százalékról 6,8 százalékra csökkentette. Még nem tudjuk, hogy végül mekkora lehet majd az idei növekedés, de azt már kihirdették, hogy a nyugdíjasok a lehető legmagasabb prémiumot kapják. Ez a törvény alapján a gazdaság 7,5 százalékos bővülése esetén járhatna.

Az idei év abban is különleges, hogy a törvényben eredetileg lefektetettel ellentétben a teljes, 80 ezer forintos prémiumot mindenki maradéktalanul megkapja. Azok is, akik havi járandósága nem éri el a 80 ezer forintot (korábban ekkora, illetve ennél csekélyebb összeg alatt arányosan kevesebb járt). Volt 435 ezer ember, akinek kevesebb járt volna, de a magyar gazdaság olyan jól áll, hogy futja rá – mondta el korábban Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában. (Nos, azt már látjuk, hogy a gazdaság aligha áll annyira jól, viszont a Fidesz sem, akár még el is veszíthetnék a választásokat.)

Valahogy rájöttek, hogy kínzó lehet a megugró infláció...

ITT OVASHATÓ

MÁRKI-ZAY ÉS A DEMOKRATA JOBBOLDAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: UNGVÁRY RUDOLF
2021.11.05.

...Márki-Zay miniszterelnöki jelöltsége nemcsak azért volt lehetséges, mert egyrészt alig tudtak róla valamit, és akik új arcot kívántak, megtalálták benne. Nemcsak azért, mert a baloldaliak és liberálisok egy része képes volt átszavazni, azaz racionálisan és toleránsan gondolkodni. Hanem azért, mert az eltelt száz év után mára talán a demokrata jobboldaliaknak valamivel nagyobb tábora lett, Auer Pál, Barankovics István stb. talán öntudatlan örököseinek. Én is nagyon aggódom, sikerül-e MZP-nek megúsznia, hogy ne billenjen át a retorikájával, de ameddig ez nem következik be, retorikája és vele a politikai céljai nem feszítik szét a jobboldali demokratikus kereteket. Hódmezővásárhelyen két éve gyakorolja a jobboldali demokratától elvárható megértést, amibe a cigányok támogatása, a szegények védelme, a zsidók emlékeinek ápolása éppúgy beletartozik, mint a közgyűlésben az állandó egyensúlyőrzés. Megjelenése az országos politikában helyreállíthat egy hiányzó politikai erőegyensúlyt a magyar demokratákon belül. Ezzel talán nemcsak baloldali demokrata, hanem jobboldali demokrata ellenfele is lesz a visszatért és pillanatnyilag a hatalmat bitorló, magát látszatdemokráciával álcázó szélsőjobboldaliságnak.

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A FUDAN TRANSZGENDER GYEREKKLINIKÁT HOZHAT BUDAPESTRE ORBÁNNAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.11.08.

A kőkemény kínai kommunista diktatúra felvilágosultabb és modernebb rendszer, mint Orbán középkori feudális keresztényfasiszta diktatúrája, legalábbis erről tanúskodik, hogy a kínai Fudan egyetem, amely egy hatalmas korrupciós ügylet keretében hamarosan campust nyit Budapesten, Sanghajban transznemű gyerekekkel foglalkozó klinikát hozott létre saját kórházában. Ha lehet arra számítani, hogy a budapesti Fudan egyetemen nem csupán kémeket képeznek és toboroznak a kínai diktatúrának, hanem más képzés is lesz, Orbán kaphat egy transzgender klinikát tőlük.

A klinika célja, hogy transznemű gyerekek és tinédzserek számára biztonságosan és megfelelő egészségügyi feltételek között biztosítsa a nemváltást. Rendkívül érdekes lesz ez Budapesten, ahol bűncselekménynek számít a nemváltásról való tájékoztatás és informálás is, amit a helybeli diktatúra homoszexuális propagandának és a pedofil bűncselekmények egy formájának tart. A sötétnél is sötétebb orbáni középkor sötétségében az embertelen és jogtipró kínai kommunista diktatúra maga a fény az éjszakában, a felvilágosodás világító csillaga...

ITT OLVASHATÓ

MI A FASIZMUS?

MÉRCE
Szerző: JASON STANLEY
2021.11.07.

December közepén jelenik meg magyarul Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófia professzorának 2018-as könyve, az Így működik a fasizmus A könyv elővásárlási kampányát a Mérce is támogatja, a következő hetekben több szemelvényt is közlünk a magyar fordításból, amely a lapunkba is rendszeresen fordító Piróth Attila munkája. Elsőként a kötet Bevezetőjét adjuk közre:...

ITT OLVASHATÓ

ÉLETRE KELT ŐSEINK: ÚJ FILMEK JAVÍTHATJÁK KI, AMIT A POZSONYI CSATA ELRONTOTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.11.08.

A 4500 éves afgán Árpád-őstől a baszjad izüt-típusú nyelvészeti megfejtésig sok őstörténeti szenzációval bombázták az érdeklődőket az utóbbi időben. Most bemutatunk valamit, ami tényleg mérföldkő: van már tudományos alapú, sőt nemzetközi színvonalú magyar „kísérleti régészet”, amely képes a honfoglalás- és Árpád-kori életmód alapjainak rekonstruálására. A magukat – kissé nyakatekerten – történelmi újrajátszóknak nevező csapatok első seregszemléjével a járvány miatt dokumentumfilm formájában találkozhat a szélesebb közönség. A Regnum Festben bemutatkozó kézművesek és harcművészek mintát adnak arra, hogyan kell(ene) együttműködni a tudomány és a gyakorlat embereinek. És ez a film csak az első fecske: fél éven belül érkezik a következő nagyszabású produkció, amely korszerű tudásanyag alapján beszél a honfoglalás koráról, egyszersmind segít kireszelni A pozsonyi csata című botránymű által ejtett csorbákat is...

ITT OLVASHATÓ

SEHALLSELÁT DEMETER

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.11.08.

Van, ami sok reggel, éhgyomorra, az emésztőrendszer lázadozni kezd tőle és komoly diplomáciával kell visszatartani a forradalmi jellegű megmozdulásoktól. Van, aki ilyenkor a féldecit nem bírja, van, aki a pacalpörköltet, rólam a mai ébredés után az derült ki, hogy a Demeter Szilárd-interjúk hallgatását.

Mármost Demeter úrral nekem volt már vitám, van is és bizonyos, hogy lesz is, mert nem tartom különösebben megfontolt embernek. Hajlamos ostobaságokat beszélni, mi több írásba is adni, épp nézem, hogy esztendeje kellett tisztáznom pár dolgot miatta és az azóta eltelt évben sok minden változott, de ő is, én is maradtunk, amilyenek voltunk, szóval akkor megint elemezni kell a megnyilatkozásait. Már csak azért is, mert felháborító dolgok csúsztak ki a száján, és emiatt rá lehet is, kell is haragudni, de másokra tilos és igazságtalan.

A gyomrom megnyugodott, de nem könnyen – a Telexnek adott Demeter-interjúnak már a címe is kemény, mint a vídia.

„A magyar irodalom 80 százalékát kukáznám”

Ettől fel is hördült a közvélemény, sokan anélkül kiáltották világgá a véleményüket, hogy meghallgatták volna a hatperces, írott szöveg nélküli anyagot, pedig érdemes. Ugyanis a helyzet rosszabb, mint a címből ítélné az ember – a magyar irodalomnak igazából nem nyolcvan hanem száz százalékáról van szó. És a kultúra száz százalékáról, úgy általában.

Akkor lássuk az elhangzottakat. Képes voltam leiratot készíteni, de itt van a videó is, ha valaki ellenőrizni szeretné...

ITT OLVASHATÓ

REPUBLIKON: ORBÁN VIKTOR NÉPSZERŰSÉGE 43, MÁRKI-ZAY PÉTERÉ 55 SZÁZALÉKOS

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.11.08.

Miközben a nagyobb pártok gyengültek, a kicsik 1-1 százalékot erősödtek, októberben több lett a bizonytalan. A Republikon felmérte a miniszterelnök és ellenzéki kihívója aktuális helyzetét is. Orbán Viktor ismertebb, de Márki-Zay Péter népszerűbb, és valamennyi társadalmi csoportban kevésbé elutasított, mint a regnáló kormányfő, a bizonytalanok körében pedig dupla annyian kedvelik, mint a Fidesz elnökét.

Októberben a nagy pártok támogatottsága csökkent, a kis pártok pedig erősödtek mind a teljes népesség, mind pedig a pártválasztók körében; a Fidesz támogatottsága 2 százalékpontot esett a teljes népesség körében, 34-ről 32 százalékra – derült ki a Republikon Intézet havi pártpreferencia-kutatásából, amelyet médiapartnerként elsőként a Telex közöl.

A havi adatok alapján a DK szintén 2 százalékponttal gyengült, jelenleg 12 százalékon áll, továbbá a Jobbik és az MSZP is egy-egy százalékpontot vesztett, így a Jobbik 9, az MSZP 5 százalékon áll a teljes népesség körében. A Momentum támogatottsága továbbra is 7 százalék, az LMP és az MKKP támogatottsága pedig 2-2 százalék a teljes népesség körében. A Párbeszéd ugyanitt 1 százalékról 3-ra, a Mi Hazánk 1-ről 2-re erősödött, a bizonytalanok aránya pedig 22 százalékról 24-re nőtt a megelőző hónaphoz képest...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

EZ MÁR TÉNYLEG FÁJ: HATOSSAL KEZDŐDHET A MAGYAR INFLÁCIÓ, ÉS MÉG NINCS ITT A VÉGE

PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2021.11.08.

Októberben hat százalék fölé emelkedhetett az infláció Magyarországon, amire kilenc éve nem volt példa – derül ki a Portfolio elemzői felméréséből. Ráadásul a szakemberek szerint ezzel még nincs vége az emelkedésnek, az év végéig akár a hét százalékot is megközelítheti a drágulás üteme. A jó hír, hogy onnan talán 2022-ben már csökkenni fog, de továbbra is erősek a felfelé mutató kockázatok.

Újabb ugrás az inflációban

A szeptemberi 5,5%-ról szinte biztosan 6% fölé emelkedett az infláció októberre, az elemzők szerint csak az a kérdés, mennyivel lesz felette a kedd reggel megjelenő adat.

ILYENRE PONTOSAN KILENC ÉVE, 2012 OKTÓBERÉBEN VOLT UTOLJÁRA PÉLDA, AKKOR ÉPPEN 6 SZÁZALÉK VOLT A PÉNZROMLÁS ÜTEME AZ ELŐZŐ HAVI 6,6% UTÁN...

ITT OLVASHATÓ

HÚSZEZER UKRÁN, HATEZER KÍNAI, HÁROMEZER VIETNAMI ÉS KÉTEZER DÉL-KOREAI ÁLLAMPOLGÁR IS KAPOTT TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYT TAVALY

24.HU
Szerző: MOLNÁR DÁVID
2021.11.08.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, nagy részét tíz ország lakosainak. A szomszédos uniós államokhoz képest kiemelkedően sok ukrán, kínai és dél-koreai állampolgárnak adtunk tartózkodási engedélyt, akik közül sokan valószínűleg vendégmunkásként dolgoznak multicégek gyáraiban. A hozzánk érkezők 58 százaléka ugyanis munkavégzés, 16 százaléka oktatási célból érkezik. A szírek kétharmada (277 fő) tanulni jött hozzánk, az irakiak harmada (81 fő) pedig családi okok miatt.

Közzétette az Eurostat az egyes európai uniós országok által kiadott tartózkodási engedélyekre vonatkozó tavalyi statisztikáját. 2020-ban 2,2 millió engedélyt adtak ki az Európai Unióban nem uniós tagállamok részére (ez 706 ezerrel kevesebb, mint a 2019-es adat), ezzel pedig egy 2012 óta tartó növekedési trend szakadt meg. Az Eurostat szerint a visszaesés oka leginkább a koronavírus okozta világjárvány, illetve az ahhoz kapcsolódó utazási és adminisztratív korlátozások bevezetése. Az engedélyek negyedét (598 000-et) Lengyelország adta ki, Németország 313, Spanyolország 312 ezret, azaz az összes 14-14 százalékát. Egyetlen ország volt, ahol 2019 után nem fordult meg a trend: Litvániában, 21 400-ról 22 500-ra nőtt az ideiglenesen fogadottak száma. A legnagyobb visszaesés Csehországban volt: 54 százalékkal 117 ezerről 54 ezerre csökkent a kiadott tartózkodásik száma.

Magyarország tavaly 54 835 engedélyt adott ki nem uniós országok állampolgárainak, ennek háromnegyedét tíz ország lakosainak. 20 744 ukrán kapott tartózkodási engedélyt (37,8 százalék), hatezret kínaiak (Hongkongot is beleértve, 10,9 százalék), bő háromezret vietnamiak (5,5 százalék) és bő két-kétezret szerbek, illetve dél-koreaiak (3,8-3,8 százalék). Ezer feletti engedélyt adtunk még törököknek, indiaiaknak, az Egyesült Államokból érkezőknek, illetve oroszoknak...

ITT OLVASHATÓ

MATOLCSY GYÖRGY: IRÁNYVÁLTÁS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

MAGYAR NEMZET
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.11.08.

Eljött az idő, hogy kimondjuk: változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán. Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása Nyugat-Európához, vagy a sikeres kelet-ázsiai és közel-keleti országokhoz. Sőt, térbeli irányváltás nélkül térségünk gazdasági fejlődésével sem tarthatunk lépést. Ennek döntő oka, hogy Budapest belső, nem átléphető korlátai és az évtized megatrendjei miatt a magyar főváros globálisan összeszűkült, miközben lokálisan túl nagy maradt, tehát a világnak kicsi, nekünk pedig túl nagy.

Amikor egy sikeres, így fenntartható magyar felzárkózás forrásait keressük, akkor a politikai kiszámíthatóság, az egyensúlyi növekedés, a jegybanki mérleg, az uniós pénzek, a középosztályra építés, a feldolgozóipari fejlesztési súlypont, a versenyképes felsőoktatás, az innovatív KKV szektor és a megújított egészségügy mellett egy alapvetően más térszerkezetre lesz szükségünk.

Nézzünk ehhez néhány kiindulópontot:...

ITT OLVASHATÓ

VITA MÁRKI-ZAY ÉS A KÉTFARKÚAK KÖZÖTT, KÓSA ELISMERTE: A BELÜGY VÁSÁROLTA A PEGASUST I SPARTACUS #5

PARTIZÁN / SPARTACUS
Szerző: Partizán
2021.11.07.

Vasárnap újra Spartacus – A hét küzdelmei! Stúdiónkba érkezik Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke és beszámol nekünk a Pegasus-ügy újabb fejleményieről. Kósa Lajos a sajtónak ugyanis elismerte, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a szoftvert. Lappang és fel-feltör a feszültség az összefogás pártjai és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt között – adásunkban Kovács Gergely, az MKKP elnöke és Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője, Újbuda alpolgármeste küzdenek meg – mi a viszony, mi a valódi konfliktus az egyesült ellenzék és Kovácsék között? Konkurencia, vagy hűvös szövetség ez, ki milyen alternatívát tud nyújtani azoknak a választópolgároknak, akik 2022-ben le akarják váltani Orbán Viktor rendszerét?

Az adás részei:

0:00 - Beköszönés 2:00 - Pegasus-ügy és Kósa Lajos: vendégünk Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke 15:17 - Kötelező oltás elrendelésének dilemmáiról, a kormány legújabb dolgozókat érintő COVID-intézkedéseiról dr. Ferencz Jácint, munkajogász és Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke beszél 32:05 - Helyközi Járat #1: riport az alcsútdobozi bekerítésekről 40:11 - Kétfarkúak VS Összefogás: Kovács Gergő, az MKKP elnöke és Barabás Richárd, a Párbeszéd politikusa vitáznak. 1:01:37 - Megkezdődött a glasgow-i klímacsúcs, számíthatunk-e bármi érdemi előrelépésre? Botár Alexát, a Magyar Természetvédők Szövetségétől és Pribéli Leventét, a Fridays For Future aktivistáját kérdezzük.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZAVAKON TÚL - MOLNÁR PIROSKA (KLUBRÁDIÓ)

KLUBRÁDIÓ / YOUTUBE
Szerző: KADARKAI ENDRE
2021.11.07.

A Szavakon túl egy saját fejlesztésű beszélgetős műsorom, amelyben népszerű színészek, zenészek, televíziósok vallanak önmagukról. Nem egy hagyományos portréinterjút kell elképzelni. Mindig 20 fogalmat kínálok fel a vendégnek. Valamennyi talányosan az alany életének egy epizódjára, személyére, egy korábbi idézetére utal, még ha ő nem is tudja, hogy pontosan miképpen. 

Ebből a húsz kifejezésből a vendég választja ki azokat a fogalmakat, amelyekről beszélgetni fogunk, de ő maga sem tudja igazán előre, hogy mi is lesz a pontos téma. Ketten együtt, közösen alakítjuk a beszélgetés tematikáját.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LISZT, CUKOR, OLAJ, TEJ, TÚRÓ, TEJFÖL – BEROBBANT A DRÁGULÁS A BOLTOKBA

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.11.08.

Új terméket fedeztünk fel október végén a magyar Tescóban: a pékáruk között megjelent a rudacska, egy első látásra kiflire hasonlító termék, amelynek darabját 22 forintért adja a bolt. Ez azonban nem kifli (vélhetően azért, mert az élelmiszerkönyv szerint nem az), annak ugyanis felment az ára, az eddigi 23-ról 27 forintra. A figyelmetlen vásárló azonban akár azt is hiheti, hogy kiflit vesz, ráadásul olcsóbban, mint eddig.

Az élelmiszerek drágulása persze csak annak újdonság, aki a járvány eddigi szakaszait egy másik bolygón vészelte át, és hirtelen tért vissza a magyar boltokba. Legkésőbb tavasz óta bizonyosan számítani lehetett arra, hogy az általános infláció legkésőbb ősszel az alapvető élelmiszerek konkrét bruttó fogyasztói árában is megjelenik (ahogy erről mi is írtunk már korábban). Ez most valósággá vált, és néhány terméknél egészen durva, évek óta nem látott mértékben.

A G7 2020 januárja óta minden hónapban egy saját, 42 elemből álló bevásárlólistán keresztül méri az Aldi és a Lidl árait, 2021 februárja óta pedig a Penny Marketet és a Tescót is bevontuk a monitorozásba (hogy miből és mennyit vásárolunk, azt a mondat végén lévő csillagra kattintva lehet elolvasni egy kinyitható jegyzetben*). Ezek alapján most azt látjuk, hogy például a liszt egy hónap leforgása alatt 34 százalékkal drágult: a legolcsóbb BL-55-ös eddig mind a négy üzletben 119 forint volt, most azonban már 159. (Az adatfelvételünknek saját módszertana van, az árak pontos értelmezéséhez ezt érdemes elolvasni, a mondat végén lévő csillagra kinyíló jegyzetben.*)...

ITT OLVASHATÓ

„A BALOLDALT VÁDOLJA A FIDESZ AZZAL, AMIT Ő MAGA CSINÁLT”

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.11.08.

Többen is pert fontolgatnak a tényszerűséget csak nyomokban tartalmazó film miatt. Szilvásy György volt miniszter szerint durva történelemhamisítás zajlik.

Kálomista Gábor producer és társai „megtörtént események alapján” készítették el filmjüket a 2006 őszén kitört utcai zavargások vélelmezett hátteréről. Az ElkXrtuk című film műfaját a politikai krimi kategóriájába sorolták be. Ehhez képest a film tág teret enged az alkotók fantáziájának, amely feltűnő egybeesést mutat a fideszes értelmezésekkel. Közben a Fidesz felelősségéről szó sem esik. A forgatókönyv szerint 2006 őszén a Gyurcsány-kormány a maga tetszése és érdekei szerint alakította az eseményeket. Gyurcsány Ferenc archív felvételekről bejátszott alakján kívül három „főgonosz” jelenik meg a filmben: Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége, Szilvásy György miniszter és Hann Endre, a Medián vezetője. Dobrev az aljas politikai manővereket irányítja, Szilvásy gátlástalanul elvégzi a „piszkos munkát”, Hann – aki egyfajta kommunikációs guruként szolgálja a hatalmat – erkölcsi fenntartások nélkül manipulálja a közvélemény-kutatási adatokat. Bár mindhárman csak a keresztnevükön szerepelnek, a forgalmazó Megafilm honlapja jó előre gondoskodott arról, hogy senkinek ne okozzon problémát beazonosítani, melyik színész melyik „valós személy bőrébe bújt”...

ITT OLVASHATÓ

NEMCSAK 2006, A KÖZELMÚLT RENDŐRI TÚLKAPÁSAINAK NAGY RÉSZE IS KIVIZSGÁLATLANUL MARADT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZUBOR ZALÁN
2021.11.08.

A 2006-os tömeges rendőri erőszakot követő eljárások nem eredményeztek mélyreható változást a rendőrségben a rendőri erőszak előfordulásának gyakoriságát és következményeit illetően. Erre utalnak azok a statisztikák, amiket a Helsinki Bizottság állított össze több állami szerv adatai alapján. A hivatalos eljárásban történt bántalmazási ügyeket azóta is nagyon ritkán vizsgálják ki, és még ritkábbak az elmarasztaló ítéletek, miközben 

a bántalmazás miatti feljelentések száma alig változott.

Az elmúlt hetekben két, a közelmúltban történt rendőri túlkapásokkal kapcsolatos ügy is bekerült a hírekbe: október végén a bíróság sérelemdíj fizetésére és bocsánatkérésre kötelezett két váci rendőrt, akik egy (mint később kiderült, ártatlanul őrizetbe vett) nőt több órás fogvatartása alatt alsóneműre vetkőztettek, és a fehérneműjét is átkutatták. A bíróság a megalázó bánásmód alkotmányos tilalmának megsértése miatt 200 ezer forint sérelemdíjat ítélt a nőnek...

ITT OLVASHATÓ

MI A BAJ A TANÁRKÉPZÉSSEL?

MÉRCE
Szerző: KERTI ANNA EMESE
2021.11.08.

Újabb, a tanártársadalmat érintő információ szivárgott ki 2021 júliusában a magyar sajtóba: a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megváltoztatása után a kormány a tanárképzés átalakítását tervezi. A téma fontossága ellenére gyér vita alakult ki körülötte, jóllehet ennek apropóján olyan kijelentések hagyhatták el a döntést támogató és segítő politikusok száját, amelyek vagy faktuális tévedések vagy súlyos hazugságok.

A tájékozatlanság (vagy a félrevezetési szándék?) magasfokát mutatja, hogy Hajnal Gabriella, a Klebersberg Intézet vezetője szerint „nemhogy elhagyják a pályát a pedagógusok, de több tanár és óraadó van, mint korábban”, Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár szerint pedig „a tanárhiány csak az ellenzéki sajtó slágertémája”. Egyfelől ezek a kijelentések már ott önellentmondásba keverednek magukkal, hogy tanárképzés átalakításának kimondott célja (vö. pl. a képzési idő lerövidítésének terve), hogy több hallgató jelentkezzen a képzésre, és több hallgató is fejezze be azt, azaz magát az átalakítási tervezetet is részben a tanárhiány motiválta. Másfelől a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a köznevelési feladatokat ellátó pedagógusok száma, noha bizonyos években némiképp növekedett, 2001 óta szignifikánsan csökken. Az oktatásban betöltetlen állások terén az Eurostat 2021-es adatai szerint pedig Magyarország európai szinten a lehető legrosszabban teljesít, ezt támasztja alá az Egyensúly Intézet legutóbbi közoktatást érintő kutatása is. Mindez annyit jelent: ma Magyarországon tanárhiány van. Pont. Ez tehát nem képezheti vita tárgyát...

ITT OLVASHATÓ

TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: A FIATALOKNAK ELEGÜK VAN A NER IDEOLÓGIAI MASZLAGÁBÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.07.

Az Elk*rtuk csütörtöki, karcagi vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából is vittek diákokat. Volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki indokolatlanul hiányzott, az igazolatlan órát kapott emiatt. Trencsényi László szerint a Nat-ban, a kerettantervben előírt kötelező tananyagokon kívül, a tanuló nem kényszeríthető kulturális értékek megtekintésére, csak akkor, ha ő azt választja. Ha Karcagon ez az alternatíva nem volt biztosítva, akkor az a művelődési joggal való visszaélés. A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke azt mondja, egy jó műalkotás olykor-olykor okozhat katartikus élményt, de egy fércműnek csak bumeráng hatása lehet. Úgyhogy azt tanácsolja a NER-nek, vigyék csak a gyerekeket az Elk*rtukra, hadd menjen el tőle a kedvük. Az előválasztáson már úgyis megtapasztaltuk, hogy annak a nemzedéknek, amely ismeri a NER-t, de se 2006-ról, se Gyurcsány Ferencről nincs élménye, mert olyan fiatal, elege van ebből az ideológiai maszlagból. Úgyhogy ezt a propaganda dolgot épp a NER k*rja el.

Látta már az Elk*rtuk című filmet?

Nem, és megvallom, nincs a bakancslistámon, hogy megnézzem. Elég volt az is, amit olvastam róla.

Most akkor örülhet, hogy nem középiskolás, mert Karcagon például az Elk*rtuk csütörtöki vetítésére több helyi és környékbeli középiskolából is vittek diákokat. Volt olyan intézmény, ahol kötelezővé tették a filmet, és aki indokolatlanul hiányzott, az igazolatlan órát kapott emiatt. Úgy tűnik, hogy a Vadászati Világkiállításhoz hasonlóan, ehhez a filmhez is gyerekek részvételével akarják a nagy számú néző illúzióját kelteni. A Magyar Pedagógiai Társaságnak (MPT) mi a véleménye erről az eljárásról?

Az MPT ilyen ügyekkel nem foglalkozott. Amikor a Nemzeti alaptanterv anno megjelent, de még ebben a mostani, „kitakarított” (sic!) formájában is sok mindent kritizáltunk. Azt viszont üdvözöltük, hogy a médiaismeret műveltségi terület benne maradt, mégpedig azzal: „ez a tantárgy arra való, hogy megtanulják a tanulók kritikus szemmel figyelni a média jelenségben látható káros megnyilvánulásokat.”...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZÖSSÉG ERŐSÖDÉSE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.11.07.

Az Igazgyöngy az első pillanattól kezdve közösségfejlesztési fókusszal dolgozik. Ahol nincs közösség, nincsenek közösségi szabályok, ott az egyéni túlélés sajátos viszonyokat teremt. Sajátos hierarchiát, ami még inkább bezárja a változás lehetőségét a családok számára. Az egyetlen fontosság a nyomorúságban az, hogy kinek, mi és mennyi van, ebbe szűkül bele a tudat, és a jövőkép is. Ebben nagyon sérülékeny lesz minden kapcsolat, a családok között, és néha még a családokon belül is.

Az elején nekem is nagy konfliktusokat, csalódásokat kellett megélnem, mire megértettem: a kríziskezelés önmagában nem megoldás. Az is csak afféle “ügy-kezelés”, ami nem érinti az okokat, és ezért nem is hoz változás.

A múltkor beszéltem valakivel erről. Az egyházi segítő szervezetek is szóba kerültek, akik adományosztásokkal, minden elvárás nélküli szükségletkielégítéssel gondolják jónak az utat a szegénységből való kivezetésre. Akivel beszéltem, azt mondta, ezeknek a szervezeteknek ez a küldetésük, a nevükben is benne van, a jótékonyság, irgalmasság, vagy a szeretet és a szolgálat. Nem a fejlesztés, hanem a segítségnyújtás.

Azt hiszem, ez egy sarkalatos pont. Hogy megértjük-e a probléma mélységét, az átörökített szocializációt, a tanult tehetetlenséget, azt, hogy mennyire bonyolult ez az egész. Értjük-e, hogy a szegénységet csak konzerváljuk azzal, ha nem ahhoz segítjük hozzá őket, hogy képesek legyenek változtatni az életükön, hanem kielégítjük a szükségleteiket. Azt erősítjük meg bennük, hogy ha szükségük van valamire, mások adnak majd. És azt is megerősítjük, hogy mindig kérni kell. Nem pedig azt, hogy értelmezzük együtt, mire van szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek önmaguk változtatni a sorsukon, találjuk meg azt, hogy ehhez milyen segítségre van szükségük.

Nem jó szegénynek lenni, aki adományokra vár. De jó segítséget kapni ahhoz, hogy aztán együtt örülhessünk a változásoknak. Az adomány elfogadása nem tölt el büszkeséggel. De a saját erőből elért bármi, arra már lehet büszkének lenni. Az önbecsülésre lehet építeni a változásokat.

És nem tudom kihagyni azt sem, hogy az adományozói szerep is egy veszélyes terep. Kellene önvizsgálatot tartanunk abban, hogy kiről szól a történet? Rólunk, róluk, vagy mindkettőnkről? Hogyan nézünk rá erre az egészre, mennyire akarunk, tudunk elmélyedni benne? Magunkat akarjuk megerősíteni, vagy őket?

A szegénység elleni küzdelem egy bonyolult munka. Sokkal bonyolultabb annál, mint amit az irgalmas jótékonykodás jelent. Hosszadalmas, kudarcokkal és konfliktusokkal teli munka, ami persze nem is illeszkedik ahhoz az életérzéshez, amit a pusztán jótékonykodásban lehet megélni. Ott gyorsan le lehet zárni történeteket: ő rászoruló volt, én adtam, mert jó ember vagyok, és megtehettem, ő meg örült neki. Hurrá.

A terepi munka, a fejlesztő segítségnyújtás, amit az Igazgyöngyben végzünk, az pedig folytatódik másnap is, amikor elfogy az adomány, amikor gond lesz a gyerekkel az iskolában, amikor kamatos pénzért folyamodnak, családon belüli erőszak történik, mikor jön a következő baba, mikor megszakad a ház vége, mert a tetőn elmozdult cserepet senki sem igazította meg, és leázott a vályogfal, mikor kikötik az áramot, mert nem fizették, stb., stb.

Ahhoz pedig, hogy egy-egy család továbbléphessen, ahhoz sok megerősítés kell. Nemcsak tőlünk, hanem abban a sajátosan hierarchizálódott közegben is, ahol élnek. Támogató közeget kialakítani a változásokhoz pedig nem egyszerű.

Tizenegy éve dolgozunk a közösségépítésen a kis faluban. Mennyi ellentét került felszínre az elején! Cigány-nem cigány, romungro-oláhcigány, betelepülő-őslakos… plusz a családok közötti ellentétek, no meg a nagycsaládokon belüliek. Mennyi indulatvezérelt esemény van már mögöttünk…

De az első öt év után már szemmel látható jelei voltak annak, hogy képessé tudjuk tenni a közösséget önmaguk megszervezésére. Azóta szervezik pl. minden évben a toldi asszonyok a karácsonyi műsort. Betanítják a gyerekeknek, próbálnak, dolgoznak rajta. Így lesz ez az idén is. Folyamatosan ténykedünk azon, hogy helyzetbe hozzunk embereket a közösségből, amiben szervezési feladatot kapnak, kirándulást, programot szerveznek, ehhez segítséget adunk, és nagyon örülünk, ha egyre önállóbbak a megoldásban.

Aztán vannak más jelek is. Egy-egy probléma jelzése, képviselete, ami nem az ő személyes problémájuk, hanem másé, de szeretnének megoldást. A szolidaritás felbukkanása. A hétről hétre szervezett közösségi foglalkozásaink, ahol aktívan vesznek részt. Sokszor teremtünk olyan helyzetet, mikor a közös tervezés a téma. Néha álmodozás ez, pl. milyen falut képzelnének el maguknak, de mindig van benne valami reálisan tervezhető dolog is, aminek a megvalósításába bevonhatók lesznek.

A nyári falunap, amit sikerült szuperül megszervezni, szintén bizonyította a változást. Azt, hogy a közösség működik. A fejlesztésben kiemelt szerepben levő, a társadalmi vállalkozásban foglalkoztatott munkatársaink önálló kezdeményezése volt, hogy odaszerveztek egy fagyiskocsit, és minden gyereket meghívtak egy fagyira. A saját költségükön.

A falunap hozadéka lett az is, hogy most, szintén helyi kezdeményezésre tánctanulás folyik.. A Jerusalema táncot tanulja húsz lány és asszony. Ha kész, lesz majd videó is, mindannyiunk örömére.

A Fiatal anyukák klubjában pedig úgy működtetjük az egészet, hogy legyenek saját ötleteik, amelyek megvalósításához segítséget adunk. Itt pl. kis, csak erre a csoportra korlátozódó pályázati lehetőséget is kiírtunk már, amihez meg is kellett írniuk a pályázatot, indoklással, és ez a mikroközösség előtt is nyilvános volt.

Segíteni kell, ez nyilvánvaló. Kríziskezelés is kell, ez sem elkerülhető. Talán a legfontosabb fordulópont volt ebben a munkában, mikor a második év elején azt kérték tőlem az asszonyok, hogy csináljuk másképp az adományozást. Mert nem érzik igazságosnak, hogy mindenki kér, mi pedig adunk. Mert a segítség nem “jár” mindenkinek. Csak annak segítsünk, aki maga is tesz valamit azért, hogy jobb legyen neki. Ez az első, közösségből érkező elgondolás mentén alakítjuk azóta is velük együtt a segítségnyújtást.

Amiben sokszor kell kivárni, hogy bennük fogalmazódjon meg, szeretnének segítséget kapni ahhoz, hogy változhasson az életük. És ezt csak átláthatóan, a közösség részeként kaphatják meg. Elfogadva az addig együtt kialakított szabályokat.

Messziről indultunk. Sok hatás dolgozik ellenünk ma is. A feketezónában felépített túlélési stratégiák nem közösségépítő, sokkal inkább közösségromboló jellegűek. De nagyon jó érzés megélni egy-egy történést…amikor nem mi kezdeményezünk, vagy csak elindítunk valamit, és azt önállóan végigviszik.

Mindig csak annyit, és úgy kell segíteni, ami hiányzik bennük, náluk ahhoz, hogy változás legyen. Apró lépések, előre, néha hátra. De már többször előre. Jól segítve. Hogy a végén ne legyen ránk szükség.

ITT OLVASHATÓ

DEMETER: A MAGYAR IRODALOM 80 SZÁZALÉKÁT KUKÁZNÁM

TELEX / INTERJÚ
Szerzők: SIMOR DÁNIEL, SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS
2021.11.08.

Demeter Szilárd néhány hete, egy a Telexnek adott interjúban kritizálta a magyar kultúrát. Irodalomról, könnyűzenéről, kulturális identitásról és színházhoz való viszonyáról beszélgettünk a Petőfi Irodalmi Múzeumról igazgatójával.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: A POSZTKERESZTÉNY JOBBOLDALISÁG ERŐSÖDIK KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.08.

A jobboldal nem keresztény szimbólumokkal és hagyományokkal kacérkodik, ami arra utal, hogy kész bármilyen romantikus narratívát beállítani a nemzeti-hazafias célok mögé. Lapszemle.

Die Presse

1956 tanulságai a máig érnek és nem szabad róluk megfeledkezni – írja a 65. évfordulóra megjelent megemlékezésében Gudula Walterskirchen történész, a St. Pölteni katolikus sajtószövetség elnöke. Merthogy ideológiai irányultságtól függetlenül napjainkban is ott vannak a falon a totalitárius irányzatok figyelmeztető jelzései: az ellenségképek gyártása, emberek, illetve társadalmi csoportok kirekesztése, egyesek nyilvános kipellengérezése, a besúgások ösztökélése, megfigyelési adatok gyűjtése a polgárokról, a fiatalság befolyásolása, a szólásszabadság elnyomása, a bírálók üldöztetése, illetve eltávolítása és az ellenfelek bűnözőkké nyilvánítása.

Továbbá az is fontos lecke, hogy a szabadság drága kincs. Ha elvész, csak nehezen lehet visszaszerezni. Magyarországon 1945 után 45 évig tartott, amíg megtarthatták az első szabad választásokat. 56 éppen a szabadság értékére tanít, miután a totalitárius rendszer leverte a népfelkelést.

A megtorlás rettenetes volt, sok ezer áldozatot követelt. Előtte, a forradalom nem egészen két hete alatt a külföldre küldött segélykiáltások eredmény nélkül maradtak. A nemzetközi államközösség ugyan tiltakozott, de nem avatkozott be, mert a szuezi válság kötötte le. Így győzött a túlerő. Az akkori rendszert sokan gulyás-kommunizmusnak nevezik, de ily módon elmossák, hogy az államvédelem hasonló módszereket alkalmazott, mint a Gestapo. Brutálisan elnyomta az „állam ellenségeit”.

Így a történteken már csak azért sem szabad elfelejteni, mert a magyarok már 1945 után mást akartak. Csak éppen jött a szalámi taktika, vagyis az a módszer, amit ma is szívesen alkalmaznak.

Der Standard

Orbán Viktor után ma felkeresi Boszniát az amerikai kormányzat különmegbízottja is, mert az Egyesült Államokat fölöttébb nyugtalanítja a szerb tagköztársaság destabilizációs kísérlete. A radikális nacionalista Dodik konkrét lépéseket jelentett be az általa irányított országrész elszakadására: eszerint a Republika Srpska visszavesz jogköröket a köztársaságtól olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás, a hadsereg, az adó, a határőrizet, valamint a személyi okmányok kiállítása. Összesen 128 törvényről, illetve 114 rendeletről van szó, és nagyon sok közülük sérti az ország alkotmányát.

Diplomaták szerint az eljárás nyilvánvalóan arra irányul, hogy Bosznia-Hercegovina kormányozhatatlanná váljon, meggyengüljön a jogállam, amit azután Dodik autokrata rendszere arra használna fel, hogy kibújjon a felelősségre vonás alól. A fő célpont eközben az éppen az igazságszolgáltatás. Politikusok a lehető legélesebben visszautasították ezeket a terveket, ám pont ilyen kiélezett helyzetben tárgyalt a boszniai szerbek első emberével Orbán Viktor, aki támogatásáról biztosította Dodikot, miközben az a végletekig kiélezi az ellentéteket.

Az egyik uniós tagállam magas rangú illetékese úgy értékelte, hogy az illiberális Visegrádi Csoport a jelek szerint bővülni igyekszik a Nyugat-Balkánon. Ezt tanúsítja Orbán útja, de a nyilatkozó emlékeztetett arra is, hogy Magyarország menedéket nyújt a jogerős börtönbüntetés elől megszöktetett volt észak-macedón miniszterelnöknek is.

Az EU idáig nem sokat tett érdemben Dodik elszakadási próbálkozásainak megállítására. Ugyanakkor az USA a térségért felelős különleges megbízott útján kívül azzal is segíteni akar, hogy olyan nagykövetet küld Szarajevóba, aki jártas a régió dolgaiban. Belgrádba pedig azt a szakértőt kívánja kinevezni, akinek kiemelkedő szerepe volt a 90-es évek végén a Szerbia és Koszovó közti béketárgyalásokon.

Die Welt

Hogy Orbán Viktor két napja meglátogatta a boszniai szerbek szakadár vezetőjét, abban az a különösem fura, hogy nem ment el a háromnemzetiségű ország fővárosába és Dodikon kívül az állam egyetlen más vezetőjével sem találkozott. Az utazást pont akkorra időzítették, amikor a a nacionalista szerb politikus megpróbálja leválasztani Boszniáról a Republika Srpskát. Legutóbb azzal fenyegetőzött, hogy saját országrészében külön hadsereget hoz létre. A nemzetközi közösség képviselője válaszul arra figyelmeztetett, hogy Dodik politikája új viszályokat gerjeszthet.

Süddeutsche Zeitung

Európa válságban van, a viszály igen veszélyes szakaszba lépett Lengyelországgal, ezért jó volna, ha a tagállamok nem hagynák magára a Bizottságot, hanem maguk is beszállnának panaszos félként az Európai Bíróságon folyó eljárásba – hangsúlyozza a kommentár. Merthogy az unió nem csupán Brüsszellel egyenlő és a jogállamiság nem nemzeti ügy.

Függetlenül attól, hogy a szervezet végrehajtó testülete hosszas vonakodás után élesebb hangra váltott és a támogatások visszatartását helyezte kilátásba, ha Varsó nem hajlandó feloszlatni a bírák megregulázására kitalált Fegyelmi Kamarát. Ám a hatalom irányítása alatt álló lengyel Alkotmánybíróság a további konfrontációt keresi, amikor azt állítja, hogy a közösségi jog nem élvez elsőbbséget a nemzeti szabályozással szemben.

A Bizottság ebben a viszályban egyedül nem boldogul, kell neki a lengyel civil társadalom és azoknak a bíráknak a segítsége, akik a függetlenségüket védik a kormány nyomásával szemben, és ily módon a saját állásukat kockáztatják. De ez nem egyszerűen lengyel, hanem elsősorban európai probléma, mégpedig óriási jelentőségű. Az EU-nak minden erejével meg kell akadályoznia, hogy szétessen.

Diplomáciai szempontból persze kényes, hogy a tagállamok az EUB-nál szemtől szembe kiálljanak Varsóval szemben, még az a vád is felmerülhet, hogy beleavatkoznak annak belügyeibe. De itt az egész közösség jövőjéről van szó, hiszen az az összes tagállamra tartozik, hogy jogállamok közössége marad-e az unió. Az egész szervezet működése múlik rajta.

Ugyanakkor Európának azért is résen kell lennie, mert Lengyelország az illiberális demokrácia útjára tért rá, márpedig ez a vulgárdemokratikus modell a többségi akaratot az elemi jogállami garanciák elé helyezi. És ebben a független igazságszolgáltatás akadályozza leginkább. Ily módon aki aggódik a jobboldali-populista törekvések miatt, annak rá kell jönnie, hogy az efajta próbálkozások ellen az önálló bíróságok jelentik a legfőbb védőbástyát.

Ám ilyen támadásokat nem csupán a lengyeleknél és magyaroknál tapasztalni. A bukott osztrák kancellár is valami hasonlóval próbálkozott, de lepattant. Egyszóval nem szabad, hogy Lengyelország iskolát teremtsen.

Die Welt

A jogállamiságot tekinti a lap az egyik fő ütközési pontnak abban az összeállításban, amely sorra veszi, hogy hol mindenütt vár különösen nehéz feladat az új német kormányra (pénzügypolitika, közös európai védelem, környezetvédelem és energia, továbbá migráció). A demokratikus normák érvényesítéséről azt írja, hogy itt főleg Lengyelországgal zajlik kemény ütközet, miután az EU alapjairól van szó. Ám Varsó mögött felsorakozik Magyarország és Szlovénia is, de szintén támogatja Le Pen.

Az új berlini vezetés nem fogja megúszni, hogy ne kelljen viszonylag hamar állást foglalnia a kérdésben. Az Európai Külkapcsolati Tanács egyik szakértője úgy ítéli meg, hogy Scholz várhatóan a merkeli kompromisszumok irányvonalát követi. Csak éppen nem látni, miként jöhetne létre megegyezés, amikor a PiS kifejezetten keresi az összecsapást.

Annál is inkább fel van adva ugyanakkor a lecke, mert a három lehetséges német szövetséges egyáltalán nem egységes ebben a kérdésben. A zöldek számára a jogállamiság saját identitásuk szerves része, ezért itt sokkal kevésbé rugalmasak, mint a leendő kancellár, aki elődjéhez hasonlóan leginkább a boltot igyekszik egyben tartani. Csak éppen azzal a Varsóval szemben, amely mind jobban radikalizálódik.

Le Figaro

A jobboldali lap úgy értékeli, hogy Lengyelország veszélyes játékot űz és így mára a keleti nyitás egykori mintadiákjából fekete bárány lett. A jogállam körüli ellentétek már olyan szintre jutottak, hogy a PiS egyes vezetői a kilépés mellett agitálnak. De hát idáig még egyetlen tagállam sem ment el odáig, hogy kétségbe vonja az uniós jog elsőbbségét.

Jacques Rupnik, a párizsi Science Po cseh származású tanszékvezető professzora, Havel egykori tanácsadója azt mondja: igen súlyos problémákat vet fel, ha valamely tagállamban elveszti függetlenségét az igazságszolgáltatás, amely éppen a tagok közötti vitákban hivatott pártatlan módon dönteni.

De hát mostanra Varsó az egyik fő lázadó lett az EU-val szemben. Az ottani Alkotmánybíróságot a PiS semlegesítette, a Legfelsőbb Bíróságon tisztogatásokat hajtott végre. A hivatalos érvek azonban egyre kevésbé képesek eltakarni, hogy a cél a bíróságok önállóságának felszámolása. Ám a vita már ott tart az európai intézményekkel, hogy komolyan szóba kerül a Polexit, noha az idáig tabunak számított. Az ultrakonzervatív és nacionalista Ziobro-féle párt egyes képviselői megkérdőjelezik még a tagság anyagi előnyeit is.

Rupnik arra figyelmeztet, hogy akárcsak a britek, a lengyelek is követelésekkel álltak elő, belekezdtek egy olyan folyamatba, amelyről azt gondolják, hogy képesek kézben tartani. Csakhogy Cameron is elvesztette Brexit-ügyben az ellenőrzést és ilyesmi most is könnyen bekövetkezhet. Varsó egyre harciasabb hangot üt meg, ami azért újdonság. A szakértő hatalmas kockázatot lát benne.

A vitát lengyel részről csak felerősíti, hogy az ottani jobboldal az unió liberális értékeit veszélynek tekinti a keresztény és konzervatív hagyományok szemszögéből. Ugyanakkor a brüsszeli támogatásról Varsó úgy véli, hogy az jár neki, mert Európa az ország adósa. E logika szerint a Szolidaritás nélkül még ma is állna a Berlini fal, nem lehetett volna legyűrni a szocializmust.

Vagyis amit a lengyelek kapnak, az kompenzálás, mert az országot előbb két totalitárius hatalom rohanta le 1939-ben, majd Jalta is odadobta. Ezek a történelmi előzmények magyarázzák, hogy a lengyel politika számára miért ennyire súlyos kérdés a szuverenitás.

Newsweek

A posztkeresztény jobboldaliság erősödik Közép- és Kelet-Európában – írja vendégkommentárjában a Budapesten dolgozó amerikai vendégtanár, Will Collins, aki több-kevesebb rendszerességgel be szokott számolni a hetilapban magyarországi élményeiről. Mint rámutat, a jobbratolódást világi és nem egyházi tényezők magyarázzák, mindenesetre az ország kivívta az amerikai konzervatívok figyelmét. Ez részben köszönhető a nyíltan jobbos Orbán Viktornak, részben pedig a politikájának, amibe beletartozik a születések számának ösztönzése adókedvezmények segítségével, valamint az egyházi iskolák nagyvonalú állami támogatása.

Az biztos azonban, hogy a régió világiasodik. A Vasfüggöny mögött évtizeden át üldözték a híveket, a mostani fiatal nemzedékek ugyanakkor közönyösek a vallás iránt. Ez a kettő megfosztja az egyházakat politikai életerejüktől. Ugyanakkor a nyugati liberalizmus ezen az égtájon (is) vesztett a vonzásából, és az ideológiai űrt a konzervatív és nacionalista politika töltötte be. Ez pedig újjáélesztette a jelképes kereszténységet.

A jobboldal nem keresztény szimbólumokkal és hagyományokkal kacérkodik, ami arra utal, hogy kész bármilyen romantikus narratívát beállítani a nemzeti-hazafias célok mögé. A Kurultáj pl. a magyarok kereszténység előtti történelmét ünnepli. Nem véletlen, hogy a Fidesz ilyen lelkesen támogatja.

Ellenpontként a liberális Budapest tele van az új kor szellemiségével. A társadalom minden rétege spirituális és ideológiai támaszt keres. A szabadelvűek számára ez megjelenhet a meleg jogok hirdetésében, aki viszont a hagyományok, a jobboldaliság, a nacionalizmus híve, az inkább fordul az új pogányság felé.

Orbán igencsak általánosságokban szokott beszélni a magyar hagyományokról, vagy Európa keresztény örökségéről, ám ez a retorikai bűvészmutatvány a szervezett kereszténység gyengeségének beismerése. De zajlik a kulturális háború, és a keresztény megnyilvánulások leginkább arra hivatottak, hogy megfelelő ruhába öltöztessék a világias, jobboldali politikát.

ITT OLVASHATÓ