2021. november 6., szombat

UTOLSÓ VACSORA? – AZ ÉLELMISZER-ÖNRENDELKEZÉS MOZGALOM PERSPEKTÍVÁI

MÉRCE / FORDULAT
Szerző: FORDULAT
2021.11.05.


A Fordulat 29., az élelmiszer-önrendelkezésről szóló lapszámának megjelenése nem is lehetne aktuálisabb – az alapvető élelmiszerek világpiaci ára évtizedes csúcson van, és tovább emelkedik. Ezt egyfelől olyan egyedi esetek befolyásolják, mint a koronavírus-járvány, másfelől a jelenség egy stabil, általános piaci folyamat része, mely ha illeszkedik a korábbi ciklusok mintájába, csak végzetes természeti és társadalmi pusztítással járó termelési forradalommal tudná újraszervezni magát. Az egyes élelmiszerek drágulásának számos egyéb oka közül az egyik az előállításukhoz szükséges energia drágulása – hiába lesz kevesebb a rezsi, ha a kenyér a kemencehasználat miatt megfizethetetlen, vagy egekbe szöknek az energiaintenzív ipari mezőgazdaságban termelt termények a mezőgazdasági gépek üzemanyagárának emelkedése miatt. Az élelmiszer-ellátás problémái közé tartozik az ún. minőségi éhezés is, ami a jellemzően alacsonyabb árkategóriába tartozó, főleg keményítőtartalmú, tápanyagban szegény ételek fogyasztását jelenti, és Magyarországon nagyjából egymillió embert érint. Mindeközben még mindig szenvedünk a pandémia okozta válságtól, amely egyszerre volt oka és következménye a monokultúrás ipari mezőgazdaságra és a hosszú ellátási láncokra épülő globális élelmiszerrendszer káros működésének.

Ezekre az égető problémákra tudna hosszútávú megoldást kínálni a Fordulat 29. számában több oldalról is elemzett élelmiszer-önrendelkezés – vagy élelem-önrendelkezés, ahogyan a zöld-baloldali mező (és a lapszámban is publikáló Herstory Kollektíva) a közelmúltban újradefiniálta a fogalmat, hogy elvegye annak ipari- és áru jellegét, és a formális gazdasági rendszereken túlmutatóvá tágítsa perspektíváit.

Az élelmiszer-önrendelkezés lényege és célja röviden, hogy a regionális közösségek saját maguk által, ökológiailag tudatos termeléssel vagy rövid ellátási láncokon keresztül jussanak hozzá élelmükhöz, melyet szolidárisan osztanak el egymás közt, miközben a gazdasági demokrácia eszközével biztosítani tudják mind a termelők, mind a fogyasztók számára az érdekérvényesítésüket, közösen kialakítva a saját mezőgazdasági politikájukat...

TELEX NEKED #35: VIBRÁTOROK, BETONOZOTT ERDŐK, KÖTELEZŐ MASZK ÉS OLTÁS

TELEX NEKED
Szerző: ÁCS BORI
2021.11.06.


Ez itt a Telex heti hírlevele az október 28. és november 3. közötti fontosabb történésekről. Aki már csütörtökönként szeretné megkapni a Telex Neked hétösszegző hírlevelet, netán szívesen tudna meg titkokat a telexesekről az Ezek vagyunk mi interjúsorozatban, az kicsit lejjebb megtalálja a linket, amire kattintva feliratkozhat.


Ács Bori vagyok, a Telex gasztronómiai cikkeiért felelős újságírója. Több mint tíz éve foglalkoztat megszállott módon az evés, a főzés, a receptek, mindezek története, evolúciója és kultúrája. Ahogy én változom, velem együtt fejlődik az is, ahogy egy ételt elkészítek, ezeket a történeteket írom meg, hogy a következő héten ismét változtassak valamit. A héten épp egyik kedvenc zöldségemről írtam, a karfiolról, amit nem szabad szétfőzni, kivéve, ha mégis szükséges. Amikor épp nem főzök, akkor is eszem, és keresem a legjobb pho-, kenyér- vagy humuszlelőhelyeket az országban, vagy régi szakácskönyvekre vadászok antikváriumokban. Máskor századszor is újragyúrom a szilvásgombóc tésztáját vagy átturmixolom a humuszt, ezekben a pillanatokban pedig három gyereket terelgetek épp karanténba zárva, enyhe koronavírussal és tompa ízlelőbimbókkal. Egy olyan sötét hetet foglalok össze, amibe egy téli óraátállítás, a napfény eltűnése és a halottak napja is beleesett, ráadásul leégett kedvenc Tamási fürdőm teteje is, és amelyben a hírek ugyanúgy koronavírustól terheltek, mint saját szervezetem...

MAFLÁS #2 | GREGOR BERNADETT: MÁR NEM AKAROK SENKINEK SE MEGFELELNI...

MAFLÁS
Szerző: CSERNUS IMRE
2021.11.05.



Jelen és múlt, harmónia és kételyek.
Csernus Imre e heti vendége a Maflásban, Gregor Bernadett. Ahogy a művésznő fogalmaz: "Olyan harmonikus és nyugodt időszakát élem az életemnek, amikor végre minden a helyére került. Már nem akarok senkinek se megfelelni, mindenfajta külső máz és megfelelési kényszer leomlott rólam." Azonban megosztja a beszélgeté során azt is, hogy korábban nem mindig volt rendben önmagával: "A Színművészetin még inkább elvették az önbizalmamat. Rengeteget kiabáltak velem, hogy tehetségtelen és kövér vagyok, romokban hevert az önbecsülésem. Sajnos a rendezők között is máig bevett szokás, hogy szavakkal ostorozzák a színészeket, így próbálják meg jobb teljesítményre sarkallni. Nálam ez nem működik, szerintem legyet is cukorral lehet fogni." Az, hogy a doki mi mindenre világított rá a beszélgetés során, a fenti videóból kiderül!


PSZICHIÁTERHEZ VAGY FÁT ÖLELNI KELL KÜLDENI AZ ÖKOSZORONGÁSOS KISMAMÁT?

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.11.06.


Az élettelen dolgok, (…) abból a szempontból nem élettelenek, hogy átlényegülnek általunk. Tehát amikor én attól félek, hogy a Föld meg fog halni, akkor az tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egy klasszikus szorongás, és ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy a Föld halálától félek, vagy attól, hogy a kutyámat elüti valami, vagy rám esik egy virágcserép. A hagyományos pszichológiai szemlélet a szorongást úgymond egy ilyen légüres térben értelmezi, és azt mondja, hogy megszüntetendő. Ez a fajta öko szemlélet pedig azt mondja, hogy igenis releváns ebben az ökológiai kontextusban, hogy valaki mire milyen érzéseket tesz, és ez (…) nagyon sok tekintetben a pszichológiában egy paradigmaváltást indított el – mondta Dúll Andrea az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szeptemberben indult környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzés, a G7 Podcast e heti adásában Dúll Andreával, az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) igazgatójával és Varga Attilával, habilitált egyetemi docenssel, az intézet munkatársával ennek kapcsán a szakról és a klímaváltozás és a környezet pszichológiai vonatkozásairól beszélgettünk.

Dúll szerint annak a tudatosodása, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra, már egy külön pszichológiai jelenség. „Ez (…) éppen hogy az új fejlemények egyike, az új és gyors és nagyléptékű fejlemények egyike. Hasonló léptékű és hasonló jelentőségű egyébként, mint maguk a klímaváltozáshoz kapcsolódó egyéb jelenségek” – mondta.

Szerinte legalább három szinten nagy dolog ez a pszichológiai változás. Egyrészt a fiatalok, amikor ezekről a pszichológiai jelenségekről beszélnek, akkor ezt összekapcsolják a klímaváltozással kapcsolatos jelenségekkel. Ez önmagában a pszichológia számára egy kérdés, egy probléma, amivel foglalkozni kell. De nemcsak a fiatalok, hanem mások is valamilyen módon felismerik ezt. Végül pedig az is egy pszichológiai kérdés, hogy ebből hogyan lehet képzés. Tehát, hogy mit ismert fel a pszichológia mint tudomány, és mit fog tudni ezzel kezdeni.

Dúll azt a történetet hozta fel erre példaként, amikor az egyik kollégájuk jelezte, hogy hozzá fordult egy kismama, aki ökoszorongást élt át, és azt kérdezte, hogy mit kezdjen vele, milyen fajta terápiás beavatkozásokat hajtson végre. Egy nagyon izgalmas vita alakult ki és gyűrűzött tovább a képzésen kívülre, hogy most végül is akkor fát kell öleltetni vele, vagy pedig el kell küldeni pszichiáterhez, és mindenféle gyógyszerrel kell őt kezelni.

"És ugye ez a két véglet, ami között például egy ilyen fajta képzésen, például egy klinikai pszichológus, ökológiai szemlélettel megtalálja azt, hogy éppen annál az aktuális hölgynél az ökoszorongás egy fedőtünet, vagy éppen az a lényeg, amin el lehet indulni bizonyos jelenségeknél. De ehhez nem elég feltétlenül csak a klinikai vagy a tanácsadói tudás"

– mondta Dúll, aki szerint ehhez a rendszerszemlélet szükséges, amit a képzésen igyekeznek átadni...


SELYEMUTAKKAL ÉPÍT VILÁGURALMAT KÍNA – AZ ELMÚLT 500 ÉV EGYIK LEGFONTOSABB POLITIKAI ÁTALAKULÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2021.11.05.


„Kína az egyetlen ország, amelynek globális geostratégiai elképzelése van” – egy korábbi német külügyminiszter félelemről és tiszteletről tanúskodó mondata kiválóan foglalja össze Peter Frankopan új könyvét. A brit sztártörténész előző kötetében a selyemutak lebilincselő történetét elmesélve mutatta meg, hogy a világ szíve évszázadokon keresztül a Földközi-tenger keleti medencéje és a Csendes-óceán közötti térségben dobogott. A most megjelent Új selyemutak pedig a Kolumbusz Kristóf útja óta legfontosabb világpolitikai átrendeződést mutatja be: az elmúlt évtizedekben megizmosodott Kína gigantikus beruházásokkal láncolja magához Eurázsiát. Recenzió...

ÍGY FOSZLOTT SZÉT A KORMÁNYZATI KÖDÖSÍTÉS A PEGASUS-ÜGYBEN

DIREKT36
Szerző: PANYI SZABOLCS
2021.11.05.


Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.


A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöki posztját betöltő Kósa – az alábbi videóban látható – kijelentése több szempontból is jelentős fejlemény. Egyrészt Kósa nyilatkozata ellentmondott az elmúlt hónapok kormányzati kommunikációjának.

Másrészt, és ez a lényegesebb fejlemény, egészen Kósa nyilatkozatáig a Pegasus-ügyön dolgozó újságíróknak csak a célpontokról, illetve magának az eszköznek a technikai működéséről voltak információi. Az azonban hónapokon át nem derült ki, hogy ki rendelhette meg a Pegasus magyarországi célpontjainak megfigyelését. Több közvetett bizonyíték utalt arra, hogy a magyar állam áll a megfigyelések mögött, amit Kósa csütörtökön megerősített.

Bár a kiberfegyvernek minősülő izraeli eszközt – mely hozzáfér egy mobiltelefon összes adatához, sőt azt lehallgatókészülékké tudja változtatni – tucatnyi más európai uniós országban is használják, az EU-n belül eddig csak Magyarország esetében merült fel, hogy a kormánynak politikai okból kellemetlen célpontok ellen is bevetették.

Másrészt, és ez a lényegesebb fejlemény, egészen Kósa nyilatkozatáig a Pegasus-ügyön dolgozó újságíróknak csak a célpontokról, illetve magának az eszköznek a technikai működéséről voltak információi. Az azonban hónapokon át nem derült ki, hogy ki rendelhette meg a Pegasus magyarországi célpontjainak megfigyelését. Több közvetett bizonyíték utalt arra, hogy a magyar állam áll a megfigyelések mögött, amit Kósa csütörtökön megerősített.

Bár a kiberfegyvernek minősülő izraeli eszközt – mely hozzáfér egy mobiltelefon összes adatához, sőt azt lehallgatókészülékké tudja változtatni – tucatnyi más európai uniós országban is használják, az EU-n belül eddig csak Magyarország esetében merült fel, hogy a kormánynak politikai okból kellemetlen célpontok ellen is bevetették...

ÁTLÁTSZÓ: MUTYIMONDÓ - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.11.05


444: Kósa Lajos nyíltan beszélt arról, hogy a kormány használja a Pegasust


Mióta július közepén kiderült, hogy 2018 óta több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal, a kormány nem ismerte el egyértelműen, hogy a magyar szolgálatok használják a szoftvert. De Kósa Lajos csütörtökön, Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatása után, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként kimondta, hogy a belügy szerezte be a szoftvert.

24.hu: Külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást, Kövér László titkárságáig vezetnek a szálak

Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy, elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz, a külföldről támogatott szervezetek listájára mégsem került fel. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határon túli.

Hvg: A Rózsadombon lesz a központja a mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő alapítványnak

Fél évvel a hivatalos bejelentés és egy hónappal a kuratóriumi tagok nyilvánossá tétele után, október 27-én bejegyezték a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t az államtól átvevő Jövő Nemzedék Földje Alapítványt. A szervezet székhelyét 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton jegyezték be.

Magyar Hang: 700 milliót kér a kormánytól a tenisz szövetség

A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) egy önellenőrzés nyomán 710 millió forintos támogatást igényel a kormánytól – közölte az MTI. Az MTSZ honlapja szerint az elnökség 2016 és 2020 közötti évekre vonatkozóan rendelt el áfa-önellenőrzést, mert „alapos gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy a szövetség korábbi vezetése nem megfelelően számolta el és fizette be az áfát”. A könyvvizsgálók több mint 710 millió forint befizetendő összeget állapítottak meg, ám mivel az MTSZ-nek erre nincs fedezete, a kormányhoz fordul segítségért.

Alfahír: Ingyen játszanák ki az állami tulajdonban lévő sportlétesítményeket, több törvényt módosítanak emiatt

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea egy olyan törvénycsomagot terjesztett az Országgyűlés elé, amelynek az egyik eleme meglehetősen furcsa módon módosítaná a sportról szóló törvényt. A sporttörvény 64. paragrafusában eddig az szerepelt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előzetes egyetértésével adhatók ingyenesen önkormányzati tulajdonba. A javaslat szerint ezután kikerül az önkormányzati szó, vagyis nincs megnevezve, hogy kinek adható ingyen oda az állami vagyon

„MALACCAL ÉS LIBÁVAL LAZULOK” - BESZÉLGETÉS TÓTH KRISZTINÁVAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: LOVÁSZ ANDREA
2021.11.05.


Írt több rövidpróza- és verseskötetet, egy regényt, drámákat, tárcákat, jelentős műfordító, kapott számtalan díjat, 16 nyelvre fordították le a műveit, társszerzője egy irodalomtankönyv-családnak, és a 2003‑ban megjelent A londoni mackók óta a hazai gyerekirodalomnak is meg­határozó szereplője.


Felnőtt- és gyerekirodalom viszonya korántsem problémamentes. Többször beszéltél róla, hogy nincsenek írók meg írónők, pontosabban ez nem kellene hogy kérdés legyen. A gyerekirodalommal foglalkozók szerint gyerek-felnőtt cezúra sem kellene hogy létezzen, hiszen az adott mű minőségét nem ez határozza meg. Ám gyakorlati és normatív szempontból is léteznek olyan művek, amelyeket gyerekek olvasnak, illetve gyerekeknek szánunk. A célközönség mennyire határozza meg, miről és hogyan írsz?

– Amikor gyerekeknek írok, általában a saját gyerekeimet képzelem magam elé, gondolatban nekik beszélek, nekik mondom a mesét. Gyakran előfordul, hogy a leírt mesék tulajdonképpen a rögzített változatai a korábban szóban elmondott, rögtönzött történeteknek. Amikor „felnőttprózát” írok, akkor soha nem gondolok a feltételezett olvasóra, vagyis olyankor nem valakinek beszélek, hanem magamban. Olyankor csak befelé figyelek. Ez egy kicsit másfajta működés, mint a gyerekeknek szánt műveknél. Az viszont fontos, hogy az én személyiségemben, belül, nincs semmiféle cezúra, vagyis ebben az értelemben a felnőttműveimben is ott van az elfogulatlan, szemlélődő gyerek, de ott van nyilván a felnőtt tudása is. A gyerekkönyvekben hasonlóképpen, csak ott a gyermeki szemlélet a domináns. Általában olyasmiről írok, ami a gyerekeimmel szóba kerül, vagy olyasmiről, ami engem magamat is foglalkoztatott gyerekként. Mert abban biztos vagyok, hogy a műveinkben az összes életkorú énünk ott van egyszerre. A kisgyerek és az öreg is. Én különben is elég különös viszonyban vagyok az idővel: évtizedekkel korábbi eseményekre is élénken emlékszem, és a tapasztalatok, élmények nem egymásra rétegződnek, hanem szinte párhuzamosan vannak jelen a memóriámban. A gyerekkorom sincs olyan nagy távolságra, hogy ne tudnék azonosulni a hat- vagy nyolcéves kori magammal és más hat- vagy nyolcévesekkel. A könyv tehát, amit ennek a korosztálynak, vagyis a saját gyerekemnek írok, az én egykori énemet is feléleszti és működésben tartja...


A MAGYAR MÉDIARENDSZER VAN A LEGROSSZABB ÁLLAPOTBAN - URBÁN ÁGNES A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: Klubrádió / MÉRŐ VERA
2021.11.04.



Urbán Ágnes közgazdász, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója volt a reggeli személyben Mérő Vera vendége 2021. november 4-én, és arról beszéltek, hogy négy országban - Románniaában, SZlovákiaában, Csehországban és Magyarországon - vizsgálták a médiarendszerben beállt változásokat, a politika és a kormány befolyását, az újságírók helyzetét. Ennek tapasztalatairól volt szó. 

A kutatás összefoglalója elolvasható itt: https://mertek.eu/2021/10/29/magyar-m... 
A teljes jelentés angolul: https://mertek.eu/wp-content/uploads/...

MIÉRT MENNEK EMBEREK FORGALOMMAL SZEMBEN AZ AUTÓPÁLYÁN?

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2021.11.06.



Három napon belül hárman is szabálytalanul használták az M30-as autópálya új, körülbelül 58 kilométeres szakaszát, amelyre több helyen is körforgalomból lehet fel- és lehajtani. A helyi pályamérnökség vezetője szerint számítani lehetett ezekre az esetekre, persze arra nem, hogy valaki szembefordul a menetiránnyal, miután észlelte, hogy nem az úti célja felé halad. Hozzá kell szoknunk a hasonló jelenségekhez? Mivel lehet kivédeni a frontális ütközést, és mire számíthatnak az érintett autósok?


Másfél héttel az átadás után feltűnően enyhe a forgalom az M30-as autópálya Miskolc és Encs közti szakaszán, legalábbis az M3-ashoz képest, ahol Budapestet elhagyva egymást érik a szabálytalanul előző kamionok, az utánfutós autók és furgonok nem tartják be rájuk vonatkozó 80 kilométeres sebességkorlátozást, és sokan a belső sávban felejtik magukat, miközben a külső szinte üres. Aki nem használja rendszeresen a magyar autópályákat, talán a haját tépi ezek miatt, de a felsorolt szabálysértésekben közös, hogy a rendőrség néhány éve kifejezetten utazik rájuk, miközben közvetlen balesetveszélyt általában nem okoznak.

Van viszont egy egyre gyakoribb helyzet, amit lehetetlen megszokni:

egyre többen tévesztik el a menetirányt és hajtanak fel valamelyik autóútra vagy autópályára a forgalommal szemben, esetleg megfordulnak, majd mennek néhány kilométert a forgalommal szemben, mielőtt lehajtanak valahol.


Az október végén átadott M30-ason az első napok váratlanul eseménytelenek voltak Kopcsó Gábor, a Magyar Közút Zrt. helyi mérnökségvezetője szerint, akivel a diszpécserközpontban beszélgetünk. Előttünk összesen 28 útfigyelő kamera képét mutatják a monitorok, mindenről videó készül, amelyet egy hónapig megőriznek, és ha kell, átadnak a rendőrségnek...



A BUDAI VÁRBAN ZAJLÓ GIGABERUHÁZÁSOK ELLEN TILTAKOZTAK A CIVILEK

MÉRCE
Szerző: CZÉKMÁN BENDEGÚZ
2021.11.05.


Demonstrációt tartott ma délután a budai várban tervezett nagyberuházások ellen a Huszonkettesek Építész csoport és a STOP Kiemelt beruházások Akciócsoport. A tüntetés apropóját a Várban évek óta zajló építkezések adták melynek keretein belül újjáépül a Szent György téri József főhercegi palota és a Honvéd Főparancsnokság, kibővítésre kerül a Levéltár épülete, kialakításra kerül a Pénzügyminisztérium új székháza a Szentháromság téren és egy újabb mélygarázs is létesül a vár területén.

A Nemzeti Hauszmann Program keretein belül zajló építkezésekben közös, hogy azok „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokként épülnek, ami lehetőséget ad a kormánynak, hogy a helyi önkormányzatok és hatóságok bevonása nélkül, kormányrendeletekben határozzon a megvalósításukról. Legyen szó a Groupama Aréna korszerűsítéséről, a Kopaszi-gáton létesített luxusstrandról vagy éppen a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusszáról, a kormány számos nagy botrány kiváltó ügyben élt a kiemelt beruházássá minősítés eszközével, annak érdekében, hogy a társadalmi ellenállás ellenére is megvalósíthassa a számára fontos projekteket.

A budai várban összegyűlt civilek a kiemelt beruházások rendszerének építészeti szakértelmet és civil társadalmi érdekeket mellőző elemei, az építkezésekkel járó várható zöldfelület-csökkenés és a Várnegyed ” hatalmi szimbólumként történő átalakítása, irodai munkahelyek létesítése, a jövő nemzedékét súlyosan terhelő emlékezetpolitikai pénzköltés” ellen tiltakoztak. Emellett felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul állítsa le rendeleti úton megkezdett várbeli beruházásokat...

KÓSA A SZÁRNYAS LOVON

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.11.05.


...Azt eddig sem hitte senki, hogy a magyar kormány helyett az Üdvhadsereg rézfúvós zenekara figyelte meg azokat, akiknél megtalálták a Pegasus nyomait, de egészen tegnapig hivatalosan le lehetett tagadni. Most Kósa bevallotta a rengeteg eszével, így már nem mondhatja Szijjártó, hogy ő semmiről sem tudott – illetve, az a különös, hogy mondhatja – és talán még igazat is fog beszélni, mivel nagyon is elképzelhető, hogy nem az ő hatáskörébe tartozó szolgálat használta az eszközt (bár izgalmas lehetett Izraelből beszerezni a magyar külügy megkerülésével – izgalmas és lehetetlen).

De lássuk magát a hírt, éspedig az MTI-ből, ne mondja senki, hogy elferdítettük.

„Budapest, 2021. november 4., csütörtök (MTI) – Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat – mondta Kósa Lajos (Fidesz), a bizottság csütörtöki, zárt ülése után újságíróknak.

A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja – így az ellenzékiek is – betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad.

Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban „senki nem fog konkrét választ kapni”, mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. Tájékoztatása szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait.

Kósa Lajos hozzátette: ezek az adatok csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt.

Hangsúlyozta: a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de – mint mondta – ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.
” (MTI)

Szegény, szegény Kósa, nem volt neki elég a ringó vállú csengeri viola, aki úgy átverte, mint azt a bizonyos matériát szokás a palánkon, még most is azt hiszi, hogy nem mondott semmi különöset. Holott nem véletlen az, hogy a nála azért agyafúrtabb Varga Judit állandóan megkerülte ezt a kérdést: ő, aki engedélyt adott a megfigyelésekre, pontosan tisztában van a döntéseinek súlyával: pont emiatt soha nem mondott annál többet, hogy Magyarországon minden ilyesmi legális keretek között zajlott és zajlik. Ez különben igaz is, csakhogy ami ma törvényes, nem biztos, hogy holnap is az lesz. Ma utólag is lehet legalizálni bármilyen megfigyelést, de ez egy abnormális állapot.

Ráadásul egy ilyen kiberfegyver beszerzése önmagában előre megfontoltságot jelent: a magyar állam szervei nem azért vásárolták meg, hogy vajas kenyeret kenjenek vele vagy megtalálják a segítségével a Doom rejtett pályáit, Azért vásárolták meg, hogy titokban bevessék a polgárok ellen (nem mellesleg: kezd úgy kinézni, hogy jóval több alkalommal figyelték vele a saját híveiket, barátaikat, mint a velük szemben állókat). És Kósa ezt bevallja hirtelen felindulásból...

ITT OLVASHATÓ

MI HASZNA A KORONAVÍRUS ELLENI OLTÁSNAK, HA ÚGYIS ELHALVÁNYUL AZ IMMUNITÁS?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.11.05.


A jelenleg uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta fertőzőbb, mint az eddigiek, és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket. Egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: vajon mennyire hatékonyak és mitől védenek meg a vakcinák?

Újabb szomorú mérföldkőhöz érkezett a világ: a 2019 novemberében Kínában felfedezett első esetek óta idén november elejére átlépte az ötmilliót a koronavírus-járvány dokumentált halálos áldozatainak a száma, és a szám naponta átlagosan 6-7 ezerrel nő. Habár részben a vakcinációnak, részben az új terápiás eszközöknek köszönhetően a halálozási adatokat mutató görbe globálisan laposodásnak indult, régiónként és országonként továbbra is érzékelhetők hatalmas kiugrások és óriási eltérések. Az esetszámok továbbra sem csökkennek: napokon belül elérjük a 250 milliós számot, ami naponta több százezerrel nő. A hivatalos számok ráadásul a valóságban még magasabbak lehetnek: az Economist egyenesen úgy becsüli, hogy a halálozási adatok inkább közelítik a 17 milliót, vagyis a többlethalálozás több mint háromszorosa lehet a dokumentált adatoknak.

Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a jelenleg a világban uralkodó SARS-CoV-2 vírusvariáns, a delta az eddigieknél fertőzőbb és gyorsabban okozhat súlyosabb tüneteket, egyre kevésbé látszik, mikor érhet véget a járványhelyzet. Adódik a kérdés: nem laboratóriumi körülmények között vajon mennyire hatékonyak és mitől is védenek meg a vakcinák, és a nemzetközi körkép alapján mire számíthatnak az oltottak és az oltatlanok a Kárpát-medencében az egyre jobban durvuló negyedik hullámban, főleg úgy, hogy jelenleg Magyarországon a legmagasabb a vírus reprodukciós rátája...

SZABAD SZEMMEL: MÁRKI-ZAY AZ ELLENZÉK UTOLSÓ REMÉNYE ORBÁNNAL SZEMBEN KÜLFÖLD ORBÁN VIKTOR MÁRKI-ZAY PÉTER - A LE MONDE RÉSZLETES PORTRÉT KÖZÖLT A MINISZTERELNÖK-JELÖLTRŐL

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.11.06.


Le Monde


Az újság úgy mutatja be Márki-Zay Pétert, mint az ellenzék utolsó reménységét Orbán Viktorral szemben. De ő maga is azt gondolja, hogy rajta kívül nincs senki, aki meg tudná verni a miniszterelnököt. Azt ígéri, ha győz, vége az illiberalizmusnak, vagyis annak a hibrid demokratikus rendszernek, amely egyre jobban elterjedt a világban. Célja nem csekély, hiszen helyre akarja állítani a jogállamot.

A felmérések igen szorosra veszik az esélyeket egy olyan országban, ahol 12 év alatt fokozatosan lerombolták az ellensúlyokat. A vetélytárs elismeri, hogy a feladat óriási, hiszen sajtó 90 százaléka ellene dolgozik, viszont mint mondja, nem is nehéz, hiszen ő jobboldali, keresztény. Lehet azért támadni, mert sok gyereke van és vasárnaponként templomba jár? – kérdezi. Viszont Európa-barát és korrupcióellenes.

Budapesten elég csak kimenni az utcára és rögtön szembeötlik, hogy a terv elérése nem lesz sétagalopp. A hirdetőtáblák tele vannak azzal: „Állítsátok meg Márki-Zayt!” Az ellenfél azonban úgy véli, hogy a publicitás a javára válik, hiszen csak még többen ismerik meg. A kampányát adományokból kívánja finanszírozni.

Bizalmatlanul viszonyul a pártokhoz. Azt fejtegeti, hogy együttműködik az ellenzéki erőkkel, de nem bízik bennük, mert biztos, hogy lesznek árulók a soraikban, akik Orbánt segítik majd az igen hevesnek ígérkező kampányban.

A jelölt készül a küzdelemre - a maga módján: nem alakított ki átfogó koncepciót, inkább a helyenként agresszív és populista hangra épít. Tapasztalt marketingesként azt vallja, hogy sokkolni kell, mert akkor a jelenlegi médiaviszonyok közepette is átmennek az üzenetei. A köztévé és –rádió teljes mértékben bojkottálja, ezért nem habozik, ha övön aluli ütést kell bevinni. Így pl. amikor azzal vádolta meg Orbán fiát és a fél kormányt, hogy az meleg. Szerinte így kell válaszolni a gyűlölethadjáratra. Annál is inkább, mert hatalombarát orgánumok azzal gyanúsították meg a feleségét, hogy az bábaként egy újszülött haláláért felelős.

Márki-Zay katolikusként is a világi állam híve. Törekvései között szerepel az euró mielőbbi bevezetése, csatlakozás az Európai Ügyészséghez és a jogállam tisztelete. Továbbá szeretne belépni az Európai Néppártba, ennek érdekében kész pártot alapítani.

FAZ

„Ezzel a Sorossal csak a baj van!” - ironizál a német jobboldali lap, hozzátéve, hogy a befektetőnek nemigen akad párja a világon, ugyanakkor 91 éves kora ellenére is igencsak megosztó személyiség. Egész élete tele van ellentmondásokkal, kezdve onnan, hogy filozófusnak készült, miután a háború után elhagyta Magyarországot és Londonban Karl Poppernél tanult. A végén mégis tőzsdeguru lett belőle.

És bár fizikailag már nincs a legjobb állapotban, harci szelleme töretlen. A minap szakított a hagyományokkal és a Wall Street Journalben megjelent kommentárjában nekiment az egyik legnagyobb alapkezelőnek, a BlackRocknak, amiért az jelentős üzleteket tervez Kínában. Úgy véli ugyanis, hogy a terv nemzetbiztonsági kockázatokkal jár az Egyesült Államok és más demokráciák számára.

Egész életét keretbe foglalta a politika és a pénz. A vagyona akkora, hogy attól eláll az ember lélegzete: 8,6 milliárd dollár. De pont az anyagi alapjait használja arra, hogy beleszóljon a politikába, immár 40 éve. Ehhez létrehozta a Nyílt Társadalom Alapítványokat, amelyek szerte a világon liberális, vagy annak vélt szervezeteket segítenek anyagilag.

Ugyanakkor nem kíméli azokat, akik más véleményen vannak, bár önmagáról azt állítja, hogy önzetlen filantróp. Ám nagyon úgy néz ki, hogy nem a megegyezés szándéka vezérli, a maga igaza hajtja. Kidolgozott egy elméletet, amiről hozzáértők azt mondják, hogy nem túl mélyenszántó, de a lényeg az, hogy a befektetéshez jó szimat kell, vagyis az időzítés roppant fontos.

Egykoron pillanatok alatt meggazdagodott, csak az egymilliárd dollárt hozott neki, hogy tabudöntögetőként kihívta a brit fontot és felülkerekedett a legendás Angol Nemzeti Bankon. Nemrégiben 18 milliárd dollárt testált rá a Nyílt Társadalom Alapítványokra, de ebbe belejátszhatott, hogy rengeteg adó megfizetését spórolta meg ily módon.

Mintha az isten is arra teremtette volna, hogy ellenfél legyen. Orbán Viktor – belpolitikai megfontolásokból – ellenséget csinált belőle. De ettől még Soros szívesen belemegy heves csörtékbe, alapállása az, hogy egymaga szembeszáll akár az egész világgal is.

Ám újabban sokszor tévesen méri fel a helyzetet és különösen bánthatja, hogy az alapítványánál nagy a morgolódás, mert a munkatársak más stratégiát tartanának jónak. Lehet, hogy az üzletember azt remélte: hajlott korára már békésebb vizeken navigálhat, ám a kép nem ezt támasztja alá.

Die Welt

Magyarországon szinte lehetetlen menedéket kapni, Orbán Viktor most viszont felkínálta, hogy kormánya folyosót nyit a Nyugat számára, ha az magyar területeken keresztül akar migránsokat befogadni. A közrádióban úgy fogalmazott: ha szükségetek van rájuk, vigyétek őket. Arról is beszélt, hogy a bevándorlók behurcolják a vírus különféle változatait, bizonyítékkal azonban nem szolgált.

A jobboldali lap emlékeztet arra, hogy a jobboldali nacionalista politikus kerítést emelt a déli határon. Ugyanakkor akit fülön csípnek, mert illegálisan lépett be az országba, azt minden teketória nélkül átrakják a szerb oldalra, noha jogvédő szervezetek és az UNHCR szakértői jogsértőnek tartják a módszert. Az EU szerint a magyar menedékpolitika ellentétes az európai és a nemzetközi joggal. Emiatt Magyarország ellen több szerződésszegési eljárás is folyamatban van.

Der Standard

Kósa Lajos beismerése után a lap budapesti tudósítója azt írja, hogy Magyarországon valószínűleg tucatnyi újságírót, jogászt, médiatulajdonost és ellenzéki politikust hallgattak le az izraeli kémprogram bevetésével. A hatalom több hónapi hallgatás után vallotta be, hogy szolgálatba állította a programot, márpedig ily módon alighanem az egyetlen uniós tagállam, amely nem csak megvette a megfigyelésre szolgáló eszközt, hanem sokszor alkalmazta is olyanok esetében, akikre a büntetőjogi gyanú halvány árnyéka sem esett.

Az áldozatok között bizonyítottan voltak magas rangú állami tisztségviselők, akik azért váltak gyanússá, mert nem tanúsítottak kellő hűséget az Orbán-rezsim iránt. Pl. Aszódi Attila, aki államtitkárként a paksi bővítésért felelt, ám a hírek szerint Moszkva elégedetlen volt vele, ezért kegyvesztett lett Orbánnál. Vagy a fotós Németh Dániel, aki egy oligarcha luxusjachtjának fedélzetén lefényképezte Szijjártó Pétert az Adrián.

Ugyanakkor továbbra is tisztázatlanok a részletek az egész megfigyelési história kapcsán. Pintér Sándor nem válaszolt a parlamenti bizottságban arra, hogy ki állította rá a szolgálatokat minden gyanú felett álló emberekre.

Die Presse

Az Európai Bíróság elnöke szerint az egész EU-t bedöntheti a közösségi jogot ért támadás, az unió válaszút elé került. Koen Lenaerts Hágában, a Nemzetközi Európa-jogi Szövetség tanácskozásán szólalt fel, és arra figyelmeztetett, hogy több országban is kétségbe vonják az EUB jogkörét, valamint a közösségi jog elsőbbségét, ráadásul nem csak politikusok és sajtóorgánumok, hanem bíróságok is, beleértve egyes alkotmánybíróságokat is.

A helyzetet igen komolynak minősítette, rámutatva, hogy az unió alapjai kerültek veszélybe. Az egész európai terv túlélése forog kockán, hangsúlyozta, amivel kimondatlanul is arra utalt, hogy a lengyel kormány és a híveivel teletömött Alkotmánybíróság célba vette a bírák függetlenségét.

Közvetve kitért arra is, hogy a lengyel fejlemények folytán az EU a legsúlyosabb válságát éli át a Brexit óta. Úgy fogalmazott: az igazságszolgáltatás kialakítása kétségtelenül nemzeti hatáskör, ám az Európai Bíróság következetesen kitart amellett, hogy függetleneknek és pártatlanoknak kell lenniük azoknak a helyi bíróságoknak, amelyek az uniós jog alapján ítélkeznek.

A luxemburgi testület egyébként e hó 23-án fontos döntést tesz közzé a magyar bírói függetlenség ügyében.

Die Zeit


A kemény pénzügyi szankció előbb-utóbb jobb belátásra kényszeríti Lengyelországot. Ezt jósolja a berlini Jacques Delors Központ egyik szakértője, aki szerint azonban nem is az immár napi 1,5 millió eurós bírság a lényeg, hanem hogy az ország fogadja el az Európai Bíróság ítéleteit, állítsa helyre a bíróságok önállóságát és ne vonja kétségbe a közösségi jogrendet.

Thu Nguyen szerint az ellentétek már odáig jutottak, hogy a politikai nyomás egymaga nem segít. De a kemény büntetés hatására egy vagy két hónapon belül várhatóan megtörik a PiS ellenállása, mert ennyi pénz elvesztése egy bizonyos ponton már fáj. Azt nem teheti meg a Morawiecki-kabinet, hogy nem fizet, mert különben levonják az összeget az országnak járó támogatásokból.

A szakember ugyanakkor nevetségesnek tartja azt a lengyel fenyegetőzést, hogy Varsó csökkenti a tagsági hozzájárulását, hiszen az ország többet kap a közös kalapból, mint amennyit oda befizet. Viszont nem lenne jó, ha Lengyelország iskolát teremtene, hiszen egyes államok már most sem akarják betartani az alapvető megállapodásokat és úgy tüntetik fel, mintha az EU elő akarná írni nekik, miként alakítsák ki a demokráciát. Noha az igazából azt akarja elérni, hogy senki se vonhassa ki magát bizonyos szabályok alól.

A Bizottság ebben a kérdésben meglehetősen következetes álláspontot foglal el. Az EUB döntései, Brüsszel országspecifikus ajánlásai, a kötelezettségszegési eljárások, mind-mind azt szolgálják, hogy Lengyelország csinálja vissza a jogi reformot és tisztelje a jogállami elveket. Ebben nincs semmi új az unió részéről és nem is lehet zsarolásnak tekinteni.

Ugyanakkor igen rossz üzenete volna, ha az a látszat keletkezne, hogy Varsó minden engedmény nélkül hozzájuthat az újjáépítési alaphoz. Az érvényes mechanizmus egyébként olyan, hogy az első lépcsőben a teljes összeg 13 %-át fizetik ki, de ha az utána következő másfél évben a lengyelek nem teljesítik a politikai feltételeket, akkor az első részt is vissza lehet tőlük követelni. Ami 3,1 milliárd eurót jelent, tehát még keményen érintené a Jog és Igazságosságot, mint a napi másfél millió.

Brüsszelnek azonban nem szabad engednie, mert az nem megy, hogy egy ország tag, ám közben leépíti a független igazságszolgáltatást. Itt nem lehet szó semmilyen alkuról. De ennek érdekében be kell szállnia a küzdelembe más tagállamoknak is, főként a németeknek és a franciáknak.

Az elemző megdöbbentőnek tartja Merkel ötletét, hogy a jogállamról az Európa jövőjéről zajló társadalmi vitákon egyeztessék a nézeteket. Hiszen ha az unió komolyan veszi magát értékközösségként, és fenn kívánja tartani működőképességét, akkor ragaszkodnia kell saját jogrendjéhez, mert az szerencsére útjában áll az egyes országokban jelentkező demokráciaellenes törekvéseknek.

Le Monde

Ivan Krasztev arra figyelmeztet, hogy a lengyel kilépés könnyen bekövetkezhet véletlenül is, ha önjáróvá válik és elszabadul a folyamat. A neves bolgár politológus úgy véli, hogy Varsó és az EU ellentéte mögött a lengyel belpolitika húzódik meg. A társadalom erősen megosztott, folyik a kulturkampf. A konzervatívok számára kulcskérdés a nemzeti szuverenitás, de mintha nem ugyanazon a nyelven beszélnének, mint a liberális ellenzék.

A kormány – akárcsak Magyarország - a nemzetek Európája mellett kardoskodik, tehát gyakorlatilag közös piacot akar, ám az nem avatkozhatna be a tagok belügyeibe. A szuverenitás védelme magában foglalja, hogy odahaza a hatalomnak erős jogosítványai legyenek, ám ez azzal fenyeget, hogy odalesz az igazságszolgáltatás függetlensége. Az unió ezzel szemben a polgárok és a vállalkozások szabadságát és jogait igyekszik megvédeni. Brüsszelnek a politikai felől közelítve kellene megoldania a kérdést.

Eközben egyes vezetők úgy állítják be, hogy az EU új gyarmatosító hatalom, vagyis rájátszanak a nacionalizmusra. Azzal vádolják a liberálisokat, hogy azok elárulják a nemzeti érdekeket, a másik oldal ezzel szemben úgy látja, hogy a kormány semmibe veszi a lakosság akaratát, mármint hogy nem szabad kilépni. A jobboldal ugyanakkor az unió szemére hányja, hogy az támogatja a meleg jogokat, valamint az abortuszt, és gyengíti a hagyományos nemzeti intézményeket, nevezetesen a katolikus egyházat. Varsó számára a bentmaradás árát az identitás elvesztése jelenti.

Kelet-Európa felfogásába belejátszik a félelem a nemzethaláltól, továbbá, hogy egyes körök szerint az új tagokat a Nyugat nem tekinti egyenrangú félnek. Nem lesz könnyű kompromisszumot találni, főleg, hogy a magyar és lengyel vezetés fontos döntéseket blokkolhat. Ebből a szempontból döntő lesz a választás eredménye a két országban.

Senki sem szeretné túlpolitizálni a kérdést, ám Lengyelország olyan messzire megy, hogy az precedenst képezhet. És ha a PiS két év múlva nyerni tud ezzel a politikával az urnáknál, akkor mások is követhetik a példát. De az is fontos tanulsággal szolgál majd, ha azért veszít, mert a Bizottság beszállt a vitába.

Jelenleg úgy áll, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét csak Lengyelországban támadják, a sajtó szabadságát pedig kizárólag Magyarországon vették célba. Viszont a lengyel Alkotmánybíróság döntése, amely vitatja az európai jog elsőbbségét, megkönnyíti a Bizottság számára, hogy az alapszerződésekre hivatkozzon. Varsó és Budapest ugyanakkor olyan szövetségre törekszik bizonyos államok és pártok bevonásával, amely ellenzi az Európai Egyesült Államokat. Viszont a járvány sokakat az EU előnyeiről győzött meg.

Merkel hiányozni fog a két országnak, mert tudott a nyelvükön szólni. Kelet-Németországban nőtt fel, így nehéz volt azt mondani neki, hogy nem érti a keleti dolgokat. Ugyanakkor segíteni próbált. Ily módon az új német kormánnyal fel lesz adva a lecke a magyar és a lengyel vezetésnek.

DEUTSCH IS ELKXRTA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.11.06.


Bemutatják Brüsszelben az Elkúrtuk című filmalkotást, amit a magyar sajtó meglehetős eufemizmussal nemzetközi premiernek nevez. Abból a szempontból a megállapítás mindenképpen igaz, hogy nem kies hazánkban vetítik a nagy művet. Ám, ha ott lennénk, ahogyan nem tudunk, de – és ezt hangsúlyosan mondjuk – nem is akarnánk, látnánk, hogy kik ülnek a moziban bent, és e szempontból a premier nem igazán lesz nemzetközi, ha azon maximum a bűnös városban dolgozó, oda akkreditált fideszista magyarok vesznek részt. Vetíthetnék ez alapján akármely magyar ugari moziban is, ahová a tanulókat kötelezően, igazolatlan hiányzás terhe mellett viszik busszal a nagy bámulásra.

Ám ne legyünk előítéletesek, biztosan megjelenik pár szélsőjobbos figura, és ezt nem egyéb miatt tételezzük, mint azért, mert tudjuk, kik szervezik a kinti vetítést. A Polgári Magyarországért Alapítvány Brüsszeli Képviselete és a Magyar Hullám Közéleti és Kulturális Társaság intézi az orgazmikus aktust, s ennek fényében vonjuk magunkra az előítéletesség ódiumát, amikor a mozilátogatók világnézetéről ítélünk látatlanban. Mert az viszont igaz, hogy az életet más szemszögből szemlélő organizmusok saját belátásból oda nem mennek, magukat ilyennel nem mérgezik. De locsolgatni kell Kálomista egóját, akinek az a téveszméje, hogy a film „nagyot megy”.

Ebbéli örömében pedig már a második részt is beígérte, ami legyen az ő nyomora. Voltaképp az Elkúrtuk című film – hogy hol vetítik, és hány embert terelnek el megnézni azt – teljességgel érdektelen, így a brüsszeli játszás is az volna, ha nem lenne ezen a földön Deutsch Tamás. Ámde van. Mi magunk nem tudjuk mi okból, mi volt a teremtő célja vele, de Isten szándékait halandó nem ismerheti. Számunkra az látszik az alapító atyából, hogy időnként twitterezik, ám, hogy azon túl mivel foglalatoskodik, az ismeretlen homályába vész. Már csak azért is, mert, mint az tudvalévő, Brüsszelben mindenhonnan kivágták a pártjával együtt.

Ez a Deutsch Tamás nyilvánult meg most úgy az Elkúrtuk brüsszeli vetítéséről, hogy “itt állandóan a jogállamiságról próbálnak kioktatni minket. Ugyanakkor 2006-ban a baloldali kormányfő, Gyurcsány Ferenc parancsára rendőrcsizmák tiporták a jogállamiságot hazánkban, az akkor már uniós tagállam Magyarországon”. E ponton újólag arra mutatnánk rá, 2006-ban a Fidesz által feltüzelt és irányított hordák a jogállamot akarták megdönteni, viszont az az érdekes helyzet állott elő, hogy állati tüntetőkkel Brüsszelben is találkoztak már, és ugyanúgy járnak el velük szemben, mint annak idején a magyar rendőség a mieinkkel...