Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése. A szeptembert és október elejét jellemző mérsékelt ütemű növekedés után a kórházakban kezeltek száma 2800, a lélegeztetett betegeké 300 fölé nőtt, ami nagyjából a tíz nappal korábbi számok duplája. A vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) pedig 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte. Ugyan korábban is előfordult már ilyen magas reprodukciós számunk, de csak rövid időszakokban és jóval alacsonyabb esetszámok mellett. Most viszont ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.
Vajon miért történt ez, mi állhat a jelenség hátterében?
El lehetne intézni a választ azzal, hogy ezek a légúti vírusok már csak ilyenek: nyáron nem nagyon terjednek, ősszel/télen pedig terjednek. A reális kockázatértékeléshez azonban fel kell mérni, milyen mértékű a szezonalitás, mi az időzítése, esetleg vannak-e más okok is a mostani gyorsulás mögött. A harmadik hullám végénél már látszott, hogy a szezonális hatások is besegítettek a gyors lecsengésbe, és a modellekből nagyjából meg is tudtuk becsülni ennek a mértékét. Nyáron már olyan szcenáriókat számoltunk, hogy ha ugyanez a szezonális változás majd ellenünk dolgozik ősszel, akkor a védekező intézkedések feloldásával és a jobban fertőző delta variánssal kombinálva a negyedik hullám meredeken emelkedő járványgörbét hozhat, ha nem sikerül jelentősen emelni az átoltottság szintjén. Ehhez képest inkább az volt a meglepő, hogy az iskolanyitás után mennyire lassú volt a növekedés, sőt a terjedés üteme még egy kicsit lassult is szeptember közepén. A kérdés tehát inkább ez: miért pont most következett be ez a hirtelen változás?
Bár a koronavírus elleni oltásokat eleinte csak felnőtteknek engedélyezték, az idő és a vizsgálatok előrehaladtával világszerte fokozatosan szélesedik azok köre, akiknek már elérhetők a vakcinák. A következő korcsoport az 5–11 éveseké lesz, és mivel kicsi gyerekekről van szó, a szülői aggodalom érthető módon még azokat is óvatosságra intheti, akik egyébként tisztában vannak azzal, hogy a vakcinák biztonságosak és hatékonyak.
Egy amerikai epidemiológus, Katelyn Jetelina elsősorban onnan ismert szélesebb körben, hogy rendszeres hírlevélben tájékoztatja a laikus érdeklődőket a legfontosabb járványügyi fejleményekről, és gyakran igyekszik megválaszolni az átlagembert érdeklő koronavírusos kérdéseket is. Most amerikai adatok alapján összegyűjtötte a válaszokat a gyerekek oltása körüli nyolc leggyakoribb szülői aggályra. Mivel a válaszok gyakorlatilag a gyerekek oltásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók tömör összefoglalóját adják. Ezeknek a kivonatát az alábbiakban mi is ismertetjük röviden.
1. Hatékony-e a gyerekeknél a vakcina?
- Abszolút. Az elsőként engedélyre számító Pfizer–BioNTech-vakcina a klinikai vizsgálatok során 90 százalék fölötti hatásosságot mutatott a tünetes fertőzések megelőzésében. (A 12–17 évesek a felnőtt adagot kapják, az 5–11 évesek annak az egyharmadát, de mindenki két adagot, három hét különbséggel.)
- Súlyos betegség egyetlen tesztalanynál sem alakult ki.
- A vakcinák a manapság leginkább terjedő delta variáns ellen is hatékonyak...
„Minél előbb el kellene kezdeni az 5-11 éves krónikus betegek oltását, ahogy azt a szlovákok már meg is tették” – mondja Falus Ferenc. A volt országos tiszti főorvos szerint ugyan a Pfizer gyerekeknek szánt vakcinája még nem kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét, „de miután egyes Covid-ellenes oltóanyagok hazai jóváhagyásával – igen ’bátran’ – nem vártuk meg az európai engedélyt, most miért ne tennénk meg egy olyan vakcina esetében, ami már nem is számít kísérleti oltóanyagnak”. Az USA-ban már ma megkezdődött a gyerekek oltása Pfizer-BionTech vakcinával, a szlovákok már pár napja oltanak.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) tegnap zöld jelzést adott az 5-11 éves gyerekek koronavírus-elleni oltásának, miután az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) már korábban engedélyezte ezt. Ennek nyomán, azonnal meg is kezdődött a tömeges oltás. A Pfizer egy korábbi tájékoztatóján közzétett tanulmány szerint az általuk kifejlesztett oltás kisebb dózisai biztonságosak az 5 és 11 év közöttiek esetében, s csaknem 91 százalékban hatékonyak a tünetekkel járó betegségek megelőzésében – emlékeztetett az MTI jelentése.
Az amerikai engedély ugyan már megvan, de az európai még nem született meg, az EMA ugyanis nem hagyta jóvá. Ugyanakkor a napokban a szlovákok mégis elkezdték beoltani a gyerekeket. Mint az Új Szó a minap megírta: olyan krónikus betegségben szenvedő gyerekek kaphatják meg a vakcinát, akiknek állapotát jelentősen súlyosbíthatná a Covid19-fertőzés, esetleg a halálukat is okozhatná. A szlovák egészségügyi tárca közlése szerint az idegrendszeri betegségek, a krónikus tüdőbetegség, a súlyos immun-rendellenesség, a daganatos megbetegedések, a krónikus szívelégtelenség, a tüdőbetegség okozta magas vérnyomás, a súlyos vérszegénység vagy más súlyos betegségek jelenthetnek ilyen kockázati tényezőt. Az oltásról szakorvosnak kell döntenie. Olyan gyerekek törvényes képviselői is kérhetik egyébként a védőoltást, ahol a gyerekkel egy háztartásban élő, veszélyeztetett személyre komoly kockázatot jelentene a Covid19-fertőzés...
Ne szépítsük: nincs a Földön olyan ember, aki jó fél évvel ezelőtt abban a hitben tartotta oda az oltásra a karját, hogy harmadszor is oltva még mindig maszkot kell viselnie, és azt figyelni, ma hány ezren betegszenek meg, hány százan vannak lélegeztetőgépen, és hány embert nem lát már élve a családja. Többet vártunk a vakcináktól, és nehéz legyűrni a csalódottságot, amikor a környezetünkben két, vagy akár három oltás után is pozitív tesztekről hallunk. Most kíméletlen őszinteséggel, a legújabb kutatások alapján beszélünk oltásról, maszkról, fertőzésről. És nem, nem lettünk oltásellenesek, képesek vagyunk felfogni, hogy a vakcina hatását nem a reményekhez, hanem az oltatlanok kitettségéhez kell mérni. Elég csak Romániára nézni, hogy lássuk, mi a különbség a vakcinát megkapók és az oltatlanok között. Több mint 30 kérdésben és feleletben el is mondjuk.
Milyen most a hazai járványhelyzet?
Nehéz, és átlátni is az. Az első hullámok esetén legalább tudományos konferenciákon megosztottak területi adatokat, megnevezték a reprodukciós számot, elmondták, a fertőzöttek milyen életkorúak. Mostanra a helyzet sokat romlott, már a nyilvános szakmai fórumokon sem lehet számokhoz jutni, és főleg semmi biztosat nem közölnek az oltottak megfertőződési arányáról. Nagyjából az tudjuk, amit az újságírók kiszámolnak. Nyilvános járványügyi jelentés nincs.
Mit mutatnak a számok?
Riasztó növekedést. A járvány elején megtanultuk, hogy akkor kell aggódnunk, ha a vírus terjedése gyorsul és az új igazolt esetek száma hetente 20-30 százalékkal nő, mert akkor a kórházak nem fogják bírni a terhelést. Két hete az új esetek száma száz százalékkal emelkedett az előző hét naphoz képest, a múlt héten pedig újabb 70 százalékkal. Ezres napi fertőzésszámok mellett hasonló növekedésre még sosem volt példa Magyarországon. Nagy a baj, de a szakemberek szerint a negyedik hullámban inkább a kórházban ápoltak, a lélegeztetettek és a koronavírussal kapcsolatba hozott halálesetek számát kell figyelni, mint a fertőzöttekét. Ám azok semmivel sem megnyugtatóbbak. Az elmúlt hét napban 70 százalékkal emelkedett a kórházban töltött napok száma, 40 százalékkal a lélegeztetőgépen levőké. Hétfőtől hétfőig 90 százalékkal többen haltak meg, mint a megelőző hét napban...
A Monoszkóp legújabb adásában Tóth Jakab két leszerelt rendőrrel, Kovács Lajossal és Pándi Ákossal beszélget az egyenruhásokkal kapcsolatos sztereotípiákról, a nyomozók kisebbségekkel szembeni előítéleteiről, valamint az állomány tagjaira nehezedő problémákról: Mi történik, ha egy cigány honfitársunkat ártatlanul börtönbe csukják? Hogyan változott az elmúlt évtizedekben a gyilkossági ügyek felderítésének aránya? Miképp változtatta meg a digitalizáció a nyomozók munkáját? Hogyan változott meg a rendőrök társadalmi megítélése a rendszerváltás után?
Miért bírságolta rekordnagyságú összegre a Gazdasági Versenyhivatal Bige László cégcsoportját? Létezik egyáltalán "szabad verseny" a hazai mezőgazdaságban és tényleg korlátozta azt a Bige Holding? Miért készülnek sztrájkra a pedagógusok és hogyan zárta ki őket a kormány az elmúlt évek gazdasági növekedéséből? Miért írná át Varga Judit, igazságügyi miniszter a válás szabályait? Tényleg engedményeket tenne a tárcavezető a bántalmazó szülőknek? Milyen szabályozás szolgálná a gyerekek érdekeit?
Ez itt a Spartacus - a hét küzdelmei, a Partizán hírháttér-műsora, amelyben ezen a héten a fenti kérdésekre adunk választ.
Még nem álltak le az elektív, azaz a tervezett műtétek, de ez a helyzet sajnos sokáig nem lesz tartható. 2019-ben a rendszer (papíron) 1166 intenzív ágyon átlagosan 700 beteget kezelt, az intenzíves szakápolói személyzet optimálisan ennyi beteget tudott ellátni. Megfeszülve, ez kompromisszumos minőségvesztéssel 1000-1200 ágyig mehet fel.
Tegnap már 299 COVID-19 beteget lélegeztettek az intenzív osztályokon, azonban ennél több beteget is kezelhetnek légzéstámogatás nélkül ezeken az osztályokon. Ehhez jön még az az 600-700 beteg, aki nem a COVID-19 megbetegedése miatt fekszik az intenzív osztályokon és el is értük a kompromisszumos határértéket.Ami az elektív, azaz a tervezett műtétek műtétek korlátozást fogja előbb vagy utóbb jelenteni,hiszen az ott dolgozó altatóorvosokra és asszisztensekre szükség lesz az intenzív osztályokon.
Hamarosan az intenzív osztályok COVID részlegei is megtelnek, ahogyan ez már megtörtént néhány megyében, mint például Hevesben, ahonnan Miskolcra viszik a betegeket. A kórházi felvételek is erősen növekednek, 5000 körüli koronavírusos kórházi kezeltnél már a jelenlegi alacsony hatásfokú napi működésekben is érezhető lesz a káosz előszele. Sajnos az egészségügyi ellátórendszerben nem nagyon van tartalék, ezt az elmúlt másfél évben kiütötték, többek között a jogállási törvénynek köszönhetően. A helyzet romlásával ismét szemészek, pszichiáterek és egyéb nem intenzív terápiás szakorvosok fognak besegíteni az intenzív osztályokon, így elérhetetlenné, vagy sokkal lassabbá válik majd az egész ellátás.
Miután az egészségügyi ellátórendszerben nincs tartalék és maga a rendszer rosszul szervezett, a tetején olyan irányítók ülnek, akik nem látják át a rendszert és elképzelésük sincsen a teendőkről, így az összeomlás ezen oldalról nem akadályozható meg,
Nincs arra biztosíték, hogy az alapítványba adott egyetemekkel a felsőoktatás színvonalának nőni fog. Inkább bőkezű EU-támogatás értelmetlen felhasználása látszik, mondja a szakszervezeti vezető, aki szerint valódi béremelést nem kapnak a tanársegédek.
Siralmas állapotok vannak a felsőoktatásban: a tanársegédek 2021. szeptember 1-ig nettó 147 ezer forintot kerestek, és bár akkor a kormány beígért kétszer 15%-os béremelést, van egy kis bibi.
Drácivzki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének az elnöke a Reggeli gyorsban elmondta, hogy a kormány minden intézménynek odaadta a 15%-ot, így a tanársegédeknek bruttó 255 ezer forint lett az alapbére, de ők úgy veszik, hogy ez a kétszer 15%-os béremelés kis szemfényvesztés, mert a garantált bérminimum 2022. január 1-től 260 ezer forint lesz. "Tehát hiába emelték meg a tanársegédek a bérét, az akkor is csak 255 ezer forint lesz. Lényegében nem csináltak mást, mint a garantál bérminimumot előrehozták négy hónappal" - mondta a szakszervezeti vezető.
Ha valódi béremelést akart volna a kormány, akkor Dráviczki szerint "jobb lett volna, ha ezt a kétszer 15%-os béremelést január elsejével alkalmazzák, é akkor tényleg, valóban 30%-os béremelés lett volna a tanársegédeknél. Nagyon le vannak maradva".
De ezt a bérrendezést nem oldja meg, hogy az egyetemeket alapítványi kezelésbe adták? Nem úgy tnik. Valóban nagyon sok pénz beáramlik a felsőoktatásba. Eddig a GDP 0,8%-át fordíták felsőoktatásra, most a kormány szerint 1,7% lesz, de Dráviczki nem lát semmilyen biztosítékot a felsőoktatás színvonalának emelésére. Inkább bőkezű EU-támogatás értelmetlen felhasználása látszik.
2019-ben még 27 állami felsőoktatási intézmény volt, két év alatt megváltozott a fenntartásuk. A szakszervezetek 2019 tavaszán még azért küzdöttek, hogy az egyetemek fenntartásáról gondoskodjon az állam, de mára a fenntartóváltással az alapítványoknál a tanárok, segédek közalkalmazotti léte megszűnt, viszont sem az inflációt, sem a közalkalmazotti létből való előnyök megszűnését, a juttatások elvesztését nem kompenzálták.
A szakszervezetek egy bértáblázattal lennének elégedettek, amelyben a legjobb bér a 880 ezres egyetemi tanári fizetés lenne, és ennek kérnék a 45%-át a tanársegédeknek. Jelenleg az egyetemi tanári bér 40%-át kapják, de Dráviczki felhívta a figyelmet, hogy 2008-2021 között az egyetemi tanárok nettó fizetése 160%-kal nőtt, a tanársegédeké pedig csak 130%-kal, így az olló a két bér között jelentősen nőtt, "ennek a kompenzálása feltétlenül fontos".
Az egyetemek finanszírozása is megváltozott, bár állami finanszírozás maradt, de három lábúvá tették a rendszert: az infrastruktúrát, az oktatást, a kutatás-fejlesztést továbbra is az finanszírozza, a kuratóriumé az üzleti stratégia, a szenátusnak maradt az autonómia. Dráviczki szerint tehát az állami feladat megmaradt, hiszen továbbra is az állam adja a pénzt a fenntartásra.
Így ez szerinte egy alulról zárt, felülről nyitott a rendszer, és a kuratórium dönthet a béremelésről. Debrecenben például döntött is, az oktatók bérét felemelték 800 ezerre, a segédekét 400 ezerre, de nem egyforma gazdasági erővel bírnak ezek az egyetemek, mondta. Például az egyetemek ingó és ingatlan vagyont kapnak, de ahogy például 2019-ben a Corvinus Mol és Richter részvényeket kapott, úgy a többiek nem kaptak ilyet.
Az utóbbi évek tendenciái alapján azt gondolhatná az ember, hogy ha van olyan téma, amiben mindenki egyetért a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatban, akkor az a fák fontossága. Hiszen nemcsak megkötik a szén-dioxidot és oxigént termelnek, de városi környezetben az árnyékoló és pormegkötő szerepük is rendkívül fontos.
Idehaza eddig nem is kérdőjelezte meg senki a pozitív szerepüket, bár fakivágással járó – főleg budapesti – beruházásokkal kapcsolatban alakult már ki olyan konfliktus, amely politikai színezetet is kapott. Idén pedig a méhlegelőkkel kapcsolatban figyelhettük meg, hogy egy látszólag teljesen ártalmatlan kérdés is villámgyorsan belesimítható a politikai törésvonalba.
Ilyen szempontból is érdekesek lehetnek a chicagói tapasztalatok, ott ugyanis azt tapasztalták önkéntesek, hogy sokak számára egyáltalán nem magától értetődő a fák pozitív szerepe a városi környezetben. Egyesek azért nem szeretik például, mert a lehullott lombot össze kell szedni, illetve eldugítja az ereszcsatornákat, a fákon ülő madarak összepiszkítják az autókat, a letörő ágak pedig megrongálhatják a kocsikat és az épületeket is. Emellett olyan panaszok is előjöttek, hogy mivel a fák lombja felfogja a lámpák fényének egy részét, ezért kevésbé érzik biztonságosnak az utcát...
Ha Orbán Viktor visszatekint az elmúlt tizenegy évére, elmondhatja, hogy minden rendben. Magyarország lényegében megvan. Volt ugyan egy kis mozgolódás az ellenzék köreiben, a Fidesz propaganda-vonata azonban már elszáguldott a Márki-Zay nevű állomás mellett és további úti célok rajzolódnak ki vezetője előtt.
„Közép-Európa a kontinens motorja és egyúttal védelmezője” – mondta egy beszédében a kormányfő, de lényegében saját magára gondolt. Az egykori Karmelita lakója most egy egyszerű, saját hazájában totalitárius rendszert építő, szorgalmas politikus, aki európai-méretű, sőt, globálisan elfogadott államférfi szerepét nézte ki magának. Miután gazdasági háttere nincs, inkább ideológiai terepen indult el saját imázsának felépítése felé. Egy egyszerű jobboldali populistából – miután a szélsőségek nem hangzanak jól a világban – az európai keresztény-konzervatív mozgalom vezetőjévé akar válni. Ezen dolgozik most.
Az első lépéseket – Orbán megszokott szervezettségével – már meg is tették. A cél egy olyan erős jobboldali frakcióhoz való csatlakozás az Európai Parlamentben, ami – amennyiben sikerül - jogi és szélesebb média-hátteret biztosítana a „liberális gondolatok terjesztésének megakadályozásához”. Erre a törekvésre utal a találkozó Marie Le Pen-nel, akit Macronnak szóló fricskaként lényegében államfő-jelöltként fogadtak Budapesten, aztán emlékezzünk a római lépcsőn ülésre Giorgia Melonival, az olasz szélsőjobb vezetőjével, amikor „szóba került az európai jobboldal helyzete” is...
A 2021. november 2-i Reggeli személyben Kaltenbach Jenő jogtudós, egykori kisebbségi ombudsman érkezett a stúdióba Dési Jánoshoz, és a jogállam visszaállításának lehetőségeiről beszélgettek.
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2021.11.03.
Puzsér Róbert jó szokása szerint nagy hülyeségeket hordott össze az Indexen (megtalálta a hozzá illő fórumot), amelyek tetszetősnek tűnnek, de egyetlen szó sem igaz belőlük. Arra viszont jók, hogy végre egyben lássuk a közelmúltról szóló hazugságbeszéd lényegét, ami mérgezi a közéletet, kikezdi a józan észt, és alapot szolgáltat mind Orbánnak, mind a hozzá hasonlóknak, mint amilyen Márki-Zay Péter, hogy meghamisítsa a történelmet. Ezekkel a hazugságokkal sikerült a közéletben patthelyzetet teremteni és egy szélsőjobboldali propagandát hitelesíteni még a baloldalon is.
Azonnal a lényegre térve, Puzsér csúsztat, amikor azt állítja, hogy az Orbán-rendszer oka, hogy Gyurcsány nem mondott le: “Kiss Pétert vagy Bajnai Gordont már 2006 őszén megválaszthatta volna a helyére az Országgyűlés, és a köztársaság megmenekül. Orbán Viktor soha nem szerez kétharmados többséget a törvényhozásban”, írja Puzsér. Az Orbán-rendszer oka Orbán Viktor, senki más. Orbán nem azért csinált egy illiberális fasiszta diktatúrát, mert Gyurcsány nem mondott le azonnal, s ha lemond, akkor nincs orbáni önkényuralom.
Az is hazugság, hogy Orbánt valamiféle jogos morális felháborodás vezette, amikor 2006-ban utcára vezényelte a futballhuligánokat, és szétverette az utcai harcokra felkészületlen rendőröket. Őt az vezette, hogy a magyar parlamentáris demokráciát, a liberális jogállamot szétverje, a hatalmat mielőbb megszerezze, magát pedig leválthatatlanná tegye. Ehhez minden eszközt felhasznált. Ha lemond Gyurcsány azon a napon, amikor Orbán megszervezte az MTV ostromát, akkor a “köztársaság”, ahogy Puzsér mondja, nem menekül meg. A köztársaságra Orbán halálos ítéletet mondott.
Kiss Pétert és Bajnai Gordont (vagy bárki mást) az orbáni verbális és fizikai erőszak ugyanúgy sárba taszította volna, a végeredmény ugyanez lenne. Mert ez volt a cél. Ennek pedig semmi más oka nem volt, mint Orbán dühe, hatalomvágya, az általa kigondolt illiberális fasiszta rendszer vágya, a demokráciának álcázott diktatúra, a NER létrehozása. Mindenkit és mindent szétvert volna, aki az útjába kerül. Ahogy most is megtenné, ha valaki komolyan szembefordulna vele. Puzsér hamis szövege tipikus áldozathibáztatás, közönséges szerecsenmosdatás...
Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. Az alapítvány egy Kövér Lászlóval baráti viszonyt ápoló tajvani milliárdos közbenjárásával jutott hozzá több mint 300 millió forinthoz, a külföldről támogatott szervezetek listájára mégsem került fel. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határon túli.
Több mint 320 millió forint érkezett külföldről egy olyan alapítvány bankszámlájára, melyet határon túli magyarok támogatására hoztak létre. Csakhogy az adomány jelentős részét nem erre a célra költötték, hanem egy budai ingatlant vásároltak belőle. Mint a 24.hu kiderítette, a II. kerületi villában található lakást Veress László családja használja. Veress Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kabinetfőnöke, az alapítvány kuratóriumi elnöke, Visontai Kálmán pedig Veress munkatársa az Országházban.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező, külhoni munkájáért kitüntetett Veressnek hivatalosan ugyan semmi köze a 2019-ben vásárolt ingatlanhoz, amikor fölkerestük azt, mégis az anyósa nyitott ajtót. Az asszony elmondta, hogy Romániából érkeztek, és a lakásban szálltak meg, ám annak valódi tulajdonosáról semmit sem tudott. Azt viszont elmondta, hogy valószínűleg a veje, Veress László és családja költözik majd be a lakásba...
...A magyar titkosszolgálatok archívumait is csak igen kis mértékben nyitották meg pedig azokban sok értékes információt őrizhetnek már hogyha valóban nem inkább a megsemmisítésben érdekeltek.
A magyar titkosszolgálatok oroszlánrészt vállaltak abban, hogy a külkereskedelem olyan Cocom listás termékeket hozhatott be az országba (és adhatott át a Szovjetuniónak), melyeket a Nyugat tilalmi listára helyezett.
A szankciók szisztematikus kijátszása évtizedek óta folyt Magyarországon – a titkosszolgálatok igen aktív részvételével.
Kétes üzletemberek igénybevétele az “ügy érdekében” bevált módszernek számított.
Nagy kérdés, hogy ez a gyakorlat véget ért-e a rendszerváltáskor?
Hol van Orbán pénze?
A titkosszolgálat egyik legfőbb feladata az első számú vezető pénzének a biztonságba helyezése. Putyin vagyonát legkevesebb 40 milliárd dollárra becsülik, de biztosat csak az orosz titkosszolgálat tud, amely éberen ügyel a Főnök pénzére.
Magyarországon ebben az ügyben is teljes a félhomály: a magyar miniszterelnök mint bérből és fizetésből élő polgár határozza meg magát. Csakhogy a nemzeti együttműködés rendszerének fenntartásához is hatalmas összegek kellenek. Nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc és a többi oligarcha vagyona erre is szolgál.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megemlítette, hogy az autokrata rendszerek gyenge pontja a korrupció. Ezen a ponton lehet a legkönnyebben támadni a rendszert. Az USA nagykövetsége épp ezért szorgosan gyűjti az ezzel kapcsolatos információkat.
Bukarestben Laura Codreanu Kövesi ügyész asszony az ő információikra támaszkodva irányította a korrupció ellenes hadjáratot. Ő most az Európai Unió főügyésze. Orbán Viktor óvatosan nem lépett be az európai ügyészségbe, de az vizsgálhat olyan eseteket, amely az uniós pénzek nem magyarországi elköltését illeti. New Yorkban működik egy olyan ügyészség, mely külföldi korrupciós ügyeket vizsgál. Ők buktatták le Malajzia miniszterelnökét, aki csaknem egymilliárd dollár közpénzt tett át a magánszámlájára. Húsz év fegyház lett a jutalma.
Jelenleg a magyar titkosszolgálat elszántan védelmezi Orbán Viktor pénzügyi piramisát. Kérdés, hogy meddíg hiszen a tisztikar egy részét az USA-ban képezték ki.
A magyar kormány piactorzító intézkedései sokszor bíróságokon kötnek ki, és a pereskedés további kiadásokat jelent az adófizetőknek. A Miniszterelnöki Kormányiroda (nem összetévesztendő a Rogán Antal-féle Kabinetirodával) nemrég frissítette szerződéslistáját, amiből kiderül: az évek óta húzódó peres ügyekkel milliárdos nagyságrendű állami pénzt keres néhány kormányközeli ügyvédi iroda.
A Miniszterelnöki Kormányiroda 2018 után jött létre. Bár funkcióit tekintve hasonlít a két másik csúcsszervre, a Miniszterelnökségre és a Miniszterelnöki Kabinetirodára, a Kormányiroda különlegessége, hogy közvetlenül Orbán Viktor irányítása alatt áll. Hivatalosan a Miniszterelnöki Kormányiroda a kormány döntéseinek előkészítését és végrehajtását felügyeli, valamint ez elá tartozik több államtitkárság, például a vagyonfelügyeletben illetékes helyettes államtitkári hivatal vagy a Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztérium (ami később még előkerül ebben a cikkben).
Az iroda bizonyos időközönként közzéteszi, mely társaságokkal és milyen célokra kötött szerződést, a legutóbbi listát még október elején mutatták be, ez a 2021 júniusával bezárólag kötött szerződéseket tartalmazza. A lista akkor a médiától nem kapott figyelmet (részben azért sem, mert a közzététel fű alatt történt, csak a kormany.hu kereshető dokumentumtárában vált hirtelen elérhetővé), pedig találhatunk benne érdekes tételeket...
A szociális tűzifa legfeljebb egy hónapra elég, a minimálbérből, segélyből, táppénzből pedig nem futja pótlásra. A füstös, nedves szobákban a gyerekek köhögnek, a felnőttek asztmásak.
Balogh Miklósnak évekig nem volt gondja azzal, miként szerezze be a téli tüzelőre valót. A kerecsendi férfi korábban egy karácsondi parképítő cégnél dolgozott, onnan az összes hulladékfát hazavihette. Később átkerült egy állattartó majorságba, afféle mindenesnek, és ott nem csak évente egy szürke marhát és egy rackajuhot kapott ajándékba, amiből a népes család hónapokig ellátta magát élelemmel, hanem több mázsa fát is, amiből a téli szezon nagy részét kihúzták. Az ötvenöt éves családfő jól keresett, igaz, csak minimálbérre volt bejelentve, mert a fizetése egy részét természetben juttatásként vagy napszámban kapta, de így is összejött havonta több mint kétszázezer forint.
Balogh Miklós azonban idén nyáron másodszorra kapott szívinfarktust, hat hónapja táppénzen van. Mutatja az utalást: 38 ezer forint érkezik a számlájára, amiből négy és félezret levonnak, ebből fedezi az életbiztosítását. Azért kötött ilyent, hogy ha valami történik vele, akkor se maradjanak pénz nélkül, ám mivel már volt egy infarktusa, másodszorra már nem járt a biztosítási pénz. A felesége asztmás, nem dolgozik, ő a huszonnyolcezer forintos álláskeresési támogatást kapja. Tizenkét gyerekük van, mind felnőttek már, de két fiuk otthon él: mindkettőnek élettársa, és az egyiknek négy gyereke is van. Igaz, hogy a fiúk eljárnak fővárosi építkezésekre dolgozni, de ilyen népes családot az ott megkeresett napszámból nem könnyű eltartani, a pénz jó része elmegy élelemre, ruhára...
A Magyar Tudományos Akadémia egy hónapos rendezvénysorozata a hagyományoknak megfelelően köszöntőkkel és díjátadókkal kezdődik. Az ünnepi nyitóelőadást Szathmáry Eörs akadémikus tartja „A szép, a rossz és a fenntartható – milyen legyen, milyen lehet az új világ?” címmel.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke. Kutatásai során az élet keletkezésétől kezdve az emberi nyelvkészség kialakulásáig számos evolúciós folyamatot vizsgált és modellezett. John Maynard Smithszel közösen írt könyvét, Az evolúció nagy lépéseit a modern evolúcióbiológia alapműveként tartják számon.
Előadásában ezúttal nem az evolúció nagy lépéseit vizsgálja, hanem az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökeként arra tesz kísérletet, hogy menekülőutat keressen az emberi civilizációt fenyegető – javarészt magunk által előidézett – globális katasztrófák, a klímaváltozás, az ökológiai krízis és a világjárványok elől.
Brüsszel haladéktalanul fizesse ki a kerítést ott, délen, illetve a GYODA-t, meg a franc tudja, még mit nem. Ilyen tárgyú levelet írt Brüsszelnek a mi Orbánunk, amiben nekem a haladéktalanul módhatározó tetszett kivált, mert ennek olyan íze van, mint mikor marcona és romlott férfiak kérik az értékeidet az utcán azzal a fenyegetéssel, ha nem adod, kapsz egy maflást. Még boldogult úrfikoromban a mozinál bebocsátást várván lépett hozzám egy magamhoz képest hatalmas ember – hat-hét éves Kázmért képzeljünk magunk elé – azzal a bájos felszólítással, miszerint: adhatol ám két forintot. (Akkor az még négy gombóc fagyi volt.)
No most, így látjuk Orbánt is Brüsszellel diskurálva, hogy valami megnyomja az agyát a rémisztő éjszaka során, és arra ébred, hogy Brüsszel fizessen neki. Két éve már volt egy ilyen sztori, akkor is a határvédelemről hisztizett a Fidesz, és arról, hogy Brüsszel nem perkál neki ezért. És már akkor is kiderült, hogy de, fizet. Mégpedig egészen pontosan addig előirányzottan, tehát GYODA-ra az egyszerűség kedvéért, küldtek száztízmillió ajrót, és még egyedi kérelemre huszonhetet, azaz összesen majdnem száznegyven millió ajrót, ami akkoriban negyven milliárd forintot ért. Kormányunk és Orbán ezt elhallgatta a bávatagok elől.
Viszont és ezzel szemben azt visítozta a KESMA-ban plusz „közszolgálati”, hogy Orbán Viktor a saját pénzén védi az egész nyüves Uniót, akik viszont hálátlanok. Nem méltóak arra, hogy az ő hajlékába jöjjenek. Különben is, Soros. Módosítom azonban és mindezek után az Orbánról, Unióról és pénzről szóló látomásomat, és idehozom Woody Allent, meg a „Fogd a pénzt és fuss” című műalkotást, amelyben a főhős úgy rabol bankot, hogy, mint emlékszünk: „Csak semmi cicó, nálam van a slukker”. Ezt kell látnunk Orbán újabb levelében, mert az Unió néhány funkcija, akik kezdenek észhez térni, már pedzegetik, hogy a mi egyetlenünk ne nézze ATM-nek a közösséget...
Az utóbbi évek egyik leggyakrabban hangoztatott nyugati gazdaságpolitikai vágya az ipari termelés visszacsalogatása Ázsiából. Donald Trump hatalomra jutása és a brexit megszavazása után népszerű (bár vitatott) narratíva lett, hogy az ipari munkahelyek elvesztése fontos szerepet játszott a nyugati társadalmi és vagyoni különbségek mélyülésében, a politikai szélsőségek erősödésében.
A koronavírus-járvány alatt pedig egy újabb érv merült fel a termelés hazaköltöztetése mellett. A logisztikai káosz, az ellátási láncok fennakadásai miatt sokan arról kezdtek beszélni, pusztán stratégiai szempontból sem engedhető meg, hogy Európa teljes mértékben a távoli ázsiai gyárakra hagyatkozzon egyes alapvető termékekből.
Bár ezek a várakozások makroszinten nem teljesültek, egyes hírek szerint a textiliparban megindult a termelés közelebb vándorlása Európához. Ez a termeléskiszervezés számlájára írt nyugati társadalmi gondokat nem fogja megoldani, mivel a textilipar nem a jó béreiről híres; és jelen esetben is nagyrészt az Európai Unió szomszédságában lévő, alacsonyabb bérszínvonalú helyeken, főként Törökországban és Észak-Afrikában bővül a gyártás. Ugyanakkor az ellátási és logisztikai problémákon nagyot segíthet a szakzsargonban near-shoring néven emlegetett folyamat...
Még mindig csak nagyon kevés ingatlan felel meg az új lakások jövő júniustól elvárt energiahatékonysági szintjének – derül ki egy friss elemzésből. A helyzet ilyen szempontból a legrosszabb Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyében.
Nem egy szakértőtől hallottuk, hogy nem véletlenül halasztották el (megjegyezzük, a választások utánra) azt az előírást, amely szerint az idén már csak olyan új ingatlan kaphatott volna használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű". Már évekkel ezelőtt megjelent olyan becslés, hogy az új energetikai szabályok miatt kétszeresükre is emelkedhetnek az árak. A mostani drágulás mellett belegondolni is szörnyű, mekkora szorzóról lehetne beszélni.
A Takarék Index friss vizsgálatában feltérképezte a magyarországi lakások energiahatékonyságát. Nem meglepő módon, a kép meglehetősen siralmas. Az elmúlt öt év adatainak elemzéséből kiderült, hogy csak az összes kiadott tanúsítvány 2,6 százaléka volt a közel nulla energiaigény követelményeinek megfelelő BB vagy annál jobb minősítésű. A legtöbbet a CC energiaosztályú (korszerű) tanúsítványból adtak ki. Több mint minden ötödik volt ilyen.
Közben a gyenge, rossz és kiemelkedően rossz energetikai osztályba (HH-JJ) minősítették a megvizsgált ingatlanok majdnem 30 százalékát. Ráadásul az energetikai tanúsítványoknál kisebb az ilyen ingatlanok részesedése, mint az országosan feltételezett arányuk, hiszen az ilyen ingatlanok kevésbé forgalomképesek, így nem volt szükség minősítésükre...
ÉLET ÉS IRODALOM Szerző: BEREND T. IVÁN 2021.10.29.
A Rádiókabaré sok évtizeddel ezelőtti előadása újabban naponta eszembe jut. Az Agárdy Gábor és Csákányi László által a fenti címen előadott panaszkodó párbeszéd ugyanis mindig arról szólt, hogy Krahács minden baját mások okozzák, a krahácsiakkal folyton kibabrálnak. Akkor kiváló kabarénak tartottam az előadást. Hol van az már? Ma Magyarország ugyanis hivatalos és félhivatalos szinten naponta előadja ennek az egykori kabarészámnak az újabb változatait. Ma jobban nyomják Krahácsot, mint bármikor.
A miniszterelnök sokszor elpanaszolja, hogy „nem sikerült elérnünk érdekeink megfelelő érvényesítését az unió keretén belül (...) mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el. (...) Az európai piac egy francia állampolgár számára évente 1074 euró többletjövedelmet ad, egy németnek 1046 eurót, egy szlováknak 537 eurót, egy magyarnak pedig 408 eurót. (...) Az EU-transzfereken keresztül beáramló pénzt összevetjük a tőlünk kivitt profit- és osztalékjövedelemmel, látható, hogy milyen súlyos veszteségeket szenvedünk el (...) ez nemcsak siralmas, de megalázó. (...) Nem kellene végre a nyugatiakkal egyenrangú tagállamként viselkednünk?”
Hadd kockáztassak meg közbevetőleg egy merész kérdést. Nem lehet, hogy a francia, német, de még a szlovák gazdaság is jobban működik, mint a magyar, ezért jobban tudja kiaknázni a közös piac lehetőségeit? De ne akadékoskodjunk, a miniszterelnöki panasz végül is igaz – amolyan jereváni rádió módra. Az ősi jereváni rádió sorozat szerint ugyanis „a hír, hogy Moszkvában Moszkvicsokat osztogatnak, igaz, csak nem osztogatnak – hanem fosztogatnak”. Így az orbáni hír is igaz, a pénz valóban áramlik, csak nem kifelé, hanem befelé. Továbbá van még néhány említést érdemlő apróság. Például az, hogy az Európai Unió még Magyarország belépése előtt segélyösszegeket küldött, s 2004 óta hatalmas is, évente a magyar nemzeti jövedelem 4-5 százalékának megfelelő segélyeket folyósít Magyarországnak, mivel az ország nemzeti jövedelme nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. Csak a legutolsó költségvetési periódusban ez 40 milliárd eurót jelentett, s a gazdasági növekedés legfőbb forrása volt. A COVID-járvány okozta gazdasági válság megoldását az unió 8,4 milliárd euró segéllyel és hitellel, a magyar nemzeti jövedelem közel 7 százalékának megfelelő összeggel kívánta elősegíteni. Ez az uniós szolidaritás egyedülálló példája és a magyar fejlődés lefőbb segítője lehetne, de a hatalmas összeget válaszként a magyar kormány EU-szabályokat és -elveket sértő politikájára egyelőre – a Lengyelországnak tervezett még nagyobb segélyösszeggel együtt – befagyasztották.
A magyar gazdaság motorját, ismert módon, a külföldi vállalatok képviselik, és a gazdaság az EU köldökzsinórján át lélegzik. Ha külföldi függőségről beszélhetünk, akkor ez elsősorban abban áll, hogy a beruházások majdnem felét (46 százalék) külföldi cégek fektetik be, és ezek foglalkoztatják a munkaerő több mint egynegyedét. A Fidesz- kormányzat 2010 és 2015 közötti első éveiben a magyar tulajdonban lévő gazdaság 18, a külföldi tulajdonú gazdaság pedig 34 százalékkal növekedett. A kormány ez ellen a függőség ellen nem tiltakozik, sőt ösztönzi, segíti: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint támogatást nyújtott, továbbá jelentős adókedvezményeket biztosított külföldi cégeknek. Végül is a magyar nemzeti jövedelem 55 százalékát a főként az unió nyugati tagországai által Magyarországon befektetett tőkével alapított nyugati vállalatok termelik meg. Ez reprezentálja a magyar export nagyrészét, amit vámmentesen értékesítenek az EU közös piacán...
A közgazdászok között szinte teljes az egyetértés abban, hogy Kornai hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt. A Harvard és a Corvinus Egyetem emeritus professzorára, aki október közepén hunyt el, egykori tanítványa, Mihályi Péter közgazdász, az MTA doktora emlékezik.
A Svéd Királyi Akadémia Nobel-díj bizottsága ötven évre zárol minden információt, így valójában csak feltételezhetjük a közgazdászok széles körében elterjedt szakmai pletykák alapján, hogy a közelmúltban, 94 éves korában elhunyt Kornai Jánost legalább egy, sőt talán több alkalommal is felterjesztették a legtekintélyesebb tudományos díjra. Hogy ez tényleg így történt-e, mikor és kik javasolták, majd pedig milyen érvek alapján kapta végül valaki más a díjat, azt csak sokára fogja a magyar közvélemény megtudni.
Nem azt az okot keresem, amiért nem kapta meg, hanem azt, hogy mi az a tudományos teljesítmény, amiért – sokak véleményével egybehangzóan – én is úgy gondolom, hogy Kornai megérdemelte volna a Nobel-díjat. Ez az indoklás akkor is érvényes, ha végül a svéd akadémia archív anyagaiból bebizonyosodik, hogy Kornai neve formálisan soha nem merült fel a díjra érdemes tudósok között.
A hiány
Abban többé-kevésbé teljes az egyetértés, hogy Kornai János hatalmas életművében fontos és maradandó mindaz, amit a szocialista gazdasági rendszer működéséről feltárt, ezen belül pedig az a körültekintően bizonyított állítás, miszerint a marxista-leninista elvek és értékek alapján megszervezett gazdaságok szükségszerű velejárója a hiánygazdaság, és hogy a megfelelő egyéni ösztönzés hiányában ezek a gazdaságok a műszaki haladás és a termelékenység dimenziójában hosszabb távon többnyire rosszabbul teljesítenek, mint a kapitalista piacgazdaságok. Az már számszerűségében kevésbé közismert, hogy a Kornai-életmű gerincét adó könyvek (a magyar címek alapján számolva 19 könyv) páratlan nemzetközi érdeklődést váltottak ki.[1] Az angolt nem is számolva, könyveit 19 nyelvre fordították le, még arabra és szingalézre is. És ez a nemzetközi érdeklődés egészen a közelmúltig fennmaradt. Legutóbb, 2017-ben a magyarul 2011-ban kiadott Gondolatok a kapitalizmusról jelent meg román nyelven. 1986 és 2016 között kínaiul 15 könyvét adták ki. A hiány című, az első magyar kiadásban 658 oldal terjedelmű munkája – amelyre fentebb utaltam – Kínában több mint százezres példányszámban forgott az államilag szigorúan ellenőrzött könyvpiacon. Bár erre vonatkozóan nem ismerek egyetlen átfogó kutatást sem, szinte bizonyos vagyok abban, hogy ilyen ismertséggel nagyon kevés Nobel-díjas közgazdász büszkélkedhet...
Folytatja „stoppos kampányát” a kormány abban a reményben, hogy a bizonytalan szavazók jelentős részét sikerül saját táborába terelnie. Azzal ugyanis, hogy Rogán Antal és kommunikációs gépezete Gyurcsány Ferenccel riogatja az embereket, el akarják terelni a figyelmet Orbán Viktor és körének zavaros gazdasági ügyeiről. Ma már ugyanis közhelynek számít Magyarországon az a tény, hogy Mészáros Lőrinc és sok másik oligarcha a Fidesz országlása idején igen erős „kormányzati hátszéllel” jutottak mesés vagyonokhoz. Mindezt csak úgy lehet feledtetni az emberekkel, ha ennél nagyobb bűnökkel vádolják meg azokat, akik a leváltásukra szövetkeznek.
A Fidesz már sokakat akart megállítani 2010 óta tartó regnálása alatt. Már alig emlékszünk rá, de az első ősellenség az államadósság volt, amely ellen kíméletlen harcot hirdetett a miniszterelnök. Ez a csata sajnos már az indulásakor elbukott, így gyorsan másik ellenfél után kellett nézniük Orbán Viktor propagandistáinak. Jött a rezsiharc, majd Soros György és a migránsok, ment az izmozás Brüsszellel, most pedig ott tartunk, hogy Gyurcsány Ferencet és csatlósait kell megfékezni.
Ez is jól jelzi, hogy Orbán Viktor lételeme a harc, mert ha nincs ellenség, akkor az emberek elkezdenek olyan dolgokkal foglalkozni, melyek kellemetlenek lehetnek a kormány számára. Ilyen téma például a korrupció, ami egészen új szintre lépett az utóbbi évtizedben az országban, így egyre fontosabb ütőkártya a politikai ellenzék számára. Amikor már ennyire nyilvánvaló, hogy a legfelsőbb politikai körök közvetlen támogatásával gazdagodnak vállalkozók Magyarországon, akkor már nem elég egyszerűen tagadni a vádakat, hiszen meglehetősen nevetségesen hangozna egy magas rangú kormánytisztviselő szájából azt hallani, hogy az országban nincs rendszerszintű korrupció.
Ilyenkor jönnek azok a kommunikációs trükkök, hogy amikor egy téma túl kellemetlen számunkra, akkor kell egy másik ügyet találni, ami majd elnyomja, de legalábbis csökkenti az előző súlyát. Mivel a korrupció mellett számos kínos ügy került terítékre a Fidesz kormányzása óta, az új témák keresése és felépítése hihetetlen módon felgyorsult az utóbbi években. Mintha egy véget nem érő versenyfutás tanúi lennénk, melyben a propagandisták rendre vissza tudták venni a vezetést az ellenzéktől annak ellenére, hogy kínos témák sorát kellett hatástalanítaniuk...
Egy új törvénymódosítási tervezet szerint az egyik szülő kérésére is elrendelhetik a gyerek közös felügyeletét a válásnál, nem kellene hozzá konszenzus. Nőjogi szervezetek élesen bírálták a javaslatot, attól félnek, hogy a bántalmazók visszaélnek majd a jogi lehetőséggel. Varga Judit komolytalannak tartja ezeket az aggályokat, azzal érvel, hogy a bíróságok úgyis megvédik az anyákat és a gyerekeket. Gyerekjogi szakértők nem tartják ördögtől valónak az igazságügyi miniszter javaslatát, az EU-ban is elterjedt a közös felügyelet elrendelése és a váltott elhelyezés. Sok helyen mediációt és családterápiát is biztosítanak, hogy a szülők konfliktusa ne a gyerekeket terhelje, erre viszont nincs utalás a módosításban. Félő, hogy enélkül csak még több vitát generál majd az új jogi megoldás.
Október közepén nyújtotta be Varga Judit igazságügyi miniszter azt a salátatörvényt, ami úgy módosítaná a polgári törvénykönyvet, hogy a jövőben már az egyik szülő kérésére is elrendelhetné a bíróság a gyermek közös felügyeletét a válásnál. A miniszter szerint a kiskorú gyermekek érdekét szolgálja a módosítás, mivel egy nagy konfliktusforrást szüntetne meg. A javaslatot azonban nem mindenki támogatja, több nőjogi szervezet is élesen bírálta, de gyerekjogi szakértők sincsenek meggyőződve, hogy magyar viszonyok között ebben a formában működőképes lehet, és a gyerekek hasznára válik majd.
De mit is mond a törvénymódosítás?
A bíróság az egyik szülő kérelmére dönthetne a közös felügyeletről, valamint arról, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban – például heti vagy kétheti váltásban – gondozhassák a gyereküket, ha ez az érdeke a gyereknek. Erre eddig is volt lehetőség, amennyiben a szülők közösen megegyeztek erről – ilyenkor a bíróság vizsgálja, hogy a szülők alkalmasak-e a közös szülői felügyelet gyakorlására, reális-e a közös megállapodás betartása, és hogy a gyerek érdekeit szolgálja-e a közös felügyelet. Ez tehát nem újdonság. Ami viszont az, hogy a törvénymódosítás értelmében már nem lenne szükség a konszenzusos megállapodásra, sőt, olyan esetekben jöhet szóba ez a megoldás, amikor a két szülő között vita van a kérdésben. Erre utalhatott Varga Judit, amikor a konfliktusforrás megszüntetéséről beszélt. Szerinte az élet már túlhaladta a megegyezéses megoldást, ezért van szükség a közös felügyelet szabályainak a módosítására.
Azt is mondta a miniszter, hogy a váltott elhelyezés garantálná, hogy minél kevésbé legyen megterhelő a gyerekeknek a különélés, és mindkét szülőjével bensőséges kapcsolatban maradhasson. Szerinte ezt támasztják alá a nemzetközi tapasztalatok és a legfrissebb kutatások is. Még akkor is jobban járnak a gyerekek a váltott gondoskodással, ha a szülők viszonya nem kifejezetten jó, mivel együttműködésre ösztönzi őket. Ha a bíró olyan körülményt észlel, ami csak még nagyobb konfliktust és problémát generálna, akkor természetesen nem fog a váltott elhelyezés mellett dönteni, tette hozzá. Szintén érvként említi Facebook-posztjában, hogy az Európai Unióban elterjedt a közös szülői felügyelet, és sok országban rendelheti el azt a bíróság az egyik szülő kérelmére...
KOLOZSVÁRI SZALONNA Szerző: Swan Edgar 2021.11.02.
Az elején szeretném jelezni: a Nyugdíjas Parlament nem azonos a kormány által erősen favorizált Idősek Tanácsával. Hogy a Nyugdíjas Parlamentnek mennyi beleszólása van az ország, vagy akár csak az idősek dolgába, azt csak gyanítom. Szerintem pont annyi, amennyi mindenki másnak is, tehát semennyi. Ezzel együtt nem árt az meg, ha időnként értelmes közleményeket is sikerül találni a híranyagok között.
Tartok tőle, hogy nem csak a nyugdíjasokat érte el a Stockholm-szindróma, hanem az ország jelentős részét. Bár jó hír, hogy mintha lassan kezdenénk kigyógyulni belőle. A kormánypártnak élet-halál kérdése azonban, hogy ez lehetőleg ne történjen meg, a nyugdíjasokkal főként ne. Erre találták ki a 13. havi nyugdíj ismételt bevezetését. Olcsóbb, mint a svájci indexálás, de főleg látványosabb. Lehet vele kampányolni. Azzal nem lehet, hogy mindenki megél a nyugdíjából stabilan és folyamatosan. Az eseti adományok sokkal látványosabbak. Most például nyugdíjprémium és mifranc, akik a legalacsonyabb, 28 500 forintot kapják, azok ebben a hónapban 110 ezernél is többet fognak kapni. Igaz, hogy csak egyszer, de arra emlékezni fognak egy darabig. Legalábbis ez a terv...
Külhoni magyaroknak szánt pénzből vettek budai villalakást
Az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke, Veress László családja használ egy II. kerületi ingatlant, amit egy elvben határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt meg. A pénzből a villalakáson túl egy Audi A6-osra is futotta, amit a kuratórium elnöke használ, a sógornője pedig 1,8 millió forint adományt kapott, bár nem is határon túli.
Kényszerítés bűntett gyanúja miatt tett bejelentést ismeretlen elkövető ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon az MNB egykori alelnöke, Király Júlia nyilatkozata nyomán Tényi István.
Friderikusz etikai vétségét megállapító állásfoglalása nem jár szankciók alkalmazásával, mert nem rendelkezik tagsági jogviszonnyal a Magyar Újságírók Országos Szövetségében.
Már majdnem egy éve nincs hatályos drogstratégia, de ez nem zavarta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert abban, hogy a nem létező dokumentumra hivatkozzon egy párizsi csúcson.
Életének egyik legjobb döntése az volt, hogy az EPH-val beszállt a Mátrai Erőműbe is, az azt megvásárló Mészáros Lőrincék mellé. Sőt, még irányítási jogot is szerzett a cégben, amit aztán Mészárosék megbántak, igen drágán kivásároltak a cseheket. Daniel Křetínský megint keresett egy csomó pénzt, és nem neki kellett később bajlódnia a szennyező szenes erőművel, igaz végül Mészáros Lőrincéknek sem, mert az állami MVM azóta megvette az Opus-csoporttól a Mátrai Erőművet.
Politikai bomba robbant Szlovákiában, előkerült ugyanis egy rendőrségi felvétel, amelyen Robert Fico egykori kormányfő diskurál olyan személyekkel, akik már régóta az ügyészség célkeresztjében vannak.
Nemrég írtunk arról, hogy a magyar kormány 2021-ben a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszerének átalakítására 1,8 milliárd forintot szán a Petőfi Irodalmi Ügynökség Kft.-ből (PIÜ) kinőtt Petőfi Kulturális Ügynökség Zrt.-nek (PKÜ), amely a Demeter Szilárd által elnökölt Magyar Kultúra Alapítvány alá tartozik. Pályázni lehet ugyanakkor a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumaihoz is. Ezeken túl azonban titokzatos „meghívásos pályázatok” is táplálják a magyar folyóirat-kultúrát. Összefoglaljuk, mi tudható és mi nem a Demeter Szilárd befolyása alá tartozó irodalmi támogatásokról.
A 2020. november 17-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint „a Kormány – a magyar nyelvű írásbeliség gyarapítása és a kultúraközvetítés ösztönzése érdekében – egyetért a magyar nyelvű folyóiratok támogatási rendszere átalakításának szükségességével”, ezért „felhívja a pénzügyminisztert, hogy – az emberi erőforrások miniszterének bevonásával – gondoskodjon a 2021. évben 1 800 000 000 forint többletforrás biztosításáról”. A pénzügyminiszter pedig bizonyára eleget is tett a felhívásnak, legalábbis erre utal, hogy 2021. július 1-étől 2021. július 31-ig lehetett pályázni működéstámogatásra és szakmai programokra a szépirodalmi, valamint működésre a tudományos folyóiratoknak...
Régóta vártuk Kis Hajni filmjét. Pontosabban nem is kifejezetten az ő filmjét, hanem egy olyan hazai alkotást, amely értő módon, reflektáltan foglalkozik az utóbbi évek kortárs magyar filmjeiből szembetűnően hiányzó aspektussal, a társadalmi osztály kérdésével. Természetesen az említett időszakban is készültek olyan alkotások, amelyekben e probléma központi vagy legalábbis meghatározó szerepet játszik (például a szintén Inkubátor-programban készült Egy nap [Szilágyi Zsófia, 2019], a magyar mozikban végül be nem mutatott Kojot [Kostyál Márk, 2017] vagy a 2008-2009-es romagyilkosságokról szóló Csak a szél [Fliegauf Bence, 2012]).
Ám a magyar filmek többségében a társadalmi helyzet olyan eszköz, amelyet bár kis mértékben felhasználnak az adott narratíva hitelesítésére, a történet egészében (a cselekmény előrehaladtában, a szereplők motivációiban és az őket körülvevő környezetben) viszont kevésbé játszik szerepet.
E tendencia természetesen nem csupán a magyar filmek sajátossága, habár a környező kelet-európai országok filmes tendenciáihoz, például a román újhullámos csoportokhoz képest valóban elmaradt a hazai mozgóképes közeg.
Kis Hajni első játékfilmje, a Külön falka nemcsak e hiányt enyhíti, hanem egy – reményeink szerint a jövőben sokak által követendő – új irányt mutat a hazai filmkészítés közegében. A Külön falka két főszereplője Tibor és Niki, a kidobóként dolgozó apa és a tizenkét éves lánya. Niki nagyszüleivel él, az iskolában pedig kisebb-nagyobb csínyeket követ el. Amikor pedig a lány megtudja, hogy apja kiszabadult a börtönből, a nagyszülői tiltás ellenére megkeresi a férfit. A Külön falka az apa és lánya közötti kapcsolat alakulását követi végig: hogyan közelít egymáshoz a dührohamait sokszor erőszakkal levezető apa és a szülei nélkül élő, életét füllentésekre alapozó lánya.
A Külön falka társadalmi szemlélete, úgy vélem, két filmes mozgalommal, hagyománnyal is kapcsolatba hozható, legalábbis közvetve. (E források természetesen nem kizárólagosak, illetve nem is direkt hatásként veszem sorra őket, hiszen a rendezővel készült interjúkból nem derül ki egyértelműen az, hogy ő maga milyen konkrét hagyományokra támaszkodott. A film értelmezéséhez azonban fontos adaléknak tartom ezen irányok ismertetését.)
Egyrészt a rendező társadalmi helyzetekre, problémákra érzékeny reflexiója nem újkeletű a magyar filmtörténetben. A ’69-es alapítású Szociológiai filmcsoportot! és a későbbi, ’70-es évekbeli Budapesti Iskola nevű filmes mozgalmak szociográfiai és szociálpszichológiai célkitűzéseiket játékfilmes és dokumentumfilmes, illetve fikciós játékfilmes formákban próbálták megvalósítani.
Habár ezen alkotások viszonya a „valóságfeltáráshoz” és a „valósághoz” mint konstrukcióhoz elvi meggyőződéseik miatt különbözik Kis filmjétől, szociológiai szemléletük, elkötelezettségük, társadalmi szerepvállalásuk és az alkotói folyamat etikai megközelítése egyaránt eszünkbe juthat a Külön falka megtekintésekor.
A film- és formanyelvi elemek mind az előbbi csoportok, mind Kis Hajni alkotásában a társadalmi szemlélethez és a témához idomulnak, de ez különböző módon valósul meg: az előbbiek dokumentarista, stilizációt mellőző megoldásai helyett a Külön falka a játékfilm eszköztárát kihasználva tárja elénk a film cselekményét...
JÓREGGELT EURÓPA Szerző: BENEDIKTY BÉLA 2021.11.02.
Az tölti ki a napjaimat, hogy a 19. századról olvasok. Lehetne akár szórakoztató is látni az újabb és újabb bizonyítékokat a történelemírás ostobaságairól, ha nem tudnám, milyen elképesztően kártékony a folyamatos hazudozás, a tények elferdítése, ahogyan egyik esemény fertőzi tovább az utána következőt. Lehetne szánalmas is látni, hogyan nyilvánul meg a történelemírók kasztjában az általános törvényszerűség: egy szakma művelői között (köztisztasági munkástól az akadémikusig) körülbelül 90 százalék a rossz, 8 százalék a közepes, 1 egész 9 tized a jó, a maradék a kiváló. A rossz természetesen minden területen másképp értékelendő, a rossz mérnök nem az, akinek a hídja a felavatás másnapján leszakad, olyan azért nincs (legalábbis ritka).
A világtörténelmet 98 százalékban azok írják, akiknek az ambíciói az egyetemi diploma megszerzésének magasságáig érnek, a képességeik meg egy bérelszámoló szellemi színvonala körül lebegnek. De én nem találom ezt sem szórakoztatónak, sem szánalmasnak, én csak tehetetlen dühöt érzek, amikor például a nagy szabadságharcos géniusz Kossuthról olvasok vagy a zseniális Napóleonról. Ezek az írások olyanoktól származnak, akiknek már az avatás előtt leszakad a hídjuk, ha mérnöknek mennek...
