A 2021. október 27-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége Setét Jenő "Brada" roma polgárjogi aktivista, az Idetartozunk Egyesület alapítója volt.
Tizedik tanévét kezdte meg szeptemberben a magyar iskolákban a mindennapos testnevelés rendszere, és nemrég egy átfogó tanulmány is megjelent a hatásairól. Több területen fittebbek lettek a gyerekek, ugyanakkor bőven van még mit fejleszteni, és továbbra is megdöbbentően sok az elhízott vagy túlsúlyos gyerek. A testnevelő tanárok kreatívabbak lettek, az iskolaudvarok szerepe megnőtt, a lógósok trükköznek, a budapestiek pedig már rég nem puhányabbak a vidékieknél.
2012 szeptemberétől a magyar iskolákban felmenő rendszerben vezették be a mindennapos testnevelést, ami az addig jellemző heti 2-3 tornaórát emelte 5-re. Az intézkedéstől azt várták, hogy egészségesebbé válik tőle a társadalom, ami nyilvánvalóan nagyon hosszú távú terv és reménybeli hatás, ami csak jóval később lesz mérhető (ha egyáltalán az lesz, hiszen a mozgás csak egy a sok egészségbefolyásoló tényező közül). Tíz év azonban elég arra, hogy a közvetlen hatások egy részét már láthatóvá tegye...
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség 2013-ban emelt vádat a Mol-vezérigazgató ellen, mert arra jutottak, hogy a MOL azért vehette át 2009-ben az INA nevű horvát energiacég feletti irányítást, mert Hernádi lefizette Ivo Sanader akkori horvát kormányfőt. A zágrábi Legfelsőbb Bíróság elutasította a két vádlott 2019-es fellebbezését, és helybenhagyta a korábbi ítéletet, így Sanader 10 millió euró kenőpénz elfogadása miatt hat, Hernádi Zsoltot pedig vesztegetés miatt két év letöltendő börtönre ítélték. Az ítélet jogerős, de Magyarország valószínűleg nem fogja kiadni Hernádit a horvátoknak.
Ismét költségvetési átcsoportosításokról döntött a kormány – derült ki a Magyar Közlönyből. A gazdaság-újraindítási programokból 26 milliárd forintot kap a Pénzügyminisztérium Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósága beruházásokra és felújításokra. Félmilliárd többlet jut az Emminek „hit- és erkölcstanoktatás és tankönyvtámogatás” címén. A rendkívüli kormányzati intézkedések rovatából a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának utaltak ki további 5,6 milliárd forintot „kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra”, de egyházi feladatokra is jutott 3,8 milliárd, méghozzá a gazdaság-újraindítási alapból.
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentumban ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
Karácsony Gergely főpolgármester azt írja a Facebookon, hogy szerinte az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, hanem kemény munka, és az elmúlt két évben több feljelentést is tettek az előző városvezetéssel szemben. A főpolgármester szerint az egyik ilyen ügyben, a csillaghegyi fürdő ügyében a rendőrség nyomozást is rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. “Csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát – tette hozzá.
A Hunguest Hotels Zrt. nyerte meg a Budapesti Rendőr- főkapitányság közbeszerzési eljárását – közölte az Opus Global Nyrt. a tőzsde honlapján. A Hunguest Hotels a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus közvetett tulajdonában lévő cég. A nyertes közbeszerzés értéke 3,105 millió forint éjszakánként, ezért az összegért 700 főnek biztosítanak szállást, vagyis 4435,7 forintos éjszakánkénti áron látják vendégül a szálláshelyek a rendőröket. Az eljárás dokumentumai szerint egyedüli ajánlattevőként nyert a Hunguest.
A jelenlegi energiaár-válság átmeneti helyzet, amit több tényező szerencsétlen együttállása okoz, emiatt nem kell kidobni az EU-s klímapolitikát – írja elemzésében Huszár András, a Green Policy Center igazgatója. A klímapolitikai szakértő szerint azonban a kritikákra is hallgatni kell, és szolidárisabbá kell tenni a zöld átállást, támogatni a szegény fogyasztókat. Huszár úgy véli, egy valamit sosem szabad elfelejteni: a legzöldebb energia az el nem használt energia, ezért minden cselekvésnek a takarékosabb felhasználást kell ösztönözni, nem pedig a növekvő igényt kiszolgálni.
Egyre több helyen olvashatunk az Európát (és persze a világ más helyeit is) elérő energiaár-válságról, amelyet elsősorban a földgáz tőzsdei árának szélsőséges mozgása gerjeszt. Tekintettel arra, hogy a megújulóenergia-termelés alacsonyabb szintje esetén az elektromos áram előállítására a legkönnyebben a gáztüzelésű erőművek vethetők be, a gáz drágulása húzza magával az elektromos áram árát is. A „java” pedig még hátra lehet, hiszen közeleg a tél, amely, ha kifejezetten hideg lesz, akkor ismét felnyomja majd az energia iránti keresletet. És ezáltal az árakat is...
Nemrégiben tartották a sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségét, beszédet mondott a kormányfő. A főiskola amúgy idén augusztusban vált önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután levált az egri Eszterházy Károly Egyetemről. Az állam azonnal egy alapítványnak adta, ennek elnöke pedig az egyetemek kiszervezését kormánybiztosként irányító Stumpf István lett. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapta az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az alapítvány kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és azoknak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Ez az egyetem annak a gigantikus vagyonkiszervezésnek köszönhetően jöhetett létre, amit április végén szavazott meg a kormánytöbbség. „Most egyetemet is avatunk, adósságot is rendezünk” – mondta Orbán, majd rácsodálkozott az aktuális helyzetre: „Micsoda dolog az, hogy csak most létesül önálló egyetem azon a helyen, amit a Bodrog-parti Athénként is emlegettek egykor; szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált.”Tovább Majtényi László: Szabad ország – szabad emberek A Kis Rendszerváltás nagy gondjai
A lengyel alkotmánybíróság október 7-i határozatában (K 3/21.) arról fejtett ki véleményt, hogy az Európai Unió Bíróságának beavatkozási kísérletei a lengyel igazságszolgáltatási rendszerbe sértik a lengyel alkotmányt és Lengyelország szuverenitását.Tovább
2014. január 9-én kaptam egy hívást az otthonomban, Alfeld kicsiny városában, ami mélyen a Közép-Németországban található hegyek között bújik meg. A hívó fél Barbara Riepl volt, egy ismerős Münchenből, aki azt állította, hogy egy rendkívül érdekes története van számomra: a legjobb barátnőjének, Nicole-nak a nagyapja, aki a magyar zsidó közösség neves tagja volt, és akit Auschwitzba deportáltak a második világháború idején, fogolyorvosként a hírhedt náci orvos, Josef Mengele kegyetlen emberkísérleteiben vett részt. Évekkel a háború után dokumentumokat helyezett el egy svájci széfben, amelynek tartalma évtizedeken át érintetlen maradt, de hamarosan fel fogják nyitni. Riepl azt állította továbbá, hogy a barátnője őt bízta meg ezeknek a dokumentumoknak a kezelésével, és azt szeretné, hogy történész vizsgálja meg azokat, és – ha van rá lehetőség – segítsen a publikálásukban.Tovább
Szorongatott idill. Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine, Mészöly Miklós levelezése, 1955–1997. Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és az utószót írta Hernádi Mária és Urbanik Tímea. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2021, 272 oldal, 3999 Ft
Csak szépre, csak jóra emlékszem, a szenvedéseink idejéből is (…) Hiszen barátok voltunk.” (142–143.) Polcz Alaine-nek ez a levele az utolsó levél ebben a történetben.
A „szenvedéseik ideje” pedig a legszebb éveikre esett. Milyen boldogan írt Alaine és Miklós Kolozsvárról 1955-ben, 1957-ben. Milyen szeretettel várta őket Balázs, hogy majd veszekedjenek, ki mondja el az élményeiket. Milyen jó már ez a zárómondat 1955-ből: „Csókollak Titeket – mindkettőt ott, ahol szoktam – hű barátnétok: Ágnes” (12.) Ágnes pedig ilyen sorokat kapott 1958 januárjában a havasokból: „Írhatnál még egy pár verset nekem ajándékba!!! Cserébe én is feldolgozlak tanulmányaimban. (…) Napozunk is. Hajaj, mennyit mesélünk majd. Csók, ölelés: Ali” (36.). Mikor Alaine arról számolt be, hogy meztelenül mosakodtak a hóban, Ágnes így válaszolt: „Ez a férfiasan nyers élet lenyűgöz. Inkább papíron, mint natúrban.” (63.)Tovább
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Jesmyn Ward: A csontok megmaradnak Alice Munro: A Jupiter holdjai Margaret Atwood: Macskaszem Lydia Davis: Elég jól vagyok, de lehetnék egy kicsit még jobban is
A reneszánsz reneszánsza. Beszélgetések Klaniczay Tiborról és a reneszánszkutatásról. Szerkesztette Ács Pál és Székely Júlia, ELKH-BTK-TTI, Budapest, 2021, 652 oldal, 3990 Ft
Ács Pál és Székely Júlia belülről ismerik ezt a kutatói közeget, és sikerül megszólaltatniuk a könyvben azokat a fontos szereplőket, akik Klaniczay kollégáiként, szövetségeseiként, beosztottjaiként a ReBaKucs tagjai, vagy inkább részesei voltak az 1970-es 1980-as években (jellemző az időzítésre, hogy közülük hárman – Jankovics József, Marosi Ernő és Péter Katalin – a könyv megjelenését már nem érhették meg). A fókusz fokozatosan tágul, a beszélgetőpartnerek sorrendje a családtól (Klaniczay Gábor) a belső, intézeti körön át halad a külső, szegedi, nemzetközi és érintőkörökig. (Szeged a Keserű-iskola révén különleges, sőt kezdeményező szerepben volt – ezt szegediként is írom – de ez már csak így van, 56-ban is mi kezdtük.)Tovább
Gellért András: A rúdtáncosnő fegyvere – Karantén bestiárium. Kultúrbarlang Kiadó, Budapest, 2020, 190 oldal, 3190 Ft
Apró tárcák vannak előttünk, torzított hangon szólnak; minden, amiről szó van, a valóságból jön, nincs itt egyetlen pont, amely ne a jelenvaló életből eredne. És akkor is a valóságot látjuk, amikor a szerző kissé meglendíti a fantáziáját. Az abszurdból valóságos lesz, csak azért, mert a valóságunk is bizarr. Karinthys éllel veszi elő a hatalom körül zsongókat, például az udvari zenészeket, Sokát és Órefet; emlékszünk még Kosztolányi, Karinthy vagy Babits őrületére, amikor minden szót és minden mondatot megfordítottak, csak hogy egyetlen pillanatra se hagyják békén a nyelvet.Tovább
Roma hősök II. Öt európai dráma. Fordította Kenyeres-Gyulassy Kinga, Király Kinga Júlia, Kondi Viktória és Krasztev Péter. Szerkesztette Krasztev Péter. Nők a Jövőért Egyesület–Független Színház Magyarország, Budapest, 2021, 276 oldal, 4990 Ft
Mindegyik színdarab célkitűzése felszámolni a többségi társadalomban uralkodó cigányellenességet, új művészi alternatívákat teremtve a roma alkotók számára. Egy Romániában megtörtént gyilkossági esetet dolgoz fel a kötet nyitó darabja, a Mihai Lukács és a romániai Giuvlipen Társulat által írt és előadott Ki ölte meg Szonja Grancsát? című dráma. Egy hargitai magyar-roma tizenéves lány vélhetőleg öngyilkosságot követett el, azonban tette előtt a következő üzenetet hagyta maga után a gimnázium falán: „az iskola én vagyok.” A darab a tettesek felderítése helyett a szemtanúk és ismerősök ellentmondásokkal teli, kiszínezett és megbízhatatlan elbeszéléseire hagyatkozva szól a roma nők kiszolgáltatottságáról az iskolai rendszer rasszizmusával szemben, a patriarchális konvenciók ellen való lázadásról, valamint a kisebbségi létélményből fakadó otthontalanságról.Tovább
Ketten egy új könyvről – Mesterházi Mónika: Nem félek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 126 oldal, 2499 Ft
A címadó vers a kötet leghosszabb szövege, melyet a szerző Márványi Juditnak emlékének ajánl. Ebben – a többi szövegtől eltérően – a gyászt folyamatában látjuk kibomlani. A fragmentált szöveg egyes egységei töredékekben villantják fel a szeretett barát kórházi tartózkodását, lassú halálát, az újra és újra megtörténő, mozdulatokba, félszavakba bújtatott búcsú-kísérleteket, majd a halált és az azt követő elfogadást. Ez a vers abban is eltér a többitől, hogy nem egyetlen, jó szögben kivágott képpel dolgozik, hanem egy motívumra épít nagyon finoman. A tenger nem csak ebben a szövegben kap szerepet, a kötetben máshol is felbukkan, mindig egyfajta jótékony távolságot, szükséges, megnyugtató otthon-nem-létet jelentve. A Nem félek tengere egyszerre jelenti a távolodó másik alakját és a nyugalmat adó távollétet. A vers elején ezt olvassuk: „(…) és megérkeztem / a tengerhez, te vagy a tenger, / mondtam, és most nézlek.” (88.), majd a zárlatban a beszélő a tenger felé tart, ami jelentheti a megnyugvást, de a halálban való egyesülést is: „(…) Elindulok erre, mert szép az ösvény, / megyek egy irányba, ahogy élek, // le a vízhez, (…) / és nem foglalkozom a visszaúttal, / megyek le, ott a tenger.” (95.)Tovább
Ketten egy új könyvről – Mesterházi Mónika: Nem félek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2021, 126 oldal, 2499 Ft
Érdekesnek tartom azokat a búcsúverseket, melyekben valamilyen ismeretlen okból a szerző a halott stílusát igyekszik imitálni. Groteszk gyászbeszédek ezek az elhunyt modorában, mintha önmagát búcsúztatná a halott. Nem véletlen, hogy ez elsősorban a paródiák, a karikatúrák sajátja, és mégis, valahol összeér az elmúlás ábrázolása és a karikírozás: mindkettő csak akkor bír bármifajta érvénnyel, ha tisztelettel művelik. Innen nézve a búcsúversek valamivel erősebbek a sokkal több személyességet felmutató gyászverseknél. Az az érzésem, nem telt el elég idő ahhoz, hogy a költő képes legyen úgy beszélni a veszteségről, hogy abból érdemi költészet váljon. Keresi a megszólalás lehetőségét, de igazán sosem jut el odáig.Tovább
(Az Hommage à Barcsay című kiállítás 2022. január 31-ig látható a veszprémi Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény galériájában.)
Megnyílnak a kíváncsi tekintet előtt ezek a kompozíciók. Erőteljesen szólnak a magyar avantgárd legjobb hagyományai szerint erről az elidegenedett, szétesett, sok sebből vérző, belső és külső bizonytalanságokkal küzdő, neurotikus korról, amiben élnünk adatik. Olvasatomban erre az őrületre megnyugtató értelemmel reflektálnak, az abszolút rend (kultúra, társadalmi egyezség, értékalapú hierarchia, értelem) elfogadásával. Vásznaikon visszazökken a világ a kozmikus rendbe.Tovább
(CLOSE-UP, Fondation Beyeler, Riehen/Basel. Megtekinthető január 2-ig.)
A modern mesterek köréből kilenc művész pályafutását emeli ki a Fondation Beyeler Riehen baseli múzeumának aktuális kiállítása. CLOSE-UP (Közelről) címmel önarcképeket és családi-baráti körük portréit válogatták össze az 1870-es évektől napjainkig nyíló időintervallumból, földrajzi térben pedig Észak-Amerikától Nyugat-Európán át Dél-Afrikáig terjed Theodora Vischer kurátor érdeklődése. A tárlat kronologikus rendben, egyénileg mutatja be az alkotókat, akárcsak a berlini Hatje Cantz Verlag német vagy angol kísérő katalógusa, nemzetközi szerzőgárda tanulmányaival, 344 oldalon 215 képpel, illetve a kilenc rövidfilm, a német nyelvterület híres filmszínésznőinek közreműködésével.Tovább
(Evangélium 21, MODEM, megtekinthető november 7-ig.)
Kovács-Szabó Tímea és Kovács Levente rendhagyó vállalkozásra szánta magát: nem egyszerűen tematikus, hanem keresztény művekből álló gyűjteményt kívánnak létrehozni – ráadásul nem műgyűjtőként, hanem megrendelőként lépve föl. Ismeretes, hogy hosszú évszázadokon át az egyházi megrendelések működtették a képzőművészetet, a szekularizált nyugati kultúra azonban megteremtette a függetlenségét: az egyházról folyamatosan leváló művészetben a bibliai narratívák figuratív megjelenítésének s a szentek ábrázolásának hatalmas ikonográfiai tradíciója lezárult. A tovább élő szakralitás inkább nonfiguratív alkotásokban fejeződik ki, s nem konkrét vallási és egyházi témák, hanem inkább a hit felmutatására szolgál. Még szerencse, hogy a formálódó gyűjtemény legelső darabjai, melyekből Petrányi Zsolt kurátor élvezhető kiállítást hozott létre, reflektálnak erre a változásra.Tovább
Diritti szuggesztíven, jó tempóban vezeti végig az álmok, emlékek és fantáziák között indázó elbeszélését, helyenként viszont túlfogalmaz, erősen érzelmesbe csúszik át a a groteszk és a belső rettenet, a megértő komikum és a természeti líra tartományait bejáró sokszínű film. A főszereplő viszi el a vállán az alkotást. Elio Germano kivételes odaadással formálta meg ezt a zavart lelkű, félszeg, bogaras, művészként viszont felettébb öntudatos, megszállott és álmodozó figurát.Tovább
(Stephen Fry: Mítosz I. Görög mitológia angol humorral. Előadja Scherer Péter. Kossuth–Mojzer Kiadó, 2021)
Stephen Fry a London Magazine-nek beszélt arról, miért írta újra a mítoszokat. „A napfényről, a ragyogó személyiségről szólnak, ezért mindig élők, szexik, csábítók maradnak.” Ezek a jelzők első megközelítésben akár idegenül hathatnak, de ha Scherer hangoskönyvéről beszélünk, akkor én is azt mondom: Fry-nak igaza lehet.Tovább
(Pintér Béla: Marshal Fifty-Six, PBEST, UP Rendezvénytér, október 16.)
De még a sztorira visszatérve: Pintér Béla ezt most egyértelműen a valóságból, a mi aktuális valóságunkból merítette, de bármennyire megcsavarta, a bemutató óta az élet még az ő legmerészebb álmait is felülírta. Mert úgy esett, hogy az öt évvel ezelőtti ötvenhatos jubileumon immáron bizonyítottan hetvenkedő Dózsa László ismét nyilvánosság elé lépett, hogy személyes megemlékezésével emelje az ünnep fényét. Hogy hol? A Színház- és Filmművészetért Alapítvány fenntartásában álló egyetemen. Úgy tűnik, tényleg színház az egész világ. Ő pedig mindig is színész marad benne.Tovább Fáy Miklós: Tűz a csontokban
(Terence Blanchard: Fire Shut Up in My Bones – Metropolitan-közvetítés a Müpában, október 23.)
Ez most a továbblépés. Egy kicsit talán túlságosan lelkes a fogadtatás, az előadást vezénylő főzeneigazgató, Yannick Nézet-Seguin egyenesen az új klasszikus születéséről beszél, amit a közvetítés során nem érzékelek. Érdekes és hallgatható, semmilyen különösebb erőfeszítést nem követel a mű, de némileg túlfújt a darab.Tovább
Gulyás Márton a semmiből épített egy mértékadó közszolgálati csatornát, ami sokkal több értéket ment, és összehasonlíthatatlanul informatívabb, mint a párt összes adója együtt. Elképzelni is nehéz, hány őt ábrázoló vudubabát szurkáltak már halálra a Kunigunda úton, és milyen meghasonlás lehet a szerkesztőknek az egész napos harsány Partizán-mocskolás után otthon, privát böngészővel, titokban megnézni a friss adást. Tovább
Mik jutnak eszembe? Az állandóságok megszokott térérzései, miközben ott dübörög az újdonság ereje is, meg az a még nagyobb erő, az állandóan változó városé, ahol a súlypontok érzelmek nélkül és állandóan arrébb helyeződnek. Meglepetésszerűen születnek és fejlődnek ki, hogy aztán tíz-húsz év múlva szomorúan sorvadjanak vissza az átlagosságba. És az is, hogy öregszem, mert egyre több olyan dologra emlékszem, ami elmúlt, ami már nincs, aminek a képe/emléke/íze csak a fejemben létezik. Miközben jönnek az újak, a fiatalabbak, akiknek a régi Fradi-stadion olyan történelem, mint ’56, a Millennium kiállítás vagy épp a mohácsi vész. Vagy építészeti analógiával a régi Népstadion, a MOM gyárépülete vagy Ybl fürdőépületei a Margitszigeten.
Tizennégy éves. Nyolcéves kora óta nézi a műsort, akkor ébredt föl először, akkor nézett végig egy ilyen jelenetsort a megnyílt ajtó mögül, amiről nem tudta, micsoda, aztán nyilván rájött. Nem volt testvére. Maradtak reggelre nyomok. Az apja már munkában. Ő soha nem kérdezett a nyomokra, amik kék és zöld foltok voltak, véraláfutások. Soha nem kérdezett, és ez jó volt, nem kell beszélni róla, olyan, mintha nem is lett volna, nincs és kész. Soha senkinek nem mondta. Az iskolában se, a téren, az egyesületben, ahová fél évig járt. Atlétika. Azt mondta Feri bácsi, benne van a jegyzőkönyvben, hogy beállított hozzá egy kislány, már ismerte, mert néhány napja, hete nézte a többieket, futókat, gerelyeseket, távolugrókat, aztán odajött hozzá, melyik a leghosszabb táv. Milyen táv. A futó táv. Hogy hívnak. Elvira vagyok, melyik a leghosszabb táv. Itt a tízezer a leghosszabb, Elvira, de csak nagyoknak. Te még nem vagy akkora. Azért szeretne edzeni. Addig edzett, mígnem egy délután lefutotta magában. Egyedül. Feri bácsi csak nézte. Egy kör, két kör, tíz kör, húsz, huszonöt kör. És nem jött többé, nem látták. Feri bácsi be akart menni az iskolába, de mindig közbejött valami. Feri bácsi nem is igazán csodálkozott a tízezer méteren. Volt abban a lányban valami furcsa, mintha beszélt volna futás közben.Tovább
Igen, két éve egyszer csak elege lett Pestből. Nem minden érzést lehet megmagyarázni, meg nem is kell. A felesége elhagyta, a lánya Amerikába költözött, ő ráunt a városra, a kórházi ügyeletekre, tulajdonképpen majdnem mindenre ráunt, abban reménykedett, hogy a vidéki élet felvillanyozza. Lemész vidékre?, kérdezte Szmorgó a kórház folyosóján, amikor összefutottak, és a hangsúlyban, ahogy mondta, hogy lemész, már volt valami lenézés, pedig húsz évig dolgoztak együtt, de hát a pestiek szemében a vidék, az mindig lefelé van.
Semmi sem kötötte a városhoz, és a város sem volt már olyan, amihez ő kötődött. Az ember mindig logikus magyarázatokat keres, pedig nincs mindig logikus magyarázat, és nem is kell mindig logikus magyarázatokat keresni. És máshová mi köti majd? Kötődni. Éppen olyan tétova, távoli cél, mint a boldogság, nehéz pontosan megfejteni, mit is jelent, és hogyan kell keresni. Három kis szoba, csinos konyha, szép kert, Géza bácsi hetente háromszor jön, ápolja, körülnéz, hozza a híreket a faluból, isznak egy pohár bort a verandán. Géza bácsi szeretne róla is híreket vinni a faluba, de Franknak nincsenek hírei. Jól érzi magát, ez az egyetlen hír. Tovább
A vonat olykor megállt. Városokban nem szállt le, csak ha valami elhagyatott állomáson rostokoltak az irdatlan puszta közepén, ami a tengerre emlékeztette. Ilyenkor a peronon cigarettázott, de nem állt szóba senkivel. Játék közben sem, csak a legszükségesebbekre szorítkozott. Gyakran ezt is a pincér mondta helyette. Egy palack pezsgővel és tízezer dollár alaptéttel lehetett átlépni a fülkéje ajtaját.
Régen nem volt ennyi nyegle alak a gazdagok között. A tengerről faggatták, háborús történetekről. Aztán abbahagyták, mikor egyetlen mozdulattal nemet intett a fejével. Egyedül a bűnözőt kedvelte meg, tisztelettudó volt és csendes, ő is csak játszani jött. A testőrei a folyosón szobroztak két nap, két éjszaka. Végül hetvenezret nyert tőle. Zokszó nélkül kifizette, meghajolt, mikor távozott. Nem kérdezett semmiféle ostobaságot a két nap alatt.Tovább
Otthon már állt a bál a két gyerek között, mire apa hazaért. A nagykamasz Annamari zokogott, öccse, a tizenkét éves Apor kijelentette, neki erre most nincs ideje, zenekari próbája lesz, barátaival egy hagyományőrző acid rave banda alapításával voltak elfoglalva, még azt sem tudták eldönteni, hogyan fogják hívni magukat, Nagynéni, Hohen-zollern, esetleg Hóhen-zeller.
– Egyébként is, mi a fenének hagytad nyitva a kaput! – mondta leszorított állal a fiú. Magabiztos volt, de az anyja azért észrevette a szeme sarkában a könnycseppet.
– Hogy lehetsz ennyire érzéketlen – ripakodott öccsére a lány, és egy pillanatra dacosan abbahagyta a sírást. – Te nem is sajnálod!
– Na, mi van? – szólt vidáman apa, amikor belépett az ajtón, és lerúgta a cipőjét.
– Elszökött az Emil! – buggyant ki a sírás újra Annamariból.
Mivel a lány meg a kutya állandóan egymás érintését keresték, Annamari most görcsösen kapaszkodott a kanapé szélébe.
Egyik este lefekvéskor egy dán nyelvkönyvet találtam az éjjeliszekrényemen. Nem volt széles könyv, kilógott alóla az éppen félbehagyott Remarque-regény. Anton, az emberem azt mondta, meghozhatja a kedvemet. Ablaknyitvahagyósan fülledt nyári este volt, jólesett a leheletnyi légmozgás, ahogy felcsaptam a könyvet.
Hygge: többjelentésű dán szó, egyfajta életérzés, a megnyugtató környezet élvezetét jelenti nagyjából. Ilyen állapotban voltunk, amikor beköltöztünk ebbe a lakásba. Végre olyan színek, olyan formák vettek körül, amik mi vagyunk. Amikor évek múltán egyik reggel feltűnik, hogy a franciaágy fejtámlájáról lepattant a festék, mert annyiszor ütődött már a falhoz, talán az is Hygge. Ilyen életérzésű volt ez a lakás. Eggyel több szobával, mint amire kettőnknek szüksége van. Egyedül az orchidea nem érezte át a dolgot, évek óta nem hajlandó virágozni. Különleges egy növény.
Ønske: igazlelkű vágyat jelent. Évekkel ezelőtt jelent meg az életünkben. Azóta mindent végigcsináltunk az ovulációs tesztek hónapokig tartó figyelésétől a kivizsgálásokon át a lombikprogramig. Óraműpontossággal terveztük, hogy mikor kell újra találkoznia a fejtámlának a fallal.Tovább
Az emberi test váza, a csontozat, a lágyrészekhez képest szinte örök. Ha nem ég szénné vagy nem oldják fel savban, akár évszázadokon keresztül is fennmarad. Ráképzelhető a lágy szövet és a történet.
Emesének, a nővéremnek a létezéséről nyolcévesen szereztem tudomást. Ha Anikót az ukrán anyakönyvi kivonat Ганна-nak keresztelte át, akkor Emesével mi lett volna a névpolitikájuk?
Megjósolhatatlan, mert Zsolt ismerősömből, például, Александр lett. A magyarul szánalmasan hangzó Béla nagyapámat pedig Адальберт-té nevezték át.
Anyukám három lánytestvére a 70-80-as években Szovjetunióban élt három egymáshoz közel fekvő városban. Eszti, Évi, Zsuzsi. Ungvár, Munkács, Beregszász. Egy-egy, apámmal való összeszólalás után, ha a vita heves volt, akkor taxival, ha kevésbé, akkor busszal mentünk anyámmal Beregszászra vagy Ungvárra.Tovább
Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések”. Hamis minden ízében
Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?
A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam? Az Államfelelősség a SARS-CoV-2 terjedésének megakadályozásában és annak elmulasztásáért című tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.
A közös ellenzéki lista összeállításának amúgy sem egyszerű feladatát tovább bonyolítja, hogy Márki-Zay Péter előválasztási győzelme után bejelentette: önálló parlamenti frakciót akar a mozgalmának, az őt támogató kisebb pártoknak és a civileknek.
Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.
Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.
A nyáron lányával, Lucával járta be Erdélyt egy hatrészes tévésorozat szereplőjeként. A Székelykapun túl a megszokottól eltérő módon igyekszik megfogni választott tárgyát; erről, illetve egy hamarosan megjelenő antológiáról és a hazai könyvkiadás függetlenségéről is beszélgettünk.
Versekkel debütált, majd megírta első, magyarul még nem olvasható regényét. Ő az első katalán és katalán nyelven is író szerző, aki megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért. A Margón beszélgettünk, miután megkérdezte tőlem, hol vehetne tűfilceket a dedikáláshoz.
KRITIKA
KIÁLLÍTÁS Újrarendezés Margaret Watkins: Fekete fény
Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a kiemelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.
SZÍNHÁZ Elég ez? Joe Masteroff–John Kander–Fred Ebb: Kabaré
A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.
Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.
Valószerűtlen tünemény volt. Nemcsak a koloratúrszopránja, a légzéskontrollja vagy az állóképessége miatt, de legalább ennyire működésének kristálytiszta egyszerűsége révén. Edita Gruberová mindig csak azt tette, amiben akkor és ott vitán felül ő volt a legjobb.
KONCERT Zsákban a békési macska A Müpa Zeneműpályázat kis jazzformáció kategóriájának gálakoncertje
Kell-e program egy jazz műfajú kompozícióhoz? Miről szól egy jazzdarab? Hol ér véget a szerző, és hol kezdődik az előadó egy improvizatív produkcióban?
Lépésről lépésre lettek az egyik legnépszerűbb hazai koncertzenekar, egyben kelendő exportcikk is: Nyugat-Európában, Ázsiában és Amerikában is turnéztak már. Új albumuk Gubancos címmel a napokban jelent meg, ennek apropóján beszélgettünk a csapat egyik frontemberével és basszusgitárosával.
Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.
A hegedűnél mélyebb, a csellónál magasabb fekvésű, nazális tónusú hangszerrel mostohán bánt a zenetörténet: a brácsa sokáig csak töltőszólamként jött számításba, nem kapott szerepet szonáták vagy versenyművek hőseként.
Méhes Lóránt Zuzu pályáját két, egymással gyakran összefonódó, bár látszólag ellentétes stílus és tematika határozza meg: a fotóalapú hiperrealizmus és a karikatúra, a miszticizmus és a „rögvalóság”.
A Közel-Keleten szolgáló hivatásos katona naponta kerül életveszélybe, mégis a biztonságosnak tudott Dániában élő felesége lesz áldozata egy robbanásos vonatbalesetnek.
Két évvel előző nagylemeze, a Sigma Sagittarii után ötszámos EP-vel jelentkezett a magát a neosoul, pszichedelikus rock és r&b határára soroló zenekar. Szerintük olyan terápiás albumként is funkcionál a From a Proper Distance, amely rávilágít arra, hogy belső vívódásainkkal, a legváratlanabb időpontokban bevillanó furcsa gondolatainkkal nem vagyunk egyedül.
Ha az első Venom-film egy romantikus egymásra találás filmje volt, akkor a második felvonás inkább egy fájdalmas szakításé (és újra egymásra találásé).
A pláza nem más, mint az urbánus lét nyújtotta kényelem egy dobozba zárva. Budapest legújabb létesítménye, az Etele Plaza csúcsra járatja mindazt, amit e tárgyban ma az építészet nyújtani tud.
Sorra veszi át Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels szállodákat.
Új szállodatípussal, hegyvidéki wellness hotellel egészül ki a BDPST Group hotelportfóliója, miután a cégcsoport szállodafejlesztési és -üzemeltetési tanácsadó cége a BDPST Hotel Management veszi át november 1-től a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátra működtetését. Az üzemeltetési feladatok ellátása mellett a szállodát tulajdonló társaság megvásárlásáról szóló szerződés is aláírásra került 2021 októberében.
- közölte a BDPST Zrt., amely Tiborcz István, a miniszterelnök vejének tulajdonában van...
Az ország jelentős részét érdeklő kérdés, vajon megverheti-e Márki-Zay Péter Orbán Viktort 2022-ben. Vendégszerzőnk számára azonban a ’22-es választás legnagyobb kérdése nem ez, hanem az, hogy megváltoztatható-e az Orbán által átalakított Magyarország. Valamint, hogy vajon nem nyer-e többet a Fidesz egy vereséggel jövőre. A Válasz Online külsős szerzők számára indított, előválasztás utáni értékelő sorozatában – Lányi András, Tordai Csaba, Körösényi András és Illés Gábor után – Kovács Tibor írása következik...
Most olyan választás jön, amelyet akkor is a Fidesz nyer, ha elveszíti azt. Körülbelül így lehetne megfogalmazni azt a vélekedést, amely mostanában ugyanúgy megjelent mind ellenzéki körökben, mind kormányoldalon. Nem alaptalan ez a felvetés, hiszen a Fidesz látványosan építi azt a gépezetet, amely akkor is neki dolgozik majd, ha a kormányrudat esetleg az ellenzéki összefogás ragadja magához jövő tavasszal. Az ellenzéki narratíva is főként arról szól, hogy miként lehet lebontani a NER építményét, és hogyan lehet kipöckölni a helyükről a Fidesz által bebetonozott pártkatonákat, akik pozíciójuknak köszönhetően blokkolhatják egy új kormány intézkedéseit.
Még soha nem beszéltek olyan sokat egy lehetséges kormányváltás következményeiről az elmúlt 30 évben, mint most. Ez a fejlemény egyrészt zavarja a kormánypártot, ugyanakkor igyekszik megnyugtatni a híveit arról, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Egyrészt ismét lehet olyan szerencséje a Fidesznek, mint 2015-ben, amikor a menekültválság keltette bizonytalanságot meglovagolva az ország megmentőjeként emelte pajzsra vezérét. Másrészt Orbán Viktornak vannak olyan kommunikációs szakemberei, akik szinte a semmiből képesek elővarázsolni olyan ellenségeket, akik ellen csakis a mostani kormány védheti meg a magyar embereket.
Egyelőre azonban nincs jele semmilyen komolyabb fordulatnak, hiszen jelenlegi állás szerint a fő üzenet az, hogy nem szabad visszaengedni a hatalomba a szemkilövető Gyurcsány Ferencet és szövetségeseit. Ez alkalmas a tábor egyben tartására, ám ennek növeléséhez, kiszélesítéséhez kevés. A Fidesz attól sem riad vissza, hogy teljesen átfazonírozza a 15 évvel ezelőtti eseményeket, és úgy állítsa be a volt kormányfőt és feleségét, mint akik az erőszaktól sem riadnak vissza, ha a hatalom megtartása a cél. Mostanában azonban az emberek inkább arról beszélnek, hogy Orbán Viktor sem finnyáskodik, amikor 12 éves regnálását kellene meghosszabbítani erősen megkérdőjelezhető módszerekkel...
Eger: erős polgárság, módos kereskedő réteg. Történelmi negyedek, kertvárosi részek és borospincék. Eger egyben a szélsőjobboldal afféle őshazája is. Innen indult például Sneider Tamás, vagy más néven, Roy. Akiről azt mondták, skinhead volt, de ő ezt tagadja. De innen indult Zagyva György Gyula is. És Mirkóczki Ádám. 2010-ben a városra, ahogy az egész országra, rászakadt a Fidesz, aztán jött az összefogás, ami viszont nem tartott sokáig. A térség országgyűlési képviselője még mindig Nyitrai Zsolt. Aki bár népszerű, a választásokon mégsem ő indul. Orbán Viktor ugyanis állítólag már senkiben sem bízik, akit nem évtizedek óta ismer.
Animáció: Turai Balázs
Zene: Benjamin Efrati
Szinkron: Sárosdi Lilla
A Bűnös város a Valami Amerika-filmek legjobb poénja, a vicc, aminek van felvezetése és lecsapásai is. Ha valaki nem vágná kívülről-belülről Herendi Gábor vígjátékait, a Bűnös város az a film, amit elkészíteni a reklámosként dolgozó főszereplő nagy álma. Az álom az első film végére összejön, de a másodikból már megtudhatjuk, hogy a Bűnös város hatalmas bukás lett, amit utált mindenki. Csak egy percet látunk belőle: egy fekete-fehér jelenetben, egy búzatábla közepén vándorló kamera megtalálja Kovács Lajost, aki kimondja, hogy
„Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város.”
Majd a fejéhez emel egy komikusan régi, vadnyugati stílusú revolvert, a filmnek és a szomorú zenéjének pedig vége.
A jelenet és a benne szereplő két mondat tényleg vicces, nemcsak azért, mert egy magyar művészfilm paródiája, hanem mert abból is viccet csinált, hogy vannak olyan filmesek, akiknek az álmuk létrehozni valami keményet, valami karcosat, valami mélyet – aztán ebből az lesz, hogy mindenki Büdös városnak nevezi majd a filmjüket egy kacagás után. (Ez egyébként egy annyira vicces alapötlet, hogy idén bemutattak egy magyar filmet, ami pont egy ilyen emberről szól.)
Azt nem lehetett tudni egész pontosan, hogy a Bűnös város miről szól, de Herendi idén elkezdte pedzegetni, hogy meg fogjuk tudni, ugyanis szeretné a fiktív filmet a valóságba áthozni, mondván, hogy borzasztóan nagy igény van rá...
A Valami Amerika hősei annak idején egy filmre gründoltak pénzt. Ez volt a Bűnos város, ami immár nemcsak a Valami Amerika világában, hanem a valóságban is létezik, és leginkább egy csúcsra járatott politikai szatírának nevezhető a közelmúlt összes közéleti botrányáról.
Bár hivatalosan még nincsen választási kampány, a hazai filmes kínálatban ez nem látszik: október 21-én debütált a mozikban az őszödi beszédet követő zavargásokat megéneklő Elkxrtuk, melynek elkészültét, közpénz vagy nem közpénz-jellegét, forgalmazását, fogadtatását olyan alaposan körüljárta a sajtó, ahogy a legnépszerűbb hollywoodi blockbustereket sem (először a 24.hu adott hírt a film készültéről még februárban). Ám az, hogy az Elkxrtukkal egy napon kijött még egy magyar film, amely legalább annyira politikailag túlfűtött, mint Kálomista Gábor „pörgős és izgalmas politikai krimi” -je, az eléggé a radar alatt maradt. Pedig a rendező éppenséggel a legnézettebb magyar közönségfilmeket jegyző Herendi Gábor, a filmnek pedig szoros köze van a valaha volt legnépszerűbb magyar közönségfilmek egyikéhez, a Valami Amerikához. Ez a Bűnös város.
Mi ez?
A Bűnös város egy film a filmben, ami kilépett a filmből. Eredetéért vissza kell mennünk majd húsz évet az időben, a Valami Amerika című filmhez, melyből legtöbben főként a Bon-Bon dalra emlékeznek, meg arra, hogy jól szórakoztak. Emlékeztetésképp: a Valami Amerika végtelen mennyiségű ökörködése mind arra megy ki, hogy a reklámfilmrendező Tamás, akit Pindroch Csaba alakít, testvéreivel, a Szabó Győző alakította Ákossal és a Hujber Ferenc alakította Andrással összegründolja a pénzt, amiből Tamás elkészítheti első nagyjátékfilmjét. A pénzt ugyan lenyúlja Ákos barátnője (Oroszlán Szonja) és egy szélhámos (Szervét Tibor), ám Andris nyer a lottón, így mégis meglesz a filmhez szükséges költségvetés. A Valami Amerika 2. sztorijából kiderül, hogy a film Bűnös város címmel el is készül, ám iszonyatosan megbukik, a kritikusok sem szeretik, a közönség se nézi, Tamás pedig emiatt mélységes mély depresszióba zuhan, a film kulcsmondatai pedig
A mai nap az utolsó, amikor bankfiókban jelezhetik az arra jogosult cégek és magánszemélyek, hogy továbbra sem szeretnék törleszteni hitelüket. Online erre még a hétvégén is lesz lehetőség. Akad bank, ahol a határidő közeledtével megnőtt a maradást jelzők száma, némely kamara pedig figyelmeztetést küldött ki a cégeknek.
A határidőhöz közeledve egyértelműen gyorsabban növekszik a hosszabbítás érdekében benyújtott nyilatkozatok száma, szemben az első egy-két héttel, amikor kifejezetten visszafogott volt ügyfeleink érdeklődése – mondták el az Azénpénzem.hu tájékozódására az Unicredit banknál. Lakossági, vállalati és vállalkozói ügyfeleik eddig közel 2100 hitelszerződés esetében nyilatkoztak úgy, hogy a fizetési haladékot a továbbiakban is igénybe kívánják venni. Ez a moratóriumban lévő hitelek mintegy 10 százaléka. A moratóriumot hosszabbító nyilatkozatok 97 százalékát lakossági ügyfelek nyújtották be.
A Budapest Banknál is megnőtt az érdeklődés, de kirívó ugrást nem tapasztalnak. Az MKB-nál október utolsó előtti hetében kismértékű emelkedés volt, ezen a héten viszont a leadott nyilatkozatok száma az előző heti napi átlag duplájára nőtt. A K&H sem tapasztalt korábban kimagasló aktivitást, de ennél a banknál is úgy vélik, hogy az október 31-i határidő lejárta előtt megélénkülhet az érdeklődés. Így a nyilatkozatok számában is kismértékű növekedésre számítanak. Nyilatkozatot tenni itt, és persze másutt is, még ma lehet bankfiókban. Az online ügyintézésre azonban még a hétvégi napok is rendelkezésre állnak. Az Erste jelezte, hogy ügyfelei többsége eddig is online jelentkezett.
Hétfőn azonban automatikusan kihullik a moratóriumból mindenki, aki nem nyilatkozott. Feltételezhető – írtuk meg korábban –, hogy még a rászorultak közül sem tudja mindenki, hogy a moratóriumban maradáshoz még a héten kérvényt kell benyújtania a bankjának. A bankok korábbi becslése szerint a rászorultak aránya a teljes hitelállomány 10 százaléka körül lehet...
Nemzetközi összevetésben is kifejezetten alacsonynak számít az az összeg, amelyet az egyetemi oktatók keresnek Magyarországon. Mind a pályakezdő oktatók, mind pedig a több éves tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetése az egyik legalacsonyabb az európai uniós országokban, írja az Átlátszó.
Magyarországon az euró mostani árfolyamán számolva egy tanársegéd 615 eurót, egy egyetemi tanár pedig nagyjából bruttó 1500 eurót keres. Ezzel Magyarország egyértelműen a lista végén szerepel.
Az Átlátszó gyűjtése szerint Bulgáriában (665 euró), Romániában (875 euró) és Horvátországban is (több mint 1000 euró) többet keresnek a tanársegédek, akik minden országban általában a legalacsonyabb fizetési kategóriába esnek. Észtországban, Görögországban vagy Portugáliában kétszer akkora fizetést kapnak a tanársegédek, mint Magyarországon, Máltán háromszor többet, Szlovéniában vagy Ausztriában négyszer annyit, Finnországban, Németországban vagy Hollandiában pedig a magyarországi fizetések ötszörösét vihetik haza.
Azonban nem csak a pályakezdő egyetemi tanárok fizetése gyalázatos, ha összevetjük más országok béreivel.
Magyarországtól (1538 euró) kevesebbet csak Bulgáriában (1053 euró) keresnek a sok éve a pályán lévő egyetemi tanárok. Romániában egy rendes egyetemi tanár 1626 eurót keres, Litvániában pedig már közel kétezer eurót. Görögországban, Horvátországban, Csahországban, Lengyelországban 3 ezer eurót keresnek az egyetemi tanárok, Szlovéniában 4590 eurót, Ausztriában pedig már közel 8 ezer eurót.
Összehasonlításképp: az EU tagállamokban átlagosan 5395 euró, a Visegrádi Négyek országaiban pedig 2400 euró ez az összeg.
Az Átlátszó egy régebben megjelent írásában arról írt, hogy a magyarországi egyetemek közel 40 százaléka foglalkoztat oktatókat fizetés nélkül. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az alacsony fizetések miatt általános a tanárhiány. Az egyik egyetem, amelyben 20 tanárból egyet ingyen foglalkoztatnak, ezt azzal indokolta, hogy az önkéntesség alapja, hogy szoros tudományos-kutatási kapcsolat van az adott személlyel vagy annak szervezetével (munkáltatójával)...
A magyar kormány eurómilliókat költ évente a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekre. Elemzők szerint Orbánnak az a szándéka, hogy megvásárolja a külföldön élő magyarok szavazatát – írja az EurActiv.
A brüsszeli uniós hírportál emlékeztet arra, hogy a Fidesz 2011-ben az állampolgársági törvény módosításával leegyszerűsítette a magyar állampolgárság megszerzését az ország határain kívül élő magyarok számára, és ezzel a környező országokban lakó 2,2 millió magyar nagy részének a honosítása előtt nyitotta meg az utat, ami már lehetőséget nyújt a kevesebb mint 10 milliós országban a választások kimenetelének a befolyásolására. 2010-ben Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna magyar lakosai közül még csak 5400 főt honosítottak, 2011 és 2015 között azonban már összesen 601 400-at. 2017-ben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új magyar állampolgárok száma elérte az egymilliót. A 2018-as parlamenti választásokon az állandó magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyarok által leadott 225 ezer szavazat 96 százalékát a Fidesz kapta.
Az EurActivnak a HVG-től átvett adatai szerint a kormány egyre nagyobb összegeket fordít a külföldön élő magyarokra. Az ilyen támogatás elosztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alapítvány, amely csak 2020-ban 128 milliárd forintot, vagyis 351 millió eurót fizetett ki úgymond nemzetpolitikai célokra. A Jutarnji List című horvát lap egyik újságírójától, Nikola Patkovičtól azt a számot idézi a brüsszeli portál, hogy a Bethlen Gábor Alapítvány 2011 óta legkevesebb 670 millió euró támogatásban részesült. A pénz egyházakhoz, kulturális és művészeti szervezetekhez, oktatási és médiaintézményekhez, sportklubokhoz került...
A CÖF-CÖKA szerencséje nem forgandó. A CÖKA korábban két részletben összesen 170 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, ám az Átlátszó hiába kérte ki az állami cégtől a támogatások iratait: a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki.
Jakab Péter az eset kivizsgálását kezdeményezte az Országgyűlésnél, amire azonban semmi választ nem kapott Kövér László házelnöktől, pedig amikor „ellenzéki képviselőket kell igazmondásért megfegyelmezni, azon nyomban meg szokott szólalni”.
A nagy tömegrendezvények után elérkezettnek látta az időt a kormány, hogy a pandémiával is foglalkozzon, de a nehéz döntések felelősségét másra hárítja.
Az általunk kérdezett autósok többsége képtelenségnek tartja, hogy a benzinár emelkedéséről Gyurcsány Ferenc tehetne. Ám a válaszadók abban biztosak, hogy ezt a kormány-mesét is elhiszi a Fidesz tábora.
Az ismert műsorvezető-podcaster a Media1-et szidalmazta a tények tisztázása helyett csütörtök esti podcast műsorában. A botrány feltehetően jót tett a nézettségnek…