ELLENZÉKI TÜNTETŐ: A LEGJOBB AZ LETT VOLNA, HA GYURCSÁNY LELÉP A SZÍNRŐL (videó)

TELEX / VIDEÓ
Szerző: Telexponthu
2021.10.24.

Párezren voltak az ellenzéki összefogás október 23-i tüntetésén: a színpadon ugyan arról volt szó, hogy Orbán az ellenfél és ellenzéki politikusok egységesen fognak fellépni ellene, de a közönségnek azért voltak kételyei még arról, hogy mennyire működik majd jól ez az összefogás.

ITT NÉZHETŐ MEG

BÉKEMENETELŐK MZP-RŐL: HAZAÁRULÓ, CSICSKÁS, KI TUDNÁM NYÍRNI! (VIDEÓ)

TELEX / VIDEÓ
Szerző: Telexponthu
2021.10.23.

Felkavarta a fideszes szavazókat, hogy egy magát jobboldaliként definiáló politikus lesz Orbán Viktor ellenzéki kihívója 2022-ben. Nincsenek jó véleménnyel Hódmezővásárhely polgármesteréről, többen pedig attól tartanak, hogy Márki-Zay meg fogja tudni szólítani a fiatalokat. A Békemeneten olyanokkal is találkoztunk, akik nem hallottak még róla, és azt sem tudják, miért kellene megállítani Gyurcsány Ferencet.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ÚJJÁÉPÍTÉS CSISZOLATLAN SAROKKÖVEI – V. RÉSZ - A HATÉKONY ÉS TISZTESSÉGES KAPITALIZMUS POLITIKAI GAZDASÁGTANA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BOKROS LAJOS
2021.10.22.

A gazdasági és politikai rendszerváltás óta eltelt emberöltő hosszúságú időszakban nem haladt előre a kapitalizmus valódi természetének megértése. Annyit tudunk, hogy a magántulajdon és a tőke uralja, a tőke tulajdonosai pedig profitra törekszenek, üzleti tevékenységüket elsősorban a nyereségvágy hajtja. Nincs azonban egyetértés abban, hogy milyen intézményi feltételek mellett hatékony a kapitalizmus működése, milyen körülmények között tisztességes a nyereség. Az eszmei zűrzavar fokozásához hozzájárulnak a szocializmus hívei, még inkább az immár évtizedes populista-nacionalista önkényuralom. Ez utóbbi tudatosan kihasználja a fordulat vélt vagy valós veszteseinek félelmét és dühét, amikor a szabad versenyt és nyílt piacot azonosítja a féktelen és szabályozatlan vadkapitalizmussal, a külföldi tőkét pedig rendszerint tisztességtelen fellépéssel vádolja, miközben saját piacromboló és versenytorzító tevékenységét a nép és a nemzet érdekeinek védelmeként állítja be. Noha sokan felismerik, hogy mindez elsősorban az államot foglyul ejtő korrupt oligarchia önző céljait szolgálja, nincs egyetértés abban, hogy milyen kellene legyen az a kapitalizmus, ami világpiaci mércével mérve elégségesen hatékony, miközben politikailag és erkölcsileg kellőképpen tisztességes. A gondolati köd eloszlatása megköveteli a hatékony és tisztességes kapitalizmus politikai gazdaságtanának kidolgozását.

201. Mi a politikai gazdaságtan? A gazdaság működésének intézményes kereteit és társadalmi-politikai feltételeit kutató tudomány. A gazdasági rendszerek és a politikai intézmények közötti együttműködést és kölcsönhatást fürkésző és feltáró gondolatok olyan tárháza, amely erősen visszahat ezek fejlődésére.

202. A kapitalizmus alapvető intézménye a piac. Noha a piac sok más gazdasági rendszerben (így a piactagadó szocializmusban) is létezik, kizárólag a kapitalista gazdasági és társadalmi rendben formálódik rendszermeghatározó tényezővé. Piac létezik kapitalizmus nélkül, de a kapitalizmus nem létezhet a piac nélkül.

203. Mi a piac?  Általános megközelítésben a piac = szabadság. Azt jelenti, hogy a termelő szabadon választja meg, mit és mennyit termel, kinek ad el, a fogyasztó szabadon dönti el, mit vásárol, a megtakarító önállóan határoz arról, mennyit takarít meg, a befektető, hogy mibe és mennyit fektet be.

204. Természetesen ez a szabadság nem korlátlan. Egyrészt azért, mert ilyen csak az elméletben létezik, másrészt azért, mert civilizált körülmények között az egyén szabadsága nem mehet másoké rovására. Ahhoz, hogy a szabadság fenntartható legyen, szükség van annak intézményi védelmére és korlátozására.

205. A kapitalizmus piaca nemcsak abban különbözik más társadalmi rendszerek piacától, hogy alapvető rendszermeghatározó intézmény, hanem ez kifejeződik abban is, hogy a politika, a jog, a kultúra és az erkölcs egyik legfontosabb feladata éppen a piac védelme és szükséges mértékű korlátozása.

206. A nem kapitalista társadalmi rendszerekben a piac alárendelt szerepe abban is megnyilvánul, hogy nem a gazdaság határozza meg a politikai és jogi felépítményt, hanem éppen megfordítva. Így volt ez a szocializmusban is, ahol a politika, az ideológia elsődlegessége érvényesült a gazdaság és a jogrend fölött.

207. Ez nem jelenti azt, hogy a kapitalizmusban a gazdasági alap határozza meg a politikai, jogi, kulturális és erkölcsi felépítményt. Ez a marxi gondolat téves. A kapitalizmus abban különbözik a többi társadalmi rendszertől, hogy a gazdaság és a többi társadalmi létszféra között finom kölcsönhatás, kényes egyensúly van.

208. A gazdaság kibontakozását a politika fogságából a modernizáció folyamata hajtotta előre, amely a világ történelmében először tette lehetővé, hogy a társadalmi létszférák elkülönüljenek egymástól, önálló létezésre tegyenek szert és a továbbiakban alapvetően saját törvényeik szerint működjenek.

209. A kapitalizmus a modernizáció terméke. A kapitalizmusban a gazdaság elkülönül a politika, az ideológia, a jog és a kultúra úgyszintén önálló területeitől, noha sohasem válik azokól függetlenné. A kapitalista modernizáció a nyugati civilizáció kialakulásának és világméretű elterjedésének első lépése.

210. A kapitalizmus a szabad piac és a szabad kereskedelem révén világléptékű, kiterjedésében nem ismer korlátokat, és nem korlátozható állami keretek által. A kapitalizmus természetes létformája a világpiac, amely az egyes országok és államok számára a továbbiakban alapvető rendszermeghatározó intézmény...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

A KISTELEPÜLÉSI ADATOK ELÁRULJÁK, HOGYAN LEHET KÖZMUNKÁVAL SZAVAZATOKAT SZEREZNI

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.10.23.

Veszünk két Zala megyei választókörzetet, a zalaegerszegit, és a nagykanizsait. Zalaegerszeg az egyik legfideszesebb város, Nagykanizsa meg annyira nagyon nem. Azt látjuk, hogy Nagykanizsa mellett a falvakban több a közmunkás, mint a Zalaegerszeg melletti falvakban. Nagykanizsa mellett nagyobb szüksége van a Fidesznek a plusz szavazatokra, hogy az egyéni választókörzetet megnyerjék. Csak a települések tulajdonságait figyelembe véve ilyesminek nem kellene hatnia.

A másik dolog, amit látunk – és ez nem csak ’14-ben, hanem ’18-ban is így volt, amikor ugyanígy hozták az öt-hat mandátumot -, hogy ha a településen jól szerepelt a Fidesz áprilisban, akkor utána októberben több közmunkást kapott a falu, amikor a polgármesternek a saját választásához erre szüksége lehetett – mondta Reizer Balázs az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Reizer és szerzőtársa, Gáspár Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói (és a harmadik szerző, Gyöngyössi Győző, a Leibniz Institute for Financial Research kutatója) 3000, tízezer főnél kisebb népességű település választási és közfoglalkoztatottsági adatait vizsgálva mutatott rá olyan összefüggésekre, amelyek bizonyítják, hogy a közmunkát részben politikai alapon osztják, és ez hozzájárult a Fidesz jobb választási eredeményeihez a 2010-es években. A tanulmány becslése szerint a 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, ami azt jelenti, hogy enélkül például nem lett volna meg a kétharmad ebben az évben. Az e heti G7 Podcastban Reizerrel és Gáspárral beszélgettünk.


A 2011-es nagy reform után úgy alakították át az önkormányzatok finanszírozását, hogy a normatív alapon előre meghatározott feladatok ellátására allokált pénzek aránya nagyon alacsony lett. A közmunkás helyeket egyedi elbírálás alapján osztják el a települések között, tehát valakinek egyéni döntési joga van megmondani, hogy A-település vagy pedig B-település kapjon támogatást.

Emiatt a vezetők okkal vagy ok nélkül, de félhetnek attól, hogy ha nem megfelelő számú szavazatot hoznak az országos választásokon, akkor utána a közigazgatásban erről döntő emberek kevesebb fejlesztési forrást fognak megszavazni a településeknek. És mivel normatív támogatás nincsen, hogy ha nem kapják meg ezeket az egyedi elbírálás alapján kifizetett támogatásokat, akkor a településnek gyakorlatilag semmi jövedelme nincsen arra, hogy az éppen aktuális céljait elérje

– mondta Reizer Balázs.

Gáspár Attila szerint az állításuk nem az, hogy kizárólag politikai alapon osztják a közmunkát, de van ilyen hatás is. Azt találták például, hogy több volt a közmunka olyan településeken, ahol a Fidesz választási eredményei szorosabbak voltak...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG: HOGY KÉPZELIK ORBÁNÉK, HOGY AZ EMBEREK AKARATA ELLENÉRE HATALMON MARADJANAK?

KLIKKTV
Szerző: BÁNÓ GYÖRGY
2021.10.23.

Bánó András Heti Egyenleg című műsorának második részében Kuncze Gáborral és Lengyel László politológussal, a Pénzügykutató Zrt elnök-vezérigazgatójával folytattuk beszélgetésünket. Az adás első, szerdai részében a Békemenetről volt szó, amely ma, szombaton válik aktuálissá. Szerdán még attól volt hangos a sajtó, hogy a Békemenetet kormánytisztviselő is szervezte munkaidejében. Emellett latolgattuk annak esélyét, hogy Orbán köztársasági elnök lesz-e és ha nem, milyen formában kívánja mégis magánál tartani a hatalmat.

Ízelítő a tartalomból:

„Kíváncsi leszek, mikor szakad el a közigazgatás és a politika, mikor fogják meglátni, hogy most már Márki-Zayé a jövő, nem pedig Orbán Viktoré, vagyis mikor szakad szét az az egység, amit most mutatnak" – Lengyel László

„Ez most egy igazi rendszerváltás lesz, de az sem működött, hogy a Kádár-rendszer kiszolgálói az újban nem dolgozhattak, itt is meg kell találni azokat a tisztességes munkavállalókat, akikre lehet számítani" – Lengyel László

„Nem gondolom, hogy Orbánt kielégítené, hogy köztársasági elnökként gátja legyen a kormánynak, hiszen neki valódi hatalom kell, azt pedig csak prezidenciális berendezkedés, vagyis alkotmánymódosítás során érhetné el" – Kuncze Gábor

„Az, amit Orbánék ezzel az országgal csináltak, tűrhetetlen! Ha ennek az országnak a többsége választásokon mást akar, mint ők, akkor milyen jogon ragaszkodnak ahhoz, hogy olyan körülményeket teremtsenek, hogy a pozíciók és eszközök maguknál tartásával továbbra is ők kormányozzanak?" – Kuncze Gábor.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

EGYRE VALÓSZÍNŰBBNEK TŰNIK, HOGY TÉNYLEG RENDEZNEK ÁLLAMFŐI ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.10.24.

Ha már az államfő fejezi ki a nemzet egységét, miért ne lehetne konszenzussal dönteni arról, ki legyen a köztársasági elnök? – teszi fel a kérdést legfrissebb blogbejegyzésében Magyar György, aki korábban már előállt ezzel az ötlettel. Bár jószerivel esélytelen, hogy Orbán ne a neki kedvező személyt választassa meg pár héttel az országgyűlési választások előtt, de Magyar a fanyalgóknak azt mondja: ha az ellenzéki pártok és a civilek is mögénk állnak, és sikerre visszük ezt a gondolatot, legalább annyit üzenhetünk a NER-nek: eddig, és ne tovább! Korábban Szentpéteri Nagy Richard jónak nevezte az ötletet, mondván: az segítheti az ellenzéket a jövő évi országgyűlési választásokon.


Köztársasági elnök-jelölti előválasztást terveznek a civil társadalmi szervezetek – derült ki Magyar Györgynek az előválasztás sikeres lebonyolítása utáni első interjúiból. Ugyan Magyarországon az államfőt nem közvetlenül választják az állampolgárok, ám fontosnak tartja, hogy legalább javaslatot tegyünk egy, a mai ellenzéki oldalon is elfogadható személyre – indokolta az ötletet a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzésében.

Orbán-hű ember ül majd be a székbe

Az írás emlékeztet arra, hogy Áder János köztársasági elnök 2022. március 13-án tölti ki második államfői ciklusát, és nem választható újra. Az utódjáról a parlamentnek legalább harminc-hatvan nappal korábban, tehát jövő márciusban, illetve április első felében döntenie kell. Bárkit jelölnek, azt meg fogják szavazni, már csak azért is, mert az első körben ugyan kétharmadra van szükség (ezzel a kormányoldal ma rendelkezik), viszont a második fordulóban az egyszerű többség is elég lenne.

A következő öt évben, már a 2022-es parlamenti választás előtt tehát az lesz az államfő, akit a NER – Orbán Viktor – erre alkalmasnak talál, legyen szó Kövér László házelnökről vagy Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszterről, esetleg magáról a miniszterelnökről. Legalábbis az eddigi találgatások alapján, rájuk gondolhatunk potenciális jelöltként, bár a Fidesz bárkit előhúzhat a kalapból, ami nem lenne meglepetés...

ITT OLVASHATÓ

KIFORGATOTT TÖRTÉNELEM, ELLENZÉKI REMÉNYEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.10.23.

Csak hihető hazugságokkal érdemes kampányolni. A politikai marketing e kikezdhetetlen törvényét meg lehet sérteni, de annak súlyos következményei lesznek. A Fidesz most úgy tűnik, hogy a politkai sci-fi és hitelesség közti szűk mezsgyére tévedt, és ha nem térnek vissza a hihető hazugságok világába, akkor a párt leveszítheti a 2022-es választást. A kormányzati többség érzékeli a veszélyt, ám Márki-Zay Pétert most olyan elánnal igyekeznek ellehetetleníteni, hogy az átlátszó hazugságok világában keresnek eszközöket az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ellen.

Az idei október 23-i megemlékezések lassan már nem is az 1956-os eseményeket idézik fel, hanem sokkal inkább a 2006-osokat. Legalábbis kormányzati oldalról erősen átüt az a szándék, hogy ne a szovjet csapatok által vérbe fojtott forradalmi eseményekről szóljon ez a nap, hanem az egykori Gyurcsány-kormány ármánykodásai és az ellene fellépő tömeg demonstrációiról. Az Orbán-adminisztráció ezzel egyrészt kikerüli azt a problémát, hogy az oroszok dicstelen szerepéről kelljen beszélni az '56-os események kapcsán, másrészt hamis történelmi mítoszt vetít a 2006-os utcai megmozdulások köré.

Orbán Viktor régóta próbálja úgy átformálni a közelmúltat a magyar polgárok tudatában, hogy abban kiemelkedő szerepe legyen saját pártjának. Ezt láttuk a rendszerváltás eseményeinek átfazonírozása kapcsán, és most ez a szándék köszön vissza a 2006-os utcai zavargások átértelmezése kapcsán is. Orbán fekete-fehér világképet kínál választóinak, melyben csak rajtunk múlik, hogy a sötét oldat vagy a Fideszt választják. Mert nála minden, ami nem a „polgári oldal” értékrendjét tükrözi, az vagy kommunista csökevény, vagy Soros György ármánykodása, és most megismerjük Gyurcsány Ferencet is új szerepkörében, aki jelenleg az ügyeletes gonosztevő Magyarországon.

A Fidesz kommunikációs hadserege most olyan hihetetlen erősségű zárótüzet küld ugyanis a volt miniszterelnökre, mintha attól tartana, hogy az ellenség kiugrál a lövészárkokból, és lerohanja a Fidesz védővonalait. A taktika egyszerű, és általában hatékony: kijelölni a főkolompost a másik oldalon, és mindenkit az ő vazallusának kell beállítani, aki a Fidesz legyőzésére szövetkezik. Ez egy hihető hazugság volt mindaddig, amíg meg nem nyerte az ellenzéki előválasztást Márki-Zay Péter. A Fidesz ugyanis betárazta fegyvereit Dobrev Klára és Karácsony Gergely ellen, erre jött a hódmezővásárhelyi polgármester, és a maga kiszámíthatatlanságával újratervezésre kényszerítette a kormánypárt kommunikációs csapatát...

ITT OLVASHATÓ

BÉKEMENETEK, ORBÁN VIKTOR BESZÉDE, A TELJES ELLENZÉK EGY SZÍNPADON – OKTÓBER 23. PERCRŐL PERCRE A MÉRCÉN!

MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2021.10.23.

Békemenet-paródia, Békemenet, Orbán-beszéd, összellenzéki megemlékezés: rég nem volt olyan mozgalmas október 23-ánk, mint amilyennek a mai ígérkezik. Tavaly a koronavírus-járvány miatt egyik párt sem készült nagyobb szabású rendezvénnyel, de október 23-át valójában a járvány által sújtott 2020 előtt sem igazán ünnepelt akkora egységben az ellenzék, mint a tervek szerint ma fog. A jövő áprilisi országgyűlési választások előtti kormányzati és ellenzéki erődemonstráció egymástól tisztes távolságra, az Andrássy út két végében lesz: Orbán Viktor 15:30-tól mond beszédet a Békemenet zárásaként, az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek pedig 16 órától lépnek színpadra a Hősök terénél.

Bár szakemberek – köztük pl. a Magyar Orvosi Kamara elnöksége – egyre erőteljesebben javasolják még az oltottaknak is a maszkviselést zárt térben, illetve bármilyen tömegrendezvényen, a kormány augusztus 20-ához és a vadászati világkiállításhoz hasonlóan az október 23-ai ünnepi rendezvényeket is felmentette a járványügyi korlátozások alól. A mai rendezvénysorozaton se maszk, se védettségi igazolvány nem kötelező, és létszámkorlát sincs életben. Az ellenzéki megemlékezés szervezői ugyanakkor az esemény leírásában azt kérik a résztvevőktől, viseljenek maszkot.

A mai eseményekről folyamatosan beszámolunk itt, valamint Facebook-oldalunkon több helyszínről élőben jelentkezünk. Tartsatok velünk

...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: FIDESZ VAGY NEM FIDESZ, EZ LESZ A KÉRDÉS - A VILÁGSAJTÓ A MINISZTERELNÖK ÉS KIHÍVÓJA OKTÓBER 23-I BESZÉDÉRŐL CIKKEZ.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.24.

Reuters

Magyarországon éleződik a választási verseny, így Orbán azzal vádolta meg Brüsszelt, illetve Washingtont, hogy megpróbálnak beleavatkozni a küzdelembe. Ünnepi beszédében arra szólította fel híveit, hogy védjék meg a nacionalista kormány egy évtizede alatt elért vívmányokat. Azt mondta a több tízezres tömegnek, hogy Washington és Soros igyekszik hatalomra juttatni a saját embereit a baloldalról, és ehhez bevet pénzt, sajtót, valamint kapcsolatokat.

Ám kiemelte, nem az számít, hogy mit akar az EU, az USA, valamint a külföldről irányított média. A magyarok fogják megszabni saját sorsukat. Merthogy erejük az egységben van, és ugyanabban hisznek: a családban, a nemzetben és az erős, független Magyarországban. Szerinte az unió úgy kezeli a magyarokat és a lengyeleket, mintha azok ellenségei volnának.

Pár kilométerrel odébb ugyanakkor Márki-Zay Péter azt hangsúlyozta, hogy a rezsim erkölcsileg tarthatatlanná vált, és az ellenzéki lendületnek ki kell tartania jövő áprilisig.




FAZ

Gyújtó beszéddel nyitotta meg a választási hadjáratot a magyar kormányfő. Indulatokkal teli beszédében Orbán azt állította, hogy az európai vezetők Magyarországot erőnek erejével liberálissá akarják tenni. Azt bizonygatta a hallgatóságnak, amelyet az egész országból szerveztek, hogy Brüsszel elő akarja írni a magyaroknak és a lengyeleknek, miként éljenek. A tömeget több száz busszal vitték az eseményre, de akadtak, akik Lengyelországból, Romániából, sőt Olaszországból érkeztek. Ugyanakkor Márki-Zay Péter onnan egy kőhajításnyira azt emelte ki, hogy igazából egyetlen kérdésre kell választ adni: Fidesz vagy nem Fidesz.

A jelentés háttérként hozzáteszi, hogy bírálók a demokrácia és a jogállam leépítését hányják a kormánypárt szemére, de korrupcióval és kegyencrendszerrel is megvádolják. A hatalom jó pár súlyos konfliktusba keveredett az EU-val, így a többi közt a jogállam állapota miatt.

Al Jazeera

Orbán az összefogás fontosságát hangoztatta a sajátjai előtt, de az ellenzék is éppen az egységre épít, hogy jó egy évtized után leváltsa a miniszterelnököt. Vezetője, Márki-Zay Péter a jelek szerint pont azokat a hagyományos értékeket testesíti meg, amiket a kormányfő propagál. Azt erősítette meg tegnap, hogy győzelme esetén új alkotmányt készíttetne, lecsapna a korrupcióra, bevezetné az eurót és szavatolná a sajtó szabadságát.

Felmérések szerint a két oldal fej-fej mellett halad, de a jogosultak negyede határozatlan. Az 56-os évforduló jelképes lehetőséget kínált Orbánnak, hogy kifejtse programját, miközben a Fidesz fokozza a kampányt. Két kézzel osztogatja a juttatásokat, és rátett az erősen bevándorlás-ellenes retorikára.

Magyarország besorolt Lengyelország mellé az EU ellenében a média függetlensége, a jogállam és az LMBT-jogok ügyében, bár közben azt hangoztatja, hogy nem kíván hátat fordítani az uniónak.

Kurier

A magyar miniszterelnök arra használta ünnepi felszólalását, hogy leszámoljon a korábbi szocialista kormánnyal és támadja az uniót. Az ellenzéknek viszont azt vetette a szemére, hogy azon verseng, melyik párt lehet Brüsszel szálláscsinálója. Úgy fogalmazott: a hat párt még az ördöggel is összeállna, csak hogy megszerezze a hatalmat.


Spiegel

A hetilap úgy értékeli, hogy Lengyelország lopakodva tart a kiválás felé, noha a lakosság 90 %-a a bennmaradást pártolja, és a kilépésnek igazából nincs számottevő tábora. De nemzeti-konzervatív kormány miatt mégis bekövetkezhet a tagság felmondása. A lengyelek egyszerre csodálják az uniót, illetve félnek tőle. Dicsérik, ugyanakkor úgy érzik, hogy az megalázza őket. A PiS pedig kihasználja a kettős érzelmeket, még rájuk is erősít, hogy megőrizze hatalmát.

Számára az a fontos, hogy ellenőrzés alá helyezze a bíróságokat, ám úgy állítja be, mintha Brüsszel bele akarna szólni a dolgokba, így azzal csatát kellene vívni. Továbbá meg kell akadályozni, hogy az EU, főként annak balliberális apparátcsikgárdája, bármit megtehessen az országgal. Merthogy az megveti a lengyel hagyományokat és sajátosságokat.

Jobboldali politikusok megbízásából nemrég tanulmány mutatta ki, hogy az ország többet fizet be a közös uniós kasszába, mint amennyit onnan visszakap. Vagyis hogy a lengyeleknek már nincs is szükségük a közösségre. A közhangulat miatt azonban kilépésre mégsem kell számítani. De fű alatt mégis lehetséges. Varsó már most is elszigetelődött a földrészen. Csak olyan államok tartanak ki mellette, amelyek esetében szintén erős a gyanú, hogy félvállról veszik a demokráciát. Lásd Magyarországot és Szlovéniát.

Lengyelország eljátssza Európa bizalmát és lehet, hogy a következő években egyre jobban kiszorul a közös politikából. Ily módon az EU-ból könnyen az lehet, amivel a jobboldal már most is gyanúsítja: olyan hatalmi központ, amelyből leginkább csak bírálat érkezik. Egy lengyel diplomata szerint a társadalom belefáradt a hosszú csatározásba. Pedig százezreknek kellene az utcára vonulniuk, mert a nemzeti-konzervatív kormány történelmi lehetőséget packázik el – szántszándékkal.

Deutschlandfunk

Lengyelország átlépte a Rubicont, ez nem kétséges Morawiecki strasbourgi beszéde után, ám ezáltal veszélybe sodorta az egész EU jövőjét. Hiszen gyakorlatilag ott hagyta a szervezetet. A kormányfő tudatosan provokált az Európai Parlamentben, célzott támadást intézett az unió alapjai ellen. A háttérhez persze tudni kell, hogy az utat ő maga kezdeményezte, ám szavaiból az derült ki, hogy a lehető legteljesebb mértékben egyetért a lengyel Alkotmánybíróság határozatával, miszerint a jövőben a nemzeti jog a meghatározó a közösségi normarendszerrel szemben.

Ily módon végleg megsértette a vörös vonalat, hiszen az alapelvet és ezáltal az egész szervezet létjogosultságát kérdőjelezte meg. Felmondta az alapvető egyetértést, országát pedig – politikai és jogi értelemben – az integráció kívülre helyezte. Arról persze lehet vitázni, merre haladjon az EU, ám itt a varsói kormány nyilvánvalóan saját belpolitikai mozgásterét igyekszik bebiztosítani. Főleg azért, hogy engedelmességre kényszerítse a bíróságokat. Ezért Morawiecki beszédét nemigen lehet másnak tekinteni, mint a jobboldali-populista, nacionalista, illiberális politika megnyilvánulásának. Azt üzente haza, hogy „nézzétek, megint odapörköltem nekik!”

De ez már nem játék. Lehet, hogy a többiek sokáig félrenézték, amikor észlelték, hogy a nacionalista kormányok a saját publikumuknak produkálják magukat, de Varsó most túlfeszítette a húrt. Tudván tudva, hogy túl bonyolult volna a szankciókat bevetni, így azoktól nem kell túlságosan tartania. Jó esetben marad a patthelyzet, rossz esetben még jobban kiéleződik a viszály.

Ám az EU-nak nincs más választása, mint hogy minden lehetséges eszközzel reagáljon, Lengyelország viszont már nem tud visszakozni. De nagy a veszély, hogy Varsó összejátszik más államokkal és minden fontos döntést blokkolni fog. Érthetetlen, sőt, szinte tragikus, hogy Kelet-Európa nem ismeri fel: ily módon főként az oroszok malmára hajtja a vizet, Putyin a nevető 3. a történetben. Vagyis Morawiecki átkelt a Rubiconon, ám ez az út zsákutcába torkollik.

ITT OLVASHATÓ

KAKUKKFALVA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.24.

Édesjó Zsuzskám már pénteken nekilátott kirántott húst készíteni, hogy legyen a nagy útra velem, nehogy éhen kelljen maradnom egész napra. Tarját vétettem vele, mert az jó zaftos, nem olyan száraz és rágós, mint a cipőtalp vagy a vénasszony valaga. Kirántott húsos szendvicset csomagolt nekem édesjó Zsuzskám, és úgy csinálta, ahogyan szeretem, a húst bekenni vastagon fokhagymakrémmel, kicsit sózni, borsozni, dupla panírral, hogy legyen tartása. A zsömlébe a kirántott húsra Erős Pistát tétettem, ugorkát szelettem rá, bár jó lett volna kovászos, de nincs itt annak már a szezonja.

Békemenetelni hívtak Budapestre. Napok óta nyaggattak a kocsmában, polgármester urunk személyesen csöngetett be, hogy elvárja a menésemet, ingyen lesz az út, sőt, moziba is visznek. Hozzá tette, jó szívvel venné, ha mennék, aztán majd meglátja, hogyan alakulnak a téli közmunkák. Ezek után, ha akartam volna, akkor sem maradhattam volna otthol, de végül is, örömöst indultam, mert mikor adódhatik alkalom láthatni és személyesen hallhatni Őt. Mert ugyan a Kossuthon iszom minden szavát, de az mégsem ugyanaz, mintha ott áll az emberrel szemben.

A maga teljes valójában húsból és vérből, hogy szinte érezni a szagát és a leheletét. A szomszéd főzött az idén barackból házit, olyat, amitől a kerítést szaggatja az ember, tettem az útra egy literrel, mert alapvető élelmiszer ez is, mint a kirántott hús, illetve, kell ez is az ünnep fényéhez. Néhányszor rákortyol az ember, és mindjárt szebb lesz a világ. Előző este nekiláttam zászlót készíteni, ahogyan polgármester urunk közmunkailag kérte, hogy egy nemzeti lobogóra írjuk rá a falunk nevét jól láthatóan, nagy betűkkel, hogy Ő tudja, mi itt vele vagyunk és megvédjük Őt Brüsszeltől.

Vagy Ő véd meg minket, azt már nem tudom, de védés van benne, az biztos. Kakukkfalván lakok, egy vastag, fekete filctollal strammul ráírtam egy zászlóra a falunk nevét, csak édesjó Zsuzskám szólt, hogy nem jól van az, mert fejtetőn van már rajta a felirat, és így úgy tűnik, mintha olaszok volnánk, tésztazabáló népség. Így hát adtam egy pofont édesjó Zsuzskámnak, hogy süsse azt a húst a konyhán, ne avatkozzon a férfiak dolgába, másrészt meg azért igaza volt, de nem baj, majd fordítva lobogtatom a lobogót, jól van az úgy is. Illetve jól lesz, mert hosszú út állt előttünk a lobogtatásig.

A Szentháromság térről indult a buszunk, szinte az egész falu fölfért, mert hármat is láttam, olyan volt a tér, mintha búcsú lenne, akkora volt a tömeg. Megkérdeztem polgármester urunkat, ki fizeti ezt a sok pénzt az útra, meg majd a mozit, de nem felelt, hanem valahová messze elintett a kezével a hegyeken túlra, vagy mintha az égből jönne az áldás. És ebből megértettük, hogy ehhöz nekünk semmi közünk, a mi dolgunk, hogy fölszálljunk arra a buszra lehetőleg minél többen, legyen a kedvünk vidám és boldog jövőt váró, és hagyjuk, hogy vigyenek, ahová vinniük kell...

ITT OLVASHATÓ