MÁRKI-ZAY: A LEGFONTOSABB ÉRTÉKEINK KÖZÖSEK, SZABADSÁG ÉS TISZTESSÉGES JOGÁLLAM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.23.

Magyarország ezer éves történelmének legkorruptabb rendszerét le kell váltani, ez a legfontosabb – mondta az előválasztáson az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megválasztott Márki-Zay Péter. A Hírklikknek adott interjúban kitért arra is, hogy az összefogást – akárcsak az ő szerepét is – alárendelik az ország érdekének. Kiemelte, európai Magyarországot ígér. Mint mondta, a legfontosabb értékek közösek. Szerinte „az, hogy korrupció mentes, tisztességes jogállamban éljünk, nem jobb vagy baloldali érték, hanem általános emberi érték.”

– Mi az, amit most a legfontosabbnak tart Magyarország, az összefogás, illetve saját maga számára?

– Kemény kérdés, annyi mindent tartunk fontosnak. A lényeget illetően, szerintem semmi nem változott, nyilvánvaló, hogy ezt a NER-t, Magyarország ezer éves történelmének legkorruptabb rendszerét le kell váltani...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG – 1956 (II. RÉSZ) - A FELKELÉS TÖRTÉNETE, MUNKÁSTANÁCSOK, A HADI SZEREPVÁLLALÁS KÉRDÉSE, A „PROLETARIÁTUS VIHARVERTE MENNYORSZÁGA”

TETT / MÉRCE
Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.22.

A repedések

1953.

Március 5.: meghal Sztálin;
Június 13-16.: a Magyar Kommunista Párt vezetése ülésezik Moszkvában. Rákosi Mátyás Nagy Imrét nevezi ki a kormány elnökének, de megmarad első párttitkárnak;
Június 17-18.: munkások felkelése Kelet-Berlinben;
Július 4.: elkezdődnek a viták Nagy Imre menesztéséről: az „új irány”, amivel Nagy Imre a parasztok haragját próbálja csillapítani, jogot ad nekik arra, hogy elhagyják a kollektívákat; átcsoportosítja az erőforrásokat a nehéziparról a fogyasztói iparra, részleges amnesztiát hirdet a bebörtönzötteknek, bezáratja az internáló táborokat és munkatáborokat, a vidékre száműzöttek visszatérhetnek a lakóhelyeikre, megtűri a vallásgyakorlást.

1954.

Július 5.: a magyar válogatott veszít a berni világbajnokságon, zavargások törnek ki Budapesten. A nyár folyamán néhány helyen sztrájkok zajlanak.

1955.

Március 25.: megalakul a Petőfi Kör Budapesten;
Április 14.: Nagy Imrét eltávolítják a kormány éléről és Hegedűs Andrást, Rákosi emberét állítják a helyére.

1956.

Február 14-25.: az SZKP huszadik kongresszusa és Hruscsov beszéde;
Április folyamán: sztrájkhullám tör ki a csepeli gyárakban, a Petőfi Kör lesz az ellenzéki erők gócpontja;
Június 18.: a Petőfi Kör egyik tüntetésén Rajk Júlia a férje rehabilitálásáról mond beszédet, aki a párt egy korábbi vezetője volt és 1949-ben megölték;
Június 27.: a Petőfi Kör egy újabb tanácskozásán ötezren követelnek politikai változást. A tanácskozás este hétkor kezdődik és még reggel négykor is tart, majd folytatódik az utcákon;
Június 28.: a lengyel biztonsági erők leverik a munkásfelkelést a Zispo gyárakban Poznanban (Lengyelország). A hír Magyarországon is visszhangra talál;
Július 18.: Szuszlov lecseréli Rákosit Gerő Ernőre, Rákosi pedig a Szovjetunióba távozik. Megújul a párt tagsága, újra belép például Kádár és Marosán;
Július folyamán: folytatódnak a sztrájkok Csepelen;
Október 6.: Rajk László temetése a Farkasréti temetőben, amelyen Gerő és Nagy Imre is részt vesznek. A temetés hatalomellenes tüntetéssé vált, amelyen 100 ezren vettek részt;
Október 16.: a szegedi diákok létrehoznak egy független szervezetet;
Október 19.: Hruscsov Varsóba utazik, hogy a lengyel kommunista párt főtitkárát köszöntse;
Október 20-21.: sok városban és településen szervezkednek a diákok, akik mellett megjelennek a munkások is;
Október 22.: a szegedi diákoknak sikerül a budapesti egyetemeken is toborozniuk. „A szél Lengyelországból fúj!” – vallották a diákok a Műegyetem nagygyűlésén.

A  gyűlésen elfogadott 14 pontos határozatban az alábbi követelések szerepeltek:

1. Az MDP kongresszus azonnali összehívása, alulról választott vezetőség, az új Központi Vezetőség megalakítása.
2. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével.
3. Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar–szovjet és magyar–jugoszláv barátság megalakítása.
4. Az összes szovjet csapatok kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében.
5. Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával.
6. A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával[1] és ennek keretében a magyar uránérc magyar felhasználásával, hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet.
7. Teljes ipari munkásság azonnali normarendezését a létminimum megállapítása alapján, és a munkás autonómia bevezetését az üzemekben.
8. A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozó parasztság támogatását.
9. Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálását, az ártatlanul elítélt politikai foglyok részére a teljes amnesztiát, illetve a hátránybakerültek rehabilitálását.
10. Legyen nyilvános tárgyalás Farkas Mihály ügyében[2] és Rákosi szerepének kivizsgálását, valamint az Oroszországban igazságtalanul elítélt és ott tartott magyarok hazahozatalát.
11. A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását, a március 15-ét és október 6-át nyilvánítsak nemzeti ünneppé és munkaszünetté. Új egyenruhát honvédségünknek.
12. Teljes vélemény és sajtószabadság megvalósítását, rádión is, és ennek keretében külön napilapok az új MEFESZ szervezetnek. A régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és eltörlését.
13. A zsarnokság és az önkény jelképét, a Sztálin-szobrot azonnal távolítsák el.
14. Egymásért teljes szolidaritást vállalunk.

A nagygyűlést sok más követte a budapesti, szegedi és debreceni egyetemeken. A Műegyetemen négyezer résztvevő volt jelen, másnapra demonstrációt jelentettek be...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ELSŐ RÉSZ ITT OLVASHATÓ

GODOT MEGJÖTT ÉS DOLGOZIK

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2021.10.22.

A legeslegújabb kori magyar politikai élet jobboldalán eddig volt egy, azaz egyetlenegy valódi, autonóm politikus, és voltak-vannak az ő lakájai. Most azonban forradalmi és úgyszólván felfoghatatlan változás tanúi lehetünk, amennyiben a jobboldali politikusok létszáma egyről kettőre emelkedett. A különbség nem elsősorban mennyiségi, hanem elvi és alapvető. Az egy különbözik minden mástól, eredeti, megismételhetetlen, extravagáns, önálló, szuverén, a kettő viszont számnév csupán. Amiből egynél több van, az lehet tucattermék, gyártószalagról legördülő söröshordó, alma a fáról, röfögő disznó a hizlaldában, akármi. A kettővé sokasodó és kozmikus magányának csillagporától ekként megfosztott egy a szemünk láttára hull alá az égből, attraktivitását csaknem mindenestül elveszíti, orcájának nemes vonásaira a mindennapok szürke árnya borul.

Hacsak minden kétséget kizáróan be nem tudja bizonyítani, hogy a jobboldali magyar politikusok halmazának másik eleme nem jobboldali és nem is politikus, hanem gyújtogató, csóvás ember, úrnak, magyarnak egyként rongy. A képletet némiképp bonyolítja, hogy a másik elem viszont őróla, az ő fennkölt személyét illetően akarja igazolni ugyanezt, és sajnos egyáltalán nem zárható ki, hogy a profanum vulgus bizonyos hányadát sikerül is megtévesztenie.

Abból pedig sok jó ki nem kerekedhet.

Európa és általában a civilizált világ más országaiban hasonló helyzet nemigen áll elő, azokat az országokat ugyanis nem istenkirályok, hanem többé-kevésbé elszámoltatható köztisztviselők vezetik, szűkebb térségünkben viszont akadnak megfigyelhető párhuzamok. Politikai előélet híján való, Európa-párti, bőszülten korrupcióellenes, nagyobbrészt jobboldali figurák bukkannak elő egyre-másra, mozgalmakat gründolnak, és iparkodnak rajzszögeket csempészni az uralmukba mostanra belezápult bal- és jobboldali elitek terebélyes ülepe alá. Jellemzően közép-európai népszokásról van szó, dívik a Rila–Rodopei-masszívumtól kezdve föl egészen a Balti-tengerig mindenütt, mostanra pedig Mária országába is beszüremkedett.

Holott ez őneki nem is volt megengedve egyáltalán.

A helyzet pikantériáját az a körülmény is fokozza, hogy kormányzó urunk hosszú évek óta bolyong Közép-Európában föl s alá, megértetni akarván a helybeli potentátokkal, hogy a térség legfőbb vezetőjévé őt szemelte ki az Úr, eközben jövőbe mutató beszédeket tart és nagyívű jóslásokba bocsátkozik. Közép-Európa felértékelődik, erősödik, a jelentősége nő, és az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép-Európába, mondta tavaly ilyenkor Szlovéniában. Ugyanakkor és ugyanott beszélt arról is, hogy 2010 táján elolvasott egy halom olyan könyvet, amelyek mind az új évtized várható fejleményeit taglalták, viszont Trumpot, a Brexitet, a menekültválságot és a járványt egyik se jósolta meg. Mondta ezt abban a térségben, ahol a hivatalban levő politikusok talpa alatt a föld már évek óta mocorog, sőt repedezik, ezt valamennyien érzik is, kivéve őt, a nagy jövendőmondót. A múlt hónap végén Csehországban vázolta fel, hogy Közép-Európa mily káprázatos lehetőségeket kínáló évtized előtt áll, és kinek mondta ezt? Természetesen Babišnak, ki másnak, ő nyilván azóta is teljesen fel van dobva emiatt.

Ami pedig a másik jobboldali politikust illeti, ő itt van a kapun belül immár tizenkét esztendeje. 2018-ig az illegalitásban húzta meg magát, akkor aztán kinyújtotta a csápjait, és övé lett Hódmezővásárhely, mostantól pedig miniszterelnök-jelölt. Kormányzatunk nem hisz a szemének, ilyen még nem volt és nem is lehetséges. Jön ez a fazon, akit senki se ismer, aki senkivel nem koptatta együtt az iskolapadot, nem hajkurászta ugyanazokat a leányokat, nem búsongott ugyanannál a kocsmaasztalnál, tömören fogalmazva, aki valójában nincs is, és ránk rúgja az ajtót.

Hogy mért volt rá képes, az egyfelől rejtélyes, másfelől viszont nyilvánvaló...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/42. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

CSERHALMI GYÖRGY: AZT MONDJÁK ÁRPA ATTILÁRA, HOGY SZÍNÉSZ. AKKOR MI VAGYOK ÉN?

TELEX
Szerző: HAÁSZ JÁNOS
2021.10.23.

Két fontos beszédének, vagyis egy beszédének és egy felolvasásának a felidézésével kezdődött a több mint egyórás interjú Cserhalmi Györggyel Veiszer Alinda legújabb műsorában (a teljes, több mint egyórás adás ezen a linken nézhető meg jelképes támogatásért cserében). A Kossuth- és Balázs Béla-díjas nemzet színészének az 1989. március 15-én felolvasott 12 pontjáról és a nemrégiben a Magyar Művészeti Akadémián mondott, nagy port kavart székfoglaló beszédéről van szó.

„Voltam én sokszor” március 15-i ünnepségeken, szétvert ünnepségeken is, idézte fel, ahogyan azt is: voltak, akiket március 14-én elvittek, másnap kiengedtek, „ők voltak az elit”, akik „még a vacsorát is megrendelhették”, és később „ők voltak a rendszerváltók”, de ő nem tartozott közéjük. A szétvert március 15-i ünnepségek után „én a proliszakaszban voltam”, nem voltak ellenzéki kapcsolatai sem, ezért 1989-ben „meg is lepett engem, hogy megkerestek ezzel a 12 ponttal”. A megkeresésre gondolkodási időt kért, „gyalázatos, ciki, hogy betojtam”.

– De betojt?
– Igen.
– Mitől?
– Attól, hogy lelőnek. Aztán azt mondtam magamban, hogy atyamáriám, erre azt mondani, hogy kérek szépen gondolkodási időt? És akkor mondtam, hogy rendben van, elvállalom.
– Ez a betojás, ez jellemző volt magára? Ami miatt mostanában a legtöbbet beszélnek magáról, a művészeti akadémián elmondott székfoglalója, amiatt is be volt tojva? Szerintem pontosan tudta akkor is, hogy mi fog történni.
– Persze, hogy tudtam. De hát attól még be lehettem tojva.
– De be volt?
– Annyira nem. De átsuhant az ember fején, hogy van egy tízéves gyerekem, és mi lesz, hogyha fejbe lőnek?
– Hát akkor ott már nem volt lövöldözés.
– Nem volt, hálistennek.
– És [most] az MMA előtt be volt tojva?
– Nem. Mitől lettem volna? Ha be lettem volna tojva, akkor más beszédet mondok.
– És mire számított, mi lesz, ha elmondja azt a beszédet?
– Erre nem számítottam, ami lett.
– Arra nem számított, hogy ilyen hangos ellenérzéseket vált ki?
– Nem. Én azt gondolom, hogy ez tök igaz, amit én elmondtam.

Az MMA-ra, az akadémiai tagságára (vagy nem tagságára) később még visszatérnek, elmeséli, hogy bent volt a kórházban, amikor felhívták, hogy akar-e tag lenni, „kérték, hogy gondolkodjak el ezen az egészen, és ezt mondtam, hogy ha megúszom a rákot, akkor igen… Az ember ott fekszik egy ágyon, lehet, hogy meghal, és rádöbben, hogy hiú. És baromi jó volt hiúnak lenni azon az ágyon, ahol haldokolni szoktak.”

A beszéde apropóján Alinda rákérdez, hogy provokatőr-e, amiből egy debreceni gimnáziumi történet kerekedik ki, konfliktusa az iskola igazgatójával, aminek része volt egy fojtogatáshoz közelítő nyakkendőhúzás is. Később utánanézett az igazgatónak, és kiderült, hogy „a múltjában volt nyilaskeresztes párt, aztán áthelyeződött a komcsi pártba, ahogy annak idején az úgynevezett szocialista ember... Én ezt utáltam”

A múltidézésben előkerül, hogy az anyai nagypapájának a testvére volt Dálnoki Miklós Béla vezérkari főnök, majd a Debrecenben megválasztott ideiglenes kormány miniszterelnöke. Milyen hagyaték, hogy az ember családjában van egy horthysta tiszt, kérdezi Alinda, amit Cserhalmi egyből kijavít: „kettő is volt, édesapám is az volt”. A jogász végzettségű apja a frontról hazakerülve 1945 után sokáig nem kapott munkát, a Horthy-korszakról sem beszélt soha. „A nagyapám, aki evangélikus kántortanító volt Mogyoródon, ő se. Volt egy közmegegyezés, hogy apát ezzel kapcsolatban békén hagyjuk. Nagyon furák voltak... Voltak olyan éjszakák, amikor üvöltésre ébredtünk, mert apámnak rémálmai voltak”, háborús rémálmok, amikről az anyja csak az apja halála után mesélt neki részletesen...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

AZ ALAPTÖRVÉNY ELTÖRLÉSE

444.HU
Szerző: TÓTH GÁBOR ATTILA
2021.10.23.

- Szabad-e egyszerű többséggel eltörölni az alaptörvényt és új alkotmányt elfogadni, vagy mindenképp kétharmad kell? — ez most a kérdés.

- Tizenkét év után először fordulhat elő, hogy esetleg az ellenzék nyeri a választásokat — ettől lett a kérdés aktuális.

- Ez az írás vitatja, hogy csak a kétharmad a válasz. Van eset, amikor nem kell kétharmad, és van, amikor a kétharmad is kevés.

A formalisták

A hosszú ideje bevett álláspont az, hogy „csak a kétharmad”, de újabban olvashatunk a sima többséggel való alkotmányozásról is. Jogtudósokat és ellenzéki politikusokat is megoszt ez a lehetőség. Nem politikustól, hanem szakértőtől származik az a reakció, hogy sima többséggel alkotmányozni az „elmúlt tizenkét év legnagyobb disznósága” volna.*


A „csak a kétharmad” pozíció lényege, hogy tilos eltérni az eljárási szabályoktól. Mivel 2010-ben a győztes jogszerű módon szerzett kétharmados többséget, és az alkotmány kétharmadot írt elő az új alkotmány elfogadásához, ezért az alaptörvény elfogadása jogszerű volt. Mivel pedig az alaptörvénybe ugyanaz a szabály került, kétharmad nélkül tilos változtatni. A „jogfolytonosság megszakítása” úgymond „jogi atombomba volna,” amit totalitárius diktatúra felszámolásakor szokás bevetni, Magyarország viszont nem az.

Mi a „csak a kétharmad” pozíció javaslata? Ha az ellenzék le akarja cserélni az alaptörvényt, akkor szerezzen törvényesen kétharmadot. Ha csak egyszerű többséget kap, akkor tartsa be a kétharmados szabályokat. És ha a mostani hatalom által kiépített jogintézmények „szabotálják az új kormányt,” akkor a jogszerűtlen szabotázzsal szemben majd fel lehet lépni.

Mi a „csak a kétharmad” felfogás háttere? A formalista jogfelfogás egy változata, ami ebben a kontextusban így szól: az alaptörvény a jogrendszer alapja, amit csak a jog által előírt eljárásban szabad megváltoztatni. Ha ezt megtagadjuk arra hivatkozva, hogy ez vagy az a szabály nem egyértelmű, kivihetetlen vagy erkölcstelen, akkor összeomlik a jogrend és „mindennek vége” (lásd „atombomba”)...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: FRISS SZÉL FÚJ A EURÓPA MOCSKOS ZUGÁBAN - KÜLFÖLDRŐL ÚGY LÁTJÁK, A VÁLTOZÁS MAGYARORSZÁGON A LEGDRÁMAIBB, AHOL A POPULISTA ORBÁN VIKTOR ALÁÁSTA A DEMOKRÁCIÁT. LAPSZEMLE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.23.

Newsweek

Márki-Zay Péter szerint Magyarországnak az Egyesült Államokhoz és NATO-hoz, nem pedig Kínához és Oroszországhoz kell lojálisnak lennie, és ha megválasztják, akkor ő ilyen politikát kíván folytatni. Az ellenzék miniszterelnökjelöltje arról is beszélt a tengerentúli hetilapnak, hogy Orbán Európa legveszélyesebb politikusa, és a magyar demokrácia túlélésének egyetlen útja-módja, ha jövőre sikerül legyőzni a szavazó helyiségekben. A helyzet azonban 11 éve óta csak egyre romlik, a választások egyáltalán nem tisztességesek és szabadok, így nyugodtan lehet mondani, hogy kimenetelük immár élet vagy halál kérdése – tette hozzá.

Elismerte, hogy az előválasztási kampányban keményen odamondogattak egymásnak Dobrev Klárával, de reméli, hogy ezek a sebek gyorsan behegednek. A pártoknak azonban nincs más választásuk, mint hogy erősítsék a szövetséget, hacsak nem terveznek politikai öngyilkosságot. Őt kell támogatni, mert kívül van minden korrupción, az urambátyám-rendszeren, a magyar politika botrányain.

Ő maga azt tartja a legfontosabb teendőjének, hogy felszámolja a korrupciót, helyreállítsa a demokráciát és népszavazás útján új alkotmányt fogadtasson el. Olyat, amely lehetetlenné teszi a jövő tekintélyelvű vezérei számára, hogy kikapcsolják a fékeket és ellensúlyokat.

A politikus igen ostoba populizmusnak minősítette Orbán szembenállását az unió zöld programjával szemben. Arról is beszélt, hogy az amerikai jobboldal egyik fő szószólója, Tucker Carlson a jelek szerint a magyar miniszterelnök nagy barátja, csak éppen a tévéshow-kban azt felejti el megemlíteni róla, hogy semmit sem tesz az abortusz ellen, ugyanakkor beengedi a kínai kémrendszereket, így azt, amit a Huawei alkalmaz. Viszont nem ad ki körözött bűnözőket az Egyesült Államoknak, amivel elárulja az USÁ-t, valamint a nyugati szövetségeseket. Úgy hogy még a radikális szélsőségesek számára sem hiteles.

Az pedig hogy két éve meglátogathatta Trumpot a Fehér Házban az országnak igen sokba került, mert az ár egy egymilliárd dolláros fegyvervásárlási szerződés volt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kínai és orosz ügyleteket teljesen áthatja a korrupció. De itt is alapos változás lesz, ha ő kerekedik felül tavasszal, mert a nemzeti érdekek döntenek.

Arra is kitért, hogy Magyarországra simán bejöhetnek bűnözők, ismert nemzetközi terroristák, ha hajlandóak fizetni. Meg ha az illető Putyin barátja. Akkor bárki menedéket kap Orbántól. Ennélfogva Márki-Zay úgy gondolja, hogy a politikus hatalmas biztonsági kockázatot jelent Európa számára. Viszont egyetlen migránst sem szabad beengedni ellenőrzés nélkül, de a kerítés jó megoldás a hullám feltartóztatására.

Visszatérve a belpolitikára, az interjúalany felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb választási csalás általában a választás előtt történik. Úgyhogy az elkövetkező hónapok sokatmondóak lesznek. De az orbáni maffiaállamot már most is az elnémított független sajtó, az ellenfelek megfélemlítése, a dezinformáció, a gyűlöletkeltő kampány jellemzi. Ám egyszer minden tekintélyelvű rezsim számára eljön a vég. És a magyarok előbb vagy utóbb ráébrednek, hogy egyre szegényebbek. Az ellenzék dolga az, hogy erre rávezesse őket, még mielőtt túl késő.

Yahoo/Washington Examiner

A magyar Külügyminisztérium egyik helyettes államtitkára arról beszélt a nemzeti ünnep alkalmából rendezett washingtoni fogadáson, hogy az új amerikai vezetés bele akar avatkozni a jövő évi választásokba és ehhez a Szabad Európát használja fel. Dancs Ferenc párhuzamot vont 1956 és napjaink között, éspedig azon az alapon, hogy 65 évvel ezelőtt a rádió hamis reményt ültetett el a forradalmárokban, mert az ígérte, hogy jön az USA és segít. 1956-ban azután ez sok emberáldozattal járt. Viszont magyarok megtanulták, hogy a bajban csakis saját magukra számíthatnak.

Most pedig, tette hozzá a diplomata a szöveget felolvasva, hogy az adó működésének felújításából nem
lehet másra következtetni, minthogy Washington bele akar szólni a magyar ügyekbe. Véleményét később a lapnak is megerősítette, ám kijelentései nagy felzúdulást váltottak ki már a helyszínen is, mert Karen Donfried, a State Department helyettes államtitkára előtte igen meleg hangon méltatta a kétoldalú kapcsolatokat és a két ország történelmi összefonódását.

Ám azt is kifejtette, hogy a két nép pontosan tudja: nem lehet a demokráciát végérvényesnek tekinteni. Harcolni kell a demokratikus értékekért, el kell érni, hogy összhangban legyenek a tettek és a hirdetett eszmények, mindazokhoz méltóan, akik áldozatokat hoztak értük.

Egy magas rangú európai képviselő úgy értékelte, hogy az eset hátborzongató, mert még ha vannak is ilyen aggályok magyar részről, azokat, nem ott és akkor kellett volna kifejteni. A jelentés hozzáteszi, hogy Biden még az amerikai választás előtt a világ politikai bűnözői közé sorolta a jelenlegi magyar vezetést.

Az amerikai Külügy később úgy reagált a mostani incidensre, hogy nem érti, mi baja van az Orbán-kormánynak, mert a Szabad Európa teljesen független és fontos összekötő kapocs a két ország között. A szóvivő szerint a szólásszabadság emberi jog és az önálló sajtónak, mint amilyen a rádió is, joga, hogy segítsen kiirtani a korrupciót, hogy átláthatóságot követeljen és felerősítse a partvonalra szorított hangokat.

FT

Az unió kétnapos brüsszeli csúcskonferenciájának végén a búcsúzó német kancellár óvott attól, hogy begyorsuljon az ellentétspirál Lengyelországgal a jogállam ügyében. Merkelt igen aggasztják ez ügyben a fejlemények, és tőle szokatlan módon igen borúsan ecsetelte az unió jövőjét. Azt mondta, hogy egy sor lényeges kérdés megoldatlan, és utódja kénytelen lesz jó pár elintézetlen üggyel szembenézni. A migrációról pl. kifejtette, hogy amiatt az EU kifejezetten sebezhető kívülről.

Amikor az újságírók rákérdeztek, hogy engedékenységével nem adott-e csak lovat Orbán és Kaczynski autoriter irányvonala alá az elmúlt évek során, úgy válaszolt, hogy mindig a bajok megoldására törekedett. Ha ezt mások nem így ítélik,azt is el tudja fogadni.

A politikus a tanácskozáson is békíteni próbált a Bizottság és a keleti tagok között. Elismerte, hogy a jogállam a közösség egyik pillérét alkotja, de úgy vélte, hogy a lengyelekkel nem csupán jogi értelemben van vita, ám azt tárgyalások útján kell tisztázni. Ugyanakkor kifogásolta, hogy egyes EP-képviselők igen éles hangot ütnek meg Varsóval szemben.

A francia elnök azt közölte a belga fővárosból távozóban, hogy valamennyi tagállam elkötelezett a jogállam mellett. A Morawieckivel lezajlott megbeszélését nyíltnak nevezte (ami diplomáciai nyelven azt jelenti, hogy egyik fél sem fogta vissza magát – a szerk. megj.) Macron ugyanakkor jelezte: konkrét lépéseket várnak a lengyel vezetéstől, hogy Brüsszelnek ne kelljen alkalmaznia a nyomásgyakorlás összes eszközét.

Politico

Brüsszelben arról is faggatták a leköszönő német miniszterelnököt a sajtókonferencián, hogy pl. a harcias Orbán Viktor mindig megadta-e neki a kölcsönös tiszteletet az elmúlt jó 10 év során, amire Merkel fanyarul annyit válaszolt: nagyon remélem, hogy a respekt olyasvalami, amit mindenki fontosnak tart, persze ki-ki a maga módján. Mindannyian ismerjük a magyar vezetőt - folytatta. Kétségtelen, hogy az unió magabiztosabb politikusai közé számít. De remélhetőleg mindenki tudja, hogy az EU mekkora érték.

Arra a kérdésre, hogy netán csatasorba hívhatják-e a jövőben, ha veszélybe kerül az unió fennállása, azt felelte, hogy ez hipotetikus felvetés, de bízik abban, hogy Európa nem jut el eddig a pontig.

Ugyanakkor von der Leyen közvetve ellenmondott az igazságügyi biztosnak, aki pár napja kijelentette, hogy legfeljebb napok vagy hetek kérdése, hogy beindítsák a jogállami mechanizmust. A Bizottság elnöke – már a csúcs fejleményeinek ismeretében – közölte, hogy amíg az Európai Bíróság nem határoz a magyar-lengyel beadvány kapcsán, mármint hogy az új eszköz jogilag mennyire jelent járható utat, addig Brüsszel nem fog lépni. Ez azonban nem vonatkozik arra, hogy levélben felvilágosítást kérjen az érintett kormányoktól.

Economist

Nagyon úgy néz ki, hogy októberi forradalom zajlik Közép-Európában a rossz kormányzás ellen: az EU küzdelme Lengyelország ellen, valamint az magyar ellenzéki szövetség sikere a változások régóta esedékes jelének számít – mutat rá a tekintélyes hetilap vezércikke. De hát a eredeti reményekkel szemben ezek a rendszerek 1989 után nem szabadultak meg a korrupciótól, a tekintélyelvűségtől, a kormányok basáskodásától, hanem a bevitték ezeket a bűnöket az EU-n belülre.

Az egyik legnagyobb jogsértő a lengyel vezetés. Orbán Viktor megfélemlíti az ellenfeleket, így a kritikus sajtót, valamint a melegeket. A közpénzek lenyúlása viszont már jóformán az egész volt szovjet birodalom területén fojtogatja a gazdaságot. A legöntudatosabb polgárok ezek után veszik a kalapjukat és a jobb élet reményében nyugatra mennek. Ez viszont lendületet ad a konzervatív, falusi, populista erőknek, mint a PiS-és a Fidesz. Ily módon egészen mostanáig csak olyan események adtak reményt, mint a szlovák elnök asszony győzelme.

Ám napjainkban felgyorsultak az események. A plutokrata cseh Babis leszerepelt a választáson, az osztrák kancellár egy politikai-korrupciós botrány miatt kénytelen volt távozni. Még Orbán is nyomás alá került, mert az ellenzék egységes frontba tömörült. Így már nem annyira látszik elkerülhetetlennek a kormánypárt győzelme. Nagyon úgy fest, hogy régióban az emberek megelégelték a főnökök suskusait.

Ezzel párhuzamosan, elég későn ugyan, de az EU bekeményít Budapesttel és Varsóval szemben. A Bizottság nem folyósítja nekik a megígért milliárdokat. Mert ha nem függetlenek a két országbana bíróságok, akkor nincsenek biztonságban az uniós pénzek, ez a logika. Vagyis az unió túlment a szokásos nono!-n a demokrácia lebontása láttán. De hogy meddig hajlandó elmenni, azt most még nem tudni. Ám ha Brüsszel komolyan gondolja az európai értékeket, akkor elszántnak kell lennie. Dicsőség októbernek!

Washington Post

A vezércikk teljesen helyénvalónak nevezi, hogy az EU szembeszáll Lengyelországgal, mert az nem járja, hogy Varsó folyamatosan felmarkolja az európai pénzeket, ám tesz a közösségi jogszabályokra. Ráadásul itt a Brexit óta a legsúlyosabb megosztó kérdésről van szó, és úgy tűnik, hogy az ügy csak még tovább gennyed. A tét a jogállam, miután Varsó, a hasonszőrű, illiberális Magyarországgal az oldalán, bontja le a demokratikus intézményeket és provokatív módon egyre távolodik az uniós normáktól.

A kilépésig valószínűleg nem jutnak el a dolgok, de Brüsszel szokás szerint bénázik, hónapokig eltarthat, amíg valami lesz a szankciókból. Közben azonban a lengyelek blokkolhatnak egy sor fontos döntést, ez bizony ütőkártya a kezükben. De ennél lényegesebb, hogy a lakosság jó része szorgalmazza a tagságot, nem utolsósorban azért, mert az ország milliárdokat kap az EU-tól. Ennélfogva nyugodtan lehet képmutatásnak nevezni, amit Varsó csinál, vagyis hogy elfogadja a pénzt és élvezi az európai védőernyőt Oroszországgal szemben.

A zsákutcából az volna a legjobb kiút, ha a lengyelek maguk büntetnék meg kormányukat. Ebből a szempontból jó jel a napokban lezajlott százezres tüntetés, valamint, hogy Tusk hazatért és az ellenzék élére állt. A Jog és Igazságosság viszont abban bízik, hogy az ellentét kiváltja a nacionalista reflexeket, és ezt azután meglovagolhatja. Európa összefogása és stabilitása múlhat azon, hogy a lengyel lakosság felismeri-e a saját érdekeit, és hogy azoknak megfelelően lép-e.

Christian Science Monitor

A szerkesztőségi állásfoglalás úgy értékeli a Közép-Európában végbemenő változásokat, hogy friss szél fúj a földrész mocskos zugában. Hogy utóbbi alatt mit kell érteni, annak megértetésére idézi azt a közvélemény kutatást, amely szerint az osztrákok, csehek, magyarok és lengyelek szerint náluk az utóbbi időben ijesztő mértékben romlott a korrupció. De most mind a négy országban megmozdult a föld, a tisztakezű kormányzás, illetve a jogállam érdekében.

A változás Magyarországon a legdrámaibb, ahol a populista Orbán Viktor aláásta a demokráciát. Kihívója, Márki-Zay Péter azt ígéri, hogy ragaszkodik az európai értékekhez, támogatja az erőfeszítéseket az uniós pénzek elsikkasztásának megakadályozására.

Az osztrákoknál bukott Kurz, a cseheknél Babis. A lengyelek 80 %-a üdvözli az uniós tagságot, mert úgy véli, hogy annak segítségével meg lehet fékezni a közpénzek eltulajdonítását. A Transparency International felmérése a minap arra jutott, hogy Európában a lakosság kétharmada pártolja a politikai tisztességet és a kormányok elszámoltatását. Ebben a hónapban jó pár vezető a saját bőrén érezhette ezt az erkölcsi erőt.

New York Times

Feladja a leckét az EU-nak saját magát illetően, hogy Lengyelország támadást intézett a jogállam ellen. Az uniónak ugyanis el kell döntenie, hogy mitévő legyen az egyik tagjával, amely visszatérően megszegi az alapelveket, ám nem hajlandó kilépni. Márpedig Varsó részéről egyre nagyobb a nyomás, ami egymás ellen fordítja a Bizottságot, valamint az Európai Parlamentet, egyben pedig megosztja a tagállamokat. Sokáig az volt a jelszó, hogy tárgyalni kell, meg hosszadalmas jogi eljárások indultak, de most már a szankciók lehetősége is felmerült, csak hogy a lengyelek jobb belátásra térjenek.

Ám a PiS beintett, sőt csak még tovább provokált az Alkotmánybíróság ítéletével. A viszonyon tovább rontott Morawiecki keddi szereplése Strasbourgban. A brüsszeli Európai Politikai Központ egyik elemzője úgy világítja meg a lényeget, hogy ha a nemzeti jog felülírhatja a közösségi szabályokat, akkor mi értelme van az egész integrációnak?

Amihez a szintén a belga fővárosban működő Defend Democracy nonprofit szervezet vezetője azt teszi hozzá, hogy az unió csak akkor erős, ha egységes, így most Putyin alighanem pattogatott kukoricát rágicsálva, elégedetten figyeli a fejleményeket. De sokáig nem lehet tétlenül nézni, amit Varsó művel, mert idővel az összefogás alapjai is meggyengülhetnek. Annál is inkább, mivel más kormányok kapva kaphatnak a példán.

Orbán és litván kollégája Lengyelország mellé állt a kétnapos brüsszeli EU-csúcson. Daniel Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora arra figyelmeztet, hogy a jogállamot ért kihívások olyanok, mint a rákos szövet: pillanatok alatt áttétet képezhetnek. És ha a Jog és Igazságosság figyelmen kívül hagyhatja az uniós jog elsőbbségét, akkor más hatalmak tetszés szerint kicsemegézhetik a normákból, amit elfogadhatónak tartanak.

Ugyanakkor egy bizottsági illetékes elismerte, hogy még az új jogállami mechanizmus esetében is hónapokba telhet, amíg a eredményt hoz. A tagok közül a hollandok és a belgák keményebb fellépést sürgetnek, ezzel szemben a németek és a franciák türelemre intenek. Merthogy egy sor fontos döntéshez nem nélkülözhetik Budapest és Varsó támogatását.

Piotr Buras, az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodavezetője ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy jogvita mögött igazából az alapkérdés az, mi legyen: demokrácia vagy tekintélyelvűség?

Neue Kronen Zeitung

Lengyelország az EU egész létét sodorja veszélybe – írja a legnagyobb osztrák bulvárlap magyar származású külpolitikai rovatvezetője. Úgy jellemzi a helyzetet, mintha két vonat rohanna teljes sebességgel egymás felé. Az egyiket az ideológiailag hajthatatlan és a nemzeti büszkeségtől elvakult lengyel kormány vezeti, amely kikéri magának, hogy beleszóljanak a dolgába, zsarolást emleget. Azt állítja, egymaga is el tudja dönteni, mennyi jogot enged át az uniónak. Csakhogy ez ügyben már a belépéskor elfogadta a feltételeket.

Ám ha mindenki csak a saját pecsenyéjét sütögeti, akkor hamar vége volna a politikai közösségnek. De Varsó és szövetségesei pont ezt akarják, mármint hogy a szervezetből csupán a szabadkereskedelmi övezet maradjon meg. Brüsszel védekezik, de mit tud csinálni? A PiS oly mértékben nacionálfanatikus, hogy saját állítása szerint inkább lemond eurómilliárdokról,, semmint hogy elviselje a „brüsszeli igát”. Megoldás volna, ha kilépne, de azt nem akarja.

Inkább ellenoffenzívát indít és arra alapoz, hogy a keleti tagok fel vannak háborodva, mert állítólag másodrendű alanyokként, leereszkedően kezelik őket nyugaton. Ám a nemzeti sértettség mozgósítása csak arra való, hogy álcázza a demokrácia egyre erőteljesebb leépítését. A táborhoz, Magyarország és Lengyelország mellé, immár Szlovénia is csatlakozott.

ITT OLVASHATÓ

ISTEN, HAZA, CSALÁD – NA, EBBEN ITT NINCS KÖSZÖNET

24.HU / KULTÚRA
Szerző: BODNÁR JUDIT LOLA
2021.10.22.

A Katona Kamra Isten, haza, család című új bemutatójával emlékeztet: a görög sorstragédiák nem távoli magyarórák emlékei, hanem a mindennapjaink.

Nem nagyon tudok elképzelni pokolibb élményt, ami a hétköznapokban érhet egy embert, mint végigülni egy kötelező vasárnapi ebédet egy olyan családban, melynek tagjai valójában nem szeretik egymást, vagy ha „szeretik” is, azt inkább a vérség kényszere miatt, s nem azért, mert olyan nagyon remek embernek tartanák egymást. Kinek ne lennének olyan rokonai, akikkel, ha nem lennének rokonok, eszükbe sem jutna együtt lógni. Közös téma nincs, a közös emlékek nem túl derűsek, ki azért duzzog, mert nem laktózmentes a meggyes piskóta, ki azért, mert a tetemes számú passzív-agresszív megjegyzések egyikének célpontja lett. Valójában mindenki sokkal jobban érezné magát a többiek java része nélkül, de azért a színjáték megy, egyeseknek jobban, mint másoknak. De miért is? Erről a fojtogató pokolról mesél a Katona Kamra új premierje, az Isten, haza, család Tarnóczi Jakab rendezésében.

A darab tulajdonképpen egy újrafeldolgozása ismert görög mitológiai alakok összefonódó történetének, melyet három ókori szerző, Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész külön történeteiből ismerhetnek a különösen érdeklődő magyar faktos diákok. Konkrétan a mitológiai Agamemnón király és felesége, Klütaimnésztra, Menelaosz, Helené, Kasszandra, Aigiszthosz, Elektra és Oresztész története ez – de ez inkább csak a rend kedvéért álljon itt, mert ezt a nézőnek nem kell megfejtenie, a befogadáshoz, a megértéshez és a jelenre vontakoztatáshoz semmi szüksége nem lesz. A darab hősei ugyanis nem tógás, furcsa nyelven szónokló alakok, hanem mai, a szomszédokra, a saját családunkra emlékeztető, esendő figurák, akiknek végzetes sorsa nemcsak átérezhető, de még divatosnak is mondható: hisz tulajdonképpen a ma oly népszerű transzgenerációs traumák terepén mozgunk...

ITT OLVASHATÓ

AMIKOR ORBÁNT MAGÁRA HAGYTA A FIDESZ

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2021.10.23.

- 2006 nyarán, két egymást követő választási vereség után Orbán Viktor politikai pályafutása kis híján megfeneklett.

- Valóságos mentőövként érkezett számára az őszödi beszéd.

- Azzal őrizhette meg vezető pozícióját a jobboldalon, ha az események forradalmi hangulatba torkollanak, ezért alaposan rákészült a beszéd kiszivárgására.

- A Fidesz elnöksége viszont nem akarta végsőkig feszíteni a húrt, és végül kevésen múlt, hogy vezetőjük ellen forduljanak.

- A cikket a 444 kiadásában megjelent Győzelmi kényszer egyes fejezeteinek szerkesztett és rövidített részleteiből állítottuk össze.

2006. június 8-án – alig 24 órával azelőtt, hogy a Németország–Costa Rica meccsel elkezdődött volna a németországi labdarúgó-világbajnokság –, a kormányprogram parlamenti vitáján Veres János, a második Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere nyilvánosan elismerte, hogy a választások előtt megtiltotta bizonyos gazdasági adatok közlését. A célja az volt, és ezt nem is titkolta, hogy a nagyközönség ne értesülhessen a költségvetési hiány tényleges mértékéről.

1500 milliárdos, a GDP arányában 4,7 százalékos hiánnyal számolt 2006-ra a kormány eredetileg. A kormányprogram vitájában ehhez képest az derült ki, hogy további 1000 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen, így a nyugdíjkorrekciót is hozzászámolva a hiányszám 9,4 százalékra rúgott. Ez már nem csak az eredeti várakozásokhoz képest festett lesújtó képet: a Fitch Ratings hitelminősítő szerint 2006-ban Magyarországon halmozódott fel a legnagyobb arányú költségvetési hiány az egész világon.

Hiába állította Gyurcsány az ellenkezőjét még a két választási forduló között is, a kiigazítás elkerülhetetlen volt. A háztartási gáz átlagárát 30, a villamos energia árát 10-14 százalékkal emelték meg. Az áfa 15 százalékos kulcsát 20-ra emelték fel. Növelték az egészségbiztosítási és munkavállalói járulékterheket is, és ingatlanadó bevezetését tervezték. Tandíj-kötelezettséget vezettek be a felsőoktatásban, és az egészségügyi kormányzat belengette, hogy a jövőben vizitdíjat, a fekvőbeteg-ellátásért pedig ágydíjat szednének a betegektől. A forint azonnal mélyrepülésbe kezdett, a Budapesti Értéktőzsde 600 pontot zuhant, és több részvény kereskedését felfüggesztették. A Szonda adatai szerint májushoz képest egyetlen hónap alatt 9 százalékpontot esett a nagyobbik kormánypárt népszerűsége.

A szakszervezetek vezetésével tüntetések kezdődtek a fővárosban. Ezrek vonultak az utcára, bal- és jobboldali civil szervezetekkel. A kormányt nem hatotta meg a néhány ezres tömeg: július 10-én elfogadta az Új egyensúly néven előterjesztett csomagot.

Orbán Viktor, aki 2006 tavaszán sorozatban második választási vereségét szenvedte el, és politikai túlélése erősen kétségesnek látszott, a világbajnokság ideje alatt egyáltalán nem szólalt meg, sem a sajtóban, sem a parlamentben. Olybá tűnt, elvonul a nyilvánosság elől; és szokásához híven meccsnézéssel enyhíti a vereség fájdalmait. Valójában egy új tervet készített elő. Két hónap hallgatás után, július 22-én elutazott Tusnádfürdőre, hogy megtartsa szokásos nyári beszédét a szabadegyetemen, és azonnal támadásba lendült.

Orbán ekkor már minden jel szerint pontosan ismerte az őszödi beszéd szövegét. Azokban a hetekben ez még titok volt, de később nem is tagadta, hogy pártjának a szöveg kiszivárogtatásában is szerepe volt: a Fidesz novemberi kongresszusán már büszkén vállalta, hogy „lelepleztük őket, lelepleztük a hazugságaikat; Magyarországot sikerült felébreszteni”. Miután 2014-ben az Alkotmányvédelmi Hivatal két titkosszolgálati jelentés részleteit nyilvánosságra hozta, Bayer Zsolt egykori pártalapító is elismerte, hogy a Fidesz szivárogtatta ki a beszédet. Kósa Lajos sem cáfolta, hogy ők juttatták el a felvételt a sajtóhoz.

Két hónappal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, 2006. július 22-én, Tusnádfürdőn Orbán meghirdette a hazugságkampányt: „Gyurcsány Ferenc a politikai hazugság hibájába esett. Most mást tesz, mint amit ígért. Politikai hazugságra nem lehet kormányzást építeni. Fontos lenne, hogy az emberek ne fogadják el, hogy politikai hazugságra kormányzást építenek.”...

ITT OLVASHATÓ

TISZTA FORRADALOM ÉS PÁR UNDOK ALAK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2021.10.23.

Dózsa Lászlóén túl is vannak hamis '56-os mítoszok, amelyek lerombolásában van még dolguk a kutatóknak – nyilatkozta Eörsi László történész. Az egykori 1956-os Intézet munkatársa arról is beszélt, szerinte miért hamis a fideszes körök által megrajzolni próbált Nagy Imre-kép, és elmondta, mit gondol a forradalom idején elkövetett lincselésekről, és az annak idején elő-előjövögető antiszemita kártyáról. (Az adás a 2019. október 22-ei ünnepi beszélgetés újraközlése)...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÖTVENHAT MA - MI IS VOLT HÁT ÖTVENHAT? FELFAKADÓ SEB, A BETEG NEMZETTEST ÖNGYÓGYÍTÁSI PRÓBÁLKOZÁSA.

NÉPSZAVA
Szerző: STANDEISKY ÉVA
2021.10.23.

Forradalom volt-e 1956 őszén Magyarországon? „Forradalom és szabadságharc”, ahogy a hivatalos formula szól, és ami a bő száz évvel korábbi események – „negyvennyolc” – minősítése is. A forradalomnak számos meghatározása létezik. A mi forradalomértelmezéseink leginkább a XVIII. század végi francia történésekhez kapcsolódnak. 1789-ről a szabadság–egyenlőség–testvériség hármassága jut az eszünkbe. E szép célkitűzésekhez a kelet-közép-európai kudarcos történések, félresiklások hatásaként azonban nálunk a megvalósíthatóság lehetetlensége, a közcselekvés értelmetlenségének lehangoló gondolata társul. Ötvenhat sorsából arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a gazdag nemzetek önérdeke, egy újabb világháború elkerülése érdekében a nemzetközi hatalmi egyensúly fenntartása fontosabb, mint egy kis ország zavaros eszmékre is épülő polgárosulási törekvéseinek segítése. A forradalom váratlanul kitörő felkelést, lázadást is jelenthet. Ez esetben mankószó az esetek zömében leveréssel és megtorlással végződő rendkívüli és kaotikus állapotok fogalmi összefoglalására.

Mi is volt hát ötvenhat? Felfakadó seb, a beteg nemzettest öngyógyítási próbálkozása. Azoknak az önterápiás eljárásoknak – önkormányzatiságnak, intézményi formáknak, irodalmi, művészeti újításoknak – a felelevenítése, amelyek a magunkon ejtett és a másoktól kapott sebeink gyógyítását célozták az első és a második világháborút követően. Ötvenhatban még negyven év sem telt el az első világháborút követő lázas – forradalmas, demokráciakísérletezős – hónapok óta, s a második világháború utáni kudarcos, alig egy-két évig tartó demokráciapróbálkozás is csak tizenkét évnyi távolságra volt ötvenhattól. 1956-ban még számosan éltek olyanok, akik az egyik vagy mindkét gyógyulással kecsegtető periódus tevékeny részesei voltak. Amit a korábbi két időszakban nem tudtak beteljesíteni, újra megpróbálták ötvenhatban. Alig pár hét adatott meg nekik. Ez ötvenhatnak az a vonatkozása, amely a XX. század végi rendszerváltozásunkra is hatott. 1989-ben azonban emberöltőnyi idő telt az utolsó meghekkelt demokráciapróbálkozás óta, s kevesen éltek már azok közül, akik képesek lettek volna az új idők követelményeihez, igényeihez igazítani a régi és ellentmondásos demokráciateremtő tapasztalataikat. Akik ötvenhat után lettek felnőttek, már a langyos diktatúrában szocializálódtak, megélt demokráciaélményeik nemigen lehettek. A Kádár-rezsim évtizedeiben nem, vagy csak elszórtan és nem egyszer torz formában kerülhettek felszínre a korábbi elegyes és kidolgozatlan demokráciaelképzelések. Nemzetközi történésekhez kötődő honi rendszerváltozás tette lehetővé az újabb demokráciakísérletünket.

Ötvenhat váratlan demokrácialehetőség volt, amivel akkor, mindenekelőtt a nemzetközi feltételek hiányában, képtelenek voltunk élni. Ötvenhatnak azonban vannak tanulságokban szintén bővelkedő, kevésbé lelkesítő sajátosságai is: a hirtelen felboruló renddel, a megroppant államisággal járó zűrzavar, erőszak, előítéletesség és önbíráskodás. Az országos és a helyi hatalom ötvenhatban egy-két nap alatt szétesett, az erőszakszervek irányítatlanul maradtak, miközben nagyon is szükség lett volna az elszabadult régi és új indulatok féken tartására. Feléledtek a lakosságban a háborús félelmek és a megtapasztalt váratlan hatalomváltás embertelenségei: nem lesz mit enni, szétlövik a lakást, szétverik az intézményeket, feltörik, kifosztják a boltokat és a gazdagok házát. Újra üldözni fogják a zsidókat. Egyéni és nemzeti sérelmekre hivatkozva nem tesznek majd különbséget a bűnösök és a bűntelenek között...

ITT OLVASHATÓ

SZELFIK A MOZIBÓL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.23.

Tegnap a mozi felé menve láttam, annak ajtajánál bebocsátásra várva rengeteg gyerek – ilyen kamaszformák – ácsorog ott. Többen voltak, mint egy osztály, egy középiskola valamely évfolyama lehetett, képtelenség volt elférni mellettük a járdán, inkább átmentem a túloldalra. Iskolamozi mindig létezett, szerencsés esetben délelőtt, amivel pár tanítási órát meg lehetett úszni, ezek a gyerekek viszont már iskolaidő után ácsorogtak ott. Délután iskolai moziba akkor megy a kamasz, ha ráparancsolnak, mert szívesebben koslatna lányok után, bandázna a haverjaival, vagy ülne a számítógép előtt. De nem tudom, mivel töltik az idejüket a mai kamaszok.

A megtekintésre váró filmalkotás az Elkxrtuk volt, aminek a lázában ég most az egész haza, viszik ingyen a békemenetelőket, terelik a gyerekeket, és még ki tudja, hányféle furfanggal érik el, hogy a lehető legtöbben megnézzék. Lehet aztán lobogtatni a kimutatásokat a nézőszámról, illetve abban reménykedni, hogy a propaganda megteszi a hatását, és a moziból egyből mindenki szalad Orbánra szavazni. A dolgok azonban nem így működnek, hanem egészen máshogyan, de ez legyen a Fidesz propagandagépezetének baja. Ha nem jön be, lesz más, pénz – a miénk – van dögivel, párt és ország annyit még soha el nem költött a hatalom megtartására, mint a Fidesz.

És most az egész szellős Univerzumra gondolok, amikor az összehasonlítást teszem, de ezen felesleges felhorkanni vagy szomorkodni, mindenki tudja ezt, csak még senki nem számolta össze. Hihetetlen végösszeg jönne ki, és éppen ezért erről ennyi elég is. Abból is, hogy hányan látják az Elkxurtukat muszájból, jobb híján, vagy más kényszerítő ok miatt, és szintén mennyien – nem megfeledkezve róluk sem -, akik igazi érdeklődésből, okulást, leleplezést vagy katarzist remélve ülnek be a vetítőterembe. Belőlük is sok van, de nem elég egy választás megnyerésére sem, mint ahogyan annyi keresztény sincs az országban, amennyire hivatkoznak...

ITT OLVASHATÓ

HUGYOS FORRADALO,M

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.10.22.

Tisztelt Egybetereltek!
Magyar Testvéreim!

Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megemlékezzünk az 1956-os forradalom hatvanötödik évfordulójáról és a 2006-os Nagy Októberi Húgyos Forradalom tizenötödik évfordulójáról!
1956 már lerágott csont, ami vállalható volt a hatórás forradalomból, azt már szorgalmasan összekentük nemzeti fekáliával, hőseinket - a pestis srác Dózsa Lászlót, a bicskájával kolleganője udvarlóját sikeresen operáló Tóth Ilonát, és a gépkocsizár-szakértő és rendőrt új menetvonalra terelő, raktári eszköz-átcsoportosító szerencsétlen kis deviáns Mansfeld Pétert már megfelelően felmagasztaltuk, ellenben a 2006-os forradalom hőseiről alig esett szó, hát szánjuk nekik ezt a megemlékezést!
Itt állunk hát, hőseink harcának színterén, mely harcot nem oldja békévé semmiféle emlékezés, mert a harc folytatódik, míg csak ki nem gyomláljuk a közéletből mindazokat, akik akadályt gördítenek a nemzeti vagyon és a nemzeti érzelem zavartalan átcsoportosításának útjába!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

65 évvel az 56-os szabadságharc és 32 évvel a rendszerváltás után már tisztán látszik, bár a nemzet visszanyerte katonai függetlenségét és végre vehettünk néhány tankot, repülőgépet, bár kiharcolta a szabad választások jogát, mégis, milliószám élnek még hazánkban olyan magyarok, akik nem érzik szabadnak magukat.
Hiába szabad kívül a nemzet, ők belül nem szabadok. Számukra a nemzet szabadsága nem hozta el az igazságosságot, sorsuk nem változott, és ha mégis, inkább romlott.
A rendszerváltással kiszabadulniuk sikerült, de felszabadulniuk nem.
Ők ma is kiszolgáltatottak - úgy három-négymilliónyian vannak.
Jó, rendben van ideig-óráig etetjük őket nemzeti maszlaggal, de mi van, ha mégsem fordulnak fel, mi van, ha kinyílik a szemük, mi van, ha meglátják a valóságot?
Hát kell ez nekünk, magyaroknak?
Bátran kimondom - nem kell!
Ezt mi már láttuk 2006 embertpróbáló napjaiban is, mikor oly jó ötletnek tűnt összeütni egy virtigli kis puccsot, amit azóta átkereszteltünk békés tüntetéssé, s melyet azóta is rendületlenül próbálunk beemelni a nemzeti történelembe.
Hiszen, ha lehetett sörpuccs, ha lehetett "Marcia su Roma", ha lehetett "Kristallnacht". hát miért ne lehetne Hugyos Forradalom, miért ne lehetne a hazafias érzelmeknek eme túlcsordulása nemzeti büszkeségünk része?

...

ITT OLVASHATÓ