2021. október 21., csütörtök

„AZ ELFOGOTTNAK LEHETŐSÉG SZERINT TÖRJÖN EL VALAMIJE” – EGY PÁLYAKEZDŐ RENDŐR ŐRMESTER BESZÁMOLÓJA A 2006-OS ESEMÉNYEKRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.10.21.



Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is. A filmkészítést megelőző kutatómunka során számos visszaemlékezést, beszámolót kaptunk, ezek közül az egyik legmegrázóbb egy akkor pályakezdő rendőr őrmesteré, aki a rendőr szakközépiskolából egyenesen a Magyar Rádió akkori székházában működő ideiglenes rendőrbázisra csöppent. A neve elhallgatását kérő rendőr beszámolóját itt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.

MAGYARORSZÁG – 1956 (I. RÉSZ) - A FELKELÉS TÖRTÉNETE, MUNKÁSTANÁCSOK, A HADI SZEREPVÁLLALÁS KÉRDÉSE, A „PROLETARIÁTUS VIHARVERTE MENNYORSZÁGA”

TETT.MERCE.HU
Szerző: MOUVEMENT COMMUNISTE
2021.10.15.


A fordító előszava

A hatalmi eliteknek Magyarországon – legyen szó akár a Kádár-rezsimről, akár a rendszerváltás utáni hatalmasságokról –, ’56 kapcsán minduntalan sikerült belesulykolniuk az emberek fejébe, hogy ez a felkelés mindössze a nemzetért, a nemzeti lobogóért szóló össznépi polgárharc volt a kommunizmus, a „vörösök”, a szovjetek ellen – az emberek nyugatias, jobboldali szabadságot követeltek az elnyomó vörös terrorral szemben. Annak ellenére, hogy a hivatalos sodrat itthon ezt csatornázza felénk, sajnos mi sem állhatna távolabb a valóságtól.

Természetesen minden rendszernek minden oka megvolt eltitkolnia ’56 igazi üzenetét:
hogy az a bizonyos másik világ lehetséges.

Hogy emberek napok, sőt órák leforgása alatt képesek országos szinten szolidarítani egymással, megszerveződni, egy tempóban mozogni és harcolni, gyárakat elfoglalni, alulról és demokratikusan újraszervezni a társadalmukat; hogy pár nap alatt meg tudják valósítani annak a szocialista utópiának az alapjait, amelyről ezek csak papoltak, amelyet ezek elmásítottak, megerőszakoltak. ’56 az egyik legfontosabb mintája a munkás-önigazgatásnak a huszadik század második felében. Csakúgy, ahogyan a Párizsi Kommün kapcsán szokás írni: már önmagában az a tény, hogy ez lehetséges, megtörténhet, figyelmet érdemel és ünneplésre ad okot. Nem véletlen az említés, a két esemény sok pontban hasonlít egymásra.

Szerencsére a történelemírók tollából a világ többi részén ’56 nem egy átmaszkírozott, megszégyenült történetként lett kihányva, világviszonylatban pedig ’56 munkáslázadói egész tömegmozgalmakat, politikai programokat, irányelveket inspiráltak. Egészen más lenne a szituacionista mozgalom, a világ ’68-as forrongásai, a német autonomista mozgalom ’56 nélkül.

Ez az írásra teljesen véletlenül bukkantam, és nagyon megtetszett, hogy röviden összefoglalja a fontosabb történéseket (nem ’56 teljes történetét, minden részletére kitérve, hanem a munkásokat, a munkásmozgalmat szem előtt tartva), és kiegészíti megannyi kritikai megállapítással. Az írás hasonlóan száraz, mint a legtöbb politikai-történelmi elemzés, azonban nagyon jó kiindulópont lehet az érdeklődőknek, és abban is segít, hogy sok dolog a helyére kerüljön ’56 kapcsán.

Fontos! Nem történész vagyok, és nem is fordító. A fordítás szabadidőmben, hobbiból született meg, ezért ha bármi észrevétel lenne vele kapcsolatban, esetleg elírás vagy félrefordítás, akkor kérlek adj fel egy galambpostát ide: vegele3@gmail.com Köszi!

Dadányi Dávid, 2021. augusztus.

Az írás, amely eredetileg 2007-ben született, angol és francia nyelven itt érhető el.

Előszó


Ötven évvel a felkelés után, amely 1956. október 23-án kezdődött Budapesten, és amit a sztálinizmus fojtott vérbe, a világ ismét megfeledkezik a valós eseményekről, ráadásul épp megemlékezések formájában. A demokratáknak és nacionalistáknak szerte a világon és Magyarországon is sikerült az, ami a sztálinizmusnak nem: leradírozta a felkelés szerveződésének jellegét, ahogyan azt is feledtette, hogy a forradalom részvevőinek többsége munkás volt. Egyetlen megemlékezésben sem beszélnek a munkásokról, küzdelmeikről és a szervezeteikről. Ellenkezőleg: a „Magyar Forradalmat” „nemzeti”, „morális” és „erkölcsi” forradalomként tartják számon, melynek fő figurája a „bátor” Nagy Imre – akiről persze ilyenkor elfelejtik megemlíteni, hogy sztálinista volt.

Ha mégis beszélnek a munkástanácsokról, egyfajta gyerekcipőben járó egyszerű szakszervezetként írják körül őket, és egyszer sem említik meg, hogy november hetedike, a felkelés katonai leverése után még másfél hónapig kitartottak. 2006 szeptemberében, a Gyurcsány-botrány után láttuk, hogy a magyar szélsőjobb hogyan telepedik rá a népi tiltakozásra, hogyan próbálja leutánozni és kisajátítani az ’56-os felkelést. A szélsőjobb megfeledkezik a felkelés munkás mivoltáról, kiváltképp a salgótarjáni bányászok elkeseredett küzdelméről, akik egészen 1957 januárjáig kitartottak.

Épp emiatt fontos pár dolgot leszögezni:

- Az 1956-os magyarországi forradalom a munkások forradalma volt,
 az orosz hadsereg, az ÁVÓ és a magyar hadsereg ellenséges csapatai ellen harcoló legtöbb forradalmár munkás volt.

A munkások tanácsokba szerveződve próbáltak meg extrém körülmények között politikai és elméleti programot alkotni, melyet mai szemmel könnyen lehetne kritizálni, de az akkori korlátokat és körülményeket tekintve a legfejlettebb volt.

Annak ellenére, hogy a program tartalmazott gyenge pontokat, a múlt ellenségei, a sztálinista mészárosok és cinkostársaik a nyugati burzsoáziákból egy dolgot azonnal felimertek: a proletariátus új forradalmának a veszélyét.

Előre meghatározott szemszögből nem tisztünk kritizálnia múlt történéseit. Sokkal inkább az a célunk, hogy számot vessünk a tényekkel, a történésekkel, a kitűzött célokkal és módszerekkel, amelyekkel a magyar munkások megszervezték magukat, harcoltak és próbálták megérteni, megélni a forradalmi pillanatot.

Nem elemeztük a nacionalizmus[1], az antiszemitizmus, a visszatérő fasiszták, a Nyugattól remélt támogatás, vagy a Nagy Imre személye melletti ellentmondásos kiállás fontosságát. Különböző mértékben ezek mind jelen voltak, de nem ezek voltak a felkelés meghatározó elemei. Ebben az írásban mi kizárólag a munkások akcióit fogjuk megvizsgálni, mind katonai, mind politikai értelemben.

Ez a szöveg két részből áll; az első részben az eseményeket dolgozzuk fel, a második részben pedig a konklúziónkat szűrjük le az eseményekből.

Az első rész tehát a következő dolgokra tér ki:

- a materiális tőke (a kapitalista fejlődés és a munkások helyzetének összevetése), amely lehetőséget adott a felkelésre;

- kronológia;

- a munkástanácsok létrehozása és elért eredményeik;

- a felkelők álláspontja a küzdelemről és a katonaságról;

A második rész pedig a következőket tartalmazza:

- a katonai szerepvállalás kritikája;

- megpróbáljuk megérteni, hogy az orosz bürokrácia miért akarhatta leverni a felkelést;

- a tanácsok programjának kritikája;

- összegzés a munkásreformok lehetetlenségéről...

START DOBREV! – A ROGÁN-MŰVEK FOKOZÓDÓ JELENLÉTE AZ ELLENZÉKI NYILVÁNOSSÁGBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.10.21.


Az előválasztás második fordulójában bebizonyosodott, hogy Rogán Antal hivatala és baráti köre nemcsak a Fideszt építi, hanem – például a grúz-izraeli Shabtai Michaeli médiacsoportján keresztül – az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik összekuszálni. A 2022-es parlamenti voksolás előtti időszak egyik kulcskérdése: mi jön a Pesti Hírlap–168 Óra-csoport egyoldalú Dobrev Klára-kampánya után? Milyen szerepet szánnak az ugyancsak NER-kitettségben működő – de még sajtószerű – Indexnek, Népszavának vagy ATV-nek?


Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a baloldal hagyományos „tábori újságja”, a 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának...


BÁRSONY ANDRÁS: ORBÁNNAK KELL A HATÁRON TÚLI MAGYAROK HOZZÁJÁRULÁSA A GYŐZELMÉHEZ

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.21.


A kormány kampánya a határon túliak körében nem fejeződött be a 2018-as választások után, azóta is egyfolytában tart – véli Bársony András, korábbi kijevi magyar nagykövet. Szerinte azonban a négy évvel ezelőttihez képest, a számukat már valószínűleg nem lehet növelni. Az elkötelezettségüket azonban minden lehetséges eszközzel, pénzzel, egyéb juttatásokkal igyekeznek fenntartani. Ez azért fontos, mert a listás szavazás szempontjából három-négy mandátum sorsa is döntő lehet, és körülbelül ennyit hozhatnak a határon túli magyarok szavazatai...


Máris kampányol a kormány a határon túl, a 2022-es választás megnyerése érdekében?

– Azt gondolom, hogy a kampányt nem fejezték be a választásokkal 2018-ban, azóta is egyfolytában igyekeznek fenntartani a határon túliak érdeklődését.

M
ilyen módszerekkel növelheti a kormány a külhoni választók számát?

– A négy évvel ezelőttihez képest a számukat már valószínűleg nem tudja növelni, de az elkötelezettségüket minden lehetséges eszközzel, pénzzel, és természetesen egyéb juttatásokkal igyekszik fenntartani...

A MOZIKBA ÉS ONLINE IS ÉRKEZIK A DOKUMENTUMFILMEK ÜNNEPE

MAGYAR NARANCS / MIKROFILM
Szerző: NARANCS.HU
2021.10.20.


Online filterek mögé bújunk, tönkretesszük saját környezetünket, háborúzunk és kizsigereljük saját magunkat – közben pedig gyökereinket kutatjuk, fellázadunk az elnyomás ellen, vagy épp sorstársainkra és rokonainkra támaszkodva állunk talpra a legnagyobb csapások után is. Mindez, és még ennél is több elképesztő dokumentumfilm látható a 18. Verzió Filmfesztiválon.


35 ország 64 filmjével érkezik idén a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely ismét érdekes, megrázó, vagy épp megható dokukkal mutatja meg az aktuálisan legforróbb emberi jogi, társadalmi és környezetvédelmi témákat. Idén is a kiemelt témák közé tartozik az emberiség környezetre gyakorolt hatása, a testi-lelki traumákkal való megküzdés útjai, az újságírók, tinédzserek, aktivisták történetei a hatalommal, becsontosodott rendszerekkel való küzdelemről, vagy a fiatalok elszánt harca a jobb jövőért. A dokumentumfilmek a mozik mellett egy virtuális hét keretében ráadásul online is nézhetőek lesznek.

A fesztivál nyitófilmjéről, az Insta-filterek alatti emberi sorsokat feltáró, Magyarországon először látható Dívákról ebben a cikkünkben adtunk hírt. Ezen kívül is akadnak magyar filmek a programban: a már korábban bemutatott filmek közül látható lesz például a Tobi színei (kritikánk itt; a rendezővel készült interjúnk pedig itt olvasható); a keresztény filmfesztiválról kitiltott Anyáim története (kritikánk; interjúnk az egyik főszereplővel); a fogvatartottakat és gyermekeiket bemutató Mesék a zárkából; a második világháborús emlékeket felidéző Még emlékszem; a politikai pszichiátriáról szóló Idegek játéka; vagy a Down Alapítvány egyik lakóotthonának párjáról készült Ketten. Itthon most először nézhető majd a Digitális nomádom, melyben azt láthatjuk, a rendező Oláh Kata hogyan igyekszik tartani a kapcsolatot világutazó lányával és megérteni a digitális generáció szabadságkeresésének okait; valamint a Sábesz stikában, amelyben a főhősök ifjúkoruk helyszíneit felkeresve idézik fel azokat az eseményeket, amelyek szétválasztották őket egymástól.

A nemzetközi versenyprogramba idén is a világ minden tájáról érkeztek díjnyertes és kreatív dokumentumfilmek. Az Arica például egy chilei kikötővárosban játszódik, ahol az odahordott veszélyes hulladék okoz súlyos problémákat. A Rohingyák száműzetésben – Vándorlástörténetben a sokat szenvedett népcsoport egyik tagja kalauzolja a nézőket sorstársai álmai és rémálmai között. Az Örökké esni fog főhőse Andrej Szulejmán, akinek anya ukrán, apja kurd származású – az elmúlt években mindkét részről számtalan csapás érte családját, mindezt Alina Gorlova rendező lélegzetelállító fekete-fehér képekben mutatja be...


MÉGIS A PANDÉMIÁS IDŐBEN KIALAKÍTOTT FINANSZÍROZÁSON TARTJA A KÓRHÁZAKAT A KORMÁNY - FELADTÁK: NEM HOZZÁK VISSZA A TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZÉST

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.10.21.


A kormányzat korábban bejelentette, szeptembertől – azért, hogy „erőteljesebb” betegellátásra ösztönözzék a szolgáltatókat – ismét az ellátott esetek után finanszírozzák a szakrendelőket és a kórházakat. Ez azonban mégis elhalasztják – tudta meg lapunk. Információink szerint Takács Péter, az országos kórházi főigazgató alap- és szakellátásért felelős helyettese egy szakmai értekezleten a minap bejelentette: szeptembertől visszamenőleg is marad a járvány alatt bevált úgynevezett átalányfinanszírozás.

Az intézményvezetők egy része üdvözli a döntést, mert nemcsak a járvány nehezíti ezekben a hónapokban a betegek fogadását. Hónapok óta zajlanak Orbán Viktor miniszterelnök által ígért kórházfestési munkálatok, ezért több osztályt is le kell olykor-olykor zárni.

Arra egyelőre nincs magyarázat, hogy mi az oka a „visszalépésnek”. Az átalányfinanszírozásnak a járvány alatt az volt az értelme: miután leállították az egyéb páciensek fogadását a covid-betegek ellátására kijelölt kórházakban, ezek az intézmények nem jutottak volna annyi pénzhez, amivel megőrizhetik a működőképességüket. Így a pandémia alatt a kórházak, szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak, azaz ugyanannyi pénzhez jutottak akkor is, ha sok, és akkor is, ha kevés beteget láttak el. Emiatt azonban nem voltak érdekeltek a betegforgalom növelésében...

ÍGY KERÜLTEK MAGÁNKÉZBE A VELENCEI-TÓ PART MENTI TERÜLETEI – DRÓNVIDEÓ

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: Átlátszó
2021.10.21.


Tóth István polgármester regnálása alatt hatalmas változásokon ment keresztül Gárdonyban a Velencei-tó és a közvetlen part menti terület. Az elmúlt másfél évtizedben a vízparti telkek jelentős részét értékesítette vagy megkísérelte eladni a helyi városvezetés. Első ízben magától Gárdony Város Önkormányzatától szerette volna megtudni a Gárdonyi Közlöny, hogy pontosan mekkora területeket adtak magántulajdonba, de a város jegyzője 116 400 forintot kért a város által 2006 óta értékesített ingatlanok listájáért. Érvelésük szerint ugyanis összesen 63 munkaórába telne a hivatalnak biztosítani a kért információt. Ezért a még elérhető, felkutatott vagy egyéb forrásból beszerzett anyagok alapján a lap rövid összeállítást készített a gárdonyi vízparti ingatlanok értékesítésének körülményeiről...

MEGDICSÉRTÉK A MAGYAR KORMÁNYT, AMIÉRT TÖBBSZÖRÖSÉRE NŐTT IDEHAZA A MIGRÁNSOK SZÁMA

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2021.10.21.


Az megvan, amikor a fideszes államtitkár, a Menedék Egyesület igazgatója és a nyitott határok mellett érvelő amerikai közgazdász leül vitázni, és az utóbbi elismerően szól a magyar bevándorláspolitikáról? Nincs? Pedig ez nem egy vicc kezdete, mert kedd este mindez megtörtént egy budapesti kávézóban. A vita legtanulságosabb része még csak nem is az volt, hogy miben gondolnak homlokegyenest mást a felek, inkább az, amikor Orbán Balázst azzal szembesítették, milyen távol áll a kormánykommunikáció a valós migrációs folyamatoktól.

A vita apropóját a Szabad a pálya – Vajon mit mond a tudomány a bevándorlásról? című ismeretterjesztő képregény adta, amelyet a George Mason Egyetem közgazdásza, Bryan Caplan írt azzal a céllal, hogy minél szélesebb közönséget érjen el radikálisnak ható nézeteivel. A könyvben tényleg nem óvatoskodik, teljes mellszélességgel kiáll a nyílt határok és a korlátozatlan migráció mellett, azt hangsúlyozva, hogy a tömeges migráció nem romba dönti társadalmakat, épp ellenkezőleg, segít felvirágoztatni azokat – a bevándorlás előnyei ugyanis összemérhetetlenül nagyobbak, mint az általa okozott esetleges hátrányok.

A migráció széleskörű elutasítottsága szerinte csak annak köszönhető, hogy képtelenek vagyunk átlátni ezt az egyszerű összefüggést, nem tudunk számolni, és mániákusan a kockázatokra fixálódunk, teljesen megfeledkezve a gigantikus lehetőségekről. És nem elvont eszmékről és magasztos ideálokról van szó, hanem nagyon is kézzelfogható javakról. Például pénzről. Sok-sok pénzről. Caplan szerint az emberiség dollártrilliókkal gazdagodhatna, ha belátná a határzárok fölöslegességét. Gondolatmenetében épp az a szokatlan az utóbbi évek migrációs vitáihoz képest, hogy elsősorban nem humanitárius/morális elveken, hanem gazdasági érdekek felismerésén alapszik. Aki részletesebben szeretné megismerni az érveit, olvassa el a Szabad a pályáról írt nyári cikkünket:..

A BÉKEMENETRE ERDÉLYBŐL SZÁLLÍTOTT EMBEREK MEGFERTŐZHETIK BUDAPESTET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.21.


...Az október 23-i “Békemenet” célja a előválasztás révén megerősödött és önbizalmat nyert ellenzék visszaszorítása és megfélemlítése, amihez nem elég a spontán orbánista résztvevő. Állami erővel, állami eszközökkel és állami pénzből szervezik az álcivil felvonulást, amire buszokkal visznek vidékről és Erdélyből is embereket. Hogy mi köze van az erdélyieknek a magyar belpolitikához, azon kívül, hogy Orbán önti beléjük vesztegetési a pénzt és a Fidesz által megszállt és elfoglalt erdélyi szervezeteket saját nacionalista politikájára használja fel, nem tudjuk. Illetve tudjuk: semmi.

Miután a határon túliak – tisztelet a kivételnek – eladták magukat Orbánnak, és egy szélsőjobboldali nacionalista politika kiszolgálói lettek, akik Magyarországon is beavatkoznak a belpolitikába, ne csodálkozzanak, hogy a nem fideszes magyar lakosság nem rajong olyan nagyon értük, és ne legyenek ezen meglepődve. Most pedig még ennél is többről van szó, hogy a még mindig tartó, erősödő világjárvány idején, egy súlyosan fertőzött és átoltatlan országból képesek Budapestre jönni buszokkal hőzöngeni, és beavatkozni abba, amihez semmi közük, és megfertőzni a magyar fővárost.

A hazaszeretet szép megnyilvánulása lenne, ha a nemzeti érzéstől sokkal jobban átitatott erdélyi békemenetesek azt mondanák, hogy nem szeretnék megfertőzni magyar testvéreiket, nem akarják koronavírussal elárasztani Magyarország fővárosát, ezért inkább nem jönnek. De a hazaszeretetnek erre a kézzelfogható megnyilvánulására vélhetően nem számíthatunk. A szervezőknek kellenek az erdélyiek “vattának”, hogy tömeget tudjanak felmutatni a valódi magyar civilekkel szemben, és még az sem érdekli őket, hogy saját fideszes híveiket fertőzik meg először, akik majd másokat...

AZT HITTE, NAGYOT DRÁGULT MINDEN? - MÉG CSAK MOST JÖHET A NEHEZE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.21.


A jegybank alelnöke szerint a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e. Akadnak elemzők, akik 2,7 százalékos magyar alapkamatot, mások 380 forintra dráguló eurót, 7 százalékra ugró drágulást is elképzelhetőnek tartanak.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) végleges adatai szerint éves összehasonlításban az idén szeptemberben az előző évihez képest 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen szintű pénzromlásra utoljára 13 éve, a pénzügyi világválság kitörésének hónapjában volt példa. A csúcstartók 6,4 százalékkal Észtország és Litvánia. A legkisebb, mindössze 0,7 százalékos, drágulás Máltán volt. Érdemes kiemelni, hogy Németországban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Bár a nemzetközi porondon sok közgazdász hangsúlyozza: az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, egyre többen vonják kétségbe, hogy ez így lenne. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján arról beszélt, hogy a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e.

Szerinte érdemes a múlt tanulságaival is foglalkozni. 1964 decemberében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közleményében arról írt: nem tartják valószínűnek, hogy az árak emelkedése tartós nyomást okoz a gazdaságban. Ezután több mint egy évtizedes magas inflációs periódus jött. Virág hangsúlyozta, az infláció tartós megemelkedése a gazdaságok helyreállását is veszélyezteti...

MEDDIG MARAD SZUPER BEFEKTETÉS A SZUPERÁLLAMPAPÍR?

G7.HU
Szerző: DURKÓ RUBEN
2021.10.21.


Durkó Ruben a Danube Capital makrogazdasági elemző-gyakornoka. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.


Rövid fennállása ellenére a lakossági befektetők kedvenc állampapírjává nőtte ki magát a szuperállampapírnak becézett MÁP+, amely a nominálisan magas kockázatmentes hozamának köszönheti töretlen népszerűségét. Azonban az idén tapasztalt jelentős árszínvonal-emelkedés könnyen elinflálhatja a papír reálhozamait, ezért felmerül a kérdés, hogy tartós infláció esetén is a MÁP+-e a legjobb kockázatmentes befektetési forma? Esetleg nem vált kedvezőbbé a változó kamatozású PMÁP? Az alábbi cikkben ezt a két lakossági állampapírt vetjük össze, kiemelve a befektetések előnyeit és hátrányait...

ORBÁN ÉS MÉSZÁROS HÁZASSÁGA KOMÁROM-ESZTERGOMBAN

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.21.



Tovább folytatom a választókerületi képviselőjelöltek bemutatását. Czunyiné Bertalan Judit a mai főhősünk, Komárom-Esztergom megye hármas számú választókerültének képviselője. Igen, arról a Czunyinéról van szó, aki a 2016-os tanártüntetések után a szemünk láttára bukott meg államtitkárként, viszont miniszteri biztosként sem tud semmilyen értékelhető eredményt felmutatni, de legalább képviselőként is csapnivaló a teljesítménye.

BÁR GYŐRBŐL A POLIPOK JÓRÉSZT ELTŰNTEK, A NAGY HALAK MEGÉRKEZTEK, ÉS OTT IS MARADTAK | OLIGARCHIA

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.21.



Győr - a Quaestor-ügy, az Audi-ügy, a Borkai-ügy városa. De innen indult Szijjártó Péter külügyminiszter is, a jelenlegi polgármesternek, Dézsi Csaba Andrásnak köszönhetően. Dézsitől sokan várták, hogy leszámol a Borkai-féle győri polippal, ami többek szerint sikerült is, ám a “furcsa” ügyek nem tűntek el teljesen a városból, éppen ellenkezőleg. A helyi közvélemény most leginkább a fürdő átépítésén értetlenkedik - nem azon, hogy hogy fog kinézni, inkább azon, hogy mi olyan drága rajta. A beruházás egyik kivitelezője Mészáros Lőrinc.

A PILLANAT, AMIKOR AZ ORBÁNISTA GÉPEZET RÁFORDUL MÁRKI-ZAY PÉTERRE

MAGYAR JETI
Szerzők: Kiss Bence, plankog, Ács Dániel, Botos Tamás
2021.10.21.



Nemcsak élőben nézhettük végig a célpontváltást, de a pontos kifejezést is megtanulhattuk: a Fidesz most ellenségmenedzselést végez. Az új üzenet egyelőre döcög, a választások eredményétől függetlenül működő hatalmi hálózat viszont zavartalanul épül tovább.


- Az előválasztás végeredménye nemcsak az ellenzéket lepte meg, de a Fideszt is.

- Egy egész kampányt húztak fel Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc ellen, erre kiderült: egészen más lesz az ellenzék vezetője.

- A gépezet azonnal működésbe lépett, de az új üzenet egyelőre döcög.

- Helyszíni riportunk Márki-Zay Péter győzelméről itt.


VESZÉLYBEN A VIDÉK VILÁGÍTÓTORNYAI? EZ TARTHATJA MEG A MINTAFALVAKAT [HETIVÁLASZ 95]

HETI VÁLASZ
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.10.21.


A szellem fontosabb, mint a térkő – szól október 21-i podcastunk egyik konklúziója. Adásunk témája a múlt héten lapunkban megjelent riport Komlóskáról. A 200 lelkes zempléni település az ország egyik legsikeresebb aprófalva volt évtizedeken keresztül. Köteles László polgármester olyan modellt talált ki a zempléni település felvirágoztatására, amit díjak sorozatával jutalmaztak. Miért bukott meg mégis Köteles? Mi a jele annak, hogy magyar falvak eltűnésére, kiürülésére nagyon kicsi az esély? Élő Anita, Borbás Barna és Zsuppán András beszélget...

HORTHY ÉS KÁDÁR UTÁN MOST SEMJÉN A FŐVADÁSZ - VADÁSZAT ÉS POLITIKA MAGYARORSZÁGON

TELEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2021.10.21.


A vadászati világkiállítás a Kádár-rendszer nagy eseményét idézte meg, és joggal: a vadászat akkor, és most is jórészt a politikusok privilégiuma. Vadászatai alapján felrajzolható az elit térképe és kapcsolatrendszere, és ha az űzött vadak felől nézzük, úgy tűnik, a politikai fordulatok ellenére a történelmünk a lényeget tekintve ugyanarról szól. A vadászat zárt, úri sport, amit mindig az aktuális elit sajátít ki magának.


Őseink 99,9 százaléka vadászott, a vadászattal szembeni ellenszenv tehát őseink megtagadása – ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől lehet tudni. A csütörtökön zárult vadászati világkiállításnak a hivatalos tájékoztatás szerint több mint 1,3 millió látogatója volt (ebbe persze a kísérő rendezvényeket is beszámítják), miközben a minisztériumi adatok szerint Magyarországon évente csak 85 ezren vadásznak, a harmada azoknak is külföldi. Vagyis a jelzett elsöprő érdeklődés éles ellentétben van a vadászat zárt, úri sport jellegével, amit most ugyanúgy az aktuális elit sajátít ki magának, mint a korábbi korszakokban.

Sok valódi vadásznak csípi a szemét, hogy a politikusok mennyire leuralták a terepet. Semjén Zsolt, Magyarország nem hivatalos fővadásza a kormányzati tisztsége mellett az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is. Ő írta át a vadászati törvényt, rajzoltatta át a vadásztársaságok határait, és az ő személyes elköteleződése nélkül valószínűleg nem rendezték volna meg 17 milliárd forintból a vadászati kiállítást sem. A kiállítás kormánybiztosa Kovács Zoltán kormányszóvivő, aki szintén szenvedélyes vadász hírében áll, ő a főszerkesztője a Nimród vadászújságnak is. A kiállítás magyar pavilonját L. Simon László fideszes kultúrpolitikus, a Nemzeti Múzeum főigazgatója rendezte be. Ő ugyanúgy családi alapon került közel már fiatalon a vadászathoz, mint Semjén, akinek az apja a hetvenes évektől együtt vadászott a gánti Vértes Vadásztársaságban Biszku Bélával, és az MSZMP más vezetőivel. Ugyanennek a vadásztársaságnak ma Semjén az elnöke. Ezzel a gánti vadásztársaságnak páratlan módon már négy miniszterelnök-helyettes volt a tagja – a rendszerváltás ebben semmiféle változást nem hozott.

A vadászati világkiállítás végére megjelent egy könyv, szerzője Majtényi György történész, a címe pedig Egyetértés vadásztársaság – Horthy, Rákosi, Kádár és napjaink vadászai. Egyetértés vadásztársaság valamikor valóban létezett, a Kádár-rendszer vezető politikusainak vadásztársasága működött ezen a néven, de a cím természetesen áthallásos: a könyv azt mutatja be, hogy a vadászat korszakokon és ideológiai táborokon átívelve kapcsolja össze a mindenkori politikai eliteket. A rendszerek között a vadászatokat nézve sokkal több a folytonosság, mint a különbség...

ITT OLVASHATÓ

A CÖF SZERINT PROVOKÁCIÓ, HOGY AZ ELLENZÉK IS MEGEMLÉKEZIK ’56-RÓL – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.10.21.


És a baloldal fél a békés, nemzeti érzelmű tömegtől…


Az, hogy ebben a mondatban két aljas hazugság is van (nem fél, nem békés), még hagyján. De ez a nyílt uszítás a saját honfitársaik ellen: botrány. Rezeda mesternek lesz ehhez pár szava.

Orbán háborúja

Hogyan jutottunk idáig?

PDSZ: felháborító, hogy a kormány számára fontosabb a külsős tanfelügyelők díjazása, mint a pedagógusok bérrendezése


Évi egymilliárd megy majd profi tanfelügyelőkre… (Ordítunk már? És ez még csak a 4. hír.)

A legrosszabb félelmeket igazolják az új magyarérettségi mintafeladatai

A kompetenciaalapú oktatás helyett bifláztatásra ösztönzi az iskolákat az új típusú magyarérettségi.

Máris kampányol a kormány határon túl

“Ha 2022 tavaszán az ellenzék győz, a jelenlegi nemzetpolitika nem maradhat meg.” Ezek mennek.

NATO-főtitkár: Oroszország képviseletének munkatársai hírszerző ügynökök voltak

És ere most jöttek rá…?

A bebörtönzött Navalnij kapta idén a Szaharov-díjat


“A Szaharov-díj odaítélésével elismerjük Alekszej Navalnij hatalmas személyes bátorságát és megismételjük: az Európai Parlament az azonnali szabadon bocsátását követeli.”

A média állami foglyul ejtése miatt az Európai Parlament uniós hírmédia-alap felállítását szorgalmazza

A képviselők jelentős támogatást kértek az Európai Uniótól és a tagállamoktól a médiaágazat számára ahhoz, hogy a szektor talpra állhasson a járvány után és a digitális kor követelményeinek megfelelően tudjon átalakulni.

Slusszpoén:
Hirtelen lekerült Mészáros Lőrinc vadászati cége az eltiltottak hatósági listájáról

Egy a NER természetével…

EGY DOLOG, AMIT MOND ORBÁN, ÉS MEGINT MÁS, AMIT CSINÁL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.10.21.


Márki-Zay elmondta, hogy az ellenzéki összefogás szükséges, de nem elégséges Orbán legyőzéséhez. Csernyánszky Judit nemzetközi lapszemléje.

Különbözik a véleményem az Orbánétól a menekültkérdésben – szögezte le Márki-Zay Péter, a CNN-nek adott 13 perces interjújában. Christian Amanpour rákérdezett, hogy Orbánhoz hasonlóan ő is megszállóknak, behatolóknak tartja őket? Mire az ellenzék miniszterelnök-jelöltje arra hívta fel a figyelmet, hogy egy dolog, amit mond Orbán, és megint más, amit csinál. Gyűlöletkampányt folytat ellenük, de módjával mégis befogadja őket. A lényeges különbség közte és Orbán között, hogy ő soha nem indítana gyűlöletkampányt a kisebbségek ellen. Emberségesen kell bánni a menekültekkel, ahogy az egy keresztényhez illik. Orbán köpönyegforgatásait, következetlen ideológiai pálfordulásait vette sorra, ami illiberalizmusához vezetett.

De aminek aztán végképp nincs köze a kereszténységhez, az a korrupció, ami az ország legnagyobb problémájaMárki-Zay elmondta, hogy az ellenzéki összefogás szükséges, de nem elégséges Orbán legyőzéséhez. Autokrata rendszerében nincs sajtószabadság, a törvényeket kénye-kedve szerint változtatja, mint például a választójogi törvényt vagy utalt itt a legfőbb ügyész leváltásához szükséges törvényi módosításra. A győzelemhez az is kell, hogy a konzervatív szavazókat is meg tudja szólítani, s szerinte most van erre a legnagyobb esélye az ellenzéknek.

Amanpour arról is érdeklődött, hogy 10 év után miért sikerült végre most összefognia az ellenzéknek. Márki-Zay szerint a választók döntöttek erről – utalva a hazánkban először megvalósult előválasztás sikerére –, illetve azért, mert előzetesen megállapodtak a stratégiában és a legfontosabb program-kérdésekben.

Rákérdezett Krekó Péter róla alkotott véleményére is, aki számos szempont szerint Trumphoz hasonlította őt. Amit határozottan visszautasított Márki-Zay Péter. Friss és őszinte hang, amit tőle hallani, ami viszont egy új kommunikációs stílus. De amikor egy olyan autokrata rendszerben élsz, ahol nincs sajtószabadság, ott csak a nagyon nyílt, szókimondó stílussal tudsz kitörni a kommunikációs buborékból – jellemezte magát és stílusát a kormányfőjelölt.

Kérdésre válaszolva elismerte, nehéz fél év előtt áll az ellenzék, amelynek egységesnek és erősnek kell maradnia, hisz Orbán mindent el fog követni, hogy a hatalomban maradjon, amihez gyakorlatilag korlátlanul állnak a rendelkezésére a lehető legkülönfélébb eszközök és módszerek. Ezenfelül szinte biztosra vehető, hogy árulókat fog keresni Orbán az ellenzék soraiban, és olyanokat, akik esetleg belülről bomlasztják az egységet.

hogyan lehet megvédeni a teljes széteséstől a demokráciát? Hisz Amerikában is ennek vagyunk szemtanúi, a január 6-i capitóliumi ostrom figyelmeztető jel – konstatálta Amanpour. Márki-Zay úgy fogalmazott, irigy egy kicsit, hisz több éven át próbálták Amerikában is kisiklatni a demokráciát, azonban mind a mai napig jogállam van és a sajtót sem tudták megtörni. Ezzel szemben Orbán átírta az alkotmányt, amit alaptörvénynek hív, de amit ő nem tekint alkotmánynak a szó klasszikus értelmében – szögezte le Márki-Zay. S az alaptörvény mindenben szabad kezet ad neki. Akár holnap dönthetne arról Orbán, hogy 130 év múlva lesz csak a következő választás.

Ami pedig a 2016-ban elszabadult populizmus veszélyét illeti, a kormányfőjelölt szerint fordulat állt be. 2019-ben Orbán – úgy nézett ki, legalábbis azt hirdette, hogy – Európát a maga oldalára állítja. Nem sikerült neki, sőt az ellenkező irányba fordult az uniós választás eredménye. Meggyengültek a populisták, az olasz Salvini pártja, a német AfD, vagy a francia Le Pen. Orbánnak nem csak ez a terve nem jött be, de még az önkormányzati választásokat is elveszítette. Márki-Zay reményét fejezte ki, hogy a cseh fordulathoz hasonló következik be majd hazánkban is – zárta szavait a CNN-nek adott interjúban.

Hamarosan levizsgázhat Orbán Viktor, amikor az ellenzék az egyszer már bevált stratégiájával indul neki a tavaszi választásoknak - írja a szerkesztőségi véleménycikkében a Guardian. Az ellenzék esélyeit erősíti az is, hogy egy olyan vezetőt választott a szavazótábor miniszterelnök-jelöltnek, aki képes megszólítani a jobbközép és a Fideszben csalódott szavazókat is. Nem véletlenül hirdeti magáról utóbbit Márki-Zay. Noha konzervatív keresztényi beállítottsága nem biztos, hogy elnyeri mindenki tetszését, de miután Dobrev Klára is teljes támogatásáról biztosította, soha jobb esélye nem volt az ellenzéknek a győzelemre.

A világ egyik legnagyobb hírügynöksége, az arab Al-Jazeera tv szűk félórás összeállítást közölt a demokrácia agóniájáról, s itt első helyen Magyarországot, és nem utolsó helyen Mianmart mutatta be. A jogállamok összeomlását. A Klubrádió főszerkesztő-helyettesének, Hardy Mihálynak szakmai karrierjén keresztül mutatta be, ezzel párhuzamosan hogyan hal meg Magyarországon a sajtószabadság is. Orbánról szólva elmondta, semmitől nem retten vissza, ha hatalmának megtartásáról van szó, és ez roppant veszélyes Magyarország jövőjére nézve. A Magyar Hang lapigazgatóját, Lukács Csabát is bemutatták, rajta keresztül a nyomtatott sajtót ért elnyomásról is képet adott az alapos összeállítás.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MÉG MINDIG A JOBBOLDALISÁGRÓL

JÓREGGELT EURÓPA BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.10.20.


Valahol azt olvastam, hogy kellene egy nyelvész, mert a segélykérőnek (aki Kálmán Lászlóért kiált) bántja a fülét Márki-Zay beszédmodora. Nem tudja, miért.

Próbálok némi magyarázattal szolgálni, hátha mások is hasonló kérdésekkel küzdenek – én is így vagyok ezzel. Csak hát nekem mégis csak ez a szakmám. Jó volna Kálmán Lászlóval megbeszélni (annak idején a Pacsirta rádióban műsoron kívül órákig képesek voltunk ide-oda száguldozni mindenféle nyelvészeti finomságokkal), dehát Laci meghalt, és hiába veszekszem ezen az istennel, hiába nem értem, miért kellett ezt, nem fogja visszaadni. Úgyhogy most nélküle, egyedül kell valamit mondanom, méghozzá úgy, hogy Laci ne piruljon miattam.

Van persze ennek a kellemetlen érzésnek nyelvészeti alapfogalmakkal indokolható része, vegyük át ezeket gyorsan, bár szerintem nem ez az igazi baj. Ezek nyilvánvaló tények, fundamentumnak kellenek is...

FORRÓ KRUMPLIKÉNT DOBÁLJA EGYMÁSNAK A KORMÁNY ÉS A FŐVÁROS A HÁNYATTATOTT SORSÚ BIODÓMOT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.10.21.


Az egykori Vidámpark helyére elképzelt Pannon Park új állatkerti csodaközpontja, a Biodóm építése 2017-ben kezdődött, és bár az épület szerkezete az üveghatású fóliatetővel együtt már több mint másfél éve elkészült, a beruházást a főváros és a kormány közötti költségvetési vita miatt azóta sem tudták befejezni. A fővárosi önkormányzat most megelégelte a várakozást: átadná az államnak az épület és a telek tulajdonjogát, ha cserébe az állam fedezi a projekt évek során rejtélyesen megnőtt költségvetésből hiányzó 20 milliárd forintot. Az állatok és növények betelepítését, valamint a Biodóm üzemeltetését továbbra is a főváros vállalná.

Az 1,7 hektár területen elfekvő fedett állat- és növénypark építési költségeit 2013-ban még 15,7 milliárd forintra becsülték, de két év alatt 25 milliárdra, majd az építkezés kezdetére, 2017-ben már 43,7 milliárdra nőtt a beruházás költsége. A fővárosi állatkert vezetéséről 2020 februárjában lemondott Persányi Miklós a távozása előtt még bejelentette, hogy a költségek már 63 milliárd forintnál tartanak – ekkor kezdte a főváros és a kormány forró krumpliként dobálni a projektet...

FARKAS ZOLTÁN: KORNAI JÁNOSSAL ELVESZTETTÜK A DEMOKRÁCIÁT IS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.10.21.


Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai, és más akadémiák tiszteletbeli tagja. Farkas Zoltánt, a HVG szakújságíróját kértük az emlékezésre.


„Magyarország a demokráciák és a diktatúrák közötti középső, igen vegyes összetételű csoportba tartozik. Világos kritériumok szerint határolódik el azoktól az országoktól, amelyek demokráciák, és más, ugyancsak világos kritériumok szerint azoktól, amelyek diktatúrák. Ennek a középső csoportnak nem sikerült szemléletes és pontos nevet találni. Az 'autokrácia' névvel próbálkoztam, de nem vált be, mert a rendszerelemzés más dimenziójában már le van foglalva. Magyarország sohasem volt tartósan demokrácia, mint mondjuk az Amerikai Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia. Ezért nem is beszélhetünk visszatérésről, legfeljebb betérésről. Logikusan gondolkodva, szigorú racionalitás alapján azt kell feltételeznem, nincs remény arra, hogy Magyarország a közeli jövőben demokrácia lesz. De a saját lelkem mechanizmusába beépült, hogy a reményt sohasem szabad feladni" – írta többek között a nemzetközileg ismert és elismert közgazdász, társadalomtudós. Mi, ki ment el Kornai János halálával?

– Úgy gondolom, hogy Kornai János személyében az elmúlt nagyjából 70 év egyik legnagyobb gondolkodója ment el. Közgazdásznak szokták tartani, mert végül is ezt a szakmát művelte, de azt lehet mondani, hogy „echte” társadalomtudós volt. Nagyon sok oldalról, igen sokrétűen, minden irányba kibővítette a közgazdasági tudományokat és olyan műveket hagyott hátra, amelyekbe ma is érdemes belenézni. A rendszerváltás előtti szövegek jelentős része ma már nagyon nehezen olvasható, mert a szerzők igyekeztek kikerülni kényes megfogalmazásokat, átvették a kor politikai zsargonját stb. Kornai János nem ezt tette. Mint a saját életrajzi regényében fogalmazott, alkalmazott öncenzúrát, mert az első nyilvánosságban akart mindenképpen maradni, de tiszta mondatokat írt. Félreérthetetlenül, tisztán fogalmazott, olyan módon, hogy aki a korszakkal foglalkozik, az 1960-as évektől akár a 2010-es évekig, bármelyik munkáját nyugodtan kézbe veheti és érezni fogja, hogy ma is élnek ezek a szövegek. Megláthatja azokat az összefüggéseket, amelyek a ma dilemmáira ugyancsak vonatkoztathatók...

SEGÍTHETI AZ ELLENZÉKI GYŐZELMET A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK-JELÖLTI ELŐVÁLASZTÁS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.10.21.


„Nagyon ambiciózus terv egy kétharmados győzelem a Fidesz felett a jövő évi országgyűlési választásokon, de nem teljesen lehetetlen” – véli Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológus szerint például a Civil Választási Bizottság által elhatározott köztársasági elnök-jelölt választás segíthet a kétharmad elérésében, ugyanakkor a választás napján tartott Orbán-féle népszavazás ezzel szemben hat. És ami a legfontosabb: a miniszterelnök-jelölti előválasztás lezárultával az ellenzéknek most már egységesen kell felsorakoznia a kiválasztott „arc” mögé, egységben kell fellépnie Orbán ellen.


Márki-Zay Péter vasárnap este, győzelmi beszédében, egy odavetett félmondattal azt mondta, hogy kétharmaddal váltják majd le jövőre a Fideszt. A közvélemény-kutatási adatok – mintegy fél évvel a választások előtt - nem éppen ezt mutatják, még akkor sem, ha fennmarad a jelenleg tapasztalható ellenzéki lendület. És persze folyik az orbáni választási osztogatás, gyakorlatilag már nincs olyan választói réteg, amelynek megnyerése érdekében ne dobnának be súlyos tíz- és százmilliárdokat; a Fidesz kezében van az ország pénze, paripája. Mindennek fényében, van realitása egy ellenzéki kétharmadnak? Egyáltalán, mi kell ahhoz, hogy megvalósulhasson? Milyen győzelmet kell aratnia az ellenzéknek ehhez? És mi kell ahhoz, hogy ilyen győzelemre legyen képes? Ilyen és hasonló kérdéseket boncolgattunk Szentpéteri Nagy Richarddal.

„Nem tudom, hogy hiba vagy taktikus ilyet mondani, hiszen ha nem sikerül, akkor az már kudarcnak számít, még egy kisebb, de mégis választási győzelem esetén is” – szögezte le. Hozzátette: persze jó lenne erre törekedni. Egyelőre azonban ott tartunk, hogy maga a győzelem a fontos, ám még az is kérdéses. Elég, ha csak azt nézzük, hogy a Stop Gyurcsány petíciót állítólag többen írták alá, mint ahányan elmentek az ellenzéki előszavazásra. A kétharmad nagyon ambiciózus terv, de az biztos, hogy egyszer és mindenkorra megoldana egy sor problémát, az alkotmányozás dilemmájától kezdve a bebetonozott fideszesek leváltásának feladatáig. Utána pedig végre jó lenne normális politikai életet élni egy demokráciában és politikai váltógazdaságban – mondta...


MÁR FUTÓ EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOKRA IS IGÉNYELT PÉNZT A HELYREÁLLÍTÁSI ALAPBÓL A KORMÁNY, SŐT VAN OLYAN IS, AMIT ÍGY DUPLÁN FINANSZÍROZNA

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2021.10.09.


Még augusztus végén írtam szakértői anyagot egy civil szervezet felkérésére a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv egészségügyi vonatkozásairól, ami itt olvasható (bátran nyissák meg, mindössze három oldalas anyag).

Ebben a tanulmányban elsősorban azt vizsgáltam, hogy szakmai szempontból megvalósíthatók-e a tervben szereplő elképzelések.

Az egészségügyet érintő keretösszeg nettó 857 milliárd forint,

amely többek között digitális egészségügyi fejlesztésekre, az alapellátás megerősítésére, a rendkívül hangzatos „XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítására”, illetve az orvosok jövedelemviszonyainak rendezésére és a hálapénz kivezetésére szánnak.

Bár maga a terv (a továbbiakban: Terv) nem hosszú, azonban meglehetősen terjengős szöveg, a szakmai értékén felül a számokban nyújt még komoly meglepetéseket. Ezt mutatom be az Uniónak benyújtott programpontok alapján.

Az első ilyen pont az alapellátás, amelynek megerősítését a praxisközösségek létrehozásával képzelik el. Nos, időközben ez már megtörtént, mégpedig úgy, hogy valamikor júniusban szóltak a háziorvosoknak, hogy amennyiben szeretnék megkapni az egészségügyi jogviszony által biztosított fizetést, akkor alakítsanak ki ők maguk praxisközösséget, mindenféle lakossági, területi igényfelmérést mellőzve, kormányzati kontroll és szervezés nélkül.

Megvannak a praxisközösségek és ugyanazon problémák is, hiszen tulajdonképpen semmi sem változott. Ezért jár a Tervben igényelt 83,73 millió forint, íziben.

Második pont a XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítására szánt 362,79 milliárd (bruttó) forint, amelyből olyan Nemzeti Egészségügyi Programokat akarnak megvalósítani (Nemzeti Rákellenes Program, Nemzeti Keringési Program, Nemzeti Mozgásszervi Program, Nemzeti Gyermekegészségügyi Program, Nemzeti Mentális Egészségügyi Program), amelyek tulajdonképpen már régen megbuktak, hiszen bármennyire is voltak ezen programok a jelenlegi EMMI miniszter húzószavai, a valóságban ezek egy-két részprogram - mint például a vastagbélrák szűrés - kivételével nem működnek, holott az elmúlt négy év ezen programok megvalósításának jegyében zajlott. Most hirtelen kik és hogyan is valósítanának meg ebből bármit is, amennyiben eddig nem sikerült?

Ez azonban csak az előétel a Terv egészségügyet érintő finanszírozási anomáliái közül...

ÚJABB FIDESZES PEDOFIL ÜGYÉT AKARJA ELSIMÍTANI A FIDESZES ÜGYÉSZSÉG A GYERMEKVÉDELEM JEGYÉBEN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.21.


Sajtóhírek szerint F. Tivadar, a XVII. kerület volt fideszes alpolgármestere kamerákkal szerelte fel a lakását családtagjai tudta nélkül, amelyekkel pornográf tartalmú képeket készített a 16 éves nevelt lányáról. A fideszes politikus a 97 pornográf felvételt megvágta és egy adathordózóra tette- Ezek pedofil bűncselekménynek minősülnek. A felvételeket maga a sértett találta meg a nevelő apja laptopján, a feljelentés még 2018-ban született.

Az ügy érdekessége, hogy a Fidesz a gyermekvédelem és a pedofilia elleni fellépés jegyében indított lejárató kampányt a homoszexuálisok ellen, a pedofílliát a homoszexualitással összemosva. Még a törvényt is szigorították, és a gyermekvédelem címén indított propaganda arról szólt, hogy sokkal szigorúbban lépnek fel a pedofil bűncselekményekkel szemben. A homofób törvény valódi célja nem a gyermekvédelem volt, hanem egy újabb társadalmi csoport elleni uszítás.

Ezt tükrözi, hogy a Fidesz által elfoglalt ügyészség a pedofil bűncselekménnyel lebukott újabb fideszes politikussal szemben úgy állapította meg a vádat, hogy börtönbüntetés nélkül megússza. Az ügyészség csupán pedofil pronográfia birtoklásával vádolja a férfit, ami enyhébb büntetést von maga után, és próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést indítványozott, miközben a felvételeket is ő maga készítette, amiért ennél sokkal súlyosabb büntetés jár.

Az eset rávilágít egyrészt arra, hogy a Fidesz képmutató “gyermekvédelmi” kampánya hazugság és képmutatás, a gyermekekkel való visszaélés ügyét kizárólag politikai céljaikra használják fel. Másrészt feltárja az ügyészség és az igazságszolgáltatás működésének módját, hogy a fideszes elkövetőkkel szemben enyhébb a vád és enyhébbek az ítéletek, gyakorlatilag kimossák őket. Továbbá az ügy alátámasztja azt a közismert tényt is, hogy a pedofília és a gyermekmolesztálás, gyermekbántalmazás elkövetői elsősorban családtagok, családi ismerősök és rokonok, nem a melegek.

KÖZÉPEN VALAKI – LÁNYI ANDRÁS AZ MZP-JELENSÉGRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2021.10.20.


„A több mint két évtizede regnáló Orcsány–Gyurbán rendszer a múlt héten végre megbukott” – summázza Márki-Zay Péter győzelmének jelentőségét Lányi András, aki azonban felhívja a figyelmet arra is: akármilyen régóta várt is egy középen lévő figurára, s akármilyen jól mutat is MZP a címlapfotókon, egyelőre fogalmunk sincs, mit kellene a kép alá írni. Akinek nincs pártja, annak kell, hogy legyen programja, lehetőleg pedig nem az álbaloldal és az alsójobboldal között félúton, hanem ezekre merőlegesen – véli az ökofilozófus. Hétfőn Tordai Csaba írásával indítottuk el a megváltozott politikai helyzetet értékelő külsős véleménycikkek sorozatát a Válasz Online-on. Ennek keretében következik most Lányi András írása...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN ELCSESZTE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.21.


Márki-Zay Péter szerint a jelenlegi kormányfő kétségtelenül meglévő tehetségét rosszra használta, és tekintélyelvű rezsimet alakított ki, akárcsak a Csillagok háborújában szereplő gonosz a Halálcsillagon.


Yahoo/AFP

Márki-Zay Péter azon van, hogy elűzze a hatalomból nacionalista Orbán Viktort, akit a Halál csillagának nevezett. A Csillagok háborújának negatív hőse úgy került elő az interjú során, hogy az ellenzék miniszterelnökjelöltje szerint vetélytársa is azt csinálja, mint a filmbéli alak: kétségtelenül meglévő tehetségét rosszra használta, és tekintélyelvű rezsimet alakít ki, akárcsak a Halálcsillaga. Azaz elcseszte a dolgot.

A hírügynökség olyan karizmatikus kívülállónak nevezi a hódmezővásárhelyi polgármestert. Ő maga saját bevallása szerint mindazokhoz kíván szólni a politika spektrum összes szegmensében, akik friss levegőre vágynak. Elemzők szerint egyik szokásos kategóriába sem fér bele, ám éppen ez teszi igen veszélyessé a hivatalban lévő kormányfő számára. Mellesleg ő maga is elismeri, hogy nem tipikus.

Magát hagyományos konzervatívként jellemzi. Támogatja a meleg jogokat és olyan országot akar, ahol a szeretet uralkodik, nem pedig az a fajta gyűlölethadjárat, amit Orbán folytat több kisebbség, így LMBT-közösség valamint a migránsok ellen. A hajtókáján lévő kék szalag a korrupció elutasítását jelképezi. Annak idején a Fidesz támogatója volt, de megjegyzi, hogy a párt első kormányzása idején még voltak fékek és ellensúlyok.

Törekvése az, hogy visszacsinálja a demokráciaellenes fordulatot. Jelszava: demokrácia, jogállam, piacgazdaság, európai integráció. Amikor Amerikában dolgozott, sokat tanult Obamától, de jó csodálja Macront is. Ügyesen használja a közösségi médiát a fiatalok megnyerésére.

Azt fejtegeti, hogy szakértelme a marketing területén megvédi a hatalombarát média támadásaitól, viszont segít neki az ellentámadásban. Márpedig az üzenetét úgy kell megfogalmaznia, hogy az erősebb legyen, mint a másik félé. De mindig meg lehet találni a megfelelő választ a propaganda hazugságai ellen. Olyasmit kell mondani, ami kellőképpen radikális, így mindenkihez eljut.

Ilyen volt pl. hogy a fél Orbán-kabinet meleg, amivel vitát igyekezett kiprovokálni. Ezzel a egyben melegeket próbálta megvédeni a hatalom gyűlöletkampányával szemben. Merthogy a homoszexualitásban nincs semmi szégyellnivaló. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ha csak szép dolgokat hangoztatna, akkor a tömegek nem hallják meg a hangját.

Brookings Intézet

Magyarország tavalyhoz képest két helyet esett vissza a washingtoni nonprofit agytröszt jogállami indexén, így jelenleg a 69. helyen áll a 139 ország között, de az érték folyamatosan romlik az utóbbi hat évben. A skála 0-tól 1-ig terjed, mind az összesített mutató, mind a részkategóriák esetében. Eszerint mi a már veszélyeztetett sárga övezetbe tartozunk, de utána még van piros, illetve a mélypontot a magenta jelenti.

Mindenesetre a 0,52-es besorolással sereghajtók vagyunk a régión belül. Ami az egyes részterületeket illeti, az első helyen az áll, mennyire fogják vissza korlátok a kormányzatot. Nos, itt 0,39-es értékelést kaptunk, az átlag: 0,55. A nyílt kormányzásnál a két érték: 0,44 – 0,53. Alapvető jogok: 0,56 – 0,57. Rend és biztonság: 0,9 – 0,72. A szabályozók érvényesülése: 0,46 – 0,54. Civil igazságszolgáltatás: 0,45 – 0,55. Büntetőbíráskodás: 0,46 – 0,47.

Deutschlandfunk

A luxemburgi külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy a Lengyelországgal kialakult jogvita miatt komoly válságba jutott az EU, mert az állam- és kormányfők túl sokáig a szőnyeg alá söpörték a problémát és tétlenkedtek. Asselborn szerint itt nem egyszerűen véleménykülönbségről van szó, az ügy az unió alapelveit érinti. Emlékeztetett arra, hogy a belépéskor mind lengyel, mind a magyar kormány elfogadta a közösségi jog elsőbbségét. Ám aki kétségbe vonja ezt a tételt, az az egész szervezet működését kérdőjelezi meg.

Ezért a politikus azt tartaná jónak, ha a Bizottság beindítaná a jogállami mechanizmust, azaz visszatartaná a támogatások kifizetését a lengyelek esetében. A német Európa-ügyi államtitkár úgy nyilatkozott, hogy Berlin egyetért a Varsóval szembeni fellépés szükségességében. Hozzátette: a pénzek befagyasztása az egyik lehetőség.

Több más ország, így Ausztria is amellett van, hogy nyomást kell gyakorolni Lengyelországra., mert az anyagiak hatékonyan megértetik a másik féllel, hogy a jogállammal nem lehet játszadozni. Edtstadler, aki az EU-s ügyek felelőse Bécsben, úgy értékelte, hogy Varsó szintet lépett a közösségi jogok megsértésében, ám erre az EU-nak minden lehetséges eszközzel reagálnia kell.

Washington Post

Daniel R. Kelemen úgy látja, hogy a lengyel kormány olyan cselt vetett be a jogállam ügyében, amely súlyos csapást mér az egész európai tervre. A Rutgers Egyetem professzora emlékeztet arra, hogy az EU nem állam, alapját a jog, szerződések és kötelezettségek átfogó rendszere képezi, amit minden tag elfogadott. Hozzáfűzi, hogy Brüsszel meg tudja büntetni a multikat, lásd az Amazont vagy a Google-t, de a jelek szerint tehetetlen egy gazdaságilag független tagállam ellen.

A politológus, aki egyben az uniós jog szakértője, arra ösztökélné a Bizottságot, hogy az éljen a kezében lévő eszközökkel. Magyarország és Lengyelország ugyanis hazardírozik, amikor lebontja a demokráciát. Abból indul ki, hogy az unió összecsinálja magát és csak tovább tereli a problémát maga előtt. A szándékuk az, hogy az unió meghitt otthon legyen számukra, és választási autokráciájuk évtizedekig fennmaradhasson.

A lap szerint a hogyan tovább meglehetősen ködös, mert az olyanok, mint von der Leyen és Merkel pártmegfontolásokból pátyolgatták az illiberális magyar és lengyel kormányt. A Fidesz egészen a közelmúltig az EPP tagja volt. De az engedékeny magatartásba az is belejátszott, hogy nyilvánvaló, nem egyszerű frontálisan nekimenni bármelyik tagországnak. Ám Varsó ezúttal létválságba taszította a földrészt.

Lehet, hogy ez lesz a szervezet eddigi legsúlyosabb viszálya. Az igazságügyi biztos úgy értékelte, hogy a lengyel Alkotmánybíróság határozata Európa január 6-áját jelenti, mert ugyanolyan nyílt támadás érte a közösség alapját, mint az amerikai demokráciát a Kapitólium ostroma során.

Ugyanakkor Judy Dempsey a Carnegie Europe-tól azt mondja, hogy a Polexit ha bekövetkezik, nem holnap lesz, hiszen a lengyelek túlnyomó többsége ragaszkodik a tagsághoz. A kemény visszavágás hívei azonban azon vannak, hogy a Bizottság húzza meg a vonalat Varsó számára: eddig és ne tovább. Mert ha az unió nem lép fel határozottan, akkor Magyarország, Szlovénia és Bulgária kihasználja a gyengeséget és meggátolja az integráció elmélyítését. Az ő szemükben a több Európa a nemzeti szuverenitás aláásásával egyenlő. Csakhogy a belépéskor rábólintottak, hogy a földrész az együttműködés bővítése felé halad.

The Times

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország az alkotmányosság és a jogállam ellen tör, ezzel pedig szétveri az uniót. A probléma persze nem mai keletű, hiszen a két kormány már évek óta építi ki az autoriter uralmat, ami ellentétes az európai értékekkel, illetve intézményekkel. A Fidesz korlátozta a bíróságok hatáskörét, a maga javára módosította a választókerületek határait, civil csoportoknak és egyetemeknek megy neki.

A nemzeti jog elsőbbsége kapcsán a tét sokkal nagyobb, és az EU nem teheti meg, hogy a homokba dugja a fejét, mert alapelvek kerültek veszélybe. Csakhogy jól meg kell fontolnia, miként reagál. Másfelől a lengyelek nem mondhatják, hogy itt egy nemzetek feletti intézmény túllép a saját hatáskörén és simán semmibe veszi Varsó állami önállóságát.

Kemény dió, hogy mi lehet a kiút, de Brüsszel nem mehet bele abba az utcába, amit a magyar és a lengyel fél hangoztat, hogy ti. ez esetben kulturkampf zajlik, és meg kell védeni a hagyományos értékeket, miközben az unió túlságosan is engedékeny a bevándorlás, az LMBT-jogok és a művi terhesség megszakítás kapcsán.

Ám itt a lényeg az, hogy merre vezet ez az út. Egy szabad társadalomban egyetlen kormány sem tehet az utcára bírákat és nem vegzálhat újságírókat, csupáncsak politikai okokból. Márpedig az ilyen esetek mindennaposak a Fidesz, valamint a PiS uralma alatt. Következésképpen az EU-nak meg kell követelnie az alkotmányos elvek alkalmazását.

És minden lehetséges eszközzel rá kell vennie a magyar, illetve lengyel vezetést, hogy azok álljanak vissza a liberális nyugati pályára.

Daily Telegraph

A markánsan jobboldali lap úgy látja, hogy a lengyelek sokkal okosabban készítik elő a kilépést, mint ahogy a britek csinálták. Eszük ágában sincs bejelenteni, hogy kiválnak, mert úgy egy csomó pénzt vesztenének és le kellene mondaniuk egy sor más előnyről is. Ehelyett pontosan tudják, hogy kirakni nem lehet őket, no meg azzal is tisztában vannak, hogy a belépés óta eltelt jó 15 évben 195 millárd eurót kaptak Brüsszelből, viszont csak 62 milliárdot fizettek be a közös kasszába és további nagy pénzek esnek le az új költségvetésből, valamint a gazdasági segélyalapból is.

Nem csoda, hogy álhírnek nevezik a kilépés szándékát. Morawieckit a hazai közvélemény sem revolverezi, mert a lakosság szinte egy emberként áll ki a tagság mellett. Úgy hogy Varsó simán figyelmen kívül hagyja a közös szabályokat, miközben továbbra is szépen kasszíroz. Az EU visszatarthatja az alapokat, aminek van politikai kockázata, de a többi eszköz hosszadalmas és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a kívánt célt.

A Jog és Igazságosság nem szabadságharcosok gyülekezete. Homofób, nacionalista és tekintélyelvű párt, amely teletömködte saját embereivel a bíróságokat. De a klub tagjaként fontos európai döntéseket tud megvétózni, és megzavarhatja az egész brüsszeli gépezet működését. Ez az egyik oka, hogy Merkel azt szeretné, ha a kérdés nem szerepelne a ma kezdődő uniós csúcs napirendjén. Csakhogy aligha teljesül a vágya.

A határozatlanság és a megosztottság megbénítja az európai fővárosokat. Valószínűleg borítékolják a kérdést, és tovább halogatják a megoldást. Szóval nagyon úgy néz ki, hogy Lengyelország egy fenékkel két lovat is megülhet.

Le Figaro

A jobboldali újság szerint a kelet-nyugati törésvonal mentén teljesen megfeneklett Lengyelország és az unió viszonya. A lengyel miniszterelnök azzal vádolja Brüsszelt, hogy az megsérti az ország szuverenitását, Morawiecki egyben meghirdette a nemzeti jog primátusát. Az EU azzal riposztozik, hogy itt a jogi Polexit, szerinte Varsó aláaknázta a közösség alapjait, ezért azonban szankciókkal kell szembenéznie.

Ám itt nem jogvitáról van szó, politikai, sőt kulturális csata zajlik Kelet és Nyugat között. A PiS évek óta igyekszik szűkíteni a bíróságok függetlenségét. Több száz bírát elbocsátottak, illetve fegyelmi eljárás alá vontak. A kinevezések politikai szempontoktól függnek, az igazságügyi miniszter, illetve a fő ügyész posztját egyesítették. Az Alkotmánybíróság fölött a hatalom gyámkodik. Álcázott formában a demokrácia visszaszorulása megy végbe.

Akárcsak Magyarország, Lengyelország is afelé tereli Európát, hogy az jelöljön ki demarkációs vonalat, az általa támogatott, tűrt, illetve tiltott értékek között. A gond ott van, amikor az uniós intézmények sérthetetlennek nyilvánítják pl. az abortusz vagy a nemi kisebbségek diszkrimináció-mentességének jogát, miközben egyik sem szerepet az alapszerződésekben.

A keleti tagok úgy vélik, hogy ők jobban védik az európai identitást, mint a nyugaton tapasztalható „progresszizmus” hívei. A pénzügyi szankció mit sem érnek a lengyelek ellen. Itt filozófiai és politikai megújulás kérdésével szembesülnek a tagok.

Süddeutsche Zeitung

Az európai állam- és kormányfők ma kezdődő kétnapos értekezletén elvileg az energia lesz a fő téma, de heves vita várható a jogállam kapcsán is. Ám nem lehet kitérni az elől, hogy megvitassák a lengyel ügyet. Elsősorban Hollandia ragaszkodik hozzá, a svédekkel egyetértésben. Ily módon ugyanolyan dráma alakulhat ki, mint tavaly júniusban, amikor a homofób magyar törvény miatt repkedtek a szilánkok.

Ezúttal a düh nem Magyarország, hanem Lengyelország ellen irányul. Két napja az igazságügyi miniszterek előkészítő tanácskozásán a Benelux-csoport sürgette, hogy a Bizottság, amilyen gyorsan csak lehet, vesse be az új jogállami mechanizmust. A luxemburgi szakminiszter azt mondta: soha nem gondolta volna, hogy egyszer megint olyan helyzet áll elő, amikor Európát pénzzel kell megmenteni. Ezt őrületes!

A lengyelek egyébként máris afelé haladnak, hogy megtorpedózzák a közös klímavédelmi csomag egyik központi elemét. Vagyis nem csupán a jogállam miatt várható igen heves összecsapás ma és holnap Brüsszelben.

Frankfurter Rundschau

Sokáig úgy nézett ki, hogy a lengyel jogállamról nem esik szó az uniós csúcson, mivel az Európai Tanács elnöke tegnap csak az utolsó pillanatban változtatta meg elhatározását, ám emiatt hevesen kifakadt az Európai Néppárt strasbourgi frakcióvezetője. Weber képtelenségnek nevezte, hogy ez a kérdés ne vetődjön fel nagy hangsúllyal, amikor a tét az: elfogadja-e egy tagország az uniós jogot és az igazságszolgáltatás önállóságát. Hogy idáig nem volt terítéken, az szegénységi bizonyítvány az ET számára, jegyezte meg.

Úgy folytatta: itt egyértelmű állásfoglalásra van szükség és nem szabad félni az igazi vitától. Mert ha nem teszik tisztába a kérdést, akkor előfordulhat, hogy a lengyelek minden jobb szándékuk ellenére a végén a hátsó ajtón keresztül távoznak a szervezetből.

Merkel és Macron viszont nem szeretné, ha még jobban elmérgesedne a viszony. A kancellár szerint nagyobb párbeszédkészséget kell mutatni Varsóval szemben, különben az blokkolhatja az uniós döntéseket olyan ügyekben, ahol egyhangú jóváhagyásra van szükség. Diplomaták mindazonáltal nem zárják ki, hogy ugyanolyan kőkemény lesz az összecsapás, mint a nyáron Magyarország esetében. A holland kormányfő akkor vetette fel Orbánnak, hogy ha nem tetszik a rendszer, menjen csak isten hírével.

Idáig ezúttal valószínűleg nem jutnak el a dolgok, hiszen Lengyelország nagyobb, mint Magyarország és súlyos zavarokat tud okozni az EU-ban. Hogy már a mostani csúcson elmerészkedik-e Morawiecki idáig, azt nem tudni, de klíma-ügyben máris hadat üzent von der Leyennek.