Szerző: Országgyűlés TV
2021.10.20.
Országgyűlés Plenáris ülés élő közvetítés 2021.10.20.
2021. október 20., szerda
PARLAMENTI ÉLŐ KÖZVETÍTÉS 2021. OKTÓBER 20. SZERDA
ORSZÁGGYŰLÉS TV
Szerző: Országgyűlés TV
2021.10.20.
Országgyűlés Plenáris ülés élő közvetítés 2021.10.20.
Szerző: Országgyűlés TV
2021.10.20.
Országgyűlés Plenáris ülés élő közvetítés 2021.10.20.
RÁKBETEGEK EZREI VESZTEK EL A JÁRVÁNY IDEJÉN
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.10.20.
A pandémia időszakában 15-20 százalékkal kevesebb daganatos pácienst diagnosztizáltak. Ők már csak nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
Noha Kásler Miklós miniszter szerint az egészségügy az eddigi hullámokban meg sem rendült, és egyetlen betegről sem tudott, akit ne láttak volna el, egy friss tanulmány egészen másról árulkodik: e szerint ötezerrel kevesebb daganatos beteget diagnosztizáltak, mint a korábbi évek hasonló időszakában. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján ismertették nyolc egészséggazdász – Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal – közös tanulmányát, amely azt vizsgálta, milyen hatása volt a covid-járványnak a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensek esetében. Arra keresték a választ, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest. A nyers adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adattárából válogatták le a kutatók. A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. (Ez 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent.) Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit –mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
Szerző: DANÓ ANNA
2021.10.20.
Noha Kásler Miklós miniszter szerint az egészségügy az eddigi hullámokban meg sem rendült, és egyetlen betegről sem tudott, akit ne láttak volna el, egy friss tanulmány egészen másról árulkodik: e szerint ötezerrel kevesebb daganatos beteget diagnosztizáltak, mint a korábbi évek hasonló időszakában. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján ismertették nyolc egészséggazdász – Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal – közös tanulmányát, amely azt vizsgálta, milyen hatása volt a covid-járványnak a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensek esetében. Arra keresték a választ, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest. A nyers adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adattárából válogatták le a kutatók. A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést. (Ez 1300 tüdőrák, 2300 vastag- és végbélrák és 1400 emlőrák esetet jelent.) Mindhárom daganattípusnál az idősebbek között csökkent jobban a felismert esetek száma. Az ellátórendszer számára „láthatatlan” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit –mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
A tanulmányt ismertető Elek Péter szerint a felismert tüdőrákoknak mindössze 20-25 százaléka műthető. Az adatokból az is látszik, hogy jobban visszaesett a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké. Hasonló történt a részleges emlőeltávolítások terén is. Ez arra utal, hogy később a késlekedés hatása megjelenhet a halálozási adatokban is. Mint mondta, a műtétek elmaradása okainak megismeréséhez további elemzésekre van szükség, de ez az adat önmagában nem utal sok jóra...
A LEGROSSZABB FÉLELMEKET IGAZOLJÁK AZ ÚJ MAGYARÉRETTSÉGI MINTAFELADATAI
MAGYAR NARANCS
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2021.10.20.
A kompetenciaalapú oktatás helyett bifláztatásra ösztönzi az iskolákat az új típusú magyarérettségi. Az első mintafeladatsorban bibliai fogalmakat, mássalhangzó-törvényeket kérdeznek, és Csokonai arcképét is fel kell ismerniük a diákoknak.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével párhuzamosan a kormány az érettségi vizsga követelményein is módosít. Az új vizsgamodellt egy februári kormányrendelet fektette le, azóta egy minisztériumi dokumentum formájában megjelentek az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei is. Az új rendszer szerint először a mostani tizedikesek érettségiznek majd a 2023/24-es tanévben.
Ahogy a NAT, úgy az új érettségi esetében is a magyar nyelv és irodalom tantárgy tervezett változtatásai keltették a legnagyobb visszhangot. Márciusi cikkünkben bemutattuk, miért kritizálták szakmai szervezetek, elsősorban a Magyartanárok Egyesülete az új középszintű vizsgamodellt:
- az érvelés/gyakorlati szövegalkotás helyére bekerült egy irodalmi feladatlap nevű rész, ami a lexikális tudás számonkérését vetítette előre,
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2021.10.20.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) bevezetésével párhuzamosan a kormány az érettségi vizsga követelményein is módosít. Az új vizsgamodellt egy februári kormányrendelet fektette le, azóta egy minisztériumi dokumentum formájában megjelentek az egyes tantárgyak részletes vizsgakövetelményei is. Az új rendszer szerint először a mostani tizedikesek érettségiznek majd a 2023/24-es tanévben.
Ahogy a NAT, úgy az új érettségi esetében is a magyar nyelv és irodalom tantárgy tervezett változtatásai keltették a legnagyobb visszhangot. Márciusi cikkünkben bemutattuk, miért kritizálták szakmai szervezetek, elsősorban a Magyartanárok Egyesülete az új középszintű vizsgamodellt:
- az érvelés/gyakorlati szövegalkotás helyére bekerült egy irodalmi feladatlap nevű rész, ami a lexikális tudás számonkérését vetítette előre,
- a szövegértésből szövegértési-nyelvi feladatsor lett, ami a leíró nyelvtan megjelenését valószínűsítette,
- az összehasonlító műelemzést felváltotta a témakifejtő esszé, és félő volt, hogy ez bizonyos irodalmi ismeretek szövegbázis nélküli visszaadását várja majd el.
Az új feladattípusok elég homályosan voltak körülírva a vizsgakövetelményekben, most azonban az Oktatási Hivatal honlapján minden tárgyból, így magyarból is megjelent az első mintafeladatsor, és ebből már konkrétabb következtetéseket vonhatunk le. „Ez a feladatsor drámai mértékben igazolja az előzetes aggodalmakat, egyértelmű, hogy az érettségi átalakítása komoly visszalépést jelent az eddigi vizsgamodell kompetenciaalapú megközelítésétől. Ez az iskolai munkában is le fogja értékelni a kompetenciafejlesztő tevékenységeket” – értékeli a dokumentumot egy lapunk által megkérdezett gimnáziumi magyartanár.
A legnagyobb probléma a középszintű vizsgán 20 pontot érő irodalmi feladatlap, ami tárgyi ismeretek nyers számonkérését jelenti, anélkül, hogy a tudást szövegekhez kapcsolódva használnia kellene a vizsgázónak...
Az új feladattípusok elég homályosan voltak körülírva a vizsgakövetelményekben, most azonban az Oktatási Hivatal honlapján minden tárgyból, így magyarból is megjelent az első mintafeladatsor, és ebből már konkrétabb következtetéseket vonhatunk le. „Ez a feladatsor drámai mértékben igazolja az előzetes aggodalmakat, egyértelmű, hogy az érettségi átalakítása komoly visszalépést jelent az eddigi vizsgamodell kompetenciaalapú megközelítésétől. Ez az iskolai munkában is le fogja értékelni a kompetenciafejlesztő tevékenységeket” – értékeli a dokumentumot egy lapunk által megkérdezett gimnáziumi magyartanár.
A legnagyobb probléma a középszintű vizsgán 20 pontot érő irodalmi feladatlap, ami tárgyi ismeretek nyers számonkérését jelenti, anélkül, hogy a tudást szövegekhez kapcsolódva használnia kellene a vizsgázónak...
KISZÁMOLTÁK: MÁR NEM OLYAN JÓ BEFEKTETÉS A LAKÁS - VIDÉKEN NAGYOBB HOZAMOT LEHET ELÉRNI, MINT BUDAPESTEN
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.20.
A befektetési célú ingatlanvásárlások idei hozama még a tavalyi átlagos hozamszintnél is alacsonyabb – derült ki a Takarék Index elemzőinek vizsgálatából. A használt lakások esetében csökkent a sajáttőke-arányos nyereség, míg a fővárosi új lakások esetében stagnált. A legnagyobb hozamot vidéki használt ingatlan vásárlásával lehet elérni, a budapesti belvárosi lakásokkal a legkisebbet.
A koronavírus-járvány tavaly jelentős hatással volt a lakáspiacra, ami idénre is áthúzódott: visszaesett a turizmus, kevesebb belföldi munkavállaló és tanuló keresett kiadó lakást, csökkentek a bérleti díjak. Ezek a tényezők pedig mérsékelték a befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlanokkal elérhető hozamokat is.
Csökkent a lakásárak növekedési üteme és a bérleti díjak szintje is
Szerző: Azénpénzem
2021.10.20.
A koronavírus-járvány tavaly jelentős hatással volt a lakáspiacra, ami idénre is áthúzódott: visszaesett a turizmus, kevesebb belföldi munkavállaló és tanuló keresett kiadó lakást, csökkentek a bérleti díjak. Ezek a tényezők pedig mérsékelték a befektetési céllal, kiadásra szánt ingatlanokkal elérhető hozamokat is.
Csökkent a lakásárak növekedési üteme és a bérleti díjak szintje is
A kiadási célú lakásvásárlásnál a hozam két tényezőből tevődik össze: a bérleti díjból és a lakásárak növekedéséből. A korábbi években az utóbbi biztosította az ingatlanok jelentős jövedelmezőségét. Tavaly ugyanakkor a drágulás mértéke jelentősen csökkent, bár még így is 3 százalékkal nőtt éves szinten 2021 első negyedévére...
CARPE DIEM A VÁLASZTÁSOK ELŐTT: 700 MILLIÁRDOS NYUGDÍJHIÁNY A KÖLTSÉGVETÉSBEN
PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2021.10.20.
A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.
Csökken a szocho
A kétmillió nyugdíjasra és félmillió egyéb ellátásban részesülőre hulló választások előtti pénzeső rövid távon (nyugdíjprémium) és hosszú távon (13. havi nyugdíj, rendszeres nyugdíjemelés, emelési korrekció) egyaránt jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében az elmúlt évtizedben hozott intézkedések (korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése, magánnyugdíjpénztári járulékbevételek visszaállamosítása) nyugdíjfinanszírozási szempontból pozitív hatása lenullázódhat, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése ismét veszélybe kerülhet.
Ezt a veszélyt jelentősen fokozza az a kormányzati javaslat, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökkenjen a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos mértéke. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkárának bejelentése szerint a szocho 11,5 százalékra való csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál, amit ők a minimálbér emelésére fordíthatnak. (A munkáltatói oldal további szocho-csökkentést tart szükségesnek.) Az adócsökkentés következtében megvalósuló vállalati megtakarítás nyilván örvendetes hír minden Magyarországon működő cég és azon alkalmazottaik számára, akiknek valóban emelkedik a bére ennek következtében.
DE EGYÁLTALÁN NEM ÖRVENDETES A NYUGDÍJKASSZA SZÁMÁRA, AMELYNEK KÉT FŐ BEVÉTELI FORRÁSA KÖZÜL AZ EGYIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPOT MEGILLETŐ 71,63 SZÁZALÉKA.
Ha a vállalatok által be nem fizetett szocho összege az adómérték csökkentése következtében valóban 500 milliárd forint lesz, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele 358 milliárd forinttal lesz kevesebb, vagyis jövőre nem 1758 milliárd forint, hanem csak 1400 milliárd forint lenne e fő bevételi forrásnak az összege. A kieső szocho bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi nyugdíj kerülne (egyenként 320 milliárd forint) 2022-ben, vagyis hatalmas, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évre tervezett 4169,98 milliárd forintos éves működési költségvetésének 8,6 százalékával egyenértékű bevételkiesést okoz. A kormányzati kommunikációban soha nem jelenik meg az egymást követő szocho csökkentések nyugdíjkasszát szorongató hatása, pedig az évről-évre erősebb...
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2021.10.20.
Csökken a szocho
A kétmillió nyugdíjasra és félmillió egyéb ellátásban részesülőre hulló választások előtti pénzeső rövid távon (nyugdíjprémium) és hosszú távon (13. havi nyugdíj, rendszeres nyugdíjemelés, emelési korrekció) egyaránt jelentős plusz terhelést okoz a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében az elmúlt évtizedben hozott intézkedések (korhatár előtti és rokkantsági nyugdíjak megszüntetése, magánnyugdíjpénztári járulékbevételek visszaállamosítása) nyugdíjfinanszírozási szempontból pozitív hatása lenullázódhat, és a nyugdíjrendszer fenntartható működése ismét veszélybe kerülhet.
Ezt a veszélyt jelentősen fokozza az a kormányzati javaslat, hogy a minimálbér 200 ezer forintra emelése érdekében 2022. január 1-jétől 4 százalékponttal csökkenjen a szociális hozzájárulási adó jelenleg 15,5 százalékos mértéke. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium illetékes államtitkárának bejelentése szerint a szocho 11,5 százalékra való csökkentése mintegy 500 milliárd forintot hagy majd a vállalkozásoknál, amit ők a minimálbér emelésére fordíthatnak. (A munkáltatói oldal további szocho-csökkentést tart szükségesnek.) Az adócsökkentés következtében megvalósuló vállalati megtakarítás nyilván örvendetes hír minden Magyarországon működő cég és azon alkalmazottaik számára, akiknek valóban emelkedik a bére ennek következtében.
DE EGYÁLTALÁN NEM ÖRVENDETES A NYUGDÍJKASSZA SZÁMÁRA, AMELYNEK KÉT FŐ BEVÉTELI FORRÁSA KÖZÜL AZ EGYIK A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPOT MEGILLETŐ 71,63 SZÁZALÉKA.
Ha a vállalatok által be nem fizetett szocho összege az adómérték csökkentése következtében valóban 500 milliárd forint lesz, akkor a nyugdíjkassza 2022-re tervezett bevétele 358 milliárd forinttal lesz kevesebb, vagyis jövőre nem 1758 milliárd forint, hanem csak 1400 milliárd forint lenne e fő bevételi forrásnak az összege. A kieső szocho bevétel több, mint amennyibe a nők kedvezményes nyugdíja vagy a teljes 13. havi nyugdíj kerülne (egyenként 320 milliárd forint) 2022-ben, vagyis hatalmas, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2022. évre tervezett 4169,98 milliárd forintos éves működési költségvetésének 8,6 százalékával egyenértékű bevételkiesést okoz. A kormányzati kommunikációban soha nem jelenik meg az egymást követő szocho csökkentések nyugdíjkasszát szorongató hatása, pedig az évről-évre erősebb...
„A VÉGÉN MINDIG AZ VAN, AMIT PÉTER AKAR” – MÁRKI-ZAY JOBBKEZE AMERIKAI UTAZÁSRÓL, PROVOKÁCIÓRÓL ÉS BOCSÁNATKÉRÉSEKRŐL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.10.20.
A kormánymédia rajta keresztül igyekszik leügynöközni Márki-Zay-t, mert ő vitte be az amerikai külügyminisztériumba. Pontosan mit csináltak ott, hogyan találtak előtte egymásra? Interjú Kész Zoltánnal.
Vasárnapi győzelmi beszédében Márki-Zay Péter az előválasztást kitaláló éceszgéberként utalt rá. Munkakapcsolata szoros az ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, s noha nem tartja magát a legfontosabb háttérembernek, a kormánymédia rajta keresztül igyekszik leügynöközni Márki-Zay-t. Merthogy ő vitte be az amerikai külügyminisztériumba. Pontosan mit csináltak ott, hogyan találtak előtte egymásra, és miért most rezonált tömegeknél a hódmezővásárhelyi polgármester karaktere? A 2015-ben a kétharmadot veszprémi győzelmével – három évre – lebontó Kész Zoltánnal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjával Márki-Zay eredményváróján beszélgettünk...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.10.20.
Vasárnapi győzelmi beszédében Márki-Zay Péter az előválasztást kitaláló éceszgéberként utalt rá. Munkakapcsolata szoros az ellenzéki miniszterelnök-jelölttel, s noha nem tartja magát a legfontosabb háttérembernek, a kormánymédia rajta keresztül igyekszik leügynöközni Márki-Zay-t. Merthogy ő vitte be az amerikai külügyminisztériumba. Pontosan mit csináltak ott, hogyan találtak előtte egymásra, és miért most rezonált tömegeknél a hódmezővásárhelyi polgármester karaktere? A 2015-ben a kétharmadot veszprémi győzelmével – három évre – lebontó Kész Zoltánnal, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagjával Márki-Zay eredményváróján beszélgettünk...
MILYEN ÉRZÉS MEGÖREGEDNI?
QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.10.20.
Miközben az emberi élettartam kitolódik, és egyre több idős ember él a Földön, nem törődünk eleget az öregkor lelki vonatkozásaival. Pedig az öregedés közös sorsunk: önmagában is krízis, amiben az ember olyan mélynek élheti meg a magányt, ahogy korábban el sem tudta volna képzelni.
„Nem vagyok különleges, de erős vagyok. De azért, tudja, a felszín alatt nem bánnám, ha itthagyhatnám ezt a világot. Mindenki meghalt, és azt hiszem, magányos vagyok”
– mondta a férjét gyászoló, 93 éves Alice brit kutatóknak egy mélyinterjúban. Miközben a gyerekek, a serdülők és az aktív korúak mentális egészségéről sok szó esik, különösen mostanában, a világjárvánnyal összefüggésben, az időskor lelki terhei mintha nem különösebben lennének a köztudatban. Pedig az idősödés mindenkit érint, és egy sor olyan veszteség jár vele, amelyek kibillenthetik az egyént az egyensúlyából, és növelik a rá nehezedő pszichés terhelést. A koronavírus-járvány ugyanakkor valamelyest az idősek esetében is rávilágított a magányosság és elszigeteltség problémájára – bár az ő esetükben nem a karanténozással kezdődtek a nehézségek.
Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában a Bath-i Egyetem Magány Projekt címmel indított mélyinterjús kutatást, amelyben azt igyekeznek feltérképezni, hogyan tapasztalják meg, és milyennek élik meg az idős emberek a magányt, hogyan válik az öregedéssel párhuzamosan egyre nagyobb problémává az egyedüllét és elszigeteltség...
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.10.20.
„Nem vagyok különleges, de erős vagyok. De azért, tudja, a felszín alatt nem bánnám, ha itthagyhatnám ezt a világot. Mindenki meghalt, és azt hiszem, magányos vagyok”
– mondta a férjét gyászoló, 93 éves Alice brit kutatóknak egy mélyinterjúban. Miközben a gyerekek, a serdülők és az aktív korúak mentális egészségéről sok szó esik, különösen mostanában, a világjárvánnyal összefüggésben, az időskor lelki terhei mintha nem különösebben lennének a köztudatban. Pedig az idősödés mindenkit érint, és egy sor olyan veszteség jár vele, amelyek kibillenthetik az egyént az egyensúlyából, és növelik a rá nehezedő pszichés terhelést. A koronavírus-járvány ugyanakkor valamelyest az idősek esetében is rávilágított a magányosság és elszigeteltség problémájára – bár az ő esetükben nem a karanténozással kezdődtek a nehézségek.
Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában a Bath-i Egyetem Magány Projekt címmel indított mélyinterjús kutatást, amelyben azt igyekeznek feltérképezni, hogyan tapasztalják meg, és milyennek élik meg az idős emberek a magányt, hogyan válik az öregedéssel párhuzamosan egyre nagyobb problémává az egyedüllét és elszigeteltség...
"NEM JAVULNAK SZ ÉRVEI" - A KLUBRÁDIÓ LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.21.
"A magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást" – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.10.21.
Nem marad büntetlenül, hogy Varsó kihívást intézett az EU-jog elsőbbsége, vagyis az európai jogrend egysége ellen - ezt emeli ki a Reuters az Európai Parlament tegnapi vitájáról szóló tudósításában. „Nem javulnak az érvei, Ön csak menekül a vita elől” - idézi a hírügynökség, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Mateusz Morawieckinek mondott. A lengyel miniszterelnök szerint Brüsszel túllépi hatáskörét.
A Reuters emlékeztet arra, hogy Brüsszel régóta vádolja Lengyelországot az igazságszolgáltatás függetlenségének az aláásásával, de a lengyel alkotmánybírósági döntés, miszerint a tagországi nemzeti alkotmány előbbre való a közös szabályokat tartalmazó uniós jog érvényesítésénél, olyan félelmeket keltett, hogy a lengyelek akár távozhatnak is az EU-ból. A lengyel kormány határozottan tagadja, hogy ilyen szándéka lenne. A tegnapi európai parlamenti vita után a holnap összeülő csúcstalálkozón a tagországok vezetői is megvitatják a kérdést. A Reuters uniós diplomatáktól azt a - megjegyzem, egyáltalán nem újdonságszámba menő - értesülést szerezte, hogy a tagországok nagy többsége kritikus Varsóval szemben, bár Magyarország védelmezi.
Az uniós intézmények háromféleképpen léphetnek fel. Az egyik, hogy a Bizottság, az EU javaslattevő-végrehajtó szerve kötelezettségszegési eljárást indít, ami végső esetben pénzbírsághoz vezethet. A másik, hogy érvényesítik a jogállami feltételrendszert előíró mechanizmust, aminek alapján Varsó nem juthat hozzá uniós fejlesztési pénzekhez - itt akár sok tízmilliárdról lehet szó, euróban. A Reuters számai szerint a járvány miatti gazdasági visszaesésből való kilábalást célzó helyreállítási alap esetében 24 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, valamint 12 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitel a tét, de emellett blokkolhatják akár azt a 70 milliárd eurót vagy annak egy részét is, amit 2021 és 2027 között a járványtól függetlenül egyébként is kaphatna Lengyelország. A fellépés harmadik lehetséges módja pedig az EU alapszerződésének hetedik cikkén alapuló eljárás, amelynek a végállomása elvben a lengyelek szavazati jogának a megvonása lehet, de ahhoz az összes többi tagállam egyetértésére lenne szükség.
A Reuters idézi Ben Knapen holland külügyminisztert, aki szerint tárgyalásra mindig marad lehetőség, de ez nem jelenti azt, hogy közben tétlennek kell maradni.
A Politico című amerikai portál európai kiadása szerint Brüsszel és Varsó olyan csatát vív egymással, amelyet egyikük sem tud megnyerni, hiszen a kemény hangnem ellenére mindkét fél tudja, hogy szükségük van egymásra. „Az a politikai realitás, hogy az EU nem engedhet meg magának háborúzást egyik tagállamával, mert az a teljes megbénulás veszélyét idézné elő, hiszen minden sorsdöntő politikai határozathoz egyöntetűség kell” - írja a portál, majd azzal folytatja: a lengyel kormányt ugyanakkor az a veszély fenyegeti, hogy páriává válik a klubban, miközben állampolgárainak túlnyomó többsége továbbra is támogatja az EU-tagságot, és amíg Varsó dacol Brüsszellel, ez annyi akadályt keletkeztet a viszonyban, ami már most felfordulást okoz az országon belül.
A Politico ismerteti a jogállamisági mechanizmus ellen Varsó és Budapest által az Európai Bíróságon indított jogi támadást, majd arra a következtetésre jut, hogy a patthelyzetet alighanem csak az érintett országok szavazói oldhatják fel, ha kormányváltás mellett döntenek. Magyarországon jövő tavasszal lesz választás, Lengyelországba pedig hazatért Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, korábbi miniszterelnök, hogy új lendületet adjon az ellenzéki erőknek.
A Politicótól eltérő következtetésre jut a Handelsblatt, a német üzleti körökben nagy figyelemmel olvasott napilap, amelynek kommentárja szerint az EU nem teheti meg, hogy ne büntesse Varsót: Angela Merkel ugyan óv a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni túlzott keménységtől, de Brüsszel ezúttal nem utalhat pénzt a „hitszegő” Lengyelországnak. Azt a Handelsblatt elismeri, hogy az alapító anyák és atyák egy elhajlóval számoltak, és létre is hozták megrendszabályozásának az eszközeit, de két elhajlóra már nem számítottak, márpedig a magyarokkal egy másik problémás gyerek is megjelent a közösségben, és így egyiküket sem lehet egyhangú döntéssel megbüntetni, mert kimentik egymást. Ebből a Handelsblatt szerint az következik, hogy a Lengyelországgal kialakult konfliktus csúnya és hosszan elhúzódó lehet. A pénzek visszatartása esetén a lengyelek valóban megpróbálkozhatnak az EU-n belüli szavazások blokkolásával, hogy ellennyomást fejtsenek ki. De az EU nyomásgyakorlási eszközei erősebbek, a károk egészen bizonyosan a lengyeleknél lennének nagyobbak - érvel a német üzleti körök lapja a Varsóval szembeni fellépés mellett. A kommentár hangsúlyozza, hogy a tét a civil társadalom és az igazságszolgáltatási rendszer. Az EU nem várhat a végtelenségig a büntető intézkedésekkel. Fontos ugyanakkor - teszi hozzá a Handelsblatt -, hogy ezek az intézkedések nem öncélúak, és nem is a tárgyalások megakadályozását, hanem éppenséggel azok előmozdítását kell, hogy célozzák.
FORGÁCS IMRE: NINCS JOGI AKADÁLYA A JOGÁLLAMISÁGI MECHANIZMUSOK MEGINDÍTÁSÁNAK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.19.
Mindkét „renitens” kormánynak szólt az a figyelmeztetés, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – véli Forgács Imre, a Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere. Azt mondja: a lengyel kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolására törekszik, az uniós források rendszerszintű ellopása inkább Magyarországon jellemző.
– Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, a jogállamisági elvekkel szembemenő országokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Tulajdonképpen mi ez a jogállami mechanizmus? Mit tesz lehetővé?
– Az Európai Parlament és a Tanács tavaly fogadta el azt az uniós rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat alkalmazzon a jogállami normákat semmibe vevő tagállamokkal szemben. A rendelet elsődleges célja, hogy védje az unió pénzügyi érdekeit és az elmarasztalásról a tagállamok minősített többséggel is dönthetnek. Ennek azért van jelentősége, mert így nem működhet a lengyel és a magyar kormány elvtelen vétó-szövetsége...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.19.
Mindkét „renitens” kormánynak szólt az a figyelmeztetés, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – véli Forgács Imre, a Bajnai-kormány igazságügyi és rendészeti minisztere. Azt mondja: a lengyel kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének felszámolására törekszik, az uniós források rendszerszintű ellopása inkább Magyarországon jellemző.
– Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy rövid időn belül, akár már ezen a héten is alkalmazhatja a jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság, a jogállamisági elvekkel szembemenő országokkal, például Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Tulajdonképpen mi ez a jogállami mechanizmus? Mit tesz lehetővé?
– Az Európai Parlament és a Tanács tavaly fogadta el azt az uniós rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciókat alkalmazzon a jogállami normákat semmibe vevő tagállamokkal szemben. A rendelet elsődleges célja, hogy védje az unió pénzügyi érdekeit és az elmarasztalásról a tagállamok minősített többséggel is dönthetnek. Ennek azért van jelentősége, mert így nem működhet a lengyel és a magyar kormány elvtelen vétó-szövetsége...
„A SZÍVEM SZAKAD MEG, DE ERRE KÉNYSZERÍT A RENDSZER” – FELEMÉSZTI A TANÁROKAT AZ ELÉRTÉKTELENEDŐ FIZETÉS
G7.HU
Szerzők: STUBNYABENCE, PÁLOS MÁTÉ
2021.10.20.
Hajnalka régi álma teljesült, amikor szeptemberben elkezdte pedagógusi pályáját egy fővároshoz közeli gimnáziumban angol-történelem tanárként. Fizetése bruttó 219 ezer forint. A nagyjából 165 ezer forintos nettó összegből úgy tud kijönni, hogy még a szüleivel él, és közben feléli az egyetemi ösztöndíjából félretett megtakarítását. Az ösztöndíja miatt azonban az első öt évet mindenképpen állami iskolában kell munkával töltenie, és a fenti pedagógus bértábla szerint fogja kapni a fizetését.
"Több ismerősöm ezt nem vállalta, inkább visszautasította az ösztöndíjat. Az a tervem, ezután külföldön szedem össze magam anyagilag, ha kell, takarítok is. Imádom az iskolámat, a szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer. Ha összejön egy kis lakásra való, majd hazajövök"
– mondja jövőbeli terveiről.
Ma Magyarországon minden pályakezdő tanár bruttó 219 ezer forintot kereshet az állami oktatásban, függetlenül attól, hogy csak érettségije, főiskolai diplomája vagy egyetemi diplomája van. Hajnalka legkorábban 3 év és a minősítő vizsga után válhat gyakornokból „igazi” pedagógussá, ekkor a fizetése bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Vagyis egyetemi diploma utáni tanári kezdőfizetése éppen annyi, mint a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér.
Ha Hajnalkának „csak” főiskolai végzettsége lenne, a “Pedagógus I.” kategóriába lépve mintegy 3 évvel pályája elkezdése után a fizetése 420 forinttal (!) emelkedne, vagyis további 3-4 évig a garantált bérminimummal lenne azonos.
Hajnalka azt látja maga körül, hogy az idősebb kollégái csak évtizedek alatt tudtak maguknak normális, minimálisan elfogadható életfeltételeket teremteni.
"Ezt nem várnám meg, nem szeretnék még 20 évig a szüleim nyakán élni. A napokban volt egy kisebb egzisztenciális krízisem, a barátaim lakást vesznek, költöznek, az én fizetésemnek viszont a háromnegyedét elvinné egy 15 éves lakáshitel… Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van."
A Hajnalka által említett kategória a három minősítési vizsgát és másfél évtizedes tanári tapasztalatot maga mögött tudó pedagógus bértábla szerinti fizetése: bruttó 446 ezer forint. Főiskolai végzettségnél 406 ezer.
Vagyis egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré pedig közel 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.
Mindez azt is jelenti, hogy
a 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetést a diplomás Hajnalka tanári alapjuttatása 15 év után éri el...
Szerzők: STUBNYABENCE, PÁLOS MÁTÉ
2021.10.20.
"Több ismerősöm ezt nem vállalta, inkább visszautasította az ösztöndíjat. Az a tervem, ezután külföldön szedem össze magam anyagilag, ha kell, takarítok is. Imádom az iskolámat, a szívem szakad meg, de erre kényszerít a rendszer. Ha összejön egy kis lakásra való, majd hazajövök"
– mondja jövőbeli terveiről.
Ma Magyarországon minden pályakezdő tanár bruttó 219 ezer forintot kereshet az állami oktatásban, függetlenül attól, hogy csak érettségije, főiskolai diplomája vagy egyetemi diplomája van. Hajnalka legkorábban 3 év és a minősítő vizsga után válhat gyakornokból „igazi” pedagógussá, ekkor a fizetése bruttó 243 ezer forintra emelkedik. Vagyis egyetemi diploma utáni tanári kezdőfizetése éppen annyi, mint a garantált bérminimum, azaz a szakmunkás minimálbér.
Ha Hajnalkának „csak” főiskolai végzettsége lenne, a “Pedagógus I.” kategóriába lépve mintegy 3 évvel pályája elkezdése után a fizetése 420 forinttal (!) emelkedne, vagyis további 3-4 évig a garantált bérminimummal lenne azonos.
Hajnalka azt látja maga körül, hogy az idősebb kollégái csak évtizedek alatt tudtak maguknak normális, minimálisan elfogadható életfeltételeket teremteni.
"Ezt nem várnám meg, nem szeretnék még 20 évig a szüleim nyakán élni. A napokban volt egy kisebb egzisztenciális krízisem, a barátaim lakást vesznek, költöznek, az én fizetésemnek viszont a háromnegyedét elvinné egy 15 éves lakáshitel… Elérhetetlen álom, hogy önállóan éljek. Nincs választásom, rákényszerít a rendszer, hogy pár év után elhagyjam az állami oktatást. Az első elfogadható fizetése 15 év tanítás után a mesterpedagógus minősítést megszerző tanárnak van."
A Hajnalka által említett kategória a három minősítési vizsgát és másfél évtizedes tanári tapasztalatot maga mögött tudó pedagógus bértábla szerinti fizetése: bruttó 446 ezer forint. Főiskolai végzettségnél 406 ezer.
Vagyis egy egyetemi végzettségű tanár fizetése 15, egy főiskolai végzettségű tanáré pedig közel 30 pályán töltött év után hagyja le a bruttó magyar átlagkeresetet.
Mindez azt is jelenti, hogy
a 320 ezer forintos átlagos magyar bruttó diplomás kezdőfizetést a diplomás Hajnalka tanári alapjuttatása 15 év után éri el...
HATALMAS ZAJ- ÉS LÉGSZENNYEZÉST OKOZ A BUDAPESTI REPÜLŐTÉR EGY FRISS TANULMÁNY SZERINT (VIDEÓRIPORT)
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.10.19.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat egy közös tanulmányban vizsgálta meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működését és az Európai Beruházási Bank által finanszírozott bővítését. A 11 oldalas anyaghoz egy bő 7 perces videót is készítettek, amiben összefoglalták a legnagyobb problémákat, és megszólaltatták a repülőtér környékén élőket, akik porra és zajra panaszkodtak.
Október 11-én hozta nyilvánosságra a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal (CEE Bankwatch Network) közösen készített tanulmányt, amiben a Budapesten található Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által okozott környezeti és társadalmi károkat vizsgálták meg...
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.10.19.
A Magyar Természetvédők Szövetsége, valamint a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat egy közös tanulmányban vizsgálta meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működését és az Európai Beruházási Bank által finanszírozott bővítését. A 11 oldalas anyaghoz egy bő 7 perces videót is készítettek, amiben összefoglalták a legnagyobb problémákat, és megszólaltatták a repülőtér környékén élőket, akik porra és zajra panaszkodtak.
Október 11-én hozta nyilvánosságra a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózattal (CEE Bankwatch Network) közösen készített tanulmányt, amiben a Budapesten található Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér által okozott környezeti és társadalmi károkat vizsgálták meg...
MINDENT A VÁLASZTÓKÉRT? – EGYKOR ÉS MOST
HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.10.20.
Miután Márki-Zay Péter megnyerte a miniszterelnöki előválasztást, új politikai helyzet állt elő – Orbánék számára is. Főként azért, mert MZP megszerzett szavazattöbbsége nem csupán mennyiségi fölényt jelent, hanem az Orbánnal szembeni térfélen olyan szerkezeti változásokat is takar, amelyek további mélyülése reálisan várható.
Az ellenzék táborának átstrukturálódása kitörést jelenthet a szűk pártlogikából: átszakadt egy gát a pártot nem választó civilek felé. Olyan csoportok is színre léptek, akik ugyan eddig is elégedetlenek voltak a regnáló kormánnyal, de a mormogáson túl, politikailag nem aktiválták magukat. Most, hogy van elfogadható, hiteles személy, aki mellé fel lehet sorakozni és érdemesnek is látszik, várhatóan további, Orbánnal szemben állók is mobilizálódni fognak. Olyanok, akiknek elegük van a több mint tíz éve tartó, mindannyiunk számlájára uralgók üzleteiből, üzérkedéseiből. Ha az ellenzéki összefogás kitart, a külső és belső repesztőknek ellen tud állni, akkor 2022-ben egyáltalán nem elképzelhetetlen a kétharmados győzelme. Tudja ezt Orbán Viktor is, akinek és körének ezúttal minden korábbinál nagyobb a veszteni valója, ezért e helyzet kialakulásának megakadályozására további erős orbánzati intézkedések várhatók. Ebben a cikkben e döntéseknek csak a gazdasági vonatkozásaival foglalkozom...
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2021.10.20.
Az ellenzék táborának átstrukturálódása kitörést jelenthet a szűk pártlogikából: átszakadt egy gát a pártot nem választó civilek felé. Olyan csoportok is színre léptek, akik ugyan eddig is elégedetlenek voltak a regnáló kormánnyal, de a mormogáson túl, politikailag nem aktiválták magukat. Most, hogy van elfogadható, hiteles személy, aki mellé fel lehet sorakozni és érdemesnek is látszik, várhatóan további, Orbánnal szemben állók is mobilizálódni fognak. Olyanok, akiknek elegük van a több mint tíz éve tartó, mindannyiunk számlájára uralgók üzleteiből, üzérkedéseiből. Ha az ellenzéki összefogás kitart, a külső és belső repesztőknek ellen tud állni, akkor 2022-ben egyáltalán nem elképzelhetetlen a kétharmados győzelme. Tudja ezt Orbán Viktor is, akinek és körének ezúttal minden korábbinál nagyobb a veszteni valója, ezért e helyzet kialakulásának megakadályozására további erős orbánzati intézkedések várhatók. Ebben a cikkben e döntéseknek csak a gazdasági vonatkozásaival foglalkozom...
SZABAD SZEMMEL: MÁRKI-ZAY KITAKARÍTANA A POLITIKA SZENTÉLYÉBEN - ORBÁN LEHET AZ ELSŐ LOM, AMIT KIDOB - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.20.
A Guardian vezércikke stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék a hódmezővásárhelyi polgármesterrel száll szembe a jelenlegi kormányfővel szemben.
Guardian
A vezércikk stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék élén Márki-Zay Péter száll szembe jövőre a választáson az erőszakos és túlságosan is hatalmas Orbán Viktorral szemben. A közös cél érdekében félretették az ellentéteiket és az előrejelzések azt mutatják, hogy ilyen kemény küzdelemmel még nem nézett szembe a kormányfő az eltelt jó 10 évben. Miközben folyamatosan rombolta a demokratikus normákat, kliensekből álló hatalmi hálózatot hozott létre, és így kedvére alakíthatta át az országot.
Gondosan felépítette a Fidesz-párti sajtóbirodalmat, a független szerkesztőségek ellen lejárató kampány indult, vagy anyagilag kiéheztették azokat. Az oktatásban és a művészetekben zaklatják, illetve megfélemlítik, ha valaki bírálni merészel. Az ország a puha arisztokrácia felé haladt az eltelt években, az ellenzék viszont kénytelen volt okulni a saját kárán. Így két éve nagy sikert hozott a helyhatósági választás az egységes frontnak, amely most az eddigi legkeményebb erőpróba elé néz, miután Orbán maradni óhajt, negyedszerre is.
Az előválasztók varázslatosan döntöttek: kihívóként nem olyasvalakit bíztak meg, aki liberális városi, és akit a miniszterelnök könnyen kifigurázhat. Az ellenfél egy konzervatív kisvárosi katolikus lesz, minden pártpolitikai háttér nélkül. Azt ígéri, hogy kitakarítja a politikát. Győzelmét az tette lehetővé, hogy helyet csinált neki a karizmatikus Karácsony Gergely, éspedig abban a reményben, hogy Márki-Zay képes lesz megszólítani a határozatlan embereket, illetve a kiábrándult fideszeseket.
Ő már bizonyított azzal, hogy nyert a saját városában, ez pedig újfajta fenyegetést jelent Orbán számára, akinek a szavazóbázisa leginkább vidéken van. A kihívó egyben tisztakezű, szemben nem csupán a miniszterelnökkel, hanem a korábbi rendszerrel is, amely népszerűtlen takarékossági intézkedéseket vezetett be és botrányokba bonyolódott a Fidesz győzelme előtt.
FT
Az Eurázsia Csoport amerikai kockázatelemző regionális igazgatója példátlannak tartja, hogy 600 ezer fölött volt az aláírók létszáma a magyar előválasztás mindkét fordulójában. Mujtaba Rahman úgy véli, hogy egy ekkora tömeg hatalmas lökést ad az egész ellenzéknek, így most a hat párt minden eddiginél kedvezőbb helyzetbe került a Fidesz hatalomra jutása óta.
Ezzel együtt Márki-Zay Péternek lesz dolga bőven, ha le akarja győzni Orbánt, aki szigorúan kézben tartja a politikát és a gazdaságot, azon kívül a hagyományos sajtó jelentős részét is. Rahman arra is rámutatott, hogy a szövetség támogatása nélkül a jelölt semmit sem tud csinálni a Parlamentben.
A politikusról a lap megjegyzi, hogy kívülállóról van szó, akinél keverednek az olyan, régi módi nézetek, mint a korrupció elutasítása és az anyagi tisztesség igénye, ami már szinte a garasoskodással határos nála, illetve liberális elvek, mint a kisebbségi jogok támogatása. Azon kívül hatásos szónok.
Miklósi Zoltán, a CEU politológia tanára szokatlan populistaként jellemzi a hódmezővásárhelyi polgármestert, miután az kiáll a meleg jogok mellett, miközben éppen ez az egyik terület, amelynek kapcsán Orbán tengelyt akasztott Brüsszellel. A szakértő szerint a politika innentől kezdve meglehetősen kiszámíthatatlan, mindenki kapcsolja be a biztonsági övet. Kevesen kétlik, hogy az összefogás kitart a választásig, de hogy utána mi lesz, azt nem tudni.
Project Syndicate
„Az EU tipikusan technokrata módon viszonyul a jogállami problámához: folyton új eszközöket, vagy mechanizmusokat ötöl ki a közös utat elhagyó kormányokkal szemben, pedig nem a megfelelő fegyver, hanem a politikai akarat hiányzik”. Ezt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia professzora mondta. Az interjúban néven is nevezte, hogy az európai középjobb, illetve a kereszténydemokrácia védelmet nyújtott Orbán Viktornak.
Lehet azonban, hogy Brüsszel most végre visszatartja a Magyarországnak előirányzott forrásokat, mert rájött, hogy ily módon valójában a miniszterelnök kliensrendszerét, tehát saját ellenségeit finanszírozza. Hogy mi lesz jövőre a választáson, az ügyben a szakértő nem akart találgatásokba bocsátkozni, de azt azért feltűnőnek tartja, hogy a kormányfő sorra rakja szövetségeseit olyan kulcspozíciókba, ahonnan még akkor is nehéznek ígérkezik eltávolítani őket, ha netán új hatalom veszi át az irányítást, egyértelmű többséggel. Azaz ha veszt is a Fidesz, befolyása továbbra is jelentős marad.
A szakértő arra is kitért, hogy a tekintélyelvű rendszerek képesek tanulni a hibáikból, ettől persze nem lesznek legyőzhetetlenek. Ám félő, hogy a világ még mindig alábecsüli őket.
Frankfurter Rundschau
A jelenlegi magas energiaárak mellett Magyarország számára előnyös az oroszokkal kötött hosszú távú földgáz megállapodás, ám szakértők szerint ily módon fokozódik függése Moszkvával szemben és még visszaüthet az egyezség. Az Orbán-kormány persze attól tartott, hogy Ukrajnán keresztül gond lesz a szállításokkal és nem is alaptalanul. Ezért a magyar fél azt akarta, hogy két másik útvonalon át kapjon földgázt, éspedig kétszer 5 éves szerződések alapján. Merthogy akkor a lejárat után lehetett volna más opció után nézni.
Ám ebből nemigen jött be bármi is, viszont nagyon kockázatos deal jött létre a Gazprommal. Egy lengyel szakértő arra figyelmeztet, hogy a magyarok hamar rádöbbenhetnek a tévedésükre. Hiszen az egyezményben szereplő konkrét ár nem derült ki, de valószínűleg alacsonyabb, mint a világpiaci árak, amelyek e pillanatban az égben vannak. Ám amikor rendeződik a helyzet, középtávon, elolvad ez a különbség, viszont a függő helyzet marad.
Reuters
Az MTV könnyűzenei tévécsatorna úgy döntött, hogy nem egészen egy hónap múlva mégiscsak Budapesten, a Papp László Arénában tartja meg az európai zenei díjátadó gáláját, noha a magyar kormány nemrégiben melegellenes törvényt hozott. A csatorna elnök-vezérigazgatója elmondta: amikor szembetalálták magukat a homófób jogszabállyal, az első gondolata az volt, na, ilyen helyre nem mennek, annál is inkább, mert ő maga is bevallottan homoszexuális.
Ám azután úrrá lett az első reflexen és most már azért ragaszkodik a helyszínhez, mert a társaság ki akarja nyilvánítani, hogy szolidáris a magyar LMBT-közösséggel. Illetve mindazokkal, akik valamelyik nemi kisebbséghez tartoznak a világban – közölte Chris McCarthy. Merthogy továbbra is harcolni kívánnak a mindenkit megillető egyenlőségért. Az esemény egyébként november 14-én lesz.
Süddeutsche Zeitung
A lengyel miniszterelnök úgy lépett fel tegnap Strasbourgban, mint aki elutasítja, hogy az egyre nagyobb hatalomra vágyó eurokraták szolga szerepre kényszerítsék büszke népét. Úgy tűnt, hogy a fundamentalista-katolikus Kaczynski beszél belőle, de a stílusnál sokkal rosszabb volt, amit kifejtett. Védelmébe vette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint bizonyos területeken a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi szabályokkal szemben, noha a döntés felháborította az egész EU-t. Az érvei azonban nem állták meg a helyüket, de a vita megy tovább.
Az unió azonban alapjaiban rendült meg, az intézmények egyre riadtabban figyelik, mi lesz ebből. Hiszen egy szabad demokráciában a kormánynak nem szabad a feltételezett népakaratot szembeállítania a joggal. Orbántól származik a mondás, hogy Merkel az egyetlen a szervezetben, aki megérti a kelet-európaiakat. Ő most is próbálkozott a békítéssel a színfalak mögött, de már nincs sok ideje a posztján.
Az EP ma várhatóan határozatban szólítja fel a Bizottság elnökét, hogy végre parancsoljon megálljt a lengyel vezetésnek. Terry Reintke, a zöld frakció 2. embere azt mondja: Magyarországon látni, hová vezet, ha az EU hagyja, hogy maguktól menjenek a dolgok. Hiszen a magyar kormányfő az elején egyedül haladt a tekintélyuralom útján, majd követte Kaczynski és most már Jansa is. Miközben Budapestnek és Varsónak úgy kell a közösségi támogatás, mint egy falat kenyér.
Még sokat látott európai diplomaták is óvnak attól, hogy bárki félvállról vegye a lengyel problémát. Hiszen leállt a dialógus, Varsót a csupasz ideológia vezérli. A Polexit már nem agyrém, sőt, az egész unió szétesése is elképzelhető. Orbán más, mert ő a maga módján kiszámítható. Neki csak a saját zsebe a fontos, így a választásig nyakaskodni fog, hogy megkapja a pénzt, aztán újra lehet beszélni a fejével. De hogy Morawieckire miként lehet hatni, azt tudja a jó ég. Neki láthatólag az elv a lényeg és egy ilyen emberrel nehezen lehet bármit is kezdeni.
A jelen helyzetben az a legvalószínűbb, hogy a Bizottság nem engedélyezi az alapok folyósítását a gazdasági segélycsomagból.
FAZ
Tegnap sem volt semmi, ami az Európai Parlamentben zajlott lengyel-ügyben, de egész hétre hatalmas vihart jeleznek arrafelé a politikai barométerek. Morawiecki úgy állította be, hogy országa sötét üzelmek áldozata, így nagyon távolinak tűnik a megállapodás. A lengyelek egészen a földrész szélére sodródtak, Képviselőjük úgy emlegetette az EU-s intézményeket, mint valami idegen, erőszakos hatalmat, mintha, mondjuk, a Szovjetunióról volna szó.
Csak a jobboldali populisták, illetve radikálisok tapsolták meg, akik maguk fel akarják számolni az EU-t. Az összes többi úgy ítélte meg, hogy Varsó a szakadék felé menetel. Azaz a kilépés irányába. De hogy minek ment el a miniszterelnök a strasbourgi oroszlánbarlangba, amikor ott támadják a leginkább? Ma pl. a képviselők a terhességmegszakítás korlátozása miatt fogják elítélni Lengyelországot. Ehhez képest Morawiecki igencsak harciasnak mutatkozott.
Azt hangsúlyozta, hogy az unió ne üsse bele az orrát a lengyel jogállami kérdésekbe. 33 percig bizonyította az igazát, holott az engedélyezett hozzászólási idő 5 perc, és további 30 másodperc elteltével kikapcsolják a mikrofont. A nagy többség azonban a végén pfújolta. Mindenki láthatta, mennyire rossz a légkör.
Majd utána visszavágtak az Európa-barát erők. Weber a Néppárt nevében kifejtette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság csupán díszlet. Viszont Varsó védelmére kelt Le Pen pártjának egyik képviselője, valamint Legutko a PiS-től. Így viszont az út egy jottányit sem segített abban, hogy a lengyelek megkapják a 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. A kifogásolt lengyel intézkedések visszavonását sürgették különben a tagállamok igazságügyi minisztereinek párhuzamos tanácskozásán is, leszámítva egy vagy két országot.
Németország nevében Roth államminisztert azt fejtette ki, hogy itt nincs miről vitázni, a lengyel félnek visszakoznia kell. Szóval heves csatározás várható a holnap kezdődő csúcs értekezleten is.
Spiegel
Katarina Barley azt reméli, hogy az új német kormány jobban sarkára áll majd, mint az eddigi, és kellően kemény lesz Magyarországgal, illetve Lengyelországgal a jogállam ügyében. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, volt igazságügyi miniszter szerint már elég volt a párbeszéd szükségességének hangoztatásából, meg hogy hidat kell építeni, miközben Berlin és Brüsszel is igyekezett elkerülni az ütközést.
Hogy ez a politika mit eredményezett, azt pontosan látni: a magyaroknál már nemigen lehet demokráciáról beszélni, a lengyeleknél aláássák a jogállamot. Nem lenne jó megismételni az elmúlt évek hibáit, ezért a politikus következetes intézkedéseket sürget. Azt jónak nevezi, hogy von der Leyen végre lépett és befagyasztja a két országnak szánt pénzeket, csak éppen már elkésett vele. Azon kívül nem tudni, meddig lesz ilyen állhatatos, bár nehéz elképzelni, hogy milyen érvekre hivatkozva nyitná meg a pénzcsapot.
Barley ugyanakkor képtelen felfogni, a Bizottság miért nem veti be a jogállami mechanizmust, miközben egy új szerződésszegési eljárás évekig eltarthat. Amúgy pedig az EU már eddig is éppen elég időt vesztett. És ha a földrész nem tart össze a demokrácia és a jogállam ügyében, akkor beindul a szétesés folyamata, amit utána már nem lehet feltartóztatni.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy véli, hogy Lengyelország miatt az egész EU léte válik bizonytalanná, miután egyre éleződik Varsó vitája Brüsszellel a közösségi, illetve a nemzeti jog ügyében. A lengyel kormánynak megvan az a különleges képessége, hogy rossz döntéseket, rossz időben hoz meg és így a lehető legnagyobb katasztrófát idézi elő. Mint Morawiecki, aki minden figyelmeztetés ellenére, teljesen szükségtelenül úgyszólván égő fáklyával rontott be az Európai Parlamentbe.
Az unió alapját vonja kétségbe, ám meglepő, hogy nem kevés tagállam támogatja ebben. Ám a közös jog nélkül nincs egységes piac, nem lehetségesek a nyitott határok, nincsenek közös pénzügyek, szabályok és normák. Lengyelország elhagyta a legfőbb alapelvet, de hogy miért, annak több oka is van.
A lengyelek, akárcsak a magyarok, saját propagandájuk áldozatai, illetve már nem segítenek a Németországgal folytatott terápiás beszélgetések. Az persze humbug, amikor Varsó arra hivatkozik, hogy a német Alkotmánybíróság is ugyanúgy vélekedik, mint a lengyel. A kettőt nem lehet egy lapon említeni.
Lengyelország egy másik Európát akar, ám ezzel nincs egyedül. A másik pólust Németország képviseli, de az új kormánynak és a Bizottságnak is be kell látnia: nem sok eszköze van a szankció elrendelésére. A jogállami mechanizmushoz, még annak legártalmatlanabb formájában sincs meg a négyötöd a Tanácsban. Keményebb intézkedésekről pedig még kevésbé lehet szó.
Ezért most szívós harc indul, a tét az EU lényege. Mivel Merkel már nem mérsékli őket, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és szövetségeseik elég erősnek érzik magukat, hogy saját elképzeléseiknek megfelelően visszaalakítsák a gépezetet.
Alaposan meg kell fontolni a választ erre a provokációra, és ebben Berlinre hárul a fő szerep. Figyelembe kell venni a lengyelek érzékenységét, ám nem szabad eltekinteni attól, hogy a történelmi tapasztalat, de a globális fejlődés sem a nemzetállamok irányába mutat. Ezt a lengyelek a saját bőrükön érezhették az eltelt idők során.
Die Welt
A konzervatív lap leszögezi, hogy az európai jog elsőbbsége az unió egyik alappillére, ám Lengyelország megkérdőjelezi ezt az elvet, amit azonban Brüsszel nem hagyhat annyiban. Ennélfogva teljesen jogos, hogy nyomást gyakorol Varsóra, de PiS-kormányt csakis a lengyelek tudják leváltani. Ugyanakkor tény, hogy közös jog nélkül a szervezet nem ér semmit. Ám pillanatnyilag úgy áll, hogy ezentúl a lengyel kormány kicsemegézhetné a közös szabályok közül, ami kedvére való. Ami viszont nem tetszik neki, azt elutasíthatja, éspedig az Alkotmánybíróságra hivatkozva. Azaz az európai egységet csak ott tartja szükségesnek, ahol az a javára válik.
Ez azonban nagy károkat okozna a kötelező jogi kereteknek. Morawiecki azt közölte tegnap Strasbourgban, hogy országa nem hagyja magát zsarolni. Ám ha lehetőséget teremt a közösségi jog folyamatos fúrására, akkor ezzel felmondja az EU alapkoncepcióját. Ebben a helyzetben törvényes, szükséges és a szabályoknak megfelelő, hogy Brüsszel nyomást fejtsen ki Varsóra. Sőt, hogy jelentősen növelje a nyomást, de azért eltúlozni nem szabad a dolgot.
Nem kell példát statuálni, mert nincsenek a láthatáron követők, leszámítva talán Magyarországot. De a Jog és Igazság által képviselt nacionalista kísértetnek csakis a lengyelek mutathatnak ajtót. Ki kellene várni.
Politico
Az a baj a jogállami vitával, hogy sem Brüsszel, sem Varsó nem tudja megnyerni, miközben – kemény hang ide vagy oda – mindkettő tudja, hogy szüksége van a másikra. A Bizottság kezében lévő fegyverek, beleértve a jogállami mechanizmust, nem sokat érnek. De az EU nem is szállhat hadba egyik tagjával szemben úgy, hogy ne veszélyeztetné az egész európai programot, hiszen az egyhangú döntéshozatal elve miatt a renitens kormány lényeges határozatokat akadályozhat meg.
Ugyanakkor a lengyel fél azt kockáztatja, hogy pária lesz a klubon belül, és ameddig ellenkezik, az európai intézmények ott tartanak be neki, ahol csak tudnak. És a bírálatözön már eddig is nagy felfordulást eredményezett Lengyelországban. Az őrjítő, keserű és egyre rosszabb ellenségeskedés iskolapéldája volt tegnap az EP plenáris ülése. Von der Leyen sokak elkeseredésének adott hangot a lengyel és a magyar jogállam leépülése láttán.
A csütörtök-pénteki EU-csúcson több kormányfő is szóba kívánja hozni a lengyel döntést, ám ez sem vezet sehová, csak még inkább egymás ellen hangolja az érdekelteket, és nem látszik, hol a csata vége. Illetve a megoldást alighanem csak az hozhatja meg, ha a Fideszt és a PiS-t odahaza kiszavazzák a hatalomból.
Bizottsági illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy az új szankciós rendszer bevetése is hónapokba telhet és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a várt hatást. Lengyelország viszont már jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog. Már javasolta, hogy halasszák el a klímavédelmi csomag egyik fontos elemének jóváhagyását. Szóval nagyon az a kép, hogy az EU helyben jár a jogállam ügyében.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.20.
Guardian
A vezércikk stratégiai döntésnek nevezi, hogy a magyar ellenzék élén Márki-Zay Péter száll szembe jövőre a választáson az erőszakos és túlságosan is hatalmas Orbán Viktorral szemben. A közös cél érdekében félretették az ellentéteiket és az előrejelzések azt mutatják, hogy ilyen kemény küzdelemmel még nem nézett szembe a kormányfő az eltelt jó 10 évben. Miközben folyamatosan rombolta a demokratikus normákat, kliensekből álló hatalmi hálózatot hozott létre, és így kedvére alakíthatta át az országot.
Gondosan felépítette a Fidesz-párti sajtóbirodalmat, a független szerkesztőségek ellen lejárató kampány indult, vagy anyagilag kiéheztették azokat. Az oktatásban és a művészetekben zaklatják, illetve megfélemlítik, ha valaki bírálni merészel. Az ország a puha arisztokrácia felé haladt az eltelt években, az ellenzék viszont kénytelen volt okulni a saját kárán. Így két éve nagy sikert hozott a helyhatósági választás az egységes frontnak, amely most az eddigi legkeményebb erőpróba elé néz, miután Orbán maradni óhajt, negyedszerre is.
Az előválasztók varázslatosan döntöttek: kihívóként nem olyasvalakit bíztak meg, aki liberális városi, és akit a miniszterelnök könnyen kifigurázhat. Az ellenfél egy konzervatív kisvárosi katolikus lesz, minden pártpolitikai háttér nélkül. Azt ígéri, hogy kitakarítja a politikát. Győzelmét az tette lehetővé, hogy helyet csinált neki a karizmatikus Karácsony Gergely, éspedig abban a reményben, hogy Márki-Zay képes lesz megszólítani a határozatlan embereket, illetve a kiábrándult fideszeseket.
Ő már bizonyított azzal, hogy nyert a saját városában, ez pedig újfajta fenyegetést jelent Orbán számára, akinek a szavazóbázisa leginkább vidéken van. A kihívó egyben tisztakezű, szemben nem csupán a miniszterelnökkel, hanem a korábbi rendszerrel is, amely népszerűtlen takarékossági intézkedéseket vezetett be és botrányokba bonyolódott a Fidesz győzelme előtt.
FT
Az Eurázsia Csoport amerikai kockázatelemző regionális igazgatója példátlannak tartja, hogy 600 ezer fölött volt az aláírók létszáma a magyar előválasztás mindkét fordulójában. Mujtaba Rahman úgy véli, hogy egy ekkora tömeg hatalmas lökést ad az egész ellenzéknek, így most a hat párt minden eddiginél kedvezőbb helyzetbe került a Fidesz hatalomra jutása óta.
Ezzel együtt Márki-Zay Péternek lesz dolga bőven, ha le akarja győzni Orbánt, aki szigorúan kézben tartja a politikát és a gazdaságot, azon kívül a hagyományos sajtó jelentős részét is. Rahman arra is rámutatott, hogy a szövetség támogatása nélkül a jelölt semmit sem tud csinálni a Parlamentben.
A politikusról a lap megjegyzi, hogy kívülállóról van szó, akinél keverednek az olyan, régi módi nézetek, mint a korrupció elutasítása és az anyagi tisztesség igénye, ami már szinte a garasoskodással határos nála, illetve liberális elvek, mint a kisebbségi jogok támogatása. Azon kívül hatásos szónok.
Miklósi Zoltán, a CEU politológia tanára szokatlan populistaként jellemzi a hódmezővásárhelyi polgármestert, miután az kiáll a meleg jogok mellett, miközben éppen ez az egyik terület, amelynek kapcsán Orbán tengelyt akasztott Brüsszellel. A szakértő szerint a politika innentől kezdve meglehetősen kiszámíthatatlan, mindenki kapcsolja be a biztonsági övet. Kevesen kétlik, hogy az összefogás kitart a választásig, de hogy utána mi lesz, azt nem tudni.
Project Syndicate
„Az EU tipikusan technokrata módon viszonyul a jogállami problámához: folyton új eszközöket, vagy mechanizmusokat ötöl ki a közös utat elhagyó kormányokkal szemben, pedig nem a megfelelő fegyver, hanem a politikai akarat hiányzik”. Ezt Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem politológia professzora mondta. Az interjúban néven is nevezte, hogy az európai középjobb, illetve a kereszténydemokrácia védelmet nyújtott Orbán Viktornak.
Lehet azonban, hogy Brüsszel most végre visszatartja a Magyarországnak előirányzott forrásokat, mert rájött, hogy ily módon valójában a miniszterelnök kliensrendszerét, tehát saját ellenségeit finanszírozza. Hogy mi lesz jövőre a választáson, az ügyben a szakértő nem akart találgatásokba bocsátkozni, de azt azért feltűnőnek tartja, hogy a kormányfő sorra rakja szövetségeseit olyan kulcspozíciókba, ahonnan még akkor is nehéznek ígérkezik eltávolítani őket, ha netán új hatalom veszi át az irányítást, egyértelmű többséggel. Azaz ha veszt is a Fidesz, befolyása továbbra is jelentős marad.
A szakértő arra is kitért, hogy a tekintélyelvű rendszerek képesek tanulni a hibáikból, ettől persze nem lesznek legyőzhetetlenek. Ám félő, hogy a világ még mindig alábecsüli őket.
Frankfurter Rundschau
A jelenlegi magas energiaárak mellett Magyarország számára előnyös az oroszokkal kötött hosszú távú földgáz megállapodás, ám szakértők szerint ily módon fokozódik függése Moszkvával szemben és még visszaüthet az egyezség. Az Orbán-kormány persze attól tartott, hogy Ukrajnán keresztül gond lesz a szállításokkal és nem is alaptalanul. Ezért a magyar fél azt akarta, hogy két másik útvonalon át kapjon földgázt, éspedig kétszer 5 éves szerződések alapján. Merthogy akkor a lejárat után lehetett volna más opció után nézni.
Ám ebből nemigen jött be bármi is, viszont nagyon kockázatos deal jött létre a Gazprommal. Egy lengyel szakértő arra figyelmeztet, hogy a magyarok hamar rádöbbenhetnek a tévedésükre. Hiszen az egyezményben szereplő konkrét ár nem derült ki, de valószínűleg alacsonyabb, mint a világpiaci árak, amelyek e pillanatban az égben vannak. Ám amikor rendeződik a helyzet, középtávon, elolvad ez a különbség, viszont a függő helyzet marad.
Reuters
Az MTV könnyűzenei tévécsatorna úgy döntött, hogy nem egészen egy hónap múlva mégiscsak Budapesten, a Papp László Arénában tartja meg az európai zenei díjátadó gáláját, noha a magyar kormány nemrégiben melegellenes törvényt hozott. A csatorna elnök-vezérigazgatója elmondta: amikor szembetalálták magukat a homófób jogszabállyal, az első gondolata az volt, na, ilyen helyre nem mennek, annál is inkább, mert ő maga is bevallottan homoszexuális.
Ám azután úrrá lett az első reflexen és most már azért ragaszkodik a helyszínhez, mert a társaság ki akarja nyilvánítani, hogy szolidáris a magyar LMBT-közösséggel. Illetve mindazokkal, akik valamelyik nemi kisebbséghez tartoznak a világban – közölte Chris McCarthy. Merthogy továbbra is harcolni kívánnak a mindenkit megillető egyenlőségért. Az esemény egyébként november 14-én lesz.
Süddeutsche Zeitung
A lengyel miniszterelnök úgy lépett fel tegnap Strasbourgban, mint aki elutasítja, hogy az egyre nagyobb hatalomra vágyó eurokraták szolga szerepre kényszerítsék büszke népét. Úgy tűnt, hogy a fundamentalista-katolikus Kaczynski beszél belőle, de a stílusnál sokkal rosszabb volt, amit kifejtett. Védelmébe vette az Alkotmánybíróság döntését, amely szerint bizonyos területeken a nemzeti jog elsőbbséget élvez a közösségi szabályokkal szemben, noha a döntés felháborította az egész EU-t. Az érvei azonban nem állták meg a helyüket, de a vita megy tovább.
Az unió azonban alapjaiban rendült meg, az intézmények egyre riadtabban figyelik, mi lesz ebből. Hiszen egy szabad demokráciában a kormánynak nem szabad a feltételezett népakaratot szembeállítania a joggal. Orbántól származik a mondás, hogy Merkel az egyetlen a szervezetben, aki megérti a kelet-európaiakat. Ő most is próbálkozott a békítéssel a színfalak mögött, de már nincs sok ideje a posztján.
Az EP ma várhatóan határozatban szólítja fel a Bizottság elnökét, hogy végre parancsoljon megálljt a lengyel vezetésnek. Terry Reintke, a zöld frakció 2. embere azt mondja: Magyarországon látni, hová vezet, ha az EU hagyja, hogy maguktól menjenek a dolgok. Hiszen a magyar kormányfő az elején egyedül haladt a tekintélyuralom útján, majd követte Kaczynski és most már Jansa is. Miközben Budapestnek és Varsónak úgy kell a közösségi támogatás, mint egy falat kenyér.
Még sokat látott európai diplomaták is óvnak attól, hogy bárki félvállról vegye a lengyel problémát. Hiszen leállt a dialógus, Varsót a csupasz ideológia vezérli. A Polexit már nem agyrém, sőt, az egész unió szétesése is elképzelhető. Orbán más, mert ő a maga módján kiszámítható. Neki csak a saját zsebe a fontos, így a választásig nyakaskodni fog, hogy megkapja a pénzt, aztán újra lehet beszélni a fejével. De hogy Morawieckire miként lehet hatni, azt tudja a jó ég. Neki láthatólag az elv a lényeg és egy ilyen emberrel nehezen lehet bármit is kezdeni.
A jelen helyzetben az a legvalószínűbb, hogy a Bizottság nem engedélyezi az alapok folyósítását a gazdasági segélycsomagból.
FAZ
Tegnap sem volt semmi, ami az Európai Parlamentben zajlott lengyel-ügyben, de egész hétre hatalmas vihart jeleznek arrafelé a politikai barométerek. Morawiecki úgy állította be, hogy országa sötét üzelmek áldozata, így nagyon távolinak tűnik a megállapodás. A lengyelek egészen a földrész szélére sodródtak, Képviselőjük úgy emlegetette az EU-s intézményeket, mint valami idegen, erőszakos hatalmat, mintha, mondjuk, a Szovjetunióról volna szó.
Csak a jobboldali populisták, illetve radikálisok tapsolták meg, akik maguk fel akarják számolni az EU-t. Az összes többi úgy ítélte meg, hogy Varsó a szakadék felé menetel. Azaz a kilépés irányába. De hogy minek ment el a miniszterelnök a strasbourgi oroszlánbarlangba, amikor ott támadják a leginkább? Ma pl. a képviselők a terhességmegszakítás korlátozása miatt fogják elítélni Lengyelországot. Ehhez képest Morawiecki igencsak harciasnak mutatkozott.
Azt hangsúlyozta, hogy az unió ne üsse bele az orrát a lengyel jogállami kérdésekbe. 33 percig bizonyította az igazát, holott az engedélyezett hozzászólási idő 5 perc, és további 30 másodperc elteltével kikapcsolják a mikrofont. A nagy többség azonban a végén pfújolta. Mindenki láthatta, mennyire rossz a légkör.
Majd utána visszavágtak az Európa-barát erők. Weber a Néppárt nevében kifejtette, hogy a lengyel Alkotmánybíróság csupán díszlet. Viszont Varsó védelmére kelt Le Pen pártjának egyik képviselője, valamint Legutko a PiS-től. Így viszont az út egy jottányit sem segített abban, hogy a lengyelek megkapják a 36 milliárd eurót az újjáépítési alapból. A kifogásolt lengyel intézkedések visszavonását sürgették különben a tagállamok igazságügyi minisztereinek párhuzamos tanácskozásán is, leszámítva egy vagy két országot.
Németország nevében Roth államminisztert azt fejtette ki, hogy itt nincs miről vitázni, a lengyel félnek visszakoznia kell. Szóval heves csatározás várható a holnap kezdődő csúcs értekezleten is.
Spiegel
Katarina Barley azt reméli, hogy az új német kormány jobban sarkára áll majd, mint az eddigi, és kellően kemény lesz Magyarországgal, illetve Lengyelországgal a jogállam ügyében. Az EP német szociáldemokrata alelnöke, volt igazságügyi miniszter szerint már elég volt a párbeszéd szükségességének hangoztatásából, meg hogy hidat kell építeni, miközben Berlin és Brüsszel is igyekezett elkerülni az ütközést.
Hogy ez a politika mit eredményezett, azt pontosan látni: a magyaroknál már nemigen lehet demokráciáról beszélni, a lengyeleknél aláássák a jogállamot. Nem lenne jó megismételni az elmúlt évek hibáit, ezért a politikus következetes intézkedéseket sürget. Azt jónak nevezi, hogy von der Leyen végre lépett és befagyasztja a két országnak szánt pénzeket, csak éppen már elkésett vele. Azon kívül nem tudni, meddig lesz ilyen állhatatos, bár nehéz elképzelni, hogy milyen érvekre hivatkozva nyitná meg a pénzcsapot.
Barley ugyanakkor képtelen felfogni, a Bizottság miért nem veti be a jogállami mechanizmust, miközben egy új szerződésszegési eljárás évekig eltarthat. Amúgy pedig az EU már eddig is éppen elég időt vesztett. És ha a földrész nem tart össze a demokrácia és a jogállam ügyében, akkor beindul a szétesés folyamata, amit utána már nem lehet feltartóztatni.
Süddeutsche Zeitung
A kommentár úgy véli, hogy Lengyelország miatt az egész EU léte válik bizonytalanná, miután egyre éleződik Varsó vitája Brüsszellel a közösségi, illetve a nemzeti jog ügyében. A lengyel kormánynak megvan az a különleges képessége, hogy rossz döntéseket, rossz időben hoz meg és így a lehető legnagyobb katasztrófát idézi elő. Mint Morawiecki, aki minden figyelmeztetés ellenére, teljesen szükségtelenül úgyszólván égő fáklyával rontott be az Európai Parlamentbe.
Az unió alapját vonja kétségbe, ám meglepő, hogy nem kevés tagállam támogatja ebben. Ám a közös jog nélkül nincs egységes piac, nem lehetségesek a nyitott határok, nincsenek közös pénzügyek, szabályok és normák. Lengyelország elhagyta a legfőbb alapelvet, de hogy miért, annak több oka is van.
A lengyelek, akárcsak a magyarok, saját propagandájuk áldozatai, illetve már nem segítenek a Németországgal folytatott terápiás beszélgetések. Az persze humbug, amikor Varsó arra hivatkozik, hogy a német Alkotmánybíróság is ugyanúgy vélekedik, mint a lengyel. A kettőt nem lehet egy lapon említeni.
Lengyelország egy másik Európát akar, ám ezzel nincs egyedül. A másik pólust Németország képviseli, de az új kormánynak és a Bizottságnak is be kell látnia: nem sok eszköze van a szankció elrendelésére. A jogállami mechanizmushoz, még annak legártalmatlanabb formájában sincs meg a négyötöd a Tanácsban. Keményebb intézkedésekről pedig még kevésbé lehet szó.
Ezért most szívós harc indul, a tét az EU lényege. Mivel Merkel már nem mérsékli őket, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és szövetségeseik elég erősnek érzik magukat, hogy saját elképzeléseiknek megfelelően visszaalakítsák a gépezetet.
Alaposan meg kell fontolni a választ erre a provokációra, és ebben Berlinre hárul a fő szerep. Figyelembe kell venni a lengyelek érzékenységét, ám nem szabad eltekinteni attól, hogy a történelmi tapasztalat, de a globális fejlődés sem a nemzetállamok irányába mutat. Ezt a lengyelek a saját bőrükön érezhették az eltelt idők során.
Die Welt
A konzervatív lap leszögezi, hogy az európai jog elsőbbsége az unió egyik alappillére, ám Lengyelország megkérdőjelezi ezt az elvet, amit azonban Brüsszel nem hagyhat annyiban. Ennélfogva teljesen jogos, hogy nyomást gyakorol Varsóra, de PiS-kormányt csakis a lengyelek tudják leváltani. Ugyanakkor tény, hogy közös jog nélkül a szervezet nem ér semmit. Ám pillanatnyilag úgy áll, hogy ezentúl a lengyel kormány kicsemegézhetné a közös szabályok közül, ami kedvére való. Ami viszont nem tetszik neki, azt elutasíthatja, éspedig az Alkotmánybíróságra hivatkozva. Azaz az európai egységet csak ott tartja szükségesnek, ahol az a javára válik.
Ez azonban nagy károkat okozna a kötelező jogi kereteknek. Morawiecki azt közölte tegnap Strasbourgban, hogy országa nem hagyja magát zsarolni. Ám ha lehetőséget teremt a közösségi jog folyamatos fúrására, akkor ezzel felmondja az EU alapkoncepcióját. Ebben a helyzetben törvényes, szükséges és a szabályoknak megfelelő, hogy Brüsszel nyomást fejtsen ki Varsóra. Sőt, hogy jelentősen növelje a nyomást, de azért eltúlozni nem szabad a dolgot.
Nem kell példát statuálni, mert nincsenek a láthatáron követők, leszámítva talán Magyarországot. De a Jog és Igazság által képviselt nacionalista kísértetnek csakis a lengyelek mutathatnak ajtót. Ki kellene várni.
Politico
Az a baj a jogállami vitával, hogy sem Brüsszel, sem Varsó nem tudja megnyerni, miközben – kemény hang ide vagy oda – mindkettő tudja, hogy szüksége van a másikra. A Bizottság kezében lévő fegyverek, beleértve a jogállami mechanizmust, nem sokat érnek. De az EU nem is szállhat hadba egyik tagjával szemben úgy, hogy ne veszélyeztetné az egész európai programot, hiszen az egyhangú döntéshozatal elve miatt a renitens kormány lényeges határozatokat akadályozhat meg.
Ugyanakkor a lengyel fél azt kockáztatja, hogy pária lesz a klubon belül, és ameddig ellenkezik, az európai intézmények ott tartanak be neki, ahol csak tudnak. És a bírálatözön már eddig is nagy felfordulást eredményezett Lengyelországban. Az őrjítő, keserű és egyre rosszabb ellenségeskedés iskolapéldája volt tegnap az EP plenáris ülése. Von der Leyen sokak elkeseredésének adott hangot a lengyel és a magyar jogállam leépülése láttán.
A csütörtök-pénteki EU-csúcson több kormányfő is szóba kívánja hozni a lengyel döntést, ám ez sem vezet sehová, csak még inkább egymás ellen hangolja az érdekelteket, és nem látszik, hol a csata vége. Illetve a megoldást alighanem csak az hozhatja meg, ha a Fideszt és a PiS-t odahaza kiszavazzák a hatalomból.
Bizottsági illetékesek ugyanakkor elismerik, hogy az új szankciós rendszer bevetése is hónapokba telhet és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a várt hatást. Lengyelország viszont már jelezte, hogy szükség esetén vétózni fog. Már javasolta, hogy halasszák el a klímavédelmi csomag egyik fontos elemének jóváhagyását. Szóval nagyon az a kép, hogy az EU helyben jár a jogállam ügyében.
DEHOGYNEM
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.20.
Kovács Zoltán sajtótájékoztatót tartott tegnap. S mint kiderült utóbb, és a világhálón terjedő képek is mutatták, jórészt üres székeknek, de az ilyenen már nem igazán lepődik meg az ember. Az üres székek nem provokálják kérdésekkel a hatalom bábjait, nem kell zavartan hallgatni, egészen másra felelni mint ami az érdeklődés volt. Egyáltalán, az üres szék az ideális újságíró a NER számára. A belső körök megkapják a kész írásműveket, a többi pedig egyáltalán nem érdekes.
Ezért van az, hogy az ember csak később tud elképedni, és módja sincs megkérdezni a magasságos hatalmat, mégis, mi a rossebeket hazudozik össze, és miért tesz magasról a magyar lakosságra járványügyileg, mert Kovács Zoltán ilyesmiket adott elő az üres székeknek. Hogy a CÖF, tagjai és az általa megvezetettek átírják a múltat a saját szájuk íze szerint, ha meg nem is bocsátható, de némiképp azért érthető. Valahogyan igazolni kell a létezésüket, megszolgálni a milliárdokat, a munkát el kell végezni.
S ha mindeközben túllépnek a valóságon, legyint az ember az ilyen csizmadiákra és friczekre, magában mosolyog, ahogyan a sorban elől halad az ötös számú tagkönyv és Széles, aki állítólag legyőzte a gravitációt. Idegesítő a bagázs nagyon, ám az ember egy bölcs Buddha nyugalmával, Micimackó türelmével és Jézus megbocsátásával visszafogja magát, hogy pofán ne vágja őket. Node, hogy állami szintre emelődik a tébolynak tűnő hazugság, az már csak megkarcolja az ember kicsi szívét.
Hogy a CÖF bejelenti, együtt ünnepli (gyűlölködik) október 23-án 1956-ot és 2006-ot, még az is a szíve joga, viszont, hogy állami hivatalból állami telefonon toboroznak békemenetelni, az már egészen nem az, mert ezen a ponton elkezdenek vészesen összefolyni a dolgok, és Kovács Zoltánba torkollnak, ahogyan az üres székeknek előadja azt, amit előad. És amikor kinyitja a száját, az ember akkor döbben rá, jó oka volt arra, hogy kukacoskodó zsurnalisztákat meg nem hívott. De a plafon sem szakadt le...
Szerző: Rezeda
2021.10.20.
Ezért van az, hogy az ember csak később tud elképedni, és módja sincs megkérdezni a magasságos hatalmat, mégis, mi a rossebeket hazudozik össze, és miért tesz magasról a magyar lakosságra járványügyileg, mert Kovács Zoltán ilyesmiket adott elő az üres székeknek. Hogy a CÖF, tagjai és az általa megvezetettek átírják a múltat a saját szájuk íze szerint, ha meg nem is bocsátható, de némiképp azért érthető. Valahogyan igazolni kell a létezésüket, megszolgálni a milliárdokat, a munkát el kell végezni.
S ha mindeközben túllépnek a valóságon, legyint az ember az ilyen csizmadiákra és friczekre, magában mosolyog, ahogyan a sorban elől halad az ötös számú tagkönyv és Széles, aki állítólag legyőzte a gravitációt. Idegesítő a bagázs nagyon, ám az ember egy bölcs Buddha nyugalmával, Micimackó türelmével és Jézus megbocsátásával visszafogja magát, hogy pofán ne vágja őket. Node, hogy állami szintre emelődik a tébolynak tűnő hazugság, az már csak megkarcolja az ember kicsi szívét.
Hogy a CÖF bejelenti, együtt ünnepli (gyűlölködik) október 23-án 1956-ot és 2006-ot, még az is a szíve joga, viszont, hogy állami hivatalból állami telefonon toboroznak békemenetelni, az már egészen nem az, mert ezen a ponton elkezdenek vészesen összefolyni a dolgok, és Kovács Zoltánba torkollnak, ahogyan az üres székeknek előadja azt, amit előad. És amikor kinyitja a száját, az ember akkor döbben rá, jó oka volt arra, hogy kukacoskodó zsurnalisztákat meg nem hívott. De a plafon sem szakadt le...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)