Most, hogy igencsak felizzottak a kedélyek az ellenzéki előválasztási kampányban, talán segítheti a higgadt, mértéktartó gondolkodást, ha belehallgatunk, miként írja le a történteket a
Reuters világhírügynökség. Ténybeli újdonság a magyar médiában megjelentekhez képest mindebben nincs. Ami figyelemreméltó, az csak a tárgyilagosság. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Tehát. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Márki-Zay Péter, abban a törekvésben, hogy jövőre elmozdítsák Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, egyesítették erőiket az ellenzéki előválasztás második fordulójára. Ezt közös sajtótájékoztatójukon jelentették be hétfőn. A lépés gyengítheti Dobrev Klárának, a baloldali Demokratikus Koalíció jelöltjének az esélyeit, aki a múlt héten megnyerte az első fordulót. Az előválasztás során az egyesült ellenzék vezetőjét választják ki a jövő tavaszi választásra. Karácsony második lett, a konzervatív Márki-Zay Péter, a dél-magyarországi Hódmezővásárhely polgármestere előtt. „Az előválasztáson egyenrangú felekként, politikai szövetségben fogunk indulni” - mondta Karácsony, hódmezővásárhelyi találkozójuk után. Azt kérik a szervezőktől, hogy nevüket egymás mellett szerepeltessék a szavazólapon, mint két olyan miniszterelnök-jelöltet, akik egyesült politikai programmal indulnak. Ha megválasztják őket, egyikük miniszterelnök lesz, a másik pedig miniszterelnök-helyettes, és közösen fognak döntéseket hozni, mondta Karácsony. Azt még nem döntötték el, ki melyik pozíciót foglalja el. A jövő évi parlamenti választáson Orbán, 2010-es hatalomra kerülése óta első ízben az ellenzéki pártok olyan egységes frontjával néz szembe, amelyben benne vannak a szocialisták, a liberálisok és és a volt szélsőjobboldali - most jobbközép - Jobbik is. A közvélemény-kutatások szerint Orbán nacionalista Fidesz pártja és az ellenzéki koalíció fej fej mellett áll, ami azt vetíti előre, hogy több mint egy évtizedre visszatekintve ez lesz a legszorosabb választás. Az ellenzéki szavazók a vártnál nagyobb számban jelentek meg az előválasztás első fordulójában: országosan több mint 633 ezer voksot adtak le. A második forduló október 10. és 16. között lesz.
Lépjünk tovább. Először nagyon röviden az EUOberserver brüsszeli hírportál értesülése. Eszerint Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amely ellenzi azt az uniós tervezetet, hogy csábítsanak magasan képzett bevándorló munkaerőt Európába. Egy szeptember 24-ei keltezésű EU-dokumentumban az áll, hogy Magyarország sem szükségesnek, sem helyénvalónak nem tartja a legális migráció területén a releváns szabályok további összehangolását.
Most pedig valamivel bővebben a New York Times azon összeállításáról, amely Orbán Viktor amerikai befolyásszerző törekvéseit térképezi fel nagy részletességgel. A cikk, amelynek csak kis szeletét van idő ismertetni, kiemeli, hogy a szélsőjobboldaliként említett kormányfő dollármilliókat költ lobbizásra, elemző műhelyek - think tankek - támogatására, szövetségek ápolására Washingtonban. Mindennek látható gyümölcse volt, hogy Mike Pence, Donald Trump volt alelnöke a múlt hónapban felszólalt Magyarországon egy olyan konferencián, amelyet a konzervatív társadalmi értékeknek szenteltek, hogy nemrég szintén Budapestre látogatott Jeff Sessions volt amerikai igazságügyi miniszter, hogy a nyáron Magyarországról sugározta a Fox News egyik adását Tucker Carlson, valamint hogy az Amerikai Konzervatív Unió a jövő év elején Budapesten tartja konferenciáját. A magyar kormányhivatalok hálózata, washingtoni lobbisták, magyar diaszpóraszervezetek, oktatási intézmények és a kormány által finanszírozott alapítványok erőfeszítései azt célozzák, hogy Orbán Viktort a világporondon szereplő konzervatív vezetőként mutassák be, szemben azzal, hogy olyan autoriter nacionalista hírében áll, aki Oroszországnak és Kínának jár a kedvébe.
A törekvés néha járt is némi kézzelfogható, bár múló eredménnyel, így például a Trump-kormányzat visszavonta az amerikai külügyminisztérium által a magyar független médiának szánt pénzügyi támogatást, Orbán pedig 2019-ben megkapta a régen áhított meghívást a Fehér Ház Ovális Irodájába.
A magyar hálózat működésének nagy része legális és szokványos, de egyes ténykedések szürke zónákat is érintenek, így például a külföldi érdekeket képviselő személyekkel kapcsolatos átláthatósági követelmények terén, az elnökválasztási kampányok külföldi befolyásolására irányuló törekvéseket illetően, vagy pedig azzal az etikai problémával kapcsolatban, hogy elemző műhelyek pénzt fogadnak el kormányoktól vagy azok megbízottaitól - írja a New York Times. A cikk szerint tavaly két prominens külpolitikai think tank is megszakította a kapcsolatot a budapesti kormány által finanszírozott Magyarország Alapítvánnyal, Joe Biden elnökválasztási kampánycsapata pedig 2020 augusztusában elhatárolódott egyik önkéntes politikai tanácsadójától, Maximilian N. Telekitől, akiről olyan aggasztó értesülések jutottak el a kampánycsapathoz, hogy kötődik az Orbán-kormányhoz és a Fideszhez. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ellenőrizzük ezeknek a jelentéseknek a helytálló voltát, de úgy véljük, hogy az lenne a leghelyesebb, a kampány számára a legjobb, ha ön visszalépne a kampány tanácsadó hálózatában való további részvételtől” - áll a New York Times szerint abban az emailben, amelyet a Biden-kampánycsapat egyik embere küldött Telekinek, aki ki is lépett, bár tagadta, hogy érdemi kapcsolata lett volna a magyar kormány bármely tagjával a Biden-csapattal való együttműködésének kezdete óta.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
