2021. október 2., szombat

RÁADÁS: RAKTÁRKONVERT - 30Y

YOUTUBE
Szerző: 30Y
2020.10.03.



30Y - Raktárkoncert 2020.10.03.

Dalok:

00:00 - Kezdés 
00:14 - Szívemhez szorítom 
04:26 - Teremtős 
08:09 - Puhatalpú lányok 
11:56 - Nevemre veszlek 
14:58 - Fürdőzők a Balatonnál 
17:59 - Gyáva 
21:33 - Ha igaz 
25:37 - Öltöztetnéd megint 
28:54 - Egypár 
30:37 - Úgyis mindegy 
33:33 - Ahol a semmit találod 
37:15 - A lélek ára 
39:52 - Újra él 
43:53 - Ahogy elképzeltem 
47:09 - Az aki mondja 
49:27 - Semmi szédítő magasság 
53:02 - Városember 
57:28 - Vége

JÖVŐRE IS JÓL JÖN AZ ELLENZÉKNEK A MOST FELÉPÍTETT KAMPÁNYGÉPEZET | ELŐVÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉRTÉKELŐ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.01.



Hogyan néz ki egy kampány belülről? Hogyan lehet urnához vinni a választókat? Az országos ismertség vagy a helyi beágyazottság a fontosabb? Mitől teljesít valaki jobban az online szavazáson? Civilnek vagy pártjelöltnek előnyösebb lenni? Milyen akadályokat kell leküzdeni egy erősen fideszes választókerületben? A Partizán előválasztási eredményértékelőjének második részében egyéni képviselőjelöltek és a kampányukban részt vevő aktivisták, kampányfőnökök válaszolják meg ezeket a kérdéseket. Vendégeink: - Hadházy Ákos és kampányfőnöke; - Schwarcz-Kiefer Patrik, az erősen Fidesz felé hajló mohácsi választókerület jobbikos jelöltje, és kampánymunkatársa; - Csordás Anett országgyűlési képviselőjelölt és kampányfőnöke; - Jámbor András, a józsefvárosi-ferencvárosi körzet előválasztási győztese, és az őt indító Szikra Mozgalom elnökségi tagja; - Tordai Bence és kampányfőnöke...


BOD PÉTER ÁKOS: A FIDESZ TART A KÖZVÉLEMÉNY ÍTÉLETÉTŐL ÉS MOST VOKSVÉTEL ZAJLIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.01.


Amikor a Fidesz-kormánynak volt választási lehetősége a hosszú távú gazdasági racionalitás és a rövid távú politikai haszonszerzés között, egy példát nem tudunk mondani arra, hogy az előzőt választotta. Ez egy politikai kormány, amelyik a saját mítoszát is szétpukkasztja a voksokért, „legalább a költségvetést rendben tartották”. Pedig bárhogy nézi is az ember, kilóg a lóláb: amit most folytat, az egy politikai motivációjú költekezés választás előtt. Bod Péter Ákos közgazdásszal, az MNB korábbi elnökével jártunk utána a Fidesz újabban feltámadt adakozó kedvének. Ami kiderült, választási célból most voksvétel zajlik.


Számolatlanul osztja a pénzt a kormány, nyugdíjprémiumra kétszáz milliárdot fognak kifizetni, 600 milliárd forint idén befizetett adót kapnak jövőre vissza a gyermekes családok, de a nyugdíjasok is megkapják februárban a 13. havi nyugdíjat, félhavi alapbérüket a fegyveres dolgozók, felemelték a minimálbért. Mi a véleménye erről a pénzosztogatásról?

– Látszik, hogy érzik a politikai alternatíva reális esélyét, veszélyét. 2010-ben nem volt szükség jelentős jóléti ígérgetésekre, 2014-ben sem, akkor kitalálták csodafegyvernek a rezsicsökkentést, ami magyarul árbefagyasztás. Ez láthatatlanul elkeni a terheket a költségvetésen keresztül, de nem kerül nagyon sokba. 2018-ban is volt valamennyi, de nem volt olyan sok. Úgy látszik, 2021-ben úgy döntött a legfelsőbb politikai vezetés, hogy „kostet was kostet”, kerül, amibe kerül...

PAKS2 NEM KAPOTT LÉTESÍTÉSI ENGEDÉLYT, A NYÍREGYHÁZI STADIONHOZ NEM KELL PARKOLÓ

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.10.01.


444: Breaking: Nem kapta meg Paks 2 a létesítési engedélyt, hiánypótlást kér az atomenergiai hivatal


Rövid, ám annál jelentősebb közleményt adott ki honlapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2020. június 30-án nyújtott be kérelmet az új atomerőművi blokkok létesítésére. Ettől számítva az OAH-nak 12 hónapja volt arra, hogy lefolytassa a létesítési engedélyezési eljárást. Ezt a határidőt a törvényi kereteknek megfelelően három hónappal meghosszabbították. Most pedig az OAH bejelentette, hogy hiánypótlást rendel el. Az engedélyezési eljárás lényege igazolni, hogy a nukleáris blokkok megfelelnek majd a hazai, legmagasabb szintű nukleáris biztonsági elvárásoknak és előírásoknak.

Hvg.hu: A nyíregyházi stadionhoz egyáltalán nem kell parkolóhely

Kedd este arról tettek közzé kormányrendeletet, hogy a Velencei tónál épülő kajak-kenu akadémiánál az előírtnál jóval kevesebb parkolóhelyet és mellékhelyiséget kell építeni. Egy nappal később a nyíregyházi stadionnal kapcsolatban (hivatalos neve „a labdarúgó-sportlétesítmény fejlesztése és kapcsolódó közműfejlesztés”) mondta ki a kormány, hogy nem kell hozzá parkolóhely. A Magyar Közlönynek ugyanebben a szerda este megjelent 178. számában hasonló kivételeket állapítottak meg 17 honvédelmi sportközpontra, a Dunaharaszti külterületén épülő logisztikai és szolgáltató központra, Vác belterületén „raktározás, valamint ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések és kapcsolódó ingatlanfejlesztés megvalósítására irányuló beruházásra”, valamint Mátészalkán egy orvosi vizsgálókesztyűk gyártására szolgáló üzemcsarnokra.

Mfor: Végelszámolják a kormány lélegeztetőgép-beszerzésén milliárdokat szakító céget

A magyar kormány lélegeztetőgép-bizniszének egyik legnagyobb nyertese volt a Fourcardinal Kft., amely 17 milliárd forintos beszerzést bonyolított, most azonban jogutód nélküli megszűnés mellett döntöttek. A cégtől összesen ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt a kormány összesen 17 milliárd forintért, tehát darabonként 17 millió forintért. A cég értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt.

Forbes: Ezek a cégek pályáznak a 35 éves autópálya-koncesszióra

A Forbes.hu információ szerint hivatalosan is lezárult részvételi szakasz, amelyen a következő társaságok jutottak túl: az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux), a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, a szintén Mészáros Lőrinc többségi tulajdonába tartozó Opus Global Nyrt., az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta), és a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű, 1989-es alapítású cég, tavalyi árbevétele csaknem 26 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy ezek a cégek és konzorciumok kaptak meghívást a hamarosan induló, második ajánlattételi szakaszra. A lap információi szerint más cégek nem is jelentkeztek be az ajánlattételi szakaszban.

Blikk: Sztriptízbárt üzemeltetett a DK-s képviselő – részletek

„Székesfehérvár belvárosában, exkluzív környezet, jó zene, csinos lányok” – ezzel a kétségkívül csábító jellemzéssel hirdeti magát az Amigo Bár és Night Club, amely a belváros egyik nyugodt sétáló utcájában várja a vendégeket este 10 és hajnali 5 között. A „nagy múltra visszatekintő szórakozóhelyre” potom ezer forintért lehet jegyet váltani. A klubot üzemeltető Alba Autómosó Kft. ügyvezetője egészen idén júniusig a DK helyi politikusa, Ráczné Földi Judit volt, akinek a neve nemrég egy offshore cég kapcsán is előkerült.


UNIÓS TÉNYFELTÁRÓ DELEGÁCIÓ: ROMLIK A JOGÁLLAMISÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON, NEM ÁTLÁTHATÓ A KÖZPÉNZEK ELKÖLTÉSE

TELEX
Szerző: KÖRÖMI CSONGOR
2021.10.01.


Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket.


Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.

A Zöldek francia képviselője vezette azt a tényfeltáró küldöttséget, amit az EP állampolgári jogi bizottsága küldött Magyarországra. A delegáció szerdán érkezett meg Budapestre, Delbos-Corfield elmondása szerint pedig találkoztak többek között kormánytagokkal, újságírókkal, civil szervezetekkel, kutatókkal, művészekkel, bírókkal és ellenzéki politikusokkal is.

Az EP-képviselő péntek délutáni sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a látogatásról eredetileg 2019-ben döntöttek, és 2020 márciusában utaztak volna Magyarországra, a koronavírus-járvány miatt viszont csak most volt erre lehetőségük. A látogatás célja az volt, hogy felmérjék, milyen mértékben érvényesül a sajtó és a tudományos élet szabadsága, a kisebbségek jogai és a szélesebb jogállami környezet.

Judith Sargentini 2018-as jelentése után ugyanis egy hetes cikkelyes eljárás kezdődött el a magyar kormány ellen: a riport szerint fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió alapértékeit. Az EP-delegáció szerint viszont az azóta eltelt években tovább romlott a helyzet, erről idén júliusban – a melegellenes magyar „pedofiltörvény” miatt – egy állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament...


SZABAD SZEMMEL - EP-DELEGÁCIÓ VEZETŐ: A DOLGOK NAGYON AFELÉ MUTATNAK, HOGY A PEGASUST MAGA A KORMÁNY HASZNÁLTA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.02.


A képviselők több tucatnyi emberrel találkoztak, köztük olyan újságírókkal, akiknek a telefonját lehallgatták az izraeli kémprogrammal. Lapszemle.


AP

Az Európai Parlament tényfeltáró küldöttsége három nap után úgy távozik Magyarországról, hogy aggályai egy cseppet sem oszlottak el. Pedig azok már legalább három éve fennállnak. Erről az összpárti delegáció vezetője, a Parlament magyar jelentéstevője számolt be a tapasztalatokat összegző sajtótájékoztatón. A francia zöld Delbos-Corfield elmesélte, hogy az Alkotmánybíróságon, illetve a Kúrián elfordult: egyszerűen nem válaszoltak a kérdéseikre, sőt a Legfelsőbb Bíróságon kétszer is megfenyegették őket, hogy bajba kerülhetnek az igazságszolgáltatás megsértése miatt. Teljesen egyértelmű volt az ellenséges hozzáállás a vendéglátók részéről.

A képviselők több tucatnyi emberrel találkoztak, köztük olyan újságírókkal, akiknek a telefonját lehallgatták az izraeli kémprogrammal. A küldöttség vezetője úgy fogalmazott: a dolgok nagyon afelé mutatnak, hogy az eszközt maga a kormány használta, függetlenül attól, hogy az ügyről nem hajlandó semmit sem elárulni. Így a történtek nagyon nyugtalanítják Strasbourgot. Merthogy a szoftvert a jelek szerint más tagállamokban is bevetették, de ott nem a hatalom legfelső berkei álltak mögötte.

A vendégek egyébként a bíróságok függetlenségéről, a sajtó sokszínűségéről, az alapvető jogokról, a tudomány és oktatás szabadságáról, a demokratikus intézmények működéséről igyekeztek tájékozódni, éspedig a 7-es paragrafus alapján zajló eljárás keretében. Az EP 3 éve azért kezdett vizsgálatot Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy az megszegi a közösség alapértékeit.

FT

Uniós illetékesek megerősítették, hogy már a hónap vége előtt megindulhat az eljárás Magyarország és Lengyelország ellen az ez évtől érvényes jogállami mechanizmus alapján. Ám még hónapokig eltarthat, amíg a folyamat eljut odáig, hogy ténylegesen visszatartsanak a két kormánynak szánt pénzekből. De a fejlemény mindenképpen azt jelzi, hogy a Bizottság komolyan gondolja a dolgot, így élesedik a vita a két tagállammal. Rajtuk kívül azonban mások is vannak a célkeresztben.

Brüsszelben egyelőre a színfalak mögött megy az egyeztetés arról, pontosan mikor és miként élesítsék be a szankciós rendszert, a végső döntés még nem született meg ebben a politikailag igencsak kényes kérdésben. Egyes források szerint azonban az első lépések heteken belül megtörténhetnek, mivel az Európai Parlament afelé tereli Von der Leyent, hogy az ne habozzon tovább. Strasbourg még ebben a hónapban jelentést vár a dolgok állásáról.

Az új mechanizmusban az a jó, hogy kétharmaddal jóvá lehet hagyni, azaz a Fidesz és a PiS aligha képes megtorpedózni. Jourová alelnök úgy nyilatkozott, hogy el vannak szánva: bevetik a módszert, ahol szükség van rá.

Politico

A hírportál szerint a Bizottság áthidaló megoldást javasol Lengyelországnak a jogállami vitában, mert azt szeretné, hogy Varsó – bizonyos kikötések teljesítése esetén - megkaphassa az újjáépítési alapból neki szánt csaknem 24 milliárd eurót, de egyúttal beindul az új jogállami mechanizmus is. A lényeg, hogy Brüsszel már akár heteken belül felszabadítja az első részt, a teljes összeg 13-át, de cserében a PiS-nek vállalnia kell, hogy előre megszabott menetrend alapján visszaállítja a demokratikus normákat, főként az igazságszolgáltatásban.

A követelés az, hogy szüntesse be működését a bíróságok megregulázására létesített Fegyelmi Tanács, úgy, ahogyan azt az Európai Bíróság kimondta. Jourová azt közölte: nem a lengyel népet kívánják megbüntetni, a helyzet nem az unió hibájából, hanem belpolitikai okokból állt elő. De arról is beszámolt, hogy már nagyon előkészítették a jogállami mechanizmus alkalmazását, így élni kívánnak fele. Úgy fogalmazott: a vonat nagy sebességgel halad, és már nem lehet megállítani. A jelentés úgy saccolja, hogy addig már valószínűleg alig három hét van hátra, mert nem akarják bevárni vele az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának e hó 25-én esedékes ülését.

Hasonló a terv különben Magyarországgal kapcsolatban, csak ott az EU elsősorban a korrupció kiszűrésére vár egyértelmű biztosítékokat.

Politico

A site úgy értékeli, hogy a Bizottság pénzügyi olajágat ajánl a lengyeleknek, mert von der Leyen kutyaszorítóban van, hogy mitévő is legyen az egyre ellenségesebb varsói kormánnyal. Ha ugyanis nagyon bekeményít, akkor az jóvátehetetlenül ártana az EU megítélésének lengyel földön. Még az is belefér, hogy az ország kiválik a szervezetből. Bár Jourová ugyanakkor emlékeztetett arra hogy a lakosság legalább fele támogatja a tagságot, és ezt ő mindig szem előtt tartja.

A Politico ugyanakkor szintén úgy értesült, hogy már a jövő hónapban beindulhat a jogállami mechanizmus, mert az Európai Parlament türelmetlenkedik. Ám a kompromisszumos tervet még bőven kisiklattathatja, hogy a lengyel Alkotmánybíróság elvileg 5 nap múlva állást foglal az ügyben: felülírja-e a nemzeti jog a közösségi szabályokat.

Yahoo/Reuters

Hírek szerint az EU a jövő hónapban jóváhagyhatja a gazdasági segélycsomag felhasználására benyújtott magyar és lengyel nemzeti tervet, de csak akkor, ha a két kormány vállalja, hogy a továbbiakban tiszteletben tartja a jogállamot. A folyamat éppen azért akadt el, mert a Bizottság úgy látja, hogy mindkét hatalom aláássa az igazságszolgáltatás szuverenitását, korlátozza a sajtót, a civil szervezetek működését, de a magyaroknál gondok vannak a korrupció miatt is.

Ezeket az aggályokat belefoglalták az uniós éves országjelentésébe, de amíg az érintettek nem orvosolják a bajokat, addig nem kaphatnak pénzt a járvány utáni gazdasági kilábalást célzó alapból. Ahhoz ugyanis feltételül szabták, hogy az érintett országok az eddiginél jobban tartsák tiszteletben a hatalmi ágak megosztását. Emellett az is cél volt, hogy Brüsszel gátolja meg a közösségi források elsikkasztását.

A milliárdok létfontosságúak az erősen euroszkeptikus lengyel koalíció számára, mivel két év múlva jön a választás, de ugyanez érvényes Orbán Viktorra, aki már jövő áprilisban kénytelen megmérettetni magát a szavazóurnáknál.

Süddeutsche Zeitung

A liberális újság Dobrev Klárának adja a legtöbb esélyt, hogy az autokrata Orbán Viktor kihívója legyen. A DK jelöltje nem várt különbséggel lett első a próbaválasztáson, a voksok harmadával. Ám továbbra is sok minden bizonytalan az ellenzék stratégiája körül. Úgy hogy most a szétlövés következik, de a kampány nem lehet túl agresszív, mert a hat párt jelszava az: közösen fellépni, közösen győzni.

Márpedig aki netán túlságosan is nekimegy saját szövetséges-vetélytársának, és alulmarad a 2. menetben, az kiteszi magát annak, hogy nem hiszik el róla: őszintén támogatja addigi riválisát, akinek a Fidesszel kell majd megküzdenie. Dobrev az EP alelnöke, ismerős számára a vita, de a brutális támadásokhoz nincs hozzászokva. Meggyőződéses európai és politikai profi. Ugyanakkor a kedvenc ellenfél Orbán, valamint a hatalom közeli média számára. Időről időre gyűlöletteli cikkek célpontja, amióta csak összeállt az ellenzék.

De nem csupán vetélytárs, hanem annak a Gyurcsány Ferencnek a felesége, aki az ősellenséget testesíti meg a Fidesz számára. A politikust úgy állítja be az ellenoldal, hogy az ellenzék titkos vezére és csak azért tolja előtérbe az asszonyt, hogy rajta keresztül irányítson.

Dobrevnek ugyanakkor felhánytorgatják azt is, hogy Apró Antal volt a nagyapja. Ilyen háttér előtt döbbenetes, hogy ilyen sok voksot kapott. Orbán ugyanakkor pont az előválasztás legérdekesebb pontján jelentett be adókedvezményeket és nyugdíjemelést. Ő így száll be a kampányba. Viszont a pénteki rádióbeszélgetésben egy szóval sem említette az ellenzéki szavazás eredményét, és Dobrevet, mint lehetséges vetélytársat.

Der Standard

A Budapestről keltezett tudósítás azt írja az előválasztás után, hogy alakul az egységes ellenzék Orbán ellen, miután igen sokan éltek a lehetőséggel, hogy kinyilvánítsák véleményüket a jó egy hét alatt. A Political Capital úgy értékelte, hogy a hat párt kitört a buborékból, ahová a miniszterelnök zárta. Most olyanokat is elértek, akik nem a törzsszavazóikat jelentik. Olyan tömegeket, akiket a hatalom igyekszik elzárni minden információtól, aminek nem a kormányzat irányítása alatt álló sajtó a forrása. Ezek a rétegek idáig el sem tudták képzelni, hogy vannak jelentős politikai erők a Fideszen kívül is.

Elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Karácsony több embert tud megszólítani, mint Dobrev, mert utóbbi férje az őszödi beszéd nyomán továbbra is megosztó személyiségnek számít. Ezáltal kétséges, hogy felesége mennyire tudná Orbánt térdre kényszeríteni. Ugyanakkor a budapesti főpolgármester csak akkor győzhet a 2. fordulóban, ha Márki-Zay segít neki. Így most minden figyelem az utóbbira irányul.

FAZ

A konzervatív lap azt tartja az előválasztás legnagyobb meglepetésének, hogy már az első fordulóban érzékeny vereséget szenvedett a jobboldali-nemzeti Jobbik. Hiszen jó 10 éve vezeti a népszerűségi listát az ellenzéki oldalon, a baloldalon viszont a DK most helyet cserélt az MSZP-vel, amely ezúttal igen gyengén szerepelt. Gyurcsány tábora igen elkötelezett, ám a politikus megítélése fölöttébb vegyes más pártok hívei körében. Ezáltal az ellenzéki stratégák most törhetik a fejüket, hogy ez mennyiben befolyásolja Dobrev esélyeit. Annál is inkább, mert férje vörös posztónak számít a Fidesz szemében.

Bloomberg

Miután a pénzügyi világ megrökönyödött azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank váratlanul visszafogta a kamatemelés lendületét, az MNB alelnöke bejelentette, hogy az alapkamat még jó ideig nőni fog. Így az valószínűleg átnyúlik a jövő évre is, emellett pedig – árulta el Virág Barnabás - az intézmény fokozottan támaszkodni kíván swap-ügyletekre, hogy korlátozza a forint likviditását. Arról is beszélt, hogy az alapkamat ezentúl 0,15 százalékkal megy feljebb, holott a szakma arra számított, hogy marad az eredeti, 0,3 százalékos ütem. Pont a váltás miatt esett vissza a forint árfolyama.

Virág ugyanakkor azt is elmondta egy varsói tanácskozás apropóján, hogy szerinte a fizetőeszköz jegyzésében mutatkozó ingadozást nem szabad túlbecsülni.

Die Welt

Ahhoz képest, hogy igencsak fagyos a lengyel-német viszony, Varsó váratlanul meleg hangon gratulált a német választások győztesének, bár lehet, hogy csak nem mérte fel, mi várható a kétoldalú kapcsolatokban, ha Scholz vezetésével alakul meg az új koalíció. Pedig az SPD eleve nem örvend túlzottan nagy népszerűségnek a PiS köreiben. Ezzel együtt a telefonbeszélgetést a lengyel külügyminiszter kezdeményezte. Ily módon úgy lehet értelmezni, hogy a lengyel fél együttműködésre törekszik az új hatalommal.

A hangulatot azonban évek óta rombolják olyan témák, mint a lengyel jogállam leépülése, valamint az Északi Áramlat 2 megépülése. Ráadásul ha a zöldek megbízottja kerül a német diplomácia élére, ő biztos karakteresebben kiáll a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen, valamint a sajtószabadság mellett, mint az elődje. Továbbá várhatóan sürgetni fogja a lengyel energiaellátás 70 %-át fedező szénerőművek fokozatos bezárást.

Varsóban sokkal jobb a készülő szövetség 3. tagjának, a liberálisoknak a megítélése, bár egyáltalán nem biztos, hogy az FDP simán túllép a politikai véleménykülönbségeken.

ELLENTMONDÁSOS FIGURÁBÓL ELLENZÉKI REMÉNYSÉG?

HÁROM HARMAD / 24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2021.10.01.


Az előválasztás első fordulóját ugyan Dobrev Klára nyerte, a legtöbb figyelem talán mégis a hódmezővásárhelyi polgármesterre jut. Miért találhatják vonzónak az ellenzéki szavazók, és mit lép most? Hol hibázott Karácsony Gergely? Mennyire uralja az ellenzéki oldalt a DK? Erről beszélgetett közéleti podcastunkban, a Háromharmadban Bita Dániel, Kerner Zsolt és Nagy Gergely Miklós.

Összecseng az elhangzott tippekkel, de arról már péntek déli beszélgetésünk után jött a hír, hogy Márki-Zay és Karácsony megállapodott az együttműködésről. Arról viszont még nem, hogy melyikük lép vissza a másik javára.

RAJTUK MÚLHAT A 2022-ES VÁLASZTÁS

444.HU
Szerzők: CZINKÓCZI SÁNDOR, SZUROVECZ ILLÉS
2021.10.02.


- A kormányváltáshoz mindenképp jól kell teljesítenie az ellenzéknek a billegő körzetekben.

- Azokat soroltuk ide, ahol a fideszes jelölt legutóbb 48-52 százalékot szerzett.

- Ilyen kis előnnyel nyert például Lázár János, Hende Csaba vagy Pócs János is.

- Az előválasztáson eldőlt, kik szállnak szembe velük jövőre.

Huszonhét olyan választókerület van az országban, ahol a leginkább kétesélyes, hogy ellenzéki vagy fideszes győzelem születik-e jövőre. Ezek olyan körzetek, ahol 2018-ban a kormánypárti jelölt 48-52 százalék közötti eredményt tudott elérni. Itt dőlhet el a jövő évi választás sorsa.

Az előválasztásnak köszönhetően már tudjuk, kiket küld harcba az ellenzéki összefogás ezekben a körzetekben. Tízen a DK, heten-heten a Jobbik és az MSZP, ketten a Momentum, egy jelölt pedig a Párbeszéd frakciójába ülne be győzelem esetén.

Nehezebb megjósolni, hogy a Fidesz kiket fog felsorakoztatni. A kormánypártban az előválasztás úgy zajlik, hogy az Orbán Viktor által kinevezett választókerületi elnökök ajánlanak jelölteket (általában saját magukat), akikről az Országos Választmány (általában Orbán Viktor) dönt. Bár Kubatov Gábor pártigazgató a legbalhésabb képviselőknek már megüzente, hogy „bölcsebb lenne, ha a közösségünk érdekében hagynák, hogy más induljon helyettük”, ebben a 27 választókörzetben várhatóan ugyanazokat indítja a Fidesz, akiket 2018-ban...

MÁRKI-ZAY NEM FOGJA MAGA ELÉ ENGEDNI KARÁCSONYT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.01.


Az ellenzéki előválasztás első fordulója kényszerhelyzetbe hozta Karácsony Gergelyt, hogy valamilyen egyezségre jusson Márki-Zay Péterrel, aki szorosan mögötte végzett. Ha ők ketten megosztják a nem Dobrev Klárára adott szavazatokat, akkor egyiküknek sincs esélye arra, hogy az első fordulót nagy fölénnyel nyerő Dobrev Klárát legyőzzék. Ha kettejük eredményét összeadják, akkor nekik is van esélyük, de csak egyikük visszalépése esetén. A megállapodás szerint miniszterelnök és miniszterelnök-helyettes felállásban folytatnák, csak azt nem lehet tudni, mi a szereposztás.

Kettőjük közül valakinek vissza kell lépnie, megelégedve a “helyettes” pozíciójával. Márki-Zay Péter ismeretében ez kizárólag Karácsony Gergely lehet, aki ezt csak abban az esetben teszi meg, ha a támogatói Dobrev Klárát mindenáron meg akarják buktatni. Márki-Zay Péternek egy miniszterelnök-helyettesi pozíció is nagy előrelépés lenne, de neki nagyobb ambíciói vannak ennél. A fővárosi polgármester pedig nyilván nem akar a hódmezővásárhelyi polgármester javára visszalépni.

Ha Karácsony Gergelynek nem lesz más választása, mint a biztos bukás vagy a másodhegedűs szerepe, akkor az utolsó pillanatban visszaléphet, ha a holdudvarában levők mindenáron meg akarják Dobrev Klárát buktatni. Méghozzá azzal az indokkal, amelyet mindkét jelölt nyíltan hangoztat, hogy “Dobrev Klárának van legkisebb esélye legyőzni Orbán Viktort”. Azon túl, hogy ez a propaganda nem ízléses, nem is célravezető, hogy előre beleverjék az emberek fejébe, hogy Dobrev Klára nem győzheti le Orbánt. Ez egyáltalán is nem biztos (most feltételezve, hogy egyáltalán bárki győzhet).

Az előválasztás ugyanis megmutatta, hogy az ellenzéki szavazók Dobrev Klárát és a DK-t támogatják leginkább, az pedig egy hiú ábránd és totálisan téves stratégia, hogy vannak ingadozó Fidesz-szavazók, és őket kell megnyerni. Mégpedig olyan jelölttel, aki leginkább hasonlít a jobboldaliságával Orbánra. Szerény véleményünk szerint csak olyan embernek van matematikai esélye, aki nem hasonlít cseppet sem Orbánra. Elég volt a jobboldaliságnak nevezett mételyből, Orbán után egy teljesen új és más világfelfogásra van szükség, hogy valódi változások legyenek.

A Karácsony Gergely-Márki-Zay Péter koalíciót a szükség hozta létre, és ez a megállapodás csak Márki-Zay Péternek egy előrelépés Karácsony Gergely visszaléptetése felé. Márki-Zay Péter nagyon is értelmes ember, ezért tisztában van azzal, hogy Karácsony Gergely alkalmatlan a vezetésre, és nem akarna vele együtt bukni. Magát sokkal alkalmasabbnak tartja, és nagy ambíciói vannak, hogy miniszterelnök legyen. Ezért mi kizártnak tartjuk, hogy visszalépjen Karácsony Gergely javára. Ha kettejük között zajlana a verseny, a második fordulóban simán verné Karácsonyt...

UNDOR

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.10.01.


Na tetszik látni. Valami ilyesmiről írtam kis híján két évvel ezelőtt. Előbb ideidézem, amit a mi főpolgármesterünk mondott most, az előválasztás összegzéseként:

„Ami az én eredményemet illeti, az ellenzéken belül van egy mély megosztottság. Szerintem alapvetően két részre oszlik az ellenzék mitológiája. Az egyik részt képviseli a Demokratikus Koalíció, ami a leginkább mozgósítható szavazókkal rendelkezik. Ennek a narratívának fontos eleme, hogy kevésbé kritikus a 2010 előtti politikával kapcsolatban, és Orbán Viktorra úgy tekintenek, mint aki politikai puccsot hajtott végre, és vissza kell állítani. És van a másik oldal, amelyik a 2010 előtti politikával kapcsolatban éles kritikával él, és ez egy heterogénebb tömb.

Én ezt a kampányt nagyon nagy ellenszélben csináltam végig, hiszen a Fidesz engem jelölt ki arra, hogy egyszerre gyengítsen, és hogy felkészítse ellenem a kampánygépezetét. A pártok, akik mögöttem voltak, nem voltak eddig sikeresek a kampányban, tehát jelölti kampány volt.

Én a kockás papíromra magamnak harminc százalékot írtam.

Szerintem ez tőlem vitt, sokat.”

Lámlám. Durcipeti nekifogott gyurcsányozni. Hogy ugyanis a Demokratikus Koalíció kevésbé kritikus a 2010 előtti politikával kapcsolatban, és Orbán Viktorra úgy tekintenek, mint aki politikai puccsot hajtott végre, és vissza kell állítani.

A Demokratikus Koalíció annyira „kevésbé kritikus”, hogy a jelenlegi elnöke, a párt alapítója 2011-ben szükségesnek látta egy új párt alapításával demonstrálni, milyen mértékben nem ért egyet a 2010. előtti politikával. A Demokratikus Koalíció annyira „kevésbé kritikus”, hogy a jelenlegi elnöke, akit elvitt a szenvedélye abba az irányba, amerre politikus nem mehet, 2006-ban beismerte, hogy hazudtak és hogy ez így nem mehet tovább. A magyar történelemben az egyetlen ember volt, aki be merte ismerni a saját hibáját, aminek következtében az „övéi” nekimentek, az „övéi”, azaz egy rakás jellemtelen ócska tróger, élükön a legjellemtelenebbel, aki ráadásul nő és aki azóta igazolta, milyen mértékig pocsolyaszilárdságú a gerince. És aminek következtében egy másik rakás gazember köztörvényes bűntettek sorozatával tett tönkre egy politikai kurzust, aminek a vezetője a tisztességet választotta. Ez volna a „kevésbé kritikus” alapja, nemdebár? Akik Orbán Viktorra úgy tekintenek, mint aki politikai puccsot hajtott végre. Ha feltételezek némi nyelvtudást a mondat megfogalmazójáról, ez azt jelenti, hogy a Demokratikus Koalíció „úgy tekint”, de ő nem.

Engedelmet kérek minden érzékeny lelkű olvasómtól, de nem látom értelmét a finomkodásnak, ez nyálas. Sőt, ez maga a hányinger. Ócska és gyáva dolog nekimenni annak, aki az adott pillanatban kevésbé veszélyesnek látszik. És ráadásul nagyon buta dolog is még mindig nem látni a fidesz szándékát: azt az embert kell támadni, akit ők a legkívánatosabb ellenfélnek tartanak, mert akkor őt fogják favorizálni az „előválasztók”, ő marad állva, őt elpusztítani már nem nagy ügy, mi volna rá ékesebb bizonyíték, mint az elmúlt két év.

Egyelőre ez nem látszik sikeresnek. Az „előválasztók” valószínűleg nem olyan hülyék, mint amilyennek nézik őket. Nagy részük nyilván sejti, hogy egy olyan tejbetök, mint amilyen a mi szeretett főpolgármesterünk, nem ellenfél a regnáló miniszterelnöknek, Dobrev Klára meg esetleg az lehet.

Ideteszem egy kis híján két éve írt jegyzetemet. Találnak benne három pontot, annak a fórumnak a neve helyén, ahová ezt akkor írtam, ahová akkor dolgoztam, és ahol ez akkor nem jelent meg. Életemben először, 77 évesen megértem, hogy amit írtam, nem jelent meg, mert a többiek nem értettek egyet velem. Ezért aztán most inkább nem írom le ennek a fórumnak a címét, nyilván így is tudják jónéhányan...

BÉKESI LÁSZLÓ: ORBÁN KORLÁTOK NÉLKÜL NYÚL BELE A KÖZÖS PÉNZBE (1.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.10.02.


„Amit látunk és hallunk, az alapvetően és meghatározóan a közelgő választások miatt történik. Most Orbán olyan gazdaságpolitikát valósít meg e téren, ami korábban sosem volt: korlátok nélkül nyúl bele a közös kasszába. Mindenkinek kínál valamit, mindenkinek ígér valamit, kerül, amibe kerül” – nyilatkozta Békesi László közgazdász, egykori pénzügyminiszter a Hírklikknek. A szakember arról is beszélt, milyen csúsztatásokkal, hazugságokkal érvel Orbán, amikor az unió vissza nem térítendő támogatásáról beszél.


Muszáj visszanyúlnunk egy korábbi beszélgetésünkhöz, amikor azt nyilatkozta, hogy semmi esély a magyar gazdaság visszapattanására. Ehhez képest, most a kormány pontosan erről beszél, ráadásul a Moody’s is felértékelt bennünket. Ön tévedett, vagy a kormány akar becsapni bennünket?

– Vélhetően mind a két állításban lehet igazság. Én valószínűleg alábecsültem annak a rendkívül felpörgetett, kereslet-vezérelt gazdaságpolitikának a hatását, amelyet most, a járvány enyhülés utáni időszakban tapasztalunk. De a válaszomban azért is bizonytalan vagyok, mert nem könnyű a számokban kiigazodni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy olyan mértékű volt tavaly a bázisban a visszaesés, hogy ahhoz képest tűnik nagyon erősnek, masszívnak a növekedés...

ELLENZÉKVÁLTÁS: 66 NYERHETŐ KÖRZETBŐL 18 LETT CSAK GYURCSÁNYÉKÉ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.10.01.


Az éjjel zárult egyéni előválasztás eredménye, hogy a 2010 előtti időszakot kiszolgáló és/vagy magasztaló „óbaloldali” – DK-s és ősszocialista – jelölteket 60:46-ra legyőzték az új politikai generációhoz tartozók. Sőt: ha az ellenzék által jövőre a Fidesszel szemben valóban nyerhetőnek tűnő egyéni választókerületeket vesszük alapul, azoknak csupán 27 százaléka lett az „óbaloldal” magját jelentő Demokratikus Koalícióé. Noha a gyurcsányi örökséget mindenestül vállaló Dobrev Klára 35 százalékkal nyert a kormányfőjelölti meccsen, a meglepetésember Márki-Zay Péteren kívül minden induló vesztese valamelyest annak a mérkőzésnek. Elemzés.


Az előválasztás hajrájában sajátos szempontot választottunk az indulók mezőnyének áttekintéséhez. Azt vizsgáltuk: van-e esély az ellenzékváltásra, tehát érdemben más-e ez az új jelölti gárda, mint a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-kormánycsapat. Vagy az egész szavazási műsor csak azt szolgálja, hogy Gyurcsány Ferenc klubja meg a régi szocialista pártfunkcionáriusok átmentsék magukat a jövőbe? Másképpen: vissza lehet-e szorítani az őszödi múlttal, illetve számos korrupciós történettel terhelt „óbaloldalt” a most zajló előválasztáson, ahogy a Momentum, a Jobbik, az LMP, Márki-Zay Péter és talán Karácsony Gergely is szeretné hinni?

Azzal, hogy megszületett az előválasztási végeredmény, végre a fenti kérdésekre is lehet érzelemmentes, számokra alapozott válaszokat adni. Ahogy az alábbi összeállításban látható, először öt csoportra osztottuk a 106 választókerületet. Az első kategóriába azt a 15 egyéni körzetet soroltuk, ahol 2022-ben papírforma szerint mindenképp győznie „kell” az ellenzéknek, hiszen négy évvel korábban is nyert. A második pontban az a 23 térség szerepel, ahol jövő tavasszal sikerben reménykedhet az egyesült ellenzék, mert 2018-ban 45 százalék alatti eredménnyel lett első a Fidesz-jelölt. Harmadikként azt a 21 helyet gyűjtöttük csokorba, ahol matematikai esélye biztosan van a „Stop Orbán!”-koalíciónak, hisz’ a kormánypárti induló legutóbb „csak” 45 és 50 százalék közötti teljesítménnyel győzött. Negyedikként azt a 20 zónát azonosítottuk, ahol nem tűnik esélyesnek az ellenzék, mert 2018-ban a fideszes aspiráns viszonylag simán, 50 és 53 százalék közötti voksmennyiséggel nyert. Az ötödik, s egyben a legnagyobb csoportunk 27 helyszínt tartalmaz; azokat, amelyekben csodaszámba menne a jövő tavaszi ellenzéki győzelem, hiszen 2018-ban a Fidesz-jelölt 53 százaléknál is több szavazatot gyűjtött...

DEMOKRATIKUS AGRÁRORSZÁG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.02.


Semjén Zsolt visszatért a gyökerekhez. Fölidéződött benne a tudományos szocializmus névre hallgató diszciplina, ami arra szolgált Kádárnál, hogy az elvtársak hitét tudományosan megalapozza. Legalább annyira, hogy, mint emlékezhetünk néhai Lékai bíborosunkra, aki szerint a papi szemináriumban az ő hitét alapozták meg szintén tudományosan, amiből az fakad, illetve mutatkozik, hogyha az ember ideológiák vagy hitek mentén szervezi meg az életét és a gondolkodását, akkor lököttnek tűnik. Ha pedig hitek és ideológiák irányítanak egy országot, az nem lehet demokratikus, ahogyan agrárország sem.

Kies hazánkról beszélek, és Semjénről meg Szijjártóról, akik szíttak valami lassú mérget tegnap. Az egyik szerint (Szijjártó) Európa legdemokratikusabb vezetője a gazdája, eszerint tehát országunk a demokrácia öblös fazoka, benne minden demokratikus jókkal, és ezen a ponton reméljük, Szijjártónak nem cserepes a szája, mert még fölreped, ha elröhögi magát. A másik opció szerint viszont mindezt komolyan is gondolja, akkor azonban a bajok nagyobbak, mint gondolhattuk volna. Elég csak a dróton rángatott bátor százharminchármakra gondolni, parlamentünk eszement urára és a választások különös történéseire.

Mindenről köteteket lehetne írni, és minden kötet végén bebizonyosodna, hogy ez az ország nem a legdemokratikusabb országok legdemokratikusabbja, hanem valami egészen más. Erre még visszatérünk, de vonjuk be a sztoriba Semjént is, aki vadászszenvedélyét igazolandó már nem tudja, mit találjon ki, és kinevezte kies hazánkat agrárországnak, mint egy negyven évvel ezelőtti pártszemináriumon. Igaz, már akkor is az volt a tudományos meghatározás, hogy Magyarország agrár-ipari ország, ezzel büszkélkedett az MSZMP, mint annak bizonyítéka, hogy felszámolta Horthy feudalizmusát.

Akkor ezek szerint visszatértünk ugyanoda. Vezérlő eszméinkben mindenképp, elég csak ránézni a Kossuth térre vagy a bocskaiban bokát csattogtató új elitre, és máris érezzük a dohszagot. Node, hogy parasztságunk még mindig bő gatyában és nagy bajusszal, meztélláb megy kaszálni a rétre, az nem egészen biztos, mint ahogyan az is kérdéses, hogy van-e még egyáltalán magyar mezőgazdaság. Földesurak igen, zsellérek is, kastélyok is, de, hogy az uradalmakban mi folyik, azt senki nem tudja. Annyi biztos, hogy Túró Rudit vetnek és aratnak, viszont Semjén fejében erdő, rét, puska és kasza összefolyik, így válik kies hazánk agrárországgá...

DOBREV NAGYOT MENT, MÁRKI-ZAY A MÁSODIK FORDULÓBAN | ELŐVÁLASZTÁSI EREDMÉNYÉRTÉKELŐ

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.01.



Ki nyert és ki veszített az előválasztások első fordulóján? Melyik ellenzéki pártnak lesz a legtöbb jelöltje tavasszal? Milyen választói koalíciók állnak az egyes miniszterelnök-jelöltek mögött? Milyen stratégiával készül a második fordulóba jutott Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter? Van még politikai jövője Fekete-Győr Andrásnak? Megannyi kérdés, amely a vártnál magasabb részvétel mellett zajló előválasztási forduló után felmerül, eredményértékelő műsorunkban mindenre választ adunk! Az adás részei:
0:00 - Visszaszámláló 3:41 - László Róbert, választási szakértő és Szabó Andrea politológus elemzik az eredményeket 33:54 - Ruff Bálint, politikai tanácsadó az öt miniszterelnök-jelölt teljesítményéről 47:51 - Interjú Karácsony Gergely főpolgármesterrel, az MSZP-P-LMP miniszterelnök-jelöltjével 1:16:37 - Ruff Bálint, politikai tanácsadó az egyéni választókerületi eredményekről 1:32:31 - Interjú Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével 1:45:11 - Interjú Márki-Zay Péterrel, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltjével, Hódmezővásárhely polgármesterével