Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.09.26.
A voksolás előtti napokban ezzel szemben már úgy tűnt, hogy a CDU/CSU tizenhat év után elveszítheti a hatalmat. A pártszövetség népszerűségét márciusban először a Covid-járvány tavaszi hulláma tépázta meg, és kancellárjelöltjük áprilisi megválasztása tovább rontott a számaikon. Bár a jelölt, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök igyekezett az új Angela Merkelként pozícionálni magát, a jelek szerint nem mozgatta meg a választók fantáziáját.
A nagy zuhanást azonban nem ez, hanem a júliusi, közel kétszáz halálos áldozatot követelő áradások hozták, ezt követően a CDU/CSU számai történelmi mélypontra estek. A konzervatívok így az enyhe szeptemberi javulás után is csupán 21–22 százalékon állnak a voksolás előtti utolsó közvélemény-kutatások átlaga szerint.
Eközben az SPD támogatottsága nagyot nőtt, a párt a voksok 25–26 százalékára számíthat vasárnap, azaz cikkünk megjelenésének napján. A helycserét részben Olaf Scholz kancellárjelölthöz kötik a kommentárok. A nagykoalíció pénzügyminiszteréhez ugyan számos botrány kötődik – a rendőrség a kampány alatt razziát is tartott a pénzügyminisztériumban –, és karizmatikusnak sem különösebben mondható, ám kitűnően hozza a sótlan, de nyugalmat és megbízhatóságot sugárzó politikus képét, ami a jelek szerint nyerő stratégia Németországban.
Mindazonáltal az SPD támogatottsága így is mérsékelt maradt, és az esetleges szociáldemokrata győzelem aránya szorosnak ígérkezik. Emiatt a kormányalakítás nem lesz egyszerű, és a potenciális koalíciók sokasága miatt akár hónapokba is telhet, mire kikristályosodik, milyen összetételű kormány áll majd fel, és ennek fényében merre indul el a német politika. Az erővonalak alapján mindenesetre jó esély van egy balos fordulatra, amely az európai és a magyar politikára is hatással lehet. Ám pillanatnyilag még az is hasonlóan valószínű, hogy egy tágabb koalíció alakul, amely a gyakorlatban nem hoz jelentősebb változást...
