az MSZP politikusa videóban jelentette be, hogy nem kíván részt venni a sokak által várt hétfő esti képviselőjelölti vitán Hadházy Ákossal a Partizánon, és azt is megindokolta miért:
„Tudom, hogy egy politikusnak sok mindent el kell tűrnie, sok mindent el kell viselnie. Nem csak a politikai ellenfeleinek az aljas, lejárató gyűlöletkampányát, de sajnos sok esetben egyes médiumok részrehajló, közvéleményt félretájékoztató megnyilvánulásait is. De mindent azért nem, most betelt a pohár. Gulyás Márton a Partizánban Karácsony Gergellyel folytatott interjúja során olyan kérdésekbe csomagolt vádakat fogalmazott meg személyemmel kapcsolatban, amelyekért a mai napon, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt feljelentettem. Így a mai napon a stúdióban nem, viszont valamikor a bíróságon fogunk majd találkozni” - mondta Tóth Csaba.
A videóban azt is kifejtette, hogy fontosnak tartja a képviselőjelölti vitákat, ezért is hívta meg augusztus 25-én Hadházy Ákost a Zugló TV-be, de eddig a meghívásra nem kapott érdemi választ, viszont ennek ellenére 17-én várja a stúdióban...
Na most, a pártvezetés és az aranycsapat, de főként a pártvezetés és Puskás Ferenc között nem zajlott küzdelem. A másik állítás pedig csak akkor állja meg a helyét, ha 1938-ban is a kommunista propaganda miatt volt oly szomorú Magyarország a világbajnoki döntő elvesztése után.
Ennyit elöljáróban.
Hogy ezt a tárlatot Schmidt rendezi nekünk, sőt a nevünkben, az érdemel néhány szót. A terrorházi asszony, aki olyan történész, hogy azt is vitatja, melyek voltak a második világháború győztes hatalmai, azaz legalábbis sajátos nézetei vannak, nemrégiben azt írta: „Mintegy hetven év kiszárítás után pótolta az orbáni sportpolitika a sport alapvető tárgyi hiányosságait, javította a sportolók edzési, felkészülési feltételeit, a sportban dolgozók munkakörülményeit, jövedelmi lehetőségeit. Megújította szervezeteiket, ha kellett, új struktúrákat, működési modelleket kezdeményezett. Újra trendivé tette a sportot, a sportolást, a testedzést, aminek egészségmegőrző és támogató szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni.” Egyúttal leszögezte: „A magyar focit 1956 után politikai akarattal a margóra szorította a Kádár-rendszer.” Majd: „Csányi Sándor korszerűsítette és átláthatóvá tette a szervezet működését. (Mármint az MLSZ-ét. – A szerk.) Felszámolta a régi összefonódásokat, kiolvasztotta az évtizedek alatt aszpikba fagyott struktúrákat, és teljesítményre szorította a labdarúgás összes szereplőjét. Évek fáradságos munkáját fordította és fordítja arra, hogy a támogatások hasznosulását biztosító keretrendszer egyre jobban működjön, és az eredménycentrikus gondolkodás a magyar futball alapelvévé váljon.”
Ha ezt egy egyszerű szurkoló jegyezné, azt mondanám, megőrült. De itt tudatos hamisításról vagy végzetes tájékozatlanságról van szó. Ami a kádári margóra szorítást illeti, 1957 és 1981 között – a színészek–újságírók rangadókat nem számolva – 69 alkalommal volt legalább 60 000 néző a Népstadionban. Az első osztály átlagnézőszáma 1964-ben 16 129-re rúgott, legutóbb az NB I. öt meccsén 12 206 mindenre elszánt szurkolót jegyeztek összesen. A válogatott Eb-bronzérmet nyert 1964-ben, a kontinens legjobb négy csapata közé jutott 1972-ben. A világbajnokságon 1962-ben és 1966-ban a legjobb nyolc közé került, hatvanhatban felülmúlta a vb-n tizenkét éve veretlen brazilokat. Az olimpiai válogatott győzött az 1964-es és az 1968-as, második lett az 1972-es ötkarikás játékokon. A Vasas 1958-ban, a Győri ETO 1965-ben, az Újpest 1974-ben BEK-elődöntőt vívott. Az MTK 1964-ben KEK-döntőt játszott, az FTC 1965-ben VVK-t nyert, 1975-ben KEK-döntőt játszott, 1985-ben a Videoton UEFA-kupa-döntőbe jutott.
A „kiszárítás” még régebbi, Schmidt számítása szerint immár hét évtizedes, azaz elő lehet még jönni az 1952-es tizenhat aranyéremmel, valamint az azon az olimpián megszerzett labdarúgó-elsőséggel – attól aranycsapat az aranycsapat, különben csak ezüstcsapat lenne –, valamint például a tokiói meg a mexikóvárosi tíz-tíz ötkarikás diadallal, amelyek fényét nyilván elhomályosítja, hogy akkor még nem volt trendi a sport, csak olyan pimf példaképek akadtak, mint Bene Ferenc, Dömötör Zoltán, Kozma „Pici”, Kulcsár Győző, Németh Angéla, Rejtő Ildikó, Török Ferenc vagy Zsivótzky Gyula.
S akkor most Csányi eredménycentrikus gondolkodásáról. A helyzet az, hogy az állami százmilliárdokkal megzsírozott felcsúti „akadémia” és fehérvári futballfellegvár a most létrehozott Európa Konferencia Liga selejtezőjéből, a kontinens létező leghátsó traktusából a nyári előszezonban nyomtalanul eltűnt. Az Újpesttel együtt. De a lilák nem kapnak állami százmilliárdokat, mert tulajdonosuk belga, és Brüsszel, mint tudjuk, maga az undor, ráadásul a Megyeri útiaknak ellenfelük is volt, az FC Basel. Ezzel szemben a felcsúti P(oty)AFC meg a Fehérvár a Rigas Futbola Skola, illetve az Ararát Jereván ellen szíveskedett kiesni. A struktúra szerencsére nem fagyott aszpikba...
Mondom, megáll az ész...
AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Magyarországon volt a Fox TV sztárja, Tucker Carlson és Rod Dreher, az egyik legismertebb amerikai konzervatív véleményvezér. Harmadjára érkezett a pápa. Mindhárman kivívták a világ figyelmét és a sajtó érdeklődését. A pápa látogatásának azonban korántsem az az üzenete, mint az előtte érkezőknek – írja az American magazin (az American Enterprise Institute agytröszt folyóirata), ami úgy fogalmazott, a pápa nem ünnepelni jött az orbáni szlogent: ’Magyarország az első’.
Ferenc pápa arra kérte Orbán Viktort, hogy nyújtsa ki kezét mindenki felé, legyen véleménye megalapozott, nyitott, gyökerezzen a valóságban és legyen tapintatos mindenkivel. Illetve beszélt a gyűlöletről és az erőszakról is – foglalta össze a pápa 7 órás budapesti vizitjét a Washington Post, ami egy videót is beékelt az írásba, amely Orbán, Áder és Semjén pápával folytatott 40 perces beszélgetésén készült. Megjegyzi, hogy a kormányfő és a pápa közti politikai nézetkülönbségek miatt nem véletlenül nem közvetítették élőben a találkozót, ami zárt ajtók mögött zajlott.
A pápa beszédében tapintatosan, és vallásos terminológiával, de elég világosan értésre juttatta, hogy nem ért egyet a magyar kormányfő menekültellenes politikájával. Úgy értékelte a WaPo, hogy a pápa részéről csak elkerülhetetlen protokoll volt a hivatalos látogatás. Viszont nagyon körültekintően szervezte meg a magyar fél, és fölöttébb furcsa elemeket tartalmazott. Még a vatikáni kamera is ki lett kapcsolva a megbeszélés idejére.
Később a Vatikán nagy általánosságokat mondott: a szívélyes találkozón a magyar egyházak, a környezetvédelem, és a család védelme voltak a fő témák. Azaz a migrációt nem hozták szóba, pedig a katolikus egyházfő erkölcsi parancsnak tekinti a menekültek befogadását. Emlékezhetünk, hogy 2016-ban Görögországba látogatott, a menekültválság kellős közepén és 12 szíriai menekültet ültetett fel hazafelé a saját gépére.
A cikk szerint a pápa ezen álláspontja nem aratott osztatlan sikert, ellenben Orbán migrációs politikája egyre több követőre talált. Kitér arra is, hogy a több tízezres tömegben a szervezők nem követelték meg a távolságtartást, és maszkot sem viseltek az emberek. A pandémia idején ez a pápa második külföldi nagy vizitje, márciusban négy napot Irakban töltött.
A gépen vele utazó újságírók szerint az utazás során a pápa kifejezetten jó hangulatban volt, de látszott, gyűjti erejét a nap hátralévő részéhez. Elnézést kért amiatt is, hogy ülve beszélt, s megjegyezte, már nem vagyok 15 éves.
A BBC a vallási vezetőkkel folytatott beszélgetést emeli ki, abból is azt a megjegyzést, miszerint az antiszemitizmus továbbra is lappang Európában. Ferenc pápa figyelmeztetett, hogy ez egy olyan gyutacs, amit nem szabad meggyújtani. A BBC idézi a főváros által kihelyezett, a pápai álláspont mellett hitet tevő óriásplakátok szövegét is.
A kínai központi hírügynökség is a mindenki felé nyújtsd a kezed üzenetet emelte ki a pápai beszédből, viszont a két közéleti személyiség közti éles ellentétet elemezve megjegyzi, hogy Orbán hívei és médiája élesen bírálta a katolikus egyházfőt.
Az Al Jazeera kiemeli: Ferenc pápa a migrációellenes Orbán Viktorral egy kurta vizit erejéig találkozott, amely során sokkal nagyobb nyitottságra kérte a magyar kormányfőt.
A szélsőséges jobboldali sajtóorgánumként ismert Breibart News Orbán szavaival emlékezett a szeptember 11-i terrortámadásra, és a megemlékezés alkalmával egy sajátos értékelést adott. Hisz a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy terrortámadás bebizonyította, hogy a keresztény civilizáció békéjéért és biztonságáért nap mint nap meg kell küzdenünk.
A Breibart szerint Orbán a világ egyik leghatékonyabb határvédelmi rendszerét építette ki, hogy ezzel megakadályozza a 2015-ös európai migrációs válság nyomán lehetséges a terrort. Bírálta a Breibart Boris Johnsont, aki a megemlékezés alkalmával kiadott közleményében meg sem említette a keresztény civilizációt, bezzeg Orbán, ehelyett a szabad emberek szabad akaratának megtöréséről írt, ami szerinte az Al-Kaida célja volt.
A Budapest-Prága gyorsvasút építése lesz az egyik fontos témája Orbán Viktor prágai látogatásán szeptember végén, amikor kollégájával, Andrej Babissal találkozik – írja a Kafkadesk helyi portál. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a találkozóra pár nappal a választások előtt kerül sor, amikor a tét Babis folytatja-e vagy sem. Emlékeztet arra, hogy Orbán 2020-as, legutolsó prágai vizitje során tüntető tömegek fogadták nem kis botrány kíséretében, akkor éppen az SZFE és a színházak függetlenségének felszámolása váltotta ki a felháborodást.
