EGY ÚJABB ÉV AZ ELBUTULÁSNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.08.29.

Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter miközben átadta a Klebelsberg Központ intézményvezetői megbízásait szombaton Budapesten, ejtett egy-két szót arról, milyen is a mai magyar oktatás. Szerinte oktatási rendszerünk egyediségét az adja, hogy kiválóan ötvözi a modern tudományos ismeretek alkalmazását és a hagyományos, nevelésközpontú, értékelvű magyar pedagógiai gyakorlatot. Azért sikeres, mert egyesíti magában az ősi magyar hagyományokat, az európai klasszikus és keresztény értékeket, valamint a legmodernebb kor ismeretanyagát.

Aha. Mint az augusztus 20-i gurulós turulos és (be)gurulós, a Szent István szoknyája alatt autóval hajtott pléhszobor, vagy épp a pogány őseinket – akikről egyébként azon kívül, hogy voltak, az égvilágon semmit nem tudunk – imitálós felvonulás.

Kásler ezután felmondta a miniszterelnök által kiadott és elvárt kötelező leckét az iskolaszervező királyoktól Klebelsberg Kunóig. Megpendítette: „odáig jutottunk az elmúlt évtizedekben (...), hogy a magyarság ismét Közép-Európa legnépesebb nemzete, amely fokozatosan kiterjeszti szuverenitását”. (Azért nem ártott volna legalább utánanézni, mert még a KSH szerint is mi mindössze 9 730 772-en vagyunk 2021-ben. És a többiek?) Természetesen a kormányzati oldaltól elvártaknak megfelelően, eljutott egészen addig, hogy mára „morális, etikai interregnum”, demográfiai és identitásválság alakult ki Európa nyugati felében és az euroatlanti világban, hogy végül kikössön ott: „ebben a helyzetben a magyarság megmaradásának is az értékek, a hagyományok megőrzése a feltétele. Arra kell törekedni, hogy a diákjainknak ezt a jellegzetes magyar életszemléletet adjuk át, hogy értékes tagjaivá váljanak a magyar nemzetnek és az egész emberiségnek.” Rendben van, Kásler fiam, leülhetsz, ötös...

ITT OLVASHATÓ

MESTERTERV PEDIG VAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2021.08.27.

...Az első Orbán-kormány idején még nem kristályosodott ki a fejében, hogyan kell felhasználnia az oktatást arra, amire az élet minden mozzanatát használja: hatalma megerősítésére. Ezért elkövette azt a hibát, hogy egy szakértő politikusra bízta a területet, aki megpróbálta úgy alakítani a közoktatást, hogy az inkább növelje, mint csökkentse az ifjabb generációk tudását és versenyképességét. Pokorni Zoltán egyik napról a másikra megtagadta ugyan mindazt, amit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szóvivőjeként vallott, de nem tudott teljesen kilépni önmagából, és bizonyos liberális morzsák kiirthatatlanul megmaradtak benne. Továbbra is fontosnak tartotta az esélyegyenlőséget, az oktatás minőségét, a tudás gyarapítását és a pedagógia módszertani megújulását.

Orbán második kormánya idején kijavította ezt a hibát, és a frakcióban lézengő egyetlen szakértőt, aki a parlamentben rendre „nem”-mel szavazott Hoffmann Rózsa oktatáspolitikai elképzeléseire, már lesöpörte a pályáról. Addigra kialakult a koncepciója: tudatlan, tájékozódni képtelen, kiszolgáltatott alattvalók tömegére van szüksége. Mivel ő maga nem volt tisztában azzal, hogy milyen aprómunkával lehet ezt a célt elérni, és pártjában sem volt meg az ehhez szükséges „szaktudás”, az oktatást kiadta gebinbe a Kereszténydemokrata Néppártnak. A keresztény oktatáspolitikusok pedig jól teljesítettek. Megteremtették az egyentantervet, az egyentankönyvet, fölépítették az egyenirányítási rendszert, amennyi iskolát csak lehetett, átjátszottak az egyházaknak, a többit pedig államosították. Minderre azért volt szükség, mert csak így biztosítható, hogy az ország iskoláiban csak annyit tanítsanak, és csak azt, amennyit és amit ők jónak látnak...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

DE MI LESZ AZ AFGANISZTÁNBÓL MENEKÜLŐKKEL?

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2021.08.29.

Hetek teltek el a Talibán villámháborús jellegű afganisztáni győzelme óta, és hetek óta figyeljük a súlyosabbnál súlyosabb képsorokat a kabuli repülőtérről menekülni igyekvő afgán lakosokról. Bár a tálibok részben igyekeztek a korábbinál jobb képet festeni magukról, a visszafogott fundamentalizmusról közvetített kép mögül egyre-másra sejlenek fel a totalitárius diktatúrák jellemző vonásai. Mi lesz azokkal, akik hazájuk elhagyására kényszerülnek közvetlen fenyegetettség, vagy egyéb kényszerek miatt? Milyen útvonalakon próbálkozhatnak kijutni a menekültek, és milyen fogadtatásra számíthatnak?

Az afganisztáni menekültek kálváriája egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza. A sikertelen sztálinista kísérletet követő szovjet megszállás, majd a kibontakozó szovjet-afgán háború (1979-1989) akkora menekülthullámot indított el, hogy a ‘70-es ‘80-as években afgánok adták messze a legnagyobb menekült populációt az egész világon.

A szovjet kivonulás, és így a háború vége átmenetileg nagy arányú visszatelepülést hozott, ám 1992-ben ismét háborús helyzet állt elő: a tálib mudzsahidek és a kormány háborúja (1992-1996), majd a Talibán hatalomátvétele újfent menekültválságot idézett elő. Így az amerikai inváziót megelőző évben, 2000-ben már mintegy 6 millió afgán menekült élt a szomszédos Pakisztánban és Iránban.

Az Egyesült Államok által vezetett NATO-beavatkozás és a tálibok elűzése után mérséklődött csak a helyzet annyira, hogy 2002-ben az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége (United Nations Refugee Agency – UNCHR) elindíthatta önkéntes visszatelepülési programját. A program során közel húsz év alatt mintegy 5,3 millió afgán állampolgár térhetett vissza hazájába, de a folyamatos félháborús helyzet, a gyenge és korrupt központi kormányzat stabilizálási nehézségei újabb és újabb menekülthullámokat indítottak. A legismertebb talán ezek közül a 2015 nyári menekültválság, amelynek során az Európába érkező szír menekültek mellett jelentős számban képviseltették magukat az afgánok is...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT FONTOS A TÉNYFELTÁRÓ ÚJSÁGÍRÁS? CIVIL SZERVEZETEK AZ ÁTLÁTSZÓ ELMÚLT TÍZ ÉVÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ10
2021.08.27.

Idén 10 éves az Átlátszó, és a jubileum alkalmából megkérdeztünk néhány magyarországi civil szervezetet, hogy szerintük mik voltak az Átlátszó legfontosabb, legemlékezetesebb sztorijai és ügyei az elmúlt évtizedben...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN SZEMÉLYI KULTUSZÁNAK SEMMI NEM ÉR A NYOMÁBA

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2021.08.29.

Újra vége lett egy hétnek, és ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy jelentkezünk a Telex lájkbajnokságának aktuális fordulójával. Politikusaink közösségi médiás jelenlétének, aktivitásának és népszerűségének elemzése most is bőven szolgál tanulságokkal és rejtélyekkel egyaránt.

Ki gondolta volna, hogy augusztus 20 jobban megérinti a magyar néplelket (illetve annak facebookos kivetülését), mint a nőnap, anyák napja, vagy a történelmi ünnepeknél maradva, március 15? A huszadikai tűzijáték és parádé köré épített elsöprő kormányzati kampány aztán megtette a hatását, ahogy mindjárt látni fogjuk a számokon. Az ünnep újra megmutatta azt is, mennyire drámaian különböző, alternatív valóságokban él az ország két fele. Az egyik buborékban áhítat, a meghatottság könnyei, magasztos érzelmek, finoman ráhangolva a kormánypropaganda kedvenc üzeneteire. A nap ikonikus képe a tűzijáték egyik pillanata a Duna fölé vetített kereszttel, teliholddal-Parlamenttel, ami a fideszes kommentárok szerint akkora szimbolikus üzenet volt Brüsszelnek, hogy a fal adja a másikat. A túloldalon szörnyülködés és röhögés a felvonulás díszletein, szomorkodás azon, hogy milliárdos-rongyrázós ünneplés helyett a 30 ezer covid-halottat kellene gyászolni. A nap ikonikus képe a metálturult vontató félmeztelen férfiaké, a kommentárokban ízlés szerint gúnyos pride-os áthallásokkal, vagy célzásokkal a 30-as évek náci felvonulásaira...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

RASKÓ GYÖRGY: A FALU NÉPE NEM DEMOKRÁCIÁRA VÁGYIK (2.)

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.08.29.

Előző rész:

Raskó György: az emberek alávetettségben szeretnek élni (1.)Raskó György: az emberek alávetettségben szeretnek élni (1.)

„Orbán idejekorán felfedezte, hogy ez az átmenet teljes kudarc, hogy a demokrácia alkalmazásának nincsenek meg a feltételei az emberi agyakban, ezért elkezdte felülről szervezni a társadalmat. Kihirdette az ideológiát, meghatározta, miként kell felépülnie a társadalmi-gazdasági rendnek – ez a NER maga. Egy ilyen szisztémától egy normál gondolkodású embernek borsódzik a háta, de a kisembereket nem zavarja” – így nyilatkozott Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány államtitkára a Hírklikknek.

– Ott hagytuk abba a beszélgetésünket, hogy a volt szocialista országok többségében a társadalom nincs felkészülve a demokráciára. A különbség legfeljebb az, hogy ott nincs egy olyan erős kezű vezető, mint Orbán Viktor…

– Igen, így van. És ő idejekorán felfedezte, hogy ez az átmenet teljes kudarc, hogy a demokrácia alkalmazásának nincsenek meg a feltételei az emberi agyakban, ezért elkezdte felülről szervezni a társadalmat. Kihirdette az ideológiát, meghatározta, miként kell felépülnie a társadalmi-gazdasági rendnek – ez a NER maga. Egy ilyen szisztémától egy normál gondolkodású embernek borsódzik a háta, de a kisembereket nem zavarja. Hiszen ők már a szocialista rendszerben hozzászoktak, hogy a közösből, ügyeskedéssel nyugodtan el lehet venni valamennyit: a tsz almáját, vagy a szerszámokat, netán a tsz eszközét az otthoni szántáshoz, vitték haza a takarmányt… Ez történt ebben az országban, és most csak a vidéki példákat mondtam. Én csinálom kicsiben, amit mások nagyban, és kölcsönösen békén hagyjuk egymást. Ez a mostani rendszer is így működik; megengedi, hogy kicsiben te is ügyes légy, lopj okosban… Ezekből az emberekből sosem lesz az a polgár, akinek kitalálták a képviseleti demokráciát. Talán a gyerekei, unokái, de inkább az unokái. A mi korosztályunk tehetséges gyerekei sorban leléceltek Magyarországról. Hatalmas veszteség érte ezáltal Magyarországot. Alkotó emberek hagytak itt bennünket, olyanok, akik idegen környezetben is képesek voltak megteremteni a jövőjüket...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: EURÓPÁNAK KEMÉNYEN AZ ASZTALRA KELL CSAPNIA - A KÉNYSZER HATHAT, FŐLEG HA MEGFELELŐ ANYAGI ESZKÖZÖKKEL PÁROSUL.

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.29.

IPG

Európának keményen az asztalra kell csapnia a jogállam és demokrácia érdekében. Ezt hangsúlyozta a német szociáldemokrata Friedrich Ebert Alapítvány Nemzetközi Politika és Társadalom (IPG) c. folyóiratában megjelent interjúban Armin von Bogdandy, a Max Planck Intézet európajogi szakértője, a Majna-Frankfurti Egyetem professzora.

Mint mondta, Lengyelországgal azért vív az EU ennyire heves csatát az igazságszolgáltatás reformja ügyében, mert ha akár csupán egyetlen tagállamban is meginog a demokratikus rend, akkor oda a szervezet önértelmezése, mármint hogy liberális demokráciák közössége. Azon felül az unió mindenütt megköveteli a jogállami normák minimumát. Pontosan erre hivatkoznak azok, akik a magyaroknál és a lengyeleknél az utcára vonulnak a fennálló hatalom ellen. Végül pedig ha valahol nem lehet biztosra venni a bíróságok független működését, akkor meginog az egész együttműködés a szervezeten belül.

Úgy hogy lépni kell, de senki se bízzon rövid távú sikerekben. Hiszen Magyarországon és Lengyelországban láthatóan még nem fejeződött be a rendszerváltáskor kezdődött demokratikus átalakulás. Ha már túl lesz rajta a két ország, akkor Orbán és Kaczynski nem hat majd ennyire fenyegetően. Ennek érdekében azonban nem elegendő a külső nyomás. A társadalom többségének pártolnia kell a változást. De azért Varsó meghajolt az EU akarata előtt a Fegyelmi Kamara ügyében. Azaz a kényszer hathat, főleg ha megfelelő anyagi eszközökkel párosul.

Azt azonban a szakértő hibának tartja, ha a Nyugat a maga szintjén kér számon bizonyos értékeket a keleti tagoktól. Hiszen Németország is csupán több évtized alatt jutott el pl. a széles körű meleg jogokig. Abban azonban nem lehet vita, hogy a liberális demokrácia az alap, vagyis hogy az ellenzéknek legyen esélye leváltani az urnáknál a kormányt. További követelmény a működő jogállam, ahol az intézmények a törvények alapján és nem parancsra járnak el.

Ezzel együtt elképzelhető, hogy a magyar és a lengyel vezetés érvényesíteni tudja a saját vonalát, hiszen pl. a menedékpolitikában nagyjából már az a modell, amit Orbán 2015-ben meghirdetett. Mindkét országnak igen ügyes politikusai vannak és akadnak követőik másutt is, mint Le Pen és Salvini. Vagyis nem kizárt, hogy egy nap az kerül többségbe Európában, amit ők képviselnek. De az is belefér, hogy az EU behúzza a vészféket és kirakja Budapest, illetve Varsó szűrét. Jogilag meg lehet találni a módját.

De ettől még lehet a franciáknál Le Pen a következő elnök és Meloni, illetve Salvini alkothat kormányt Olaszországban. Kellemetlen fejlemények zajlanak a szlovénoknál, bolgároknál és románoknál is. Ugyanakkor az osztrák Alkotmánybíróság igazolja, hogy egy ilyen testület okos döntésekkel képes stabilizálni a helyzetet.

The Times

Európa bezárkózik, nehogy bejussanak az afgán menekültek, akiknek jó négyezer kilométert kell megtenniük javarészt úttalan hegyi utakon, hogy eljussanak a földrészre. Legutóbb a lengyelek jelentették be, hogy kerítést emelnek a belorusz határon, nehogy Lukasenko újabb migránsokat tudjon hozzájuk átterelni. A modellt az élesen bevándorlás ellenes Orbán Viktor szolgáltatja.

De ácsolják már az akadályokat a törököknél, görögöknél és litvánoknál is. Mindenütt szögesdrótot húznak ki. A cikk szerzője szemtanúként számol be az eseményekről, annál is inkább, mert az Evrosz határfolyó mellett görög katonák letartóztatták, mondván, hogy tiltott övezetben járt, noha erre semmilyen tábla nem figyelmeztette. Bíróság elé állították, a per még zajlik.

Törökország a kerítést megtoldotta távirányítású géppuskákkal és mozgásérzékelő kamerákkal a szír határ szinte teljes hosszában. A Birmighami Egyetem egyik tanára azt mondja, hogy egyes kormányok úgy állítják be, mintha a menekültek terroristák volnának. Ám a falak soha nem jók semmire, ugyanakkor nagyon is alkalmasak kiszolgálni a politika céljait. Hatásuk hosszú távon azonban csupán annyi, hogy új migrációs utak létesülnek és megerősödik a csempész hálózat.

A görög hatóságok megtiltották a határ mentén élőknek, hogy segítsenek az érkező embereknek. A tengeren pedig az őrjáratok visszafordítják a Törökországból érkező, menekültekkel teli csónakokat. De a bizonyítékok szerint az is előfordul, hogy irányíthatatlan tutajokra rakják mindazokat, akik már bejutottak az országba.

A következmény az, hogy kétszer annyian próbálkoznak a szárazföldön, mint vízen át. Ám augusztus elejéig a két évvel ezelőtti 74 ezerről 5 ezerre esett vissza azoknak a száma, akik görög földre tudtak lépni.

Die Welt

Az osztrák kancellár megerősítette, hogy igen erősen korlátozni kívánja a bevándorlást. Arra hivatkozott, hogy a demokrácia számára alapvető, kik élnek az országban és miben hisznek. Kurz, akit a Néppárt kongresszusán 99,4 %-os többséggel újjáválasztottak az ÖVP elnökeként, kifejtette: az országért érzett felelősség azt diktálja, hogy csak annyi embert fogadjanak be, amennyi képes integrálódni. Az újság emlékeztet arra, hogy a politikus a minap közölte: senkinek sem szabad menedéket adni, aki a szárazföldön át érkezik.

A sankt pölteni kongresszuson a kormányfő beszélt arról is, hogy szerinte az ellenzék agresszív politikája folytán zajlik ellene vizsgálat, mármint hogy nem tett-e hamis vallomás a néppárti korrupció gyanúja kapcsán létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságban. Bevallotta: a nyomás hatására már eljutott oda, hogy bedobja a törülközőt, de a végén az ügy csak megacélozta az ellenállását. A felmérések azt mutatják különben, hogy a közvélemény 35 %-a a konzervatívokat támogatja, a szociáldemokraták és a szélsőséges szabadságpártiak 20-20 %-ot tudnak felmutatni. A koalíció kisebbik erejét alkotó zöldek jelenleg 12 %-on állnak.

Der Standard

A radikális iszlám hallatlan gondokat tud okozni a Nyugatnak, arra azonban nem képes, hogy lerohanja vagy legyőzze. Erre figyelmeztet az osztrák sajtó egyik legkitűnőbb szemleírója, Hans Rauscher, miután mint írja, Afganisztánban egy sötét alakokból álló szakállas banda a 7. század ideológiájára támaszkodva súlyos vereséget mért a fejlett világ vezető hatalmára és megalázta azt.

Hogy mi lesz ezek után, annak megítélésre az elemző visszanyúl a történelemhez. Az iszlám az évszázadok során kétszer próbálkozott nagyszabású hódítással Európában: egyszer a 8. század elején, akkor az arabok Nyugat-Franciaországig jutottak. Majd jöttek a törökök, akik a 15. században kétszer is sikertelenül igyekeztek bevenni Bécset, de a visszaszorításuk sokáig tartott. Görögország csupán 1929-ben szabadult fel.

Az erős hit, amely párosul a hajlandósággal szörnyű cselekedetek elkövetésére, segített most kiűzni az USÁ-t Afganisztánból. A még brutálisabb Iszlám Állam és fiókszervezetei épp elég terrorakciót hajthatnak még végre, de arra nem alkalmasak, hogy erős iszlám birodalmat hozzanak létre, vagy mint ahogy arra sem, hogy így vagy úgy, de elkormányozzák az afgánokat.

Egyedül csak az képzelhető el, hogy a Nyugat saját magát győzi le, ha feladja vagy korlátozza az elveit: a liberális demokráciát, a jogállamot, a sokszínűséget, a szabad vitát és a humanizmust. A jólét és a tudományos haladás tudvalevőleg a szabad gondolkodáson alapszik.

Európában és az Egyesült Államokban azonban olyan erők működnek, mellesleg az „iszlám veszélyre” hivatkozva, amelyek le akarják rombolni a szabadság sikeres nyugati modelljét. Így Magyarországon, Lengyelországban, Szlovéniában, de idetartoznak a szélsőjobbos nyugat-európai pártok, valamint a jobbos rasszizmust a teljesen átcsúszott amerikai köztársaságpártiak.

ITT OLVASHATÓ

GRYLLUS DÁNIEL: A MUZSIKÁLÁS NEM ÚGY MŰKÖDIK, HOGY EGYSZER CSAK NYUGDÍJBA MEGYEK

MAGYAR HANG
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2021.08.28.

A muzsikálás nem úgy működik, hogy egyszer csak nyugdíjba megyek, sok zenész van, akit a színpadról temetnek – fogalmazott a Budai Hangnak Gryllus Dániel, az immár 52 éves Kaláka zenekar vezetője. A zenész elmondta, mi motiválja még az együttes tagjait, de mesélt a budai gyermekkorról, felidézte az első hangfelvételüket, és elárulta azt is, hogy miért mondanak nemet a politikai felkérésekre.

– Úgy tudom, a Kaláka tagjai ezer szállal kötődnek Budához, azon belül is a II. kerülethez…

– Mindannyian ott születtünk, akik most a Kalákában játszunk, ráadásul egészen kis részen: Vilmos öcsém és én a Csopaki utcában laktunk, Besze Gábor a Bimbó úton, míg Radványi Balázs a Nyúl utcában. Ezek gyalogjárásnyira vannak egymástól. Vili kettővel alattam, Balázs eggyel, Besze Gábor pedig talán hárommal vagy néggyel alattam járt a szintén II. kerületi Lorántffy Zsuzsanna Zenei Általános Iskolába. Sőt, Mikó István színművész, aki alapító tagunk volt, ő is ide járt, Balázs osztálytársa volt. Ez volt az első Kodály Zoltán által alapított ének-zenei iskola Budapesten. A közös zenei anyanyelvünkben meghatározó ez az iskola.

Én azóta is a kerületben lakom: azt a házat, amelyben ma is élek 1908-ban építették, az utcában az egyike volt az első épületeknek: korábban itt egy szőlőhegy volt, majd a filoxéra kipusztította a tőkéket, ám az utcanevek őrzik az emlékét: Présház utca, Csopaki utca. Azóta a környék már szinte túlzottan is beépült. Ezzel együtt is ez az én szülőfalum, a Nagykörúton például már másképp érzem magam: mintha nem otthon volnék. Amikor mi elkezdtünk muzsikálni a Kapás utcai Vízivárosi Pinceklubban, akkor 1969-et írtunk. Később áthívtak a Marczibányi téri Ifjúsági Házba (akkor ez volt a neve a későbbi művelődési háznak), amelynek a helyén gyerekkorunkban még szánkóztunk, mert egy gödör volt. Ott ragadtunk. Azóta is minden hónap utolsó szombatján ott adunk koncertet...

ITT OLVASHATÓ 

„Minden érv a huxit ellen szól” – Magyar Hang-ajánló

ÍME A KLÍMAVÁLTOZÁS VALÓDI ARCA: SÁSKÁKAT ESZNEK AZ ÉHEZŐ MADAGASZKÁRI GYEREKEK

24.HU
Szerző: LUGOSI PÉTER
2021.08.29.

Madagaszkáron példátlan táplálékhiány pusztít: ez az első éhínség a világon, amelynek hátterében csakis az ember okozta globális felmelegedés áll. Bár a klimatikus átalakulás hatásait már mi is érezzük, egyelőre elképzelhetetlen, hogy egy fejlett régióban hasonló krízis alakuljon ki. Az éghajlatváltozás következményei ugyanakkor nem tekinthetőek az érintett ország magánügyének. Itt már minden összefügg mindennel.

Madagaszkár déli részén a mezőgazdaság alapját a bőséges monszuneső jelenti, az elmúlt négy évben viszont alig esett csapadék. A száraz esztendők végül meghozták kegyetlen hatásukat: a térségben a terméshozam drámaian lecsökkent, több tízezer ember a legsúlyosabb élelmiszer-bizonytalansági helyzetbe került, de az éhínség további százezreket, sőt milliókat, köztük rengeteg gyermeket fenyeget. Sokan már hónapok óta sáskákat, kaktuszgyümölcsöket és -leveleket, illetve hagyományosan a szarvasmarhák takarmányozására használt növényeket kénytelenek enni.

Ez a klímaváltozás valódi arca.

Ez a leírás nem egy hollywoodi katasztrófafilm kezdete, hanem a kőkemény valóság: 2021-re Madagaszkár déli területein súlyos élelmiszerhiány alakult ki. A történelem eddigi éhínségeinek hátterében igen változatos tényezők álltak a teljesen természetes csapásoktól kezdve a háborúkon át a káros földhasználatig, ám ezúttal egy egészen új tényezővel van dolgunk. Ez az első alkalom, amikor egy éhínséget csak és kizárólag az ember okozta éghajlati átalakulás idézett elő.

Szakértők úgy vélik, a krízis tovább mélyül az elkövetkező hónapokban, és még többen kerülnek veszélybe. A kutatók régóta figyelmeztetnek: a globális felmelegedés ilyen következményekkel is jár, az érintett területek és populációk nagysága ráadásul egyre nagyobb lesz.

A jelenség a közeljövőben inkább a fejlődő országokban okoz majd gondot, a globalizált világban viszont a lokális katasztrófák a távoli térségeket is érintő láncreakciót indíthatnak be. Az éhínség erőforrásokért folytatott küzdelemhez, konfliktusokhoz, a fejlett államokra zúduló menekültekhez vezethet, ami jól jelzi: az éghajlati átalakulás az egész emberiség közös ellensége...

ITT OLVASHATÓ

PROFESSZOROK MENNEK EGYMÁS ELLEN DEBRECENBEN

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.08.29.

- Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.

- Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Hajdú-Biharról szól.

- A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.

- Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál több jelölt indul, a 6 választókerületben összesen 21. A DK és a Momentum 5-5, a Párbeszéd, a Jobbik és az MSZP 2-2 saját jelölttel fut neki az előválasztásnak. További három civil jelölt szintén a Jobbik frakciójába ülne, illetve ha az Új Világ Néppárt debreceni jelöltje győzne, és nem lenne a pártnak frakciója, akkor szintén a Jobbikot erősítené. Egy további független jelölt pedig a Momentumhoz csatlakozna győzelme esetén...

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAROK KÜLÖNÖS VISZONYA A PORNÓVAL

PARTIZÁNINFO
Szerző: Partizán
2021.08.27.

A PartizánINFO egyik korábbi adásában azzal foglalkoztuk, hogyan lett Magyarország pornónagyhatalom a rendszerváltás után, miért pont hozzánk érkezett az a rengeteg pornó- és szexipari tőke, és ki járt jól azzal, hogy a magyar lányok már nemcsak a legszebbek, hanem a legolcsóbbak is? Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogyan lett a magyar értelmiség pornópárti a rendszerváltás éveiben, és hogy miért alakult ki az a meggyőződés, hogy az alulszabályozott szexipar elengedhetetlen az ország nyugati felzárkózásához. Ezt követően pedig a szexipar és a pornófogyasztás kritikusainak az érveit foglaljuk össze. A PartizánINFO szex- és pornóipari sorozatának első része itt található: https://youtu.be/uBcMUpRxhWg 00:00 Bevezetés 02:14 A szexualitás piacosítása a Kádár-rendszerben 21:40 Így lett a pornó a liberális demokrácia fokmérője 32:30 Pornókritika A Replika folyóirat hivatkozott száma ezen a linken érhető el: https://replika.hu/replika/117-118 A videóban említett Mérce-cikksorozat: https://merce.hu/2020/10/09/a-porno-n... A Patent egyesület tanári kézikönyve: http://turnmeon.hu/wp-content/uploads...

ITT NÉZHETŐ MEG

HA NEM FULLAD KÁOSZBA AZ ISKOLAI OLTÁSI PROGRAM, AZ NEM A KORMÁNYNAK KÖSZÖNHETŐ

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: kkerenyi
2021.08.28.

...Az iskolai oltás jó ötlet volt, de a lebonyolítás terhét az intézmények viselik. Úgy zajlik ez is, mint mostanában oly sok minden: a kormány ontja magából az ötleteket, azokat rögtön kötelező érvényű rendeletbe foglalja, de a megvalósításért már nem vállal felelősséget. Az állampolgárok magukra maradnak egy újabb, lehetőségnek álcázott feladat súlyát viselve.

ITT OLVASHATÓ

KOCSIS MÁTÉ ÖSSZES VERSEI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.29.

Ötödikesek lehettünk talán, amikor Takács Laci egy hétig idvezült, idióta mosollyal az arcán mondogatta a kis versikét, miszerint „utolsó óra, utolsó nap, nem fog az óra, nem fog az agy, aki eztet megszegi, Szájmon Templár leüti”. Hogy maga szerezte-e a rímeket vagy készen találta valahol, az soha nem derült ki, de mire véget ért a tanév, mindenkinek elege lett Takács Laci bárgyú képéből, és legszívesebben leütöttük volna, mint az általa emlegetett Szájmon Templár, akit a fekete-fehér Kékes típusú televízión lehetett látni odahaza, mint a világ rettenthetetlen hősét.

Nem az volt a furcsa, hogy Takács Laci kataton ódon ismételgeti a hülyeségét, hanem, hogy egyáltalán megjegyzett valamit, mert például az Anyám tyúkját nem lehetett a fejébe verni. De meg kell hagyni, Takács Laci jódógos, jómunkásember lett, szerette a focit, építette előbb a szocializmust, most pedig – gondolom – a NER-t. Takács Laci nem azért jutott az eszembe, mert vénségemre felébredt bennem a múlt iránti nosztalgia, hanem, mert Kocsis Máté is váratlanul versben kezdett beszélni. Olyan lett a feje, mint Takács Lacinak ötödikben, így meg kellett állapítanom, hogy az idő körben forog.

“Kenyér, mustár, virsli, ketchup – ne ugrálj, mert Gyurcsány kicsap!” – ezt szerezte Kocsis Máté, ez az összes verse és műfordítása, bár nem világos a költő célja. Hogy esztétikai-e, morális vagy kizárólag gyakorlatias, amolyan munkadal-e a mű, mint az emberiség őskorából, a múlt mélyiről származó ősi alkotások, ami a tudat genezise maga. Jakab Péternek szól a műalkotás, a lacikonyhák világából merítve képi anyagát, hogy aztán lecsapjon az erkölcsi mondanivaló, mégpedig a Gyurcsány. Ő a Fidesz rézfaszú baglya, akivel a kocsismátékat riogatják.

Ő pedig a rettegéseit tovább adja, kivetíti mintegy az egész világra, mert Karácsony Gergelyt is behelyezte a saját rémálmaiba, amikor azt állapította meg: „Karácsony-féléket Gyurcsány reggelizni szokott”. Láthatjuk, itt a rézfaszú bagolytól való rettegés olyan fokú, hogy versbe sem sikerült önteni, pedig egy napon hangzott el a két bölcsesség. Bár a múzsa sem csókolgathatja örökké az ember zsíros homlokát, a szájmontempláros után Takács Lacit sem hallottuk soha többet rímekben beszélni, pedig utána is felelt magyarból, de semmit sem tudott soha...

ITT OLVASHATÓ