Szerző: KlikkTV
2021.08.22.
2021. augusztus 22., vasárnap
HEGYI IVÁN: A NER-FOCIRA KÖLTÖTT IRDATLAN MENNYISÉGŰ PÉNZ NEM TÉRÜLT MEG
KLIKKTV
Szerző: KlikkTV
2021.08.22.
„Az elmúlt tíz évben a magyar focira költött irdatlan mennyiségű befektetés, azok a százmilliárdok, nem térültek meg. Tehát a NER-fociban nem az fáj a legjobban, hogy ennyi pénzt pumpáltak bele, hanem, hogy nem kaptunk vissza érte semmit" - jelentette ki Hegyi Iván sportújságíró a Klikktv-ben. Ráadásul szerinte „a Ferencvárosba és Fehérvárba is ugyanannyi állami pénz ment, de mégis a Ferencváros nála jobb csapatokat alkalmanként meg tud verni, míg a Fehérvárnak gyorsan sikerült kiejtenie magát a nemzetközi kupákból. Az más kérdés, hogy hány magyar van a Ferencvárosban"...
Szerző: KlikkTV
2021.08.22.
ÖNMAGA GYILKOS PARÓDIÁJÁT ADTA ELŐ AZ ORBÁN-RENDSZER
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.21.
Nincs az a liberálbolsevik transzgender Soros-ügynök, aki ilyen megsemmisítő paródiáját tudta volna előadni Orbán hazug ideológiájának és híg fos rendszerének, mint amit augusztus 20-án a NER előadott önmagáról. A diktatúra agyalágyultságát mutatja, hogy ebből semmit nem vett észre, mert a rendezés teljesen komolyan gondolta azt, amit Para-Kovács Imre és Puzsér Róbert még gyilkos iróniával sem lett volna képes kitalálni, ha minden erejével tökön akarta volna szúrni a Fideszt, akkor sem. Észak-Koreában ezért azonnali akasztás járna, Kínában száz év munkatábor.
De az Orbán-rendszer semmit nem vett észre ebből, ahogy a rendszer közönsége sem, amely végigtapsolta a NER Pride felvonulását, amikor egyiptomi eunuchnak öltözött szexrabszolgák húzták az Emesét megkúrni készülő Turul-madarat, mint a keresztény Magyarország pogány jelképét és totemállatát. Ehhez képest az embermeghajtású guruló arany Szent István olyan szintű gyalázása volt mindennek, amit ez a borzalmas kultúrkör szentnek és igaznak hisz, hogy arra már Brüsszel is azt mondta volna, hogy mindennek van határa, s ezt még Vera Jourová sem akarhatta volna...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.21.
De az Orbán-rendszer semmit nem vett észre ebből, ahogy a rendszer közönsége sem, amely végigtapsolta a NER Pride felvonulását, amikor egyiptomi eunuchnak öltözött szexrabszolgák húzták az Emesét megkúrni készülő Turul-madarat, mint a keresztény Magyarország pogány jelképét és totemállatát. Ehhez képest az embermeghajtású guruló arany Szent István olyan szintű gyalázása volt mindennek, amit ez a borzalmas kultúrkör szentnek és igaznak hisz, hogy arra már Brüsszel is azt mondta volna, hogy mindennek van határa, s ezt még Vera Jourová sem akarhatta volna...
ORRCSONT ÉS ZABÁLÁS
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.22.
Körülbelül abban a pillanatban, amikor Orbán erkélye fölött a tajtékos égen az egymilliárdodik forint füstölt el – és még hátra volt háromszáz milliónyi durranás –, szóval a három napos ünnepségsorozat első napjának estéjén, épp az orgazmus közepén a költői nevű Aba településen úgy képen töröltek egy helyi képviselőt, hogy eltörött az orra. Voltaképp, ahogyan minden falusi búcsú szükségszerűen torkollik verekedésbe, Orbán gagyija is akkor és ott ért fel a csúcsra, pedig még hátra volt két nap, és most is van még egy. Soha nem látszanak véget érni az örömök. Hogy betörték a képviselő orrát, az csak magyar virtus, mert mit is tegyen az a nép, amelyiknek egy utcai harcos a miniszterelnöke, pofán vágja politikai ellenfelét.
Ez a habitus nem újkeletű a Kárpátok alatt. Emlékezhetünk, amikor Kukorica János munka helyett, hogy a nyájat őrizte volna, Juliska után koslatott inkább, mert a farkával gondolkodott, munkaadója, az uraság nem ült le vele, hogy egy tea mellett megbeszéljék a dolgot, hanem ordított. Egészen pontosan „vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül”, ilyen szavakkal fogadta Kukorica Jánost, meg, hogy „vájja ki a szemét a holló”. Ezt is mondta következmények nélkül, mert már akkor is egy rakás szar volt a szakszervezet. Viszont ebből is látjuk, hogy ilyen ez a magyar néplélek, inkább üt mint gondolkodik. Abán is úgy vélik megoldani a sérelmet, akik a választáson vereséget szenvedtek, hogy betörik az ellenlábas orrát előre eltervelten, az ünnep közepén.
Állítólag úgy kezdődött minden, hogy az interneten névtelenül mocskolódtak és hazudoztak. A polgármester panaszkodott erről az interneten, mert mostanában az élet ott zajlik azon kívül, hogy beverjük a másik pofáját. Kukorica János történetét nem azért idéztem meg, hogy elszörnyülködjünk rajta, milyen léha alak is volt ez a János, hanem, hogy rámutassak a magyari néplélekre, s ha nem is megértéssel de a szükségszerűség tudatával várjuk azt, ha Orbán tavasszal vereséget szenved, akkor fel lesznek szedve a kockakövek. Voltaképp erre dresszíroz a három napos ünnep a szinte ingyen sörrel és gagyi dumákkal, és a televízió is. Mert az agyam akkor szállt el tegnap, amikor valami baleset miatt a telekép az M1-re kapcsolódott, ahol a nemzeti konzultációt nyomatták...
Szerző: Rezeda
2021.08.22.
Ez a habitus nem újkeletű a Kárpátok alatt. Emlékezhetünk, amikor Kukorica János munka helyett, hogy a nyájat őrizte volna, Juliska után koslatott inkább, mert a farkával gondolkodott, munkaadója, az uraság nem ült le vele, hogy egy tea mellett megbeszéljék a dolgot, hanem ordított. Egészen pontosan „vasvillát, vasvillát, hadd szúrjam keresztül”, ilyen szavakkal fogadta Kukorica Jánost, meg, hogy „vájja ki a szemét a holló”. Ezt is mondta következmények nélkül, mert már akkor is egy rakás szar volt a szakszervezet. Viszont ebből is látjuk, hogy ilyen ez a magyar néplélek, inkább üt mint gondolkodik. Abán is úgy vélik megoldani a sérelmet, akik a választáson vereséget szenvedtek, hogy betörik az ellenlábas orrát előre eltervelten, az ünnep közepén.
Állítólag úgy kezdődött minden, hogy az interneten névtelenül mocskolódtak és hazudoztak. A polgármester panaszkodott erről az interneten, mert mostanában az élet ott zajlik azon kívül, hogy beverjük a másik pofáját. Kukorica János történetét nem azért idéztem meg, hogy elszörnyülködjünk rajta, milyen léha alak is volt ez a János, hanem, hogy rámutassak a magyari néplélekre, s ha nem is megértéssel de a szükségszerűség tudatával várjuk azt, ha Orbán tavasszal vereséget szenved, akkor fel lesznek szedve a kockakövek. Voltaképp erre dresszíroz a három napos ünnep a szinte ingyen sörrel és gagyi dumákkal, és a televízió is. Mert az agyam akkor szállt el tegnap, amikor valami baleset miatt a telekép az M1-re kapcsolódott, ahol a nemzeti konzultációt nyomatták...
SZENT ISTVÁN KULTUSZA
NÉPSZAVA
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.08.21.
Első királyunk a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb kultikus alakja. Kultuszának építése már közvetlenül halála után, 1083-as szentté avatási eljárásával elkezdődött, s ez napjainkig tart. Vitathatatlan történelmi jelentőségének értelmezései ugyanakkor korszakonként, sőt az egyes korszakokon belül is érdemben különböztek, és ma is különböznek.
A középkor higgadt és bölcs szent királya
Bár VII. Gergely pápa jóindulattal viszonyult István szentté avatásának tervéhez, az eljárások alapjául szolgáló csodákat kevésnek tartotta. László király ceremóniamesterei ezért úgy intézték, hogy az államalapító testének felemelése alkalmat adjon ilyenekre. 1083. augusztus 15-ére, István halálának 45. évfordulójára ezért országos gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, kérve, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő betegek is jöjjenek el. Az augusztus 19-ei vecsernyére így aztán nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt emberekkel, akik – mint Hartvik, győri püspök legendája utóbb beszámolt róla – izgatottan várták „az isteni irgalom jótéteményeit a boldog férfi érdemeiért”. És ezek nem is várattak sokáig magukra. A csodák egy béna, „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visszanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltárhoz”. Utána egy idegzsugorodásban szenvedő hétéves kisfiú csúszott négykézláb a sírhoz, akinek hirtelen ugyancsak „megszilárdult térde-lába”. Másnap, amikor István testének a felemelése megtörtént, tovább folytatódtak a csodás események. Az egyház, amely a kialakuló új rendnek legfőbb támasza és egyben haszonélvezője volt, folyamatosan törekedett államalapító királyunk kultuszának az ápolására és terjesztésére. A templomokban énekelt himnuszok és a papok ajkáról elhangzott prédikációk sokakat itattak át a szentkirály tiszteletével és csodálatával. Az István ereklyéit őrző helyekre évről-évre zarándoklatok indultak. A búcsújáróhelyek közül legjelentősebb a király székesfehérvári sírja volt, amelynek látogatói többnyire egyévi és negyvennapi bűnbocsánatot nyertek. Az augusztus 20-i fehérvári ünnepségek jelentőségét növelte, hogy azok egyben királyi törvénynapok is voltak. Erről először az 1222-es Aranybulla intézkedett, amit a XIV-XV. századi vegyes házi uralkodók is többször megerősítettek. Sokan keresték fel a szentjobbi (ma Sâniob, Románia) apátságot is, ahol István bebalzsamozott jobbját a XV. századig őrizték...
Szerző: ROMSICS IGNÁC
2021.08.21.
A középkor higgadt és bölcs szent királya
Bár VII. Gergely pápa jóindulattal viszonyult István szentté avatásának tervéhez, az eljárások alapjául szolgáló csodákat kevésnek tartotta. László király ceremóniamesterei ezért úgy intézték, hogy az államalapító testének felemelése alkalmat adjon ilyenekre. 1083. augusztus 15-ére, István halálának 45. évfordulójára ezért országos gyűlést hívtak össze Székesfehérvárra, kérve, hogy a csodás gyógyulásban reménykedő betegek is jöjjenek el. Az augusztus 19-ei vecsernyére így aztán nemcsak a templom, hanem annak környéke is megtelt emberekkel, akik – mint Hartvik, győri püspök legendája utóbb beszámolt róla – izgatottan várták „az isteni irgalom jótéteményeit a boldog férfi érdemeiért”. És ezek nem is várattak sokáig magukra. A csodák egy béna, „inaszakadt” 12 éves ifjúval kezdődtek, aki addig sem kezét, sem lábát nem tudta használni, most azonban egyik percről a másikra „visszanyerte egész teste épségét”, és „fürgén odaszaladt az oltárhoz”. Utána egy idegzsugorodásban szenvedő hétéves kisfiú csúszott négykézláb a sírhoz, akinek hirtelen ugyancsak „megszilárdult térde-lába”. Másnap, amikor István testének a felemelése megtörtént, tovább folytatódtak a csodás események. Az egyház, amely a kialakuló új rendnek legfőbb támasza és egyben haszonélvezője volt, folyamatosan törekedett államalapító királyunk kultuszának az ápolására és terjesztésére. A templomokban énekelt himnuszok és a papok ajkáról elhangzott prédikációk sokakat itattak át a szentkirály tiszteletével és csodálatával. Az István ereklyéit őrző helyekre évről-évre zarándoklatok indultak. A búcsújáróhelyek közül legjelentősebb a király székesfehérvári sírja volt, amelynek látogatói többnyire egyévi és negyvennapi bűnbocsánatot nyertek. Az augusztus 20-i fehérvári ünnepségek jelentőségét növelte, hogy azok egyben királyi törvénynapok is voltak. Erről először az 1222-es Aranybulla intézkedett, amit a XIV-XV. századi vegyes házi uralkodók is többször megerősítettek. Sokan keresték fel a szentjobbi (ma Sâniob, Románia) apátságot is, ahol István bebalzsamozott jobbját a XV. századig őrizték...
ÖT DRÁMAI NAP KRÓNIKÁJA – VARSÓ, PRÁGA ÉS POZSONY IS AFGÁN MENEKÜLTEKET FOGAD
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.08.21.
A tálibok által egy napja megszállt Kabulból augusztus 16-án felszállt az első cseh repülőgép, kimentett cseh és afgán állampolgárokkal a fedélzetén. Szlovákiából és Lengyelországból is aznap repülőgépek indultak el Afganisztán felé. Ugyanezen a napon Lengyelország miniszterelnöke felszólította hazája politikusait, hogy ne használják ki az afgán válságot menekült-ellenes hangulat gerjesztésére. Magyarországon egy külügyi államtitkár nyilatkozott: szó sem lehet afgán menekültek befogadásáról. Hogyan kezelték a visegrádi országok a kabuli reptér drámáját?
A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása a visegrádi négyek csoport legerősebb közös politikai nevezője évek óta. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, de menekültekkel szembeni politikájuk nagyrészt azonos. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kártya a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.
A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.
A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem...
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2021.08.21.
A menekültellenesség és az EU migrációs politikájának elutasítása a visegrádi négyek csoport legerősebb közös politikai nevezője évek óta. Noha a csoportot alkotó négy közép-európai ország között többféle törésvonal és véleménykülönbség is létezik, de menekültekkel szembeni politikájuk nagyrészt azonos. A koronavírus világjárvány miatt azonban a menekült-kártya a visegrádi országokban is sokadrangú témává vált.
A napokban történt afgán hatalomváltás és NATO csapatkivonások miatt most mégis sokan a menekültválság kiújulásától tartanak, amit a szélsőjobboldali, populista politikai erők használhatnak fel politikai céljaikra. Az elmúlt napok eseményei árnyalták a cseh, a lengyel és a szlovák kormány menekültpolitikáját.
A magyar kormánynak nemcsak narratívája ragadt be a 2015-ös szinten, de nem tudtak megfelelni a történelmi kihívásnak sem...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)