NEMZETI GICCS, MŰANYAG SZENT ISTVÁN, SZENTJOBB, TÁLTOSOK, LILA TURUL, (MAJDNEM) INGYEN SÖR

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.08.20.

Népbutítás, történelemhamisítás, ideológiai és kulturális zűrzavar, vallásos és nemzeti giccs, magyarnóta, operett, szentjobb körmenet, csárdafesztivál, leöntve 350 forintos Borsodi sörrel. Így vígad a poszthorthysta illiberális Magyarország a kormányzó végtelen jóságából. Szent István ünnepén táltosok felvonulása, a függetlenségként ünneplik, amikor István német gyarmattá tette az országot, a kereszténység ünneplése ott, ahol üldözik a menekültet, a szegényt, kifosztják a hajléktalanok gyámolítóját, ellopják a köz vagyonát. A nemzeti egység magasztalása, ahol társadalmi csoportok céltáblák.

Nem terhelik a magyar embert gondolkodással, egyen-igyon, bámészkodjon, szívét és lelkét járja át valami hamis büszkeség és vallásos áhítat, a fasiszta állam vallásos tisztelete. Az Európához való csatlakozást ünneplik, amikor Orbán éppen Európát támadja, az Európai Unióból való kilépést fontolgatja, azzal fenyeget, s az oroszokkal és a kínaiakkal szövetkezik Európa és a szabadság ellen. A zűrzavar oka a magyarok által soha felül nem vizsgált “szentistváni örökség”, amely minden történelmi tragédia okozója volt, amely Európában is népirtásokhoz vezetett, ezért megbukott...

ITT OLVASHATÓ

VARGA JUDIT TÖRTÉNELME

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.21.

Tessen inkább dekázgatni, nacsasszony, az megy. Vagy hegedőljön. Mivelhogy tudtuk, mi vár ránk augusztus 20-a alkalmából, igyekeztünk az elképedést kivenni a lélek eszköztárából, de mindig sikerül valami ordenárét kiöklendezni a mikrofonba, hogy a bávatagoknak az is jó. Ha meg az igazságügyis fenoménnek is, az pediglen még jobb. Viszont nem lennénk most a soltvadkertiek helyében, akiknek az esti tűzijátékot úgy lehetett kiérdemelni, ha meghallgatják Varga Judit bölcsességeit ürgebőrbe kötve, s ha valamelyikük azóta is vakargatja a fejét, mert furcsákat hallott, akkor az egyáltalában nem csoda, hanem a magyar rögvaló.

Varga Judit amúgy a jogállamiság fogalmával küzd már jó ideje, de nem jutott dűlőre vele. Ezért a soltvadkertieknek elmondta a brüsszeli birodalmi törekvéseket, mint amitől a kedves vezető enkezével óv meg minket, de ez még mind semmi Varga Judit eszköztárából. Mert és ugyanis, mint kifejtette augusztus 20-a nyomán Mohácsra és a muhi csatára emlékezve, már nincsenek a térképen azok, akik akkor a győzelmeket ünnepelték, és mosogatólés kezével rámutatott a Habsburgokra meg a Szovjetunióra, ugyanakkor megfeledkezett az Oszmán birodalomról, de majd emlékeztetőt kér II. Lajostól a Csele patak mélyiről.

Százötven évnyi magyar történelem így csusszan ki Varga Judit likacsos agyán, de legalább a kereszténység rendben van. Mégsem ez a legnagyobb baj, hanem a fideszpride-al, a gurulós Szent Istvánnal egylényegű gondolkodás, amikor a Habsburg Birodalom és a Szovjetunió eltűnte fölött csűrdöngöl arra mutatva, hogy lám, mimagyarok meg mégis itt vagyunk. És az oroszok is, meg az osztrákok szintén, mert így jár az, aki egy országot összekever egy néppel. De Varga Judit kontextusából fakadóan fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy NagyMagyarország sincsen sehol, pedig emlékeim szerint ez ügyben sokat szoktak hisztizni.

Varga Juditnak az elhangzottakból fakadóan gondjai akadnak alapfogalmakkal, mit jelent egy ország, mit benne egy nép, mert ő nemzetben gondolkozik, viszont arról sem tudja, micsoda. Nem akartam volna hosszabban citálni abból a ciklopi szellemi építményből, ami kifolyt a nacsasszonyból, de mért legyen nekünk rosszabb, mint a soltvadkertieknek, másképp fogalmazva, mi is kérünk az ideológiai mannából, amitől meg nekik jobb. Nézőpont és gusztus kérdése, de nem tanulságok nélkül való annak megmutatása, hogyan lehet szavakat úgy egymás mellé rakni, hogy azoknak az ég egy világon semmi értelme ne legyen, illetve, ha mégis valami, akkor borzadjunk mi is...

ITT OLVASHATÓ

IDEJE VISSZASZOKNI A MASZKHORDÁSRA

444.HU
Szerző: SZÁSZ ZSÓFI
2021.08.20.

Magyarországon még nem robbant be olyan sebességgel a negyedik hullám, mint ahogy azt a környező országokban már láthatjuk. Elkerülni viszont nem fog minket, a szakemberek szerint pedig most tehetünk sokat azzal, ha visszaszokunk az elővigyázatossági szabályok betartásához. Dr. Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnökét kérdeztük a szervezet ajánlásairól.

Bár egyelőre a hétköznapi életünk legtöbb helyszínén nem kötelező a maszkhordás, Lénárd szerint zárt térben ajánatos visszatérni a használatához. Még ha be is vagyunk oltva, érdemes felvenni a tömegközlekedésen, bevásárlásnál, a moziban és a színházban is.

„Ilyenkor azt kell megnézni, hogy mi az, amit nyerünk, és mi az, amit adunk érte. A világon semmi gondunk sem lesz abból, ha a maszkot felvesszük, ha megbetegszünk, abból viszont komoly baj lehet.”

Az alelnök hangsúlyozta, hogy a szakemberek szerint valamilyen formában hosszabb távon is velünk fog maradni ez a vírus, ezért nem árt, ha hozzászokunk, hogy a maszk is a mindennapjaink része marad. Lénárd szerint ez a megelőzés fontos része, amit egyszerűen meg kell tanulni és el kell fogadni...

ITT OLVASHATÓ

CAMBRIDGE-I TÖRTÉNÉSZ: SZINTE CSAK TÉVKÉPZETEK ÉLNEK SZENT ISTVÁNRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.08.21.

A Szent Jobb is csupán mítosz – mondja Berend Nóra történész, a Cambridge-i Egyetem tanára, aki szerint nagyon keveset tudunk az államalapítóként tisztelt István királyról.

Az alaptörvényhez szervesen hozzátartozó Nemzeti hitvallás így kezdődik: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.” Rendben van ez a mondat?

Nem, nincs rendben. Több szempontból sincs. Annak, aki nem keresztény – akár más vallású, akár nem vallásos –, miért kellene büszkeséget éreznie? Történészként is lehet vitatkozni az állítással. Annyi igaz, hogy a korabeli külföldön valóban úgy ítélték meg: István idején Magyarország kereszténnyé vált. Az akkori források szerint a Jeruzsálembe induló keresztény zarándokok már átmehettek Magyarországon, az útvonalat biztonságosnak nevezték. Ha azonban azt tekintjük „szilárd alapnak”, hogy a lakosság többsége már hisz a kereszténységben, akkor ez valószínűleg csak jóval később következett be. A folyamat más országokban is generációkon át tartott. A XI. század végéről származó beszámolók azt állítják, hogy Magyarországon még pogány szokásoknak hódolnak. Hangsúlyozom, hogy ezek is kétséges források, nem tudjuk, mennyiben felelnek meg a valóságnak. 

Egyik előadásában arról beszélt, hogy István hatalomtechnikai megfontolásból csatlakozott a nyugati kereszténységhez, és nem vallási buzgalomból, vagy azért, mert hosszú távon így látta biztosítottnak a magyarság fennmaradását.

Kezdjük ott, hogy abban az időben a mai értelemben véve nem létezett Magyarország és magyar állam. István, miután átvette a hatalmat, folyamatosan terjeszkedett, de annak a területnek, amit a középkorban később Magyarországnak hívtak, csak egy része tartozott a fennhatósága alá. A kereszténységre való áttérés bevett technika volt, hogy az uralkodók elismertessék magukat a szomszédos keresztény országokkal. István ezzel egyáltalán nem számított kivételesnek, hanem beilleszkedett a sorba. Tudjuk, hogy felesége, Gizella lovagokkal, páncélos katonákkal érkezett. Konkrét, gyakorlati haszna volt a kereszténység felvételének, István is a saját hatalmát akarta megerősíteni. Ez sikerült is neki...

ITT OLVASHATÓ