Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.08.12.
- Orbán Viktor jó ideje próbál pávatáncot járni a világpolitikában: egyszerre épít kapcsolatot Kínával és Oroszországgal, de az Egyesült Államok felé is szövetségét hangoztatja, miközben a hazai plakátokon zajló brüsszelezés közben gazdaságilag Európától függ.
- Ez a lavírozás újabban nemcsak a kormánypropaganda részéről kap dicséretet, egyesek a magas – de aztán megrekedő – magyar átoltottságot is ezen stratégia sikereként értékelték.
- A stratégia nem az orbáni gógyi terméke, a keleti nyitás, a feltörekvő hatalmakkal való kapcsolatkeresés, a lavírozás máshol is jellemző.
- Magyarország ugyanakkor másoknál jóval hangosabban bizonygatja keleti elköteleződését, ez azonban inkább jelképes gesztusokban merül ki, mint valós külpolitikai lépésekben.
- Orbán a jelek szerint hisz a Nyugat alkonyában, az ország nyugati beágyazottságának feladása mégsem reális.
Külpolitikai szakértőket kérdeztünk az orbáni pávatáncról.
A magyar kormány hosszú hónapokon át azt kommunikálta minden létező felületen, hogy Magyarország átoltottságban az elsők között van az Európai Unióban, ami nem jöhetett volna létre, ha a szorosabb orosz és kínai kapcsolatra törekvő vezetés és annak „fürkészei” nem szereznek több millió olyan orosz és kínai vakcinát, amelyhez más uniós államok nem férnek hozzá...
Külpolitikai szakértőket kérdeztünk az orbáni pávatáncról.
A magyar kormány hosszú hónapokon át azt kommunikálta minden létező felületen, hogy Magyarország átoltottságban az elsők között van az Európai Unióban, ami nem jöhetett volna létre, ha a szorosabb orosz és kínai kapcsolatra törekvő vezetés és annak „fürkészei” nem szereznek több millió olyan orosz és kínai vakcinát, amelyhez más uniós államok nem férnek hozzá...