Ki engedélyezte ezt neki, az titok, de nincs az a titok, melyre fény ne derülne előbb-utóbb.
Egyelőre ezer főt kíván toborozni katonai, rendőri, büntetésvégrehajtási múlttal rendelkező állampolgárokból, akik aztán majd küldetésekben vesznek részt a világ forró térségeiben. A tervezett alakulat parancsnoka, a fadugós generális elmondása szerint Afganisztánban a kabuli repülőteret kívánják védeni, Irakban feltételezhetően a keresztény értékeket, de szó van egy afrikai kikötő védelméről is. Csodálkoznék, ha a nyertes nem Mogadishu, Kismayo, Berbera vagy Bosasso közül kerülne ki - ezek Szomália kikötői kalózokkal, polgárháborúval, vérrel, halállal, miegymással. Kabul repülőterének védelmére már saját csüngőhasú Napóleonunk is tett ajánlatot, de ez valószínűleg nem nyerte el a NATO illetékeseinek tetszését, ezért hát most meghosszabbítja Bicskéig vagy Lovasberényig. Ha mint Magyar Állam nem vállalhatja, majd a szövetségi rendszer döntéshozóinak háta mögött megállapodik valamelyik hadúrral okosba, legalább az olajkútja mellé lesz mákföldje is. Ha nem lesz elég magyar jelentkező a nemzetközi húsdarálóba, hát jöhetnek a csehek és a lengyelek is, cserébe majd vendégül láthatunk néhány afgán és arab terroristát. A fegyverzetet - állítólag - majd valamelyik kaukázusi és Kaszpi-tenger menti államban államban szerzik be, Azerbajdzsán, Törökország, Grúzia esélyes elnyerni a Nagy Biznyákot. Szinte már látom is magam előtt Botond mai utódait, ahogy vitézül forgatják a baltát szendergő ellenségeik feje felett... Bizony mondom néktek, ezek hülyék, mint a seggg. (A harmadik "g" a könnyebb azonosíthatóságot segíti elő...)
...A kamatemelés visszavetheti a hazai lakáspiaci keresletet. Amennyiben a forint stabilizálódik, és a hazai kereslet visszaesik, akkor azt várhatóan nem fogja pótolni a külföldi kereslet, így az eladó ingatlanok áraiban lassulhat, illetve meg is szűnhet a növekedés a következő időszakban.
A hazai kereslet visszaesését ugyanakkor mérsékelhetik a kormány által nyújtott támogatások.
Az ingatlanhitelek mellett egyéb hitelek kamata, illetve törlesztőrészlete is emelkedik: ahol változó kamatozású a beruházási hitel vagy éppen a lízingszerződés, ott a mezőgazdasági gép vagy éppen egy komplett beruházási hitel törlesztője is emelkedik. Ez a vállalkozások számára magasabb kiadást jelent, amely kitolhatja egyes beruházások megtérülési idejét, illetve addicionális beruházások késleltetését, elhalasztását is eredményezheti. A vállalatokat azonban kevésbé érintheti érzékenyen a hitelkamatok emelkedése, mint a lakosságot, ugyanis a törlesztő részletek emelkedését áremeléssel tudják kompenzálni.
A fogyasztók szempontjából több hatás is érvényesül, hiszen a vállalkozások a termékeik, szolgáltatásaik árában érvényesíthetik a magasabb költségeiket. Erre már számos példát láttunk idehaza, és ez a folyamat a leginkább domináns a hazai infláció berobbanása szempontjából.
Az infláció a pénzünk vásárlóértékének csökkenését jelenti, vagyis azokért a termékekért, amit ma helyezünk a bevásárlókosarunkba, a következő hónapban már többet kell fizetnünk. A magas infláció jövedelemátrendeződést is okozhat, például az adós-hitelező viszonyban. A kölcsönzött pénz később kevesebbet fog érni, az adós jobban, a hitelező rosszabbul jár. Egy konkrét példán szemléltetve: 4 százalékos infláció mellett egy a zsebünkben lévő 10 ezer forintos bankjegy minden nap egy forinttal ér kevesebbet.
Ez egyik napról a másikra nehezen értelmezhető veszteség, de ettől még minden olyan pénzt érint, amely nincs befektetve...
„Ha engem kérdez, a kormány soha nem fogja belátni, s beismerni, hogy hibázott a Sinopharm vakcinával” – szögezte le Pusztai Erzsébet. A hétvégén tette közzé egy neves szakértőkből álló, független csoport a maga protokollját a harmadik oltásra, kvázi válaszként a kormány – sokak szerint eljárásrendnek nem is nevezhető – útmutatására. A korábbi egészségügyi államtitkár szerint néhány hónappal az eredeti oltás után, semmi nem indokolja a harmadikat, hacsak nem Sinopharmmal beoltott idősekről van szó.
„Ahelyett, hogy a kormány beismerné: a kínai oltóanyaggal beoltott hatvan évnél idősebbeknek szükségük van a harmadik oltásra, azt mondják, hogy mindenkinek lehetősége van harmadik oltás felvételére” – reagált Pusztai Erzsébet kérdésünkre, vajon mi kell még ahhoz, hogy a kormány belássa, melléfogott a Sinopharmmal?
Egyáltalán, szerinte eljuttatható-e a kormány odáig, hogy belássa, hibázott a Sinopharmmal? – ezt is megkérdeztük tőle. „Nem fogja belátni, nem fogja beismerni” – mondta a szakértő, aki szerint azonban nem csak ez a kormány célja a harmadik oltással, hanem az is, hogy megpróbálja elsózni a nyakukon maradt rengeteg kínai vakcinát...
A Tihany Rév mellé tervezett központi parkoló egy összefüggő erdős részen valósulna meg, ami miatt több tucat fát kell kivágni. A rév körüli fejlesztésekre 1,5 milliárd forintot kapott „fű alatt” az önkormányzat. A beruházás országos jelentőségű védett természeti területen történik, így előzetes vizsgálati engedélyezési eljárás folyik, az építkezés leghamarabb 2022-ben kezdődhet el. Az önkormányzat által rendelt előzetes vizsgálat szerint a beruházás miatt „jelentős környezeti hatások nem várhatók”, sőt, még „esztétikusabb” is lesz a telek, miközben számos élőlény otthona semmisül meg a 150-200 férőhelyes parkoló, a piac és a fogadóépület miatt.
Egy tihanyi lakos küldte el lapunknak a „tihanyi mestertervet” tartalmazó dokumentumot, amely a Tihany Rév mellé épülő központi parkoló tervét tartalmazza. A parkoló építése a Balaton kapuja-projekthez kapcsolódik, aminek a céldátuma 2030...
Varga Mihály gyakorlatilag közölte, hogy Magyarország uniós tagságát az évtized vége felé felülvizsgálná, amikor kedvezményezettből nettó befizetővé válik hazánk.
A hírügynökség sokatmondónak tartja Magyarország uniós tagsága ügyében, amit Varga Mihály mondott az ATV-nek, hogy az évtized végére új megítélés alá eshet az ügy, ha az ország az évtized vége felé kedvezményezettből nettó befizetőbe megy át. A nyilatkozat újra nyitja a vitát arról, hogy bent marad-e hosszabb távon az ország az EU-ban.
A jelentés hozzáteszi, hogy a miniszter az egyik legmérsékeltebb figura az Orbán-kabinetben, ezért a véleménye csak ráerősít az aggályokra, mármint hogy az egyre harciasabb viszony esetleg a magyarok kiválásával végződik. Egyben nagyobb hangsúlyt ad annak a nyomásnak, hogy Brüsszel az támogatások egy részének megvonását fontolgatja, mert úgy látja, hogy Budapest aláássa a nemzeti értékeket. Mellesleg Varga azt is kifejtette, hogy a „maradni-menni”-kérdés úgy perspektívát kaphat, ha az unió folytatja a támadásokat az értékekre hivatkozva.
Az ügy alighanem kulcsfontosságú lesz a jövő évi választásokon. Orbán ugyan azt hajtogatja, hogy nem áll szándékában kivinni az országot az EU-ból, de ettől még forgalomban vannak ilyen feltételezések, miután egyre inkább tekintélyuralmi vonala rendre felmerül a brüsszeli csúcsértekezleten, mert az uniónak kezd elege lenni belőle.
Varga Mihály kijelentése újra feltüzelte a tagság ügyében zajló vitát a tavaszi választás előtt. A jobboldali lap, amely azt is idézi a minisztertől, hogy ha most merülne fel a belépés kérdése, akkor ő igennel voksolna, szóval, az újság emlékeztet arra, hogy Magyarország mindig is több pénzt kapott Brüsszeltől, mint amennyit 2004 óta a befizetett a közösbe. 3 éve pl. összesen 4,25 milliárd fontnak megfelelő összeg érkezett Brüsszelből, főleg a felzárkózás céljaira.
Ám úgy néz ki, hogy ez az előnyös helyzet 2030-ra megfordul. Emellett a Bizottság késlelteti a kifizetést a járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló segélyalapból. Hivatalos indoklás nincs, de egyértelmű, hogy a lépés összefügg a vadonatúj jogállami mechanizmussal. Mind Budapest, mind Varsó ellen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban a demokratikus normák felrúgása miatt, ideértve a szabad sajtó visszaszorítását, az igazságszolgáltatás politikai befolyásolását, a civil szervezetek szorongatását.
A lap véleményt akart kérni Brüsszeltől a Varga-nyilatkozatról, de a szóvivő csupán azt ismételte meg, amit ilyenkor mondani szokott: nem kommentál kommentárokat.
Lewis Hamilton kiállt versenyzőtársa, a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel mellett, akit elmarasztalt a versenyigazgatóság, mivel a német pilóta a szabályokat megszegve szivárványszínű mezben hallgatta végig a Hungaroringen a magyar himnuszt, ráadásul a pólón az volt a felirat: ugyanaz a szerelem. A brit versenyző élesen bírálta az elöljáróság döntését és közölte: legközelebb ő is ilyen trikót vesz fel. Hozzátette: roppant büszke német társára, mert senki sem mondhatja meg, milyen T-shirtot hordjál.
„Azon kívül, nem lehet kifogásolni, ha valaki támogatja az LMBT-közösséget. Ez butaság. Jól csináltad, Seb!” – írta. Vettel ugyanakkor arra hivatkozott, hogy mivel elkezdett esni az eső Mogyoródon, megfeledkezett a trikóról. Egyébként Bottas, Sainz és Stroll is figyelmeztetést kapott, mert ők meg olyan dresszben voltak, amelyre a Formula új kampányjelszavát írták, hogy ti. „Egyként versenyzünk”.Az előírás azonban az, hogy amikor a rendező ország himnusza szól, akkor csakis az istállók overallja lehet a sportolókon.
A lap nevetségesnek tartja a Vettel-ügy kapcsán, hogy a Formula-1 vezetői szerint korlátozni kell a tiltakozást, és pont ott, ahol az üzenetnek konkrét címzettje van. Merthogy a szivárványszínt éppen a homofób Orbán előtt lengessék be? Hát még mit nem. Hiszen a versenyautók egyfolytában keringenek a megbízhatóan fizető magyarok pályáján, amióta csak megépítették a Hungaroringen a pusztában, 35 évvel ezelőtt.
Az oroszok és a kínaiak azt remélték, hogy geopolitikai előnyökhöz jutnak a Covid-vakcina segítségével, ám ebből nem lett semmi. Így látja a helyzetet Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport kockázatelemző vezérigazgatója, aki alkalmazott geopolitikai tudományokat oktat a Columbia Egyetemen. Pedig mint írta, mind Moszkva, mind Peking bízott abban, hogy bizonyítani tudja tudománya fejlettségét, továbbá hogy nagyvonalúbbak, mint a nyugati országok, amelyek az elején lemaradtak a vakcina gyártásában. Ilyenformán nagy lehetőséget szalasztottak el.
A Sinovacot ugyan több mint 80 fejlődő állam alkalmazza, mert a tárolása nem igényel mélyhűtést csak éppen a hatékonysága messze elmarad attól, amit a Pfizer vagy a Moderna produkál. Utóbbinál jó 90 %-os a védettségi mutató, a kínai szernél viszont csupán 51 %. Azon kívül a kínaiak beismerték, hogy a készítményt nem próbálták ki igazából a 60 feletti korosztálynál. A Sinopharm az esetek 79 %-ában hat, de ott is kétséges, hogy mennyire használható az idősebbeknél.
Azon felül az sem ismeretes, hogy mennyire védenek a Delta-variánssal szemben, amely úgy néz ki, hogy sok helyütt egyre inkább tarol, beleértve az USÁ-t is. Viszont jóü pár országban, ahol oltanak a két kínai vakcinával, megugrott az fertőzések száma az utóbbi hetekben.
A Szputnyik V-t csaknem 70 országban adják be az embereknek, általában jónak és hatásosnak tartják, más a baj vele. Hiányoznak hozzá a vizsgálati adatok, ezért sem a WHO, sem az Európai Gyógyszerügynökség még nem hagyta jóvá. Ennek ellenére pl. Magyarország vállalta a kockázatot, hogy beveti, mert az elején még nem volt elég nyugati készítmény.
Ám ily módon illuzórikus az az orosz bejelentés, hogy az év végéig világszerte 800 millió embert oltanak be vele. Ráadásul Moszkva késlekedése folytán nem tudják megszervezni a gyártást egy sor országban. Az orosz cégek viszont nem képesek elegendő mennyiséget előállítani. Májusig csupán alig 16 milliót szállítottak külföldre, ám a bizalmi gondokat igen jól illusztrálja, hogy odahaza június végéig mindössze a lakosság 15 %-a kapta meg legalább az első adagot. Miközben az ország rekordokat döntöget a Covid-halottak számát tekintve.
Az értékelés azzal zárul, hogy a Pfizer és a Moderna bizonyosan jóval hatásosabb a Delta ellen, de az orosz és a kínai gyógyszer is sokkal jobb, mint a semmi.
Az előző párizsi magyar nagykövet úgy véli: az EU hibát követ el, amikor úgy bánik Magyarországgal, ahogyan, miközben egy független államról van szó. Károlyi György, akinek a véleményét a konzervatív lap ugyanazon az oldalon közli, mint az Európai Parlament néppárti, illetve szociáldemokrata alelnökének közös cikkét. Utóbbi éppen egy hete a szintén jobboldali Die Weltben jelent meg és azt sürgeti, hogy meg kell állítani Orbán Viktort, mert már az európai alapértékeket veszélyezteti.
A volt diplomata ezzel szemben úgy látja, hogy a Nyugat azt veti Közép-Európa szemére: az nem eléggé nyitott társadalmi kérdésekben, ám szerinte az érvet meg lehet fordítani, mert miként is gondolja a másik fél, hogy bárkire is rákényszerítheti saját vízióját? Majd hozzáteszi, hogy Magyarország ostorozásához ezúttal egy olyan törvény szolgáltat ürügyet, amely a gyermekeket kívánja megvédeni, ám pont ezt az értelmét senki sem akarja tudomásul venni.
Nem kell persze nagy tudósnak lenni annak belátásra, hogy a Nyugat és Kelet gondolkodásmódja soha nem esik egybe. De az EU-nak éppen a társadalmi kérdések kapcsán kellene megengednie a sokszínűséget. Károlyi megjegyzi, hogy Orbánnak lassan 12 éve hányják a szemére: aláássa a demokráciát, ám úgy véli: igazából nincs gond sem a hatalmi ágak megosztásával, sem a parlamenti rendszerrel, sem a sajtószabadsággal.
Azt a vádat meg egyenesen gyermetegnek nevezi, hogy Orbán bűnbakok keres a közfigyelem elterelésére, illetve hogy csapdákat állítson fel. A demokrácia ugyanis a választásokra épül, azok pedig nem lehetségesek ütközés nélkül. De miért nem mondhatná meg a miniszterelnök, hogy ki tekint ellenfelének? Mert lehet ugyan nem egyetérteni vele, de azt nem ilyen arrogáns módon, rosszhiszeműen kellene csinálni. Nem kellene kétségbe vonni a jogát, hogy másként gondolkodjon.
Ilyen alapon ugyanis nem lehetséges a vita. Az ország módszeres lejáratása után ugyanakkor igencsak meglepő, hogy a magyarok 85 %-a még mindig pártolja az uniós tagságot.
Az Idetartozunk Egyesület szervezésében idén is megemlékezéseket tartottak a fővárosban a roma holokauszt, a porajmos nemzetközi emléknapján. A második világháborúban a Harmadik Birodalom által a cigányok körében végrehajtott etnikai tisztogatás Nehru-parti emlékművét megkoszorúzták hétfőn, az eseményen pedig beszédet mondott Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes is.
Baranyi Krisztina beszédében azt emelte ki, hogy a roma holokauszt témája Magyarországon „agyon van hallgatva”. Ennek szerinte nemcsak az az oka, hogy a roma elleni népirtásnak alig maradtak a koncentrációs táborokat megjárt túlélői, hanem az állam évtizedeken és politikai rendszereken átívelő szándéka is. Mint Baranyi felidézte, a roma holokausztot övező kollektív hallgatást méltó megemlékezések és méltatlan hazugságok váltották fel. Utóbbira példaként a Szabadság téri, történelemhamisító német megszállási emlékművet hozta fel. Szerinte a mai magyar állam már nem feledkezik meg az áldozatokról, de „elsunnyogja” a korabeli többségi magyar társadalom felelősségét.
Willy Brandt egykori NSZK-kancellár a varsói gettófelkelés áldozatainak emlékműve előtti térdelésére utalva Baranyi azt mondta: mivel a magyar állam azóta sem ismerte el a népirtásban vállalt felelősségét, a magyar miniszterelnöknek „itt kéne térdelnie”, de mi sem áll távolabb a kormánytól.
A térdelés – folytatta Baranyi – nem egyszerű múltba révedés, hanem a ma élők számára is fontos gesztus lenne. „Akik ma bőrszínűk, vallásuk vagy szexuális orientációjuk alapján alapján ítélnek meg másokat, semmit sem tanultak a múltból. Bármit is állítanak magukról, a náci ideológia lényegével azonosulnak” – mondta.
„Akik ma hangosan cigányoznak, buziznak, zsidóznak, azért tűnnek nácinak, mert nácik.”
A kormány politikáját – utalva az újabb és újabb uszító propaganda-hadjáratokra – „rémesen képmutatónak”, „végtelenül kártékonynak” és „életveszélyesnek” nevezte, amely képes életeket tönkretenni, és benne van a nemzeti tragédia kockázata.
Az elődeink által elkövetett vétkekért való felelősség vállalásának fontosságára – az önfelmentés és az áldozati szerep helyett – hívta fel a figyelmet Kerpel-Fronius Gábor is...
Hahó fészbúkosok, mondotta a kedves vezető tegnap, és a nemzeti konzultáció kitöltésére buzdított egyben mutatva azt a csodát, hogy ő maga, mint a nép egyszerű gyermeke, akárha vagyontalan Irma néni is tölti ki az íveket, mert ezek szerint megérkezett hozzá ez is. Nem cseszték el a címzést, épp jó helyre jött, és a kedves vezető reszkető kézzel tépte fel a borítékot, mi van, ki írt és mit neki, de látja ám dermedten, hogy ő írt magának, azaz, a kedves vezető Tatjana és Anyegin egy testben. De ez már messzire vezet, az ilyenek megbillentik a magyari lelket.
Ám halványan emlékezett még, amikor leragasztotta a borítékot, elmormolta, én írok magamnak, és megigazította a főkötőjét, viszont a szuszpenzor meg szorított, ki érti ezt. A jelenséget, amit ím, előállított a kajla történelem, önleszopásként határozza meg a szakirodalom, viszont nem egyedi és nem kivételes. Ellenben korhatáros, így, hogy beleférhessen az ovisok kifestő könyvébe, hívjuk a saját farkába harapó kígyónak, amin már a kis húgyosok is elálmélkodhatnak, mi pedig eltelten dőlünk hátra, hogy sikerült meghatározni azt a trágyát, aminek örvendezhetünk napra nap.
De azért képzeljük el játszásiból, hogy minden igaz. Mert ugyan tudjuk, hogy ez egy nagyon mocskos és nagyon aljas színjáték, ám legyünk a nép egyszerű és elhülyített gyermeke bátran, aki látja, hogy a kedves vezető ott görnyed az ívek fölött, és töri a fejét, hogy mit válaszoljon arra a baromságra, amit ő maga tett fel. Hogy benne van a dilemma erősen, igent mondjon-e arra, hogy a kis gumigatyások kukacát levágják a doktor bácsik, hogy akkor a gumigatyás még közjószág-e, vagy elveszíti erre való jogait, és más, hasonló nívójú kérdések gyötrik az embert.
Mer ez folyik itt az orrunk előtt, ezt bábozza a bávatagoknak a kedves vezető, amiből kitetszik, hogy semmibe sem veszi őket. Egy szarkupacnak tartja a saját szavazóit, mert őszintén azt nem gondolhatja, hogy ezt rajtuk kívül valaki is komolyan veszi és kibírja röhögés vagy hányás nélkül. És ez a delikát, hogy a reakciók választéka ez a kettő, a nap pedig mégis zavartalanul süt, mint akármilyen temetésen, azaz, meg kell a szívnek szakadni. Mégsem teszi, mert emlékszik a tiéd az ország, magadnak építed rákosista szlogenjére, és mi ilyen kis diliházat csináltunk belőle...
