QUBITSzerző: RADÓ NÓRA2021.07.30.
A napokban került nyilvánosságra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) harmadik oltásokról szóló eljárásrendje, amelyből kiderül, hogy Magyarországon lehetővé teszik a vakcinák keverését, azaz a heterológ vagy mix and match oltási sorok alkalmazását, és a homológ, vagyis ugyanazon védőoltás további beadásának lehetőségét is meghagyják. A hét második felében már regisztrálni is lehet az oltásra, amelyet augusztus elsejétől adnak be oltási rend nélkül, időpontfoglalás alapján azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltásukat is.
Az mindenképpen jó hír, hogy a kérdéses hatékonyságú, kínai Sinopharm vakcinával oltottaknak lesz lehetőségük más típusú vakcinához jutni, de a harmadik oltás körül továbbra is rengeteg a dilemma. Kezdve azzal, hogy egyáltalán szükség van-e rá, ebben ugyanis jelenleg nincs konszenzus a tudósok között. Sokan egyenesen úgy gondolják, hogy a harmadik oltások beadása helyett előbb minden egyes országban az oltatlanok körét kellene szűkíteni, és a vakcinaszűkében lévő országokat segíteni abban, hogy legalább a koronavírus elleni küzdelem frontvonalában dolgozókat beolthassák. Kérdéses a vakcinamixek hatékonysága is: egyelőre nincs elég adat annak eldöntésére, hogy indokolt-e a vakcinakoktél. és erőteljesebb immunválaszt vált-e ki, mint a homológ oltási sor. Bár néhány vakcinapárosítás esetén az első vizsgálatok reménykeltők voltak, az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
Kell-e egyáltalán harmadik oltás?
A harmadik oltás általánosan elérhetővé tételéért nem lelkesedik a hazai szakértők egy része sem, ők a minap közös sajtóközleményt adtak ki arról, hogy jelenleg az EMA által engedélyezett és szabályosan felhasznált vakcinák esetében a népesség szélesebb köreiben a harmadik oltás beadása nem prioritás, az oltatlanok számának és arányának emelése, valamint a kínai vakcinával oltott 60 év felettiek védettségének biztosítása annál inkább...
HÍRKLIKKSzerző: KÉRI LÁSZLÓ2021.07.30.
Néhány héten belül, az első számú közbeszédből kiszorultak a járvány-teremtette kérdések. Éppen úgy, mint tavaly ilyenkor. A helyükre visszakapaszkodtak a nyaralás, a család, a másfél évre szétszakadozott mindennapi élet normalitásainak gondjai. Arról azonban szó nincs, hogy a karanténok előtti világ állt volna vissza és/vagy helyre. Már csak azért sincs okunk a teljes nyugalomra, mert számos országban a júliusban megerősödő negyedik hullám későbbi következményeiről nálunk ma még alig esik szó.
E mostani július egyébként is különleges eséllyel kecsegtetett. A hónap első felében a foci EB kieséses szakasza és végjátéka, majd a hónap végén az olimpia eseményei a politikamentes közhangulat uralmának is teljes mértékben megágyazhattak volna. Aztán mégsem így lett. Itt maradt a nyakunkon a politika, ráadásul a legkevésbé vonzó külsőségeivel, mert júliusban még az is összenőtt, aminek egymáshoz aligha lenne bármi köze is. Nézzük meg, az Idő távlata segíthet-e mindannak a szétszálazásában, amit az elmúlt harminc nap során kiismerhetetlen sűrűségben zúdítottak a nyakunkba...
REZEDA VILÁGA BLOGSzerző: Rezeda2021.07.30.
Tegnap Budai Gyula, a keresztény szellemiségű és erkölcsiségű, s ilyen értelemben kulturális fölényben lévő fideszcsürhe tagja, akik erősen óvják a közélet tiszta és magasröptű nyelvét, egészen egyszerűen és tömören, nagy nyilvánosság előtt elküldte a picsába Fekete-Győr Andrást. Neki az volt a bűne, hogy örült egy magyar olimpiai aranynak, két nappal azelőtt pedig, hogy ezt nem tette meg. Ebből is kitetszik, hogy Fekete-Győr jót tenni nem tud, a léte irritálja a kulturális fölényben lévő Budai fidesz-übermencset, ha örül, ha nem, ő el lesz küldve a picsába. Fekete-Győr nincsen egyedül ezzel a sorssal, a fideszcsürhe értékítéletében mindenki elmehet a nuniba (by Sheldon), aki nem ugatja velük a holdat.
És mégis Fekete-Győrt – és rajta keresztül a tébláboló ellenzéket – vagyok kénytelen megróni, mert maguk hozzák a saját fejükre a bajt. Budai Gyula – és a fideszcsürhe minden tagja – ugyanis nem szimpla van rajta sapka, nincs rajta sapka játékot játszik, azaz elmegy a picsába aki örülni mer rajtuk kívül a magyar olimpiai aranynak, és az is, aki nem. Budai Gyula és a fideszcsürhe ugyanis az a galamb, amellyel sakkozván fölborogatja a bábukat, a táblára szarik, és kijelenti, hogy nyert. Az olimpia és előtte a futball Eb a saját – így a Fidesz – terepe, nem kellene odamenni, mert jól abból kijönni nem lehet, mint azt most Fekete-Győr picsába küldése is mutatja. Mondhatnám azt is, nem kellene belesétálni az utcájukba.
És most elmesélem, mire is gondol a költő. Itt, a fatornyosomban is ámulva nézem rend szerint, amikor a város vezetése beleáll a fidesztempóba, trianonozik, adventezik, keresztényezik, futballozik, és más ilyen cuki kurvaságokat tesz, mert nem tudja, mit csinál. Ezekkel önmagában baj nem volna. Onnan nézvést azonban igen, hogy jól kivehetően mindezeket azért teszik, mert az a vélekedésük, hogy ez az embereknek valami értéket jelent, hogy ezek, a trianonozás, futballozás, kereszténykedés valamiféle közös nemzeti minimum, aminek a liturgiáját nekik is be kell tartani, ha nem akarnak vadembereknek tűnni, és itt nagyon nagy tévedések vannak. A Heti Hetesben annak idején szállóige lett az „én szeretem a focit”.
Mindenki röhögött, csak abba nem gondolt bele, hogy ezzel a szervilizmusnak adtak egy pofont, bemutatták azt a képtelen országot, ahol a foci szeretete vagy utálata hűségnyilatkozat és karrierépítő tényező. Ha ebben a formában enyhe túlzás, mégis így van. Ehhez képest ment ki mindenki egy hónapja a Puskásba szelfizni Gyurcsánytól Karácsonyig, hogy feloldódjanak a Fidesz fazekában, ami hiba. Támadási felület, mint aztán ki is derült, a képükbe kapták, hogy ne örömködjenek itt, amikor bajuk a stadionépítés és a TAO, Fekete-Győr se menjen az olimpia közelébe, amikor Orbánét meg legyilkolta. Ebből is látszik, hogy nem ismerik a Fidesz észjárását, a futball és az olimpiai arany a nemzeté, aki pedig nem a nemzet tagja, az ilyeneknek ne örömködjön...
KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2021.07.30.
A Forma1-ig eljutott a magyar melegellenes törvények híre. Varga Judit pikírt módon reagált. Libanon ügyében is akadályozhatja az EU-összefogást Szijjártó. A magyar biztosnak a következő két karácsony is munkával fog telni. Lapszemle.
Lewis Hamilton és Sebastian Vettel Forma-1-es világbajnok autóversenyző a hétvégi magyar nagydíj előtt szót emelt a budapesti kormány által az LMBT-törvény ügyében tervezett referendum ellen - jelenti a magyar fővárosból számos hírszolgáltató, köztük például az amerikai AP, a német dpa, illetve a francia AFP hírügynökség.
A beszámolók szerint a magyar kormány azért akar népszavazást, hogy demonstrálja a tömegtámogatást egy olyan új törvény mellett, amelyet az Európai Unió diszkriminatívnak tekint a leszbikusokkal, melegekkel, biszex-, illetve transzszexuális emberekkel szemben.
„A mostani hétvégén esedékes Grand Prix előtt támogatásomról kívánom biztosítani azokat, akiket érint a kormány LMBTQ-ellenes törvénye. Elfogadhatatlan, gyáva és félrevezető, hogy a hatalmon levők ilyen törvényt terjesztenek elő. Mindenkinek kijár, hogy önmaga lehessen, függetlenül attól, hogy kit szeret, illetve miként azonosítja magát. Felszólítom Magyarország népét, hogy a várható referendumon szavazzon az LMBTQ-közösség jogainak megvédése mellett. Nagyobb szükségük van a támogatásunkra, mint valaha” - idézik a hétszeres Forma-1-es bajnok Hamilton Instagram-bejegyzését.
(Varga Judit igazságügyi miniszter szokásához híven a Facebookon reagált Hamilton bejegyzésére: azt tanácsolta neki, mint korábban George Clooney-nak, azaz, hogy maradjon inkább a saját szakmájánál, ne szólaljon meg politikai ügyekben. A Forma–1-es pilóta csatlakozott „a gyermekvédelmi törvényünket támadó nemzetközi fake news gyártók táborához”, ám ez a kérdés „a magyar szülőkre tartozik és nem külföldi autóversenyzőkre”. „Jómagam a KRESZ-vizsgára nem a sajtóból készültem, hanem tankönyvekből” – írta Varga, aki szerint Hamiltonnak is csak az a problémája a törvénnyel, hogy nem olvasta el - A szerk.)
Beszámolnak arról is, hogy a négyszeres Forma-1-es győztes Vettel úgy nyilatkozott: a törvény, illetve a tervezett népszavazás szégyent hoz az országra, és ő maga nem tudja megérteni, hogy a kormány miért küzd az emberek szabad választása ellen.
A tudósítások kiemelik, hogy a szóban forgó törvény tiltja a homoszexualitás, illetve a nemváltás bemutatását a fiatalkorúak számára az iskolai oktatásban, illetve a médiában. Emlékeztetnek arra, hogy a törvény elfogadása heves összeütközéshez vezetett Orbán Viktor jobboldali kormánya és a 27 tagú Európai Unió között, mert az utóbbi szerint a jogszabály ellentmond a tömb alapvető értékeinek.
A Les Echos című párizsi újság értesülése szerint az Európai Unió ma bejelenti, hogy konkrét személyekre szabott, célzott szankciós intézkedéseket hoz olyan libanoni vezetők ellen, akiket felelősnek tart a káoszba süllyedt országban uralkodó áldatlan állapotokért, a felelős kormányzat elhúzódó hiányáért.
A határozat szövegét véglegesítették, és írásbeli eljárással a tagállamok állandó képviselői útján elfogadják - közölték a lappal brüsszeli források. Az uniós fellépés ösztönzője hónapok óta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter, aki szerint jogi eszközökkel is nyomást kell gyakorolni a libanoni hatóságokra, alakítsanak végre kormányt, intézkedjenek átfogó reformokról, és tegyenek annak a mély válságnak a felszámolása érdekében, amely annak nyomán uralkodott el ebben a földközi-tengeri kicsiny országban, hogy tavaly augusztus 4-én irtózatos erejű robbanás tarolta le a bejrúti kikötőt.
A tervezett szankciókkal - amelyekhez az uniós országok kormányaitól már sikerült megszerezni a politikai jóváhagyást - azokat a libanoni vezetőket veszik célba, akik hátráltatják a kormányalakítást, illetve veszélyeztetik a jövő tavaszra tervezett parlamenti választások megtartását.
Az érintettek névsorát azonban a Les Echos tudomása szerint nem fogják közzétenni. A lista pontos összetétele ügyében ugyanis korábban nem jött létre konszenzus - emlékeztet a lap, és felidézi, hogy Szijjártó Péter magyar külügyminiszter még áprilisban ellenezte, hogy szankciókkal sújtsák a legnagyobb libanoni keresztény párt választott tisztségviselőit.
Hadd zárjuk ezt a médiaszemlét egy könnyedebb vakációs témával. A Politico című amerikai portál brüsszeli kiadása bepillantást nyert az Európai Bizottság ügyeleti beosztási táblázatába, amely a testület egész hivatali idejére, évekre előre rögzíti, hogy a munkaszüneti ünnepnapokon, illetve a nyári általános szabadságolás idején mely uniós biztosnak mikor kell ügyeletet ellátnia a brüsszeli Berlaymont-székházban. Ebből kiderül, hogy Várhelyi Olivér magyar biztos lesz szolgálatban karácsonykor idén is, valamint 2023-ban is, ami a Politico szerint első pillantásra nem tűnik túlzottan fair dolognak Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől, mert senki másnak nem kell két karácsonyt is a munkahelyén töltenie.
Ha azonban utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy az ötéves ciklus alatt egy biztosra átlagosan 13 ellátandó ügyelet esik, Várhelyinek pedig csak 12 ilyen szolgálati nap jutott. Ennek ellenére a magyar biztos neve mellett a Politico által látott táblázatban az szerepel, hogy el kívánja cserélni ügyeleti beosztását. Ehhez az amerikai portál sok sikert kíván.
HÍRKLIKKSzerző: SEBES GYÖRGY2021.07.30.
A magyar kormány – és személy szerint Orbán Viktor – arra törekszik, hogy minden kifizetés az ő kegyétől függjön. Jeszenszky Géza történészprofesszor csak ezzel tudja magyarázni, hogy a magyar kormány ismét lemondott a Norvég Alap mintegy 77 milliárd forintos támogatásáról. Az összeg mintegy tizede a civil társadalom támogatását célozza, a többi tudományos, kulturális és fejlesztési projektekre lenne fordítható. Csakhogy annak a kisebb résznek a felhasználásába nem szólhatna bele a kormány. Emiatt nem jött létre a végleges megállapodás. A volt külügyminiszter és nagykövet szerint minderre nincs ésszerű magyarázat.
- Ön 2014-ig Magyarország nagykövete volt Oslóban, de akkor lemondott, amiért a magyar kormány nem vette igénybe a Norvég Alap támogatását több hasznos program megvalósítására. Most deja vu érzése van?
- Fogalmazhatunk így is. Pedig ezúttal optimista voltam. Tavaly év végére készen állt a megegyezés a két kormány között. Igaz, arra számítottam, hogy vita lesz arról, ki kezelje a civil célokra jutó mintegy 4 milliárd forintot. Ám azt gondoltam, ha egyszer már megszületett az egyezség, ez a kérdés nem gátolhatja a megvalósulást. Ezek szerint tévedtem. Pedig az is valószínűnek tűnt, hogy most is jelentkezni fog az Ökotárs Alapítvány a teljes támogatás alig öt százalékának kezelésére. Emlékezetes, hét éve azzal vádolták az akkori lebonyolítókat, hogy pártközeli szervezeteket is támogattak. Kampány indult a „sorosista civilek” ellen, házkutatásokat is tartottak, továbbá a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok azonban mindent rendben találtak, bebizonyosodott, hogy a vádak alaptalanok voltak. Az ésszerűség azt diktálta volna, hogy amit akkor kidobtak az ablakon, most elfogadják...
VÁLASZ ONLINESzerző: BORBÁS BARNA2021.07.29.
A kiszivárgott telefonszámlista nem önmagában érdekes, hanem a közvetett bizonyítékokkal együtt, azok pedig szinte mind a magyar állam és kormány érintettsége mellett szólnak – mondja podcastunkban, a HetiVálaszban Pethő András és Panyi Szabolcs a Pegasus-ügyről. A Direkt36 két újságíróját azért hívtuk meg a műsorunkba, mert ők jegyzik a kémbotrányként is emlegetett történetet feldolgozó cikkek nagyobb részét. Panyi Szabolcs az NSO-lista szerint a telefonlehallgató szoftver célpontja is lehetett. Miért mondják a Pegasusra, hogy fegyver? Honnan van a lista? Honnan tudjuk, hogy ez nem összeesküvés? Legitim-e megfigyelni külügyi forrásokat használó újságírókat? Kell-e, hogy legyen politikai következmény?
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található...
NÉPSZAVASzerző: SZELESTEY LAJOS2021.07.30.
A magyar kormányfő a homofób törvénnyel őrizné meg hatalmát egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal és a demokráciával, és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe.
Euractiv
A Bizottság elérte Magyarországnál, hogy csak szeptember végéig kelljen véleményt mondania a gazdasági mentőcsomag felhasználására benyújtott magyar tervről, miután e hónap közepéig nem sikerült tisztázni, hogy az Orbán-kormánynak milyen reformokat kell végrehajtania a pénzért cserében. Az eredeti határidő e hónap közepe volt, ám a holtpont éppen akkor állt be, amikor feszültség robbant ki Budapest és több tagállam között az LMBT- jogok miatt, mert az a bírálók szerint egybemossa a pedofíliát és a homoszexualitást.
A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy a jogszabály a gyerekeket védi és nem hajlandó visszavonni, a kritikák és a Brüsszel által indított szerződésszegési eljárás ellenére sem. Az unió elenben kitart amellett, hogy a magyar javaslat értékelését nem befolyásolja a nemi kisebbségekről zajló vita, és hogy a késedelem azért következett be, mert a magyar fél nem tett meg mindent a korrupció kiszűrésére, a pályázatok objektív elbírálására és nyomon követésére, valamint a bíróságok függetlenségének szavatolására.
Ezzel szemben budapesti illetékesek azt hangoztatják, hogy az unió az LMBT-szabályozás miatt alighanem nyomás alá került. A törvényt különben most már nem csupán európai szövetségesek és civil szervezetek kifogásolják, hanem olyan neves Forma-1-es pilóták is, mint Hamilton.
Der Standard
Orbán Viktor azért támadja az LMBT-közösséget, mert fenn akarja tartani rendszerét. Így látja a helyzetet az Innsbrucki Egyetem egyik szociológia tanára, aki a nemzetközi jobboldali hálózatokat kutatja. Kristina Stoeckl úgy értékeli, hogy a vonatkozó magyar törvény tudatos provokáció. Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő a liberális demokrácia ideológiai ellensége.
Ám a fő cél a hatalom megőrzése egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal, a demokráciával és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe.
Azon felül a fiatalok 65 %-a elfogadja a melegséget, ily módon elsőre nemigen érthető, a kormány miért játszik rá ilyen erőteljesen erre a kártyára. Ám a két vezetés nem akarja, hogy az EU beleszóljon a nemzeti jogalkotásba és nem kér a nemzetközi emberi jogi normákból sem. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság azonban idáig nem habozott, amikor olyan jogszabályok születtek, amelyek sértették a diszkrimináció-mentesség elvét.
A népszavazással Orbán az illiberális demokrácia koncepcióját erőlteti, ami mögött a sajátos demokrácia felfogása áll, mármint hogy a többség bárki ellen alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A globális jobboldal ügyét szolgálja, ideértve Putyint, Bolsonarót, illetve bukásáig Trumpot. A genderjogok elvetése mellesleg olyan eszköz, amely egyesíti a határokon átlépő értékkonzervatív hálózatokat.
Ezek a körök az EU-t gyakran egy lapon emlegetik a kommunizmussal. Merthogy annak idején a bolsevikok célba vették a hagyományos családot és a vallást. A gyerekeket állami nevelésbe kényszerítették, a nőknek dolgozniuk kellett. Így amikor ma az unió kitart a gender jogok mellett vagy szolidaritást sürget a menekültek elosztásakor, akkor a jobboldal a kommunismus reinkarnációjaként állítja be.
Orbán vagy a PiS narratívája fejre állítja a 20. század ideológiai történetét. Hiszen az unió mint politikai program a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai ellentétére adott válaszként jelent meg a színen. Ám ha a magyar miniszterelnök totalitárius rendszerként tünteti fel az EU-t, miközben az igyekszik azonos fejlettségi szintre hozni a tagállamokat, akkor szándékosan figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország mekkora előnyöket élvez a támogatásokban megnyilvánuló szolidaritásból.
Teljesen hamis ugyanakkor kijelenteni, hogy a kisebbségi jogok szorgalmazása és a szolidaritás megbéklyózza a többséget. Ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie. Jobboldali politikusok nem játszhatják ki egymás ellen az egyenlőséget és a szabadságot, hogyazután abból politikailag hasznot húzzanak.
Die Presse
Messze nem olyan sima az újjáépítési alap sorsa, ahogy azt a Bizottság és a kormányok szeretnék. Először is keresztbe fekszik Magyarország és Lengyelország, noha mindkettő a kellemes pénzeső legfőbb kedvezményezettjei közé tartozik. Ám egyik sem hajlandó eleget tenni Brüsszel követelésének, hogy hatékony intézkedésekkel vegye elejét a politikai korrupciónak és a jogállami elvek meggyengítésének. Az EU viszont nyilvánvalóan retteg.
Merthogy az idő pénz és nem tudni, mikor sikerül megoldani a magyar-lengyel kérdést. Márpedig az infláció miatt minél később fizetik ki a támogatásokat, azok annál kevesebbet érnek. A beinduló növekedés megdrágítja mind a munkaerőt, mind az anyagot. Ezért nem kizárt, hogy az előirányzott beruházásokra fedezeteként nem lesznek elegendőek az előirányzott összegek.
Főként a digitális szektorban, valamint az energetikában. Pl. ha az összes ország egyszerre kezdi fejleszteni az 5G-hálózatot, vagy hőszigetelni a régi épületeket, akkor többet kell fizetni mind a hozzávalókért, mind a szakemberekért. Az pedig horror az uniós appartátus szemében, hogy egy év elteltével további pénzt kelljen kérni az állam- és kormányfőktől az alap feltöltésére. Inkább nem is gondolnak rá, hanem ragaszkodnak a tervhez és – bíznak a csodában.
Neue Zürcher Zeitung
Mivel újból mozgolódnak a Balkánon rekedt menekültek, a célországokban erősödik a félelem az újabb hullámtól és ez már feszültséghez vezet Ausztria és Magyarország között is, pedig két, egyívású rendszerről van szó. Egyben mutatja a tanácstalanságot. Merthogy a magyarok által meghirdetett bezárkózás, a határok teljes lezárása pont olyan illúzió, mint a Bizottság terve a befogadott menedékkérők elosztására, ami még felvizezett formában is halva született ötlet.
A Kurz-kormány azért vezényel erősítést a magyar határra,, hogy igazolja cselekvőképességét, ám igazából képtelen orvosolni a gondot. A nagyfokú idegességre utal, hogy Bécs szokatlanul élesen bírálja Magyarországot, amelynek kemény határvédelmi intézkedéseit az osztrák fél mindig is védte. Ám Ausztria – száj elé tett ujjal– egyúttal hangot ad a gyanúnak, hogy a magyarok szándékosan lazítanak a gyeplőn, mert azt válasznak szánják Brüsszel számára, a migráció és jogállam kapcsán kialakult vitában.
Viszont az tény, hogy Burgenlandban van olyan nap, hogy 100 határsértőt is elfognak. Számuk az idén már az 5 ezer felé jár, vagyis hat hónap alatt csaknem ugyanannyian buktak le, mint tavaly egész évben. Az is egyértelmű, hogy az útvonal Szerbián át Temesvárra vezet, mert ott a magyar oldalon nincs kerítés. Úgy hírlik, hogy a magyar tranzitért 4-5 ezer eurót kérnek a profi csempészek. De a jelek szerint immár mindenre hajlandó az a 100-120 ezer ember, aki az Égei-tenger nyomorúságos táboraiban vagy a hasonló boszniai létesítményekben várja sorsa jobbra fordulását. Az üzlet virágzik.
Viszont ha tényleg megindult több százezer afgán és Törökország átengedi őket, akkor új erővel tör felszínre a 2015-ös konfliktus.
