NYOLC MILLIÁRD A TURIZMUS ÉS A DIVAT NÉPSZERŰSÍTÉSÉRE

HÍRKILIKK
Szerző: Zutyu
2021.07.25.

Keretmegállapodást kötött a turisztikai és a divatipar állami szereplőinek nevében a Rogán Antal alá tartozó Nemzetközi Kommunikációs Hivatal.

„Keretmegállapodás a Visit Hungary Nemzeti Turisztikai Szervezet Nonprofit Zrt., a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. és a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. részére komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátására” – ez a tárgya annak a közbeszerzésnek, amiről a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tett közzé hirdetményt az uniós közbeszerzési értesítőben. A tendert Mediator Group Reklámügynökség Kft nyerte, a cég a semmiből tűnt elő még 2019-ben, amikor megnyerte az első turisztikai tárgyú kommunikációs megbízását, nagyjából ugyanattól a megrendelői körtől, mint most. Csak akkor dupla ennyi pénzért kellett dolgozniuk, 16 milliárd forintért. A cégnek akkor még csak résztulajdonosa volt a most már kizárólagos tulaj, Dallos Ferenc vendéglátóipari vállalkozó, aki 2017-ben az év vendéglátósa címét nyerte el, vagyis nem sok köze volt korábban a kommunikációs iparhoz...

ITT OLVASHATÓ

NYOMORBÓL NYOMORBA – UNIÓS PÉNZBŐL NÖVELI A SZEGREGÁCIÓT NYÍREGYHÁZA

JELEN.MEDIA
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2021.07.24.

1,7 MILLIÁRD FORINT UNIÓS TÁMOGATÁST KÖLTÖTT A KOVÁCS FERENC VEZETTE NYÍREGYHÁZA ARRA, HOGY TELEPFELSZÁMOLÁS CÍMÉN AZ EGYIK CIGÁNY TELEPRŐL A MÁSIKRA KÖLTÖZTESSE AZ EMBEREKET. EZZEL NEMCSAK A MÁSIK TELEP LAKOSSÁGÁNAK A SZÁMÁT NÖVELTE, HANEM AZ OKTATÁSI SZEGREGÁCIÓT IS. A KÖLTÖZÉSSEL UGYANIS AZOK A GYEREKEK, AKIK KORÁBBAN VEGYES, ÁLLAMI ISKOLÁKBA JÁRTAK, A HELYI, GÖRÖGKATOLIKUS CIGÁNY ISKOLÁBAN FOLYTATJÁK TANULMÁNYAIKAT. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSALÁDOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE PANASSZAL FORDULT AZ ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁHOZ ÉS AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ.

– Majdnem húszan lakjuk ezt a házat, s néhány nap múlva költöznünk kell. De csak egy egyszobás, lakást kaptunk e helyett a Guszeven. Hol férünk ott el annyian? De ha nem fogadom el a felkínált lakást, ezt a házat rám bontják és semmim nem marad

– mondja sírva egy idősebb asszony Nyíregyháza egyik romák lakta szegregátumában, az úgynevezett Keleti lakótelepen. A ház – amely három generációnak ad otthont – rettenetes állapotban van, ahogy a szomszédos épületek is. A telep útjai – ha egyáltalán utaknak nevezhetőek – autóval járhatatlanok. A víz hatalmas gödröket vájt magának, van, ahol a pocsolyák annyira mélyültek, hogy inkább tavacskának tűnnek. Egy éppen erre járőrőző rendőrautó akkorát nyekken az egyik ilyen pocsolyában, amelyben szinte elmerül, hogy majdnem tengelytörést kap. Az asszony szótlanul nézi a rendőrautót, ahogy az megpróbál kievickélni a kátyúból. Amikor a jármű végre kikapaszkodik a gödörből, folytatja.

– Az egyik fiam messze dolgozik, építkezésen, a költözés miatt jött haza. Kétségbe van esve. Az új lakásba nem tud jönni, két kicsi gyereke van. Egy lakásba tízen? Össze leszünk tömörödve? Nem csak higiéniailag tarthatatlan, de a távolságot sem tudjuk megtartani. Akkor meg jön a gyámügy! Talán kapnak a családok átmeneti otthonában szállást, ezt ígérik legalábbis – mondja...

ITT OLVASHATÓ

MOMENTUM: A MAGYAR KORMÁNY MA GYAKORLATILAG AZT HALLGAT LE LEGÁLISAN, AKIT CSAK AKAR

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.07.25.

A Momentum Mozgalom szigorítani fogja a lehallgatási szabályokat, hogy a magyar jogszabályok összhangba kerüljenek az Emberi Jogok Európai Egyezményével – közölte a Facebook-oldalán Szigeti Flóra, a párt politikusa a Pegasus-botránnyal kapcsolatban.

Mint emlékeztetett rá, a strasbourgi bíróság 2016-os ítéletében kimondta, hogy magyar titkos információszerzésre vonatkozó szabályozás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt személyiségi jogokat (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog) és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Utóbbi probléma azért különösen súlyos, mert a jogaikban megsértett állampolgárok nem léphetnek fel a jogsértő állammal szemben.

Magyarországon kiemelkedően engedékenyek a lehallgatási szabályok; a magyar kormány ma gyakorlatilag azt hallgat le legálisan, akit csak akar. Mindezért elengedhetetlen, hogy jelentősen szigorítsunk a titkosszolgálati megfigyelések szabályozásán – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ 

„Itt az ideje, hogy Orbán távozzon” – Magyar Hang-ajánló

MÁRKI-ZAY PÉTER: ORBÁN VIKTOR VALAHA A HŐSÖM VOLT - ÚJ MOZGALMAT HIRDETETT A MINISZTERELNÖK-JELÖLT. SZERINTE SIMÁN LEHET HUXIT. INTERJÚ.

168 ÓRA
Szerző: BÁNHIDI EMESE
2021.07.25.

Kék szalaggal a korrupció ellen – ez a neve annak a mozgalomnak, amit szombat esete hirdetett meg Márki-Zay Péter. A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje ehhez vár mindenkit, aki a tisztesség jegyében azonosulni tud vele. „Mi arra biztatunk mindenkit, hogy ezzel a szalaggal tiltakozzon a korrupció ellen, tűzze ki a ruhájára, kabátjára, bárhova, jelezze ezzel azt, hogy egy korrupciómentes országban szeretnének élni” – mondta Márki-Zay Péter.

Miért pont a korrupció?

Szerintem a korrupció elleni küzdelem Magyarországon létkérdés most. Ha egy olyan kormányunk lenne, amelyik nem szervezi a korrupciót, hanem küzd ellene, akkor ennek az országnak kétszer annyi autópályája épülne, hogy mást ne mondjak, fejlődne az egészségügy, stb. Van egyébként pozitív lépés a kormány részéről is. Annak idején, amikor a pártok támogatását megemelték, tudom, hogy ezt azzal a céllal tette Orbán, hogy lehetőleg ezek a pártok maradjanak, ne jöjjön új ellenzék, illetve, hogy zsarolhatóak legyenek, mert ha ezt a hatalmas pénzt odaadják nekik, utána meg elveszik, akkor elég könnyen lehet engedelmességre szoktatni őket.

De ettől függetlenül ez egy pozitív lépés volt, mert a pártoknak most már nincs indokuk, hogy lopjanak, hiszen annyi pénzt kapnak az államkasszából, hogy lopás nélkül is tudnak intenzíven kampányolni. Az, hogy csökkentették a képviselők számát, városi közgyűlésekben és országgyűlésben, az is korrupcióellenes lépés. Vagy most, amikor megemelték az orvosok fizetését, és cserébe kérnek valamit, betiltották a hálapénzt. Ez is nagyon pozitív, és ez még az ország korrupciós rangsorában is segíthet Magyarországnak, mert akármilyen módszerrel mérjük is a korrupciót, abba ugye nemcsak kormányzati korrupció van benne, hanem a paraszolvencia is.

Amikor először polgármester jelölt lett, bekamerázták az utcát, ahol lakik. Fotózták az önt meglátogató ellenzékieket. Tehát kicsiben már megtapasztalta, milyen az, amikor egy rendszerváltás utáni hatalom megfigyeli önt. Odaadta már a telefonját vizsgálatra?

Nem. Fölajánlottam az Amnesty Internationalban lévő ismerősömnek, hogyha meg akarják nézni, én is szívesen átadom a telefonomat. Egyébként három készüléket használtam az elmúlt három évben, megvan mindhárom, de egyelőre nem kaptam választ. De volt itt más hasonló ügy is. A Jobbik informatikusai találtak egy kémszoftvert az én laptopomon, amit a rendőrség egy hobbifeljelentőnek a feljelentésére le is foglalt, de vizsgálat nélkül adták vissza...

ITT OLVASHATÓ

GYALOG GALOPP 2.0

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.25.

Ártunk és ormányunk, s aki ezzel egylényegű, akárha atya, fiú, szentlélek, maga doktorminiszterelnök et. hozta a formáját megint. Mókát, kacagást és elszörnyülködő rácsodálkozást okozva Neria népének felötletve az amúgy patakként benne megbúvó, de mindig csobogó ontológiai kérdést, hogyhát hülye ez? Az is. De leginkább aljas. Még inkább tolvaj, de leginkább önmaga, megismételhetetlen, megtestesült, trottyos gonosz. Az Unió pár napja megkérte őtet, hogy legyen szíves, ne hazudjék. Hogy ne hazudja azt, azért nem kapja meg a helyreállítási pénzeket, mert ő – mármint az Unió – le akarja vágatni a magyari kisdedek kukacát.

Azóta telnek, múlnak a napok, a helyzet pedig fokozódik. Neria belegárgyult a kisdedek nemátalakító műtétjébe, ami soha nem volt, nem van és nem lesz, Neriában pedig gomolygó, tébolyos valósággá vált, mint fenyegető veszedelem. Meg kell a szívnek szakadni a hülyeség ilyen fokától, de, ahogyan pár napja arról ábrándoztam, egyszer csak eljön a szint, ahonnan már tényleg nincsen lejjebb, és persze megengedően föltételeztem, hogy azért biztosan találnak egy újabb gödröt a kút fenekén, tegnap sikerült is. A Monty Phyton kollektíven zokog, ahogy hallom, kéri a forgatókönyvet, mert szeretné leforgatni a Gyalog galopp második részét.

Emlékszünk a csudálatos filmalkotásra, amely egyik jelenetében a Fekete Lovag Artúr királytól torzóvá téve, karok és lábak nélkül hepciáskodik, hogy Artúr meg is kérdi tőle, mi módon akar végezni vele, hogy bele szeretné-e fojtani a saját vérébe. S midőn mi ennek a jelenetnek az abszurditásán eltelten göcögünk, magunk sem tudjuk, hogy dicső Orbán Viktort látjuk magunk előtt. Én legalábbis, és tegnap leginkább, amikor született egy kormányhatározat, amely nagy hangon taglalja a feltételeket, amelyek teljesülése esetén Orbán Viktor duzzogva elfogadja az Unió pénzét. Hogy tisztába tegyük, feltételeket szab az ajándék kegyes átvételéhez...

ITT OLVASHATÓ

HATNI A RENDSZERRE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.07.25.

Az is egy döntés, hogy egy civil szervezetnek mi a célja. Azok, akik a rendszer működési hézagaiban dolgoznak, kitűzhetik azt célként, hogy segítenek azoknak az embereknek, akik e miatt hátrányt szenvednek, vagy megpróbálnak olyan hatással lenni, ami a rendszer hibáit csökkenti. Lehet dönteni egyik, vagy másik mellett, de lehet mindkettőt is vinni. Mi az Igazgyöngyben ez utóbbit próbáljuk.

Segítünk családoknak, gyerekeknek, de a rendszerszintű hatás célját sem engedjük el. A terepi munka közben ugyanis olyan megtapasztalásokat szerzünk, ami segíthet a rendszer esélykiegyenlítőbbé tételében. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig megpróbálunk hatni, rámutatni a hibákra, működő gyakorlatokat mutatni a megoldásra.

Persze az egész azon múlik, van-e politikai szándék javítani a rendszeren, vagy nincs. Most nem állunk túl jól, bár hozzá kell tennem, sosem volt egyszerű a rendszer működési hibáiban felnövő problémákat képviselni a regnáló hatalommal szemben. De most retorziókra számíthat az, aki ezt teszi, így nekünk is folyamatosan szűkül a mozgásterünk.

Megbélyegző, gyanakvást keltő címkék kerülnek a szervezetekre, ellenségként beállítva, pártpolitikai térbe betolva minket. Mindig van valami, ami félelmet kelt, bizonytalanságban igyekszik tartani bennünket. A felmerülő lehetőségek, mint pl. a Norvég Civil Alap támogatása elúszik, a többi pályázat pedig elérhetetlen számunkra. Naivan megint bepróbáltunk egyet, épp a héten jött meg az elutasítás, itt legalább forráshiányra hivatkoztak, és nem a szakmai kompetenciáinkat kérdőjelezték meg, mint korábban pl. a leszakadó családokkal végzett munkában a Védőháló című pályázaton, vagy a tanodapályázatoknál. Közben elvonják az iskola kiegészítő támogatását tőlünk is, a pandémia oktatási költségeire hivatkozva, no meg arra, hogy az Igazgyöngynek erős a “fundraising”-je.

A minap erről beszéltem valakivel, hogy milyen nagy kihívás úgy hatni a rendszerre, hogy közben a döntési szint nem fogad el minket. Arról beszéltem neki, milyen érdeklődéssel figyelem azokat a nyugat-európai ashokásokat, akik képesek erre, akiket partnernek tekintenek nemcsak a cégek, hanem az állam is. Egyszerűen erőforrásként képesek nézni őket, az állami feladatok jobb ellátásban, és felkarolják az ötleteiket, beépítik a rendszerbe. Nálunk vajon miért nem megy?

Nálunk a civil modellek állami rendszerbe való beépülése minimális. Most pedig, amiben címkézve vagyunk, hogy “ki van velük, ki ellenük”, még nehezebb. Akivel beszéltem, azt javasolta, keresni kell kormányközeli partnert, programot, és azon keresztül kell megpróbálni bekerülni a rendszerbe. Ez nyilván kompromisszumokat jelent, de tudomásul kell venni, máshogy ma nem megy. Csak a kapcsolatok számítanak, nem a munka társadalmi haszna. Ha van ilyen szál, akkor azt meg kell ragadni.

De ez egy nagyon vékony mezsgye. Mert ami alapértékekben nem stimmel, azzal nem lehet azonosulni. Akkor viszont marad minden a rendszeren kívül… és marad “kísérleti modell”, civil karizmatikus próbálkozás, szakirodalmi lábjegyzet minden.

A kompromisszumok pedig mindig nagy kihívások. Állandó vívódás: mit nyerhetünk és mit veszíthetünk vele? Persze, ha azt nézem, hogy a hatás a lényeg, akkor belemehetnénk mindenbe. De abban a rendszerben, ami alapértékeiben más, mivé torzul az, amit becsatornázunk? Ha ezen az alapon közelítem meg, teljesen értelmetlen. Akkor el kell engedni. De mi van, ha vannak területek, ahol mégis elindulhat valami? Amit talán biztonsággal uralhatunk? De ki tud ma erre biztosítékot adni? Mikor érünk el arra a pontra, amikor már nem az, amit mi akartunk? Mikor ahhoz a rendszerhez igazodik, ami mondjuk az “indikátorkényszer” mentén rózsaszínben tünteti fel, és ezzel együtt fedi is el a felmerülő problémákat egy beépülésben? Akkor mit ér már, ha azt mondjuk, mi nem így akartuk?

A rendszerek problémakezelésének átalakításában az a legnehezebb, hogy nem lehet “leradírozni” az egészet, és egy tiszta lapon, egy új szerkezetet felvázolva megoldást keresni, hanem a meglevő rendszer törvényeivel, szabályozásával, beidegződéseivel, protokolljaival kell a változásokat bevezetni. Ami iszonyúan sok idő, pénz, és felelősség is.

Mégis, valahogy próbálni kell. Persze nálunk már nagyon nehéz… mert a megbélyegzések korát éljük. Ha egy civil szervezet a rendszerszintű hatás érdekében próbál kompromisszumot kötni, rákerül egy másik bélyeg is, a többiektől, akik nem gondolkodnak, vagy nem úgy gondolkodnak ebben. A megalkuvó, áruló szervezet bélyege. Mert nálunk az ellenségképgyártásban mindenki nagyon rutinossá vált. Már sehol sem a közös pontokat keressük, hanem azokat, amelyek mentén szembehelyezkedhetünk, elhatárolódhatunk másoktól.

De lehet-e ebből közös cél valaha? Árkokat ásunk, egyre mélyebbre. Már nem működik más, csak a támadás. Egyre durvul minden.

A rendszerszintű hatásban nálunk egyelőre a szakmai együttműködési vonal működik. Felsőoktatással és más intézményi szinten is. Ez utóbbiban vannak országosak, és vannak helyiek is. Az országosakat néha megakasztja a politika, ha valaki olyan van a közelében, akinek szúrjuk a szemét, utánanyúl az együttműködésnek. És persze a helyiek között is előfordul ilyen. Ezeket mind megtudjuk előbb-utóbb, többnyire utóbb, mert sajátosságuk, hogy mindig a háttérben, és nem nyilvánosan felvállalva történik a “letiltás”, amivel mi szembesülünk, azok mondvacsinált indokokok, és a valós helyzetet nekünk feltáró informátor sem meri nyíltan elmondani, ő is fél, és ezt nekünk is el kell fogadni, nem élhetünk vissza a bizalmával. Tudomásul vesszük, ez van, ez most egy ilyen világ, és keresünk más kapcsolódásokat, más személyekkel, intézményekkel.

Ezért is nagyon fontos, hogy mindig szakmai alapon közelítsünk meg egy-egy helyzetet, problémát. Ami persze nagyon bénán hangzik politikai közegben történő döntéseknél. Mert nem egyenlőek így a feltételek.

A másik vonal a cégek világa. Az említett nyugat-európai példáknál is cégek vannak a háttérben, és ezek a modellek tulajdonképen a civil-céges-állami együttműködésekben teljesednek ki. Mert van gazdasági vonatkozásuk is, hiszen egy jobban működő államban a cégek is sikeresebbek. Persze itt nem az állami megrendelésekből élő cégekre kell gondolnunk, mert itt gyakran ugyanaz a játszma, mint az állam által fenntartott intézményeknél.

Talán inkább ez lehet a jó hatás iránya? A cégekkel beágyazódni a problémamegoldásokba? Velük keresni olyan pontokat, amiben hosszú távon elköteleződve tényleges hatással lehetünk a negatív társadalmi folyamatokra? Talán így találhatunk hatás-kapukat. Sok kis kaput… mindannyiunk érdekében.

ITT OLVASHATÓ

A NER OLYAN, MINT A BREZSNYEVI SZOVJETUNIÓ: AZT TUDNI, HOGY BUKNI FOG, DE AZT NEM, MIKOR

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.07.25.

„Mindenképpen korrodálja Orbánt mindaz, ami a héten történt. Habár egyelőre ugyan nem látszik, hogy akár a Pegasusgate-be, akár a brüsszeli pénzcsapok elzárásába belebukna, de azt világosan mutatja, hogy Orbánnak és szűk körének kivételével – idehaza, az EU-ban és szinte mindenütt a világon is – mindenkinek jobb lenne, ha nem maradna az amúgy is életképtelen Nemzeti Együttműködés Rendszere, amelynek egyeelen célja a hatalom, amivel képes elfedni a mérhetetlen korrupciót” – szögezte le a Hírklikknek Szentpéteri Nagy Richard a hét történéseire reflektálva. „A NER olyan, mint a brezsnyevi Szovjetunió, arról is tudtuk, hogy nem lehet sokáig működtetni, de azt nem, hogy mikor bukik meg” – vont párhuzamot az alkotmányjogász, politológus.

Három, a jövő évi választást jó eséllyel befolyásoló dolog történt a magunk mögött tudott héten Magyarországon: a Pegasusgate, a brüsszeli pénzcsap – egyes elemzők szerint a jövő évi választásokig kitartó – elzárása, valamint az Orbán Viktor, illetve lehetséges kihívója, Karácsony Gergely által belebegtetett két népszavazás. Vajon ez megváltoztatta-e a választási esélyeket? Erről kérdeztük Szentpéteri Nagy Richardot.

„Nagyon benne van a hét történéseinek következményei között az is, hogy egyre jobban látszik: a király meztelen” – véli a politológus, aki azonban a képet árnyalva kifejtette: Orbán és kormánya két olyan ütést kapott (a Pegazusgate kirobbanása és a brüsszeli pénzek folyósításának elhalasztása), amelyekbe nem, hogy egy miniszter, de komplett kormányok belebuknának – legalábbis megrendülnének. Ez alól ők sem kivételek, s az ütés nyoma ugyan látszik is, ám – bár jósolni nem lehet –, de bizonyára meg tudják úszni ezt is. „Csak azt nem úsznák meg, ha Orbánról olyan kompromittáló videófelvétel kerülne ki, amelyen olyasmiket mond, csinál, amik ellentétben állnak azzal, amiről amúgy beszél, amit propagál – de ilyenre senki ne számítson, ilyen nem lesz” – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

LÁTVÁNYTERASZ ÉPÜL A FELCSÚTI CSÓNAKÁZÓTÓ MELLÉ, AZ ADATVÉDELMI BIZTOS SZABADSÁGON VAN

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.07.25.

24.hu: A felcsúti kisvasút mellé újabb közpénzes turisztikai attrakció épül

A lap derítette ki, hogy tavaly Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forint közpénzt kapott a kormányzati irányítás alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségtől. A miniszterelnök faluja az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére kapott támogatást. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a felcsúti önkormányzat közpénzből éttermet, látványteraszt és sportpályát építtet a híres-hírhedt kisvasút felcsúti állomásánál ugyancsak közpénzből kialakított csónakázótó mellé. A kivitelezést Mészáros Lőrincék családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. végzi.

444: Tavaly már havi 6,9 milliót keresett Antall József fia. Alapítványa pénzügyeit közben a NAV is vizsgálja

Tavaly már átlagosan havi bruttó 6,9 millió forintot keresett Antall Péter, a közpénzből működő Antall József Tudásközpont Alapítvány (AJTK) igazgatója – másfélszer többet, mint egy évvel korábban, derül ki a szervezet legfrissebb pénzügyi beszámolójából. A néhai miniszterelnök fiának juttatásaira 2020-ban összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelynek pénzügyeit közben a NAV vizsgálja: júniusra több AJTK-s munkatársat is beidéztek meghallgatásra.

Média1: Bréking: Rogán Antal izraeli-grúz üzletember barátja beszáll a Brit Mediába

A lap megtudta, hogy társtulajdonos lett a 168 Óra és az ELLE magazin kiadójában Shabi Michaeli izraeli-grúz kettős állampolgár, akinek neve évekkel ezelőtt a kormányzati reklámokért felelős politikus barátjaként került elő a sajtóban. A Media1 exkluzív interjút is készített Shabi Michaelivel, akit Rogán Antalhoz fűződő kapcsolatáról, a gyorskölcsönös cégéről és a befektetése céljairól is kérdeztünk.

Direkt36: Az Orbán-kormány államtitkárát is megcélozták a Pegasusszal, miközben belharcokat vívott Paks II. miatt

Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi mellett szerepel a listán Weingartner Balázs is, aki az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi államtitkára, valamint több újságíró és kormánykritikus üzletember.

Magyar Hang: Az adatvédelmi hatóság elnöke szabadságon van, majd két hét múlva dönt arról, indít-e vizsgálatot

Több beadvány is érkezett az adatvédelmi hatósághoz a Pegasusos lehallgatási botránnyal kapcsolatban, de Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke éppen szabadságát tölti, így majd csak augusztus 3-a után dönt egy esetleges vizsgálat megindításáról. „A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján” – fogalmazott, azt is megjegyezve: ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást.

ITT OLVASHATÓ

REKORDOT DÖNTÖTT A BUDAPEST PRIDE

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.07.24.

Minden eddiginél nagyobb tömeg, a szervezők becslése szerint több mint 30 ezer ember vett részt a felvonuláson.

Nem hagyjuk magunkat!” – szivárványszínű és magyar zászló társaságában ezt a szöveget világították a Képviselői Irodaház épületére aktivisták a Budapest Pride felvonulást megelőző éjszakán.

A rendezvény talán még soha nem bírt akkora politikai téttel, mint most. A parlament a közelmúltban fogadta el azt a fideszes törvényt, amely összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. A jogszabály – gyermekvédelem ürügyén – azt is megtiltja, hogy tizennyolc éven aluliak számára olyan tartalmat tegyenek hozzáférhetővé, amely „megjeleníti” a homoszexualitást.

Ezért írták a felvonulás szervezői, hogy a Budapest Pride nem csak ünnep, hanem tiltakozás is. Tiltakozás a putyini mintára készült homofób propagandatörvény, valamint a gyűlöletkeltő plakátok, a transznemű embereket megbélyegző alkotmánymódosítás és a jogi nemváltás betiltása, az örökbefogadás ellehetetlenítése, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése, az állandóvá vált uszító, homofób, gyűlölködő közbeszéd ellen is.

Szombaton délután a fővárosban megvalósult az, amiről nemrég – ki tudja, milyen tapasztalatokra alapozva – Orbán Viktor miniszterelnök beszélt: a szivárványzászló néhány órára valóban az utcakép részévé vált...

ITT OLVASHATÓ

SZILÁGYI ÁRON A TELEXNEK: ŐSTEHETSÉG? AZ VALAKI MÁS, NEM ÉN VAGYOK

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2021.07.25.

Szilágyi Áron 2020 márciusában érezte úgy, hogy élete formájában van, a koronavírus pedig éppen akkor helyezte háttérbe a sportot. A már háromszoros olimpiai bajnok formája továbbra is pompás, erről a tokiói olimpián győződhetett meg mindenki, aki az útjába került, és aki szurkolt neki.

Tizenhat olimpiai asszót zsinórban megvívni vereség nélkül kivételes bravúr, és még ennél is fontosabb, hogy Szilágyi Áron ezzel nyerte meg harmadik olimpiai aranyát. Utoljára még 2008-ban, Pekingben kapott ki, ahová érettségi után, és egykori mesterét, Gerevich Györgyöt gyászolva utazott.

Volt a kardvívás történetében korábban öt olyan vívó, aki duplázni tudott olimpián,

neki sikerült először a triplázás.

Még egy viszonyítási pont, milyen nehéz egyéni sportban a triplázás, a csúcson maradás: a magyar sportban Papp László (1948-1956) és Egerszegi Krisztina (1988-1996) volt képes erre. (A kajakos Kozák Danuta csatlakozhat hozzájuk majd augusztusban a tokiói olimpián.)

Szilágyi a sportágban elfoglalt tekintélyéről nagyon sokat elárult az, hogy a születésnapját ünneplő ezüstérmes olasz Samele milyen őszinte, szinte gyermeki tapssal köszöntötte, amikor odaült ahhoz az asztalhoz, ahol a győztest köszöntették. Nem volt megjátszott a taps, látszott benne az áhítat. Az elismerés nemcsak az olasz részéről volt meg, hanem a korábbi legyőzöttek is úgy mentek oda hozzá gratulálni, mint ahogy egy utolérhetetlen klasszisnak szoktak. Az elődöntőben vereséget szenvedő grúz, Bazadze duzzogott csak, aki nagyon dühösen vonult le a pástról, az edzője az öltöző előtt is mutogatta a telefonján a felvételt a mindent eldöntő tusról, hogy mekkora félreértés történt, azt nem a magyar vívó adta, hanem történetesen az ő tanítványa...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A PEGASUS SOK MINDENRE KÉPES, MÉGIS ELBÚJHAT NÉVADÓJA, PÉGASZOSZ MÖGÖTT

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.07.24.

Nagy port kavart a héten kirobbant megfigyelési ügy, amelyben az a gyanú merült fel, hogy több országban, köztük Magyarországon is civileket, újságírókat, politikusokat és jogvédő szervezetek tagjait figyelik meg az izraeli NSO Group által fejlesztett kémszoftverrel. Az NSO csak állami megrendeléseket teljesít, és elég sok mindent tud: aktiválhatja a kamerát, a mikrofont és a GPS-t, és napi 24 órában nyomon követheti a felhasználó összes olyan tevékenységét, amely bármi módon kötődik a telefonjához. Nehéz és drága kimutatni a jelenlétét, az ismert (ismert?) kémprogramok elitjéhez tartozik, titokban működik – szóval gyakorlatilag minden lényegi ponton különbözik Pégaszosztól, a mitológiai repülő lótól. De miért menőbb Pégaszosz, mint Pegasus?

Perszeusz, Khrűszaór és Pégaszosz

Pégaszosz, a szárnyas görög ló úgy született, hogy Mükéné királya, Zeusz és Danaé fia, Perszeusz lenyakazta Medúszát, a három gorgó egyikét. Perszeusz azért tette ezt, mert megígérte Pulüdektész királynak, hogy elhozza neki a fejét – mivel nem tudott neki lovat ajándékozni, és ezért azt mondta a királynak, hogy kérhet helyette mást. (Persze Polüdektésznek nyilván ez volt a terve, el akarta távolítani a színről Perszeuszt). Számos kaland után sikerült is a fejét vennie a szörnynek, akinek a véréből, legalábbis ha lehet hinni Hésziodosznak, egyből két lény született: a hős Khrűszaór, és ikertestvére, Pégaszosz, a szárnyas ló (valószínűleg nem egypetéjű ikrek voltak). Az apjuk maga Poszeidón, a tengeristen volt...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - ORBÁN A HOMOFÓB TÖRVÉNNYEL PRÓBÁLJA ELTERELNI A FIGYELMET A ROSSZ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETRŐL, A KORRUPCIÓRÓL, A DEMOKRATIKUS HIÁNYOSSÁGOKRÓL

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.25.

A Fidesz ily módon akarja elérni a párt radikális szárnyát.

New York Times

Csatarendbe állt és az utcára vonult a magyar LMBT-közösség, amely ily módon szembefordult a szélsőjobbos kormánnyal, miután az igyekszik a margóra szorítani a nemi kisebbségeket. A menet dacos, színes és büszke volt. Tiltakozni kívánt az ellen, hogy az új jogszabály összemossa a melegséget, illetve a pedofíliát, továbbá korlátozza a szexuális felvilágosítást. Gyakran hasonlítják az idevágó orosz törvényhez.

Sok részvevő úgy nyilatkozott, hogy a szabályozás aggasztó módon tükrözi az egyre erősödő tekintélyelvűséget. És már megvannak az első eredményei, pl., hogy a 2. legnagyobb könyvesbolthálózat figyelmeztetést tett ki az üzletek bejáratára, hogy a hagyományostól eltérő tartalmakat is árusít. Előzőleg több, mint 800 dolláros pénzbírsággal sújtották, mert nem tüntette fel egy könyvön, hogy meleg szülőkről szól, ennélfogva eltér a normától.

A kevésbé látható következmények viszont még súlyosabbak. Krekó Péter szerint a melegek közellenségnek érzik magukat. Pedig a közvélemény kutatások azt támasztják alá, hogy az emberek nagy része megértő a melegekkel szemben.

Elemzők ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy Orbán ugyan konzervatív, de a jogszabállyal igyekszik elterelni a közérdeklődést a rossz egészségügyi, illetve gazdasági helyzetről, a korrupcióról, a demokratikus hiányosságokról, és próbálja megtörni az ellenzék egységét. Csáky Zselyke, a Freedom House-tól hozzáteszi, hogy a Fidesz ily módon akarja elérni a párt radikális szárnyát. Hiszen sokan elvesztették állásukat a járvány folytán, nehéz viszonyok közé kerültek. Az ideológiai üzengetés beválhat náluk.

A miniszterelnök azt állította, hogy az EU azért nem folyósítja a mentőcsomagból járó pénzt Magyarországnak, mert ő meg kívánja védeni a családi értékeket. A Pride felszólalói ezt azonban nem vették be.

Politico

A német zöldek egyik EP-képviselője azt mondta, miután részvett és felszólalt a Budapest Pride-on, hogy az EU nem csupán gazdasági szervezet, hanem értékeken alapuló közösség, ez pedig az jelenti, hogy minden polgárt megilletnek az alapvető jogok, és nem kizárólag a fehér, heteroszexuális férfiakat. Maria Walsh, akit az Ír Néppárt delegáltja Strasbourgban, teljesen egyetértett Terry Reintkével, mármint hogy ott kellett lenniük a demonstráción, mert a magyar helyzet egyre romlik, nekik viszont meg kellett mutatniuk, hogy egész Európa szolidáris az LMBT-emberekkel.

Az ír politikus, aki bevallottan meleg, azt mondta, hogy aktivistaként, szövetségesként és a homoszexuálisok tagjaként vállalkozott az útra. Mert minden eddiginél fontosabb, hogy kinyilvánítsák támogatásukat.

A menet részvevői elutasították a hivatalos retorikát, illetve a törvényt, amelyet elítélt több európai partner is. A feszültség ellenére a hangulat ünnepi volt. Dombos Tamás, a Háttér Társaság elnökségi tagja úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a kormány két év óta támadja az LMBT-közösséget, elszaporodott a gyűlöletbeszéd, korlátozó jogszabályok születnek, sőt most már egy orosz stílusban megfogalmazott propaganda törvény is kijött.

CNN

A befogadás és a szabadság mellett álltak ki a budapesti Pride Fesztiválon részvevő tízezrek, de egyben tiltakozni kívántak az ellen, hogy az ország egyre ellenségesebb politikát folytat az LMBT-közösséggel szemben. Amit csak tetéz a keményvonalas kormány által keresztülvitt új törvény. Orbán arra hívta fel az embereket, hogy szavazzanak nemmel a meghirdetett népszavazáson, ám akik végigvonultak tegnap a magyar fővároson, azok részéről a válasz messze hangzó igen volt.

A bírálók úgy látják, hogy a referendum önmagában problematikus. Arról nem beszélve, hogy a felmérések szerint a lakosság nagyobb része megértő a nemi kisebbségekkel szemben. Ám vannak akik félnek, hogy az államilag gerjesztett homofóbiának végül meglesz az eredménye. Mindenesetre Budapesten most jóformán minden sarkon lehet látni az állami propaganda plakátokat. (A CNN két újságírót is küldött az eseményre, de a felvonulás híre bejárta az egész világsajtót – a szerk. megj.)

Libération

A magyar művészek és emberi jogi aktivisták attól félnek, hogy egyfajta cenzúra lép életbe az LMBT-ellenes törvény nyomán. Sőt, még az is lehet, hogy a tegnapi volt jó ideig az utolsó Pride Budapesten. A Forbidden Colours (Tiltott Színek) nevű európai civil szervezet elnőke aggasztónak nevezi a helyzetet, mert az Orbán-kormány minden további nélkül betilthatta volna megmozdulást. Csak éppen úgy néz ki, hogy az EU által gyakorolt nyomás elvette a miniszterelnök kedvét ettől a lépéstől – mondja Rémy Bonny.

Nagy Boldizsár, a nagy vitát kiváltó Meseország mindenkinek c. formabontó mesekönyv szerkesztője azt taglalja, hogy a szabályozás homályos, de a célja pont az volt, hogy félelmet keltsen. A nagy kiadók nem szeretnék, ha a hatalom ujjal mutogatna rájuk, vagy ha a vevők bojkottálnák őket. Ez pedig felerősítheti az öncenzúrát.

Sztraka Andrea a Labrisz Leszbikus Egyesülettől úgy értékeli: a gyerekek számára nagyon fontos, hogy lássák, az LMBT-emberek pont olyanok, mint a heteroszexuálisok. Mert különben a propaganda vagy a rettegés képes őket befolyásolni. Ám félő, hogy munkatársaik ezek után nem tarthatnak felvilágosító előadásokat az iskolákban.

A jogszabály újabb csapás a nemi kisebbségek tagjainak jogai ellen. De hát Orbán, a migránsok és a romák után őket találta meg új bűnbakként. Nagy Boldizsár viszont arra is rámutat, hogy a törvénynek van egy jó oldala: akaratlanul is ráirányítja a figyelmet a másságra. És ezáltal egyre többen jönnek rá, hogy igazságtalan korlátozni az ilyen emberek jogait. Ugyanakkor a folyamatos gyűlöletbeszéd igazolja a kisebbségekkel szembeni erőszakot.

Rémy Bonny viszont nem biztos abban, hogy célravezető a hatalom részéről támadni a nemi kisebbségek képviselőit, mert a magyar társadalom sokkal megértőbb velük szemben, mint a migránsok esetében volt. De a populistáknak mindig kell valamilyen madárijesztő, amit azután halálos veszélyként tüntethetnek fel, hogy ily módon mozgósítsák választóikat. Ám az ellenséget gondosan meg kell választani, mert jövőre az urnákhoz járulnak a magyarok.

Deutschlandfunk

A kommentár a vélemény- és sajtószabadság ellen ható digitális méregnek nevezi az izraeli kémszoftvert. Olyannak, amely fegyver az alapvető jogok és a jogállam ellen, és pl. Orbán Viktor autokrata állama él vele. Ám az EU-nak nem szabad pénzelnie a demokrácia temetését. A Pegasusra a tekintélyuralom, a hatalom híveinek, illetve azoknak van szükségük, akik uralkodni vágynak.

Magyarországon pl. újságírókat figyeltek meg vele, jogvédő civil szervezeteket ellenőriztek. Technikailag nincs lehetőség a kivédésére. Nem egyszerűen a magánszféra ellen irányul, az információ szabadságát veszi célba. Megveszik és használják, ahogy csak a csövön kifér.

Kivitelét ugyan az izraeli állam ellenőrzi, ám ettől még Orbán kezébe jutott. Bár Magyarország az EU tagja, az meg a szabadság övezeteként hirdeti magát, csak éppen a magyaroknál és a lengyeleknél is hatalmas nyomás alá került a jog, a jogbiztonság és a szabadság. Ám a sajtószabadság elleni akciók folytán most túlcsordult a tekintélyelvűség pohara. Mert önálló média nélkül nincs véleményszabadság, és ha az nincs, akkor vége a demokráciának.

Az autokraták legszívesebben egyedül, minden befolyás nélkül kormányoznának. Gyűlölik a hatalmi ágak megosztását, a jogállami kontrollt, a bírálatot. Nem képesek elviselni a független igazságszolgáltatást. Meg a szabad sajtót sem. A demokráciával indokolják uralkodni vágyásukat. De ez a demokrácia eltorzítása, ami különösen álnok módon zajlik Magyarországon és Lengyelországban.

A demokrácia nem csupán választás, hanem értékközösség is. Ám a tekintélyuralom képviselői a választást felhatalmazásnak gondolják, hogy azt csinálják, amit akarnak. De a jogok nem érvényesülnek, ha bírákat zaklatnak, újságírókat félemlítenek meg, megfojtják a média szabadságát, ha – amint az egyre gyakrabban lehet látni a magyaroknál: a kisebbségek ellen uszítanak. Ez végez a demokráciával, ám az EU-nak nem szabad mindehhez pénzügyi támogatást adnia. Meg kell próbálnia, hogy újra előkészítse a talajt a demokrácia számára.

Le Figaro

Kelet- és Nyugat-Európában is kölcsönös csalódottságot tapasztalni – mondja a párizsi Politikatudományi Egyetem, a Science Po egyik neves professzora annak kapcsán, hogy a Bizottság újabb szerződésszegési eljárást kezdeményezett Magyarország és Lengyelország ellen. Jacques Rupnik, aki egykor Havel cseh elnök tanácsadója volt, emlékeztet arra, hogy a Bizottság 10 éve kerülgeti a forró kását annak kapcsán, ami a magyaroknál végbe megy. Aztán hirtelen, az LMBT-törvény miatt cselekvésre szánta el magát, bevetve az újjáépítési csomagot.

Korábban jóformán a füle botját sem mozgatta a jogállam megsértésekor, viszont akkor lép, amikor a szóban forgó társadalmi kérdésben nem is illetékes. A kérdés az, hogy nem Orbán és Kaczynski pozícióit erősíti-e ily módon. A helyzet nagyon emlékeztet 2015-re, amikor a Visegrádi Csoport, Budapesttel az élén, eszközként használta fel a migránsválságot. Jelenleg a két vezető – belpolitikai megfontolásokból – úgy állítja be, hogy a Nyugat dekadens, szétfolyó.

Ám attól nem kell tartani, hogy bármelyikük is ki akarna lépni. Hiszen a mostani feszültség nem feledtetheti, milyen mértékben zárkóztak fel ezek az országok az elmúlt 20 évben, és hogy lakosságuk mennyire támogatja a tagságot. Meg az is sokat számít, hogy a brüsszeli támogatások a GDP százalékát teszik ki.

Viszont mindkét oldalon érezhető a kiábrándultság: a Nyugat azt látja, hogy társadalmi modelljét nem követi a Kelet. Utóbbi viszont felfedezi, hogy a példakép nem olyan, mint amilyennek gondolta. De a törésvonal nem vonhatja el a figyelmet arról, hogy e társadalmakon belül is mély ellentétek húzódnak.

ITT OLVASHATÓ

„CÉLOM, HOGY A FILOZÓFIAI JÁRTASSÁG EGYETEMESSÉ VÁLJON” - BESZÉLGETÉS AGNES CALLARD FILOZÓFUSSAL

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KŐSZEGHY LÁSZLÓ
2021.07.23.

Agnes Callard filozófus 2008 óta tanít a Chicagói Egyetemen, PhD-fokozatát a kaliforniai Berkeley-n szerezte, szakterülete az antik filozófia és az etika. Az utóbbi években érdeklődése középpontjába az érzelemfilozófia került, és a haragról, illetve a féltékenységről szóló provokatív írásai mind a szakmai, mind a szélesebb közönség körében elismerő visszhangot keltettek: tavaly jelent meg egy általa szerkesztett esszékötet a harag filozófiájáról (On Anger, MIT Press, 2020), a chicagói The Point magazinba és a New York Timesba írt filozófiai írásai pedig a szélesebb nyilvánosság számára is ismertté tették. Az érzelmek filozófiai megközelítéséről, valamint a nem szakmai közönség számára írt filozófia fontosságáról beszélgettünk.

– Lévén hogy ez lesz az első, magyar lapban megjelent interjúd, először a magyar kötelékeidről szeretnélek kérdezni, hiszen tudom, hogy Budapesten születettél, és családod magyar gyökerű.

– [Magyarul:] Beszélek magyarul, de olyan régen nem beszéltem, hogy inkább maradjunk az angolnál. [Angolul folytatja:] Tehát Budapesten születtem, Budán, a családom pedig illegálisan utazott Bécsbe „nyaralni” 1980-ban vagy 81-ben. Bécs után Rómába mentünk, ahol volt egy szervezet, amely orosz zsidóknak segített eljutni Izraelbe vagy Amerikába. Összeköttetésbe kerültünk velük, egy évig Rómában éltünk, majd végül Amerikába jöttünk. A családom tagjai, a szüleimen, a testvéreimen és az ő gyerekeiken kívül, tehát a távolabbi rokonaim, akikből nincs olyan sok, a mai napig mind Magyarországon élnek.

– Akkor hamarosan vegyenek majd ÉS-t! Ha lenne az itteni újságárusoknál The Point magazin, mindenképp megvenném, hogy nyomtatásban olvashassam az esszéidet, amelyek nagyszerű példái annak, hogyan lehet filozófiai gondolatmeneteket mindenki számára érthetően, kristálytisztán bemutatni. Mindig is szerettél volna nemcsak szakmai, de a nagyobb nyilvánosság számára is írni?

– Nem, egyáltalán nem. Először mindent, amit írtam, csupán a nagyszerű témavezetőmnek, Sam Schefflernek küldtem el. Még akkor is, amikor már megvolt az állásom, neki küldözgettem az írásaimat, mire ő mondta, ideje volna, hogy felnőjek, és elküldjem folyóiratoknak a munkáimat. De nem, eredetileg nem akartam a nagyobb közönség számára filozófiát írni...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/29. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

„AZ ELNYOMÁS JÓVAL TÖBB MINT KÉNYSZER” – FILIPPOV GÁBOR A VELÜNK NEM ÉLŐ MÉSZÖLY MIKLÓSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FILIPPOV GÁBOR
2021.07.22.

Nagy, kemény fába vágta a fejszéjét Filippov Gábor: a fekete öves könyvmoly hírében álló politológus az elmúlt fél év során végigolvasta Mészöly Miklós teljes életművét, amelynek egyes darabjait évtizedekkel ezelőtt olvasta már ugyan, de nagyjából semmit nem értett akkor belőlük. S most? Érdemes, egyáltalán lehetséges közel kerülnünk Mészölyhöz ma? Az eredményt, a tanulságokat a Válasz Online felkérésére lapunkban közli a politológus – napra pontosan az író halálának 20. évfordulóján. Páratlan nyomozás eredménye következik tehát, sok-sok kérdőjellel.

„Azt hiszem, a bizonytalanság árnyalatai azok, ami miatt érdemes magyarul írni” (Mészöly Miklós)

Mészöly-szöveget kérdőjellel kezdeni? Aztán így folytatni, kijelentő okoskodás helyett kérdésekkel, kétségekkel körbeszimatolni a témát? Ahogy az tőle sem lenne idegen? Aki egyfolytában a valóban lényegi válaszokat kereste, de mindig csak a faggatásig, a kétségekig, a kérdőjelig jutott? Még olyankor is (főleg olyankor), amikor pont került a mondat végére?

Középiskolás koromban találkoztam először a szövegeivel. Még élt, de már nagybeteg volt, nemigen lehetett látni a nyilvánosságban. Nem is kortárs szerzőként, hanem általam nagyra tartott kortárs szerzők tanítómestereként figyeltem fel rá. Nem Mészöly Miklós érdekelt, hanem egy sokszor hivatkozott „hatás” forrása, az akkoriban a felfedezés örömével habzsolt Esterházy, Nádas, Krasznahorkai, Parti Nagy által „mesterként”, „apafiguraként”, „úttörőként”, „mentorként” emlegetett szerző. Akiben az úgynevezett prózafordulat állítólag gyökerezik, akiből a jelek szerint a kortárs irodalom jelentős része elindult, akitől tanulni, akit tisztelni, aki ellen lázadni, akivel számolni lehet, érdemes, kell.

Becsülettel és nagy figyelemmel olvastam hát el Az atléta halálát, majd rögtön utána a Saulust (úgy hírlett, ez a két fő regény, amelyeket „nem lehet kihagyni”). És: kis túlzással semmit sem értettem belőlük. Később, egyetemista koromban már némi bölcsészalappal és valamivel több kitartással felvértezve mentem újabb rohamra: a Film című regénnyel és a hatvanas-hetvenes évek elbeszéléseivel bővítettem az (újra)olvasást – de csak a kudarc vált előkészítettebbé, az értetlenség némileg reflektáltabbá. Minden nekifutásra éreztem, hogy valami elkerül, hogy valami itt nélkülem történik. Érzékeltem a mondatok feszességét, a technika csiszoltságát, a szöveg jelentésgazdagságát – az egész azonban valahogy mégiscsak kicsúszott a kezem közül. Szöveg és befogadó jóvátehetetlenül elhaladt egymás mellett.

Olvasós ember vagyok, akit az átlagnál valamivel jobban érdekel nem csak a szépirodalom, de annak működése, eszköztára, hatásmechanizmusai is. Kifejezetten szeretem, ha egy szöveg nem könnyen adja magát, ha pedig nem tudom feltörni, általában elsőként magamban keresem a hibát. Nem gondolom, hogy ne létezne irodalmi blöff (sőt!), azt azonban igen, hogy jóval többször és könnyebben hárítjuk el magunktól a felületes olvasás felelősségét blöfföt kiáltva, mint kellene. Mészöly esetében mindenesetre mindjárt nyilvánvaló volt, hogy ilyesmiről szó sem lehet. Vaknak és süketnek kellett lenni, hogy az ember ne sejtse meg a nehezen felfejthető szövegben rejtőző gazdagságot, ne érezze a süketek veszteségét.

Mészöly és életműve feladat maradt, feltöretlen dió.

Most kerek hat hónapja vele kelek és fekszem. Születése századik és halála huszadik évfordulóját jó ürügynek találtam arra, hogy ismét megostromoljam az életművet, ezúttal valamivel módszeresebben. Úgy döntöttem, a „kötelezők” kiragadása helyett mindent elolvasok, ami tőle és róla valaha megjelent nyomtatásban. (Vállalkozásomban nélkülözhetetlen segítséget jelentett Szolláth Dávid idén megjelent, vaskos és lebilincselő Mészöly-monográfiája is a maga kimerítő bibliográfiai apparátusával.) Két szabályt követtem: az első a kronológiai rend szigorú betartása, a második, hogy minden újraközölt vagy átírt szöveget és szövegrészletet új műként kezelek és olvasok.

Büszkén ismerném el azt is, ha ez a fél év elvesztegetett időnek bizonyult volna. Nem bizonyult annak...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR ELHITETTE VELEM: GONOSZSÁG VESZ KÖRÜL

MÉRCE
Szerző: WALIDUDA DÁNIEL
2021.07.24.

Világéletemben szerencsés férfinak tartottam magamat. Két legjobb barátommal 15 évesen, ha félve és szorongva is, de megosztottam, hogy meleg vagyok. Bizalmamat jó emberekbe helyeztem, azóta is ők a legjobb barátaim. Ennek már 17 éve. Óriási ajándékot adtak nekem, hiszen általuk fiatal koromtól volt, akivel beszélhettem életem és identitásom e részéről.

A húszas éveim elején, ha néhány évbe bele is tellett, de lassan egész családom elfogadott, és szeret úgy, ahogy vagyok. Instagram-profilomon máig megtalálható a fotó, ahogy nagyszüleim egymást ölelve Pride pólóikban mosolyognak a kamerába. 2016-ban szüleim elkísértek a Budapest Pride Felvonulásra.

Míg élek, nem fogom elfelejteni, amikor édesapámat kérdeztem róla, hogy velem tartanának-e. Tartottam tőle, mit válaszol. Kis falu szélén élnek, ahol a nagy kert sok időt és fáradtságot igényel, különösen nyáron. Apa egyébként sem szeret Budapestre járni. De a kérdésemre azt válaszolta, hogy ezek a közös élmények az igazán fontos pillanatok az életben, és ha nekem számít, hogy ott legyenek, akkor úgy alakítja, hogy ott tudjanak lenni. És ott is voltak velem.

Azt hittem, hazám is biztató irányba halad. A régióban sokáig élen jártunk az LMBTQ közösség jogegyenlőségének előmozdításában. Emlékszem, európai parlamenti gyakornokoskodásom idején egy asszisztens kollégám irodájának falára ki volt függesztve az ILGA Europe Rainbow Indexe, százalékosan és színekkel jelölve, mely európai országban hogyan állnak az LMBTQ közösség jogai. Magyarország üdítő zölden virított az inkább sárgás és narancssárgás tengerben. Ez kilenc éve volt.

Az első pofon akkor ért, amikor tavaly tavasszal a hírhedt 33-as paragrafussal kiradírozták a transz- és interszex embereket a társadalomból. Aztán jött az ősz és vele együtt az egyedülállók örökbefogadási lehetőségének törvényi ellehetetlenítése és a szivárványcsaládok betiltása. Néhány éven belül én is családot, gyereket szeretnék, és pontosan úgy terveztem, hogy majd örökbefogadok. Ez az ajtó ősszel – hiszem, hogy csak átmenetileg – bezárult előttem.

Biztos voltam benne, hogy közösségem sanyargatását ez a szívében gyűlöletet hordozó, álszent és álkeresztény, korrupt és hazug kormány tudja hova fokozni, de naivan azt hittem, hogy a jövő tavaszi országgyűlési választásig leállnak. Szerencse, hogy nem fogadtam nagyobb összegben erre...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MÁR NEM TUD VISSZAFORDULNI

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.25.

Ma ott tartunk az orbáni rezsimben, hogy a miniszterelnököt a törvényesség látszata sem érdekli. Olyan mértékben érzi sajátjának az országot, hogy nyíltan vállalja: szarik a saját törvényeire is. Bocsánat e kifejezésért, nincs rá jobb szó, még a nyelvi eszköztárában igazán gazdag magyar nyelv sem képes ennél jobban kifejezni a miniszterelnök hozzáállását a jogszabályokhoz. Különben hogyan is nyilatkozhatott volna úgy saját mikrofonjába, hogy – szabad fordításban – nem érdekes, ha a népszavazás nem lesz eredményes, akkor is ő nyert. Ennél látványosabban nem vallhatja be egy ember, hogy mindaz, amit kitalált, fölösleges pénzszórás; 2016-ban több, mint 13 milliárd forintba került. Ha ehhez hozzátesszük az elmúlt öt év pénzromlását, az inflációt, valamint azt, hogy Orbán mára még gátlástalanabbul költi a közös pénzünket, akkor – nincs kizárva –, hogy a 20 milliárdot nyaldossa a mostani népszavazás.

Az a népszavazás, amelyre ez a miniszterelnök eleve kijelentette: tudja, hogy nem lesz érvényes, de a magyarok akkor is megállítják Brüsszelt, mint ahogy ezt tették az imént említett öt évvel ezelőtti referendumon.

Jómagam egyébként elhatároztam, hogy nem dőlök be a trükknek, nem fogom a népszavazást bírálni, ahelyett, hogy a megfigyelési ügyről írnék, de ezt a kormányfői hozzáállást lehetetlen kikerülni. És azért lehetetlen, mert teljes egészében mutatja, hogy ez a rezsim hova jutott. Oda, hogy a 2010-ben elindult látszatokból, a törvényesség imitációjából, a harmadik kormányzási ciklus végére elérkezett addig, hogy már ezt is elunta. Egészen pontosan Orbán elunta. A többiek meg követik őt...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN-REZZIM A FŰ ALATT

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.07.24.

Alig-alig ütközik meg már az ember, amikor az Orbán-kormány kérlelhetetlen drogpolitikája egy forró, júliusi kedd délután kínos ellentmondásba keveredik a hódmezővásárhelyi Fidelitas-alelnök kenderültetvényével. A 27 éves F. J. és két 69 éves marihuánamező-őre 350 tővel bukott meg. Nem tudni, hogy a szép korú pár is tagja volt-e a Fidesz belső köreinek, de ott azért még talán nem tartunk, hogy a párttagság felvételi követelménye legyen az ipari méretű ültetvényre alapított gandzsázás. A vízprédikálás és borivás a Borkai-üggyel kezdődött, amikor a győri expolgármester a keresztény erkölcsi tanokat kettesével hágta át egy adriai jachton, majd a Szájer-ügyben jutott a csúcsra, amikor a homoszexualitást démonizáló Orbánék alaptörvényköltő alapembere akadt fönn a brüsszeli ereszen, drogos melegorgiáról menekülvén alulöltözötten, kijárási tilalom idején. Az indiszkrét lopás bibliai ellenjavallatait sértő példákra rövid volna e hely itt. Alább a fidelitasos kannabiszügy apropóján mélázunk el az Orbán-rezsim betegségeinek megannyi tünetén, és mellékesen beavatjuk az olvasót a mariskatermesztés fortélyaiba is. Nézzük ugyanis annyira felnőttnek a nyájast, hogy nem ettől fogja föltekerni a szombati sajtót spanglinak...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN NÉPSZAVAZÁSA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.07.25.

...Felettébb elcsodálkoztam volna, ha Orbán valódi kérdéseket tesz fel, de hát ezidáig egyetlen népszavazás sem erről volt híres, ez sem lesz ilyen.Kiskorú a 18. életévét be nem töltött személy, de ha házasságot köt, akkor a 16. életév is elég a nagykorúsághoz.
A kiskorú gyermek zagyvaság, jogász így nem fogalmazhat, a gyermekkor mibenléte pedig ismét ingoványos terület, leginkább a büntetőjog területéről.
Persze, ha a mai divat szerint Juliska csak összebútorozott Józsival, úgy akkor is kiskorú marad, ha éppen ikerterhességet hord ki.
Szóval ez az álkérdés úgy marhaság, ahogy van, és dr. Orbán arra sem hivatkozhat, hogy nincs semmiféle jogi szakvizsgája, merthogy ezt a kérdést már a jogi alapképzés is oktatja.
Ő nem demens, hanem szociopata, úgyhogy illene tudnia erről.

Mint ahogy, ha épeszű lenne, akkor elgondolkodhatna azon is, hogy amikor a filmekből, televízió-műsorokból csorog a vér és Jancsika a kéjgázdemizsonos gyilkosról (copyright by Moldova) néz minden este sorozatot, vagy éppen az ő tevékenységéről néz Híradót, akkor miért éppen a nemváltroztatásokról szóló ismeretterjesztés veszélyezteti erkölcsi fejlődését?
Szexuális médiatartalmakat ma sem lehet korlátozások nélkül bemutatni, úgyhogy Orbán második kérdése sem kérdés, meg aztán ennyi erővel az is kérdés lehetne, hogy miért nem nézhet egy tizenhét éves gyerek egy művészien bemutatott szerelmi jelenetet, mikor egy nyomógombnyira van a legvadabb szado-mazo pornótól?
A "kiskorú gyermekek" szexuális fejlődését az is befolyásolja, ha megnézi, mikor az udvaron b@sznak a macskák, habár erősen esélyes, hogy utána vadul nyervákolni fog, mikor Józsi abuzálja: Most finom, most, most, most ne hagyd abba, miaúúúúúúúúú!
A nemzet szexuális kultúráját Orbán ízléséhez kellene igazítani? Mozgasd a segged Julis, vagy leb@szok egyet, oszt egy hétig egy irányban szaladsz! Vagy anyád nem tanított meg arra, hogyan kell kiszolgálni a férjed?
Vagy a szexuális médiatartalom és a pornográfia között egyenlőségjel van?
Rendben, Borkait és Szájert nem kell tantárggyá tenni, de azért azt nem árt a fogékony ifjúság számára időben megtanítani, hogy a világ színes, van benne néha kis orgia, meg vannak pedofilok is, akik veszélyt jelentenek a gyerekekre, némelyik reverendában, némelyik meg a diplomáciai testületben dolgozik.
Orbán egy álszent szemétláda, aki most a szemét forgatja a szexuális erkölcs védelmében, feledve a szép kollégiumi időket.
És elfedve azt, hogy lopni, esküt szegni nagyobb bűn, mint a nemzet gyarapítására irányuló kísérleteket folytatni...

ITT OLVASHATÓ

KÉTMILLIÓAN ÉLNEK BANKFIÓK NÉLKÜLI TELEPÜLÉSEN - ÁLLAMI SEGÍTSÉGET SÜRGET AZ MNB

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.07.22.

Nem csak egyre nagyobb azoknak a településeknek a száma, ahol egyáltalán nincs bankfiók, még az a távolság is nőtt, amelyen belül elérhető egy pénzintézeti kirendeltség – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzéséből. Ráadásul az érintett helyeken a nethasználat sem elég elterjedt.

Több olvasó is jelezte az Azénpénzem.hu-nak, hogy érdemes vigyáznia annak, aki pénzt akar felvenni, mert nyugdíjfolyósítási napon kifogyhatnak a bankjegykiadók (ATM). Cikkünk nyomán több újabb észrevétel és kérdés is született. A legtöbben azt firtatták, hogy vajon nem a szűkösebbé vált lehetőségek – bezárt bankfiókok, leszerelt ATM-ek – állhatnak-e a jelenség mögött.

Mint megnéztük, az MNB legfrissebb adatai szerint az idén áprilisra 5000 alá csökkent az országban működő ATM-ek száma, amire 2016 óta nem volt példa. Még a megyeszékhelyeken is kevesebb ilyen berendezés működik a korábbinál. A fiókbezárásokkal pedig a jegybank legutóbbi Stabilitási jelentésében külön elemzésben is foglalkozott. Mint megállapították: a bankfiókok száma az Unióban 2008 és 2019 között 31 százalékkal csökkent, Magyarországon viszont 2019-ben 44 százalékkal volt kevesebb bankfiók, mint a pénzügyi válság kitörése előtt. A fiókbezárások miatt 2008 és 2020 között 950 ezerről 2 millióra emelkedett azoknak a lakosoknak a száma, akiknek településén nem található bankfiók.

Se pénzintézeti elérés, se net

Az elemzés a 2008. szeptember és 2020. december közötti fióknyitásokat és zárásokat tartalmazó adatbázisra épült. Ebben az időszakban 177 új hitelintézeti fiókot nyitottak, 1807-et viszont bezártak. További 66 esetben településen belüli költözés történt (a bankok előszeretettel nevezik „összevonásnak” azt, ami tulajdonképpen bezárás, hiszen két fiókból egy lesz). Két nagyobb fiókbezárási hullám volt: 2012 és 2015 között jellemzően a nagyobb kereskedelmi bankok építettek le tömegesen, 2017 és 2019 között pedig túlnyomórészt a takarékszövetkezeti integrációhoz kötődtek a fiókbezárások...

ITT OLVASHATÓ

OLYAN ELLENSÉGEKRE VADÁSZIK ORBÁN VIKTOR, AKIK EGYELŐRE CSAK A GONDOLATAIBAN LÉTEZNEK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.07.24.

Javában zajlik a kommunikációs kiszorítósdi a magyar közéletben. Jól reprezentálja a folyamatokat az úgynevezett jobb- és baloldali sajtóorgánumok tartalmainak elképesztő méretű eltérése. A kormánypárti médiafelületek alig reagálnak a napi történésekre, ugyanis nem hagyják el azt a csapást, amelyet a Fidesz kommunikációs agytrösztje jelölt ki számukra. Az ellenzéki sajtó ugyanakkor igyekszik kiaknázni a kormány botlásait, és becsapdázni azokat a fideszes politikusokat, akik érintettek lehetnek néhány aktuális botrányban.

A szokásos nemzeti konzultáció mellett a kormány beveti rég nem használt fegyverét, a népszavazást is. Maga Orbán Viktor sem bízik benne különösebben, hogy érvényes lesz a népszavazás (vagyis eléri a részvétel az 50 százalékot), de szerinte nem is ez a lényeg. Mivel valószínűleg úgy fogalmazzák meg a kérdéseket, hogy lényegében csak egyetlen választ lehessen hozzájuk társítani, a népszavazás eredményére hivatkozva Orbán akkor is éles fegyverként fogja használni Brüsszel ellen, ha a részvétel alacsony lesz.

Mintha érezné a miniszterelnök, hogy jelenleg nem az úgynevezett gyermekvédelmi törvény, és az abban taglalt témák foglalkoztatják leginkább a magyarokat, hanem inkább a járvány miatti egzisztenciális bizonytalanság, a kínai vakcinák hatékonyságának kérdése, vagy a lehallgatási botrány kormányzati szálai. Orbán ezért ismét konfliktust generált az Európai Unióval, hogy ismét legyen egy olyan ellenségképe, amely jól jöhet számára a választási kampányban...

ITT OLVASHATÓ

PRIDE: EGYÜTT SKANDÁLTÁK, RIA, RIA, HUNGÁRIA!

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2021.07.24.

A felvonulók és az ellentüntetők olykor ugyanazt kiabálták. Tudósításunk, képriportunk a rendezvényről.

A Budapest Pride felvonulást idén az ellentüntetők rendezvényei és a Kúria döntése miatt nem a korábban megszokott útvonalon rendezték meg. A gyülekezőt a Madách térre hirdették 14 órai kezdettel. Ide egy kordonon keresztül lehetett bejutni, a szervezők megkérdezték mindenkitől, hová jön, üveggel, felbontott alkoholos itallal nem engedtek be senkit.

Háromnegyed háromra már megtelt a tér, meglehetősen sokan voltak, a helyszínen jelenlévő munkatársunk szivárványos zászlókkal, alkalomhoz illő arcfestéssel érkező embereket látott, a pártok közül a Párbeszéd, az LMP, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a Momentum képviselőit. Cégek is részt vettek a felvonuláson...

ITT OLVASHATÓ

MAGYAR NARANCS AJÁNLÓ

KIK ÁLLHATNAK A MEGFIGYELÉSI BOTRÁNY MÖGÖTT?

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: BÁLINT JUDIT
2021.07.24.

Az e heti Hetes Stúdió fő témája természetesen a Pegasus-ügy volt, de szót ejtettünk arról is, hogy mi köze lehet ehhez Soros Györgynek, a gyerekvédelmi népszavazásról, valamint arról, hogy a felnőtt lakosság 34 százaléka antiszemita. A második órában pedig megbeszéltük a héten történteket.

Az Opinio-Euronews megbízásából mobilapplikációval végzett felmérés szerint a közvéleménynek csak 2 százaléka gondolja, hogy nem a kormány áll a megfigyelési ügy mögött. 41 százalék azonban ezt biztosra veszi. A 19-59 éves megkérdezettek mind rendelkeznek okostelefonnal, az egész népességből 5,5 millió embernek van, ami a 13 éven felüli népesség kétharmadát jelenti. De mi következik a kormányt okoló 41 százalékból? Lakner Zoltán politológust kérdeztük.

A gyerekvédelmi népszavazás ötlete nyilvánvalóan a megfigyelési ügyet söpörné el a közvélemény figyelme elől, de ráadásul a Pride előtt dobták be a köztudatba. A gyerekvédelem egyébként valóban ezer sebből vérzik, és persze nem az LMBTQ, vagy Brüsszel miatt. Józsa Márta anyagából kiderült, igazából mire lenne szüksége a gyerekeknek.

A felnőtt lakosság 36 százaléka tekinthető antiszemitának- erre jutott a Medián és a Goldziher Intézet kutatásai során, amelyeket a Mazsihisz rendelt meg. A szám sokkolóan magas, kérdés, hogy milyen megnyilvánulások, aktív ellenszenvek, illetve sztereotípiák kerültek egy csoportba. Heisler András, a Mazsihisz elnöke volt a vendégünk.

Ismét támadás érte Soros Görgyöt amiatt, hogy a Forbidden Stories francia és az Amnesty International szakosodott csoportja előállt a Pegazus-üggyel, Soros ugyanis mind a két csoportot támogatja. Csontos Csabával, a Nyílt Társadalmak berlini szóvivőjével Csernyánszky Judit beszélgetett.

Megbeszéltük a hetet, a beszélgetőtársak Tóta W. Árpád a HVG publicistája, Dévényi István a Magyar Hang munkatársa, és Bolgár György voltak.

ITT HALLGATHATÓ MEG

TÉNYLEG NEM FOGJÁK LÁTNI AZ UNOKÁINK? – RÁDAY MIHÁLY VÁROSVÉDŐ ÖRÖKSÉGE

24.HU
Szerző: 24.HU
2021.07.24.

Operatőr, rendező, tévés szerkesztő. Leginkább így emlékezett meg július 16-i halála után Ráday Mihályról (1942–2021) a magyar sajtó, hiszen hivatalosan ez volt a munkája. Ugyanakkor az egész ország úgy ismerte őt, mint a magyar műemlékvédelem megkerülhetetlen alakját. A köztiszteletet azzal a rengeteg munkával vívta ki, amellyel nem csak közvetlenül mentette épített örökségünket, de közvetve is. Ráday Mihály számos képet adományozott a Fortepannak, most azonban nem csak az ő fotóiból válogatunk, inkább azokból az ügyekből szeretnénk felvillantani néhányat, amelyekért sikerrel harcolt, vagy amelyek ma is épp olyan aktuálisak, mint harminc-negyven évvel ezelőtt...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELFOGADHATATLAN EGY UNIÓS ORSZÁGBAN, HOGY NINCS EGYETLEN FÜGGETLEN INTÉZMÉNY, AMELY VIZSGÁLHATNA EGY MEGFIGYELÉSI ÜGYET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.07.24.

Orbán megfigyelési ügye feleslegessé tett minden jogállamisági vizsgálatot az Európai Unióban, mert egyértelműen bizonyította, hogy a kormányzati hatalomnak nincsenek korlátai, ellensúlyai és fékei, nincsenek önálló hatalmi ágak, amelyek ellenőrizhetnék egymást. Ha egy államban a kormányzati hatalmat senki és semmi nem ellenőrizheti, a hatalomnak nincs törvényes kontrollja, akkor az nem jogállam, nem demokrácia, hanem egy önkényuralmi rendszer (“magyarul”: diktatúra). Ahol egy megfigyelési ügyben nem lehet nyilvános vizsgálat, az egy fasiszta (kommunista) diktatúra.

Márpedig Magyarországon ez a helyzet, sem független ügyészség, sem független parlament, sem független igazságszolgáltatás, semmilyen intézményes kontroll nem létezik. Magyarországon azért nem indul független vizsgálat a megfigyelési ügyben, mert Magyarországon nincs egyetlen független intézmény, amely ilyet a kormányzó hatalom utasítása, engedélye nélkül elindíthatna. Ha indul valami formálisan (Polt Péter pártkatona a látszat kedvéért elindít valamit), annak nem valódi tényfeltárás, ellenőrzés a célja, hanem a látszat fenntartása és az ügy elsimítása.

A viszonylag független magyar sajtó is bedől annak, hogy “törvényesnek” tekintsen olyan megfigyeléseket, amelyek útjából a diktatúra önkényesen eltávolította a törvényes korlátokat, feltételeket és akadályokat. Jogállami normákat mellőző törvények akkor is törvénytelenek, ha egy díszletparlament hozza létre a törvénytelen állapotot. Másrészt, a törvényesség kritériuma nem csupán az, hogy a megfigyelésre önmagának engedélyt adó kormányzati hatalom (diktatúra) a lepapírozás szerint formálisan “törvényesen” járt el.

Még a magyar fasiszta diktatúra keretei között is csak bűnügyi és nemzetbiztonsági céllal lehet megfigyelést végezni, politikai célzattal nem. Ezért egy független vizsgálatnak ki kellene deríteni, hogy milyen valós bűnügyi, nemzetbiztonsági ok tette szükségessé ellenzéki oknyomozó újságírók, a kormánnyal konfliktusban álló vállalkozók és politikusok megfigyelését. Ha nem terrorizmus, szervezett bűnözés veszélye állt a háttérben, a megfigyelés akkor is törvénytelen, ha a dekázó és hazudozó Varga aláírhat önmaguknak bármit.

Egy vizsgálatnak ki kellene derítenie, hogy kit, mikor, miért, hogyan figyeltek meg, ki adott rá engedélyt, minek alapján, a megfigyelés során milyen információ keletkezett, azt mire használták. Ez a minimum, amit ellenőrizni kellene, és ha nem készültek az újságírók robbantásra, bankrablásra, nem szervezték az illegális kábítószerkereskedelmet, csupán kormányzati ügyekben nyomoztak és a munkájukat végezték (ahogy minden bizonnyal így van), akkor a megfigyelésük, lehallgatásuk, követésük törvénytelen volt. Függetlenül attól, hogy hazug dekázónak volt joga ahhoz, amire egy jogállamban csak független bíró adhat engedélyt számos megkötés és feltétel mellett...

ITT OLVASHATÓ