2021. ÉVI JOGÁLLAMISÁGI JELENTÉS ORSZÁGFEJEZET - A JOGÁLLAMISÁG HELYZETE MAGYARORSZÁGON

EURÓPAI UNIÓ
Szerző: EU
2021.07.20.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ami a hatékonyságot és a minőséget illeti, a magyar igazságszolgáltatási rendszer jól teljesít az eljárások hossza tekintetében, és magas szintű a digitalizáció. Folytatódik a bírák és ügyészek fizetésének fokozatos emelése. Ami azonban az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, olyan új, az igazságszolgáltatási rendszert érintő fejlemények következtek be, amelyek tovább súlyosbították az Európai Parlament által kezdeményezett, az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében már kifejezésre juttatott, meglévő aggályokat. Gyakorlati megvalósítást nyertek azok az új szabályok, amelyek alapján az Alkotmánybíróság tagjait a szokásos eljárás mellőzésével lehet a Kúriára kinevezni, és e szabályok alapján új elnököt lehetett kinevezni a Kúria élére, akinek tisztségét további hatáskörökkel ruházzák fel. A Kúria említett elnökét az Országos Bírói Tanács elutasító véleménye ellenére választották meg. Az európai szemeszter keretében tett, a bírói függetlenség megerősítésére irányuló ajánlás nyomán továbbra sem történt semmilyen intézkedés. Az ajánlás szerint többek között szükséges a független Országos Bírói Tanács hatásköreinek formális megerősítése annak érdekében, hogy az képes legyen ellensúlyozni az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköreit.

A korrupcióellenes stratégia végrehajtása folyamatban van, annak hatóköre azonban továbbra is korlátozott. Változatlanul hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártok finanszírozása, a lobbitevékenység és a „forgóajtó-jelenség” szabályozása tekintetében. Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében. A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció felderítéséhez. Változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete. Új büntetőjogi rendelkezések irányulnak a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése és az egészségügyben megjelenő hálapénz kezelésére. Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelések aránya, és 2020 óta eljárás indult néhány magas szinten elkövetett korrupciós ügyben, továbbra is kevés eredmény születik a magas rangú tisztviselőket és azok közvetlen környezetét érintő állítások kivizsgálása terén.

A médiapluralizmus változatlanul veszélyben van. Továbbra is fennállnak a Médiatanács függetlenségével és hatékonyságával kapcsolatos aggályok, a Médiatanács azon döntéseinek fényében is, amelyek a Klubrádió független rádióállomás megszüntetéséhez vezettek. Bár nem hoztak létre médiatámogatási programokat a Covid19-világjárvány hírmédiaorgánumokra gyakorolt hatásának ellensúlyozására, a jelentős mennyiségű állami hirdetések továbbra is lehetővé tették a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára. A világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a nyilvános információkhoz való hozzáférést, megnehezítve, hogy a független médiaorgánumok időben hozzájussanak az ilyen információkhoz. A független médiaorgánumok továbbra is akadályoztatással és megfélemlítéssel szembesülnek.

Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, változatlanul aggályos a jogalkotási eljárás átláthatósága és minősége. Az Alaptörvény egy módosítása 2023 júliusa után korlátozni fogja a kormánynak a „veszélyhelyzeti” szabályozással kapcsolatos hatáskörét. Bővült az alapvető jogok biztosának hatásköre, az érdekelt felek azonban megkérdőjelezték a biztos függetlenségét. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított annak érdekében, hogy biztosítsa a Bíróság azon ítéletének végrehajtását, amely a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényre vonatkozik. Ezt követően az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a törvényt, és új szabályokat vezetett be a civil társadalommal kapcsolatos jogszerűségi ellenőrzésekre vonatkozóan. Továbbra is nyomás nehezedik a kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre, miközben aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy jelentős közfinanszírozást juttatnak olyan újonnan létrehozott vagyonkezelő magánalapítványoknak, amelyeket a jelenlegi kormányhoz közel álló kuratóriumi tagok irányítanak....

A JELENTÉS TELJES SZÖVEGE MAGYARUL ITT OLVASHATÓ, 

INNEN PDF-BEN LETÖLTHETŐ

ÍGY MÉG NEM IRTÓZOTT RENDEZŐ ORSZÁG AZ OLIMPIÁTÓL

TELEX
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.07.21.

Amikor Tokió 1964-ben először rendezett olimpiát, az esemény Japán újjáépülését, világpolitikai rehabilitálását, rohamléptű gazdasági és technológiai modernizációját jelképezte.

- Ekkor adták át a sinkanszent, a világ első gyorsvasútját;

- az olimpiára készült el a tokiói gyorsforgalmi úthálózat és

- az első tokiói egysínű magasvasút;

- modernista stadionok és magasházak sokasága épült fel pár év alatt.

Emellett – a hasonló politikai jelképrendszerrel terhelt 2008-as pekingi olimpiához hasonlóan – a játékok előtt elkezdték keményen visszafogni az ipari szennyezést, feltakarították Tokió bűzlő folyóit, és a helyi lakosságot is megpróbálták rávezetni a nyugatos modorra – azaz az olimpia alapvetően átformálta a városképet...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

VESZÉLYESEN ELTÁVOLODOTT MAGYARORSZÁG A DEMOKRATIKUS CSALÁDTÓL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.21.

A Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos botrány továbbra is erősen foglalkoztatja a nemzetközi médiát. Néhány kiragadott gondolat európai lapokból. A varsói Gazeta Wyborcza szerint minden államnak kell rendelkeznie olyan eszközzel, amely képes semlegesíteni a terrorizmust vagy a kritikus infrastruktúra elleni hackertámadásokat.

A probléma ott kezdődik, amikor az ilyen eszközt egy kormány arra használja, hogy egyszerű polgárok, illetve kritikát megfogalmazó újságírók ellen kémkedjen. Orbán Viktor országában az egyébként már nem nagy számú független média nyomon követésére használták a Pegasust. Ez rendkívüli botrány, a hatalommal való visszaélés klasszikus példája - egy EU-tagállam egy biztonságot szolgáló technikai eszközt arra használ, hogy megfojtsa a jogállam egyik alapját, a szólásszabadságot - írja a lengyel lap.

A pozsonyi Sme szerint ez már a levegőben lógott, hiszen azok a rezsimek, amelyek a nemzet ellenségének tekintik az újságírókat, előbb-utóbb képtelenek ellenállni annak a kísértésnek, hogy használják a közvetlen vonalat a titkosszolgálati vezetőkhöz. Azoknak az országoknak a listája, amelyek visszaéltek a Pegasussal, ismét mutatja, milyen veszélyes mértékben távolodott el Magyarország a demokratikus családtól, és közeledik az olyan kormányzati módszereket alkalmazó országokhoz, mint Azerbajdzsán, Bahrain, Togó, Ruanda vagy Szaúd-Arábia - írja a szlovák lap.

A párizsi le Monde a kémszoftver izraeli létrehozóját állítja célkeresztbe. „Miképpen lehet komolyan úgy tenni, mint ha hinnénk egy olyan vállalatnak, amely a digitális megfigyelő szoftverét olyan autoriter rezsimeknek adja el, mint Azerbajdzsán, és közben kezét a szívére téve bizonygatja, hogy számára nagyon fontos az emberi jogok tiszteletben tartása?” - teszi fel a kérdést a francia lap, és hozzáteszi: a Pegasus program nem kerül különösebben sokba, tehát elérhető az olyan országok számára is, mint Marokkó vagy Magyarország, amelyeknek gyenge a saját kibernetikai képessége.

A Frankfurter Rundschau szerint a Pegasus-leleplezés megmutatja, mennyire hazug a terrorizmus vagy a pedofília elleni küzdelemre hivatkozás, amikor csak arról van szó, hogy a biztonsági szervek kedvéért kibillentsék helyéről az adatvédelmet. A digitális megfigyelés könyörtelen logikája szerint ami egyszer kiszabadult, azt többé nem lehet ellenőrizni. A berlini Tagesspiegel szerint pedig az autoriter rezsimekben a magánéletet is felhasználják azokkal szemben, akiket nem kedvelnek, és nincs biztonságban semmilyen információ.

A főként Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos aggodalmak negatív értelemben kiegyenlítik a mérleget, ami elsősorban Máltát és Szlovákiát illetően pozitív változásokat mutat - ezt a megállapítást emeli ki a Politico amerikai portál brüsszeli kiadása az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentéséről szóló beszámolója címében.

A cikk az említett két-két ország mellett a kedvező tapasztalatok közt említi még Romániát, miközben Szlovéniát illetően kihívásokról beszél. A Politico a Varsóval kapcsolatos újkeletű problémák közt felhívja a figyelmet arra, hogy egy lengyel bírósági állásfoglalás kétségbe vonta az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.

Didier Reynders, az igazságügyi kérdésekben illetékes belga EU-biztos levelet küldött a lengyel kormánynak, és abban érdeklődött, hogy Varsó eleget kíván-e tenni annak az európai bírósági ítéletnek - valamint az annak nyomán ideiglenes intézkedésként meghozott végzésnek -, miszerint a bírák fegyelmi felelősségre vonásáról szóló lengyel eljárási jogszabály ellentétes az unió jogával. Reynders augusztus 16-ig szabott határidőt a lengyeleknek a kielégítő válasz megadására.

Ennek elmaradása esetén a Bizottság pénzügyi szankciók kiszabását fogja kérni az Európai Bíróságtól.

A belga uniós biztos azt is közölte, hogy a brüsszeli javaslattevő-végrehajtó testület vizsgálja azokat az állításokat, miszerint kémprogramot alkalmaztak újságírók, valamint a magyar kormánnyal szemben kritikus személyek telefonjának megfigyelésére - írja a Politico.

A cikk beszámol az EU jogállamisági jelentésének azon megállapításairól, hogy Máltán és Szlovákiában - mindkét országban oknyomozó újságírót gyilkoltak meg az elmúlt években - fontos reformlépéseket tettek az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében. A jelentés ugyanakkor szóvá teszi, hogy Bulgáriában elmarad a végső felelősségre vonás nagyszabású korrupciós ügyekben, Horvátországban pedig aggodalomra ad okot a legfelső bíróság elnökének kinevezési folyamata, a bírákkal szemben rendre elhangzó becsmérlő megállapítások miatt.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

POLGÁRHÁBORÚ FENYEGET MAGYARORSZÁGON

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.07.21.

„Eljött az ideje megálljt parancsolni a magyar kormány romboló elmebajának, s itt az ideje a felelősségre vonásának” – szögezi le legfrissebb elemzésében Radványi Miklós. A jobbközépen elhelyezkedő washingtoni Frontiers of Freedom Intézet magyar származású alelnöke az Orbán Kína-politikájából kiinduló (amúgy még a Pegasusgate kirobbanása előtt született) cikkében leszögezi, hogy „veszélyes ponthoz érkezett Magyarország megítélése a világban”, illetve, hogy „most már bármikor szakadás következhet be” Magyaraország és szövetségesei kapcsolatában. „Ami sok, az sok! A magyar kormánynak vagy vissza kell térnie a fair playhez vagy távoznia kell az Európai Unióból és a NATO-ból! A két szervezet jövendőbeli egysége forog kockán. Szorít az idő. Az orbáni daganatot végérvényesen ki kell vágni, mielőtt még áttétek alakulnának ki” – vonja le a következtetést az Orbánt évek óta bíráló és ellene tevőlegesen is fellépő jogász-politológus.

A Frontiers of Freedom blogjában megjelent elemzés Orbán életútjának sajátságos felvázolásával indul („Orbán, az utóbb a helyi bányában párttitkárrá avanzsált szakképzetlen munkás második fiaként az apja iránti személyes gyűlölete által vezérelve lázadt a szovjet megszállás és az egypárti diktatúra ellen”); kemény szavakkal jellemezve őt („önmagából fakadó nárcizmus... egyre betegesebb egománia... egomániás szörny”), kitérve „az alig titkolt elnyomásra és mindent bekebelező korrupcióra”. Felvázolja az írás, hogy miért vált páriává az Orbán-vezette Magyarország mind Washingtonban, mind pedig Brüsszelben, s cáfolja azokat, akik szerint az „orbanizmus” egy új ideológia lenne, mivel „Orbán számára az ideológia mindig felcserélhető és eldobható fél-intellektuális szemetet jelentett, aminek egyetlen célja a hatalom és a pénz iránti kielégíthetetlen étvágyának elfedése”.

Orbán számára a Kínához való közeledés kézenfekvő megoldást jelentett, hiszen a demokrácia értékei az ő olvasatában csak „értelmetlen közhelyek, amelyeket folyamatosan kell támadni és határozottan el kell utasítani”, illetve, amiért a tekintélyelvűség iránt érzett személyes vonzalma párosul a NATO és az EU vezetői részéről érzékelhető kiközösítéssel...

ITT OLVASHATÓ

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG NEM HAGYJA JÓVÁ A HELYREÁLLÍTÁSI TERVET, AMÍG NINCS IGAZSÁGÜGYI REFORM MAGYARORSZÁGON

EUROLÓGUS BLOG
Szerző: SZŰCS ÁGNES
2021.07.20.

Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.

Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok – nyilatkozta Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Eurologusnak. Reynders a legújabb jogállamisági jelentés apropóján adott interjút hétfőn három sajtótermék – a Politico brüsszeli, uniós ügyekkel foglalkozó médiuma, a Delo szlovén napilap és az EUrologus – munkatársainak...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: A MAGYAR LEHALLGATÁSI BOTRÁNY VÁLSÁG EURÓPA SZÁMÁRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.21.

A Washington Post szerint az utóbbi jó 10 évben az egykor bimbódzó liberális demokrácia tüske lett a köröm alatt. Lapszemle.

FAZ

Jourová azt fejtegette egy brüsszeli háttérbeszélgetésen, miután megjelent a jogállami jelentés, hogy Magyarországon és Lengyelországban rendszerszintű, hosszú távú problémákat tapasztaltak. És a Bizottság mindaddig nem adja áldását a két kormány gazdasági újjáépítési tervére, amíg lát nem írásos biztosítékot, hogy biztonságban lesznek a támogatások, nem kell attól tartani, hogy egy részüket elsikkasztják. Úgy fogalmazott, hogy ehhez fájdalmas reformok szükségesek.

Az alelnök arról is beszélt, hogy hála isten, a jogállamiság túlélte a járványt. Merthogy ő attól tartott, hogy a kormányok sorra használják ki a válságot és tovább gyengítik a demokratikus ellensúlyokat, illetve a polgárjogokat. Ám végül csak egy-kettő kovácsolt tőkét magának a lehetőségből.

NZZ

A magyar és a lengyel kormány igen rossz bizonyítványt kapott az EU-tól, a jogállami jelentés pellengérre állította őket, így most mindkettő félhet az anyagi következményektől. Merthogy alkalmazhatják ellenük az új mechanizmust. Csupán az a feltétel, hogy a feltárt hiányosságok érintsék a közösségi pénzek felhasználását. Ez alighanem megáll esetükben, hiszen nem küzdenek kellő erővel a korrupció ellen, ez pedig magában foglalja a kockázatot, hogy uniós alapok tűnnek el kézen-közön.

New York Times

Az újság úgy ítéli meg, hogy sok foganatja nem lesz a jogállami jelentésnek, mert az EU-nak nincs eszköze, hogy gyorsan megfegyelmezze a rossz útra tévedt országokat, a jogállami mechanizmust pedig legkorábban az ősszel lehet kipróbálni a gyakorlatban. Már ha egyáltalán eljutnak odáig a dolgok.

A legrosszabb osztályzatot Magyarország és Lengyelország érdemelte ki, a jogállam, a bíróságok önállósága és a sajtó sokszínűsége alapján. De uniós illetékesek egyértelművé tették, hogy a megállapítások nem függnek össze azzal, a két kormány hozzájut-e a neki járó 7, illetve 24 milliárd euróhoz. Egy háttérbeszélgetésen egy magas rangú EU-vezető azt mondta: tavaly óta megmaradt a magyar vonatkozású aggodalmak nagy többsége, sőt, egy részük csak még súlyosabb lett.

Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem jogász professzora azt fejtegeti, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum rövidtávon csak homlokzatot jelent és a Bizottságnak azonnali és határozott lépéseket kellett volna kitűznie. Hosszú távon már több haszna volna, persze felvetődik, hogy mire jó az egész, ha nem szereznek érvényt neki, és így több országban már teljesen felesleges nyomon követni a demokráciát, miután megszűnt. Reynders ugyanakkor azt hangoztatta tegnap, hogy a helyzetfelmérés a jövőben alapul szolgál a pénzek elosztásához.

FAZ

Sokba kerülhet Varsónak, hogy már a közösségi jog primátusát is kétségbe vonja: a Bizottság augusztus 16-áig adott neki időt, hogy feloszlassa a jogsértőnek számító fegyelmi kamarát a Legfelsőbb Bíróság mellett. Ha nem hajlandó rá, akkor jön a kemény pénzbüntetés, amelyet az Európai Bíróság kiszabhat egy összegben (3,158 millió euró), de mondhatja azt is, hogy tessék a késlekedés minden napjáért leperkálni ennyi meg ennyi pénzt. Ez legalább 100 ezer euró lett volna, amikor a lengyel vezetés pár éve le akart tarolni egy védett erdőt, de azután a büntetés láttán szélsebesen visszakozott.

Jourová azzal indokolta a keménységet, hogy ragaszkodni kell az európai jog elsőbbségéhez, amibe beletartozik, hogy tiszteletben kell tartani a szervezet legfőbb bíróságának döntéseit. De ha a PiS ellenkezik, akkor még emelni is lehet a bírság mértékét – tette hozzá. A végén már csak az lesz kérdés, hogy a kormánypárt mekkora árat lesz hajlandó még fizetni. Hírek szerint Reynders, az igazságügyi biztos amellett kardoskodott, hogy csak egy hetes határidőt szabjanak Kaczynskinak, majd a belső vita után született meg az egy hónapos határidő.

FAZ

A varsói tudósítás azon tanakodik, vajon képes-e Lengyelország arcvesztés nélkül visszalépni a Fegyelmi Kamara ügyében, miután az Európai Bíróság a múlt héten egyértelműen megfogalmazta a követelést. Jó jel, hogy a kifogásolt testület két napja esedékes ülését – formális okokra hivatkozva – szeptemberre halasztották. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a kormánynak fogalma sincs, mitévő legyen. Egyrészt már számtalanszor kinyilvánította, hogy megy tovább a maga útján, ám most kiderült, hogy ez igencsak sokba kerülhet.

Azon felül a Bizottság késleltetheti az újjáépítési alapból járó pénz jóváhagyását, ahogyan azt Magyarország esetében is csinálja. Ősszel pedig beindulhat a jogállami mechanizmus, ami további támogatásokat veszélyeztethet. Márpedig ha nincsenek források, akkor bajba kerülhet a PiS a két év múlva esedékes választáson. Továbbá kiéleződhetnek a viták a koalíción belül.

Sokak szerint az áthidaló megoldás az, hogy átdolgozzák a kifogásolt jogszabályt és utána évekig tart, amíg az EU jóváhagyja. Viszont az Alkotmánybíróság a jövő hónap elején várhatóan kimondja a kormány kérésére, hogy a nemzeti jog felülírja az uniós szabályokat.

FAZ

A jobboldali újság nagyon helyénvaló, egyértelmű üzenetnek nevezi a Varsónak küldött ultimátumot. Hozzáteszi, hogy a vita a lengyelek érdekében remélhetőleg nem jut el a töréspontig. De a Bizottságnak, amely talán túl sokáig is türelmes volt a magyar és a lengyel kormánnyal szemben, már nincs más választása. A PiS még leplezetlenebbül, még nyilvánvalóbban ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást, mint ahogy az Orbán tette.

Ezt azután megfejeli, hogy az Alkotmánybíróság Varsóban megkérdőjelezi az Európai Bíróság illetékességét, ami az EU alapját ássa alá. Lengyelország szabad akaratából csatlakozott az unióhoz, abból nagy előnyöket húzott. A lengyel jobboldal hablatyolása a szuverenitásról meg az önrendelkezésről csupán azt kívánja elleplezni, hogy a lehetetlennel próbálkozik: autoriter uralmat létrehozni a demokráciák közösségében.

Die Zeit

Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke úgy látja, hogy kemény pénzügyi következményekkel kell járniuk a Bizottság által újfent kimutatott jogállami hiányosságoknak. Barley úgy fogalmazott, hogy Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell, és elsősorban Magyarország esetében el kell zárnia a pénzcsapot. Mint mondta, már nem lehet tovább kertelni, mert a helyzet egyre romlik. Az azonban fontos, hogy az intézkedéseknek elsősorban a kormányt kell derékba kapniuk, nem a lakosságot.

Úgy értékelte, hogy főként a magyaroknál fordultak keményre a dolgok, mivel Orbán kidöntötte az összes demokratikus pillért, így jogállamról már nem lehet beszélni. Példaként említette a választói jogot, a sajtó, a kultúra és a tudomány szabadságát. Plusz az LMBT-ellenes törvényt.

Süddeutsche Zeitung

Több EP-képviselő is azt követeli, hogy a Bizottság sürgősen járjon el Magyarország és Lengyelország ellen az új jelentés alapján. Daniel Freund, a német zöldek nevében úgy nyilatkozott: ha az unió nem szeretné, hogy a két ország még tekintélyelvűbb legyen, akkor azonnal le kell állítania a kifizetéseket Budapest és Varsó számára.

Süddeutsche Zeitung

A Bizottságnak immár többet kell tennie a magyar és a lengyel jogállam megőrzésére, mint hogy a kezeit tördeli, mert már sok ideje nem maradt, a két ország erősen tart afelé, hogy visszafordíthatatlanná váljanak a változások. Ezt hangsúlyozza a kommentár, hozzátéve, hogy a jelek szerint immár megoldhatatlanok az EU és a két kormány ellentétei. Orbán azon van, hogy a saját játékszabályait kényszerítse rá a szervezetre, bár egyelőre nem szakítana Brüsszellel, de azért a pénzt továbbra is felvenné.

Seregeket gyűjt, propagandája egyre hangosabb, provokációi élesednek. Az unió – eszköz híján – nem tud neki megálljt parancsolni. De azért remélhetőleg az ősszel beveti a jogállami mechanizmust, ha isten is úgy akarja. Közben a miniszterelnök egy szót sem szól a lehallgatási botrányról. Ha bárki felemlegeti, Budapest azzal védi ki, hogy baloldali erők már megint áskálódnak, teljesen alaptalanul. Emellett a politikus minden lehetséges alkalommal a nyelvét köszörüli a közösségi értékeken.

Ugyanakkor páratlan, hogy Lengyelország tesz az uniós jogra. Ám közben igaz, hogy Brüsszel nem megy semmire olyan partnerekkel, akik nem szeretnének megoldást a vitában, noha változatlanul építik le a jogállamot. Ezért most egyrészt minden pénzt vissza kell tartani esetükben, másrészt pedig támogatni kell a demokratikus ellenzéket. Erre persze jön majd a válasz, hogy ez beavatkozás a belügyekbe, meg hogy csak Budapest és Varsó húz hasznot belőle, ám ez nem igaz. De lépni kell, mert közelednek a választások és nem kizárt, hogy hosszú időre ez lesz az utolsó esély.

Le Figaro

A konzervatív újság szerint Európa elakadt, a Bizottság frissiben pellengérre állította Magyarországot és Lengyelországot. Verhofstadt azt mondja, hogy a magyaroknál diktatúra épül, egy rákos daganat fejlődik ki. Orbánt legújabban azzal vádolják, hogy kémprogrammal figyelteti meg egyes polgárait. De a bűnlajstromban szerepel a szexuális kisebbségek ellen hozott jogszabály is.

Az értékek harca csak mélyíti az árkot a liberális Nyugat és az illiberális, szociálisan konzervatívabb Kelet között. Ez utóbbi országok annak idején csatlakoztak a közösen szabályozott egységes piachoz, elfogadták az uniós jogot, az Európai Bíróság fennhatóságát. Életszínvonaluk látványosan megugrott (a magyarok 7 év alatt 25 milliárd euróhoz jutottak).

Ám a társadalmi-kulturális uniformizálás nem szerepelt a programban. A magyar és a lengyel vezetés időnként azért menekül előre, mert Brüsszel túllihegi a dolgot. Visszautasítják az EU imperializmusát, Brüsszelt a Szovjetunióhoz hasonlítják.

De közeleg a igazság pillanata, mert egy szerződésre épülő közösség nem tudja túlélni a szakadást. Az uniónak hamarosan választania kell a kizárás, és a kompromisszum között. Ha a lázadók csak a pénz kedvéért maradnak, akkor elképzelhető, hogy jobb, ha az EU visszatér az eredeti, kemény maghoz. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a nyitás előnyei felülmúlják a hátulütőket, akkor sürgősen modus vivendit kell találni, ami áthidalja a jólét és a szabadság viszályát.

Amnesty International

Víg Dávid, az Amnesty International magyar igazgatója a nemzetközi szervezet honlapján szólítja fel az Orbán-kormányt, hogy az késlekedés nélkül adjon elfogadható választ a Pegazus-botrányra. Továbbá tisztázza, tudott-e a rejtett megfigyelésről, illetve jóváhagyta-e azt. Ha a válasz igen, akkor meg kell magyaráznia, hogy milyen jogi alapon.

Az AI úgy foglal állást, hogy az ügy aggasztó, és ezek után Magyarországnak olyan szabályozást kell életbe léptetnie, amely eleget tesz a nemzetközi normáknak, illetve kizárja a személyes adatok törvénytelen gyűjtését, valamint hogy azokkal visszaéljenek. Az NSO pedig immár nem takarózhat azzal, hogy a program csak a bűnüldözés céljaira szolgál, hiszen egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy elnyomásra használták.

Az NGO sürgeti, hogy fagyasszák be a világban a megfigyelő szoftverek eladását és alkalmazását, mindaddig, amíg nem sikerül szavatolni az emberi jogok védelmét ezen a területen.

Washington Post

A magyar lehallgatási botrány válságot jelent Európa számára. Orbánt már eddig is mumusnak tekintették a földrész nyugati felén. Az utóbbi jó 10 évben az egykor bimbódzó liberális demokrácia tüske lett a köröm alatt. Ellenzői azzal vádolják, hogy posztkommunista maffiaállamot alakított ki. A miniszterelnök a politikában a kontinens nagy illiberálisaként tünteti fel magát, aki nagy hangon és megállás nélkül szónokol a bevándorlás, a multikulti, a feminizmus és az EU vélt hátrányairól.

Ez a kép csak még zavarosabb lett a friss Pegazus-botrány nyomán. Magyarország „jeles” társaságba került, de lehet, hogy esetében ennek a vége újabb erőpróba lesz Brüsszellel. Hiszen a kémszoftver bevetésével gúnyt űzött az EU által meghirdetett digitális adatvédelemből. És bár a megfigyeltek listáján csak viszonylag kevés magyar található, a magyar szál azért emelkedik ki a többi közül, mert az unió tagjáról van szó. Csak éppen – a lengyelekhez és a szlovénokhoz hasonlóan – szorítja vissza a demokratikus biztosítékokat. Amit most betetőzött, hogy igen kemény eszközzel követett nyomon embereket.

A jogállam leépítést az unió idáig nem volt képes megakadályozni. Ebbe belejátszik, hogy Lengyelország Orbán oldalán áll. Így lehet, hogy a választások hozhatnak megváltást. A magyar vezető jövőre kemény erőpróbára számíthat.

Deutsche Welle

A külföldre sugárzó német csatorna úgy ítéli meg, hogy a Pegazus-szoftver a diktátorok fegyvere, és itt olyan botrányról van szó, amely következmények után kiált. Maga a program adatzombit csinál a mobiltelefonokról, ha rájuk települ. Még csak fertőzött e-mail sem kell hozzá, egyszerűen a közvetítő oszlopról átugrik a készülékre. Úgy hogy tulajdonosnak esélye sincs kivédeni. Tehát hatékony és szörnyű eszköz. De sajnos, tudnivaló, hogy nem csupán önkényurak folyamodnak a jogellenes megfigyeléshez.

Az egész felháborító, egyben ijesztő, hiszen megfigyeléseknek nem egyszer gyilkosság, őrizetbe vétel, megfélemlítés lett a vége. A történetből három következtetés adódik:

1. mindenkinek tisztában kell vele lennie, hogy a telefonon tárolt adatok nincsenek okvetlenül biztonságban. És gyanakodjunk, amikor az állam egyre több trójai falovat igényel, a bűn elleni harcra hivatkozva.

2. A gyártó NSO-nak tudnia kell, hogy aki tekintélyelvű hatalmakkal üzletel, az bűnrészessé válik az emberi jogok megsértésében, ideértve az emberhalálban. És itt lépnie kellene az izraeli ügyészségnek, illetve a kormánynak is.

3. Az EU sem hagyhatja annyiban, mert Orbán 24 óráig hallgatott, miután felmerült, hogy a Pegazust újságírók ellen vetették be. De Szijjártó még akkor sem cáfolta a hírt úgy isten igazából. Viszont ha beigazolódik a vád, akkor az országnak többé semmi keresnivalója az EU-ban. Onnantól kezdve végre szankciókat kell elrendelni, hogy Orbán ne vágja vigyorogva zsebre az EU-s pénzeket, miközben lábbal tapodja a közösségi értékeket. Most von der Leyennek kell lépnie.

Independent

Az Amnesty International közzétett egy alkalmazást, amely megmutatja, hogy próbálkoztak-e a Pegazussal az adott készüléknél. A programot Mobile Verification Toolkit (MVT) néven kell keresni, a letöltése után kb. 10 percig tart, amíg működésbe lép, de egy vagy két perc alatt el is végzi a feladatát. Azaz megkeresi, hogy van-e nyoma a kémszoftver használatának. Mind iOS, mind Android alatt használható.

Euractiv

Jól értesült, ám névtelenséget kérő források szerint a lengyel Jog és Igazságosság ott akarja hagyni a Konzervatívok és Reformerek frakcióját Strasbourgban, mert elege van abból, hogy az Olaszország Fivéreinek elnökasszonya teljesen eluralkodott a szövetségen. Erre utal, hogy egy hónapja, egészségi okokra hivatkozva, lemondott a csoport lengyel alelnöke és még mindig nem neveztek helyette ki senkit sem. Az informátor úgy véli, ez is alátámasztja, hogy Kaczynski besokallt Meloni nyomulásától.

Utóbbi igyekszik egyben tartani a pártcsaládot, mert ily módon több esélye van bekerülni a most formálódó új jobboldali mozgalomba, miután hazai riválisa, Salvini egyelőre hallani sem akar a csatlakozásáról. Viszont ha a PiS kiválik, Meloni terve füstbe megy. Mindenesetre a frakció kiadott egy közleményt, miszerint szó sincs a kilépésről és ezt megerősítette a lengyel küldöttség 2. embere.

Ám hogy feszültség van az olasz és a lengyel fél között, az kiderült már csak abból is, hogy Meloni a múlt hónapban bírálta a Jog és Igazságosságot, mondván, hogy az évek óta nem fizet tagsági díjat.

FAZ

Az újság szégyentelennek nevezi, hogy legújabb reklámfilmjében a Nemzetköz Olimpiai Bizottság részben már megint a 36-os berlini játékokal népszerűsíti magát: újból feltűnik Jesse Owens és Hitler találkozása, miközben az alig egyperces összeállítás kulcsfigurája Keleti Ágnes, a legidősebb, éppen 100 éves élő bajnok.

A sportolónőt – származása miatt – már nem nevezték az 1940-re tervezett világversenyre, majd 4 évvel később az apja és több nagybátyja ott maradt Auschwitzban. Ő maga csak úgy élte túl a vészkorszakot, hogy hamis személyazonosságot szerzett. Majd évtizedekig külföldön élt, mert elviselhetetlen volt számára a hazájában uralkodó antiszemitizmus.

Mindezt azonban a film egyetlen szóval sem említi. Viszont hízeleg a németeknek, akiknél brutálisabb házigazdára még nem bízták rá az Olimpiát. Ők voltak azok, akik nem sokkal később rászabadították a háborút a világra. A hóhérok lelkét milliók élete terheli, köztük Keleti több közvetlen hozzátartozójáé.

Aki ezt az alkotást készítette, annak tudnia kellett, hogy másfél év múlva a következő helyszín: Kína, egy másik diktatúra. Az oda vezető úton a NOB bemutatja saját, riasztó világképét. A testület tagjai amúgy a tokiói bemutatón megtapsolták a filmet.

ITT OLVASHATÓ

BRÜSSZEL: A KERETEK DEMOKRÁCIÁRA HAJAZNAK, DE AMI BENNE VAN, AZ A NEPOTIZMUS MELEGÁGYA

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.07.21.

Kedden jelentette meg az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, azaz mind a 27 tagállamról egy-egy elemzést arról, hogy milyen állapotban van az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a sajtószabadság, illetve a fékek és ellensúlyok intézményes rendszere. A Magyarországról szóló fejezet meglehetősen 

szomorú képet ad az itteni állapotokról.

Ami rossz volt, az nem javult, és jöttek új bajok is

A Bizottság először tavaly készített ilyen jelentést, és a többi tagállammal összehasonlítva Magyarország már abban is a problémásabb országok közé tartozott. Az idei jelentés még kritikusabb, mert ahogy egy brüsszeli szakértő kedd délelőtt fogalmazott a magyar helyzetről: "a legtöbb tavaly felvetett problémában nem történt előrelépés, viszont jelentkeztek újabb, komoly aggodalomra okot adó fejlemények"...

ITT OLVASHATÓ

ÉRDEMES-E MOST LAKÁST VENNI AZ EGYETEMI VÁROSOKBAN? - RÉSZLETES SZÁMOK ÉS MEGTÉRÜLÉSEK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.07.21.

A korábbinál hosszabb idő alatt térül meg egy lakás vásárlása a bérléshez képest az egyetemi városokban – állapították meg a Takarék Index elemzői. A következő hetekben, hónapokban azonban némileg módosulhat a kép.

A koronavírus-járvány átrajzolta az egyetemi városok bérlakáspiacát – olvasható a Takarék Index elemzésben. Az online oktatás miatt eltűnő kereslet, a turisták elmaradásával és a széleskörű home office megjelenésével együtt, a bérleti díjak jelentős csökkenést hozta tavaly. Idén már élénkül a piac, de még mindig olcsóbban lehet lakást bérelni, mint a járvány előtt, különösen Budapesten.

A felvételi ponthatárok kihirdetése után tovább növekedik a kereslet, ami a bérbeadókat hozza kedvezőbb helyzetbe. A bérlés és kollégiumi elhelyezés mellett azonban továbbra is lehetőség a felvett hallgatók és családjuk számára a saját lakás vásárlása.

Öt év alatt megduplázódtak az árak...

ITT OLVASHATÓ

NER-ÉPÍTŐK MÉRLEGE: 30 MILLIÁRD BÉR, 60 MILLIÁRD OSZTALÉK

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.07.21.

Több mint másfélszer annyi pénzt vettek ki osztalékként legnagyobb építőipari cégeikből a kormányközeli vállalkozók a 2020-as év után, mint amennyit összesen az alkalmazottjaikra költöttek tavaly. Ebben ráadásul nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is. A nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jut az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak. A különbség persze nem meglepő, hiszen a kormányközeli vállalkozások – legalábbis nyereségük alapján – felülmúlhatatlan hatékonysággal működnek.

Sok a szellemi foglalkoztatott

Tavaly a kormányközeli építőipari cégeknél egy alkalmazott átlagosan 234 millió forintnyi bevételt termelt, ami hat-hétszerese az iparági átlagnak, de még a nem NER-es vezető vállalatokra jellemzőnél is sokkal több. A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy munkavállaló majdnem 31 milliós profitot termelt, míg például a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál csak 6,9-et...

ITT OLVASHATÓ

PEGASUS - A HÁTTÉR

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.07.21.

Nincs abban semmi meglepő, hogy a magyar kormány immár kíber (azaz a legmodernebb, számítógépes információs technológiára épülő) eszközökkel ellenőrzi a civil társadalom ellenzékinek mondott tagjait, akik semmi más nem tesznek, csupán végzik a dolgukat, újságcikkeket írnak, bíróságok előtt védik ügyfeleiket és vállalatokat irányítanak. Csakhogy egy diktatúrában (és most már nyilvánvaló, hogy diktatúrában élünk) ez éppen elég, hogy törvénytelen eszközökkel megfigyeljék vagy éppenséggel lehetetlen helyzetbe hozzák. Szélsőséges esetekben, Oroszországban vagy Belorussziában még rosszabbul végezhetik, a jelek szerint mi még nem tartunk ott. De néhány éve még azt sem feltételeztük volna, hogy idáig eljutunk, azaz szervezetten, a legmagasabb színvonalú technikával dolgozik az állam egyik megbízott szervezete kiszolgáltatott és jogi segítségben nem reménykedhető kiszemeltjei ellen. És még nem tudjuk, hogy az elmúlt években hány ellenzéki politikus jutott hasonló sorsra.

Ez a dolog lényege és ez benne a riasztó.

Érdemes a szálakat követni, érdekes következtetésekre juthatunk...

ITT OLVASHATÓ

HARASZTI MIKLÓS: A KORMÁNY A SAJÁT TÁRSADALMA ELLEN HASZNÁLJA A TITKOSSZOLGÁLATOKATNÉPSZAVA

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2021.07.21.

A rendszerváltáskor, a magyar köztársaság történetének kezdetén azt hittük, hogy ilyen soha többé nem fordul elő - nyilatkozta a Népszavának az író, újságíró, volt liberális képviselő. Interjú.

A Direkt36 portál egy nemzetközi csapat résztvevőjeként, az Amnesty International közreműködésével kiderítette, hogy kormánnyal szemben kritikus magyar üzletembereket és – többek között – újságírókat is megfigyeltek az NSO izraeli cég Pegasus nevű kémprogramja révén. Tényként lehet kezelni, hogy a kémfegyvert az Orbán-rendszer vetette be Magyarországon?

Természetesen: ezt világosan tisztázta a nagyon gondos oknyomozó munka. Minden ország esetében az államnak adták el a Pegasust. Izrael ehhez hozzájárult, abban a reményben – és szerződésben is rögzítve –, hogy a kémszoftvert legitim célokra alkalmazzák. Egyértelmű, hogy a programot nálunk a magyar állam vette meg, és csak a magyar állam által engedélyezett titkosszolgálat használhatta.

Az izraeli cég közleménye is azt állítja, hogy „kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesíti a technológiát, kizárólag azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek”. Persze, mi mást mondanának?

Az izraeli cég, amelynek profitérdekei is vannak, aligha fektetett nagy energiákat abba, hogy utánanézzen, a kémszoftvert valóban a szerződésben foglaltaknak megfelelően alkalmazzák-e valamennyi országban. Valószínűleg ugyanez Izrael államról is elmondható. Sőt: előre tudni lehetett, hogy némelyik ország nem fogja betartani a szerződést. Hiszen a kémprogramot olyan államok is megvásárolták, ahol durva diktatúra van, ahol mindig azokkal a módszerekkel figyelik és terrorizálják az embereket, amelyek éppen adódnak. Ebben az értelemben az Európai Unióhoz tartozó Magyarország meglepetés a „csomagban”. 

Pálinkás József volt fideszes miniszter – ma ellenzéki politikus – a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a kormány újra létrehozta a III/III. Főcsoportfőnökséget. Önnek, a hajdani demokratikus ellenzék tagjának van összehasonlítási alapja.

Ezek szerint nem látta az én Facebook-bejegyzésemet: már előtte való napon este azt írtam, hogy „él a III/III.”, és „nyilvánvalóan nem csak a lehallgatás gépezete indult be újra, hanem zakatol a zsarolás és a beszervezés nagyüzeme is”. Tehát: tökéletesen egyetértek Pálinkás Józseffel. A mi időnkben, amikor a szocializmusban ellenzékiként a rendőrség elől bujkáltunk, volt valamennyi esélyünk: a teljes megfigyelés lehetetlen volt, hiszen az adatokat papíron vagy különféle lemezeken tároltuk. Ma digitális korszakban élünk, minden adat digitálisan hozzáférhető – és hozzá is férnek...

ITT OLVASHATÓ