RÁDAY MIHÁLY: "A PÉNZ DIKTÁL, MEG A SZALAGÁTVÁGÁSI MÁNIA"

HVG360
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2021.07.17.

Már az Unokáink sem fogják látnit sem látni – Ráday Mihály harminc évet megért televíziós műsora 2010 után éppúgy eltűnt, mint számos értékes építészeti emlék. Az alábbi interjú 2020 júliusában készült, a most, 2021. július 17-én elhunyt városvédőre emlékezve közöljük újra.

HVG: Két hír az elmúlt napokból: alaposan megcsonkítják a Bem téren álló, műemléki védettségű Radetzky-laktanya épületét, a Budai Irgalmasrendi Kórház bővítésének földmunkái során pedig kiszórták a római és középkori leleteket. Mindez egy olyan kormány idején, amely a magyar kultúra elszánt védelmezőjének mondja magát...

Ráday Mihály: Már semmin sem csodálkozom. Viccesen azt szoktam mondani: „büszke vagyok” arra, hogy amíg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt Orbánék 2013-ban szüntették meg, az én városvédő agitátori munkámat már három évvel korábban ellehetetlenítették. Az Unokáink sem fogják látni... (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) 1980-tól futott a köztévén, a 2010-es választások után pedig úgy vették le a képernyőről, hogy a májusi adás végén még azzal búcsúztam a nézőktől, hogy elmondtam, mit láthatnak majd a júniusi műsorban...

ITT OLVASHATÓ

MEGHALT RÁDAY MIHÁLY

TELEX
Szerző: NÉMET TAMÁS
2021.07.17.

„Hiszek abban, hogy a rossz döntéseknek legalább töredékét sikerül módosítani, és lehet nevelni a fiatalokat arra, hogy a jövőben is érdemes küzdeni közös kincsünkért, az épített és természeti örökségért” (Ráday Mihály)

79 éves korában meghalt Ráday Mihály Kossuth-díjas filmoperatőr, rendező, tévés szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke, számos városvédelemmel foglalkozó könyv szerzője, épített örökségünk megőrzéséről szóló műsor készítője, Budapest díszpolgára. Ráday Mihály halálhírét a családja közölte.

A Budapesten született Ráday a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező-operatőrként, illetve az ELTE-n művészettörténészként végzett. Édesapja a neves színész, Ráday Imre volt, édesanyja, Ferda Erzsébet Magdolna divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van.

Ráday a hatvanas évektől kezdett dolgozni a Magyar Televízióban, és miközben több ismert műsor rendezője vagy operatőre volt (Mi újság Pesten?, Keménykalap és krumpliorr, Bánk bán, Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció), az igazán legendás alkotása, amiről egy ország ismerte meg, a 30 éven át futó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédelemmel, műemlékvédelemmel foglalkozó műsora, amelynek ötletgazdája, szerkesztője és házigazdája is volt.

Saját elmondása szerint a műsor ötlete úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlékeket találtak, így aztán végül egy ausztriai vár lett a forgatás helyszíne. A később évtizedekig futó műsorral nemcsak a még megtalálható értékek bemutatása volt a célja, hanem az azok védelmére való felhívás is. A műsorból könyvek is születtek, amikben Ráday azt is bemutatja, milyen hatása volt egy-egy adásnak, illetve mi lett az ott bemutatott épületek, műemlékek sorsa.

Ráday 2001-ben megjelent Városvédőbeszédek című könyvének ajánlójában Göncz Árpád így írt róla: „1980 óta Budapestet – sőt, jószerivel az egész országot – Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit (…) »unokáink sem fogják látni« jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal idézek: vajon látta-e Ráday? Írt-e róla Ráday? Ami mögött ott bujkál a remény?”

A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg a televízió új vezetése. A megszűnés körülményeiről maga Ráday nyilatkozott úgy, hogy az okok számára sem voltak világosak, vele senki sem beszélt azokról. Saját elmondása szerint az akkori ügyvezető nyugdíjba szerette volna küldeni, de a műsor folytatásáról még egyeztetést ígértek neki, ez azonban végül elmaradt. Hiába írták alá több ezren azt a petíciót, amit a műsor folytatásáért indítottak...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: LEARN ENGLISH IN 30 MINUTES - ALL THE ENGLISH BASICS YOU NEED

YOUTUBE
Szerző: Learn English with EnglishClass101.com
2020-2021

Itt nézhető meg...

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: ANGOLUL TANULÓKNAK: BBC LEARNING ENGLISH

BBC LEARNING ENGLISH
Szerző: BBC
2020-2021

Videók felirattal és felirat nélkül...

ITT NÉZHETŐK MEG

RÁADÁS: ANGOLUL TANULÓKNAK - AZOKNAK, AKIK A NYÁRON IS HALADNI SZERETNÉNEK AZ ANGOL NYELV TANULÁSÁBAN

ENGLISH SPEAKING SUCCESS
Szerző: KEITH SPEAKING ACADEMY
2020-2021

Online tanfolyam angolul tanulóknak...

+ How to Practice Speaking English Alone - 15 Easy Tips!

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: LEARN ENGLISH WITH BOB THE CANADIAN

LET'S LEARN ENGLISH! TOPIC
Szerző: Let's Learn English! 
2020-2021

Let's Learn English!

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: LEARN ENGLISH WITH TV SERIES

YOUTUBE
Szerző: LEARN ENGLISH WITH TV SERIES
2020-2021

Learn English With TV Series

ITT NÉZHETŐ MEG

MIT ÉRDEMES ELTANULNI A FIDESZTŐL? - SZABÓ ANDREA A KLUBRÁDIÓBAN (2021.07.15.)

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2021.07.17.

Para-Kovács Imre vendége Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese volt. Arról beszélgettek, hogy vajon legyőzheti-e a morál a zsebünket a választásokkor, illetve mit érdemes eltanulni a Fidesztől.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MAGYARORSZÁGON IS FIGYEL A NAGY TESTVÉR

FÜHÜ BLOG
Szerző: KENDERESSY MILÁN
2021.07.16.

A magyar titkosszolgálat is vásárolt Candiru elnevezésű izraeli kém programot, mely lehetővé teszi a hatalommal szembenálló politikusok, újságírók és aktivisták szemmel tartását. Erről írt a New Yorki Bloomberg, amely hozzáteszi, hogy olyan rendőr államok is beszerezték ezt az izraeli megfigyelési programot mint Oroszország vagy Szaúd Arábia.

Korábban az NSO nevű izraeli cégről is az a hír járta, hogy hasonló megfigyelési programokat ad el tekintélyelvű rendszereknek, de ők azt állítják, hogy csakis demokratikus kormányoknak szállítanak ilyen programokat.

Magyarország persze papíron demokratikus rendszernek számít úgyhogy ez nemigen okozhat gondot az izraeli cégeknek. Annál is kevésbé, mert amíg Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke volt igen jó kapcsolatot épített ki Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Netanjahu segítette hozzá Orbánt ahhoz, hogy fogadja őt az USA akkori elnöke, Donald Trump...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB SZÁZMILLIÓS NER-TÁMOGATÁSRA DERÜLT VOLNA FÉNY, HA A KORMÁNY NEM VONJA VISSZA A CIVILTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.07.17.

A felcsúti focicsapat alapítványa, a CÖF, vagy a kormányközeli Nézőpont Intézet szintén jelentős adományokban részesül, melyeket a tegnap este visszavont rendelet értelmében nevesíteniük is kellett volna.

Törölte a kormány a civil szervezetek adományozóinak bejelentési kötelezettségét, derült ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből, vette észre a hvg.hu. A július 1-jén, egyik napról a másikra bevezetett rendelet két hétig volt érvényben, ez idő alatt a gyakorlatban nem is lehetett alkalmazni.

A megjelenését követően több civil szervezet, köztük a Mérce is, tiltakozását fejezte ki a jogszabállyal szemben, ugyanis azzal, hogy listázzák a támogatók neveit, elrettenthetik az embereket az adományozástól, így a szervezetek tevékenysége is veszélybe kerülhet. A rendeletet, amilyen gyorsan bevezették, gyakorlatilag olyan gyorsan el is törölték, azonban kétséges, hogy mindez a civil szervezetek nyomásgyakorlására történt.

Lehetséges, hogy a kormány nem gondolta át az egyik napról a másikra meghozott rendeletet. Pár nappal annak megjelenését követően, Orbán Balázs miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy mégis lehet névtelenül adományozni 500 ezer forint alatt, és ,,a nagyobb összeget adományozók esetében erősödik az átláthatóság követelménye”.

A rendelet mellesleg a kormányhoz közeli alapítványokat is érintette volna, melyeknek akár több százmilliós összegekről kellett volna beszámolniuk, feltüntetve az adományozóik nevét...

ITT OLVASHATÓ

RÁ KELL-E SZÓLNI A GYEREKRE, HA FOLYTON A NETEN LÓG?

KLUBRÁDIÓ

/ BONYOLULT DOLGOK
Szerzők: BÁLINT JUDIT, KORPÁS KRISZTINA
2021.07.15.

Miért lóg annyit a neten, és különben is, mit csinál ott a gyerek? Vajon a kütyüző gyerekek agyhalott zombik lesznek? Ezek is bonyolult dolgok.

Meg kell-e. lehet-e tanulni és meg lehet-e szokni a különböző új technikai eszközök használatát egy bizonyos kor felett? Okoz-e függőséget a mobiltelefon?

Bálint Judit a műsor felvezetésében arról beszélt, hogy a Klubrádió online térbe kényszerítése azzal is járt, hogy idősebb hallgatóinknak olyan technológiát kellett használniuk, amelyet korábban nem jutott volna eszükbe, a sokat szidott kütyük az életük részévé váltak. Viszont sok idős embernél még mindig valamiféle mumusnak tűnik az, hogy a fiatalok jóval nagyobb arányban használnak okos eszközöket és az internetet. Pedig nem, hallgatóink jelentik a legszebb példát arra, hogy idősebbek is meg tudják ezt tanulni és szeretni. Ráadásul, ha nem lenne internet, nem hallhatnának minket.

Arról volt tehát szó, hogy kell-e egyáltalán ilyen szembeállítást tenni, vagy kell-e rászólni a gyerekre, hogy tegye már le a kezéből az okostelefont, kell-e rosszallani, ha napi három órát lóg a neten.

Egyebek mellett ezekről beszélgetünk a Bonyolult dolgok legutóbbi adásában Bernschütz Mária generációkutatóval, a BME adjunktusával.

ITT HALLGATHATÓ MEG

SZŰTS MIKLÓS: A REPEDÉSEKEN BEJÖN A MOCSOK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.17.

„Hogy még mindig van nekünk egy Orbán Viktorunk, az elsősorban Gyurcsány Ferencnek köszönhető; hogy nem volt képes visszahúzni magát. Ő egy kalandor, de nem egy aljadék… Vannak itt finom különbségek. Nem próbálta meg az összes demokratikus intézményt lenullázni, nem próbált mindenkit, aki nem áll be a sorba, megalázni. Iszonyatos különbségek vannak” – így nyilatkozott a Hírklikknek Szűts Miklós Pulitzer-díjas festőművész. Azt is elmondta, ha Orbán eltűnik, biztos jön a változás, de nem egyik napról a másikra.

– Van-e neked, esetleg a korai korszakodból, olyan festményed, amelyet csak este, zárt körben lehetne bemutatni?

– Nem. Nem hiszem, hogy a Lakótelep, vagy a Csendéletek akadályt jelentenének a publikációban. Egyébként is, itt nem a festészetről vagy az irodalomról van szó. Ez a nyálas, kispolgári prüdéria nem mai találmány. Gondolj bele: Michalengalo Dávidjára akárhányszáz évvel ezelőtt ágyékkötőt kötöttek. A dolognak ez a része röhejes, álszent és ostoba. Az viszont már nettó aljas, kártékony és veszedelmes, hogy új törvényükben összemossák a homoszexualitást a pedofíliával, és nem érdekel, hogy milyen pillanatnyi politikai előnyszerzés érdekében teszik ezt, illetve ettől a dolog még felháborítóbb!

...

ITT OLVASHATÓ

"ANNYIT SE KERES EGY KEZDŐ TANÁR, MINT A FAGYIS A STRANDON"

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.07.17.

Több tankerületben nem szakmai alapon választottak vezetőket, a tanárok ezért is félnek a szabad véleménynyilvánítástól - állítja Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

"Csak egy szikra kell" és sztrájkkal indulhat az új tanév - nyilatkozta a minap az ATV-ben. Elődje, Galló Istvánné már 2016-ban is azt mondta, a tanárok körében a "hamu alatt izzik a parázs". Meddig kell még várni erre a szikrára?

Rengeteg tárgyaláson vagyunk túl, ahol az oktatásirányítás elismerte az összes olyan követelésünket, amelyekkel jobb munkakörülményeket teremthetnénk az iskolákban. Aztán az elismerésből hitegetések lettek, ígérték, a javaslatok a kormány elé mennek, aztán a kabinet lesöpörte azokat. Majd jött a covid-járvány, felfüggesztettük a sztrájkbizottsági munkánkat. Pedig továbbra is azt látjuk, a kormány nem foglalkozik a problémákkal, mint amilyen például az egyre súlyosbodó tanárhiány.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár nyári ellenzéki "slágertémának" nevezte a tanárhiányt, ebből az következik, szerinte nincs gond. Kinek van igaza?

Pontosan tudják, mi a valós helyzet, a KRÉTA-rendszerben vezetett statisztikákból mindent látnak. Jó lenne nem eljutni oda, hogy az élet bizonyítsa be, kinek van igaza. Tudható, hogy hamarosan mintegy hatezer kolléga éri el a nyugdíjkorhatárt, a pedagógusok átlagéletkora is 55 év körül van. Ha ide vesszük a nők kedvezményes nyugdíjlehetőségét is, még magasabb lehet a rendszerből kikerülő pedagógusok száma. Miközben az újonnan belépő, fiatal tanárok száma alacsony, alig 2000-2200-an vannak, akik diploma után két évvel az első minősítő vizsgájukat leteszik. Majd sokan közülük is rájönnek, hogy máshol többet kereshetnek, és korán elhagyják a pályát. Aki tud, menekül. Leginkább azok maradnak, akik abban reménykednek, a nyugdíjig hátralévő néhány évet valahogy kihúzzák. Van olyan budapesti "elitkerületi" iskola, ahol tizenkét meghirdetett álláshelyre két tanító jelentkezett. Maruzsa Zoltán bármit mond, várjuk ki a szeptembert, és egyre nyilvánvalóbbá válik majd, mekkora a baj. Hangsúlyozom: az oktatásban jelentkező problémák nemcsak a pedagógusok ügye, hanem az egész társadalomé...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL - REYNDERS: VAN BŐVEN ESZKÖZ A RENITENSEK ÉSZHEZ TÉRÍTÉSÉRE - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.17.

Vissza lehet tartani pénzeket a gazdasági mentőcsomagból és lassan be lehet vetni a jogállami mechanizmust is.

Deutsche Welle

Az unió igazságügyi biztosa személy szerint is elfogadhatatlannak tartja, amit Magyarország és Lengyelország a jogállam ügyében művel, és közölte: a Bizottság folytatni kívánja az eljárást a két kormány ellen. Véleményéhez csatlakozott a német szaktárca vezetője is az uniós igazságügyi miniszterek nem hivatalos szlovéniai találkozóján. Reynders azt mondta: nem lehet annyiban hagyni, hogy a lengyel Alkotmánybíróság felülbírálta az Európai Bíróság jogkörét, mert az az egész szervezet jogrendjét veszélyezteti.

A német delegáció vezetője teljes mértékben helyesli a brüsszeli szándékot, kiemelve, hogy magyar és lengyel részről eleget kell tenni az EUB döntéseinek. Ezért el kell érni, hogy a jogállamiság összekötő érték legyen és ne csupán szólam. Holland kollégája felháborodottan ecsetelte, hogy Varsó aláássa az uniós jogrendet, amikor nem fogadja el az unió legfőbb bírói testületének határozatait. Mint mondta, nem lehet kicseresznyézni a kötelezettségekből azt, ami éppen kedvére van az adott országnak. A jogállam mindenki számára alap.

Reynders megjegyezte, hogy van bőven eszköz a renitensek észhez térítésére. Lehet kérni pénzbüntetés kiszabását ellenük az Európai Bíróságnál. Azután vissza lehet tartani pénzeket a gazdasági mentőcsomagból és lassan be lehet vetni a jogállami mechanizmust is. Mint mondta, a magyar és lengyel vezetés esetében a Bizottság jelenleg éppen ez utóbbi lehetőséget elemzi, jövő héten meglesz róla a jelentés. A holland miniszter támogatta, hogy a pénz beszél, hiszen milliárdokról van szó.

Ezzel szemben Varga Judit visszautasította a kifogásokat. Szerinte a LMBT-törvény esetében nem lehet szó visszavágásként az újjáépítési alap alkalmazásáról, mert nem szabad összekeverni a politikai-ideológiai, illetve pénzügyi kérdéseket. Az a pénz egyébként is jár a magyaroknak, mert megdolgoztak érte – mondta. Azt is kifejtette, hogy Magyarországon egyáltalán nincs veszélyben a jogállam, és nem érti, mit szőrözik annyit a Bizottság, hogy jóváhagyja a magyar tervet a 7,2 milliárd euró elköltésére. Úgy fogalmazott, hogy az Orbán-kabinet idáig igen türelmes volt. Továbbá meg kell engedni, hogy a demokráciáról a magyarok döntsenek.

Washington Post

Rámehet az EU, ha alvajáróként továbbra sem ébred rá, hogy mi történik Lengyelországban. Erre figyelmeztet a Stanford Egyetem egyik professzora, aki a vendégkommentárban emlékeztet rá: az unió alkotmányos rendjét fenyegeti, ha Varsó felmondja a közösségi jog elsődlegességének elvét. Márpedig – teszi hozzá Anna Grzymala-Busse – a két fél erősen tart az összecsapás felé, miután a lengyel kormány nem tekinti magára nézve kötelezőnek az Európai Bíróság ítéleteit.

De ez csupán a legutolsó fejezet a demokratikus intézmények felszámolásában a PiS 6 évvel ezelőtt hatalomra kerülése óta. A párt a bírákat vette célba. A nagy kérdés az, hogy Brüsszel beletámolyog-e az önmegsemmisítésbe? Hiszen idáig nemigen mutatott hajlandóságot a demokratikus intézmények, és normák megvédésére. Tördeli a kezeit, érdemi lépéseket azonban nem tesz.

Ez a mostani már a sokadik rodeómutatvány a Bizottság részéről. Olyan nemtörődömséget tanúsított a magyar jogállam felszámolása kapcsán, hogy az már bűnrészességgel ért fel. Eltűrte a Fidesz tekintélyuralmát, mert a Néppártnak Strasbourgban szüksége volt a magyar voksokra. De meghátrált akkor is, amikor magyar és lengyel követelésre elhalasztották a jogállami mechanizmus bevetését. Budapest és Varsó azzal kérkedett, hogy megvédte a nemzeti szuverenitást (és a Brüsszelből utalt pénzeket). A mostani harc az európai jogállam alapjait kezdi ki. Valamint az EU-nak azt az állítását, hogy demokratikus szerveződés.

FAZ

Egyre súlyosabb az EU és Lengyelország viszálya, Varsó sokakkal tengelyt akaszt és nem érdekli, hogy az milyen kedvezőtlen következményekkel jár számára – mutat rá a lengyel fővárosból keltezett tudósítás. A PiS most komoly pénzbírságnak néz elébe, az uniónak viszont fel kell készülnie arra, hogy a britek után egy újabb tagot veszít el.

A lengyel Alkotmánybíróság elnöke – Kaczynski bizalmasa - tegnap feloldotta elődjének döntését, amely az Európai Bíróság kívánságának megfigyelően befagyasztotta a sokat bírált Fegyelmi Kamara működését a Legfelsőbb Bíróságon. Azzal érvelt a tilalom eltörlése mellett, hogy a testület teljesen független. Ezért most újra előveszik a függően lévő ügyeket. A jelek nem arra utalnak, hogy Varsó engedne Brüsszellel szemben.

A másik kemény vitapontban, az uniós jog elsőbbsége kapcsán a döntés csak augusztus 3-án lesz meg, de nem sok kétség fűződik hozzá, hogy melyik félnek kedvez. Ezek után felvetődik, hogy a hatalomnak van-e bármiféle stratégiája a többfrontos harcban, amibe beletartozik a sajtó megregulázása is. A fő ellenfél az amerikai kézben lévő hírcsatorna. Hogy Kaczynski Trump után most Bidennel is csörtézik, az arra utal, hogy vagy elvesztette kapcsolatát a valósággal, vagy nagyzási mániába esett. De tényleg azt hiszi, hogy megteheti?

Erre a Jog és Igazság egyik eddigi vezetője, aki éppen most hagyta ott pártját, mivel nem ért egyet a vállalkozásellenes gazdaságpolitikával, nos, ő azt mondja, hogy a miniszterelnök-helyettes legyőzhetetlennek érzi magát. Gírzynski szerint pont azért indult „mitikus küzdelem” a média ellen, hogy egyben tartsák a kormánypárt mind inkább lázadozó tagságát.

Ugyanakkor a felmérések azt mutatják, hogy a lakosság – bármennyire is támogatja a tagságot – nem érzi, hogy itt a kilépés forog kockán. Ám ez gyorsan változhat, ha eszkalálódik a vita és egyre jobban érezhető válnak a pénzügyi kihatásai.

Le Figaro

A konzervatív lap arra figyelmeztet, hogy a Magyarország és Lengyelország körül kirobbant kulturális harc az európai összefogást fenyegeti. A Bizottság egyszerre két értékrendet védelmez: egyfelől azt, amit az európai jog megfogalmaz, tehát az emberi jogok tiszteletben tartását, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét. Másfelől a nemzeti kultúrákból eredő értékeket. Ám Budapest, Varsó és a hasonszőrűek civilizációs választást sürgetnek Berlinnel és Párizzsal szemben.

A Nyugat az egyre parttalanabb liberalizmus mellett tör lándzsát, ami mind inkább kiterjed a magánszférára, a genderelmélettel, a melegházassággal és a nemi kisebbségek jogainak megerősítésével. Ezzel szemben a Kelet visszatér a keresztény konzervativizmushoz és mind nyíltabban ellenzi a nyugati társadalmi változásokat. Az európai intézmények viszont képtelenek kitörölni a történelem markáns nyomait. Az imperializmus kísértése közepette a keletiek a kultúrában és a hagyományokban találnak menedéket. A nyugatiak ezzel szemben a jogban és az európai intézményekben látják a kiutat a nacionalizmus démonaival szemben.

Keleten a szabadságharc a brüsszeli befolyás elleni küzdelemként, illetve a nyugati relativizmus által fenyegetett kulturális értékek megerősítéseként jelenik meg. Orbán és sokan mások úgy vélik, hogy az európai szabályok gyarmatosító megközelítést takarnak. A népességfogyás pedig felveti náluk a nemzethalál félelmét.

A migráció kapcsán szintén a nyugati értékek elutasítása jelenik meg. De egyben az orosz és a kínai rendszer tükröződik vissza, amikor Budapest és Varsó elveti a kontinens másik felének ideáljait. Ez a geokulturális szakadék immár az európai egységet, a földrész erejét veszélyezteti. Rombolja az EU tekintélyét és befolyását a világban. Orbán új, kulturálisan illiberális korszakot ígér. Ez azonban meghatározhatja az egész jövőt, mármint, hogy Európa képes lesz-e elfogadni ezt az ellentmondást és valamiféle modus vivendit találni.

Euractiv

Nagyszerű hírnek tartja, hogy 16 szélsőséges párt, köztük a Fidesz a minap nyilatkozatot hozott nyilvánosságra az EU jövőjéről Sandro Gozi, aki a föderális Európát támogató szervezetek szövetségének (UEF – Union of European Federalists) az elnöke. Az olasz EP-képviselő ugyan puszta kommunikációs akciónak tartja a deklarációt, amelyet főként Orbán és Le Pen szorgalmazott, miután jövőre mindketten választásokkal néznek szembe. Gozi ugyanakkor azzal magyarázza saját, kedvező reakcióját, hogy ezek a politikusok a jelenlegi unió mellett kardoskodnak, azaz fenn akarják tartani a konszenzusra épülő döntéshozatalt.

Viszont akkor nem világos, miért ágálnak annyira az unió ellen. Egyúttal emlékeztet arra, hogy a járvány megmutatta: veszélybe kerülhet a határok szabad átjárhatósága, a korlátlan áruforgalom és ez sokakat nyugtalanít. Ezért itt a nagy alkalom a föderális megoldásokra. Mellesleg szerinte a polgárok eddig is főként azt nehezményezték, hogy nagy lehetőségek maradtak kiaknázatlanul az együttműködésben. És már látni, hogy az a jó, ha Európa visszavesz egy csomó jogkört a nemzetállamoktól, miután azok nem képesek megbirkózni egy sor bajjal.

Ám az gond, hogy sokan összekeverik a föderalizmust a központosított szuperállammal, mert az előbbi védi a nemzeti identitást, a kisebbségeket és arra törekszik, hogy a döntések mindig az arra leginkább alkalmas szinten szülessenek meg. Vagyis a hatalom és a jogkörök kiegyensúlyozott és demokratikus megosztását takarja. Egyben arra is rámutat a liberális törvényhozó, ha a földrész hatékony megoldásokkal rukkol ki, akkor az segíthet visszanyerni a politikába belefásult tömegek bizalmát.

Deutschlandfunk

Ausztria úton van Budapest felé, mert a kormány már oly mértékben tenyerelt rá a sajtóra, hogy az a magyar viszonyokat idézi. Ezt a Kurier volt főszerkesztője mondja, aki jelenleg a NEOS ellenzéki párt képviselője, miután Kurz kancellár szívós munkával kipiszkálta előző tisztségéből. Brandstetter véleményéhez csatlakozik az egyik kiadó vezetője is, aki elmesélte, hogy azért vesztették el az állami hirdetéseket, mivel kritikus anyagot hoztak le a hatalmon lévő Néppártról. Úgy fogalmaz, hogy ez olyan, mintha már Bécsben is Orbán szabná meg a játékszabályokat.

Az osztrák sajtó persze erősen függ a kormánytámogatástól, illetve a hatalom által közzétett reklámoktól. A piac néhány kiadó kezében van, és nagy részük közel áll az ÖVP-hez. Ráadásul úgy néz ki, hogy hamarosan a közszolgálati rádió, illetve tévé is a párt ellenőrzése alá kerül.

Kurz, akit bírálói narcisztikusnak jellemeznek, főleg a bulvársajtót igyekszik befolyásolni, mármint hogy az mit ír róla. Nem kis pénzről van szó, a hatalom tavaly 200 millió eurót költött hirdetésekre. Ráadásul a legnagyobb ilyen laphoz, a Kronéhoz és annak minőségi, igen népszerű társkiadványához, a Kurierhoz bevásárolta magát egy ingatlan befektető, aki jóban van a miniszterelnökkel.

Washington Post

A vezércikk arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a járvány tombol a világban, addig senki sem érezheti magát biztonságban, A kórokozó nem ismer sem falakat, sem határokat, sem pedig évszakokat. Ráadásul olyan országokat sújt újabban igen erőteljesen, amelyeket korábban elkerült. Így pl. Vietnamot és Dél-Koreát. Az afrikai helyzet pedig egyenesen riasztó.

A WHO azonban azt jelentette, hogy átmeneti enyhülés után a múlt héten 10 százalékkal ugrott meg globálisan a fertőzöttek száma. 4 új törzs is lesben áll, hogy terjedhessen, sőt új változatok is felbukkanhatnak. A világ közben kettészakadt, mert a fejlettebb része már a nyit, hála a tömeges oltásoknak. Másutt azonban pont az ellenkező irányban haladnak a dolgok. A fekete földrészen 8 hete egyre több a beteg, a halottak száma heti összevetésben 43 százalékkal ugrott meg. És nincs elég egészségügyi személyzet, felszerelés, utánpótlás és kórházi ágy a páciensek ellátására.

Indonéziában ugyanakkor csupán a lakosság nem egészen 6 százalékát oldották be, Dél-Korea 30 százaléknál jár. A megoldást elsősorban a vakcina hozná meg, de sok helyütt hiánycikk. Afrikában csupán az emberek 1,5 százaléka van túl mindkét adagon. Az USÁ-nak az eddiginél sokkal többet kell tennie, hogy mindenütt épüljenek gyógyszergyárak. Mert amíg nem oltanak be mindenkit, addig senki sem bízhat abban, hogy tényleg immunis.

ITT OLVASHATÓ

AZ ORVOSI KAMARA TITKÁRA SZERINT NEMCSAK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN KELL KÖTELEZŐ OLTÁS

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2021.07.16.

- Messze vagyunk az ideális oltottsági szinttől, de már elértünk oda, hogy egy negyedik hullám ne terhelje túl annyira az egészségügyet, mint tavasszal láttuk, mondta Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. 

- Ehhez időben kell majd dönteni a korlátozásokról is.

- Az oltások népszerűsítéséhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Az egészségügyi dolgozók kötelező oltását jó ötletnek tartja, szerinte más munkakörökben is szükség lenne rá.

- A kamara a napokban plakátkampányt indított a háziorvosi rendelőkben, hogy minél többen oltassák be magukat. De annak nem látja értelmét, hogy a háziorvosok házról házra járjanak az oltatlan idősekhez.

- Nagy Marcellel a MOK-kampány indítása miatt, kedden készítettünk interjút, amit Orbán Viktor pénteki bejelentése után kiegészítettünk. Szerinte jó ötlet az orvosokra bízni, mit adnak be harmadik oltásnak, de továbbra is kérdés, mi lesz azokkal, akiknél nem alakult ki megfelelő védettség az első kettő után. Vajon érdemes vakcinát váltani?

A teljes népességnek eddig 57 százalékát oltottuk be. Hogy értékeli ezt: sok, kevés, elég?

Egy évvel ezelőtt, amikor látták a szakemberek, hogyan terjed a vírus, milyen a fertőzőképessége, úgy becsülték, nagyjából 60-80 százalékos átoltottság kell ahhoz, hogy ne nőjön folyamatosan a betegek száma, ne erősödjön a járvány. Időközben egyre hatékonyabb, erősebb, gyorsabban terjedő változatok jelentek meg, amikkel már 80-90 százalékos átoltottságra lenne szükség. Persze nem mindegy az sem, hogy akik be vannak oltva, mennyire mobilisak. Egy kis, elzárt falu, ahol kevesebb a kontaktus, sokkal kevésbé veszélyeztetett, mint mondjuk egy metropolisz közepe. Mindenki hajlamos ezt fekete-fehérnek kezelni, de az orvostudományban nincs ilyen...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON FONTOSAK A KÜLFÖLDRŐL BEÁRAMLÓ TŐKEBEFEKTETÉSEK, DE TÚLBECSÜLTÜK A SZEREPÜKET

G7.HU / PODCAST
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.07.17.

A rendszerváltás utáni években a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket (FDI*) a gazdasági felzárkózás legfőbb letéteményesének gondolta a nemzetközi és a hazai gazdasági, illetve politikai gondolkodók többsége.

Magyarországon és a V4 országokban mára a világon az egyik legmagasabb lett az FDI GDP-hez viszonyított aránya, mégsem sikerült a nyugat-európai gazdaságot fejlődésben utolérni. Ennek sok oka van, de ma már látszik, hogy az FDI szerepét túlbecsülhették. Látszik, hogy nagyon kevés magyar céget tudtak a külföldi vállalatok beszállítóként magukkal húzni – fejtette ki Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézetének igazgatója a G7 e heti podcastjában.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

HARMADIK KÖR, NEGYEDIK HULLÁM

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.07.17.

A kormány áthárítja az újabb oltás megválasztásának felelősségét azokra az orvosokra, akik pénteken hallottak először erről a feladatukról.

Nehéz két hét előtt állnak az oltásszervezők, ha teljesíteni akarják Orbán Viktor miniszterelnök pénteken bejelentett céljait. A kormányfő ugyanis azt mondta: a kormány lehetővé teszi a koronavírus elleni harmadik oltás felvételét augusztus 1-től. A harmadik oltás felvételére – tette hozzá – a második után négy hónappal lesz lehetőség, de ettől orvosi javaslatra el lehet térni. Az is az orvos döntésétől függ, hogy kit, mivel oltanak. 

A bejelentés egyik legnagyobb kérdése az: a döntési joggal felruházott orvosok mi alapján javasolhatják majd bárkinek, hogy a második oltás után mikor kaphat harmadikat és az milyen típusú legyen? Szabadon kell dönteniük vagy kapnak szakmai protokollt? A háziorvos vagy az oltópontokon dolgozó doktor dönthet majd erről? Lapunk ezeket a kérdéseket is megpróbálta tisztázni, megkerestük a humántárcát és az operatív törzset is, ám csak annyit írtak: a részletekről időben adnak tájékoztatást. Kérdéseinket feltetettük egy nagyobb kórház oltópontján és érdeklődtünk háziorvosoknál is. A legtöbben azt válaszolták: péntek reggel, a miniszterelnöktől hallottak először arról, hogy lesz ilyen feladatuk. A kórházi oltópont vezetője abban bízott, hogy mivel augusztus elsejéig még van két hosszú hét, addig talán minden részlet kiderül...

ITT OLVASHATÓ

MITŐL ALKOTMÁNY EGY IROMÁNY?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: RÓNA PÉTER
2021.07.16.

Van a hiteles alkotmánynak olyan ismérve, tulajdonsága, ami megkülönbözteti minden más törvénytől és jogszabálytól? Mi kell ahhoz, hogy egy szöveg alkotmánynak minősüljön, ami nélkül – bárhogy nevezzük is, alkotmánynak, alaptörvénynek vagy nyilatkozatnak – az iromány nem alkotmány? Ki és hogyan alkotmányozhat? Egyáltalán mi az alkotmány hitelt érdemlő forrása? Vajon vannak-e olyan tárgyak, amelyeknek nincs helyük az alkotmányban, amelyek nem oda tartoznak, bármennyire fontosnak tartja is azokat az alkotmányozó? Vagy az alkotmány egyszerűen az, amit a hatalom annak nevez?

Hazánk ún. „Alaptörvénye” (az elnevezésről bővebben alább) élénk tudományos és politikai érdeklődés tárgya lett az utóbbi hónapokban. Felmerült a kérdés: ha az ellenzék megnyeri a választást, vajon képes lesz-e kormányozni, vagy a Fidesz által összeállított és gyakran módosított Alaptörvény olyan tételeket is tartalmaz, amelyek lehetetlenné teszik számára a kormányzást, mert olyan elmozdíthatatlan intézményekkel és testületekkel kellene majd szembenéznie, amelyek, lévén a Fidesz leválaszthatatlan képződményei, keresztbe fognak tenni az új kormánynak.

A válaszok egyik véglete, például Kis Jánosé (nincs mit tenni, a Fidesz majd csak valahogy elsorvad, de ha nem vagyunk türelmesek, véres konfliktusba sodorhatjuk az országot) vagy Hack Péteré (az Alaptörvényt csak kétharmados többséggel lehet módosítani, minden próbálkozás ilyen többség hiányában polgárháborúhoz vezethet). Ezzel szemben Vörös Imre rámutat egy olyan tételre magában az Alaptörvényben, amelyre támaszkodva a nem kívánatos cikkelyeket ki lehet gyomlálni.

A fenti kérdések sora azonban az Alaptörvény alkotmányos ismérveit, illetve annak hiányát hivatott taglalni azért, hogy világosan lássuk: vajon van-e nekünk egyáltalán alkotmányunk, és ha nincs, mi a tennivalónk?

ITT OLVASHATÓ

AZ ÉS 2021/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

NÉMET METEOROLÓGUSOK: EZ AZ ÍTÉLETIDŐ MÁR AZ ÚJ NORMA RÉSZE

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2021.07.16.

A kedd óta Nyugat-Európa egyes részein lezúduló heves esőzések pusztító és halálos áradásokat okoztak. A tomboló árvíz Belgiumban, Németországban, Északkelet-Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában okozott pusztítást, a károk a nyugat-németországi és a kelet-belgiumi területeken voltak a legsúlyosabbak.

A Deutsche Welle összefoglalója szerint Németországban eddig 103, Belgiumban pedig 14 ismert áldozata van a háromnapos heves esőzéseket követő áradásoknak. A károk valódi mértéke a leginkább érintett régiókban egyelőre nem ismert, mivel számos falu még mindig megközelíthetetlen az áradások és földcsuszamlások miatt járhatatlanná vált utakon.

Az ítéletidőért felelős Bernd nevű ciklon, amely Németország területének több mint felét fedte be vastag felhőtakaróval, az előrejelzések szerint pénteken (július 16-án) veszít erejéből és felbomlik...

ITT OLVASHATÓ

HUNYADI JÁNOSRÓL 10 MILLIÁRDÉRT FILMSOROZAT KÉSZÜL, MATOLCSY GYÖRGY FIA MAGÁNREPÜLŐZIK

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ

/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.07.16.

24.hu: Matolcsy György fia is magánrepülőt használ, ha kiugrik Görögországba

Egy ideje az OE-LEM-hez hasonlóan rendre Budapestről startol a kanadai Bombardier egyik régebbi, de azért ma is impozáns gépe. A T7-MNG lajstromjelű Challenger 601 repülő állomáshelye április óta Magyarországon van, üzemeltetője ugyanaz az osztrák cég, ami az OE-LEM-nek, és ugyanúgy ismeretlen a tulajdonosa. A géppel Matolcsy Ádám és köre rendszeresen utazik. Amikor a Míkonoszról hazatérő Matolcsyék észlelték, hogy a lap lefotózta őket, a tulajdonos letiltotta a gépet a radaroldalakon. A jegybankelnök fia azt állítja, hogy semmilyen légi jármű nincs a birtokában.

Hvg.hu: A saját magának is lakást osztó egykori várgondnok lett az építőanyagárak letörésének kormánybiztosa

A kormány meghirdette, hogy meg kell fékezni az elszabadult építőipari árakat, és egy kinevezés már meg is történt: a Magyar Közlönyben megjelent a határozat, amely szerint Gyutai Csaba lett az ezért felelős kormánybiztos. Gyutai Gyutai 2010 és 2014 között Zalaegerszeg fideszes polgármestere volt, majd a a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-t és a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. A két cég átvilágításáról szóló jelentést az Átlátszó perelte ki: a vizsgálat súlyos hiányosságokat talált a két állami cégnél.

Népszava: Szabad szemmel: Magyarország is vett abból az izraeli kémszoftverből, amely politikusok és újságírók megfigyelésére szolgál

A Bloomberg szerint Magyarország is vett abból az izraeli kémszoftverből, amely politikusok, civil aktivisták és újságírók megfigyelésére szolgál. Hírek szerint olyan hatalmak társaságába került ily módon, mint Oroszország, Üzbegisztán, Izrael, Szaúd-Arábia, Katar, Indonézia és Szingapúr. A leleplezést a Torontói Egyetem tette közzé a Microsoft jelzése alapján. Eszerint 10 ország több mint 100 ellenzékinek minősített célszemély számítógépére, okos telefonjára, illetve olyan egyéb készülékére állt rá, amelyhez internet kell, hála az izraeli Candiru nevű vállalat portékájának. A program kihasználta a Windows több gyenge pontját. Hogy kik voltak az áldozatok, azt nem árulta el a Microsoft biztonsági illetékese.

444: Napi nyolcezer forint jutott a táboroztató tanároknak az 500 milliós projektben

Hátrányos helyzetű gyerekeknek tartottak Makón napközis tábort 2018-ban egy 500 millió forintos uniós projekt keretében. A papírok szerint tíz tanártól kértek árajánlatot, végül azt a hét embert választották, akik a legalacsonyabb, napi 8 ezer forintos összeget mondták (egy tanár 10 ezret, kettő 9 ezret kért.) Míg a tanárok ezer forintos órabérben dolgoztak, más célokra sokkal több jutott: egy kecskeméti cég például 15 millió forintot kapott innovatív programok kidolgozására a mélyszegénységben élő romák integrálására, és ugyanennyi jutott minőségbiztosításra is. És 70 önkormányzati dolgozó kapott masszázst a polgármesteri hivatal épületében.

Magyar Hang: Tízmilliárdból készül Hunyadi-filmsorozat

Több mint tízmilliárd forintból készül Hunyadi-filmsorozat: a Nemzeti Filmintézet tájékoztatása szerint a kormányhatározat alapján 6,9 milliárdot a kormány biztosít, míg a Filmintézet saját keretéből 3,6 milliárdot ad a projektre. A közlemény szerint „Európa megmentőjéről, Hunyadi Jánosról sosem látott léptékű tévésorozat” készül külföldi partnerekkel, illetve a TV2 közreműködésével.

ITT OLVASHATÓ

EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 25. – BOHÓC

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.17.

Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy máma jön egy bohóc hozzánk az oviba, hogy nevessünk sokat. De mi anélkül is sokat szokunk nevetni, ha a Pityu bolondozik meg hüjéskedik, de azért örültünk neki, hogy bohóc jön mihozzánk az oviba. Montam is az apunak, hogy érkezik a bohóc, amire kérdezte az apu, hogy melyik, a képviselő vagy a pap, mire az anyu mondta neki, hogy nade Karcsi, de azért mosolygott. Nem kellett ünneplősbe menni, hogy jön a bohóc, tehát nem megyünk ki a timpanoni emlékműhöz a homokozóhoz. Jó lesz nekünk.

Szóval reggeliztünk az oviba máma, ittuk a kakaót, a Kisböske tömte a vajaskenyeret, amikor elösször a képviselő bácsi jött be a szobába, és a Pityu kérdeszte, hogy ő-e a bohóc, mire az Ibojnéni meglegyintette kicsit, hogy kifröccsent a kezébe a kakaó, rá az asztalra meg a lábára, ott folyt mind. Aszonta a képviselő bácsi, hogy ő is kíváncsi a bohócra, hogy megnézi, mit ad elő nekünk, mire tanitt minket, hogy elég nemzeti bohóc-e, vagy csak olyan jöttment, akit móresre kell tanittani, hogy ismerje meg a magyarok istenét, a szüzmárját és az aprószenteket.

Hogy látszott, még itt sincsen a bohóc, már a baj van vele, és a végét még nem is láttuk, hogy milyen lesz a magyarok istene, ha megismeri a bohóc. A papbácsi máma nem jött el, pedig mostanába mindig együtt szok járni a képviselő bácsival, tehát csak a képviselő bácsi sutyorgott az Ibojnénivel a sarokba, mi meg ettünk, és vártuk, hogy jöjjön a bohóc, mint a cirkuszba, amikor kimennek az elefántok, vagy az oroszlán, és mindenki örül, hogy nem ette meg a gazdáját, és akkor jön a bohóc, csetleni meg botlani a nagy cipőjébe meg a piros orával, a fehér arcával.

Reggeli után jött meg ez a miénk, bejött, hogy szerbusztok gyerekek, mókázott meg csetlett, botlott, de amikor nekilátott lufiállatokat hajtogatni, akkor nagy baj lett, de hatalmas, mert a Pityu megszólalt, hogy hát ez meg a Fiszbó. Milyen Fiszbó, kérdezte a képviselő bácsi, mire a Pityu mondta neki, hogy a modern családból a Lili egyik apukája. Amire a képviselő bácsi orrluka kitágult mind valami bikának, hogy mér, hány apukája van abba a modern családba a Lilinek, mire a Pityu mondta neki, hogy kettő. Hogy két apukája van a Lilinek abba a modern családba...

ITT OLVASHATÓ