Szerző: Itchy Boots
20139-
Holland hölgy, Itchy Boots, motorral a világ körül...angolul, angol felirattal.
2021. július 13., kedd
RÁADÁS: ITCHY BOOTS - MOTORRAL A VILÁG KÖRÜL
YOUTUBE
Szerző: Itchy Boots
20139-
Holland hölgy, Itchy Boots, motorral a világ körül...angolul, angol felirattal.
Szerző: Itchy Boots
20139-
Holland hölgy, Itchy Boots, motorral a világ körül...angolul, angol felirattal.
"AZ EGYHÁZ EGY 2000 ÉVES CÉG, LOMHA CÉGKULTÚRÁVAL” - INTERJÚ HODÁSZ ANDRÁSSAL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.07.12.
Hodász András római katolikus pap, s bár még csak hét éve szentelték fel, az egyik legismertebb egyházi személyiség Magyarországon, valamint a Papifrankó Youtube-csatorna vezetője. Adásunkból kiderül, hogy hogyan lett a vállalkozó édesapa fiából atipikus módon a művészetek iránt érdeklődő fiatal, aki színdarabot rendez és verset ír, majd végül a papi pálya ragadja el. Hodász András rendszeresen használ céges analógiát az egyház kapcsán, a Partizánban részletesen kifejti, hogy mit gondol hierarchiáról, „céges” lojalitásról, engedelmességről, hatékony munkavégzésről. A kormány homofób törvénye miatt újra aktuálissá vált pár évvel ezelőtti köztelevíziós megszólalása a homoszexualitás kapcsán, adásunkban reflektál akkori szereplésére is. A Papifrankó újraindulása kapcsán elmondja, hogy hogyan változott meg az álláspontja a politikai vélemény- és szerepvállalásról. És megtudhatjuk, vajon miért jár egy pap pszichológushoz.
Szerző: Partizán
2021.07.12.
Hodász András római katolikus pap, s bár még csak hét éve szentelték fel, az egyik legismertebb egyházi személyiség Magyarországon, valamint a Papifrankó Youtube-csatorna vezetője. Adásunkból kiderül, hogy hogyan lett a vállalkozó édesapa fiából atipikus módon a művészetek iránt érdeklődő fiatal, aki színdarabot rendez és verset ír, majd végül a papi pálya ragadja el. Hodász András rendszeresen használ céges analógiát az egyház kapcsán, a Partizánban részletesen kifejti, hogy mit gondol hierarchiáról, „céges” lojalitásról, engedelmességről, hatékony munkavégzésről. A kormány homofób törvénye miatt újra aktuálissá vált pár évvel ezelőtti köztelevíziós megszólalása a homoszexualitás kapcsán, adásunkban reflektál akkori szereplésére is. A Papifrankó újraindulása kapcsán elmondja, hogy hogyan változott meg az álláspontja a politikai vélemény- és szerepvállalásról. És megtudhatjuk, vajon miért jár egy pap pszichológushoz.
FÜTYÜLT-E ORBÁN LONDONBAN?
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.13.
...Minden ott kezdődött, amikor Orbán visszanyúlt a Horthy-korszakhoz, illetve át akarta és akarja írni a magyar történelmet. Nem mi tartottunk ki a legtovább a náci Németország mellett, nem mi pakoltunk fel csaknem nyolcszázezer magyar embert a vagonokba, és küldtük a haláltáborokba, csak azért, mert zsidók, vagy melegek, netán cigányok. Nem, Orbánnál a magyar nép és vezetése nem bűnös, de persze a németek azok. Igaz ugyan, hogy ők képesek voltak szembenézni a múltjukkal, bocsánatot kérni elődeik tetteiért, mégis, a mai magyar vezetés egyre gyakrabban emlékezteti őket háborús, emberellenes bűneikre.
Orbán, ki tudja miért, semmilyen felelősséget, szembenézést nem vár el, ellenkezőleg: egyre inkább ad bíztatást mindazoknak, akiknek alapvető táplálékuk a gyűlölködés. Mi tehát nem térdelünk le, nem azt mutatjuk a világnak, hogy ellene vagyunk mindenfajta embertelenségnek, mi azt mutatjuk, hogy különbek vagyunk másoknál. Azoknál egyébként, akik elvették tőlünk a földünket, megcsonkították Magyarországot, lepaktáltak a kommunistákkal, és mostanra is itt hagyták nekünk utódaikat, a munkásőröket, a komcsikat, mindenféle besúgókat… Tulajdonképpen csak ezeket kellene valahogy kihajtani ebből az országból, hogy tiszta nemzet legyünk. Nem térdeplős, nem olyan, amely fél nagyobbnak mutatni magát, mint amilyen, nem olyan, amelyik nem mer szembefordulni a birodalommal, azaz Brüsszellel. Mi, ha tehettük volna, az EB döntő két csapatát is kifütyüljük, hiszen ők is letérdeltek a meccs előtt. A mi szurkolóink azonban nem lehettek ott Londonban, hogy megmutassák, akkor már tényleg az egész világnak, hogy bennünket nem olyan fából faragtak. Persze, elképzelhető, hogy maga a miniszterelnök, Orbán Viktor ott volt a Wembleyben, és talán az is, hogy egymagában kifütyülte a két csapat tagjait.
De, mint ahogy nem tudhatjuk, hogy Orbán ott volt-e Londonban, azt sem, hogy – képviselve a szavazó táborát – fütyült volna. Csak annyit tudhatunk biztosan, hogy nem térdelt le.
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.13.
Orbán, ki tudja miért, semmilyen felelősséget, szembenézést nem vár el, ellenkezőleg: egyre inkább ad bíztatást mindazoknak, akiknek alapvető táplálékuk a gyűlölködés. Mi tehát nem térdelünk le, nem azt mutatjuk a világnak, hogy ellene vagyunk mindenfajta embertelenségnek, mi azt mutatjuk, hogy különbek vagyunk másoknál. Azoknál egyébként, akik elvették tőlünk a földünket, megcsonkították Magyarországot, lepaktáltak a kommunistákkal, és mostanra is itt hagyták nekünk utódaikat, a munkásőröket, a komcsikat, mindenféle besúgókat… Tulajdonképpen csak ezeket kellene valahogy kihajtani ebből az országból, hogy tiszta nemzet legyünk. Nem térdeplős, nem olyan, amely fél nagyobbnak mutatni magát, mint amilyen, nem olyan, amelyik nem mer szembefordulni a birodalommal, azaz Brüsszellel. Mi, ha tehettük volna, az EB döntő két csapatát is kifütyüljük, hiszen ők is letérdeltek a meccs előtt. A mi szurkolóink azonban nem lehettek ott Londonban, hogy megmutassák, akkor már tényleg az egész világnak, hogy bennünket nem olyan fából faragtak. Persze, elképzelhető, hogy maga a miniszterelnök, Orbán Viktor ott volt a Wembleyben, és talán az is, hogy egymagában kifütyülte a két csapat tagjait.
De, mint ahogy nem tudhatjuk, hogy Orbán ott volt-e Londonban, azt sem, hogy – képviselve a szavazó táborát – fütyült volna. Csak annyit tudhatunk biztosan, hogy nem térdelt le.
PONT A VÁLASZTÁSOK ELŐTT ESHETNEK EL EGY CSOMÓ PÉNZTŐL ORBÁNÉK A SEGÉLYCSOMAG KÖRÜLI VITA MIATT
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.07.13.
Ha nem rendeződik pár nap alatt az uniós segélycsomag körüli vita, akár az is előfordulhat, hogy csak az év végén láthat a kormány először pénzt ebből a forrásból. Ez pedig a választások előtt kifejezetten rosszul jönne Orbánnak. A bizottság mindenesetre látványosan szeretné magát kivonni a politikai vitákból.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós segélycsomagból Magyarországnak járó rész a politikai harcok túszává vált. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt mondta, hogy csúszik az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapra (RFF) beadott magyar pályázat elbírálása, ami akár hónapokig is tarthat.
Ez önmagában is kérdéseket vet fel, de érdemes az elejéről kezdeni. Ezt az alapot az Európai Unió hétéves költségvetésével együtt fogadták el az uniós országok vezetői tavaly év végén. Erre onnan emlékezhetünk, hogy a magyar és a lengyel kormány hónapokon keresztül vétóval fenyegette a csomag elfogadását azért, mert az unió elfogadni tervezett egy olyan eszközt, amellyel meg lehet vonni az egyes tagországoknak járó pénzeket, amennyiben az adott ország megsérti az EU alapértékeit. Végül mindkét ügyben kompromisszum született, a jogállami mechanizmusként ismert eszköz gyengült, Magyarország és Lengyelország pedig igent mondott a segélycsomagra és a hétéves költségvetésre...
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.07.13.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós segélycsomagból Magyarországnak járó rész a politikai harcok túszává vált. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt mondta, hogy csúszik az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapra (RFF) beadott magyar pályázat elbírálása, ami akár hónapokig is tarthat.
Ez önmagában is kérdéseket vet fel, de érdemes az elejéről kezdeni. Ezt az alapot az Európai Unió hétéves költségvetésével együtt fogadták el az uniós országok vezetői tavaly év végén. Erre onnan emlékezhetünk, hogy a magyar és a lengyel kormány hónapokon keresztül vétóval fenyegette a csomag elfogadását azért, mert az unió elfogadni tervezett egy olyan eszközt, amellyel meg lehet vonni az egyes tagországoknak járó pénzeket, amennyiben az adott ország megsérti az EU alapértékeit. Végül mindkét ügyben kompromisszum született, a jogállami mechanizmusként ismert eszköz gyengült, Magyarország és Lengyelország pedig igent mondott a segélycsomagra és a hétéves költségvetésre...
A MAGYAR OKTATÁSI RENDSZER HEGYMENETBEN FUTOTT NEKI A DIGITÁLIS ÁTÁLLÁSNAK, ÉS MEG IS LÁTSZOTT AZ EREDMÉNYE
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.07.13.
Sokan és sokszor felhívták már a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt világszerte bevezetett távtanítás nem jelenti azt, hogy az iskolák több-kevesebb sikerrel átálltak volna a digitális oktatásra. Ez utóbbi ugyanis jóval többet takar annál, mint hogy a tanárok számítógépen adják le a tananyagot, vagy hogy a feleltetés és a dolgozatírás online történik.
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.07.13.
Digitális analfabetizmus
Galambos Attila, tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere, a Qubit állandó szerzője szerint a digitális átállás és az azon alapuló oktatás valójában azt jelentené, hogy „digitális eszközök segítségével képesek vagyunk korábban nem vagy csak sokkal körülményesebben megoldható feladatokat elvégezni, problémákat megoldani, illetve a korábban nem létező tudást működtetni”.
Ehhez azonban szükség van a digitális írástudásra, ami jóval több annál minthogy egy gyerek vagy egy felnőtt képes elnavigálni a számítógépen vagy a különféle okoskészülékeken.
A járvány azzal szembesített mindenkit, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Galambos szerint a magyar társadalom korábban nem volt arra kondicionálva, hogy a digitális eszközökkel problémákat oldjunk meg. Olyan alapvető, készségszintű ismeretek hiányoznak, mint hogy miként lehet többen együtt dolgozni egy online dokumentumban, de nehézségekbe ütközik a menedzsmentfelületek használata, mert „nem tudunk megszervezni egy online meetinget anélkül, hogy ne menjen körbe 25 email a meghívottak között”. De mint kiderült az online regisztráció különböző felületekre, sőt a levelezés is problémát okoz, méghozzá tömegeknek. Több felmérés is azt mutatja, hogy bár a diákok túlnyomó többsége használ valamilyen digitális eszközt, csak minden hatodik ír rendszeresen emailt...
Galambos Attila, tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere, a Qubit állandó szerzője szerint a digitális átállás és az azon alapuló oktatás valójában azt jelentené, hogy „digitális eszközök segítségével képesek vagyunk korábban nem vagy csak sokkal körülményesebben megoldható feladatokat elvégezni, problémákat megoldani, illetve a korábban nem létező tudást működtetni”.
Ehhez azonban szükség van a digitális írástudásra, ami jóval több annál minthogy egy gyerek vagy egy felnőtt képes elnavigálni a számítógépen vagy a különféle okoskészülékeken.
A járvány azzal szembesített mindenkit, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Galambos szerint a magyar társadalom korábban nem volt arra kondicionálva, hogy a digitális eszközökkel problémákat oldjunk meg. Olyan alapvető, készségszintű ismeretek hiányoznak, mint hogy miként lehet többen együtt dolgozni egy online dokumentumban, de nehézségekbe ütközik a menedzsmentfelületek használata, mert „nem tudunk megszervezni egy online meetinget anélkül, hogy ne menjen körbe 25 email a meghívottak között”. De mint kiderült az online regisztráció különböző felületekre, sőt a levelezés is problémát okoz, méghozzá tömegeknek. Több felmérés is azt mutatja, hogy bár a diákok túlnyomó többsége használ valamilyen digitális eszközt, csak minden hatodik ír rendszeresen emailt...
ENNYI PÉNZT HOZ KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN A POSTÁS – NYUGDÍJKALKULÁTORT ÉLESÍTETT AZ MSZP
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.07.13.
Az ellenzéki párt szerint megengedhetetlen, hogy a Fidesz "emelési gyakorlata" miatt egyre több és több idős embernek a létfenntartásra is alig futja.
Nyugdíjkalkulátort készített az MSZP, hogy minden érinett kiszámolhassa, miképp változik, nő járandósága a kormányváltás után, jelentette be Tóth Bertalan. Az MSZP társelnöke szerint egyértelmű, hogy aki ledolgozott egy életet, az idős korában nem nélkülözhet, így a párt – mintegy 150 szakértő bevonásával készített – programja kiemelten kezeli az idős emberekről való gondoskodást. Alapvetése, hogy egyetlen nyugdíjas juttatásai sem lehetnek alacsonyabbak a megélhetési minimumnál.
Szerző: nepszava.hu
2021.07.13.
Nyugdíjkalkulátort készített az MSZP, hogy minden érinett kiszámolhassa, miképp változik, nő járandósága a kormányváltás után, jelentette be Tóth Bertalan. Az MSZP társelnöke szerint egyértelmű, hogy aki ledolgozott egy életet, az idős korában nem nélkülözhet, így a párt – mintegy 150 szakértő bevonásával készített – programja kiemelten kezeli az idős emberekről való gondoskodást. Alapvetése, hogy egyetlen nyugdíjas juttatásai sem lehetnek alacsonyabbak a megélhetési minimumnál.
Azt akarjuk, hogy az időskori létbiztonság – idézte Karácsony Gergelyt az MSZP, a Párbeszéd és az LMP miniszterelnök-jelöltjét Tóth Bertalan – ne a kevesek kiváltsága legyen.
A szocialista politikus szerint nem kérdés, hogy ma a nyugdíjasok nagy többsége nehezen él, a relatív elszegényedés tömeges méreteket öltött, a 65 év felettiek szegénységi aránya az utóbbi 11 évben 4,9 százalékról 15 százalékra izmosodott, és mintegy 450 ezer nyugdíjas az említett megélhetési minimumnál kevesebb pénzt kap kézhez havonta.
Igazságtalannak tartjuk, hangsúlyozta Tóth Bertalan, hogy az átlagnyugdíjak egyre jobban leszakadnak az átlagos nettó bérektől, miközben a boltokban, a csekkeken ugyanazt az árat kell kifizetnie idősnek és fiatalnak, nyugdíjasnak és dolgozónak egyaránt. Ráadásul a Fidesz úgynevezett inflációkövető nyugdíjemelése nem tart lépést az élelmiszerek árának növekedésével, és ez egyre több idős ember létfenntartását veszélyezteti...
„EGY BŐRÖNDÖN KEZDTEM A DOBOLÁST” – INTERJÚ SOLTI JÁNOSSAL
BEATKORSZAK BLOG
Szerző: beatkorSzaki
2021.07.12.
Ha valakire egyáltalán nem igaz a dobos szarkasztikus definíciója, miszerint a zenész legjobb barátja, az Solti János. Hogy a Generálon, az LGT-n, a Hobo Blues Banden túl megszámolni sem lehet, hány magyar és nemzetközi produkcióhoz adta tudását rocktól, poptól, funkon, dzsesszen át akár rock and rollig, az elég sokat elárul a személyiségéről. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakán Kovács Gyula tanítványaként végzett dobos minden jó zenei impulzust képes magába szívni, aztán pedig kivételesen karakteres ízt hozzátenni a végleges produkcióhoz.
Úgy tudom, hogy eredetileg nem is dobosnak készültél, hanem hegedülni tanultál.
Tudod, én mindig zenét tanultam. Zenei óvodába jártam, aztán zenei általánosba Kőbányán, ahol a kórus mellett hangszert is kellett választani.
Otthon volt valamilyen hangszer vagy zenélt valaki még a családban?
Nem, senki. A papám szeretett énekelni a fürdőszobában. A hegedülést aztán hanyagolni kezdtem, mert annál kevesebbet gyakoroltam, hogy jó hegedűs legyek. Viszont ment a szokásos bandázás az ismerős fiúk és lányok között és ekkor jött az ötlet, hogy alapítsunk zenekart. Zenélni még nem tudtunk, de focizni igen, ezért pénzben játszottunk, hogy összeszedjük a cucc árát.
Viszont a dobfelszerelés köztudomásúlag elég költségigényes.
Hát, a határ a csillagos ég. Én például egy bőröndön kezdtem el dobolni...
Szerző: beatkorSzaki
2021.07.12.
Úgy tudom, hogy eredetileg nem is dobosnak készültél, hanem hegedülni tanultál.
Tudod, én mindig zenét tanultam. Zenei óvodába jártam, aztán zenei általánosba Kőbányán, ahol a kórus mellett hangszert is kellett választani.
Otthon volt valamilyen hangszer vagy zenélt valaki még a családban?
Nem, senki. A papám szeretett énekelni a fürdőszobában. A hegedülést aztán hanyagolni kezdtem, mert annál kevesebbet gyakoroltam, hogy jó hegedűs legyek. Viszont ment a szokásos bandázás az ismerős fiúk és lányok között és ekkor jött az ötlet, hogy alapítsunk zenekart. Zenélni még nem tudtunk, de focizni igen, ezért pénzben játszottunk, hogy összeszedjük a cucc árát.
Viszont a dobfelszerelés köztudomásúlag elég költségigényes.
Hát, a határ a csillagos ég. Én például egy bőröndön kezdtem el dobolni...
FEGYVERBE!
HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.07.13.
Létezik egy statisztika, ami az elmúlt százötven év adatai alapján azt igazolja, hogy azok az országok, amelyek fokozzák katonai kiadásaikat, háborúra készülnek, konfliktusokat generálnak szomszédaikkal vagy a térségükben, esetleg érdekeltek a nemzetközi feszültség szításával a környezetükben. Ennek alapján figyelem őszinte aggodalommal az Orbán-kormány katonai kiadásainak erőteljes, az ország gazdasági képességeivel aránytalan növelését, amihez fenyegető, olykor arrogáns propaganda párosul. Néha csakugyan az az érzésem, mintha egy fegyveres összecsapásra kellene készülnünk. De ki ellen? Van ellenség a láthatáron?
Akkor meg mivégre ez a nagy fegyvekezési kampány, aminek most már kormánybiztosa is van egy magabiztos, ambíciózus fiatalember, Maróth Gáspár személyében, akit a kormány – egy gyorstalpaló katonai kiképzés után – „haderőreformmal” bízott meg, ő pedig, mint szorgalmas pártmegbízott, végrehajtja.
A folyamat politikai oldaláról tudni kell, hogy a katonai-rendészeti beszerzéseket 2018 óta mentesítették a közbeszerzési eljárások alól, azóta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti biztosságának tagjai sem tudhatják pontosan, hogy mit és mennyiért vásárol az állam, és amit mégis tudhatnának, az is nemzetbiztonsági adat, aminek kifecsegése a sarki sörözőben is súlyos bűncselekmény. A „reform” lényege éppen a nagyarányú beszerzés, amihez szokás szerint lényegében korlátlan pénzek állnak rendelkezése. Csak, hogy érzékeljük, milyen összegekről beszélünk: Maróth intézménye 1300 milliárd forintért rendelt német szárazföldi járműveket, többek között 59 Leopard harckocsit. Tudni kell, hogy maga a vásárlás és ez az összeg csupán a kezdet, hiszen ennyi tankot üzemeltetni és karbantartani kell, pénzt áldozni a személyzet kiképzésére és továbbképzésére, valamint hadgyakorlatokon próbára tenni a képességeiket. És mintha mindez nem lenne elég, a kormány szerény 60 milliárd forintot öl egy dúsgazdag német fegyvergyár, a Rheinmetall magyar egységének építésébe, a propaganda szerint ezzel „munkahelyeket teremtve”...
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.07.13.
Akkor meg mivégre ez a nagy fegyvekezési kampány, aminek most már kormánybiztosa is van egy magabiztos, ambíciózus fiatalember, Maróth Gáspár személyében, akit a kormány – egy gyorstalpaló katonai kiképzés után – „haderőreformmal” bízott meg, ő pedig, mint szorgalmas pártmegbízott, végrehajtja.
A folyamat politikai oldaláról tudni kell, hogy a katonai-rendészeti beszerzéseket 2018 óta mentesítették a közbeszerzési eljárások alól, azóta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti biztosságának tagjai sem tudhatják pontosan, hogy mit és mennyiért vásárol az állam, és amit mégis tudhatnának, az is nemzetbiztonsági adat, aminek kifecsegése a sarki sörözőben is súlyos bűncselekmény. A „reform” lényege éppen a nagyarányú beszerzés, amihez szokás szerint lényegében korlátlan pénzek állnak rendelkezése. Csak, hogy érzékeljük, milyen összegekről beszélünk: Maróth intézménye 1300 milliárd forintért rendelt német szárazföldi járműveket, többek között 59 Leopard harckocsit. Tudni kell, hogy maga a vásárlás és ez az összeg csupán a kezdet, hiszen ennyi tankot üzemeltetni és karbantartani kell, pénzt áldozni a személyzet kiképzésére és továbbképzésére, valamint hadgyakorlatokon próbára tenni a képességeiket. És mintha mindez nem lenne elég, a kormány szerény 60 milliárd forintot öl egy dúsgazdag német fegyvergyár, a Rheinmetall magyar egységének építésébe, a propaganda szerint ezzel „munkahelyeket teremtve”...
AHOL CENZÚRA VAN, OTT ELŐBB-UTÓBB SZAMIZDAT IS LESZ – A BESZÉLŐ UTÁN ITT A NYOMTASS TE IS!
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.07.13.
„A mai Dunabogdány területén – mondja a Wikipédia – már az őskorban is éltek emberek. Még nem magyarok voltak, nem is németek, de bizonyosan emberek: edénytöredékek, ékszerek maradtak utánuk a föld alatt. Aztán jöttek rómaiak, hunok, avarok, szlávok, magyarok, németek. „1981 és 1986 között – mondja ugyancsak a Wikipédia – Orosz István és a felesége dunabogdányi házukban titokban nyomtatták a Beszélő című szamizdat újságot.” A házon – Táncsics Mihály út 37. – emléktábla hirdeti, hogy itt sokszorosították a Beszélőt; bár az utcanév és az illegális nyomda helyszíne véletlen, mégis jelképes, hogy a cenzúrát elutasító folyóiratot éppen egy olyan utcában sokszorosították, amely a nevét a cenzúra elszánt ellenzőjéről kapta. Kérdés, meddig viselhetik még utcák Magyarországon Táncsics vagy Dózsa nevét.
Nyolcvan példány helyett kétezer
Orosz István, a Beszélő nyomdásza, továbbá esszéista, fordító, 2012. április 29-én halt meg. 1985-től Angliában élt, 1993-94-ben a hetilapként megjelenő Beszélő londoni tudósítója volt, ebben az időszakban írta meg kétrészes emlékezésben, hogyan lett a szamizdat folyóirat nyomdásza (Beszélő, 1993. július 10. és 17.) Ekkoriban már létezett géppel sokszorosított szamizdat, a Kelet-Európai Figyelő a szovjet tömbhöz tartozó országokban – mindenekelőtt Lengyelországban – született rendszerkritikus írásokat mutatott be. Kenedi János Profil című gyűjteménye olyan írásokat tartalmazott, amelyeket különböző szerkesztőségek azzal a „magyarázattal” utasítottak vissza, hogy „nem illik a lap profiljába”. Kovács András körkérdése arra keresett választ, mit jelent a marxizmus a szerzők, jobbára hajdani marxisták számára a „létező szocializmus” negyedik évtizedében.
Az írógéppel sokszorosított írások példányszáma nemigen haladta meg a nyolcvanat, tehát nem léphette túl az ellenzéki értelmiség körének a határait.
Nyilvánvaló volt, hogy más, hatékonyabb sokszorosító módszert kell használni. Ez azonban sem technikailag, sem tartalmilag nem volt egyszerű feladat. Xerox-gépek akkoriban, 1980 táján Magyarországon még nem léteztek, a kisebb példányszámú iratokat (vállalati rendtartásokat, étlapokat, konferenciaanyagokat) úgynevezett stencilgépekkel sokszorosítottak. Ezeket a masinákat azonban jobban őrizték, mint a cég pénztárát. A gépeket minden vállalatnál csak egy személy kezelhette, az írás eredeti kéziratát és a sokszorosított anyag egy példányát le kellett adni a kerületi rendőrkapitányságon, állami ünnepek (április 4., május 1., november 7.) előtt a gépeket el kellett zárni. De nem volt könnyű a sokszorosításhoz szükséges papír és festék beszerzése sem...
Szerző: KŐSZEG FERENC
2021.07.13.
Nyolcvan példány helyett kétezer
Orosz István, a Beszélő nyomdásza, továbbá esszéista, fordító, 2012. április 29-én halt meg. 1985-től Angliában élt, 1993-94-ben a hetilapként megjelenő Beszélő londoni tudósítója volt, ebben az időszakban írta meg kétrészes emlékezésben, hogyan lett a szamizdat folyóirat nyomdásza (Beszélő, 1993. július 10. és 17.) Ekkoriban már létezett géppel sokszorosított szamizdat, a Kelet-Európai Figyelő a szovjet tömbhöz tartozó országokban – mindenekelőtt Lengyelországban – született rendszerkritikus írásokat mutatott be. Kenedi János Profil című gyűjteménye olyan írásokat tartalmazott, amelyeket különböző szerkesztőségek azzal a „magyarázattal” utasítottak vissza, hogy „nem illik a lap profiljába”. Kovács András körkérdése arra keresett választ, mit jelent a marxizmus a szerzők, jobbára hajdani marxisták számára a „létező szocializmus” negyedik évtizedében.
Az írógéppel sokszorosított írások példányszáma nemigen haladta meg a nyolcvanat, tehát nem léphette túl az ellenzéki értelmiség körének a határait.
Nyilvánvaló volt, hogy más, hatékonyabb sokszorosító módszert kell használni. Ez azonban sem technikailag, sem tartalmilag nem volt egyszerű feladat. Xerox-gépek akkoriban, 1980 táján Magyarországon még nem léteztek, a kisebb példányszámú iratokat (vállalati rendtartásokat, étlapokat, konferenciaanyagokat) úgynevezett stencilgépekkel sokszorosítottak. Ezeket a masinákat azonban jobban őrizték, mint a cég pénztárát. A gépeket minden vállalatnál csak egy személy kezelhette, az írás eredeti kéziratát és a sokszorosított anyag egy példányát le kellett adni a kerületi rendőrkapitányságon, állami ünnepek (április 4., május 1., november 7.) előtt a gépeket el kellett zárni. De nem volt könnyű a sokszorosításhoz szükséges papír és festék beszerzése sem...
FÉLREVEZETŐ SZÁMOKKAL KAMPÁNYOL A GYEREKEK OLTÁSA ELLEN A MI HAZÁNK
TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.07.13.
„Hagyják békén a gyerekeinket!”
– üzeni Orbán Viktornak a Mi Hazánk Mozgalom a hetek óta tartó kampányában. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek védelmét célzó törvénybe ágyazott, melegellenességgel vádolt módosítások miatt emelt szót a párt, de valójában a 15 év alattiak koronavírus elleni oltásával van gondjuk. Azt állítják, hogy a gyerekekre háromszor veszélyesebb az oltás, mint a koronavírus, és ehhez amerikai adatokat is lobogtatnak.
Részletesen bemutatjuk, ez miért csúsztatás. (Ha nincs ideje a részletekre, akkor spoilerezünk: azért, mert eleve olyan adatokra épül, amelyek alkalmatlanok ennek bizonyítására, ráadásul a számolással is vannak problémák.)
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.07.13.
– üzeni Orbán Viktornak a Mi Hazánk Mozgalom a hetek óta tartó kampányában. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a gyerekek védelmét célzó törvénybe ágyazott, melegellenességgel vádolt módosítások miatt emelt szót a párt, de valójában a 15 év alattiak koronavírus elleni oltásával van gondjuk. Azt állítják, hogy a gyerekekre háromszor veszélyesebb az oltás, mint a koronavírus, és ehhez amerikai adatokat is lobogtatnak.
Részletesen bemutatjuk, ez miért csúsztatás. (Ha nincs ideje a részletekre, akkor spoilerezünk: azért, mert eleve olyan adatokra épül, amelyek alkalmatlanok ennek bizonyítására, ráadásul a számolással is vannak problémák.)
Menet közben néhány népszerű oltásellenes érvet is megvizsgálunk.
Arról is szó lesz, hogy a fals érvelés ellenére miért jogos kérdés, hogy kell-e oltani a gyerekeket, és miért lehet legitim válasz erre az, hogy igen.
Felmerül a kérdés, hogy a magát nem oltásellenesnek tartó, de az oltási program ellenében kampányoló Mi Hazánk miért maradt ki az összes többi ellenzéki pártot támadó kormányzati ellenkampányból...
Arról is szó lesz, hogy a fals érvelés ellenére miért jogos kérdés, hogy kell-e oltani a gyerekeket, és miért lehet legitim válasz erre az, hogy igen.
Felmerül a kérdés, hogy a magát nem oltásellenesnek tartó, de az oltási program ellenében kampányoló Mi Hazánk miért maradt ki az összes többi ellenzéki pártot támadó kormányzati ellenkampányból...
BEKEMÉNYÍT BRÜSSZEL: VISSZATARTJÁK A MAGYARORSZÁGNAK JÁRÓ MILLIÁRDOKAT
PRIVÁTBANKÁR.HU
Szerző: WÉBER BALÁZS
2021.07.12.
Lapunk már szombaton megírta, hogy folyamatban van és így csúszik a magyar terv elfogadása Brüsszelben. Ezt most hivatalosan is megerősítették.
Az Európai Bizottság még elemzi a magyar helyreállítási tervet
- jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője ma Brüsszelben. Ez az a dokumentum, amely bemutatja, hogy mire kívánja költeni a magyar kormány az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó vissza nem térítendő összeget.
Hozzátette: a Bizottság hosszabb idejű halasztást javasolhat, ha úgy gondolja, hogy inkább hónapok, semmint napok szükségesek a döntéshez...
Szerző: WÉBER BALÁZS
2021.07.12.
Az Európai Bizottság még elemzi a magyar helyreállítási tervet
- jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője ma Brüsszelben. Ez az a dokumentum, amely bemutatja, hogy mire kívánja költeni a magyar kormány az uniós Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó vissza nem térítendő összeget.
Hozzátette: a Bizottság hosszabb idejű halasztást javasolhat, ha úgy gondolja, hogy inkább hónapok, semmint napok szükségesek a döntéshez...
VIHARKÁROK: SOKAN MARADHATNAK HOPPON - ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT AZ ÁTLAGOS IGÉNY
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.07.13.
Már eddig 1,5 milliárd forint fölé nőtt a hétvégi viharok miatt kárbejelentések száma. Az elkövetkező napokban azonban ez az érték akár sokszorozódhat is. A mostani weekend így az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegénél többe kerülhet a biztosítóknak. Szerződés híján azonban sokaknak nem segíthetnek.
A hétvégi vihart követő hétfő délelőtti mérleg több mint ötezer bejelentést és másfél milliárdot meghaladó kárösszeget mutat – gyűjtötte össze a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél.
Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások...
Szerző: Azénpénzem
2021.07.13.
A hétvégi vihart követő hétfő délelőtti mérleg több mint ötezer bejelentést és másfél milliárdot meghaladó kárösszeget mutat – gyűjtötte össze a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ). A biztosítók tapasztalata szerint a nagyobb nyári viharok után a tényleges károk mértéke, illetve a kárbejelentések száma akár háromszor-négyszer magasabb is lehet az első napok becslésénél.
Ennek az egy hétvégének a kifizetései nagy valószínűséggel meghaladják az idei május-augusztusi viharszezon első két hónapjának teljes összegét (2,1 milliárd forint). Mindez csak a lakásbiztosításokhoz kötődik, ezekben az adatokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások...
A YALE PROFESSZORÁNAK KRITÉRIUMAI SZERINT IS ORBÁN RENDSZERE FASISZTA
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.07.12.
Jason Stanley világos és egyértelmű kritériumokat ad, amelyek mindegyike megfelel az Orbán-rendszer leírásának, és e kritériumok alapján bizonyossággal kijelenthető, hogy az Orbán-rendszer egy fasiszta rendszer, a NER fasizmus. Ennek felismerése, azonosítása és elfogadása a megszabaduláshoz vezető út első lépcsőfoka, mert ha valaki tisztában van azzal, hogy ez egy fasiszta rendszer, akkor annak megfelelő választ kell rá adnia. Az Európai Unióban is, Magyarországon is. A fasizmus nem demokrácia, nem legitim alternatívája a liberális demokratikus jogállamoknak.
A 444.hu szemlézte Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófusának Twitter bejegyzését, amelyben felsorolja azt a 10 pontot, amely alapján azonosítható, hogy egy politikai rendszer fasiszta vagy nem. A részletek olvashatók a professzor “Hogyan működik a fasizmus?” című könyvében, amely 2018-ban jelent meg. A hiánypótló munka érdeme, hogy a 21. század követelményei szerint frissíti fel a fasizmus ismérveit, felülírva a múlt századi fasizmus definíciókat, amelyek megragadtak a II. világháború előtti megjelenési formáknál, és azokat akarták számon kérni a 21. században is.
Ennek döntő jelentősége van abból a szempontból, hogy a fasizmus lényege nem a megjelenési formákban keresendő, nem is szükséges, hogy erőszakkal párosuljon. A fasizmus azonosítása azért fontos, mert a közvélemény a fasizmusról tudja, hogy az micsoda, tisztában van azzal, hogy az miért káros, s azt is el tudja fogadni, hogy hova vezet. Ezért a társadalom önvédelmi képességét erősíti az, ha az emberek felismerik a fasizmus 21. századi megjelenési formáit. A 21. századi fasiszták ugyanis leplezik a rendszerük lényegét, és mindenféle új elnevezésekkel megtévesztik az embereket...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.07.12.
A 444.hu szemlézte Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófusának Twitter bejegyzését, amelyben felsorolja azt a 10 pontot, amely alapján azonosítható, hogy egy politikai rendszer fasiszta vagy nem. A részletek olvashatók a professzor “Hogyan működik a fasizmus?” című könyvében, amely 2018-ban jelent meg. A hiánypótló munka érdeme, hogy a 21. század követelményei szerint frissíti fel a fasizmus ismérveit, felülírva a múlt századi fasizmus definíciókat, amelyek megragadtak a II. világháború előtti megjelenési formáknál, és azokat akarták számon kérni a 21. században is.
Ennek döntő jelentősége van abból a szempontból, hogy a fasizmus lényege nem a megjelenési formákban keresendő, nem is szükséges, hogy erőszakkal párosuljon. A fasizmus azonosítása azért fontos, mert a közvélemény a fasizmusról tudja, hogy az micsoda, tisztában van azzal, hogy az miért káros, s azt is el tudja fogadni, hogy hova vezet. Ezért a társadalom önvédelmi képességét erősíti az, ha az emberek felismerik a fasizmus 21. századi megjelenési formáit. A 21. századi fasiszták ugyanis leplezik a rendszerük lényegét, és mindenféle új elnevezésekkel megtévesztik az embereket...
A BELSŐLEG MEGÉLT NEM - BESZÉLGETÉS ANNELOU L. C. DE VRIES HOLLAND PSZICHIÁTERREL
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: DANDOY GYÖRGYI
2021.07.09.
Hollandiában a közeljövőben lép életbe a 2014-ben hozott úgynevezett transzgendertörvény módosítása. Az eredeti törvény ugyan már lehetővé tette transzgender személyek hivatalos nemváltoztatását, azaz a hivatalos nyilvántartásban szereplő születési nem és név megváltoztatását, azonban ezt a lehetőséget feltételekhez kötötte. Például ahhoz, hogy az illető legalább tizenhat éves legyen, szakértői nyilatkozatot nyújtson be egy bíróságon a születési nemtől eltérő megélt nemnek a huzamos fennállásáról, valamint túl legyen a sterilizáción és nemi átalakításon. Mivel a holland törvényalkotók igen fontosnak tartják az önrendelkezést és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölését, a módosítás – az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2015. április 22-i, 2048(2015) számú, a transznemű személyekkel szembeni megkülönböztetésről szóló határozatára figyelemmel – eltöröl bizonyos feltételeket és korlátozásokat. Például már nem követeli meg a szakértői nyilatkozatot, a sterilizáció és az orvosilag végrehajtott nemi átalakítás megtörténtét. A nemváltoztatás folyamatáról és a transzneműek helyzetéről Annelou L. C. de Vries gyermek- és ifjúsági pszichiáterrel, az amszterdami VU (Vrije Universiteit) oktatókórház genderdiszfória tudásközpontjának kutatóorvosával beszélgettünk.
– Tisztázzuk a fogalmakat: LMBTQI – mit jelentenek a betűk? Leszbikus, meleg, biszexuális, eddig megvan. Transznemű?
– A transzneműség azt jelenti, hogy az illető megélt neme eltér a születéskor megállapított nemtől. Mind a transzszexualitás definíciója, mind a hozzá fűződő terminológia változott az évek folyamán. Bő tizennyolc éve dolgozom a transzgenderklinika genderosztályán. Amikor idekerültem, még nem ez volt a leggyakrabban használt kifejezés. Inkább genderdiszfóriáról – az eufória, azaz öröm ellentéteként –, illetve gender-identitászavarról beszéltünk. Tudásunk fejlődésével egyre több jelenségnek tudunk nevet is adni, egyre világosabb, hogy létezik genderdiverzitás, azaz a megélt nem széles skálán mozog. A „transzgender” tulajdonképp gyűjtőfogalom, idetartoznak azok, akik nem tudnak azonosulni azzal a nemmel, amibe születtek, tehát nem ciszgender identitásúak...
Szerző: DANDOY GYÖRGYI
2021.07.09.
– Tisztázzuk a fogalmakat: LMBTQI – mit jelentenek a betűk? Leszbikus, meleg, biszexuális, eddig megvan. Transznemű?
– A transzneműség azt jelenti, hogy az illető megélt neme eltér a születéskor megállapított nemtől. Mind a transzszexualitás definíciója, mind a hozzá fűződő terminológia változott az évek folyamán. Bő tizennyolc éve dolgozom a transzgenderklinika genderosztályán. Amikor idekerültem, még nem ez volt a leggyakrabban használt kifejezés. Inkább genderdiszfóriáról – az eufória, azaz öröm ellentéteként –, illetve gender-identitászavarról beszéltünk. Tudásunk fejlődésével egyre több jelenségnek tudunk nevet is adni, egyre világosabb, hogy létezik genderdiverzitás, azaz a megélt nem széles skálán mozog. A „transzgender” tulajdonképp gyűjtőfogalom, idetartoznak azok, akik nem tudnak azonosulni azzal a nemmel, amibe születtek, tehát nem ciszgender identitásúak...
NÉGYBŐL EGY BETEG KIHULLOTT A KÓRHÁZI ROSTÁN
NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.07.13.
Kásler Miklós miniszter szerint meg sem rendült, hivatalos adatok szerint azonban teljesítménye negyedét veszítette el az egészségügy a járvány első évében.
2020-ban félmillióval kevesebb beteg részesült hosszabb és egynapos kórházi ellátásban, mint az azt megelőző „békeévben” – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból. (A kórházi teljesítményadatokat elemző hétfői cikkében a 444 is arra jutott, hogy közel 500 ezer beteg nem kapott megfelelő ellátást 2020-ban.) A NEAK számai azt jelzik: jelentős volt az az ellátatlanság, amit azok a betegek is kénytelen voltak elszenvedni, akiket közvetlenül nem sújtott a covid-fertőzés. Az adatok arra is utalnak, hogy ennek oka az intézmények pánikszerű kiürítése és a kapacitások tartalékolása volt.
A márciusban elindult első hullámban az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető Kásler Miklós miniszter áprilisi utasítására egy hét alatt kellett kiüríteni a kórházi vezetőknek az ágyaik 50 százalékát. Ez 32 917 ágyat jelentett. Októberben a járvány második hullámában ismét elrendelt Kásler Miklós miniszter egy 20-30 százalékos ágykiürítést. Ez utóbbi alkalommal már nem nagyon kellett beteget hazaküldeni, mert az ágyak 47 százaléka ekkor már eleve üres volt, mivel az egészségügyben nem állt helyre a teljes üzem a nyáron, az első hullám lefutása után...
Szerző: DANÓ ANNA
2021.07.13.
2020-ban félmillióval kevesebb beteg részesült hosszabb és egynapos kórházi ellátásban, mint az azt megelőző „békeévben” – derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataiból. (A kórházi teljesítményadatokat elemző hétfői cikkében a 444 is arra jutott, hogy közel 500 ezer beteg nem kapott megfelelő ellátást 2020-ban.) A NEAK számai azt jelzik: jelentős volt az az ellátatlanság, amit azok a betegek is kénytelen voltak elszenvedni, akiket közvetlenül nem sújtott a covid-fertőzés. Az adatok arra is utalnak, hogy ennek oka az intézmények pánikszerű kiürítése és a kapacitások tartalékolása volt.
A márciusban elindult első hullámban az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi) vezető Kásler Miklós miniszter áprilisi utasítására egy hét alatt kellett kiüríteni a kórházi vezetőknek az ágyaik 50 százalékát. Ez 32 917 ágyat jelentett. Októberben a járvány második hullámában ismét elrendelt Kásler Miklós miniszter egy 20-30 százalékos ágykiürítést. Ez utóbbi alkalommal már nem nagyon kellett beteget hazaküldeni, mert az ágyak 47 százaléka ekkor már eleve üres volt, mivel az egészségügyben nem állt helyre a teljes üzem a nyáron, az első hullám lefutása után...
EZ TÖRTÉNT: SZOKATLAN KÉRÉST TETT KÖZZÉ A TELEKOM, KAPCSOLJA KI A MOBILJÁT
HVG
Szerző: hvg.hu
2021.07.11.
Összegyűjtöttük egy cikkbe a hét legérdekesebb, legolvasottabb technológiai és tudományos témáit.
A Telekom szól: jobb, ha most kikapcsolja a telefonját
Itt az ideje végre kikapcsolni a képernyőt és újra felfedezni a világot – áll a Telekom közleményében, melyben a vállalat tőle kissé szokatlan módon arra buzdítja ügyfeleit, hogy a hosszú online bezártság után ne csak digitálisan keressék az élményeket, hanem éljék át ismét a személyes találkozásokat.
Azonnal telepítse: vészfrissítést adott ki a Microsoft a Windowshoz
A Microsoft elkészült azzal a javítással, ami egy nulladik napi sebezhetőséget foltoz be.
Megtalálták Leonardo Da Vinci élő rokonait
Leonardo Da Vincinek 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.
Rájöttek a tudósok, hogyan lehetne több a csapadék Európában
A globális felmelegedés miatt egyre több aszályra lehet számítani, a kutatók szerint azonban az erdősítés segíthet orvosolni a problémát.
Soha korábban nem történt ilyen: Izrael önműködő harci drónokat küldött a Hamászra
A raj egyetlen hálózatba kapcsolat egységként cselekszik. Lőnek, és ha kell, robbantanak is.
Ha már hét közben értesülni szeretne a friss hírekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
Szerző: hvg.hu
2021.07.11.
A Telekom szól: jobb, ha most kikapcsolja a telefonját
Itt az ideje végre kikapcsolni a képernyőt és újra felfedezni a világot – áll a Telekom közleményében, melyben a vállalat tőle kissé szokatlan módon arra buzdítja ügyfeleit, hogy a hosszú online bezártság után ne csak digitálisan keressék az élményeket, hanem éljék át ismét a személyes találkozásokat.
Azonnal telepítse: vészfrissítést adott ki a Microsoft a Windowshoz
A Microsoft elkészült azzal a javítással, ami egy nulladik napi sebezhetőséget foltoz be.
Megtalálták Leonardo Da Vinci élő rokonait
Leonardo Da Vincinek 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.
Rájöttek a tudósok, hogyan lehetne több a csapadék Európában
A globális felmelegedés miatt egyre több aszályra lehet számítani, a kutatók szerint azonban az erdősítés segíthet orvosolni a problémát.
Soha korábban nem történt ilyen: Izrael önműködő harci drónokat küldött a Hamászra
A raj egyetlen hálózatba kapcsolat egységként cselekszik. Lőnek, és ha kell, robbantanak is.
Ha már hét közben értesülni szeretne a friss hírekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
IDEJE BESZÜNTETNI ORBÁN FINANSZÍROZÁSÁT - KEZD HATNI A NYOMÁS / A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.13.
Míg a Der Spiegel egyértelmű állásfoglalást közöl arról, hogy Orbán pusztító politikáját meg kell fékezni, több más lap arra a kérdésre keresi a választ, hogy túljutott-e Európa a populizmus hullámán.
A Der Spiegel hírmagazin nemzetközi kiadásának online változata angolul is közzétette az eredetileg a német nyelvű nyomtatott lap számára Ralf Neukirch által írt szerkesztőségi cikket, amely szerint eljött az ideje annak, hogy beszüntessék Orbán Viktor finanszírozását. Az Európa autokratáival való bánásmódról szóló írásban a szerző azt állítja, hogy Orbán és más, hasonló gondolkodású populisták egyre inkább lábbal tiporják az EU által vallott értékeket, és hogy Európa kezében van hatásos eszköz ez ellen, amit ideje használni: meg kell vonni az uniós alapokat Magyarországtól.
Neukirch utal arra, hogy a magyar miniszterelnök egész oldalas hirdetést tett közzé a Bild című, nagy példányszámú német napilapban, valamint több más európai újságban, és ebben kifejtette az Európai Unióról vallott nézeteit. Abból megtudhatjuk, hogy elutasítja az európai birodalmat, valamint hogy meg akarja védeni az európai népeket a migrációtól és a világjárványtól, továbbá kiderül az is, hogy semmire sem tartja az Európai Parlamentet.
A Der Spiegel szerint az, ami Magyarországon és Lengyelországban történik, az EU alapjait rombolja. Az olyan közösség, amelynek a tagjai saját hatalmuk egy részét megosztják a többiekkel, nem működhet együttesen vallott meggyőződések nélkül. Aki nem osztja a demokráciáról, jogállamiságról, a kisebbségek védelméről szóló európai eszméket, az ne legyen kedvezményezettje az uniónak - olvasható a cikkben. Ralf Neukirch emlékeztet arra, hogy tavaly megalkották a jogállamisági mechanizmust, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig nem vette igénybe ezt az eszközt, hanem az Európai Bíróság döntésére vár, mert Lengyelország és Magyarország megtámadta ennek a mechanizmusnak a létrehozását. A tagállami vezetők beleegyeztek ebbe, de ennek a beleegyezésnek nincs jogi kötelező ereje – hangsúlyozza a szerző, aki szerint von der Leyen habozása érthető, mégis helytelen, Orbán ugyanis nem érzi úgy, hogy kötné őt bármilyen megállapodás. Az a magyar törvény, amely a homoszexualitást együtt kezeli a gyermekbántalmazással, Európa elleni provokáció – fogalmaz a Der Spiegel, és hozzáteszi: jövőre Magyarország új parlamentet választ, és az EU nem engedheti, hogy az Európai Uniót aláásó vezető az európai adófizetők pénzéből kampányoljon.
A német magazin írása szerint most kezd hatni az Európai Parlament és a közvélemény részéről gyakorolt nyomás: von der Leyen nem járult hozzá ahhoz, hogy jóváhagyják a Magyarország által kért pénzt a koronavírus-járvány okozta károk elhárítása érdekében. Most először arra utasították Magyarországot, vázolja fel, miként fogja elejét venni annak, hogy a pénz eltűnjön Orbán haverjainak a zsebében. Ez jó jel, de az még elválik, hogy végül is meddig megy el az Európai Bizottság elnöke - írja Neukirch, és megjegyzi: ha Orbán megússza néhány kozmetikai változtatással, akkor újra ő arat győzelmet. Von der Leyen azt mondta, hogy ősszel kívánja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust. Jobb későn, mint soha, de jobb lenne az azonnali cselekvés, mert az elmúlt években már így is elég kár keletkezett – hangsúlyozza a Der Spiegel szerkesztőségi cikke.
Túljutott-e a csúcson a populizmus hulláma?
A nemzetközi sajtóban több olyan írás érinti Magyarországot, amelynek az uniós pénzek sorsánál átfogóbb a témája, és azt a kérdést járja körül, vajon túljutott-e már a csúcson a populizmus hulláma.
Ezzel foglalkozott a The Atlantic című amerikai magazinban Yasha Mounk, a Johns Hopkins egyetem professzora, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának vezető tagja, aki számos ország helyzetét elemezve vegyes összképet ad. Magyarországról azt írja: ha az egyesült ellenzék a választásokon többséget tud szerezni, akkor Orbánnak döntenie kell, hogy figyelmen kívül hagyja-e a választási eredményt, és nyíltan diktátorrá változik, vagy feladja azt a hivatalt, amelyet néhány hónappal ezelőtt még oly szilárdan látszott kézben tartani.
Szintén a populizmusban rejlő tartalékok kérdését állítja középpontba az az interjú, amelyet a bajor Süddeutsche Zeitung közöl Jan-Werner Müller politikatudóssal. Ő úgy véli, hogy a homofób törvénnyel kapcsolatban minden Orbán tervei szerint zajlik. A magyar kormányfő csapdát állított a nyugat-európai elitnek: tudta, hogy a törvényt az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek fogják bélyegezni, de ezzel Orbán kívülről hozza létre azt a frontot, amelyre neki, mint megosztó jobboldali populistának szüksége van, hogy országa védelmezőjeként tüntethesse fel magát.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.07.13.
A Der Spiegel hírmagazin nemzetközi kiadásának online változata angolul is közzétette az eredetileg a német nyelvű nyomtatott lap számára Ralf Neukirch által írt szerkesztőségi cikket, amely szerint eljött az ideje annak, hogy beszüntessék Orbán Viktor finanszírozását. Az Európa autokratáival való bánásmódról szóló írásban a szerző azt állítja, hogy Orbán és más, hasonló gondolkodású populisták egyre inkább lábbal tiporják az EU által vallott értékeket, és hogy Európa kezében van hatásos eszköz ez ellen, amit ideje használni: meg kell vonni az uniós alapokat Magyarországtól.
Neukirch utal arra, hogy a magyar miniszterelnök egész oldalas hirdetést tett közzé a Bild című, nagy példányszámú német napilapban, valamint több más európai újságban, és ebben kifejtette az Európai Unióról vallott nézeteit. Abból megtudhatjuk, hogy elutasítja az európai birodalmat, valamint hogy meg akarja védeni az európai népeket a migrációtól és a világjárványtól, továbbá kiderül az is, hogy semmire sem tartja az Európai Parlamentet.
A Der Spiegel szerint az, ami Magyarországon és Lengyelországban történik, az EU alapjait rombolja. Az olyan közösség, amelynek a tagjai saját hatalmuk egy részét megosztják a többiekkel, nem működhet együttesen vallott meggyőződések nélkül. Aki nem osztja a demokráciáról, jogállamiságról, a kisebbségek védelméről szóló európai eszméket, az ne legyen kedvezményezettje az uniónak - olvasható a cikkben. Ralf Neukirch emlékeztet arra, hogy tavaly megalkották a jogállamisági mechanizmust, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke eddig nem vette igénybe ezt az eszközt, hanem az Európai Bíróság döntésére vár, mert Lengyelország és Magyarország megtámadta ennek a mechanizmusnak a létrehozását. A tagállami vezetők beleegyeztek ebbe, de ennek a beleegyezésnek nincs jogi kötelező ereje – hangsúlyozza a szerző, aki szerint von der Leyen habozása érthető, mégis helytelen, Orbán ugyanis nem érzi úgy, hogy kötné őt bármilyen megállapodás. Az a magyar törvény, amely a homoszexualitást együtt kezeli a gyermekbántalmazással, Európa elleni provokáció – fogalmaz a Der Spiegel, és hozzáteszi: jövőre Magyarország új parlamentet választ, és az EU nem engedheti, hogy az Európai Uniót aláásó vezető az európai adófizetők pénzéből kampányoljon.
A német magazin írása szerint most kezd hatni az Európai Parlament és a közvélemény részéről gyakorolt nyomás: von der Leyen nem járult hozzá ahhoz, hogy jóváhagyják a Magyarország által kért pénzt a koronavírus-járvány okozta károk elhárítása érdekében. Most először arra utasították Magyarországot, vázolja fel, miként fogja elejét venni annak, hogy a pénz eltűnjön Orbán haverjainak a zsebében. Ez jó jel, de az még elválik, hogy végül is meddig megy el az Európai Bizottság elnöke - írja Neukirch, és megjegyzi: ha Orbán megússza néhány kozmetikai változtatással, akkor újra ő arat győzelmet. Von der Leyen azt mondta, hogy ősszel kívánja alkalmazni a jogállamisági mechanizmust. Jobb későn, mint soha, de jobb lenne az azonnali cselekvés, mert az elmúlt években már így is elég kár keletkezett – hangsúlyozza a Der Spiegel szerkesztőségi cikke.
Több ország helyreállítási tervének elfogadását is halasztják
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség beszámolóját ismerteti arról, hogy tegnap Brüsszelben az unió végrehajtó intézménye bejelentette: a határidő lejárta után is folytatják a magyar helyreállítási terv elemzését, és ha az értékelés nem napokat, hanem még további heteket igényel, akkor a Bizottság azt fogja javasolni, hogy két hónappal hosszabbítsák meg a határidőt.
Az értékelési szakaszban a Bizottság párbeszédet folytat az érintett tagállami kormánnyal. Eddig öt tagország kért határidő-hosszabbítást nemzeti helyreállítási tervének elbírálására: Lengyelország, Észtország, Románia, Svédország és Finnország. Ezek a hosszabbítások eltérő időtartamúak, néhány héttől, szeptember végéig terjedő időszakra szólnak.
A Washington Post az AP amerikai hírügynökség beszámolóját ismerteti arról, hogy tegnap Brüsszelben az unió végrehajtó intézménye bejelentette: a határidő lejárta után is folytatják a magyar helyreállítási terv elemzését, és ha az értékelés nem napokat, hanem még további heteket igényel, akkor a Bizottság azt fogja javasolni, hogy két hónappal hosszabbítsák meg a határidőt.
Az értékelési szakaszban a Bizottság párbeszédet folytat az érintett tagállami kormánnyal. Eddig öt tagország kért határidő-hosszabbítást nemzeti helyreállítási tervének elbírálására: Lengyelország, Észtország, Románia, Svédország és Finnország. Ezek a hosszabbítások eltérő időtartamúak, néhány héttől, szeptember végéig terjedő időszakra szólnak.
Túljutott-e a csúcson a populizmus hulláma?
A nemzetközi sajtóban több olyan írás érinti Magyarországot, amelynek az uniós pénzek sorsánál átfogóbb a témája, és azt a kérdést járja körül, vajon túljutott-e már a csúcson a populizmus hulláma.
Ezzel foglalkozott a The Atlantic című amerikai magazinban Yasha Mounk, a Johns Hopkins egyetem professzora, az amerikai Külkapcsolatok Tanácsának vezető tagja, aki számos ország helyzetét elemezve vegyes összképet ad. Magyarországról azt írja: ha az egyesült ellenzék a választásokon többséget tud szerezni, akkor Orbánnak döntenie kell, hogy figyelmen kívül hagyja-e a választási eredményt, és nyíltan diktátorrá változik, vagy feladja azt a hivatalt, amelyet néhány hónappal ezelőtt még oly szilárdan látszott kézben tartani.
Szintén a populizmusban rejlő tartalékok kérdését állítja középpontba az az interjú, amelyet a bajor Süddeutsche Zeitung közöl Jan-Werner Müller politikatudóssal. Ő úgy véli, hogy a homofób törvénnyel kapcsolatban minden Orbán tervei szerint zajlik. A magyar kormányfő csapdát állított a nyugat-európai elitnek: tudta, hogy a törvényt az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek fogják bélyegezni, de ezzel Orbán kívülről hozza létre azt a frontot, amelyre neki, mint megosztó jobboldali populistának szüksége van, hogy országa védelmezőjeként tüntethesse fel magát.
„A KORRUPCIÓ ELLEN LEHET KÜZDENI, A BUTASÁG ELLEN NEHEZEBB” – BALATONI POLGÁRMESTER A TÓ KÖRBEÉPÍTÉSÉRŐL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.07.13.
Télen, még a Covid-időszakban jött a hír, hogy a paloznaki polgármester az egész faluban változtatási tilalmat rendelt el, azaz egy időre megálljt parancsolt az újabb Balaton-felvidéki építkezéseknek. A legradikálisabb településvédelmi eszközt bevető Czeglédy Ákost a nyári főszezon kezdetén arra kértük, segítsen megfejteni, kik felelősek a tókörnyék „félrefejlesztéséért”. Szerinte a nagypolitika annyiban hibás, hogy bürokráciacsökkentés címén a lovak közé dobta a gyeplőt, és – talán akaratán kívül – teret engedett a befektetői butaságnak.
Alig tudjuk rábeszélni, hogy egy fotó erejéig beüljön a polgármesteri tárgyalóba. Mint mondja, inkább a faluszépítő traktoron ül és dolgozik, mint a hivatalban. A bürokrata allűröket tehát kerüli Paloznak első embere, nemrég mégis jogi „atombombát” dobott a szőlők helyére luxusnyaralókat telepíteni, a községet túlépíteni igyekvő befektetőkre: változtatási tilalmat rendelt el az egész településen. Pedig körülötte minden a betonba öntött fejlesztésről szól. Tihanyban mezőgazdasági fészerként nyilvántartott villák nőnek ki a földből, Balatonfüredre szinte számolatlanul ömlenek a vissza nem térítendő állami milliárdok, a szomszédos Csopakon a kikötő privatizációja miatt áll a bál, Alsóörsön pedig saját belsőtavas apartmantelep születik – meg mellé „mediterrán” kikötő. Czeglédy Ákos azt mondja, ha az lesz a vége, hogy Paloznakon is a pénz beszél, akkor majd odébbáll, beljebb, a Bakonyba; de ebbe egyelőre belegondolni sem szeretne...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.07.13.
Alig tudjuk rábeszélni, hogy egy fotó erejéig beüljön a polgármesteri tárgyalóba. Mint mondja, inkább a faluszépítő traktoron ül és dolgozik, mint a hivatalban. A bürokrata allűröket tehát kerüli Paloznak első embere, nemrég mégis jogi „atombombát” dobott a szőlők helyére luxusnyaralókat telepíteni, a községet túlépíteni igyekvő befektetőkre: változtatási tilalmat rendelt el az egész településen. Pedig körülötte minden a betonba öntött fejlesztésről szól. Tihanyban mezőgazdasági fészerként nyilvántartott villák nőnek ki a földből, Balatonfüredre szinte számolatlanul ömlenek a vissza nem térítendő állami milliárdok, a szomszédos Csopakon a kikötő privatizációja miatt áll a bál, Alsóörsön pedig saját belsőtavas apartmantelep születik – meg mellé „mediterrán” kikötő. Czeglédy Ákos azt mondja, ha az lesz a vége, hogy Paloznakon is a pénz beszél, akkor majd odébbáll, beljebb, a Bakonyba; de ebbe egyelőre belegondolni sem szeretne...
KÉTSZER ANNYI EU-S ÁLLAMPOLGÁR SZERETNE LETELEPEDNI NAGY-BRITANNIÁBAN, MINT KORÁBBAN GONDOLTÁK, KÖZTÜK 140 EZER MAGYAR
QUBIT
Szerző: KABOS ESZTER
2021.07.13.
Március végéig 975 ezer lengyel és 918 ezer román állampolgár jelentkezett letelepedési engedélyért a briteknél, ők vannak a legtöbben. A magyarok közül 125 ezren Angliába, 8 ezren Skóciába, a többiek Wales-be és Észak-Írországba vágynak. A letelepedési kérelmek számát tekintve a 10. legnépesebb európai nemzet vagyunk Nagy-Britanniában.
Június 30-án lejárt a határidő, de bizonyos feltételekkel még mindig jelentkezhetnek az Európai Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) állampolgárai letelepedési engedélyért Nagy-Britanniában. A jelentkezések száma meglepően magas volt, de a magyarok közül viszonylag kevesen, mindössze 140 ezren igényeltek letelepedett státuszt.
A brit kormányzat július 1-én 28 napos határidejű figyelmeztetéseket kezdett el kiadni a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgároknak arról, hogy jelentkezzenek a programba. Azt is bejelentették, hogy aki a határidőig jelentkezett, annak megmaradnak a jogai addig, ameddig elbírálják a kérelmét. Aki viszont ezt nem tette meg, és a következő időszakban sem pótolja, elveszíti a munkavállaláshoz, albérlethez és egészségügyi ellátáshoz való jogát, illetve később külön vízumra lehet szüksége ahhoz, hogy ezeket gyakorolja...
Szerző: KABOS ESZTER
2021.07.13.
Június 30-án lejárt a határidő, de bizonyos feltételekkel még mindig jelentkezhetnek az Európai Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT, azaz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) állampolgárai letelepedési engedélyért Nagy-Britanniában. A jelentkezések száma meglepően magas volt, de a magyarok közül viszonylag kevesen, mindössze 140 ezren igényeltek letelepedett státuszt.
A brit kormányzat július 1-én 28 napos határidejű figyelmeztetéseket kezdett el kiadni a Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgároknak arról, hogy jelentkezzenek a programba. Azt is bejelentették, hogy aki a határidőig jelentkezett, annak megmaradnak a jogai addig, ameddig elbírálják a kérelmét. Aki viszont ezt nem tette meg, és a következő időszakban sem pótolja, elveszíti a munkavállaláshoz, albérlethez és egészségügyi ellátáshoz való jogát, illetve később külön vízumra lehet szüksége ahhoz, hogy ezeket gyakorolja...
KUNCZE GÁBOR: „HA ORBÁN ELMEGY, A GYŰLÖLET ITT MARAD VELÜNK”
HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.07.12.
A nepszava.hu szombati beszámolója szerint egy szakmájában elismert baranyai rendőr az alábbi bejegyzésben tette közkinccsé a véleményét: „Megkérem az RTL-t, hogy indítson egy külön BUZI csatornát, és ezt a sok retket ott mutogassa annak, aki kíváncsi rá!” A volt belügyminiszter szerint az eset pontosan leképzi a hétköznapok orbáni gyűlöletpolitikáját.
Az idézett cikkben az is szerepelt, hogy bár a bejegyzést a közösségi elvek megsértése miatt törölte a világháló, az „elkövető” rendőr felháborodva rákontrázott egy utánlövéssel, hogy a „buzi” szót már leírni sem lehet, mert rögtön törlik. Ezt követően kikérték az illetékes Baranya Megyei Rendőrkapitányság véleményét a történtekről, ahonnan az alábbi távolságtartó válaszban közölték, bár nem értenek egyet az idézett szöveggel, de magánvéleményt fogalmazott meg a rendőr, tessék továbbhaladni:
„A poszt írója magánvéleményt fogalmazott meg, azt nem hivatalos eljárásban, nem rendőrként tette. A poszt indítékáról, illetve valódi szándékáról nincs tudomásunk. A magánvélemény stílusa és modora a rendőrség szemléletével nem összeegyeztethető, az ilyen jellegű megfogalmazásoktól a rendőrség határozottan elhatárolja magát. A rendőrök médiában való szereplését norma szabályozza, az engedélyhez kötött. Az ebben foglaltakat a poszt írója nem sértette meg, ettől függetlenül a rendőrség folyamatosan felhívja az állomány figyelmét arra, hogy a saját személyén keresztül az egész testület megítélését befolyásolja. A közlés magánvélemény, erre való tekintettel rendőrség azt nem kommentálja.”...
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.07.12.
Az idézett cikkben az is szerepelt, hogy bár a bejegyzést a közösségi elvek megsértése miatt törölte a világháló, az „elkövető” rendőr felháborodva rákontrázott egy utánlövéssel, hogy a „buzi” szót már leírni sem lehet, mert rögtön törlik. Ezt követően kikérték az illetékes Baranya Megyei Rendőrkapitányság véleményét a történtekről, ahonnan az alábbi távolságtartó válaszban közölték, bár nem értenek egyet az idézett szöveggel, de magánvéleményt fogalmazott meg a rendőr, tessék továbbhaladni:
„A poszt írója magánvéleményt fogalmazott meg, azt nem hivatalos eljárásban, nem rendőrként tette. A poszt indítékáról, illetve valódi szándékáról nincs tudomásunk. A magánvélemény stílusa és modora a rendőrség szemléletével nem összeegyeztethető, az ilyen jellegű megfogalmazásoktól a rendőrség határozottan elhatárolja magát. A rendőrök médiában való szereplését norma szabályozza, az engedélyhez kötött. Az ebben foglaltakat a poszt írója nem sértette meg, ettől függetlenül a rendőrség folyamatosan felhívja az állomány figyelmét arra, hogy a saját személyén keresztül az egész testület megítélését befolyásolja. A közlés magánvélemény, erre való tekintettel rendőrség azt nem kommentálja.”...
134 ÉVES VÁSÁRCSARNOKOT HAJTOGAT VENDÉGLÁTÓS ÉRDEKKÖRÖK TÉRDE ALÁ A POLITIKA A BULINEGYEDBEN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2021.07.12.
A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörnek.
A Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthat.
Ide terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinek...
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2021.07.12.
A Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthat.
Ide terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinek...
A TECHNOFEUDALIZMUS KORA
MÉRCE
Szerző: JÁNISZ VARUFÁKISZ
2021.07.13.
A kapitalizmus nem forradalmi összeroppanással ér majd véget, hanem evolúciós agóniával múlik ki. Ugyanúgy, ahogy a feudalizmust is fokozatosan, suttyomban szorította ki – míg el nem jött a nap, amikor az emberi kapcsolatok zöme már a piacon alapult, elsöpörve a feudalizmust –, a kapitalizmust is egy új gazdasági modell buktatja meg napjainkban: a technofeudalizmus.
Hányszor hallottunk már a kapitalizmust temető, elhamarkodott jóslatokat, főleg balról! Most azonban igaznak bizonyulhat: az erre utaló jelek jó ideje világosan láthatók. A kötvény- és részvényárfolyamok – amelyeknek egymással ellentétes irányban kellene mozogniuk – kéz a kézben az egekbe szöktek, apróbb, de szinkronizált bukdácsolásokkal. Hasonlóképpen: a tőke költségének (vagyis az értékpapír birtoklásáért járó hozamnak) a volatilitással csökkennie kellene, ehelyett hosszú ideje annál jobban emelkedik, minél bizonytalanabbá válnak a jövőbeli hozamok.
Talán 2020. augusztus 12-én mutatkozott meg a legvilágosabban, hogy valami komoly dolog készül. Aznap tudtuk meg, hogy az Egyesült Királyság nemzeti jövedelme 2020 első hét hónapjában több mint 20%-kal csökkent – vagyis a legpesszimistább jóslatoknál is lényegesen durvábban. Néhány perccel a bejelentés után a Londoni Értéktőzsde indexe több mint 2%-kal ugrott meg.
Ehhez fogható dolog még sohasem fordult elő. A pénzügy teljesen levált a tényleges gazdaságról.
De vajon ezek a példátlan fejlemények tényleg azt jelentik, hogy már nem kapitalizmusban élünk? Elvégre a kapitalizmus korábban is több alapvető átalakuláson ment keresztül. Nem inkább a legújabb megtestesülésére kellene felkészülnünk?
Szerző: JÁNISZ VARUFÁKISZ
2021.07.13.
Hányszor hallottunk már a kapitalizmust temető, elhamarkodott jóslatokat, főleg balról! Most azonban igaznak bizonyulhat: az erre utaló jelek jó ideje világosan láthatók. A kötvény- és részvényárfolyamok – amelyeknek egymással ellentétes irányban kellene mozogniuk – kéz a kézben az egekbe szöktek, apróbb, de szinkronizált bukdácsolásokkal. Hasonlóképpen: a tőke költségének (vagyis az értékpapír birtoklásáért járó hozamnak) a volatilitással csökkennie kellene, ehelyett hosszú ideje annál jobban emelkedik, minél bizonytalanabbá válnak a jövőbeli hozamok.
Talán 2020. augusztus 12-én mutatkozott meg a legvilágosabban, hogy valami komoly dolog készül. Aznap tudtuk meg, hogy az Egyesült Királyság nemzeti jövedelme 2020 első hét hónapjában több mint 20%-kal csökkent – vagyis a legpesszimistább jóslatoknál is lényegesen durvábban. Néhány perccel a bejelentés után a Londoni Értéktőzsde indexe több mint 2%-kal ugrott meg.
Ehhez fogható dolog még sohasem fordult elő. A pénzügy teljesen levált a tényleges gazdaságról.
De vajon ezek a példátlan fejlemények tényleg azt jelentik, hogy már nem kapitalizmusban élünk? Elvégre a kapitalizmus korábban is több alapvető átalakuláson ment keresztül. Nem inkább a legújabb megtestesülésére kellene felkészülnünk?
...
AZ ELLENZÉKI VEZETÉSŰ VÁROSOK LAKÓITÓL FEJENKÉNT 39 EZER FORINTOT VETT EL A KORMÁNY, HOGY AZTÁN VALAMENNYIT VISSZAADJON
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.07.13.
Az elvonások még a fideszes önkormányzatokat is padlóra küldték volna, ha nem jön a látszólag véletlenszerűen osztogatott kompenzáció.
A koronavírus-járvány leple alatt a kormány jelentős megszorításokat hajtott végre az önkormányzatoknál. A települések saját forrásait megnyirbálták, eközben pedig sok helyen a kormányzati támogatások sem nőttek.
A szektor pénzügyi adatait nehéz átlátni, ezért maguk az érintettek sem igazán tudták, hogy jobban vagy rosszabbul jártak másokhoz képest. Számításaink alapján a megszorításokkal rosszabbul jártak az ellenzéki vezetésű települések, de a kormánypártiak jelentős részében is kemény megszorításokat hozott 2021, amíg meg nem érkezett az állami kompenzáció...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.07.13.
A koronavírus-járvány leple alatt a kormány jelentős megszorításokat hajtott végre az önkormányzatoknál. A települések saját forrásait megnyirbálták, eközben pedig sok helyen a kormányzati támogatások sem nőttek.
A szektor pénzügyi adatait nehéz átlátni, ezért maguk az érintettek sem igazán tudták, hogy jobban vagy rosszabbul jártak másokhoz képest. Számításaink alapján a megszorításokkal rosszabbul jártak az ellenzéki vezetésű települések, de a kormánypártiak jelentős részében is kemény megszorításokat hozott 2021, amíg meg nem érkezett az állami kompenzáció...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁN DEMOKRATÚRÁT CSINÁLT ORSZÁGÁBÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.13.
Hogy az ellenzék változtatni tudjon az ország jövőjén, ahhoz Európának segítséget kell nyújtania. Mert az nem lehet, hogy éppen azt az autokratát finanszírozza, aki ellen a másik oldal küzd. Lapszemle.
Yahoo/AP
A Bizottság továbbra is elemzi a múlt pénteken kapott választ, amelyben Magyarország a brüsszeli aggályok alapján azt pontosítja, miként kívánja felhasználni a gazdaságok újraindítására szolgáló európai mentőcsomag ráeső részét. Ily módon az EU nem tudta betartani a tegnapi határidőt, hogy kialakítsa végleges álláspontját. Egy szóvivő azt közölte, hogy a munka várhatóan még hetekig tart, ezért az fogják javasolni az Orbán-kormánynak, hogy még két hónapig folytassák az egyeztetéseket. (Más sajtóorgánumok szerint ez azt jelenti, hogy az unió visszatartja az alapot, így Magyarország egyelőre futhat a pénze után – a szerk. megj.)
De ha a végrehajtó testület zöldre is állítja a jelzőt, akkor még hátravan, hogy a tagországoknak is el kell fogadniuk a tervezetet. Bírálók szerint a javaslat nem fordít kellő figyelmet a korrupció kiszűrésére. Ráadásul a viszonyt megterheli, hogy több európai intézmény szerint a magyaroknál épül le a demokrácia, viszont grasszál az urambátyám-rendszer.
Der Standard
Öt nyugat-európai ország igazságügyi minisztere aggodalommal figyeli, hogy Magyarország és Lengyelország felmondta a családi erőszak tilalmát kimondó Isztanbuli Egyezményt, illetve az ötök bajosnak tartják a nemi kisebbségek jogait szűkítő magyar törvényt is. A német, a francia, az olasz, a belga és a luxemburgi szaktárca vezetője, a Bizottság illetékes biztosával, a holland Reynders-szel együtt Párizsban elítélte, hogy egyre több az erőszakcselekmény a kisebbségekkel szemben, erősödik a gyűlöletbeszéd.
A holland bűnügyi riporter ellen végrehajtott gyilkossági kísérletről szólva aláhúzták a sajtószabadság és a jogállamiság jelentőségét.
Le Monde
Orbán Viktor valóságos kleptokráciát alakított ki Magyarországon – Európa pénzéből. Így értékeli a helyzetet vendégkommentárjában a francia elnök pártjának egyik EP-képviselője, aki ráadásul az uniós pénzügyekben illetékes tárgyaló és az Európai Parlament frakcióközi LMBT-Bizottságának tagja. Valérie Hayer rámutat, hogy a liberális pártcsalád szerint a magyar kormány nem érdemli meg a neki szánt jó 7 milliárd eurót. Nem lehet ugyanis biztosra venni, hogy a pénz nem tűnik el kézen-közön.
Orbán demokratúrát csinált országából. Meggyengítette az ellensúlyokat, elnémította a sajtót, megnyirbálta az igazságszolgáltatás önállóságát. Egyben az illiberális laboratóriummá változtatta a rendszert. Így az elsősorban az övéit szolgálja. Gyerekkori barátja, egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, aki be is ismerte, hogy részben régi cimborájának köszönheti sikerét. Az OLAF ugyanakkor egy sor esetben felhívta a figyelmet az Orbán-klán körüli visszásságokra, csak éppen a magyar ügyészség ezeknek nem járt utána.
A Bizottság szerint ugyanakkor a magyaroknál rendszerszintű a korrupció. De meddig megy ez még így? Az EU idáig hiába nyitotta ki a száját, következménye nem lett. Viszont időközben megszületett a jogállami mechanizmus, de már most egyébként is lehet lépni, hála a segélyprogramnak.
El kell érni, hogy
1. a magyar hatóságok automatikusan továbbítsanak minden adatot az OLAF-nak és unió többi érintett intézményének a kedvezményezettekről. Tudni kell, hová kerülnek a források
2. Az integráció eszköz és nem öncél, ezért törölni kell a mind szorosabb egység kitételét – ez a pont 1957 óta az európai szerződések alappontját képezi, Magyarország is elfogadta a belépéskor, Orbánnak 17 év elteltével támad vele baja? Mellesleg a törléshez egyhangú döntés szükséges.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.13.
Yahoo/AP
A Bizottság továbbra is elemzi a múlt pénteken kapott választ, amelyben Magyarország a brüsszeli aggályok alapján azt pontosítja, miként kívánja felhasználni a gazdaságok újraindítására szolgáló európai mentőcsomag ráeső részét. Ily módon az EU nem tudta betartani a tegnapi határidőt, hogy kialakítsa végleges álláspontját. Egy szóvivő azt közölte, hogy a munka várhatóan még hetekig tart, ezért az fogják javasolni az Orbán-kormánynak, hogy még két hónapig folytassák az egyeztetéseket. (Más sajtóorgánumok szerint ez azt jelenti, hogy az unió visszatartja az alapot, így Magyarország egyelőre futhat a pénze után – a szerk. megj.)
De ha a végrehajtó testület zöldre is állítja a jelzőt, akkor még hátravan, hogy a tagországoknak is el kell fogadniuk a tervezetet. Bírálók szerint a javaslat nem fordít kellő figyelmet a korrupció kiszűrésére. Ráadásul a viszonyt megterheli, hogy több európai intézmény szerint a magyaroknál épül le a demokrácia, viszont grasszál az urambátyám-rendszer.
Der Standard
Öt nyugat-európai ország igazságügyi minisztere aggodalommal figyeli, hogy Magyarország és Lengyelország felmondta a családi erőszak tilalmát kimondó Isztanbuli Egyezményt, illetve az ötök bajosnak tartják a nemi kisebbségek jogait szűkítő magyar törvényt is. A német, a francia, az olasz, a belga és a luxemburgi szaktárca vezetője, a Bizottság illetékes biztosával, a holland Reynders-szel együtt Párizsban elítélte, hogy egyre több az erőszakcselekmény a kisebbségekkel szemben, erősödik a gyűlöletbeszéd.
A holland bűnügyi riporter ellen végrehajtott gyilkossági kísérletről szólva aláhúzták a sajtószabadság és a jogállamiság jelentőségét.
Le Monde
Orbán Viktor valóságos kleptokráciát alakított ki Magyarországon – Európa pénzéből. Így értékeli a helyzetet vendégkommentárjában a francia elnök pártjának egyik EP-képviselője, aki ráadásul az uniós pénzügyekben illetékes tárgyaló és az Európai Parlament frakcióközi LMBT-Bizottságának tagja. Valérie Hayer rámutat, hogy a liberális pártcsalád szerint a magyar kormány nem érdemli meg a neki szánt jó 7 milliárd eurót. Nem lehet ugyanis biztosra venni, hogy a pénz nem tűnik el kézen-közön.
Orbán demokratúrát csinált országából. Meggyengítette az ellensúlyokat, elnémította a sajtót, megnyirbálta az igazságszolgáltatás önállóságát. Egyben az illiberális laboratóriummá változtatta a rendszert. Így az elsősorban az övéit szolgálja. Gyerekkori barátja, egy gázszerelő lett az ország leggazdagabb embere, aki be is ismerte, hogy részben régi cimborájának köszönheti sikerét. Az OLAF ugyanakkor egy sor esetben felhívta a figyelmet az Orbán-klán körüli visszásságokra, csak éppen a magyar ügyészség ezeknek nem járt utána.
A Bizottság szerint ugyanakkor a magyaroknál rendszerszintű a korrupció. De meddig megy ez még így? Az EU idáig hiába nyitotta ki a száját, következménye nem lett. Viszont időközben megszületett a jogállami mechanizmus, de már most egyébként is lehet lépni, hála a segélyprogramnak.
El kell érni, hogy
1. a magyar hatóságok automatikusan továbbítsanak minden adatot az OLAF-nak és unió többi érintett intézményének a kedvezményezettekről. Tudni kell, hová kerülnek a források
2. Magyarországon törvénnyel kell meggátolni, hogy olyanok jussanak hozzá az alapokhoz, akik csalásokba és érdekütközésekbe keveredtek.
3. az Orbán-kormánynak fel kell oldania minden jogszabályt, amely lehetetlenné teszi, hogy a civil társadalom képviselői, illetve oknyomozó újságírók közérdekű adatokat szerezhessenek meg.
A cél az, hogy megvédjük a magyarokat, figyelembe véve Orbán és a bűntársak visszaéléseit. Mellesleg a lakosság 87 %-a korruptnak tekinti a rezsimet. De már kéznél van a megoldás az EU számára. A miniszterelnök uralma nem rendíthetetlen. Ám hogy az ellenzék változtatni tudjon az ország jövőjén, ahhoz Európának segítséget kell nyújtania. Mert az nem lehet, hogy éppen azt az autokratát finanszírozza, aki ellen a másik oldal küzd.
A cél az, hogy megvédjük a magyarokat, figyelembe véve Orbán és a bűntársak visszaéléseit. Mellesleg a lakosság 87 %-a korruptnak tekinti a rezsimet. De már kéznél van a megoldás az EU számára. A miniszterelnök uralma nem rendíthetetlen. Ám hogy az ellenzék változtatni tudjon az ország jövőjén, ahhoz Európának segítséget kell nyújtania. Mert az nem lehet, hogy éppen azt az autokratát finanszírozza, aki ellen a másik oldal küzd.
Süddeutsche Zeitung
Jan-Werner Müllernek meggyőződése, hogy Orbán Viktor nagyon is tudatosan dobta be a homofób törvényt, mert a hazai hívek mozgósítására szüksége volt egy külső frontra. A vita ugyanis elvonja a figyelmet a tekintélyuralomról és a kleptokráciáról. A Princetoni Egyetem politológusa, a populizmus jeles szakértője szerint a miniszterelnök pontosan felmérte, hogy a nyugati elit lépre megy, mert egyszerűen nem fogadhatja el a jogszabályt. Így ha most Brüsszel pénzeket fagyaszt be jogállami hiányosságokra hivatkozva, a miniszterelnök nyugodtan állíthatja, hogy ez azért van, mert a Fidesz az országot védi és keresztény-jobboldali világnézetet jelenít meg. Azaz háttérbe szorulnak a gondok a jogállami intézmények leépítése, valamint az alapjogok helyzete kapcsán.
A szakember gyalázatosnak tartja, hogy a német autógyárak káprázatos magyarországi üzleti lehetőségei miatt a német kereszténydemokrata párt évtizedeken át védte Orbánt. De a populizmus már sokfelé felütötte a fejét a földrészen és Budapest és Varsó egymástól veszi át a hatékony módszereket, pl. a kisebbségek megfélemlítésére. Müller ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a Covid-19 leleplezte volna a demagóg vezetések hozzá nem értését, mert igenis akadtak olyan kormányok, amelyek bizonyítványa egyáltalán nem rossz. Ők továbbra is azon vannak, hogy megosszák a lakosságot, mivel ez politikájuk alapköve. Legyőzésük még odébb van.
Profil
A lap főszerkesztője kifejezetten szórakoztatónak tartja Orbán Viktor gondolatait Európa reformjáról, bár úgy gondolja, hogy nem ártana kicsit átfésülni a víziót, mert az jelen állapotában meglehetősen kusza. Robert Treichler felidézi, hogy a nem túl jó hírnévnek örvendő politikus sorra jelenteti meg elképzelését nyugati lapokban, ami némi vitát váltott ki, hiszen odahaza semmibe veszi a demokráciát, a sajtószabadságot és az emberi jogokat.
Az elemzés szerint azonban le kell hozni az egész oldalas hirdetést. Mert ha az EU közzé akarná tenni a magyar újságokban, mi a véleménye a jogállamról, a nemek egyenlőségéről és így tovább, akkor a megkeresett orgánumok nem utasíthatnák el a viszonosság elvét meglobogtatva.
Treichler végigveszi a hét pontot és mindegyikhez hozzáteszi a maga megjegyzését:
1. Brüsszel minden felhatalmazás nélkül szuperállamot épít – ha tényleg ez a gondja Orbánnak, akkor tanácsos volna inkább az Európai Bírósághoz fordulnia, ilyen ügyekben az az illetékes. Csak éppen a politikus vélhetőleg tudja, hogy ott elbukna a minden bizonyítékot mellőző állítás.
Jan-Werner Müllernek meggyőződése, hogy Orbán Viktor nagyon is tudatosan dobta be a homofób törvényt, mert a hazai hívek mozgósítására szüksége volt egy külső frontra. A vita ugyanis elvonja a figyelmet a tekintélyuralomról és a kleptokráciáról. A Princetoni Egyetem politológusa, a populizmus jeles szakértője szerint a miniszterelnök pontosan felmérte, hogy a nyugati elit lépre megy, mert egyszerűen nem fogadhatja el a jogszabályt. Így ha most Brüsszel pénzeket fagyaszt be jogállami hiányosságokra hivatkozva, a miniszterelnök nyugodtan állíthatja, hogy ez azért van, mert a Fidesz az országot védi és keresztény-jobboldali világnézetet jelenít meg. Azaz háttérbe szorulnak a gondok a jogállami intézmények leépítése, valamint az alapjogok helyzete kapcsán.
A szakember gyalázatosnak tartja, hogy a német autógyárak káprázatos magyarországi üzleti lehetőségei miatt a német kereszténydemokrata párt évtizedeken át védte Orbánt. De a populizmus már sokfelé felütötte a fejét a földrészen és Budapest és Varsó egymástól veszi át a hatékony módszereket, pl. a kisebbségek megfélemlítésére. Müller ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy a Covid-19 leleplezte volna a demagóg vezetések hozzá nem értését, mert igenis akadtak olyan kormányok, amelyek bizonyítványa egyáltalán nem rossz. Ők továbbra is azon vannak, hogy megosszák a lakosságot, mivel ez politikájuk alapköve. Legyőzésük még odébb van.
Profil
A lap főszerkesztője kifejezetten szórakoztatónak tartja Orbán Viktor gondolatait Európa reformjáról, bár úgy gondolja, hogy nem ártana kicsit átfésülni a víziót, mert az jelen állapotában meglehetősen kusza. Robert Treichler felidézi, hogy a nem túl jó hírnévnek örvendő politikus sorra jelenteti meg elképzelését nyugati lapokban, ami némi vitát váltott ki, hiszen odahaza semmibe veszi a demokráciát, a sajtószabadságot és az emberi jogokat.
Az elemzés szerint azonban le kell hozni az egész oldalas hirdetést. Mert ha az EU közzé akarná tenni a magyar újságokban, mi a véleménye a jogállamról, a nemek egyenlőségéről és így tovább, akkor a megkeresett orgánumok nem utasíthatnák el a viszonosság elvét meglobogtatva.
Treichler végigveszi a hét pontot és mindegyikhez hozzáteszi a maga megjegyzését:
1. Brüsszel minden felhatalmazás nélkül szuperállamot épít – ha tényleg ez a gondja Orbánnak, akkor tanácsos volna inkább az Európai Bírósághoz fordulnia, ilyen ügyekben az az illetékes. Csak éppen a politikus vélhetőleg tudja, hogy ott elbukna a minden bizonyítékot mellőző állítás.
2. Az integráció eszköz és nem öncél, ezért törölni kell a mind szorosabb egység kitételét – ez a pont 1957 óta az európai szerződések alappontját képezi, Magyarország is elfogadta a belépéskor, Orbánnak 17 év elteltével támad vele baja? Mellesleg a törléshez egyhangú döntés szükséges.
3. A határozatokat a választott politikusoknak és nem civil szervezeteknek kell meghozniuk – talált, kilőve, így működik az EU
4. Az európai összefogás alapját a közös gazdasági sikerek jelentik – ki tudná ezt jobban, mint annak az országnak az első embere, amelynek GDP-je a csatlakozás óta megkétszereződött és minden évben több mint 5 milliárd eurós támogatáshoz jut Brüsszelből.
5. Az EU olyan kihívások elé néz, mint a tömeges migráció és a járványok, védeni kell az embereket – az unió ennél tovább megy, nem csupán a saját polgárait, hanem az üldözötteket is védelmezi.
6. Helyre kell állítani a demokráciát – a jogállami köszöni szépen, jól van, az egyetlen sajnálatos kivétel éppen Magyarország.
7. Szerbiának mielőbb tagságot kell adni – a belépési tárgyalások már 7 éve folynak, de feltétel, hogy Belgrád rendezze viszonyát Koszovóval.
A lap úgy összegzi véleményét, hogy amit Orbán követel, az egyrészt már rég valóra vált, másrészt viszont illuzórikus, hogy átalakíthatja a szervezetet. De aki hiába mondja a magáét az Európai Tanácsban, annak maradnak a hirdetések.
CNN
Orbán Viktor kínai egyetemet akar Budapesten, az ellenzék viszont jó lehetőséget lát az ügyben, hogy ellene fordítsa a nacionalista retorikát. A vita mozgósította a Fidesz-ellenes tábort és egyesítette, hogy a kormánypárt megbukjon a választáson. A miniszterelnök a keresztény európai értékek önjelölt védelmezőjeként visszaszorította a polgári szabadságjogokat, de ettől még sorozatosan jól szerepelt az urnáknál.
Ám most Fudanba beletörhet a foga. A bírálók a hatalmas költségre hivatkoznak, kiemelve, hogy a pénz a Kínai Kommunista Párt érdekeit szolgálja. Arról nem beszélve, hogy ily módon kútba esik a diákváros terve. Orbán igen sokat profitált abból, hogy meghirdette a „hagyományos” magyar értékek védelmét. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója emlékeztet arra, hogy a politikus azt állítja: az ország szuverenitást fenyegeti az USA, az EU és Németország is.
Most viszont ajtót nyit Kínának és ezt azért nehéz megmagyarázni. A szakértő szerint a politikus tényleg azt hiszi, hogy a Nyugat hanyatlik, ezzel szemben a Kelet jön fel. Ezért fordul Peking felé. A University of London egyik tanára kiemeli, hogy ha Orbán kikap jövőre, akkor fellélegezne Európa. Hiszen nyomul az EU ellen, közben azonban tag akar maradni. Ugyanakkor a beszámoló nem biztos abban, hogy a Budapesten tapasztalható ellenállás az ország más részein is jelentkezik-e, amikor tavasszal szavaznak a polgárok.
FT
Lengyelország kesztyűt dobott az EU jogrendjének, így lehet, hogy a héten két ügyben is kenyértörésig jut a vita. Varsóban az Alkotmánybíróság vagy ma vagy holnap mond véleményt a kormány kérésére arról, az uniós alapszerződések bizonyos pontjai összhangban vannak-e az ország alaptörvényével, illetve hogy az Európai Bíróság kényszerítheti a lengyel kormányt a bírósági reform felfüggesztésére.
Lengyel illetékesek szerint Brüsszel túllépi a hatáskörét, ám ez belülről összeomlással fenyegeti a szervezetet. Ezzel szemben Reynders, az igazságügyért felelős biztos úgy látja, hogy a PiS az egész integrációt veszélyezteti, hiszen kétségbe vonja annak jogrendjét. Ám ezt meg kell állítani és ez vonatkozik a németekre, valamint a franciákra is, mert különben egyre több ország lép erre az útra.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem alkotmányjogásza azonban rámutat, hogy alapvető különbség van a német és a lengyel ügy között. A németeknél a karlsruhei taláros testület azt módot kifogásolta, ahogyan az Európai Bíróság véleményt mondott az EKB kötvényvásárlási programjáról. Varsó viszont megkérdőjelezi, hogy érvényes-e az országban az EU-s jog. Ily módon az egész közösségi jogrend szétesését eredményezheti.
Yahoo/Reuters
A Budapest Airport fő részvényese megerősítette, hogy kéretlenül ugyan, de ajánlatot kapott a magyar kormánytól a társaság visszavásárlására, ám ha csak nem történik valami rendkívüli, akkor megtartaná érdekeltségét a 75 évre szóló koncesszió hátralévő részében. Az AviAllianz (korábban: Hochtief), amely a tulajdonjog 55,44 %-át mondhatja magáénak, közölte, hogy a részvényesek érdekében és jogi okokból fontolóra kell vennie a kezdeményezést, ám szeretne hosszú távú befektetőként maradni Ferihegyen. Egyben reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz semmi akadálya. Egyébként a járvány alatt is folytatta a repülőtér infrastruktúrájának fejlesztését, mert bízik a gyors gazdasági kilábalásban és a jelentős hosszú távú növekedési lehetőségben.
A cég öt európai repülőtéren van jelen tulajdonosként, így Hamburgban, Düsseldorfban és Athénban.
FAZ
Érzékeny vereséget szenvedett a szlovén miniszterelnök, mert a vízjogi törvény módosítása ügyében tartott vasárnapi népszavazás 86,6 százalékos többséggel felülírta a kormány akaratát. Ily módon lehetetlenné vált, hogy a hatalom hasznosítsa a folyók, tavak, illetve az Adria partját és ott hatalmas idegenforgalmi létesítmények nőjenek ki a semmiből. Így nem jöhetnek létre üzletek, vendéglők, utak és a parkolók a védett területeken. Ennél fogva nem is tudják szennyezni az ivóvízkészleteket.
A Jansa-kabinet elképzelése egyetlen körzetben sem kapott 25 %-nál többet. Látszik ugyanakkor, hogy a környezetért aggódó városlakók lemosták az idegenforgalmi bevételekre rászoruló vidéki lakosságot. Viszont a tengerparti települések jó 90 %-kal szintén elutasította a módosítást.
Egyesek a referendumot bizalmi szavazásnak tekintik a kormányfő ellen, aki Orbán nagy csodálója. Ugyanakkor a helybéliek sok helyen rossz tapasztalatokat szereztek az ipar és a természetvédelem kapcsolata ügyében. Jansa azonban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani és a baloldali médiatúlsúlyt okolta az eredményért.
A lap úgy összegzi véleményét, hogy amit Orbán követel, az egyrészt már rég valóra vált, másrészt viszont illuzórikus, hogy átalakíthatja a szervezetet. De aki hiába mondja a magáét az Európai Tanácsban, annak maradnak a hirdetések.
CNN
Orbán Viktor kínai egyetemet akar Budapesten, az ellenzék viszont jó lehetőséget lát az ügyben, hogy ellene fordítsa a nacionalista retorikát. A vita mozgósította a Fidesz-ellenes tábort és egyesítette, hogy a kormánypárt megbukjon a választáson. A miniszterelnök a keresztény európai értékek önjelölt védelmezőjeként visszaszorította a polgári szabadságjogokat, de ettől még sorozatosan jól szerepelt az urnáknál.
Ám most Fudanba beletörhet a foga. A bírálók a hatalmas költségre hivatkoznak, kiemelve, hogy a pénz a Kínai Kommunista Párt érdekeit szolgálja. Arról nem beszélve, hogy ily módon kútba esik a diákváros terve. Orbán igen sokat profitált abból, hogy meghirdette a „hagyományos” magyar értékek védelmét. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója emlékeztet arra, hogy a politikus azt állítja: az ország szuverenitást fenyegeti az USA, az EU és Németország is.
Most viszont ajtót nyit Kínának és ezt azért nehéz megmagyarázni. A szakértő szerint a politikus tényleg azt hiszi, hogy a Nyugat hanyatlik, ezzel szemben a Kelet jön fel. Ezért fordul Peking felé. A University of London egyik tanára kiemeli, hogy ha Orbán kikap jövőre, akkor fellélegezne Európa. Hiszen nyomul az EU ellen, közben azonban tag akar maradni. Ugyanakkor a beszámoló nem biztos abban, hogy a Budapesten tapasztalható ellenállás az ország más részein is jelentkezik-e, amikor tavasszal szavaznak a polgárok.
FT
Lengyelország kesztyűt dobott az EU jogrendjének, így lehet, hogy a héten két ügyben is kenyértörésig jut a vita. Varsóban az Alkotmánybíróság vagy ma vagy holnap mond véleményt a kormány kérésére arról, az uniós alapszerződések bizonyos pontjai összhangban vannak-e az ország alaptörvényével, illetve hogy az Európai Bíróság kényszerítheti a lengyel kormányt a bírósági reform felfüggesztésére.
Lengyel illetékesek szerint Brüsszel túllépi a hatáskörét, ám ez belülről összeomlással fenyegeti a szervezetet. Ezzel szemben Reynders, az igazságügyért felelős biztos úgy látja, hogy a PiS az egész integrációt veszélyezteti, hiszen kétségbe vonja annak jogrendjét. Ám ezt meg kell állítani és ez vonatkozik a németekre, valamint a franciákra is, mert különben egyre több ország lép erre az útra.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem alkotmányjogásza azonban rámutat, hogy alapvető különbség van a német és a lengyel ügy között. A németeknél a karlsruhei taláros testület azt módot kifogásolta, ahogyan az Európai Bíróság véleményt mondott az EKB kötvényvásárlási programjáról. Varsó viszont megkérdőjelezi, hogy érvényes-e az országban az EU-s jog. Ily módon az egész közösségi jogrend szétesését eredményezheti.
Yahoo/Reuters
A Budapest Airport fő részvényese megerősítette, hogy kéretlenül ugyan, de ajánlatot kapott a magyar kormánytól a társaság visszavásárlására, ám ha csak nem történik valami rendkívüli, akkor megtartaná érdekeltségét a 75 évre szóló koncesszió hátralévő részében. Az AviAllianz (korábban: Hochtief), amely a tulajdonjog 55,44 %-át mondhatja magáénak, közölte, hogy a részvényesek érdekében és jogi okokból fontolóra kell vennie a kezdeményezést, ám szeretne hosszú távú befektetőként maradni Ferihegyen. Egyben reményét fejezte ki, hogy ennek nem lesz semmi akadálya. Egyébként a járvány alatt is folytatta a repülőtér infrastruktúrájának fejlesztését, mert bízik a gyors gazdasági kilábalásban és a jelentős hosszú távú növekedési lehetőségben.
A cég öt európai repülőtéren van jelen tulajdonosként, így Hamburgban, Düsseldorfban és Athénban.
FAZ
Érzékeny vereséget szenvedett a szlovén miniszterelnök, mert a vízjogi törvény módosítása ügyében tartott vasárnapi népszavazás 86,6 százalékos többséggel felülírta a kormány akaratát. Ily módon lehetetlenné vált, hogy a hatalom hasznosítsa a folyók, tavak, illetve az Adria partját és ott hatalmas idegenforgalmi létesítmények nőjenek ki a semmiből. Így nem jöhetnek létre üzletek, vendéglők, utak és a parkolók a védett területeken. Ennél fogva nem is tudják szennyezni az ivóvízkészleteket.
A Jansa-kabinet elképzelése egyetlen körzetben sem kapott 25 %-nál többet. Látszik ugyanakkor, hogy a környezetért aggódó városlakók lemosták az idegenforgalmi bevételekre rászoruló vidéki lakosságot. Viszont a tengerparti települések jó 90 %-kal szintén elutasította a módosítást.
Egyesek a referendumot bizalmi szavazásnak tekintik a kormányfő ellen, aki Orbán nagy csodálója. Ugyanakkor a helybéliek sok helyen rossz tapasztalatokat szereztek az ipar és a természetvédelem kapcsolata ügyében. Jansa azonban közölte, hogy esze ágában sincs lemondani és a baloldali médiatúlsúlyt okolta az eredményért.
SZELLEMI FUTBALLHULIGANIZMUS – A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL
444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.07.13.
Jó reggelt! Ma és holnap ismét kánikula lesz.
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.07.13.
4 legfontosabb cikkünk most
- Nálunk is emelkedik az új fertőzöttek száma
- Budapesten 60 százalékos az oltottság, Borsodban és Szolnok megyében nem éri el az 50-et
- A Budapest Airport elismerte, hogy a magyar kormány ajánlatot tett a reptérre
- Őrjöngési kényszer: így épültek le a kormányzati szereplők a foci-Eb alatt
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)