2021. július 11., vasárnap

EB-DÖNTŐ: A FUTBALL VÉGRE HAZATÉR ANGLIÁBA, VAGY AZ ÉVEK ÓTA VERETLEN OLASZOK NYERNEK? - 2021. JÚLIUS 11., 21:00, WEMBLEY-STADION, LONDON

TELEX
Szerző: PÁL TAMÁS
2021.07.11.


Ötven mérkőzés után már csak egy meccs van hátra az Európa-bajnokságból: a vasárnapi döntőben eldől, hogy Anglia először vagy Olaszország másodszor lesz Európa-bajnok. A helyszín a londoni Wembley, ahol az angolok az eddigi egyetlen nagy válogatott tornájukat, az 1966-os vb-t megnyerték. Az olaszok 1968-ban, hazai pályán nyerték az Eb-címüket, azóta kétszer játszottak döntőt: 2000-ben a franciáktól, 2012-ben a spanyoloktól kaptak ki.

A vasárnap 21 órakor kezdődő döntőt élőben, percről percre követheti a Telexen, hétfő délelőtt pedig Sajó Dávid újságírónk és Hrutka János sportszakértőnk vendégükkel, Nagy Ervin színésszel beszélik át, hogy mi mindent láttak a döntőben. És most lássuk, mit érdemes tudni a döntőről!

A futball végre hazatér?

Az 1996-os angliai Eb óta az angol válogatott nemhivatalos himnusza lett a David Baddiel és Frank Skinner komikusok, valamint Ian Broudie, a The Lightning Seeds együttes énekese által írt „Three Lions” című szám, melynek öniróniával átitatott refrénje, a „Football's Coming Home” vált az angol drukkerek fő szurkolói rigmusává. A dal arról szól, hogy az angol válogatott a dicső 66-os vb óta csak szerencsétlenkedik, a nagy tornákon rendre elszúrnak valamit, és hogy mikor lesz már ennek vége, mikor tér vissza ismét a futball az őshazájába, mikor nyernek újra angolok? Ötvenöt év után most állnak ehhez a legközelebb.

Az előző vb-n elért negyedik hely megmutatta, hogy az angoloknál kezd beérni egy olyan generáció, amely technikailag képzettebb, mint az elődeik, és nem utolsósorban sokkal jobban tudják kezelni a rájuk nehezedő nyomást is. Az utánpótlás-eredmények már előrevetítették, hogy az angol futball új sikerkorszaka köszönthet be: 2017-ben U17-es és U20-as világbajnokságot, valamint U19-es Eb-t is nyertek. Ezekben a csapataikban olyan játékosok szerepeltek, mint Mason Mount, Jadon Sancho és Phil Foden, akiknek már szinte természetes élmény, hogy nyernek. Ők mind ott vannak most a felnőtt válogatottban.

A jó eredményekhez persze kell egy jó edző is, akit Gareth Southgate személyében az FA megtalált. A 96-os Eb tragikus hőse (ő rontotta el a sorsdöntő tizenegyest a németek elleni elődöntőben) olyan pozitív légkört alakított ki az angol válogatott körül, amilyen valószínűleg a vb-t nyerő edző, Alf Ramsey időszaka óta nem volt jellemző a mindenkori angol csapatokra. A sajtó hiába kritizálja Southgate egyes döntéseit (miért ennyire defenzív a játékuk, miért nem játszik többet Jack Grealish?), az eredmények azonban őt igazolják...


EMOJIS PLAKÁTKAMPÁNY A NEMZETI KONZULTÁCIÓRÓL, OLAF-ELJÁRÁS A HEVES MEGYEI PIACOK MIATT

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.07.09.


444: Kiscsoportos óvodásnak nézi a választópolgárokat a kormány


Egészen új szintet képvisel a kormány új „tájékoztatási” plakátkampánya: most már dühös és vidám emojikkal reklámozzák a lakosságnak az új nemzeti konzultációt, hogy a facebookos kommentelők is megértsék a plakátokat. Van felforrt agyú emotikon az illegális bevándorlásos kérdéshez, mosolygós a minimálbéremelésről szólóhoz, aggódó a “szexuális propaganda” miatt, mérges Brüsszelre és Soros Györgyre.

Úgytudjuk.hu: Nézd meg azt a másfél percet, ami miatt Hende Csaba egy hetet töltött Panamában!

A szombathelyi választókerület fideszes parlamenti képviselője múlt héten utazott Panamába, és erről azt írta előzetesen, hogy “Panama Cityben veszek részt a Parlamentary Intelligence-Security Forum ülésén. A szervezet idén őszi budapesti tanácskozását készítem elő, mint a Steering Committee tagja.” Bár a hivatalos programot csupán két napon, június 29-én és 30-án tartják, és a program szerint csak június 28. dátummal lehetett becsekkolni a hotelbe, Hende már napokkal előtte kiutazott. A lap pedig végignézte a fórum élő közvetítésének közel 20 órás videóját, Hendét egyetlen egyszer láttuk felszólalni, ez mindössze másfél percig tartott. Hende kiruccanásának költségét az Országgyűlés Hivatala, vagyis az adófizetők állták.

24.hu: Eljárást indított az OLAF a Heves megyében uniós pénzből épült minipiacok miatt


Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu. A gyanús projektek miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett bejelentést az OLAF-nál, minek nyomán két eljárásban vizsgálják Boconád, Kisköre, Ludas, Tarnaméra, Tarnaörs és Boldog, valamint Atkár, Lőrinci, Nagyfüged, Nagyréde piacait. Ezek a települések egytől egyig a fideszes Szabó Zsolt választókerületében vannak.
Hvg.hu: A mohácsi vész évfordulójának is van már miniszteri biztosa


Természetesen Mohács országgyűlési képviselőjének személyében. Hargitai Jánost (KDNP), aki 1998 óta Mohács országgyűlési képviselője, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevezte ki. A történelemtanári végzettséggel is rendelkező politikus “ellátja a mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat”.

Magyar Hang: Messzi utakra vitték Orbánt a „nem kormánygépek”

A koronavírus tavaly márciusi magyarországi meg jelenésétől idén május elsejéig összesen 43 millió forintot költöttek Orbán Viktor kormányfő és kíséretének külföldi útjaira – derült ki a Magyar Hang közérdekűadat-igénylésére kapott válaszokból. A koronavírus megjelenése óta 38 napot töltött külföldön Orbán Viktor kormányfő, húsz utazásából öt alkalommal egyik családtagja is elkísérte őt. Általában éjszakánként 80 ezer forint körüli összegért foglalnak szállást neki, valamelyik honvédségi repülőgépet pedig nagyjából havonta egyszer veszi igénybe.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN BŐSZEN HARCOL BRÜSSZEL ELLEN, DE AZ UNIÓS PÉNZEK NÉLKÜL MÁR RÁSZÁMOLTAK VOLNA A MAGYAR GAZDASÁGRA A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.07.11.


A magyar miniszterelnök a saját délibábja ellen vívott szabadságharca közben azért bőszen tömi rokonai és barátai zsebét az EU-s forrásokkal.


FAZ

Jól kiosztja a vezető jobboldali német lap Orbán Viktort, kiemelve, hogy ha az semmibe veszi az Unió közös értékeit, akkor ne is lássa annak hasznát. Ideértve hogy a közvetlen környezete alaposan megszedi magát, hála a Brüsszelből érkező milliárdoknak. Merthogy a nyomok egészen a politikus családjáig vezetnek, arról nem beszélve, hogy a Csalásellenes Ügynökség, az OLAF sehol másutt nem talál ennyi támpontot az anyagi visszaélésekre. Csak éppen a Fidesz már felszámolta a jogállamot, így ezek az ügyek feltáratlanok maradnak.

Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a politikus messzire került a tagság előfeltételét jelentő alapértékektől. Mutatja ezt a szexuális kisebbségeket sújtó törvény. Orbán két hete, az EU-csúcson azzal replikázott a holland Mark Ruttének – miután az megkérdezte tőle, hogy ha ennyire nem tetszik neki a rendszer, akkor miért nem veszi a kalapját –, hogy nincs értékközösség. Pedig van, ám ha valóban úgy gondolja, hogy az nem létezik, akkor mennie kell. Hiszen arra mond nemet, amit az alapszerződés tartalmaz.

Ugyanakkor teljesen megalapozatlan az a kijelentése, hogy minden magyar változatlanul saját belátása szerint élhet. Az említett jogszabály ugyanis az LMBT-közösség ellen szít. Ugyanezt a módszert alkalmazza Orbán, amikor egyfelől elutasítja a zsidóellenességgel kapcsolatos vádakat, másfelől viszont magas kormányzati tényezők hergelnek Soros ellen – antiszemita felhangokkal, összeesküvés elméletekkel megspékelve.

Orbán azt hangoztatja, hogy ő a keresztény értékek védelmezője a balliberálisok ellenében. Pályája kezdetén a retorika célpontjában a kommunizmus volt, most az unió, de a módszer ugyanaz. Ám szándékairól ékesen tanúskodik, hogy Budapesten campust nyithat a kínai diktatúra káderképzője.

Ugyanakkor a kiválás ellen szól a szemében, hogy az EU nélkül a magyar gazdaságra már rég rászámoltak volna. A visszaélések ellen Brüsszel sokáig semmit nem tudott csinálni, mert hiányoztak az eszközök, és mivel Orbán a jogállamot apránként leszalámizta. Viszont a jogállami mechanizmus jóvoltából immár be lehet fagyasztani az utalásokat, ha nincs független ellenőrzés a pénzek útjának követésére.

FT

Az amerikai pénzügyminiszter azt mondta a G20-ak történelminek minősített velencei megállapodása után, hogy a közösség tovább fog dolgozni az olyan országok meggyőzésén, mint Magyarország és Írország, de nélkülük is tovább tudnak lépni. Janet Yellen szerint nem okvetlenül szükséges, hogy minden kormány a fedélzeten legyen.

Francia kollégája, Bruno Le Maire ugyanakkor évszázados adóforradalomnak minősítette a földkerekség legnagyobb gazdaságainak egyezményét, amely előirányozza, hogy a jövőben mindenütt egységesen minimum 15 százalék lesz társasági adó. (Ez mint ismeretes, nálunk 9 százalék - a szerk.) Ezt az összeget a multiknak is meg kell fizetniük, ugyanakkor fokozódik a nyomás, hogy az a 8 állam is adja be a derekát, amely egyelőre ellenáll. A szerződéshez már 130 ország csatlakozott, köztük az USA, Kína, India és a legtöbb uniós tagország. De még az olyan adóparadicsom is, mint a Bahamák, valamint a befektetésekben élenjáró Svájc.

A világ legfejlettebb országainak pénzügyminiszterei, illetve jegybankelnökei Velencében közleményt adtak ki, melyben az OECD valamennyi tagját felkérik, hogy fogadja el a megállapodást, mert az stabilabb és tisztességesebb nemzetközi adózási rendszert hoz létre. Egyben sürgetik, hogy az októberben esedékes újabb találkozóra készüljön el a végleges változat. Az új egységes, nemzetközi adórezsim előreláthatólag 2023-ban lép hatályba.

SAJTÓTEMETÉS MAGYARORSZÁGON

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.07.11.


Egyszer erről is beszélni kell. Pontosabban: most van itt az ideje, mert olyan ocsmány hazudozás öntötte el a médiát, hogy ha továbbra is a megszokott, konfliktuskerülő módon a tintában tartjuk az orrunkat, nem, hogy rosszabbra fordul a helyzet, de egy idő után már az sem lesz, amiről most még folyik a vitának nevezett sárdobálás. A magyar sajtó jövője a tét.


A kérdés tehát az, hogy van-e egyáltalán újságírás a mai Magyarországon?

A válasz pedig úgy szól, hogy még akad, de már kezelik, hogy múljon el minél előbb.

Az ősbűn pedig az a mondat volt, amit a magyar jobboldal azóta elhunyt oszlopa, Szentmihályi Szabó Péter írt le a Magyar Hírlapban, 2011. július 19-én:

"A független újságíró mitikus lény, aki valójában sosem létezett, vagy megölték, mielőtt írni kezdett volna.

Ez az alapja minden későbbi tételnek, ami falmelléki ravaszkodással, gazsuláló vigyorral, összekacsintva állítja: nincs és soha nem is volt független újságírás. Abszolút független persze, hogy nincs, annak ugyanis kizárólag adatokból kéne állnia, több volna benne a szám, mint a betű és levegőt kéne enniük a munkatársaknak: azonban a pártpolitikától független igenis létezik...
...

MLSZ: EGYEBEK MELLETT A „CRISTIANO HOMOSEXUAL” RIGMUS MIATT BÜNTETTE MAGYARORSZÁGOT AZ UEFA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.07.11.


Sokan kiakadtak Magyarországon az UEFA európai fociszövetség verdiktjére, három meccsen keresztül zárt kapuk előtt kell játszanunk. Az MLSZ most közölt néhány fontos részletet.


A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján olvasható, de az NSO.hu is bemutatta azokat az eddig nem ismert részleteket, amelyek állítólag megalapozták azt, hogy az UEFA miért hozott szigorú határozatot az Euro 2020 három, összességében sportszerű szurkolást hozó magyar vonatkozású mérkőzésével kapcsolatban.

A vétségeink

- A három meccs kapcsán visszatérő jelenségekre figyelt fel az UEFA, ezekről hang-, vagy videófelvétele is van.

- A Magyarország-Portugália mérkőzésen egy „Anti-LMBTQ” molinó többszöri felmutatása és a „Cristiano homosexual” rigmus többszöri skandálása volt kifogásolható.

- A Magyarország-Franciaország meccsen egy, a Black Lives Matter (térdelést) elutasító molinó többszöri felmutatása, illetve a „Buzi franciák bonjour” rigmus (valójában Bonjour, buzi franciák, bár ez nem egy nagy különbség) többszöri skandálása.

- Végül a Németország-Magyarország mérkőzésen az „LMBT? Nein, Danke” molinó többszöri felmutatása és a „Deutschland, Deutschland homosexual” rigmus többszöri (így a himnusz alatti) skandálása volt a fő probléma...


NAGY ÁDÁM (FÓKUSZCSOPORT) & FIALA JÁNOS | MONOSZKÓP #6 ÉVADZÁRÓ

PARTIZÁN / MONOSZKÓP
Szerző: Partizán
2021.07.09.



A Monoszkóp évadzáró adásában Nagy Ádám, a @fókuszcsoport és a @6lépés csatorna alapítója, valamint a rádiós veterán Fiala János a vendégünk!

KÖVÉR MÁR KÍVÜL LENNE EURÓPÁN – AVAGY A POLITIKA PEDOFÍLIA VILÁGA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.11.


Puzsér Róbert már jelezte a
Hírklikk felületén, amit mi mindannyian gondolunk a kormány legújabb akciójáról, de – valóban – most már olyan mélyre süllyedt az orbáni rendszer, amilyen mélyen még sosem járt. Nem pusztán a nemzeti konzultáció újabb fejezete, a benne megfogalmazott bugyuta, manipulatív kérdések jelentik ezt a színvonaltalanságot, hanem a hozzá társított utcai reklámok is.


Nyilván mindenki belebotlott már: egyik napról a másikra árasztotta el az országot a kampány kék vivő anyaga, amely nem pusztán silány, ostoba, de egyszersmind szégyen is. Nyugodtan állíthatjuk: kimeríti a politikai pedofília fogalmát. A hatalom ezúttal a fiatalokat célozta meg, vagy valami ilyesmi lehetett cél, annak ellenére, hogy az a korosztály, amely gondolatai kifejezésére emojikat használ, nagyjából a tizenévesek köre. Tudom persze, hogy manapság már a felnőtt lakosság egy része is előszeretettel jelzi gondolatait ezekkel a szóhelyettesítő képekkel, de jellemzően, az ifjak, a tizennyolc alattiak, akiknek a „szókincsük” szűkült be az emojik világába...

ÉRDEKESSÉG: MÉSZÁROS VAGYONA LENYOMJA A LEGGAZDAGABB FŐNEMESI CSALÁDOKÉT

ARTÚR KÖZÉLETIBLOGJA
Szerző: II. Liberális Artúr
2021.07.11.


Az Átlátszó írása nem az aktuálpolitikai felhangja miatt érdekes, hanem azért, hogy nagyjából el tudjuk helyezni, mit jelentett arisztokratának lenni:

Hallotta már azt a viccet, hogy Mészáros Lőrinc gazdagabb, mint két gróf és egy herceg együttvéve? A helyzet az, hogy ez nem vicc. A nemzet gázszerelőjének ma már nagyobb vagyona van, mint a Habsburgoknak, Károlyiaknak és Festeticseknek volt a két világháború között. Az Átlátszó kiszámolta:

ORBÁN CIRKUSZA

YOUTUBE
Szerző: JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM
2021.07.10.



Bemutatjuk a világszerte hírhedt Orbán-cirkuszt, ahol a legmocskosabb bűnözők, és Magyarország legnagyobb tolvajai lépnek fel. 

Főszerepben Виктор, azaz Viktor, az orosz nagycirkusz európai igazolása és szemfényvésztő Cipollája, aki milliókat tud megvezetni és hipnotizálni a hazug propagandával. 

További fellépők: a pedofil Kaleta, az ereszmászó légtornász Szájer Józsi, az orgiázó zsonglőr Borkai és persze az Orbán-cirkusz pénztárosa, Lölő. Vigyázat, mert a nézőket az előadás közben rendszerint kirabolják! 

Aki a Fideszre szavaz, az Orbán-cirkuszba vesz jegyet! Mi valami egészen mást szeretnék: legyen vége ennek a cirkusznak, végre fizessenek meg a tolvajok, és éljenek jól a magyarok!

BYUNG-CHUL HAN: A FACEBOOK TÖNKRETETTE A SZÉPSÉGET

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2021.07.11.


A német-koreai sztárfilozófus magyarul frissen megjelent kötetében, A szép megmentésében azt állítja, hogy a Facebook, a fogyasztói társadalom és a szelfik nem csupán a művészetet tették tönkre, hanem azt is, ahogyan a szépségre tekintünk: a szép elveszett az ember szeme elől, a nagy rohanásban pedig akkor se vennénk észre, ha nem tűnt volna el.


Byung-Chul Han magyarul frissen megjelent esszékötetében, A szép megmentésében a kiégés, az önkizsákmányolás, a neoliberális társadalom pszichopolitikai befolyásolása után az esztétika témáját veszi elő, és nem túl meglepő módon ezúttal is arra jut, hogy baj van a világgal: a szépből pornográf tartalom lett, a művészetből pedig árucikk. Erről is az a fránya internet tehet.

A berlini sztárfilozófus első magyarul megjelent könyvében azt fejtette ki, hogy a „pozitivizmus diktatúrájának” belső logikájából egyenesen következik, hogy az egyénre kényszerített hiperaktivitást kiégés követi. A neoliberális kapitalizmusban a kell helyét átvette a lehet, a felfokozott munkatempóhoz felfokozott szórakozási vágy társul, a folyamatos kommunikációs kényszer pedig felőrli az embert.

Következő könyvében, a Pszichopolitikában tovább boncolgatta, hogy mi a baj a világgal: szerinte a neoliberalizmus, a nagy techcégek és a big data nem külső elnyomó hatalomként lép fel és alakítja át az ember gondolkodását, hanem belsőként, egyfajta igényként fosztja meg az egyént a szabadságtól. Mindenből információ lesz, és minden az információ továbbításáról szól, így elvész, ami egyéni, az egyének pedig feloldódnak abban a kommunikációs hálózatban, ahová önként jelentkeztek. Itt a lájkok diktatúrája...

„A MAGYAR NÉV MEGINT SZÉP LESZ”? - EGY ÚJ ALKOTMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK LEHETSÉGES STRATÉGIÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ARATÓ ANDRÁS–HALMAI GÁBOR
2021.07.09.


...Hogyan szabaduljunk az Alap­törvény csapdájából?

Ha tehát egy demokratikus kormány ismét alkotmányos rendszert szeretne a Fidesz-kormányok által alkotmányban intézményesített „hibrid rezsim”6 vagy „választási autokrácia”7 helyén, akkor meg kell szabadulnia az Alaptörvénytől. De hogyan? A történelemből ismert hagyományos módszer a forradalmi alkotmányozás, amikor az emberek az utcán megdöntik a rendszert, és annak alkotmánya helyébe egy demokratikus alkotmányozó hatalom által létrehozott másikat állítanak. Ennek az új alkotmánynak a kialakításakor nem alkalmazzák a régi alkotmány eljárási szabályait, hanem újat alkotnak. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy nagyon gyakran polgárháborúval, erőszakkal és vérrel jár, tehát mindenképpen elkerülendő. Persze nem minden erőszakos alkotmányozás forradalmi, csak azok, amelyek előmozdítják az emberek szabadságát.8 Ebben az értelemben a 2011-es Alaptörvény semmiképpen nem forradalmi, nemcsak azért, mert nem kísérte erőszak, hanem mert a cél éppenséggel a szabadság csökkentése volt, amire Orbán „illiberális” jelzője is utal.

A szintén vértelen és az akkori állampártnak az ellenzéki szervezetekkel folytatott kerekasztal-tárgyalásain előkészített 1989-es alkotmányozás célja viszont kétségkívül a szabadság előmozdítása volt, ezért használta a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a visszamenőleges igazságszolgáltatásról szóló 1992-es határozatában a „jogállami forradalom” kifejezést.9 Eljárási értelemben viszont sem az 1989-es, sem a 2011-es alkotmányozás nem volt forradalmi, hiszen mindkettő az alkotmány elfogadásának az 1949-es alkotmányból származó kétharmados szabályát alkalmazta.10

Véleményünk szerint az Alaptörvény demokratikus jogállami alkotmánnyal történő felváltásához egy újonnan kialakított szabályokkal létrejövő demokratikus alkotmányozó hatalom által megalkotott, a szabadságot visszaállító dokumentumra lenne szükség, a polgárháború és az azzal járó erőszak elkerülésével. Ennek előkészítéséhez szolgálhat alapul a kerekasztal 1989-es megoldása, de arra nem lehet számítani, hogy a kialakított alkotmánytervezetet a 2022-ben megválasztandó Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadná. Ezért azután az általunk elképzelt alkotmányozás csak tartalmában és abban lenne „forradalmi”, hogy nem az Alaptörvény alkotmányozási szabályai alapján készülne, de annyiban semmiképpen nem, hogy elfogadná a polgárháborút és az erőszakot.

Mielőtt részletesen kifejtjük az alkotmányozásra vonatkozó elképzelésünket, lássuk, milyen más javaslatok fogalmazódtak meg a kétharmadot el nem érő ellenzéki választási győzelem dilemmájára vonatkozóan, és azokról mit gondolunk...


NEM TUDJUK, HOGYAN KÖZLEKEDÜNK MAJD 2056-BAN, ÉS A KONCESSZIÓVAL AZ ADÓFIZETŐK ÁLLJÁK A KOCKÁZATOT

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.07.10.


Igazából ez az egész koncepció egy finanszírozási formáról szól, itt most egy finanszírozási koncepcióváltásról beszél a kormány is, és a közbeszerzési anyag indoklása is az EU-s források hiányára hivatkozik. Ilyen szempontból még azt is lehet mondani, hogy ez egy jogos felvetés lehetne az építés tekintetében, de hát ahogy azt láttuk az elmúlt években, évtizedekben, amikor ppp-alapon épültek autópályák, akkor a hazai viszonyok között meglehetősen nagy sikertelenség, túlárazás és egyéb problémák merültek fel. Én ilyen szempontból azt gondolom, hogy ez egy kockázatos lépés – mondta Juhász Mattias az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Június közepén jelent meg az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében egy kiírás, amiből az derült ki, hogy a magyar kormány csaknem a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot koncesszióba adná 35 évre. Az e heti G7 Podcastban Bucsky Péter kollégánkkal – aki a G7-en részletes cikkben foglalkozott a tervvel – és Juhász Mattias közlekedési szakértővel, közlekedés-gazdaságtanra specializálódott okleveles infrastruktúra-építőmérnökkel beszéltük át, hogy mik lehetnek az intézkedés előnyei és hátrányai, és mitől függ, hogy a gyakorlatban melyikből lenne több az átszervezés megvalósítása esetén....

BÁRHOVÁ INDUL ORBÁN VIKTOR, HŰ CSAPATA OTT LOHOL A NYOMÁBAN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.07.09.


A határtalan megfelelési kényszer furcsa magyarázatokra ragadtatja a Fidesz holdudvarának tagjait. Mivel Orbán Viktor finoman szólva is ellentmondásokba keveredik, amikor kijelöli az ideológiai irányvonalat a NER hívei számára, a csatlósok igyekeznek saját kifacsart gondolatmeneteikkel megtámogatni a főnök szavait. Ebből lesznek olyan faramuci nyilatkozatok, mint például az, amit Schmidt Mária adott a 168 óra című lapnak.

Néha az az ember érzése, hogy a következetesség igénye teljesen kihalt a Fidesz ideológusai köréből. Csak azt figyelik, hogy a főnökük éppen melyik irányba indult el aznap reggel, és máris ehhez igazítják a kommunikációs iránymutatójukat. Vegyük például az egyik fő kormányzati elméletgyártó minapi nyilatkozatát! Schmidt Mária azt találta mondani, hogy: „Szerintem, ha a Yale vagy a Harvard akarna jönni, arról is lehetne tárgyalni, bár én nem szeretnék most nyugati egyetemet idehozni.” Egyrészt miért akarna a két neves amerikai egyetem ide jönni, másrészt ő személy szerint miért tartaná ezt ördögtől való gondolatnak?

Az indoklás rendkívül megdöbbentő, hiszen a kormányhoz közeli történész szerint a magyar fiatalok nem vevők a nyugati ideológiákra. Egyrészt ez fából vaskarika, másrészt a valóságtól való totális elszakadás eklatáns példája. Orbán Viktor és köre ugyanis épp azzal a problémával küszködik az utóbbi hónapokban, hogy a Fidesz politikája nem tud gyökeret ereszteni annak a generációnak a gondolkodásában, amely vélhetőleg eldönti a 2022-es parlamenti választás eredményét. A magyar huszonévesek döntő többsége ugyanis nyugati orientáltságú, ami teljesen logikus fejlemény 30 évvel a rendszerváltás után...

ITT OLVASHATÓ

EGYKOR A CEU-RA JÁRT BUDAPESTEN, MOST KÖNYVET ÍRT A NEOLIBERALIZMUSRÓL, MELYBŐL AZ ORBÁN-RENDSZERT IS JOBBAN MEGÉRTHETJÜK

MÉRCE
Szerző: SCHEIRING GÁBOR
2021.07.10.


...Madariaga Neoliberal Resilience című könyve mély tanulságokkal szolgáló, elképesztően részletes, elméletileg innovatív, aprólékosan kutatott könyv. Nem csoda, hogy elnyerte a Society for the Advancement of Socio-Economics (SASE) 2021-es Alice Amsden Best Book Award különdíját (honorable mention), valamint az International Studies Association (ISA) International Political Economy Section 2020-as Best Book Award különdíját.

Kötelező olvasmány mindazoknak, akiket érdekel a neoliberalizmus múltja, jelene és jövője.


MÉSZÁROS LŐRINC A FERTŐ-TÓNÁL IS BETONRA CSERÉLI A TERMÉSZETET

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.11.



Jakál Adrienn, az MSZP-Párbeszéd Sopron és környékének képviselőjelöltje évek óta küzd a környezetrombolás ellen. "2018-ban kezdődött ez a giga- luxusberuházás. Az első etap 9 milliárd forintból épül. Mivel január óta már körbezárták a területet, csak légifelvételekből látjuk, hogy Mészáros Lőrinc betonra cseréli a természetet" - mondta Jakál a Klikktv-ben.

TASZ: A HOMOFÓBTÖRVÉNNYEL SZEMBEN JOGOS A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG, NINCS SZÜKSÉG ÖNCENZÚRÁRA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.07.10.


A gyerekek védelmére hivatkozva szavazta meg az Országgyűlés 2021. június 15-én azt a pedofil-ellenes törvényt, ami éppen, hogy gyerekek, fiatalok és felnőttek testi és lelki egészségét veszélyeztető LMBTQ-ellenes rendelkezéseket tartalmaz. Az Orbán-kormány orosz mintára készített, az Európai Unió által is szégyenletesnek tartott homofób törvénye, amely egyebek mellett megtiltja 18 éven aluliak számára a homoszexualitás „népszerűsítését” és megjelenítését iskolákban, tévében, hirdetésekben, illetve korlátozhat vagy kizárhat egyes civil szervezeteket a szexuális felvilágosításból és más iskolai programokból, július 8-án lépett hatályba. Sok pedagógus – vállalva a polgári engedetlenséggel járó jogi következményeket is –, úgy határozott, hogy a törvényt szándékosan és tudatosan meg fogja szegni. A kérdés az, hogy van-e mitől tartaniuk, a gyakorlatban mit jelentenek az új szabályok. A TASZ, a Társaság a Szabadságjogokért végigvette a legtöbbször feltett kérdéseket, illetve a leggyakrabban előforduló élethelyzeteket, és az azok lehetséges következményeiről összefoglalót készített, amiből bemutatunk néhányat.


A TASZ szerint a törvény a pongyola megfogalmazása, a hatályos jogszabályi környezet és bírósági joggyakorlat miatt alkalmazhatatlan, így jogi szempontból semmilyen változás nem áll be a gyermekek, a szülők és tanárok életében.

Álláspontjuk szerint ezeket a szabályokat nem is lehet jogszabályként értelmezni, elsősorban mint politikai termékekre tekinthetünk rájuk. Ahhoz viszont, hogy a törvény ne okozzon komoly károkat, arra van szükség, hogy tudatosítsuk: nincs szükség öncenzúrára. A törvény azzal okozná a legnagyobb károkat, ha magunk kezdenénk betartani az értelmezhetetlen passzusait...

KÉT ÉVE DŐLT EL, HOGY KATONAI BÁZIS ÉPÜL GYULAFIRÁTÓT MELLÉ, CSAK A HELYIEKNEK NEM SZÓLTAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2021.07.09.


Június 28-án lakossági fórumot tartottak a Gyulafirátót mellé épülő katonai bázis ügyében. Kiderült, hogy már évek óta folyik a tervezgetés, a helyszínről 2019-ben állapodtak meg, a helyiek azonban állítják, csak idén februárban, véletlenül szereztek tudomást a projektről. A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint tavaly már beszéltek a környékbelieknek a több tízmilliárdos beruházás terveiről, a birtokunkba került és a HM által emlegetett február 24-i tájékoztatóra készült prezentáció azonban egy szót sem ejt a háromezer férőhelyes bázisról.


Ahogy arról március elején beszámoltunk, a Veszprémhez tartozó Gyulafirátót lakosai csak egy véletlen folytán, 25 hektár erdő kiirtása után szereztek tudomást arról, hogy a már régóta használatban lévő honvédségi lő-, és gyakorlótér mellé egy katonai bázis fog épülni alig 750 méterre a településrész határától...

NÁDASDY ÁDÁM: SAJTÓSZEMLE (LONDONI LEVÉL 11.)

NÉPSZAVA
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM
2021.07.10.


A hagyományos, papírra nyomott napilapok talán nem annyira népszerűek, mint régen, viszont az olvasók számába belevehetjük azt a nem kevés embert, akik online olvassák a lapokat.


Az angolok még mindig szeretik az újságot, e téren is eléggé konzervatívak. A hagyományos, papírra nyomott napilapok talán nem annyira népszerűek, mint régen, viszont az olvasók számába belevehetjük azt a nem kevés embert, akik online olvassák a lapokat. A sajtó egyfajta oszlopa a brit társadalomnak, olyan, mint a királyság intézménye vagy a font sterling. A sajtószabadságra rettentően kényesek, úgy gondolják: inkább jelenjen meg tíz hazug, akár rágalmazó cikk, mintsem néma maradjon egy, amely az igazságot tárná föl. (Ahogy az igazságszolgáltatás azt vallja: inkább hagyjunk futni tíz bűnöst, mint hogy egy ártatlant megbüntessünk.) A brit politikusok óvakodnak attól, hogy a sajtót bírálják vagy minősítsék, mert azzal szánalmassá, sőt rosszabb: nevetségessé válnának. Nagyon visszás volna, ha például egy munkáspárti politikus arra panaszkodna, hogy a sajtóban konzervatív túlsúly uralkodik (pedig kétségtelen: a brit napilapok túlnyomórészt konzervatív szimpátiájúak). 

Ma reggel lementem az újságoshoz és megvettem az összes országos napilapot. Illetve csak majdnem az összeset, mert a Financial Timest nem vettem meg. Nagyon jó lap, csak a háromnegyede a pénzügyi és üzleti élettel foglalkozik. Ebben a műfajban világelső, de hát engem ez nem annyira érdekel. Tény, hogy amit az általánosabb témákról ír – politika, hadügy, migráció, szabadságjogok, kisebbségek, egyes országok belügyei – az mindig józan és informatív. Rózsaszín papírra nyomják, ez az ő jellegzetessége. Ára borsos: 2.70 font (1100 Ft). A vége felé hosszú oldalakon, végtelen oszlopokban, egészen apró betűkkel közli a tőzsdei adatokat. Nem egyszer láttam kávéházban vagy étteremben elegáns urat vagy hölgyet, ahogy összehúzott szemmel, türelmetlenül futott végig az adatokon, hogy mennyit nyert vagy veszített. Szóval nyolc napilapot vettem, ezekből négy az úgynevezett „minőségi sajtó” (a közember leginkább sznob újságoknak hívja őket). Ebből három régi bútordarab: a Guardian, a Times és a Daily Telegraph. Elég drágák, 2.20-2.50 font között vannak (1000 Ft körül). A negyedik, melynek neve „i” (angolul persze „áj”-nak mondják), még fiatal: 2010 óta létezik, ez vékonyabb, és csak 65 penny (250 Ft). Van még egy minőségi lap, amely már csak online jelenik meg: az Independent. 1986-ban alapították, harminc évig bírta papíron, 2016-ban váltott át az internetre. Összesen tehát – a Financial Timesszal együtt – hat minőségi országos napilap van. Régen nagyalakúan, szinte lepedő formában jelentek meg, ezért hívják őket mindmáig „broadsheet”-nek (széles lap), pedig már csak a Daily Telegraph és a Financial Times ragaszkodik a lepedőmérethez, a többi átment feleakkorába. Nekem még azt tanították, hogy egy angol úr neveltetéséhez hozzátartozik az újság rutinos hajtogatása: valóban gyakorlott kéz (sőt kar) kell hozzá, különösen vonaton, hogy az ember le ne üsse az útitársa szemüvegét...

CSILLAGKÖZI ROMBOLÓ

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.11.


Az őszödi beszéd már négymilliárd éve hangzott el, de a nemzet testében miatta lüktető fájdalom nem csitult. Ahogyan az a kín sem, amit a tévé székház ostromának leverése okozott ugyancsak abból az időből, amit mindennek ellenére bevont a dicsőség legendája. A könyvekben úgy szerepelt, hogy ott lőtték ki a kedves vezető szemét, midőn megrohamozta a Gyurcsányt magát, ez viszont újra nőtt, ami ékes bizonyíték isteni mivoltára, ahogyan az is, hogy még mindig uralkodott, és nem látszott öregedni egyáltalán. Olyan volt az eltelt tenger idő ellenére, mint 2021-ben, strammerős, vizenyős szemű és a kappanhangja sem kopott meg. Sőt, a gatyáján sem volt több ránc és rogyás, mint akkoriban, uralkodásának tizenegyedik évében.

Viszont azóta eltelt négymilliárd, ami huss, úgy röpült el, mintha itt sem lett volna soha, és még mindig ugyanazzal a szeretettel kormányozta a nemzetet. Voltaképp állni látszott az idő, amit az mutatott leginkább, hogy míg a hanyatlásnak induló nyugat felfedezvén a féregjáratok titkát úgy járt-kelt a világegyetemben térben és időben, mint a kedves vezető a felcsúti stadion és a kertvégi budi közt, minálunk a MÁV a havazással és a hőséggel küzdött, Kásler pedig még mindig Mátyás csontjait szerelgette. Pedig mondták neki mindenféle asszonyságok, ha ad egy szilánkot belőle, csinálnak egy Mátyást belőle, igazit, de ezt a NER nem akarta igazán. A kedves vezető konkurenciát látott volna benne, meg mi történt volna, ha nekilátott volna igazságoskodni.

Minden úgy volt jó ahogyan, és az is látszik ebből, hiába telt el a temérdek idő, ugyanaz a gárda volt a NER élén, örökre és leválthatatlanul. Az ország átállt a krumplitermelésre, mindenhol krumpli nőtt, Rétvári pedig osztogatta. A kerítés még mindig állt, holott migráncs már egyáltalán nem is volt, áttelepültek az Androméda ködbe, egy barátságos fiatal csillag mellé, és vakargatták a hasukat, viszont még mindig riogatott velük az M1, mert az bevált. Semmi sem változott, mégis eltelt négymilliárd év, és a Nap készült a végjátékra, itt viszont erről nem akartak tudomást venni. Nekik ne mondja meg senki, hogyan éljenek, mondogatták, s míg az egész emberiség cuccolt át egy új naprendszerbe, a mimagyarok verték a mellüket, hogy na, ki a faszagyerek?
...