NÉPSZAVASzerző: HALMAI KATALIN2021.07.07.
Három nemzetközi hírű jogász átvette az Európai Bizottság szerepét és leírta, hogy a jogállamiság magyarországi leépítése miként sodorja veszélybe az EU pénzügyi érdekeit.
Nem kell várni a következmények nélküli pénzlenyúlások brüsszeli számbavételére, mivel a magyarországi jogállam működésének kirívó hiányosságai miatt máris alkalmazni lehet a brüsszeli kifizetéseket a közösségi normák tiszteletben tartásához kötő rendeletet. Az Európai Bizottságnak ezért haladéktalanul eljárást kell indítania a Fidesz-kormány ellen. Ez a fő megállapítása annak a szakvéleménynek, amelyet három nemzetközi szaktekintély: Kim Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem, Daniel R. Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem és John Morijn, a hollandiai Groningen Egyetem jogászprofesszora írt európai parlamenti képviselők felkérésére.
A három jogtudós átvette a jogszabály végrehajtását halogató Európai Bizottság munkáját, és megírta annak a hivatalos levélnek a vázlatát, amelyet a brüsszeli testületnek kéne elküldenie Budapestre a jogállamisági eljárás elindításáról.
Mivel az EU pénzügyi érdekeit a jogállamiság megsértőivel szemben védő rendelet kizárólag a 2021. január 1-je után odaítélt uniós pénzeszközökre vonatkozik, egyes megfigyelők feltételezik, hogy csak akkor alkalmazható, ha az új közösségi forrásokkal kapcsolatos konkrét csalásokat tárnak fel. Ez nyilvánvalóan téves — állítják a szakértők. A jogszabály ugyanis nem azt követeli meg az uniós végrehajtó testülettől, hogy várjon, amíg a csalás vagy visszaélés konkrét esetei dokumentálhatók, hanem azt, hogy lépjen fel akkor is, ha a jogállamisági elvek bizonyítható megszegése miatt felmerül a szabálytalanságok komoly kockázata.
Véleményük szerint van jónéhány régóta fennálló és friss jogsértés, amelyek önmagukban és együttesen is komolyan veszélyeztetik az uniós pénzek szabályszerű elköltését.
Magyarország a rendelet hatálya alá tartozó nyolc jogállami sértésből hatot “teljesít”, amelyeket a tanulmány szerzői három csoportba sorolnak:
- Az illetékes magyar hatóságok nem kezelik átláthatóan az uniós forrásokat
- Hiányzik a csalások kivizsgálására és üldözésére szolgáló hatékony ügyészség
- Hiányzik a független bíróságok garanciája az uniós jog megbízható érvényesítésének biztosítására
Az uniós pénzek kezelésével kapcsolatban a szakértők hivatkoznak az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) 2019-es jelentésére, amely szerint a tagállamok közül messze Magyarországon volt a legnagyobb a pénzügyi szabálytalanságok miatt megjelölt kifizetések aránya. (Ugyanezt állapítja meg az OLAF tavalyi beszámolója is a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozóan). Idézik az EU27-ek gazdasági minisztereiből álló EU Tanács 2019-es és 2020-as ajánlásait, amelyek rámutattak a közbeszerzések terén tapasztalható súlyos problémákra és rendszerszintű szabálytalanságokra. Felvetik, hogy az Alaptörvény 2020 decemberében elfogadott kilencedik módosítása olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek tovább nehezítik a közpénzek, köztük az uniós források nyomon követését.
A fideszes többségű Országgyűlés által elfogadott törvények, például a “közérdekű vagyonkezelő alapítványok” létrehozásáról szólók csak súlyosbítják a helyzetet...