2021. június 22., kedd

HAJLÉKTALANSZÁLLÓN ÉL TÖBBSZÁZ CÉGTULAJDONOS

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2021.06.22.


Csaknem 200 ezer vállalkozás székhelye egyezik a tulajdonosok lakcímével, s nem csak a kicsik, az egy milliárd forint feletti éves árbevételűek száma is meghaladja a hátszázat. Érdekes, de magyarázható adalék, hogy 528 hazai társas vállalkozásnak valamelyik tulajdonosa hajléktalanszállón lakik. 117 olyan székhelycím van, ahova több mint 100 társas vállalkozás van bejegyezve
.

Magyarországon a vállalkozások 37 százaléka valamelyik tulajdonos lakcímén működik, ez a gyakorlatban 194 ezer vállalkozást jelent. Ezek a legtöbb esetben kisebb vállalkozások, de összeségében 328 ezer bejelentett alkalmazottnak adnak munkát, azaz nemzetgazdasági szempontból is tényezőnek számítanak. A tulajdonos címén működő vállalkozások száma az elmúlt években még nőtt is. Területi eloszlásban Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében a legmagasabb az aránya, Budapesten a legalacsonyabb, de még itt is 28 százalék feletti.

A tulajdonos címén működő vállalkozások számának növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a hazai cégbázis tovább aprózódott volna, hiszen az arányuk még valamelyest csökkent is. Ráadásul működik az országban 700 olyan társas vállalkozás, amely valamelyik tulajdonos lakcímére van bejegyezve, és éves árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot; számuk dinamikusan nő, egy éve még kevesebb mint 600-ra rúgott csupán...

"ÉN MINDIG ERRE VÁGYTAM, HOGY RENDES SZERELMEM LEGYEN" | INTERJÚ NÁDASDY ÁDÁMMAL | PARTIZÁNPRIDE

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.06.21.



Életvidám, konzervatív melegnek tartja magát, aki nem ismeri a depressziót, és andalogni szeret kézen fogva májusi éjszakán a budai utcákon. Programjának tekinti, hogy kihúzza a „b**i” szó méregfogát, hogy azt többé ne lehessen megvetésre, megbélyegzésre használni. 

Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító az interjúban beszél (opera)rendező édesapjáról, ’68-as emlékeiről, a rendszerváltás eufóriájáról, a jobboldaltól kapott támadásokról, de azt is elárulja, mikor és hol hallotta először a „meleg” szót, és miért nem szereti az LMBT kifejezést.



HOL ÉLNÉM LE AZ ÉLETEMET?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.06.22.


A minap Steve egy posztjában feltette a kérdést: ha nem lennének előtted anyagi akadályok, hol töltenéd életed hátralévő részét? Nos, a kérdésre rengeteg reakció érkezett kommentben és a Facebookon is – és jött levélben, méghozzá Luke-tól.


„Nemrég az egyik írás felvetette itt, hogy hol élném le szívesen az életem hátralévő részét, ha nem korlátoznának az anyagiak, szóval ha ott élhetnék, ahol a legjobban szeretnék.

Ha jól emlékszem, a szerző akkor a Comói-tó melletti egyik falut írta, mint álmai helyszínét.

Elgondolkoztam egy kicsit ezen és gondoltam, röviden, de én is megírom a saját válaszom.

Kezdjük azzal, hogy az „anyagiak nem korlátoznak” kitételt én úgy értelmezem, hogy kellemes, nyugodt színvonalon, de nem luxusban élnék. Tehát nem merült fel bennem mondjuk egy penthouse Miamiban vagy egy nagy villa a Seychelle-szigeteken, mert ennek a realitása nagyjából nulla (noha optimista embernek tartom magam).

Szóval az én alapállásom az, hogy egy olyan helyet kereshetek, ahol tudok bérelni egy kényelmes lakást / házat és noha nem fogok magamnak jachtot vagy magánrepülőt venni, de nem lesznek anyagi gondjaim sem, kellemes, nyugati középosztálybeli színvonalon meg tudok élni.

Az előbb azt írtam, hogy egy olyan helyet kereshetek és már rögtön javítani is kell magam, mert nem egy helyet keresnék. Nem szeretném magam ugyanis egyetlen helyre korlátozni (persze idősen ez alighanem elkerülhetetlen), inkább szeretnék egy-vagy két bázist, ahonnan lehetne utazgatni, ha az belefér a keretbe. Legyünk optimisták és induljunk ki abból, hogy belefér...

„SOK AFGÁN KÖSZÖNHETI AZ ÉLETÉT NEKÜNK” – LIPPAI DANDÁRTÁBORNOK A 18 ÉV UTÁN VÉGET ÉRT MAGYAR MISSZIÓRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.06.22.


Csaknem két évtizedes szövetségesi szerepvállalás fejeződött be június 8-án azzal, hogy az utolsó magyar katona is hazatért Afganisztánból. Béljós hangulatú megfejtés helyett egy szemtanúhoz fordultunk. Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Kiképzési Csoportfőnökségének jelenlegi csoportfőnöke két félévet töltött Afganisztánban. Alezredesként 2007 márciusa és szeptembere között a Baglán tartománybeli Pol-e Homri központtal működő MH Tartományi Újjáépítési Csoportjának (PRT) törzsfőnöke, 2010 szeptembere és 2011 márciusa között pedig az egység parancsnoka volt. Pontosan mi volt a feladatuk? Volt-e valaha esély békét teremteni? Melyik támadások maradtak meg benne legmélyebben, és – más nemzeteket kritikáit is kiváltva – miért csak önvédelemre használhatták a fegyvereiket a magyar PRT-sok? Tanult-e valamit a Honvédség az elmúlt majd’ húsz évből, és mit érez majd, ha az történik, amit sokan jósolnak (hogy Afganisztán ismét káoszba süllyed)? Interjú...

A MAGYAR PARLAMENT NYELVE, A SZÉLSŐJOBBOLDALI KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ÉS AZ ÁTÉRTELMEZETT SZABADSÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.06.22.


Széchenyi István azt mondta, hogy nyelvében él a nemzet. Mi arra voltunk kíváncsiak, a legnagyobb magyar mondása mennyire igaz mai parlamentünkre. Kálmán László nyelvésztől kértünk útbaigazítást, akitől megtudtuk, hogy a pedofília és a másság összemosása nem nyelvi kérdés, hanem olyan tudatos kommunikációs stratégia, amit a szélsőjobboldal évtizedek óta követ a világ számos pontján. Nem olyan, mint az „újbeszél” (nem arról van szó, hogy meglevő kifejezéseket új használattal ruháznak fel), hanem olyan, mint például a goebbelsi propaganda régesrég bevált receptje. A 2010 óta uralkodó Fidesz-rezsim propagandájában azonban számos példa van az „újbeszél” jelenségére is, mint például a szabadság és a nemzeti szavunk átértelmezése. Míg a szabadság manapság a kormánynak a jogállamiságtól és a nemzetközi közösségtől, ezen belül az európai, euro-atlanti szövetségesektől való függetlenségére, a nemzeti szavunk gyakorlatilag a Fidesz-rezsim által hirdetett bezárkózás, „szuverenizmus” ideológiájára utal.


A mai magyar parlament mennyire „él a nyelvében”? Például amikor a Fidesz-KDNP – orosz mintára – összemossa a homoszexualitást és a transzneműséget a pedofil bűnelkövetőkkel. Vagy ez már a „duplagondol” és az „újbeszél” világa?

– A pedofília és a szexuális másság összemosása nem nyelvi kérdés, hanem olyan tudatos kommunikációs stratégia, amit a szélsőjobboldal legalább évtizedek óta követ a világ számos pontján. Azzal élnek vissza, hogy az egyszerűbben gondolkodó emberek (különösen azok, akik nincsenek érintve) nem szoktak belegondolni abba, hogy mekkora különbség van aközött, amikor valaki a saját szexuális identitásának megfelelően keresi a boldogságot anélkül, hogy ezt bárki mással szembeni erőszak vagy visszaélés kísérné, és aközött, amikor (sokszor akármilyen eredetű hatalmi helyzetével visszaélve) másokat szexuális célra kihasznál. Ez tehát nem olyan, mint az „újbeszél” (nem arról van szó, hogy meglevő kifejezéseket új használattal ruháznak fel), hanem olyan, mint például a goebbelsi propaganda régesrég bevált receptje. (Amit egyébként még sokkal régebbre is visszavezethetünk, akár a boszorkányüldözések koráig.) Egy valamilyen szempontból a társadalom többségétől eltérő csoportot könnyen lehet úgy „tematizálni”, hogy az eltéréseiket a naiv népesség szemében bűnös és kártékony tevékenységekhez kötik. Például a „boszorkánynak” kikiáltottak életmódját (akik valószínűleg kissé excentrikus, esetleg csak egyedülálló, családot nem alapító személyek voltak) a sátánnal való cimborálással kötik össze, vagy a náci Németországban a zsidókat, akár jómódúak, akár koldusszegények voltak, össze lehetett kapcsolni valamilyen bűnös és káros tevékenységgel. (Eszerint, ahogy a fennmaradt régi náci propagandából is kiderül, ha jómódúak voltak, akkor a szegény német népet sanyargatták, ha szegények, akkor viszont betegségeket terjesztettek és bűnös életmódot folytattak). Ugyanilyen legyártott legenda, hogy a melegek, transzneműek stb. megrontják a fiatalságot...


BOJÁR GÁBOR: NEKEM MÉSZÁROS LŐRINC NEM A VERSENYTÁRSAM, MÁS PÁLYÁN JÁTSZUNK

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2021.06.21.


Az erős vezető tűri a kritikát, sőt el is várja – mondja Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója, aki szerint hülyeség, hogy a csúcson kell abbahagyni, mert onnan már csak lefele vezet az út. Akárcsak első könyvével, a most megjelent Graphisoft 2.0-val is a feltörekvő generációt szeretné ösztönözni arra, hogy próbáljanak nem függeni az államtól, mert akkor sokkal szebb dolgokat lehet csinálni. Vajon mit érez, amikor vörös bárónak titulálják a kormányközeli lapokban? Hogy lehetne korlátozni a nagy techcégek hatalmát? Miért drukkol Európának a robbanásszerűen fejlődő Kínával szemben? És tényleg el kell-e nézni a zseniális vezetőknek a bunkóságot? Interjú...

MI A NAGYOBB BAJ: A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY VAGY AZ INFLÁCIÓ?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.06.22.


Nem először üzenget egymásnak a jegybank és a pénzügyminisztérium vezetése, ami egy jól működő demokráciában nem lenne különleges dolog, de az Orbán-kormány gyakorlatában ez több, mint homokszem a NER gépezetében. A vita most akörül forog, mi legyen a prioritás a koronavírus-járvány hatásainak kivédésében: a pénzügyminisztérium által favorizált újraindítás, amely jelentős GDP- arányos hiánnyal számol jövőre, vagy az MNB célja az infláció megfékezésére? Anélkül, hogy mélyen belemennénk e szakmai vita hátterébe, érdemes megvizsgálni, mely intézkedés erősítené jobban a kormánypárt pozícióit a 2022-es választás előtt?


Matolcsy György jegybankelnök nem finomkodott, amikor a Fidesz pártlapjában, a Magyar Nemzetben fogalmazta meg kritikáit a jövő évi költségvetés koncepciójával kapcsolatban. Szerinte ugyanis tovább fűti az inflációt a költségvetés 5,9 százalékos GDP-arányos hiányából következő többletkereslet, amely a kiugrásokat tartósan magas inflációs pályára terelheti. Szakmailag teljesen indokoltnak tűnik az MNNB első emberének aggodalma, hiszen a járvány közel másfél éve alatt az infláció több területen meglódult, és félő, hogy ez igen érzékenyen fogja érinteni a lakosságot, amely szinte teljesen elszokott már az árdrágulás ilyen drasztikus szintjétől.

A Pénzügyminisztérium azonban más logika szerint állította össze a költségvetést, ugyanis egy közel 6 százalékos GDP-arányos hiánycél nagyobb mozgásteret biztosít a kormánynak, így a választási kampányokban a Fideszre oly jellemző osztogatásnak nem szabhat határt a fiskális fegyelem. Igen ám, de az infláció felpörgése sem tesz jót a választók idegrendszerének, így hiába kap majd a kormánytól kedvezményeket a lakosság, a forint értékének csökkenése sokat rombolhat a Fidesz népszerűségén. Mivel érdemben még nem reagált Varga Mihály pénzügyminiszter Matolcsy kritikájára, nem tudjuk, hogy ő milyen érveket hoz fel a hiánycél ilyen jelentős kitolására, de gyanítható, hogy Orbán Viktor jóváhagyása (vagy utasítása) nélkül nem készült volna ilyen költségvetés...

ÚJ FÖLDESÚR KÖLTÖZHET ROGÁNNÉ FALUJÁBA – A KASTÉLY UTÁN V. KERÜLETI VÁLLALKOZÓHOZ KERÜLTEK A KÖRNYEZŐ FÖLDEK IS

MAGYAR NARANCS
Szerző: ZSIDAI PÉTER
2021.06.22.


Dédestapolcsányba a budapesti belvárosban jól menő vállalkozóknak köszönhetően tér vissza a feudalizmus. Miután a Rogán Antal belvárosi polgármesterkedése idején számos önkormányzati ingatlanhoz kedvezményes áron jutott vállalkozó megvette a kastélyt, a környező földeket egy másik belvárosi vállalkozó vásárolta fel. Céljuk a restauráció: a Serényi grófok nyári lakának felújítása és a hozzátartozó történeti birtoktest visszaállítása.

Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt az V. kerületben működő menő vállalkozók. Mint megírtuk, májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt. A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, aki félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, közölte kérdésünkre a cég ügyvezetője, ami meglepetést nem okozott, ugyanis a Dunai Fedélzet Zrt. ugyanabban a lakásba jegyezték be, mint Fintha-Nagy ingatlanos cégét, amely több belvárosi önkormányzati ingatlannal gazdagodott...


ÁRT-E A FIDESZNEK A JEGYBANK, HA MOST A KANYARBAN ELŐZÉS HELYETT A KANYARBAN FÉKEZ?

HVG
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2021.06.22.


Majdnem tíz év után, Matolcsy György vezetése alatt most először készül kamatemelésre a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntésben sokan azt látják, hogy a jegybank szembekerült az eddig hasonló módon gondolkodó kormánnyal, egy másik nézőpontból azonban épp hogy hozzájárul a maga eszközével ahhoz, hogy a Fidesz megőrizze népszerűségét a választások előtt. De mi árthat jobban a Fidesznek: a magas infláció vagy a magasabb kamatok?


Kontrollálhatatlannak tűnő infláció, jelentős forintgyengülés – még az is, aki nagyon távolról figyeli a magyar gazdaság folyamatait, szembesülhetett az elmúlt hónapok két meghatározó történésével. A pénzromlás éves szintje az elmúlt két hónapban meghaladta az 5 százalékot, amihez jócskán hozzájárult ugyan a dohánytermékek árának kötelező emelése, és az is, hogy a tavalyi lezárások idején bezuhanó üzemanyagárak egy év alatt 30 százalékot meghaladó szinten nőttek, de része volt benne az „importált inflációnak”, vagyis annak is, hogy a forint euróhoz viszonyított árfolyamának romlása miatt a külföldről behozott termékek ára megemelkedett...

EURÓPÁBAN IS ÁTVEHETI AZ URALMAT A DELTA VÍRUSVARIÁNS

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.06.22.


Mára több mint 74 országban azonosították a koronavírus B.1.617.2 vírusváltozatát, vagyis a delta, korábbi nevén indiai variánst, amelyik az Egészségügyi Világszervezet szerint rövid időn belül világszerte a domináns vírusvariánssá nőheti ki magát. Az elsőként Indiában azonosított mutáció mára Nagy-Britannián kívül dominánssá vált Portugáliában, megjelent Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Ausztriában is, és az elemzések szerint fokozatosan Európában is átveheti az eddigi variánsok helyét.

Hatására Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban elrendelt szigorú karantént. A dél-kínai Kuangcsou bizonyos körzeteiben tízezrek szorultak ismét lakásaik falai közé, miközben önvezető járművek szállítják ki hozzájuk az ételt, és 60 drón felügyeli felettük körözve, hogy senki ne hagyja el a lakását...

A MORATÓRIUM MÁR CSAK MAGYARORSZÁGON TÉMA, LEGFELJEBB RÁSZORULTSÁGI ALAPON LENNE SZABAD ADNI

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.06.22.


Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke (egyben az Erste Hungary első embere) szerint a bankoknak – a moratóriumot leszámítva – nincs oka panaszra, mert amikor élénkül a gazdaság, akkor sok a feladat: az utalás, a hitel, a befektetés. A bankvezér viszont az inflációt, már csak egykori jegybanki vezetőként is, nagyon komolyan venné.


Folyamatosan tolódik ki, hogy meddig tart a lakossági hitelmoratórium. Mit tapasztalnak, az ügyfeleket meglepi a törlesztések meghosszabbodásának mértéke vagy a nominális törlesztések megemelkedése? Mennyire tartja helyesnek a moratóriumok hazai rendszerét?

A célokban teljes egyetértés van a bankszektor és a kormány között. Akinek segítségre van szüksége, annak segítenünk kell. A bankszektor nem kedvezményt kér, hanem azt, hogy ne okozzanak neki extra veszteséget. Sem én, sem a Magyar Bankszövetség nem támogatja a moratórium általános meghosszabbítását. Sok a potyautas, pedig a jó ügyfeleknek erre nincs szükségük. A rászorulóknak pedig ez a moratórium nem jelent hosszú távon megoldást. Olykor nem is könnyű elmagyaráznunk, hogy a haladék nem azt jelenti, hogy nem kell a hiteleket visszafizetni, hanem azt, hogy nem most kell, de így hosszabb ideig tart, összesítve pedig több pénzbe kerül a törlesztés. A bankok egyetlen percig nem kérdőjelezik meg, hogy a rászorulókat támogatni kell, azt hiszem, hogy még abban sincs vita, hogy a rászorultságot miképpen bizonyíthatja az ügyfél.

Olyan országban ahol 5 százalék alatt van a munkanélküliség, de 50 százalék kér haladékot, valami tényleg megcsúszhatott. De mi segítene? Talán az, ha az alaphelyzet nem a haladék lenne, hanem a törlesztés? Vagy ön szerint mi lenne a jó állami szerep?

Az államnak megvan az az óriási előnye, hogy maga határozhatja meg, hogy mi a szerepe, ezt törvénykezésnek hívjuk. A mi eredeti tervünk egyébként az volt, hogy minden olyan ügyfélnek, akinek legalább 30 százalékkal csökkent a bevétele, a jövedelme a Covid miatt, kaphasson segítséget, ha bejelentkezik. Mi őket szeretnénk támogatni...


NÁCI-E VAGY?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.06.22.


Buzi-e vagy, szoktuk viccesnek hitt formulában feltenni egymásnak a kérdést, de persze nem komolyan. Egy váratlan politikai fordulattal most azt is ideírhatnám: tegyék fel egymásnak ezt a kérdést a fideszesek, merthogy most őket zavarja legjobban, ha valaki a saját neméhez vonzódik. Tudjuk jól: nem volt ez mindig így; pontosan tudták például Szájer Józsefről, hogy – nős ember létére is – milyen a szexuális élete, nem volt az hétpecsétes titok, még évtizedekkel ezelőtt sem, és ha rendes munkát végeztek a titkosszolgálatok, akkor Kaleta Gáborról sem Peruban derült ki az, amit– véletlen-szerűen – mi is megtudhattunk. (Nem szeretném összekeverni Szájert Kaletával: ez utóbbi, mármint a pedofília bármely változata súlyos bűncselekmény, az előbbi pedig ízlés dolga. Mármint nem a „melegség”, hanem az orgiákon való részvétel. Legfeljebb kijárási tilalom esetén nem szeretik a hatóságok.


De – mint mesélik – nem ők ketten vannak csupán a Fidesz közelségében, akik nem a kormánypárt által preferált, hagyományos szerelemben élnek, de nagyon helyesen, erről nincs nyilvántartás. Nyilvántartást, eredetileg, a Fidesz akart, mégpedig a pedofilokról, s bár irtózom mindenféle nyilvántartástól, ebben az ügyben nem szívesen foglalnék állást. Nem tudom, kell-e ilyen típusú külön törvény, magam hajlanék arra, hogy éppen elég, ha a Btk szankcionálja. De nem vagyok jogász, azt azonban meg tudom állapítani, hogy kell ahhoz némi pofátlanság, hogy egy olyan párt, amelynek szereplője bizonyítottan nemzetközi botrányhős lett, ennek ellenére, ügyét a kormány titokban kívánta rendezni, szóval, hogy egy ilyen párt egy ilyen törvénnyel álljon elő. Ez csak annak az orbáni filozófiának felel meg, amely a saját múltbeli cselekedeteit azonnal elfelejti, a politikai ellenfelekét viszont évtizedekre visszamenőleg felemlegeti. A Fidesz tehát, önmagának nem teszi fel azokat a kérdéseket, hogy liberális-e voltál ( figyelem: szándékosak a nyelvtani hibák), vagy mikor lettél hirtelen Isten-hívő, esetleg azt, hogy harcoltál-e a gyülekezési jog korlátozása ellen, tiltakoztál-e a sajtó bekebelezése ellen, kiálltál-e a sztrájk-jogokért, de nemkülönben azt, hogy mikor fordultál a melegek ellen?

Nem, az Orbán vezette Fidesz nem tesz fel semmi olyan kérdést önmagának, amely bizonyítaná a színe változásait. Amely bizonyítaná, hogy a szivárványtól hogyan jutott el az egyszínű feketéig. Most ugyanis ezt tette, állítólag azért, hogy elterelje a figyelmet, ne a Fudannal, vagy az alapítványokon keresztül kitalicskázott – ők szerették használni ezt a szót – állami vagyonról beszéljünk. Ne arról essen szó, hogy mivé tették ezt az országot a lassan tizenkét év alatt, ne arról, hogy hovatovább önkényuralom épült demokratikus díszletek között, és főként ne arról, hogy eljutottunk az újabb személyi kultusz korszakáig. Abban az országban, ahol ugyanis a jobb oldalon elvárás lett a Vezér dicsőítése, tévedhetetlenségének megéneklése, ott már nyugodtan beszélhetünk személyi kultuszról. Ez nem olyan, mint az észak-koreai, de nem is olyan, mint a Rákosi-éráé, de a Kádár-időkhöz nagyon is hasonlítható. A krumplileves legyen krumplileves, a pörköltes zakó legyen pörköltes, a jövedelmed legyen havi fizetés...

POPULISTÁK APRÓ PROBLÉMÁJA: A NÉPSZERŰTLENSÉG - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.06.22.


Kelet-Európa populista politikusairól cikkez a New York Times. A lap szerint népszerűtlenségük nem a járványra adott válaszlépésekből, hanem megosztó politikájukból adódik. Magyarországon ez oda vezetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyesült ellenzékkel áll szembe.



Apró problémába futnak bele kelet-európai populista vezetők: a népszerűtlenségbe – írja a New York Times. A ljubljanai keltezésű cikk Szlovénia, Magyarország és Lengyelország első számú emberéről megállapítja: az elitellenes harag hullámán jutottak hatalomra, most azonban ellenállásba ütköznek, részben a világjárványra adott válaszaik, részben keménykezű politikájuk következtében. A kelet-európai jobboldali populista hullám, amelyet 2016-ban Donald Trump meglepetésszerű győzelme emelt a magasba, a lap szerint nem azért tört meg, mert Trump tavaly novemberben választási vereséget szenvedett, hanem mert ezek a vezetők nem túlzottan népszerűek. A koronavírus miatti lezárások és az egészségügyi válsághelyzetre adott botladozó válaszlépések politikai színezetre tekintet nélkül más vezetők népszerűségét is rontják, ám ebben az esetben az is szerepet játszik, hogy a társadalomnak egyre inkább elege van a populista vezetők megosztó taktikájából.

Magyarországon ez oda vezetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök olyan egyesült ellenzékkel találja magát szemben, amelynek a New York Times szerint nem is lehet megállapítani a jellegét. Lengyelországban a mélységesen konzervatív kormány meglepő váltással baloldali gazdaságpolitikát kezdett megvalósítani, hogy visszanyerje támogatottságát. Szlovéniában pedig a keményen jobbos kormánypárt és annak Trumpért rajongó miniszterelnöke katasztrofális módon vergődik a közvélemény-kutatásokon.

A térség „nem populáris populistái’ közül talán a legveszélyeztetettebb helyzetben Janez Janša szlovén kormányfő lehet a New York Times szerint. A pártja által vezetett koalíciós kormánynak tavaly még 65 százalékos volt az elfgadottsági mutatója, ami azóta 26 százalékra olvadt. Szövetségesei menekülnek, és a miniszterelnök nemrég alig élte túl az ellene irányuló bizalmatlansági és vádemelési eljárást. Orbán csodálójaként megpróbálta térdre kényszeríteni a hírmédiát, de az egyetlen olyan tévéállomás, amely következetesen támogatja őt, a részben magyar alapítású Nova24TV, többnyire egy százalékos nézettséget sem ér el.

A New York-i lap megszólaltatja Slavoj Žižek ünnepelt filozófust, aki „mérsékelten konzervatív marxistaként” határozza meg önmagát, és aki Melania Trump mellett egyike a kevés számú külföldön is ismert szlovéneknek. Szerinte korai lenne leírni Janšát, Orbánt vagy a lengyel Jarosław Kaczyńskit – miközben hármójukat „a gonosz új tengelyének” tekinti. Žižek szerint a nacionalista populisták legfőbb ereje ellenfeleik szétszórtságában rejlik. Ezen ellenfelek legtöbbjét „túlzott mértékű moralizmus” hatja át, és olyan ügyekre összpontosít, amelyek nem érdeklik a választókat - ahelyett, hogy a gazdasági aggályokat fogalmaznák meg. „Rémisztő a baloldal impotenciája” – fogalmaz.

Magyarországgal kapcsolatban a cikk kitér arra, hogy lakosságarányosan az országban volt Peru után a második legtöbb COVID-haláleset. Ezután megállapítja: az olyan vezetőek számára, mint Janša vagy Orbán, a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha az egymással veszekedő ellenfelek végre egységesen lépnek fel.

Trump veresége rosszkedvet okozott a populista vezetők körében – írja a New York Times. Idézi ugyanakkor Ivan Krasztevet, egy bécsi intézet szakértőjét is, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai politika fordulatai kevésbé relevánsak Kelet-Európában, mint Benjamin Netanjahu bukása. Izrael ugyanis Krasztev szerint „az európai nacionalisták álma” – abban az értelemben, hogy „etnikai demokrácia”, erős gazdasággal, ütőképes hadsereggel, annak a képességnek a birtokában, hogy ellenálljon külső nyomásnak. A Netanjahu ellen összeállt „negatív koalíció” mélyen megrázta Európa jobboldali populista vezetőit, mert számukra Izrael volt a minta – állítja Ivan Krasztev.

A New York Times cikke arról is megemlékezik, hogy Orbán áprilisban hasonlóan gondolkodó politikusokat látott vendégül Budapesten, azzal a céllal, hogy elősegítsék a keresztény értékekre alapozott újjászületést, de csak ketten jelentek meg: Matteo Salvini, Olaszország halványuló fényű szélsőjobboldali csillaga, valamint Mateusz Morawiecki, Lengyelország állandő nehézségekkel küzdő miniszterelnöke. A budapesti találkozó az európai jobboldali populizmus erejét lett volna hivatott jelezni, de inkább kétségbeesett kísérlet volt annak leplezésére, hogy hanyatlóban vannak – vélekedett az amerikai lapnak adott értékelésében Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.

A New York Times szerint Orbán, szembesülve annak az eshetőségével, hogy elveszti a jövő évi választást, olyan témák előhozásával igyekszik felpörgetni a bázisát, mint az LMBTQ-jogok, illetve a migráció.

A 80 százalékos átoltottság a minimum

Nagyon kevés időm maradt, de a koronavírus-témakörben legalább jelzésszerűen felhívom a figyelmet arra, hogy a bécsi Kurier a minap interjút közölt Peter Hackerrel, az osztrák főváros egészségügyi tanácsosával, aki határozottan azt az álláspontot képviseli – a tudomány megállapításaira hivatkozva – hogy a nyájimmunitáshoz a lakosság legalább 80 százalékának az átoltottságára van szükség, és szerinte ez a cél reálisan el is érhető. Hacker szerint amíg ez nem valósul meg, addig túlságosan merész lépés az éjszakai vendéglátóhelyek megnyitása. Az egészségügyi tanácsos az interjúban hangsúlyozta a PCR-tesztek tömeges alkalmazásának a fontosságát, és hibának tartotta, hogy a kormányzat engedélyezte minőségi tanúsítványok nélküli gyorstesztek piacra kerülését.

FAKE NEWS ORBÁN VIKTORTÓL: NEM IGAZ, HOGY A CSÚCSGAZDAGOK 80 SZÁZALÉKA BALOLDALI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.06.21.


A 100 leggazdagabb magyar idei kiadványát Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a szereplők 80 százaléka még mindig baloldali. Ezzel szemben a valóság az, hogy a százas lajstromból legfeljebb 14 főnek van szoclib múltja vagy ellenzéki jelene – de az ő többségük is betagozódott már a NER-be. Átvilágításunkból kiderül továbbá, hogy a lista bő fele Fidesz-kompatibilis figurákból áll, s közülük húszan a rendszer egyértelmű tartóoszlopai. Lehet, hogy a kormányfő csak utóbbiakat tartja igaz jobboldalinak, mindenki más balos „elhajlónak” számít? Nézzük akkor, kikről is van szó!


A miniszterelnök nemrég tiszteletét tette a kormányszóvivői tájékoztatón, és A 100 leggazdagabb idei kiadványát is kommentálta. Mint mondta, az ilyen összeállításokról csak annyit tud megállapítani, hogy a résztvevők 80 százaléka még mindig baloldali, a cél sokkal inkább az egyensúly lenne, vagyis több jobboldali kellene a gazdaglistákra. „Messze vagyunk még a kívánatos egyensúlytól” – így Orbán Viktor.

A Válasz Online kíváncsi volt, a kormányfő vajon milyen logika mentén juthatott el a 20–80-as arányhoz. Hat kategóriába soroltuk hát a százas lajstrom szereplőit. Az elsőbe kerültek a Nemzeti Együttműködés Rendszerének feltétlen hívei és haszonhúzói. A másodikba a jobbos hatalom ama csúcsragadozói, akik valamiért kipottyantak a bizalmi körből. A harmadikba részben azok az üzletemberek, akik már akkor konzervatívok voltak, amikor a Fidesz még nem, továbbá, akik – a NER másodvonalaként – egyértelműen kötődnek a hatalmi struktúra felsőbb szintjeihez. A negyedik pontban „gyülekeznek” a klasszikus kétkulacsos játékosok, az ötödikben a politikai oldalak mentén beazonosíthatatlan nagyvállalkozók, a hatodikban pedig a baloldaliként elkönyvelhető aktorok.

A részletes eredmény alább böngészhető, elöljáróban csak annyit: szoclib múltúnak vagy ellenzékinek bélyegezhető alakból – bár megfeszültünk – mindössze 14-et találtunk, s közülük többen olyanok, akik már alkut kötöttek a mai rendszerrel. A semlegesek, besorolhatatlanok csoportja 31 főből áll, a kétkulacsosok hárman vannak, a hatalmi központtól némi távolságban lévő jobbosok köre 29 tagot számlál, pikszisből kiesett főbizalmiakból szintén hármat találtunk. És húszan vannak, akik a Fidesz-hatalom legközvetlenebb tartóoszlopaiként, az állami javak becsatornázóiként, Mészáros Lőrinc-, Tiborcz István- és Orbán Ráhel-kaliberű közreműködőkként írhatók le. (A kormányfő lányát csak azért kevertük ide, mert néhány napja ő is hivatalos üzletasszony: bejegyzett tisztviselő lett a papíron a férje tulajdonában lévő ingatlanos cégcsoport BDPST Koncept Kft. nevű leányvállalatában.)

Amennyiben tehát nem blöffnek gondoljuk, hanem komoly, megfontolt, tényeken alapuló közlésként tekintünk Orbán Viktor gazdaglistás kiszólására, csak arra juthatunk, hogy a kormányfő kizárólag az első kategória tagjait tekinti jobboldalinak. Mindenki mást – köztük Béres Józsefet, Lantos Csabát, Váradi Józsefet – balosként könyvel el a fejében. Ez persze teljes nonszensz, ám jól jelzi: itt csak az lehet igaz jobboldali, aki az ő hatalmi céljaihoz a lehető legközvetlenebbül hajlandó asszisztálni. Ennek fényében már az is érthető, miért állítja rendre a miniszterelnök, hogy a média fele a baloldal kezében van. Miközben a valóság úgy fest, hogy a sajtópiac 50 százaléka teljes kormánypárti kontroll alatt áll, a többi szereplő között pedig vannak baloldaliak és pártfüggetlen konzervatívok is...

AZ ÚTHÁLÓZAT LEGJOBB RÉSZÉT PASSZOLJA LE A KORMÁNY 35 ÉVRE, A TÖNKREMENT UTAK MARADNAK AZ ÁLLAM NYAKÁN

G7.HU
Szerzők: BUCSKY PÉTER, VÁCZI ISTVÁN
2021.06.22.


Ahhoz képest, hogy a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb értékű közbeszerzése lehet a gyorsforgalmi utak koncesszióba adása, az ajánlattételi határidőt igen szűkre szabták: július 5-ig még egy hónap sem áll rendelkezésre a megjelenéstől számítva. Elképzelhető ezért, hogy ez a kiírás érvénytelen lesz, azonban lehetőséget ad a kormány számára a reakciók megszondázására, és ha nem lenne túl nagy ellenállás, jó eséllyel meg is valósíthatják. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal – ő alá tartozik a koncessziós folyamat – egy pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: a kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, és a szerződést is megkötik.

A szinte a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot 35 évre (várhatóan tehát 2057-ig) koncesszióba adó felhívás június 14-én jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. Ez arról szól, hogy 1662 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetését és a jövőben tervezett utak építését egy vállalatra bíznák, amely ezért évente rendelkezésre állási díjat kapna, és ebből kellene kigazdálkodnia a fenntartás mellett az új utak építését is. Tehát a már most is hasonló rendszerben működtetett M5 és M6 autópályákon kívül minden más autópálya és autóút a csomagba kerülnie. (Az M5-ösön a jelenlegi koncessziós időszak 2029-ig tart, az M6-oson Érdtől Dunaújvárosig 2026-ig, azon túl 2038-ig. Rogán szavai szerint ezeket a dátumokat követően a mostani eljárás győztesének opciója lesz ezek bevonására a szerződésébe. Valószínűleg erre vonatkozik a kiírás 381 kilométeres opciós tétele.)

A szerződéses időszakban a nyertesnek 538 kilométeren fel kell újítania gyorsforgalmi utakat, bővítenie 273 kilométert kell, új útból pedig 272 kilométert kell építenie. Az utóbbi két kategóriába eső utak közül Rogán Antal többet is megnevezett, ezeket a csillagra kattintva lehet megnézni.*

A mai jellemző árakkal* több mint 2000 milliárd forint építési megbízásról lehet szó. A konstrukció hatására a nyertes akár saját magának, akár alvállalkozóknak közbeszerzés nélkül és a nyilvánosság kizárása mellett tud ezermilliárdos nagyságrendű építőipari munkákat elosztani. Ezen felül az üzemeltetés értéke évente 20-30 milliárd forintot tehet ki, ennek középértékével számolva az jön ki, hogy

mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot közelítheti...

"GORBACSOV RÉSZÉRŐL NAGY VOLT A NYOMÁS" - MEGSZÓLAL A MAGYARORSZÁGOT UTOLSÓNAK ELHAGYÓ SZOVJET KATONA

SZABAD EURÓPA RÁDIÓ
Szerző: BARNA-LOPKOVSKI MIKLÓS
2021.06.18.


A Szabad Európa megkereste Viktor Silovot, a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg parancsnokát, aki egyben utolsóként távozott az országból 30 éve egy fekete Volgában. Az interjúban visszaemlékezett a kivonulás napjára is. Egy történészt is megkérdeztünk a szovjet megszállás valódi okairól.

A POLGÁRI ENGEDETLENSÉG AZ EGYETLEN ÉRTELMES VÁLASZ A FIDESZ ABERRÁLT TÖRVÉNYÉRE

MÉRCE
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2021.06.22.


Hogyan lesz most másképp?


Az elmúlt napok politikai eseményeiben nem volt semmi kiszámíthatatlan. Miután a Fidesz felborította az első dominót, minden a szokásos forgatókönyv szerint zajlott, mintha csak egy jól olajozott gépezet bejáratott fogaskerekei kapaszkodtak volna sokadszorra egymásba. A magyar törvényhozás ismét rátámadt egy kiszolgáltatott közösségre, ismét bizonyítva, hogy messze van még a feneke annak az erkölcsi pöcegödörnek, amiben áldott hazánk egy jó ideje pancsikol.

Pest és Buda haladó szellemű népe ismét félrenyelte a reggeli cappuccinóját, és sokadszorra csodálkozott rá némi öngyarmatosító sovinizmussal arra, hogy Euhópában (sic) bizony ilyet is lehet csinálni. A civilek ismét tiltakoztak, ismét skandáltuk a Kossuth téren, hogy „nem hagyjuk”, mint tettük annyiszor az elmúlt tíz évben. Persze aztán valahogy mindig úgy alakult, hogy mégis hagytuk, és ezt lelkiismeretünkön és TGM jeremiádjain kívül senki nem vetette a szemünkre.

Előreláthatólag most ez csak annyiban lesz másképp, hogy TGM jelenleg sajnos szünetelteti a hétköznapi politikai események kommentálását.

Ismét megváltoztattuk profilképeink kereteit, most épp szivárványosra, és rengeteg lájkot osztottunk szét digitális véleménybuborékunk tagjai között, akik egytől egyig szintén így tettek. A magyar LMBT közösség helyzete vélhetően téma lesz Brüsszelben. Guy Verhofstadt talán ismét szenvedélyes beszédben fog síkra szállni az „európai értékek” védelmében, és egy zöld párti EP-képviselő talán egy szivárványszínű zászlóval a kezében fog sajt
ótájékoztatót tartani a brüsszeli magyar nagykövetség előtt.

Az EU vezetői és nagyobb tagállamai részéről bizonyára lesz egy-két hivatalos ejnye-bejnye, de semmi olyan nem várható, ami megakasztaná a „pénz be, Audi ki” körforgás olajozott működését.

Talán még arra is futja , hogy egy-két nagyobb nemzetközi celebritás szolidaritást vállal a magyarországi LMBT fiatalokkal, mint anno Gandalf az SZFE-vel. A tiltakozási hullám lecsengése után persze beáll a kiindulópontnál represszívebb új status quo, amikor is valaki az úgynevezett „rendszerkritikus baloldalon” megírja majd, hogy az a baj az ellenzékkel, hogy a középoszálynak kedves kulturális gumicsontokra harap, miközben a melósok le vannak tojva. Talán igaza is lesz. Még az is lehet, hogy én fogom ezt leírni két hét múlva.

Ha nagy szerencsénk van, az Európai Bíróság pár év múlva elkaszálja a törvényt, ami viszont nem fogja tudni helyre hozni a magyar társadalomnak okozott maradandó károkat. Egy öntudatos polgár nyilván cinikus eszmefuttatásom ellenvetéseként felvethetné, hogy akkor szerintem mit kellett volna csinálni, valamint hogy mennyiben lenne más a helyzet, ha az LMBT közösséget dehumanizáló, törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján a „szeretet és az elfogadás” melletti békés és felemelő kiállás helyett az LMBT közösséggel szolidáris pesti nép égő barikádokat emelt volna? És valóban.

Ha az LMBT közösséget dehumanizáló törvénynek álcázott aberráció megszavazásának napján égett volna a város, akkor annyi lenne más csupán, hogy égett volna a város. Akkor hogy lesz ez most másképp?

SIMONKA GYÖRGY: KÉTKEDVE FOGADOM, HOGY A MINISZTERELNÖK KEVESEBBET TUD AZ ÜGYEMRŐL, MINT ÉN

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2021.06.22.


- Interjút adott a 24.hu-nak a többi között korrupciós bűncselekmények elkövetésével megvádolt Simonka György, akivel szemben nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség.


- Az ügyészek szerinte törvénytelenségeket követtek el, és úgy véli, a kormányváltásra készülve vadásztak rá. Nem fél attól, hogy rács mögé kerül.

- A fideszes országgyűlési képviselő elképzelhetőnek tartja, hogy pártja nem őt indítja a jövő évi országgyűlési választáson Dél-Békésben, de erről még nem született döntés. Ez esetben megfontolná, hogy függetlenként induljon-e.

- Lázár János korábban azt mondta, Simonka a bíróságon fejezi be a pályafutását, erre ő most úgy válaszolt: regényt tudna írni a volt miniszterről, aki jobban tenné, ha csöndben maradna, mert amíg ő szegényebb lett országgyűlési képviselőként, addig Lázár jóval gazdagabb.

- Saját vagyoni helyzetéről egyébként így beszél: „a végrehajtás miatt 100-200 ezer forint marad havonta a fizetésemből, ami a feleségem számlájára megy, nekem még bankkártyám sincs. Nálunk az asszony a gazda.”

- Kiderült az is, hogy Kövér László házelnök írt levelet a bíróságnak, hogy kikérje Simonkát a parlamenti szavazásokra múlt kedden, amikor elfogadták például a melegellenessé alakított pedofiltörvényt.

- Az ügyvédje, Erdei Zoltán jelenlétében nyilatkozó kormánypárti politikus egy szokatlan lépéséről is beszélt: az Európai Unióhoz fordult mentelmi jogának újbóli felfüggesztése miatt.

Nem fél?

Mitől?

Az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta ön ellen a többi között korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőperben. A legtöbbeknek ilyen helyzetben azért megremegne a keze.

Bizonyos mértékben nekem is, nehéz elviselni, hogy három év vegzálás után olyan eljárás alá vontak bennünket, mint a legkomolyabb gyilkosokat...

A TÖRVÉNY ELLEN LÁZADÓ TANÁROK - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.06.22.


4 legfontosabb cikkünk most


- „Hát jöjjenek rám a rendőrök, ha én beszélgetek a tanítványaimmal arról, hogy szabad egymást szeretni” magyar pedagógusok ellenállása


Hiába van vakcinájuk, rárobbant a járvány Oroszországra, válaszul elkezdték kötelezővé tenni az oltást

- A válogatott jól szerepelt, erre a fideszes influenszerek azonnal nekiestek az ellenzéknek

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik
.

A FOCI NEMES KÜZDELEM, DE ÉLETVESZÉLYES, HA POLITIKAI GICCSRE HASZNÁLJÁK

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.06.22.


Valaha Góliátok voltak a magyar fociban, mára a Dávidokat ünnepeltetik, ha kihoznak döntetlenre egy mérkőzést. Tudatos tendenciának tűnik, hogy kormánypolitikusok kisajátítják, s akár a legszélsőségesebb párhuzamokig képesek deformálni az egyre inkább kampányeszközzé váló labdarúgó Európa Bajnokságot.


Mostanában kétszer is meg kell gondolni, hogy megengedhető-e Dávid Ibolya klasszikus szlogenje, miszerint „nem értek a focihoz” sőt, szabad-e nem szeretni a labdarúgást. Túl két teltházas Puskás Aréna-beli mérkőzésen, úgy tűnik, jobb meggondolni a véleménynyilvánítás szabadságát – legalábbis ebben a témában. Egyértelmű, hogy a brutális túlárazásból felépült stadion e két mérkőzéssel legitim lett, boldogan lelkes szelfiket kénytelenek küldeni a helyszínről az ellenzéki politikusok is, tetszik-nem tetszik, Orbán 2-0-ra vezet.

Nem csak a politikai szcéna, de a kampány része lett a budapesti EB, főként, hogy a világsajtót a zsúfolásig telt vadonatúj stadion helyett inkább a belvároson végigvonuló fekete pólós radikálisok monolit tömege töltötte be. Szinte még el sem kezdődött a bajnokság, de azonnal a politika porondjára került. Már a nyitómérkőzést megelőző magyar-ír meccs kapcsán a rasszizmus ellen tiltakozó, nemzetközileg elfogadott térdelő gesztus ellen kikelt magából Hoppál Péter fideszes parlamenti képviselő és kijelentette: „a magyar focisták a náciknak sem voltak hajlandók karlendíteni. Most pedig nem hajlandók a liberálfasisztáknak térdelni. Ennyi". Hogy pontosan mindezen mit értett és miért érzi párhuzamosnak a rasszizmus elleni térdeplést a náci karlendítéssel, azt azóta sem tudtuk meg, de a gondolathoz később egyetértőleg csatlakozott Deutsch Tamás is. A közismerten focirajongó Kukorelly Endre író ezzel szemben, minapi rádiónyilatkozatában politikamentes személyes véleményeként fogalmazta meg, hogy ő speciel giccses gesztusnak tartja a letérdelést...

SZABAD SZEMMEL: AZ UEFA TESZI A SZÉPET ORBÁNNAK, AKI IGYEKSZIK VISSZASZEREZNI HELYÉT EURÓPÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.06.22.


A szövetség vizsgálta, hogy Neuer, a németek kapitánya nem provokálni akart-e, amikor két meccsen is szivárványszínű karszalaggal lépett pályára, ám a szervezet becsukja a szemét, amikor a magyar szurkolók majomhuhogást hallattak és náci módra lendítették karjukat.


Frankfurter Rundschau

A kommentár az „Értékek iránytűje” címmel rámutat, hogy a szivárványszín állásfoglalás a korszerű és emberi értékek mellett, és bizonyosan nem sértés. A sport célja, hogy összehozza az embereket, ne pedig elválassza őket egymástól. Hanyagolnia kell a politikát, nem szabad megengednie, hogy az bekebelezze és a visszaéljen vele a maga céljaira. Az UEFA mindig ezt hangoztatja, amikor valamilyen kényes helyzet áll elő, mint most a magyar-német találkozó előtt.

Csak éppen a sport nem lehet politikamentes, hiszen a szövetségek már rég feladták a semlegesség elvét. Kezdve azzal, hogy a rendezési jogot olyanok is megkaphatják, akik despotaként az esemény fényében sütkéreznek, miközben saját ügyüket forszírozzák általa. Az UEFA vizsgálta, hogy Neuer, a németek kapitánya nem provokálni akart-e, amikor két meccsen is szivárványszínű karszalaggal lépett pályára, ám a szervezet becsukja a szemét, amikor a magyar szurkolók majomhuhogást hallattak és náci módra lendítették karjukat.

Merthogy a szövetség teszi a szépet Orbánnak, aki sportrendezvények házigazdájaként igyekszik visszaszerezni helyét Európában, miután társadalmilag lejáratta magát. Ugyanakkor a német szövetség kapcsán az a megfigyelő érzése, hogy nemigen szeretne tengelyt akasztani a sportág európai vezetőivel, és Magyarországgal. De miért is nem?

Die Zeit

Az UEFA hírek szerint arra hivatkozva nem akar hozzájárulni a müncheni Allianz Aréna szivárványszínű megvilágításához, mert saját szabályzata alapján ilyen célokra csak a szövetség, illetve a két részvevő nemzeti színeit lehet kivetíteni. Erről a Bild Zeitung értesülése alapján számol be az újság. Hivatalos megerősítés még nincs, de a német szövetség szóvivője azt mondta, hogy az európai szervezet előírja a pontos designt, és ahhoz igazodni kell. De azt esetleg meg lehet csinálni, hogy az ominózus világítást más napon kapcsolják be.

Úgy tudni, hogy ez a dátum a jövő hétfőn lenne, mert akkor van a melegek európai napja. Történetesen aznap nem rendeznek mérkőzést a bajor fővárosban.

Süddeutsche Zeitung

A német kormány egyetért azzal, hogy Münchenben holnap este az Allianz Aréna megvilágításával tiltakozzanak a nemi kisebbségek hátrányos megkülönböztetése ellen. Berlinben a Merkel-kabinet szóvivője kijelentette, hogy a döntés joga ugyan az európai szövetségé, de a szivárványszínű zászló azt jelzi, hogy az egymás iránti tisztelet politikáját támogatjuk, és abban nincs helye a melegekkel és a többi LMBT-csoporttal szembeni diszkriminációnak, aminek azok hosszú időn át ki voltak téve. Seibert hozzátette: ezzel a véleménnyel alighanem egyetért a nagy többség.

A német nemzeti 11 nevében Goretzka úgy nyilatkozott, hogy a világ most pontosan láthatja, a labdarúgók sokszínűséggel kívánnak megálljt parancsolni a rasszizmusnak és a homofóbiának. A Bayern játékosa emlékeztetett arra, hogy már egy új nemzedék van a pályán, olyan, amely politikai meggyőződéstől függetlenül foglalkozik társadalmi témákkal és ily módon hitelesebb, mint sok szövetség, a maga erőltetettnek tűnő kampányával.

Ugyanakkor kívánatosnak nevezte, hogy az európai és a német szövetség jelölje ki a kereteket, mert nem volna jó, ha a politika eszköznek tekintené a sportot. Ám a középpályás szerint teljesen képtelenség volna, ha neki és társainak bocsánatot kellene kérniük azért, amit képviselnek. Épp ezért folytatják, amit elkezdtek.

Die Welt

A szélsőjobbos német AfD elnökhelyettese felháborodottan fogadta, hogy a tolerancia és a nemi, illetve társadalmi sokszínűség jelképeként szerda este különleges megvilágítást kapna a Bayern Aréna. Storch szerint a célpont a szabad és demokratikus módon megválasztott magyar kormány, egyébiránt pedig Németországban rossz hagyománynak számít, hogy a sportot politikai propagandára használják – tette hozzá. Majd úgy folytatta, hogy az elképzelés nem csupán az UEFA szabályozásába ütközik, hanem igencsak demokrácia-ellenes.

Die Zeit

Voltaképpen az UEFÁ-nak végtelenül hálásnak kellene lennie, amiért a nyár a fertőzések számának csökkenését hozta és így nem bizonyosodott be, amit a virológusok állítottak, hogy ti. az egész Eb megtartása őrült ötlet. Ám mivel a britek az egyre terjedő delta-variáns miatt nem akarják engedélyezni a korifeusok, szponzorok beutazását a döntőre, most alternatív helyszínként felvetődött a magyar főváros. Budapesten nem veszik olyan komolyan a biztonsági előírásokat, egyes képek alapján úgy látszik, mintha ott már véget ért volna a járvány.

Orbán jó és megbízható barát a földrész futballszervezete számára. Migránsokat ugyan nem szívesen enged be, de ez nem vonatkozik a labdarúgás menekültjeire. Már a Bajnokok Ligájában is beugrott helyszínként, pedig az országot igencsak letarolta a járvány. A szövetséget a jelek szerint az sem zavarja, hogy Orbán szembemegy az UEFA kampányával, mert éppen nem a toleranciát és a sokszínűséget hirdeti. De az sem gond, hogy előtérben vannak az ultrák, jóllehet a Carpathian Brigade nyilvánvalóan félkatonai neonáci csoport.

Orbán provokációról beszélt, amikor az előkészületi mérkőzésen az írek letérdeltek a rasszizmus elleni küzdelem jeleként. Amúgy az európai szövetség büszke arra, hogy az EB torna „mindenki számára”.

Spiegel

Ez az Európa Bajnokság lerántja az álarcot az UEFÁ-ról, hiszen az a homofób Orbán-rezsimmel ölelkezik, vizsgálatot indít Neuer ellen, mert az szivárványszínű karszalagot viselt, ugyanakkor nyomást gyakorol Londonra. Azaz látszik, mennyire képmutató a szövetség. A főtitkár, Ceferin már hónapokkal ezelőtt feltette a hüvelykszorítót, amikor több rendező várost is rá akart venni, hogy ne legyen létszámkorlátozás a mérkőzések során. Aki ellenállt, az röpült a rendezők sorából, mint Dublin és Bilbao.

Most a britek vannak soron, mert delta-változat ide vagy oda, ha nem léphetnek be az országba minden akadály nélkül a sportfunkcionáriusok, a támogatók, a VIP-figurák, akkor szó sem lehet az elődöntő és a döntő megrendezéséről. Felkészül: Budapest. A járvány szempontjából a múlt héten veszélyes volt a budapesti közeg, nem beszélve a sok militáns és szélsőjobbos szurkolóról. De már az ijesztő volt, ahogy 25 ezer ember a stadionhoz vonult. Ám a müncheni aréna aligha borul szivárványszínbe, úgy hírlik, az UEFA nem szeretné megsérteni Orbánt. De hát a szervezet mostanában csak még közelebb került a tekintélyelvű magyar, orosz és azeri rendszerhez.

Der Standard

Magyarország esetében az UEFA nem azzal bújt ágyba, aki megérdemelné – mutat rá az elemzés, hozzátéve, hogy a szövetség pedig most megtehetné, hogy közeli barátjának az orrára koppint a szivárványszínű világítás engedélyezésével. Hiszen lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy küzdeni kell a homofóbia és a rasszizmus ellen. Már ha úgy diktálja az érdeke. Még az alapszabályzatot is módosították ennek érdekében.

Más körülmények között nem volna gond az sem, hogy szivárványszínű legyen a müncheni stadion borítása. De hát Magyarországról van szó és annak vezetése pont nem kedveli ezt a színösszeállítást. Az LMBT-közösség az orbáni ellenségkép-politika egyik fő áldozata, a kisebbségek féléves ritmusban vesztik el jogaikat.

Orbán évek óta azzal nyeri a választásokat, hogy két részre szakítja a társadalmat, amit alátámaszt a sok összeesküvés-hazugság, valamint a járszalagra vett sajtó. A müncheni gesztus jelzés volna a támadás alatt álló magyar kisebbségeknek. Viszont ha Budapestre viszik a döntőt, az igencsak erős kézizálogul szolgálhat a kormányfő számára. Az UEFA most választás előtt áll: vagy helyre teszi szövetségesét, vagy térdre borul a reakciós politika előtt. Hogy ilyen helyzetbe kényszerül, az azt bizonyítja, hogy túl sokáig hamis nagyságokkal virgonckodott az ágyban.

NZZ

Hogy a német kapitány szivárványszínű karszalaggal játszott két mérkőzésen is, abban nem nehéz felfedezni a szolidaritás kinyilvánítását a magyar melegek iránt. De hogy lépése ekkora gondokat vet fel, abban fölöttébb ludasak a futballszövetségek, mert évek óta nem mondják meg, mi a teendő, amikor politikai üzenetekről van szó a stadionokban.

Neuert az UEFA most azzal mentette fel, hogy jó ügyet szolgált, de ezek szerint nem a tény, hanem a szándék a fontos, így a normák helyére az értelmezés lép. Arról nem beszélve, hogy erősen megítélés dolga, mi számít jó szándékúnak. A kontinentális szervezet persze imamalom-szerűen ismételgeti, hogy a tisztelet mindennél fontosabb, meg hogy nem lehet elfogadni a rasszizmust. Csak éppen teljesen üres üzenetként hat.

A szövetségek ily módon nagy dilemmában vannak, mert saját maguk játszottak közre abban,, hogy erkölcsileg átsavasodjon a sport. Hogy ez azután hová vezet, azt nem tudni. Mindazonáltal sokba nem kerülne megbírálni a magyar vezetés homofóbiáját. És könnyen megfelelő színbe lehet borítani egy stadiont is. Ám minden ilyen alkalomkor politikai értelmezés színtere lesz adott aréna, és ennek véget kellene vetni.

FAZ

Orbánt mindenki bírálhatja, csak meg kell választani a módját, viszont ha a politikát hivatalosan beviszik a sportba, akkor az elvesztené a népeket összekapcsoló funkcióját. Hogy a müncheni városi tanács jót akar, az nem kétséges, mert tiltakozni kell a magyar miniszterelnök irányvonala ellen. Hiszen az uralma autoriter vonásokat ölt, az igazságszolgáltatással, a médiával, a tudománnyal és a kisebbségekkel szemben.

Márpedig ez ellen fel kell emelni a hangot, ami magában foglalja az EU hivatalos eljárását. Aki ugyanis nem tartja be az alapvető normákat, annak számolnia kell az unió reakciójával. Csakhogy nem mindegy a forma, főleg a sportban nem. Hiszen Magyarország kivívta az Eb-szereplés jogát, így a többiekkel azonos jogok illetik meg.

Mindenki kifejezheti véleményét Orbánnal szemben a játék során, de hogy a müncheni stadiont miként világítsák meg kívülről, az több mint ízlés dolga, mivel egyértelműen a magyar politika, és ily módon az egész ország ellen irányul. Azaz átpolitizálja a kérdést. Egyébiránt lehetne kifogást támasztani Lengyelországgal, Németországgal és Angliával szemben is. Az EB azonban nem nevelő intézet.

Die Welt

Nem ért egyet a müncheni városvezetés tervezett kiállásával az LMBT-ellenes magyar politikával szemben a Tetthely c. német bűnügyi tévésorozat rendezője. Tom Bohn szerint a gesztus hazug, mert a német labdarúgásnak előbb a saját háza táján kellene rendet tennie. Ugyanis a játékosok közül még most sem meri senki sem bevallani, hogy meleg, mert fél a megbélyegzéstől. Úgy hogy itt most egy hangadó kisebbség előtt esik térdre mindenki.

Azon kívül azt is problémásnak tartja, hogy pont a magyar csapatot pécézik ki, amely minden esélytelensége ellenére sokakat megnyert magának bátor harcmodorával. De ez nem számít, mert az országot úgy tartják számon, hogy ott egy gonosz király van hatalmon. A legrosszabb azonban az benne, hogy pontosan olyan homofóbnak látszik, mint azok a német focirajongók, akiknek az intoleranciájától rettegnek a hazai homoszexuális labdarúgók.

Ily módon mindig kell egy célpont, amibe bele lehet törölni a cipőt, hogy a világ jó képet kapjon a németekről. De hogy ez mennyire sportszerű a magyar válogatottal szemben, azt nehezen lehet nyomon követni. Ám ez a pedellusi hozzáállás nem jobb világot eredményez, hanem csak megkeményíti a szembenálló frontokat. Vagyis hazug a szivárvány.

New York Times

Bajban vannak Közép-Európában a populista vezetők, mert Orbán, Kaczynski és Jansa hiába evezett be a hatalomba az elitellenes hullámon, immár az ő népszerűségük is erősen hanyatlik. Az emberek ugyanis kezdenek torkig lenne azzal, hogy a kormány elfuserálta a járvány kezelését, elegük van a megszorításokból. Ugyanakkor nem kérnek a társadalom állandó megosztásából, a keménykezű politikából.

Magyarországon megtörtént az, ami elképzelhetetlennek tűnt: összefogott az ellenzék. A lengyel kormány hirtelen balos gazdaságpolitikára váltott, mert szeretné visszaszerezni híveit. A szlovák miniszterelnök pártját jelenleg 26 százalék támogatja, egy éve ez az érték még 65 százalék volt. Jansa a sajtó megzabolásával próbálkozik, követve a magyar és a lengyel példát, de csak a Nova24 televíziót tudta megszerezni – részben magyar anyagi segítséggel -, ám annak olyan elenyésző a nézettsége, hogy statisztikailag kimutathatatlan.

Zizek, a Londonban élő szlovén filozófus azonban óv attól, hogy máris bárki ad acta tegye a három politikust. Mert a baloldal továbbra is teljesen inkompetens, olyan témákat forszíroz, amelyek a kutyát nem foglalkoztatják, miközben kínálnák magukat a gazdasági gondok. A térség demagógjai számára nem Trump veresége a fő gond, hanem hogy Netanjahunak mennie kellett. Ő volt ugyanis a modell a régióban.

Orbán pár hete bizonyítani akarta, hogy az illiberális mozgalom köszöni, jól van, ezért konferenciát szervezet, de azon csak Morawiecki és Salvini vett részt. Krekó Péter szerint az esemény ily módon izzadságszagúra sikeredett és csak azt volt hivatott álcázni, hogy megindult a hanyatlás.

SZIJJÁRTÓ ÉS A SZÍNEK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.06.22.


Momentán nem tudjuk, hogy szerda este a német-magyaron a müncheni Allianz Arena milyen színekben tündököl majd, vagy tündököl-e egyáltalán. A magyar kormányon és a magyar „B” középen – amely halmazok nagy vonalakban megegyeznek – kívül szinte mindenki szivárványosra álmodja, üzenni kívánva azt a nagyvilágnak, nem értenek egyet a magyar „B” közép homofóbiájával. Ez a tulajdonság, a rasszizmus és homofóbia a két budapesti mérkőzésen is megnyilvánult, az UEFA vizsgálódik is az ügyben.

Nem először, a magyar pályákon bevett szokás a huhogás, banánozás, indul a vonatozás, a magyar „B” közép ilyen káposztaszagú, de önmagának megfelel. Elégedett magával ebbéli nívójában, és nem szereti, ha beleszólnak a tajparaszt kultúrájába. Egy futballmeccs, vagy akármely sportesemény ma már – és elég régóta – egyáltalán nem sportesemény. Ha jól emlékszünk, éppen Orbán és a sleppje az, amelyik vallássá, nemzeti identitássá, a felsőbbrendűség szimbólumává tette a sportsikereket.

Minden kisebbrendűségben szenvedő diktatúra sajátja ez a gondolkodás. Ezért tenyésztették az NDK-s atlétanőket, és Rákosi is szívesen takarózott az Aranycsapattal, ahogyan Orbán is tenné ma azzal a különbséggel, hogy neki nincs aranycsapata. Ilyen van neki, akiket mostanában láthatni, és amelyik fellépni készül az Allianz Arenában, legyen az bármely színű is szerda este. Ha szivárványos lesz, azzal nem a gyöpön szaladgálókat minősítik, ők azt nem is látják odabent.

Kívülről lesz szivárványos, ha lesz, nem kevesebbet és többet üzenve, mint amit Markus Sröder bajor kormányfő mondott róla, miszerint az „társadalmunk szabadságának jele”, s ezért nagyon támogatná. Ez a Sröder ez CSU-s, keresztény, őt is megbabonázta tehát a baloldal, vagy csak normális. Mindenesetre normálisabb Szijjártónál, aki viszont azt habozta az ő szájával, hogy rendkívül káros és veszélyes, amikor összekeverik a sportot a politikával. De azt is mondta: az aréna beszínezése a magyar törvényhozásba való beavatkozás...