Szerző: SZALAI ANNA
2021.05.26.
Kisebb zavarodottság lengte körül a bérlakások kényszerprivatizációját előíró lakástörvény módosítás ellen a Parlament elé tiltakozó sajtótájékoztatót összehívó szakmai szervezeteket és a rendőröket is.
Ebből elég sok félreértés és konfliktus adódott nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon, az első hullámban például sok fiatal azt követelte, hogy korlátozások nélkül élhesse az életét, mondván, ők meg sem érzik a fertőzést.* Miután a brit és az ahhoz hasonló vírusmutációk már rájuk is veszélyesebbek lettek, ezek a hangok valamelyest elhalkultak, de még akkor is érezni lehetett a hatásukat, amikor Orbán Viktor azzal indokolta a 2,5 millió beoltottnál meghúzott nyitás kezdetét, hogy akkorra kapták meg a vakcinát az azt kérő 65 éven felüliek – miközben akkor még javában tombolt a harmadik hullám, a fiatalabbak közül pedig még elég kevés embert oltottak be.
Az elsietettnek tűnő nyitás előkerült akkor is, amikor az al-Dzsazíra interjút készített Kovács Zoltánnal, aki elismerte, hogy ennek részben gazdasági okai vannak, foglalkozniuk kell azokkal, akik elveszthetik, vagy már el is vesztették a munkájukat.
Ezt sok európai országban egyszerűen megoldották átmeneti állami támogatásokkal és segélyekkel, de nálunk ez – például a mindössze 90 napos álláskeresési járadék, azaz a munkanélküli segély meghosszabbítása – nem fért bele a munkaalapú társadalomba. Így aztán maradt a többé-kevésbé nyíltan gazdasági (és népszerűségi) okokból elrendelt erőltetett nyitási ütem, hiába figyelmeztetett több kormányzati tanácsadó is, hogy ezzel a járvány elhúzódását kockáztatják...