YOUTUBE
?
2021.05.13.Élőképek...
2021. május 13., csütörtök
HAT LÉPÉSBEN A HÁBORÚ KAPUJÁIG
444.HU
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2021.05.13.
A nemzetközi média valahol a Jeruzsálem óvárosában kitört tömegtüntetéseknél fordította újra a figyelmét az izraeli-palesztin konfliktusra. Tüntető palesztin emberek, keményen fellépő izraeli rendőrök, évtizedek óta megszokott képek a Közel-Keletről. Most mégis olyan tempóban fejlődött a viszonylagos nyugalomtól a háború határáig a feszültség az arabok és zsidók között, hogy visszanézve nagyon fontos lehet, milyen lépések vezettek ide.
1. Casus belli
Jeruzsálem mindkét félnek különösen fontos. A nemzetközi közösség a város nyugati felén elismeri Izrael fennhatóságát, míg a szimbolikus helyekkel teli óvárost is magába foglaló keleti felén máig rendezetlenek a viszonyok. Hivatalosan a palesztin fennhatóságú területek közé tartozik, a valóságban azonban mindenhol a különböző izraeli biztonsági erők szolgáltatnak törvényt. Az 1967-es háború óta egyszerűen nem vonultak ki Kelet-Jeruzsálemből, amelynek helyzetét egyetlen, más kérdésekben amúgy sikeres béketárgyalás sem rendezte. Ma zónákra van osztva, több kerülete falakkal van körbe véve és a belépést a területre az IDF, az izraeli hadsereg szabályozza...
Szerző: KAUFMANN BALÁZS
2021.05.13.
1. Casus belli
Jeruzsálem mindkét félnek különösen fontos. A nemzetközi közösség a város nyugati felén elismeri Izrael fennhatóságát, míg a szimbolikus helyekkel teli óvárost is magába foglaló keleti felén máig rendezetlenek a viszonyok. Hivatalosan a palesztin fennhatóságú területek közé tartozik, a valóságban azonban mindenhol a különböző izraeli biztonsági erők szolgáltatnak törvényt. Az 1967-es háború óta egyszerűen nem vonultak ki Kelet-Jeruzsálemből, amelynek helyzetét egyetlen, más kérdésekben amúgy sikeres béketárgyalás sem rendezte. Ma zónákra van osztva, több kerülete falakkal van körbe véve és a belépést a területre az IDF, az izraeli hadsereg szabályozza...
VAKCINABIZNISZ BÁRMI ÁRON - CSAK DRÁGA LEGYEN
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.05.13.
Kínai vakcinát vettünk 11 ezer forintért. Mármint darabját. Dupla áron, mint a Pfizert, négyszer annyiért, mint az oroszt, közel hússzor annyiért, mint az Astra Zenecat. Viszont nem keveset vettünk, hanem jó sokat. 55 milliárd forintott költöttünk rá a közösből. Keresni is kerestek rajta, de ők csak talán 27 milliárdot. Nem, nem a gyártó. Nem, nem egy multi. Egy semmiből jött magyar cég, az élén egy strómannal. Bemutatom a céget és a vásárlás körülményeit, még ha oltásellenességgel is vádolnak ezután. Pedig engem is ezzel oltottak...
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.05.13.
Kínai vakcinát vettünk 11 ezer forintért. Mármint darabját. Dupla áron, mint a Pfizert, négyszer annyiért, mint az oroszt, közel hússzor annyiért, mint az Astra Zenecat. Viszont nem keveset vettünk, hanem jó sokat. 55 milliárd forintott költöttünk rá a közösből. Keresni is kerestek rajta, de ők csak talán 27 milliárdot. Nem, nem a gyártó. Nem, nem egy multi. Egy semmiből jött magyar cég, az élén egy strómannal. Bemutatom a céget és a vásárlás körülményeit, még ha oltásellenességgel is vádolnak ezután. Pedig engem is ezzel oltottak...
KOCKÁZATOK ÉS MELLÉKHATÁSOK A KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉSI TERVEI KAPCSÁN
G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2021.05.13.
Ahogy a kormány jövő évi költségvetési tervei nyilvánosságra kerültek, azonnal fel is lángoltak körülötte a viták. Érdekes módon – a szokásos „huhogók” mellett – most a Magyar Nemzeti Bank és a Költségvetési Tanács is kritikus véleményt fogalmazott meg, elsősorban azért, mert a tervek szerint csak kismértékben csökken az államháztartási hiány. Ez a cikk arra keresi a választ, hogy milyen érvek szólnak a kormány tervei mellett, és milyenek ellene. A vizsgálódás igyekszik a közgazdaságtan berkein belül maradni, így a vita politikai és társadalmi vetületei nem kerülnek elő.
Távolról futunk neki a kérdésnek, de ígérem célhoz érünk majd. A gazdasági válságok során koncentráltan vannak jelen a nagy változások mind a gazdaságban, mind pedig a gazdaságpolitikában – így a kettejük kapcsolatának a tanulmányozása igazi csemegének számít a közgazdászok számára. Ezek az időszakok különösen intenzíven támogatják a közgazdasági elméletépítést és -tesztelést, és hozzájárulnak a gazdaság működéséről és az ideális gazdaságpolitikáról alkotott tudományos elképzelések fejlődéséhez.
El kell fogadnunk azonban azt, hogy miként általában a társadalomtudományokban, úgy a közgazdaságtanban sincsenek abszolút igazságok. Előfordulhat, hogy ugyanannak a jelenségnek a megítélése kapcsán eltérő közgazdasági felfogás mentén egymásnak ellentmondó következtetések és gyakorlati gazdaságpolitikai ajánlások születnek.
Mindazonáltal tagadhatatlanul létezik olyan, hogy „mainstream” közgazdasági gondolkodás – ezt nevezzük magyarul fősodornak. Ez azonban idővel és a közgazdaság-tudomány fejlődésével változik, folyamatosan reflektálva a friss gondolatokra. Mindennek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is nagy a jelentősége, hiszen az alkalmazott gazdaságpolitikát befolyásolja az, hogy a közgazdaságtan tudománya milyen receptet ajánl, különösen, amikor ezeket az ajánlásokat átveszik, és a saját repertoárjukba illesztik mások mellett a meghatározó kutató- és tanácsadó intézetek, nemzetközi intézmények...
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2021.05.13.
Távolról futunk neki a kérdésnek, de ígérem célhoz érünk majd. A gazdasági válságok során koncentráltan vannak jelen a nagy változások mind a gazdaságban, mind pedig a gazdaságpolitikában – így a kettejük kapcsolatának a tanulmányozása igazi csemegének számít a közgazdászok számára. Ezek az időszakok különösen intenzíven támogatják a közgazdasági elméletépítést és -tesztelést, és hozzájárulnak a gazdaság működéséről és az ideális gazdaságpolitikáról alkotott tudományos elképzelések fejlődéséhez.
El kell fogadnunk azonban azt, hogy miként általában a társadalomtudományokban, úgy a közgazdaságtanban sincsenek abszolút igazságok. Előfordulhat, hogy ugyanannak a jelenségnek a megítélése kapcsán eltérő közgazdasági felfogás mentén egymásnak ellentmondó következtetések és gyakorlati gazdaságpolitikai ajánlások születnek.
Mindazonáltal tagadhatatlanul létezik olyan, hogy „mainstream” közgazdasági gondolkodás – ezt nevezzük magyarul fősodornak. Ez azonban idővel és a közgazdaság-tudomány fejlődésével változik, folyamatosan reflektálva a friss gondolatokra. Mindennek nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is nagy a jelentősége, hiszen az alkalmazott gazdaságpolitikát befolyásolja az, hogy a közgazdaságtan tudománya milyen receptet ajánl, különösen, amikor ezeket az ajánlásokat átveszik, és a saját repertoárjukba illesztik mások mellett a meghatározó kutató- és tanácsadó intézetek, nemzetközi intézmények...
KARIKÓ KATALIN: HAT HÉTRE VAN SZÜKSÉGÜNK AHHOZ, HOGY LÉTREHOZZUNK EGY ÚJ VAKCINÁT
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.05.13.
Karikó Katalin ma reggel a miniszterelnöknél járt. A szűkszavú sajtófőnöki tudósításból tudjuk, hogy szót ejtettek az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről is. A mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora erről már korábban is beszélt. Elmondta, hogy a Pfizer oltása a vírus brit és brazil változata ellen ugyanúgy véd, mint a vuhani ellen, a hatásossága valamivel kisebb a vírus dél-afrikai variánsával szemben. Ugyanakkor az mRNS-vakcinák esetén bármennyi dózist be lehet adni, lehet ismételni, nem zárja ki a korábbi vakcinálás az újabb adag beadását. Jó hír az is, hogy már tesztelik a hat hónapos kortól adható Pfizer vakvcinát.
A miniszterelnök viszonylag gyorsan rájött, hogy óriási hibát vétett akkor, amikor „leasszonyságozta” Karikó Katalint, ezért a kutatóbiológust, biokémikust, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóját fogadta a Karmelita kolostorban. Túl azon, hogy kifejezte elismerését és nagyrabecsülését Karikó Katalin kutatói munkásságával kapcsolatban, a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett.
Pedig, a miniszterelnök már hallhatott volna erről sok mindent, hiszen a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az MTA 194., rendes közgyűlésén, ahogy erről a Hírklikk is beszámolt, május 3-án már tartott erről előadást az Akadémián. Ez alkalomból egy egész ország ismerhette meg szerénységét, szaktudását, a világhoz való viszonyát...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.05.13.
A miniszterelnök viszonylag gyorsan rájött, hogy óriási hibát vétett akkor, amikor „leasszonyságozta” Karikó Katalint, ezért a kutatóbiológust, biokémikust, a szintetikus mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatóját fogadta a Karmelita kolostorban. Túl azon, hogy kifejezte elismerését és nagyrabecsülését Karikó Katalin kutatói munkásságával kapcsolatban, a kötetlen beszélgetés során a tudós személyes életútjáról, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztéséről, a magyar tudomány nemzetközi teljesítményéről és az oltás fontosságáról is szó esett.
Pedig, a miniszterelnök már hallhatott volna erről sok mindent, hiszen a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora az MTA 194., rendes közgyűlésén, ahogy erről a Hírklikk is beszámolt, május 3-án már tartott erről előadást az Akadémián. Ez alkalomból egy egész ország ismerhette meg szerénységét, szaktudását, a világhoz való viszonyát...
ELKÉPESZTŐ MÉRTÉKBEN NŐTT TAVALY A KAPCSOLATI ERŐSZAK HAZÁNKBAN
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.05.13.
Emellett 27 százalékkal emelkedett a hozzátartozók közti emberölések száma.
Tavaly 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma – közölte Szél Bernadett közösségi oldalán. A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy hosszas huzavona után kapta meg a rendőrségtől a családon belüli erőszak adatait. Eszerint tavaly
88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma,
27 százalékkal a hozzátartozók közti emberölések száma,
és rekordszámú, 1842 esetben rendeltek el ideiglenes megelőző távoltartást.
„Az adatsorok újra igazolják, hogy a családon belüli erőszak áldozatai döntően nők, és a tavalyi számok növekedése mögött is jellemzően nők ellen elkövetett bűncselekmények állnak”
– jegyezte meg a politikus.
Hozzátette, hogy a hatékonyabb hatósági fellépéshez részletes adatgyűjtésre, a családon belüli erőszakra specializált rendőri felelősre, esetkonferenciákra, a rendőri munka rendszeres értékelésére és a magánindítványhoz kötöttség megszüntetésére lenne szükség.
Szerző: nepszava.hu
2021.05.13.
Tavaly 88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma – közölte Szél Bernadett közösségi oldalán. A független országgyűlési képviselő azt írta, hogy hosszas huzavona után kapta meg a rendőrségtől a családon belüli erőszak adatait. Eszerint tavaly
88 százalékkal nőtt a kapcsolati erőszak bűncselekmények száma,
27 százalékkal a hozzátartozók közti emberölések száma,
és rekordszámú, 1842 esetben rendeltek el ideiglenes megelőző távoltartást.
„Az adatsorok újra igazolják, hogy a családon belüli erőszak áldozatai döntően nők, és a tavalyi számok növekedése mögött is jellemzően nők ellen elkövetett bűncselekmények állnak”
– jegyezte meg a politikus.
Hozzátette, hogy a hatékonyabb hatósági fellépéshez részletes adatgyűjtésre, a családon belüli erőszakra specializált rendőri felelősre, esetkonferenciákra, a rendőri munka rendszeres értékelésére és a magánindítványhoz kötöttség megszüntetésére lenne szükség.
Szél Bernadett azt írta, hogy a kormányhoz fordul azonnali cselekvést követelve...
„EZ AZ ELMÚLT ÉVTIZED LEGKÁROSABB LAKÁSPOLITIKAI DÖNTÉSE”
MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2021.05.13.
Kiakadtak a polgármesterek a lakástörvény új módosításán.
Tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek Böröcz László fideszes képviselő azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében nagyon olcsón, a forgalmi érték 15-30 százalékáért lehetne megvásárolni az önkormányzati bérlakásokat. A javaslat az összes önkormányzatot érinti, beleértve a műemléképületeket is.
A módosító számos polgármesternél okozott hatalmas felháborodást.
Szerző: narancs.hu
2021.05.13.
Tegnap nyújtotta be az Országgyűlésnek Böröcz László fideszes képviselő azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében nagyon olcsón, a forgalmi érték 15-30 százalékáért lehetne megvásárolni az önkormányzati bérlakásokat. A javaslat az összes önkormányzatot érinti, beleértve a műemléképületeket is.
A módosító számos polgármesternél okozott hatalmas felháborodást.
„Azok a bérlakásban élők, akik napi problémákkal küzdenek, várhatóan ki lesznek szolgáltatva a lakásmaffiának. Az olcsó lakásvétel lehetősége a tehetőseknek kedvez, a rászorulókat adósságba taszíthatja. Indokolatlan és igazságtalan azokkal szemben, akik nem tudtak bérlakáshoz jutni az elmúlt évtizedekben” – így reagált Tóth József XIII. kerületi polgármester. Tóth megjegyezte, hogy a kerület évek óta tudatos ingatlangazdálkodást folytat, az országban élen jár a bérlakásépítésben.
"Mi a lakásállomány folyamatos fejlesztését, bővítését tűztük ki célul, nem pedig az áron aluli értékesítését. Ez a törvényjavaslat, elfogadása esetén az önkormányzati bérlakásrendszer végét jelenti"
– zárja bejegyzését a polgármester.
De hasonlóan elégedetlen az áron aluli eladás lehetőségével Pikó András, Józsefváros polgármestere. „Először is elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER- közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is” – vélekedett Pikó, aki szerint ez a javaslat az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntése...
"Mi a lakásállomány folyamatos fejlesztését, bővítését tűztük ki célul, nem pedig az áron aluli értékesítését. Ez a törvényjavaslat, elfogadása esetén az önkormányzati bérlakásrendszer végét jelenti"
– zárja bejegyzését a polgármester.
De hasonlóan elégedetlen az áron aluli eladás lehetőségével Pikó András, Józsefváros polgármestere. „Először is elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER- közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is” – vélekedett Pikó, aki szerint ez a javaslat az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntése...
ÚJABB CSAPÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOKRA: KINCSTÁRI VIZSGÁLATOT IS KAPHATNAK KORMÁNYZATI PARANCSRA
MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.05.13.
Előbb a Magyar Államkincstár, aztán az Állami Számvevőszék is vizsgálhatja egy adott helyi önkormányzat gazdálkodását az illetékes kormányhivatal kezdeményezésére.
Újabb eszköz lesz a kormány kezében arra, hogy nyomást, kontrollt gyakoroljon a helyi önkormányzatokra. Eddig leginkább pénzügyi eszközökkel tudták csökkenteni a helyhatóságok mozgásterét, most a bürokratikus, ellenőrzési vonalon gyarapodott a rendelkezésre álló kormányzati eszköztár.
A kormány ugyanis az eddiginél is szigorúbban ellenőrizheti a helyi önkormányzatok gazdálkodását - derül ki a 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatból, amit Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtott be a parlamentnek. A dokumentum szerint a kormányhivatalok - amelyek törvényességi felügyeletet látnak el a helyi önkormányzatok felett - kezdeményezhetik, hogy a Magyar Államkincstár ellenőrizze az önkormányzatok gazdálkodását. Eddig ezt csak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kezdeményezhették. A jövőben viszont az ÁSZ-vizsgálatot a kincstári ellenőrzés eredményétől függően kérhetik...
Szerző: VÉG MÁRTON
2021.05.13.
Újabb eszköz lesz a kormány kezében arra, hogy nyomást, kontrollt gyakoroljon a helyi önkormányzatokra. Eddig leginkább pénzügyi eszközökkel tudták csökkenteni a helyhatóságok mozgásterét, most a bürokratikus, ellenőrzési vonalon gyarapodott a rendelkezésre álló kormányzati eszköztár.
A kormány ugyanis az eddiginél is szigorúbban ellenőrizheti a helyi önkormányzatok gazdálkodását - derül ki a 2022-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatból, amit Varga Mihály pénzügyminiszter nyújtott be a parlamentnek. A dokumentum szerint a kormányhivatalok - amelyek törvényességi felügyeletet látnak el a helyi önkormányzatok felett - kezdeményezhetik, hogy a Magyar Államkincstár ellenőrizze az önkormányzatok gazdálkodását. Eddig ezt csak az Állami Számvevőszéknél (ÁSZ) kezdeményezhették. A jövőben viszont az ÁSZ-vizsgálatot a kincstári ellenőrzés eredményétől függően kérhetik...
ÉVEKIG TARTHAT, MIRE MAGYARORSZÁG VISSZATALÁL A VÁLSÁG ELŐTTI ÚTRA – MEGBÜNTETHETNEK A HITELMINŐSÍTŐK?
PORTFOLIO
Szerző: BEKE KÁROLY
2021.05.13.
Nem túl ambiciózus középtávú célokat tartalmaz a kormány friss konvergencia programja a deficit és az adósság lefaragásával kapcsolatban, a tervek szerint csak 2024-ben érné el a bűvös 3 százalékos határt a GDP-arányos költségvetési hiány, az adósságráta válság előtti szintje pedig beláthatatlan távolságban van. Márpedig a hitelminősítők eddig csak átmeneti romlást vártak a fiskális fegyelemben. Most a Standard & Poor's közgazdásza a Portfolio kérdésre elismerte: a felvázolt pálya kicsivel rosszabb annál, amire számítottak, de ez nem biztos, hogy rögtön leminősítéssel jár.
Nem fogná vissza a kormány egyhamar a költekezést
A nemrég benyújtott konvergencia program által felvázolt pálya szerint a 2020-as 8 százalék feletti költségvetési hiány idén alig csökken, a nemzeti össztermék 7,5%-a lehet, majd még 2022-ben is 5,9%-os deficittel számol a kormány. Innen 2023-ban 3,9%-ra csökkenhet tovább a hiány, majd 2024-ben elérhető a 3 százalékos lélektani határ, amit korábban az uniós túlzott deficit eljárás miatt figyeltünk kiemelten.
"A friss konvergencia program számai azt mutathatják, hogy a következő évek költségvetési pályája kissé rosszabb lehet, mint amire az év elején számítottunk"
- emelte kommentálta a Portfolio kérdésre a felvázolt pályát Niklas Steinert, a Standard & Poor's hazánkkal foglalkozó közgazdásza.
A hitelminősítők véleménye azért lehet lényeges a programról, mert eddig azt hangsúlyozták, hogy csak átmenetileg romlik majd a fiskális fegyelem a járvány hatására. A most becsült hiány annak fényében meglepő, hogy a várakozások szerint akár már 2021 végére elérheti a gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet. A jelek szerint azonban a fiskális támogatás még ezt követően is évekig fennmaradhat. Persze ezzel nem egyedülálló Magyarország, minden ország igyekszik kihasználni az alkalmat, hogy kicsit lazítson a fegyelmen. Azonban ha a régiós országokat vizsgáljuk, akkor középtávon azért majdnem mindenki igyekszik visszatérni a válság előtti költségvetési pályához. A most benyújtott konvergencia programok alapján...
Szerző: BEKE KÁROLY
2021.05.13.
Nem fogná vissza a kormány egyhamar a költekezést
A nemrég benyújtott konvergencia program által felvázolt pálya szerint a 2020-as 8 százalék feletti költségvetési hiány idén alig csökken, a nemzeti össztermék 7,5%-a lehet, majd még 2022-ben is 5,9%-os deficittel számol a kormány. Innen 2023-ban 3,9%-ra csökkenhet tovább a hiány, majd 2024-ben elérhető a 3 százalékos lélektani határ, amit korábban az uniós túlzott deficit eljárás miatt figyeltünk kiemelten.
"A friss konvergencia program számai azt mutathatják, hogy a következő évek költségvetési pályája kissé rosszabb lehet, mint amire az év elején számítottunk"
- emelte kommentálta a Portfolio kérdésre a felvázolt pályát Niklas Steinert, a Standard & Poor's hazánkkal foglalkozó közgazdásza.
A hitelminősítők véleménye azért lehet lényeges a programról, mert eddig azt hangsúlyozták, hogy csak átmenetileg romlik majd a fiskális fegyelem a járvány hatására. A most becsült hiány annak fényében meglepő, hogy a várakozások szerint akár már 2021 végére elérheti a gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet. A jelek szerint azonban a fiskális támogatás még ezt követően is évekig fennmaradhat. Persze ezzel nem egyedülálló Magyarország, minden ország igyekszik kihasználni az alkalmat, hogy kicsit lazítson a fegyelmen. Azonban ha a régiós országokat vizsgáljuk, akkor középtávon azért majdnem mindenki igyekszik visszatérni a válság előtti költségvetési pályához. A most benyújtott konvergencia programok alapján...
ÓRIÁSI VÁLTOZÁS ELŐTT A JÁTÉKIPAR - A GAMEREK MÁR TÖBBET KÖLTENEK A MOZIZÓKNÁL
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.05.13.
Egyre többen néznek filmet, hallgatnak zenét streaming szolgáltatásban, ez a jelenség azonban terjed a videójátékok terén is. Akadnak, akik már az ünnepi játékvásárlási szezon „kisimulását” is elképzelhetőnek tartják. A játékipar amúgy mostanra megelőzte a globális filmipar és az észak-amerikai sport összes teljesítményét.
A koronavírus-járvány egész ágazatokat sodort válságba, de akad néhány, amelynek kifejezetten fellendülést hozott. A hetekig tartó karanténokon, a bezártságon, a közösségi szórakozási lehetőségek beszűkülésén a legnagyobbat alighanem a videojáték ipar nyerte. Ez az ágazat amúgy is meglehetős növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, miközben alaposan át is alakult.
A hetekig tartó karantén aztán már a vírus első hulláma idején komoly fellendülést hozott. Mat Piscatellának, az NPD Group videojáték-elemzőjének már az elmúlt nyáron közzétett felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 79 százaléka mondta, hogy videojátékokat játszott a megelőző fél évben. Vagyis a COVID-19 járvány márciusi kezdete óta átlagosan 14 órát töltött a gép előtt hetente, az egy évvel korábbi átlagos 12 órával szemben...
Szerző: Azénpénzem
2021.05.13.
A koronavírus-járvány egész ágazatokat sodort válságba, de akad néhány, amelynek kifejezetten fellendülést hozott. A hetekig tartó karanténokon, a bezártságon, a közösségi szórakozási lehetőségek beszűkülésén a legnagyobbat alighanem a videojáték ipar nyerte. Ez az ágazat amúgy is meglehetős növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, miközben alaposan át is alakult.
A hetekig tartó karantén aztán már a vírus első hulláma idején komoly fellendülést hozott. Mat Piscatellának, az NPD Group videojáték-elemzőjének már az elmúlt nyáron közzétett felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 79 százaléka mondta, hogy videojátékokat játszott a megelőző fél évben. Vagyis a COVID-19 járvány márciusi kezdete óta átlagosan 14 órát töltött a gép előtt hetente, az egy évvel korábbi átlagos 12 órával szemben...
A LAKÁSMAFFIA ÉS AZ INGATLANSPEKULÁCIÓ FELLÁNGOLÁSÁTÓL TARTANAK A CIVIL SZERVEZETEK A KORMÁNY TERVE MIATT
MÉRCE
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.05.13.
Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedd éjszaka benyújtott egy törvénymódosító javaslatot, ami vételi jogot biztosítana az önkormányzati lakást bérlőknek, ha az illető már legalább 2020 december 31. óta béreli a lakást. A módosítás a lakásforgalmi érték 30%-ában állapítaná meg a vételárat, ami a bérlés idejétől függően akár 10,5%-ra is csökkenhet.
Szerző: LEHOCZKI NOÉMI
2021.05.13.
A kormány tehát nagyfokú lakásprivatizációra készül, amelyet az ellenzéki polgármesterek élesen elítélnek, mondván, a „rablóprivatizáció” be fogja betonozni a már most is súlyos méreteket öltő lakhatási szegénységet. Ráadásul az intézkedésnek bizonyítottan több NER-közeli kedvezményezettje lehet.
A civil szervezetek is felháborodtak a tervezett törvénymódosításon...
A civil szervezetek is felháborodtak a tervezett törvénymódosításon...
„NEM ELŐRE, HANEM HÁTRAFELÉ HALADUNK”: CSABA LÁSZLÓ KÖZGAZDÁSZ A MAGYAR GAZDASÁGRÓL - ÉLET A NER-BEN 4. RÉSZ
SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.05.12.
Miért marad le magyar gazdaság a régióban? A mindenható állam, a Központ hogyan vezeti az országot egy archaikusabb társadalom felé? Mivel jár az, ha érdekcsoportok uralják a gazdaságot? Sorozatunk negyedik része Csaba László közgazdász, egyetemi tanárral, akit 2010 után rövidebb ideig Orbán Viktor egyik tanácsadó testületébe is fölkértek.
Az interjú legfontosabb gondolatai:
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2021.05.12.
Az interjú legfontosabb gondolatai:
- Az állam szerepe a gazdaságban nem csökkent, és a Központban akarnak mindent meghatározni.
- Ahol érdekcsoportok uralják a gazdaságot, mint a NER-ben, az a gazdaság szükségszerűen lemarad.
- Egyszerre van jelen a protekcionizmus és a multik támogatása, és mindkettőnél a politikai, nem a gazdasági okok a meghatározóak.
- Államosítanak, majd megtalálják azt a tulajdonost, aki közel áll a hatalomhoz. Ilyen állam vezérelte modell Magyarországon nem volt az elmúlt 40 évben.
- A NER nem a kis- és középvállalatokat támogatja, hanem a nagyokat. Azok vissza tudnak osztani, és megalapozzák a rendszer működését.
- A magyar értékrend a keleti társadalmakéhoz hasonlít: alapvetően alacsony bizalmi szintű, ami a hagyományos, archaikus társadalom értékrendje.
- Magyarország egy demodernizációs időszakba került.
- A tudástranszfer helyett a betonra költünk.
- A magyar gazdaságpolitika unortodox: pontról pontra az ellenkezőjét csinálja annak, ami a józan ész tanácsol.
- A NER vezetői nem a kiszámíthatóságot értékelik, hanem azt, hogy mindig lehet valamit improvizálni.
- A lemaradó alsó- és középréteg nem tud az információs társadalomból, a negyedik ipari forradalomból, a globalizációból profitálni. Az oktatásban lényegesen erőteljesebb állami szerepvállalásra lenne szükség.
- A magyar gazdaság régiós társaihoz képest tartósan gyengül.
- A NER tudatosan vállalja, hogy nem akar megfelelni semmiféle elvnek, a maga útját járja, bármi is az.
- Meghatározott csoportokat kíván helyzetbe hozni, az ő szempontjaikat, és nem a közérdeket követi...
„MÉG AZT SE TUDTAM, HOGY ENNÉL LESZ SZARABB, DE LETT” – ELLÁTÓINTÉZMÉNYBEN A JÁRVÁNY ALATT
MÉRCE
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.05.13
Bár a koronavírus-járvány mindannyiunkat részleges és önkéntes bezártságra kényszerített, vannak emberek, akiket ennél jóval nagyobb elszigeteltségre ítélt. Ők azok a mozgássérült polgártársaink, akik különböző intézményekben élnek. A járvány terjedésének megállítása érdekében ezeket az otthonokat, ellátóintézményeket az elsők között zárták le, szinte hermetikusan – ezzel korlátozva a bentlakók szabad mozgását és a külvilággal való kapcsolattartását.
Gábor az elmúlt fél évet a pest megyei Dabason élő családjától, a fővárosi barátaitól és szeretteitől távol, a száz kilométerrel arrébb lévő intézményben bezárva töltötte. Innen sem testvére esküvőjére, sem nagymamája temetésére nem volt lehetősége hazalátogatni.
Az élet ezen intézmények nagyrészében egyébként is jórészt bezártságban telik, ahogy ezt Gábor lapunknak elmesélte, azonban a járvány alatt szinte kibírhatatlanná vált a tömegben töltött egyedüllét.
Gábor születése óta mozgássérült, élete nagyrészét mozgássérült emberek intézményeiben töltötte, itt tanult, készült az érettségire, és él jelenleg is. Csak alkalomadtán, ünnepekkor vagy családi eseményekre látogat haza, vagy barátaihoz. Vagyis látogatott, hiszen a járványkezelés nyomán bevezetett korlátozó intézkedések olyan feltételeket szabtak ezeknek az utazásoknak, amelyeket – még mindkét adag vakcina megkapása után is – szinte lehetetlen teljesíteni.
A járvány kezdete után a bezártság és a bizonytalanság jelentik a mindennapokat
Gábor elmesélte, hogy amikor elkezdődött a járvány eleinte féltek. Kevés hírt kaptak, azonban az intézmény bezárása hamar megtörtént, onnantól, a nyári lazításokig „senki se be, se ki”. Furcsának találta, hogy ennek ellenére még hetekbe telt, mire az első adag maszk megérkezett, az ápolókon sokáig még nem is láttak ilyet, pedig ők szabadon mozoghattak.
Híreket és információkat elsősorban az internetről szerzett be, ezt mint mondja, túlzásba is vitte...
Szerző: FAZEKAS LÁZÁR BENJÁMIN
2021.05.13
Gábor az elmúlt fél évet a pest megyei Dabason élő családjától, a fővárosi barátaitól és szeretteitől távol, a száz kilométerrel arrébb lévő intézményben bezárva töltötte. Innen sem testvére esküvőjére, sem nagymamája temetésére nem volt lehetősége hazalátogatni.
Az élet ezen intézmények nagyrészében egyébként is jórészt bezártságban telik, ahogy ezt Gábor lapunknak elmesélte, azonban a járvány alatt szinte kibírhatatlanná vált a tömegben töltött egyedüllét.
Gábor születése óta mozgássérült, élete nagyrészét mozgássérült emberek intézményeiben töltötte, itt tanult, készült az érettségire, és él jelenleg is. Csak alkalomadtán, ünnepekkor vagy családi eseményekre látogat haza, vagy barátaihoz. Vagyis látogatott, hiszen a járványkezelés nyomán bevezetett korlátozó intézkedések olyan feltételeket szabtak ezeknek az utazásoknak, amelyeket – még mindkét adag vakcina megkapása után is – szinte lehetetlen teljesíteni.
A járvány kezdete után a bezártság és a bizonytalanság jelentik a mindennapokat
Gábor elmesélte, hogy amikor elkezdődött a járvány eleinte féltek. Kevés hírt kaptak, azonban az intézmény bezárása hamar megtörtént, onnantól, a nyári lazításokig „senki se be, se ki”. Furcsának találta, hogy ennek ellenére még hetekbe telt, mire az első adag maszk megérkezett, az ápolókon sokáig még nem is láttak ilyet, pedig ők szabadon mozoghattak.
Híreket és információkat elsősorban az internetről szerzett be, ezt mint mondja, túlzásba is vitte...
LEHANGOLÓ, HOGY AZ ÖMLIK MINDENHONNAN, MILYEN SZARUL DOLGOZUNK
TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.05.13.
Néhány hete a magyar nyilvánosságig is elért annak a román orvosnak a híre, aki szerint az elhibázott kórházi protokoll az oka annak, hogy olyan magas a lélegeztetőgépre kötött covidos betegek halálozási aránya. Utánajártunk, mennyi alapja van az állításainak – cikkünk második felében pedig a szintén magas hazai halálozási arány lehetséges okairól kérdeztük a szakértőket. A szakmát frusztrálja, hogy a közvélemény őket hibáztatja, és az orvosi kamara állásfoglalása sem tett jót a kedélyeknek.
Az utóbbi hónapokban Magyarországon is forró téma volt a lélegeztetőgépre szoruló covidos betegek magas halálozási aránya. Bár pontos adat nem érhető el, a hírek tragikus, olykor 80–95 százalékos mutatóról szóltak. Ezért nem meglepő, hogy hazai oldalakig is eljutott annak a román doktornőnek az esete, aki szerint épp az elhibázott lélegeztetési protokoll okolható a magas halálozásért.
Először röviden összefoglaljuk, hogy pontosan mit is állít a román orvos, majd magyar szakértőket kérdezünk ezeknek az állításoknak a szakmai megítéléséről, illetve a magyarországi helyzetről...
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.05.13.
Az utóbbi hónapokban Magyarországon is forró téma volt a lélegeztetőgépre szoruló covidos betegek magas halálozási aránya. Bár pontos adat nem érhető el, a hírek tragikus, olykor 80–95 százalékos mutatóról szóltak. Ezért nem meglepő, hogy hazai oldalakig is eljutott annak a román doktornőnek az esete, aki szerint épp az elhibázott lélegeztetési protokoll okolható a magas halálozásért.
Először röviden összefoglaljuk, hogy pontosan mit is állít a román orvos, majd magyar szakértőket kérdezünk ezeknek az állításoknak a szakmai megítéléséről, illetve a magyarországi helyzetről...
DTK: ELVISZLEK MAGAMMAL – PÁSZTOR ERZSI
WMN MAGAZIN
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2021.05.12.
Pásztor Erzsiről anyukája is azt mondta, hogy olyan ember, akitől kisüt a nap, ha megérkezik valahová. Ezt teljes mértékben alá tudjuk támasztani, lehet, hogy szó szerint nem sütött ki a nap, de képletesen mindenképpen. Mindenki „Janka nénje” nevetve meséli, hogy őt sosem érintette érzékenyen, amikor egyszer csak elkezdett néniket játszani – valószínűleg azért, mert nála nagyon korán eljött ez a pillanat. Most meg mondják neki, hogy akár tizenöt évet is letagadhatna. És tényleg. A nyolcvanöt évesen is elképesztően energikus színésznő sírt, nevetett és nagyon őszintén mesélt DTK-nak. Magánéleti válságról, irigységről, betegségről, szülő-gyerek kapcsolatról, az elmúlt évről és arról, hogy hogyan adja meg a módját dolgoknak. Elviszlek magammal: Pásztor Erzsi.
Szerző: D. TÓTH KRISZTA
2021.05.12.
Pásztor Erzsiről anyukája is azt mondta, hogy olyan ember, akitől kisüt a nap, ha megérkezik valahová. Ezt teljes mértékben alá tudjuk támasztani, lehet, hogy szó szerint nem sütött ki a nap, de képletesen mindenképpen. Mindenki „Janka nénje” nevetve meséli, hogy őt sosem érintette érzékenyen, amikor egyszer csak elkezdett néniket játszani – valószínűleg azért, mert nála nagyon korán eljött ez a pillanat. Most meg mondják neki, hogy akár tizenöt évet is letagadhatna. És tényleg. A nyolcvanöt évesen is elképesztően energikus színésznő sírt, nevetett és nagyon őszintén mesélt DTK-nak. Magánéleti válságról, irigységről, betegségről, szülő-gyerek kapcsolatról, az elmúlt évről és arról, hogy hogyan adja meg a módját dolgoknak. Elviszlek magammal: Pásztor Erzsi.
HÁROM HÓNAPJA NEM ADTAK BE ANNYIRA KEVÉS ELSŐ OLTÁST, MINT A MÚLT HÉTEN
24.HU
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.05.13.
Hegyekben állnak a vakcinák Magyarországon, ötödéhez azonban még hozzá sem nyúltunk. Nehéz lesz tartani Orbán Viktor áprilisi ígéretét. Heti vakcinaösszegző...
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.05.13.
AZ ÚJSÁGÍRÓI MUNKÁT A KORÁBBINÁL IS JOBBAN AKADÁLYOZZÁK AZ ÁLLAMI SZERVEK A JÁRVÁNY ALATT
ÁTLÁTSZÓ / SAJTÓELHÁRÍTÁS
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.05.13.
A TASZ legújabb kutatása szerint a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. Teljesen természetes, hogy a minisztériumok és kormányhivatalok nem válaszolnak az újságírók leveleire, az operatív törzs sajtótájékoztatói pedig sok kérdést hagynak maguk után. Nem könnyíti meg a sajtómunkások tevékenységét az sem, hogy a hatalom félelemben tartja a forrásokat, pedig a járványhelyzetben éppen az egészségügyi dolgozók lennének azok, akik első kézből tudnak beszámolni a releváns fejleményekről. Általános gyakorlattá vált az újságírók és a médiumok hiteltelenítése, főként a „féknyúzozás” által. Törvényi eszközökkel is akadályozzák az újságírók munkáját, de az is divatossá vált, hogy perekkel hallgattatnák el őket. Mindezt azonban végső soron nem az újságírók, hanem az állampolgárok szenvedik meg.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) újságírókat kérdezett meg arról, hogy miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon. Az elmúlt években lezajlott kutatásaikban már megállapították, hogy a magyar független sajtó munkáját rendszerszinten, változatos eszközökkel akadályozzák. A helyzet tehát eleve sem rózsás, azonban a legfrissebb beszámolók szerint tovább romlott a koronavírus-járvány alatt. (A TASZ kutatása ezen a linken található.)
„A koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása a sajtótól – ennek kárvallottjai pedig nem kizárólag, sőt, nem elsősorban az újságírók, hanem a polgárok közössége”
– olvasható a kutatásban...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.05.13.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) újságírókat kérdezett meg arról, hogy miként akadályozza a független sajtó működését a közhatalom Magyarországon. Az elmúlt években lezajlott kutatásaikban már megállapították, hogy a magyar független sajtó munkáját rendszerszinten, változatos eszközökkel akadályozzák. A helyzet tehát eleve sem rózsás, azonban a legfrissebb beszámolók szerint tovább romlott a koronavírus-járvány alatt. (A TASZ kutatása ezen a linken található.)
„A koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása a sajtótól – ennek kárvallottjai pedig nem kizárólag, sőt, nem elsősorban az újságírók, hanem a polgárok közössége”
– olvasható a kutatásban...
HA BITCOINBÓL ÉS TÁRSAIBÓL AKARNA MEGGAZDAGODNI, MOST EGY KICSIT EGYSZERŰSÖDIK A DOLGA
TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.05.13.
Alighanem az idei őrült árfolyam-emelkedés is kellett hozzá, mindenesetre 2022-től egyszerűsödik a kriptoeszközök utáni adózás. Mindez sokat segít a kriptobefektetőknek, de a fehérítéssel a költségvetés is jól járhat.
Mekkora lehet Magyarországon a kriptoeszközökben tartott lakossági vagyon mértéke? Erről pontos adatok nincsenek, de Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke azt mondta a Telexnek, hogy ő nagyságrendileg 300 milliárd forintra tette a számot, de már olyan jelzést is kapott, hogy ha a piac kisebb játékosai mellett a legnagyobb egyedi szereplőket is beleveszi az összesítésbe, akkor még ennél is jóval nagyobb értékről lehet szó.
Hogyan adóztak ezek az emberek eddig?
Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy igen vegyesen. Arányokat is nehéz mondani, de a szakmabeliek eszmecseréi alapján már eddig is
● volt, aki bevallott akár milliárdos nyereségeket is,
● mások, bár kicsiben utaztak, szintén legálisan igyekeztek adózni,
● lehettek, akik „összetett” megoldásokat kerestek a nyereségük legalizálására,
● és volt az a csoport, amely szerint „hülyék vagytok, ha kripto után adóztok, én biztosan nem fogok”...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.05.13.
Mekkora lehet Magyarországon a kriptoeszközökben tartott lakossági vagyon mértéke? Erről pontos adatok nincsenek, de Kalocsai Kornél, a Blockchain Magyarország Egyesület elnöke azt mondta a Telexnek, hogy ő nagyságrendileg 300 milliárd forintra tette a számot, de már olyan jelzést is kapott, hogy ha a piac kisebb játékosai mellett a legnagyobb egyedi szereplőket is beleveszi az összesítésbe, akkor még ennél is jóval nagyobb értékről lehet szó.
Hogyan adóztak ezek az emberek eddig?
Erre a kérdésre a rövid válasz az, hogy igen vegyesen. Arányokat is nehéz mondani, de a szakmabeliek eszmecseréi alapján már eddig is
● volt, aki bevallott akár milliárdos nyereségeket is,
● mások, bár kicsiben utaztak, szintén legálisan igyekeztek adózni,
● lehettek, akik „összetett” megoldásokat kerestek a nyereségük legalizálására,
● és volt az a csoport, amely szerint „hülyék vagytok, ha kripto után adóztok, én biztosan nem fogok”...
1993-BAN EGY KEVÉSBÉ SÚLYOS LAKÁSTÖRVÉNYT KASZÁLT EL AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG, MINT AMIT MOST VINNE ÁT A FIDESZ
444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.05.13.
Kedd éjszaka nyújtotta be azt a törvényjavaslatát a fideszes Böröcz László, ami alapjaiban alakítaná át a magyarországi lakáspiacot: a jogszabálytervezet értelmében a bérlők (akkor is, ha csak tavaly év vége óta élnek ott) a piaci ár töredékéért vásárolhatnák meg az önkormányzati tulajdonú lakásokat. Ha a törvény átmegy a parlamenten, akkor a 90-es évek eleje óta nem látott lakásprivatizációs hullám indulhat meg Magyarországon, az önkormányzati bérlakásszektor pedig megszűnhet.
A módosítás után az önkormányzati lakások forgalmi értékének 30 százalékában állapítanák meg a vételárat, de a bérlők sok kedvezményt kapnának: minden egyes ott lakott év után 1 százalékkal csökkenne az ár, ami a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető, és aki egy összegben fizet, annak csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia...
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.05.13.
A módosítás után az önkormányzati lakások forgalmi értékének 30 százalékában állapítanák meg a vételárat, de a bérlők sok kedvezményt kapnának: minden egyes ott lakott év után 1 százalékkal csökkenne az ár, ami a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető, és aki egy összegben fizet, annak csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia...
„NEM GONDOLJUK, HOGY ÚJRA FEL FOGJUK TALÁLNI AZ ÚJSÁGÍRÁST MAGYARORSZÁGON”
24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.05.13.
A Deutsche Welle főigazgatója szerint nem úgy járnak körbe a világban, hogy mindenkinek megmondják, mit kell csinálni, viszont érdemes megismerni új nézőpontokat is, és ők ezt kínálják. Az viszont érdekes döntés, hogy a német közmédia anyagait a YouTube-on terjesztik.
Egy ideje terjedtek már a hírek arról, hogy visszatér Magyarországra a Deutsche Welle. A német közszolgálati adó korábban már kétszer is jelen volt az országban, először 1962 és 1977, majd – hosszú szünet után – 1993 és 1999 között volt magyar adásuk. A mostani visszatérés viszont kicsit más lett, a DW ugyan több magyar partnerrel is együttműködik, de a hasonló elveken működő Euronews-zal és Szabad Európával szemben nem indítottak sem magyar nyelvű tévé- vagy rádiócsatornát, sem online híroldalt.
A Deutsche Welle ezúttal a YouTube-on tért vissza, ami kevésbé tűnik erős kezdésnek, mint a többi közszolgálati célú csatornáé. Összesen mintegy tíz munkatárs gyártja a magyar nyelvű tartalmat, egy részük Berlinből, ahol a DW központja van, egy részük Magyarországról.
Az indulásról kérdeztük Peter Limbourgot, a DW főigazgatóját, aki azt mondta, azért indultak el újra nálunk, mert változnak az idők az Európai Unión és Magyarországon belül is. Jó ötletnek tartották, hogy új információkat mutassanak be Magyarországon a világról és az unióról...
Szerző: KERNER ZSOLT
2021.05.13.
Egy ideje terjedtek már a hírek arról, hogy visszatér Magyarországra a Deutsche Welle. A német közszolgálati adó korábban már kétszer is jelen volt az országban, először 1962 és 1977, majd – hosszú szünet után – 1993 és 1999 között volt magyar adásuk. A mostani visszatérés viszont kicsit más lett, a DW ugyan több magyar partnerrel is együttműködik, de a hasonló elveken működő Euronews-zal és Szabad Európával szemben nem indítottak sem magyar nyelvű tévé- vagy rádiócsatornát, sem online híroldalt.
A Deutsche Welle ezúttal a YouTube-on tért vissza, ami kevésbé tűnik erős kezdésnek, mint a többi közszolgálati célú csatornáé. Összesen mintegy tíz munkatárs gyártja a magyar nyelvű tartalmat, egy részük Berlinből, ahol a DW központja van, egy részük Magyarországról.
Az indulásról kérdeztük Peter Limbourgot, a DW főigazgatóját, aki azt mondta, azért indultak el újra nálunk, mert változnak az idők az Európai Unión és Magyarországon belül is. Jó ötletnek tartották, hogy új információkat mutassanak be Magyarországon a világról és az unióról...
AZ EGÉSZ EU-BAN NÁLUNK SÚJTJÁK A LEGTÖBB EMBERT A JÁRVÁNY MIATT ELHALASZTOTT ORVOSI VIZSGÁLATOK ÉS BEAVATKOZÁSOK
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.05.13.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere múlt pénteken jelentette be, hogy mától újraindulnak a nem sürgős beavatkozások. Ezek a járvány miatt hónapok óta halasztódtak, és mivel 2020 jelentős részében a koronavírus miatt nem lehetett ilyen beavatkozásokat elvégezni, a műtéti várólisták jelentősen nőttek.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatbázisa alapján készített alábbi ábrán látható, hogy egyes kategóriákban a várakozók száma meghaladja az ötezret: csípő- vagy térdprotézis beültetésére például 6050-en, illetve 7288-an várnak, szürkehályog-műtétre pedig több mint 11 ezren...
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.05.13.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-adatbázisa alapján készített alábbi ábrán látható, hogy egyes kategóriákban a várakozók száma meghaladja az ötezret: csípő- vagy térdprotézis beültetésére például 6050-en, illetve 7288-an várnak, szürkehályog-műtétre pedig több mint 11 ezren...
A FIDESZ EZÚTTAL A BUDAI VÁRBAN FOLYTATJA AZ ORSZÁG KIRABLÁSÁT
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.13.
Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő kedden éjszaka benyújtott a parlamenthez egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében az önkormányzatok a jövőben kötelesek lesznek a tulajdonukban lévő lakásokat potom áron értékesíteni a bérlőknek. Divat a Fidesznél, hogy éjszaka állnak elő törvényjavaslatnak öltöztetett ötleteikkel, sötét van olyankor, kevesebben figyelnek, nem véletlen, hogy a tolvajok is többnyire ebben a napszakban a legaktívabbak.
Jól olvasták: nem arról van szó, hogy az önkormányzatoknak lehetővé tennék, hogy az eddig értékesítési tilalom alatt álló ingatlanjaikat eladják. Ezen is lehetne vitatkozni, lennének érvek és ellenérvek, ám az említett törvényjavaslat nem erről szól. A Böröcz honatya által benyújtott javaslat lényege – ami jogállamban, vagyis normális viszonyok között elképzelhetetlen volna –, hogy egy tulajdontól kötelező legyen megválni, azt kötelező legyen, ráadásul jóval áron alul, a forgalmi érték mintegy tizedéért, értékesíteni. Nem más ez, mint einstand. (Gyengébbek kedvéért: rablás.) És ne legyenek senkinek illúziói, a törvényjavaslatból hamarosan törvény lesz, mert a Fidesz 133 bátor embere gond nélkül megszavazza majd. Ha kell, akkor besegít nekik a Mi Hazánk néhány nemzeti érzelmű prominense, valamint Volner János, a nemrégiben alakult Volner Párt vezetője. És nyilván a 133 bátornál is bátrabb Áder János is aláírja majd a törvényt. Neki nem szoktak fenntartásai lenni, amikor azt látja, hogy a Fidesz visz mindent, ami mozdítható.
A mostani törvényjavaslat – amelyből tehát minden bizonnyal hamarosan törvény lesz – szerint az önkormányzatok kötelesek lesznek azokat a ingatlanjaikat értékesíteni, amelyek eladására eddig a törvény nem adott lehetőséget. Különösen a Budai Várban vannak ilyen lakások, ahol a bérlők épp az előző, fideszes városvezetés jóvoltából köthettek igen nyomott áron örökbérleti szerződéseket. Ehhez nem kellett mást tenniük, mint cserébe felajánlani egy bármilyen, a tulajdonukban lévő ingatlant. Így jutott várbeli lakhatáshoz például Bayer Zsolt, aki egy faházat adott cserébe az első kerületi – akkor még fideszes – önkormányzatnak. (Ez a faház egyébként máig nem tisztázott körülmények között, visszakerült Bayer családjának birtokába)...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.05.13.
Jól olvasták: nem arról van szó, hogy az önkormányzatoknak lehetővé tennék, hogy az eddig értékesítési tilalom alatt álló ingatlanjaikat eladják. Ezen is lehetne vitatkozni, lennének érvek és ellenérvek, ám az említett törvényjavaslat nem erről szól. A Böröcz honatya által benyújtott javaslat lényege – ami jogállamban, vagyis normális viszonyok között elképzelhetetlen volna –, hogy egy tulajdontól kötelező legyen megválni, azt kötelező legyen, ráadásul jóval áron alul, a forgalmi érték mintegy tizedéért, értékesíteni. Nem más ez, mint einstand. (Gyengébbek kedvéért: rablás.) És ne legyenek senkinek illúziói, a törvényjavaslatból hamarosan törvény lesz, mert a Fidesz 133 bátor embere gond nélkül megszavazza majd. Ha kell, akkor besegít nekik a Mi Hazánk néhány nemzeti érzelmű prominense, valamint Volner János, a nemrégiben alakult Volner Párt vezetője. És nyilván a 133 bátornál is bátrabb Áder János is aláírja majd a törvényt. Neki nem szoktak fenntartásai lenni, amikor azt látja, hogy a Fidesz visz mindent, ami mozdítható.
A mostani törvényjavaslat – amelyből tehát minden bizonnyal hamarosan törvény lesz – szerint az önkormányzatok kötelesek lesznek azokat a ingatlanjaikat értékesíteni, amelyek eladására eddig a törvény nem adott lehetőséget. Különösen a Budai Várban vannak ilyen lakások, ahol a bérlők épp az előző, fideszes városvezetés jóvoltából köthettek igen nyomott áron örökbérleti szerződéseket. Ehhez nem kellett mást tenniük, mint cserébe felajánlani egy bármilyen, a tulajdonukban lévő ingatlant. Így jutott várbeli lakhatáshoz például Bayer Zsolt, aki egy faházat adott cserébe az első kerületi – akkor még fideszes – önkormányzatnak. (Ez a faház egyébként máig nem tisztázott körülmények között, visszakerült Bayer családjának birtokába)...
SZABAD SZEMMEL: NÉMETORSZÁGNAK BŐVEN LENNE ESZKÖZE, HOGY JOBB BELÁTÁSRA BÍRJA MAGYARORSZÁGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.13.
A kérdés úgy vetődött fel, hogy az Orbán-kormány keresztbe feküdt, amikor az EU el akarta ítélni a hongkongi választójog korlátozását.
South China Morning Post
Németországnak bőven lenne eszköze, hogy jobb belátásra bírja Magyarországot Hongkong ügyében, ám kérdés, hogy szándékában áll-e Berlinnek lépni. A kérdés úgy vetődött fel, hogy az Orbán-kormány keresztbe feküdt, amikor az EU el akarta ítélni a választójog korlátozását az egykori koronagyarmaton, miközben a legújabb értesülések szerint a tervezet 12 pontos szankciólistát is tartalmazott.
A vétó persze berzenkedést váltott ki a németeknél, illetve Brüsszelben, amit bizonyít a német külügyminiszter dörgedelmes nyilatkozata, miszerint a magyar fél ezt már nem először játssza el, de érthetetlen, amit művel. Tény, hogy sokak szerint Budapest nem tisztességes eszközöket vet be az Unióban. A tagállamok között Peking legszorosabb szövetségese és már máskor is megtorpedózta a közös állásfoglalást a kínai politikával szemben.
De azért rá lehet venni, hogy álljon be a sorba. Márciusban pl. megszavazta a megtorló intézkedéseket, de utána rögtön azt közölte, hogy azok értelmetlenek és ártalmasak. De hát az orbáni pávatánc már csak ilyen. Miközben Kína befolyása folyamatosan erősödik a térségben. ENSZ-adatok szerint azonban a német pozíciók sokkal erősebbek a magyar gazdaságban, mint a kínaiaké, ám az egyik varsói kutató intézet munkatársa úgy véli, hogy Berlin az, amely igazából nem szeretne határozottabb európai kiállást az ázsiai nagyhatalommal szemben.
Merthogy számára Hongkong fontos, de nem kiemelkedően, miután maga is különleges kapcsolatokat tart fenn Pekinggel. Ezért azután amit a külügyminiszter mondott, az aligha képviseli az egész német kormány véleményét. A diplomácia sokkal keményebb irányvonalat képvisel, mint a kancellár - jegyzi meg az Európai Külkapcsolati Tanács ázsiai programjának igazgatója.
EUobserver
Szájer József elvileg jogosult arra, hogy dicstelen távozása után felvegyen 100 ezer euró ún. átállási támogatást az Európai Parlamenttől, ám hogy kapott-e már bármennyit is, arra nem hajlandó válaszolni az illetékes strasbourgi testület, amelynek vezetője Járóka Lívia, a Fidesz képviselője, az EP alelnöke. Mint emlékezetes, a magyar kormánypárt prominense abba bukott bele, hogy a járvány miatt elrendelt kijárási tilalom közepette Brüsszelben egy illegális szexpartin vett részt, majd amikor kiérkezett a rendőrség, az ereszcsatornán át próbált menekülni.
A jelentés rámutat: nem tudni, hogy Járóka mekkora szerepet játszik az adat kiadásának megtagadásában, de hogy az aláírása nélkül semmit sem lehet nyilvánosságra hozni, az megkérdőjelezi a Parlament pártatlanságát és hitelességét.
Politico
Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz és több közeli munkatársa ellen. Felmerült ugyanis, hogy nem az igazságot mondták, amikor meghallgatta őket az Ibiza-gate ügyében létrejött parlamenti bizottság. Ha elmarasztalják a politikust, akkor akár három évet is kaphat. Ő maga tagadja, hogy bármi törvénytelent követett volna el és bízik a felmentő döntésben. Jelezte továbbá, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
Hogy merre billen el az ügy, az heteken belül kiderül, de ha megáll a vád, akkor igencsak felerősödne a kormányfőre nehezedő nyomás, hogy szedje a sátorfáját. A történtek nagy hullámokat kavartak Németországban is, mert ott sokan politikai csillagnak és a konzervatív politika megújítójának tekintik Kurzot. Éppen tegnap vett át kitüntetést Münchenben a szabad sajtó támogatásáért. (A díj odaítélésének megalapozottsága azonban sokfelé kétségeket váltott ki – a szerk. megj.)
A miniszterelnök több okból is bajban van. Pl. azért, mert zavaros pénzmozgások voltak pártja, a korábbi koalíciós szövetséges FPÖ és a Casinos Austria között. Azon kívül erősen valószínű, hogy saját állításával ellentétben Kurz igencsak beleszólt, hogy egyik bizalmasa kerülhessen az állami vagyonkezelő élére. De a korrupció ellen harcoló ügyészség látókörébe került a pénzügyminiszter, a kormányfő kabinetfőnöke, valamint az igazságügyi tárca korábbi vezetője is, aki jelenleg alkotmánybíró.
Úgy hogy most vizsgázik az osztrák demokrácia stabilitása. Nem csak az említett ügyek miatt, hanem azért is, mert az érintett politikusok igyekeztek megfúrni a vizsgálatot. Maga Kurz megkérdőjelezte a vádhatóság hozzáértését és pártatlanságát. Márpedig emiatt szakértők körében eléggé általános a vélemény, hogy ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségét próbálta kikezdeni.
Arról nem beszélve, hogy az Ibiza-gate ügyében a pénzügyminiszter csak az államfő közbenjárására volt hajlandó átadni a parlamentnek a kért bizonyítékokat. Sőt, az Alkotmánybíróság legújabban Kurzot is kötelezte, hogy több hónap után végre szintén küldje ez az inkriminált aktákat.
Der Standard
Kurz még inkább a mélybe rántja az Osztrák Néppártot, bár egyelőre nem kell vennie a kalapját, ám ő és csapata igencsak súlyos vitába keveredett az igazságszolgáltatással, a jogállammal és azon felül sok minden mással. Dübörögnek a harci dobok, egyre-másra kerülnek napvilágra a szégyenletes részletek, válik láthatóvá a hatalom aggasztó morálja.
Az ügyészség nagy erőkkel dolgozik az ügy feltárásán, az ÖVP-nek már nem egyszerűen a saját image-ével van problémája. Kiderült, hogy a pártot irányító véd- és dacszövetség kegyenceket rak jól fizetett állami posztokra, lebontja a jogállamot és nem érdekli, hogy átlátható legyen, amit csinál. Lassan igen nehéz helyzetbe navigálják magukat a konzervatívok.
Kurz persze újfent támad, láthatólag előre igyekszik kivédeni, hogy hamisan tanúskodott volna. A viszály almája, hogy mennyire működött közre jó emberének a kinevezésénél az osztrák állami holding élére. Ő azt mondja, csak mellékesen értesült a megbízásról, az ügyészég ez nem így látja. De érvényes az ártatlanság vélelme. És abban igaza van, hogy a megindult vizsgálat miatt egyelőre nem kell lemondania.
Ám nemrégiben a rendőrség már átkutatta a pénzügyminiszter lakását, és a Néppárt nyilvános hadjáratba kezdett az ügyészség ellen, miután más prominens tagjai is gyanúba keveredtek. Viszont a fejlemények a jelek szerint még nem érték el a lakosság ingerküszöbét, az ÖVP változatlanul jóval a 30 % fölött álla közvélemény kutatásokban, bár Kurz bizalmi indexe erősen megcsappant. A kérdés az, hogy mit hajlandók még elnézni neki a választók.
A politikus persze igen jó a válságkommunikációban, de a sajtónak, az ellenzéknek és a politika iránt érdeklődő polgárnak most nagyon oda kell figyelnie, és nem szabad, hogy eltompuljanak az érzékei. Hiszen szorult helyzetben van a Néppárt és a kancellár. És ez mindaddig így is marad, amíg nem uralkodik el a közöny a társadalmon.
Politico
Az osztrák kancellár csatába keveredett a sajtóval és ez sokat ártott a hírnevének. Ellenfelei szerint Kurz módszeresen igyekszik irányítani a médiát, részben pénzügyi nyomással, részben annak meghatározásával, hogy mi jelenhet meg róla, de már nyílt megfélemlítéssel is megpróbálkozott.
Az egyik legnagyobb napilap, a Kurier volt főszerkesztője, aki most a legkisebb ellenzéki párt törvényhozási képviselője, olyannak ismerte meg, mint aki képtelen elfogadni, hogy az újságírók feladata a hatalom körmére nézni. És nem abból áll, hogy egyszerűen továbbítsák a kormányközleményeket. Nagyjából ez megy egyébként Közép-Európa illiberális rendszereiben is, a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél, szlovéneknél. Igen nagy erőfeszítéseket tettek azért az utóbbi években, hogy elnyomják a kritikus tömegtájékoztatást.
Ausztriában ehhez a fő eszközt a kabinet kiadós PR-kerete jelenti, amely 2024-ig 210 millió euróval töltenek fel. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet szakértőjét a rendszer igencsak emlékezteti arra, ami a mostani Fidesz-kormányzat legelején játszódott le Magyarországon. Ömlik a támogatás a baráti szerkesztőségekhez.
A köztévénél és –rádiónál viszont gyakran interveniál a hatalom. Utóbbi kommunikációs részlegén 80-an dolgoznak és feladatai közé tartozik, hogy kigyomlálja a kancellár számára kedvezőtlen jelentéseket. Az egyik nagy regionális újság, a Kleine Zeitung szerkesztője úgy látja, hogy Kurz mániákusan odafigyel, milyen írások, sőt, fotók látnak napvilágot róla. Ez azonban már nem nárcisztikusság, nála eléri már a megszállottság szintjét.
New York Times
Világszerte recsegnek a demokrácia eresztékei, és megmentésére az amerikai elnök nemzetközi értekezletet kíván összehívni, nehogy felemelkedhessenek az olyan hatalmak, mint Oroszország és Kína, ám nem volna jó, ha Biden mondaná meg, hogy mi az a demokrácia. Így látja a helyzetet szokásos elemzésében Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus.
Mert az rendben van, hogy legyen nemzetközi koalíció a tekintélyelvű rezsimek ellen, de az USA felsül, ha ragaszkodik az igazság monopóliumához. Egy nemrégiben megjelent svéd tanulmány szerint a demokrácia szintje 30 éve nem volt ilyen alacsony a világban, mint jelenleg. A választási autokráciákban, idetartozik, Magyarország, India és Törökország, a jogi keretek csak arra szolgálnak, hogy fenntartsák a többség korlátlan uralmát. A tekintélyelvű kormányok tetszésük szerint hágják át a jogállam határait.
Az antidemokráciák többsége korábban demokratikus volt és a polgárok éppen azért szavaztak a populistákra, hogy mert bíztak abban, hogy ők majd működtetik a jogállamot. Így volt ez a választási tekintélyuralomnak számító magyaroknál és indiaiaknál, valamint a választási demokráciaként jegyzett lengyeleknél is.
Ezek a rendszerek azt állítják, hogy nem alternatívát jelentenek, hanem az egyetlen olyan demokráciát testesítik meg, amelyben valóban a többség kormányoz. A liberális demokráciák azonban nem csupán azért vesztették el előjogukat a demokrácia meghatározására, mert felbukkantak a magukat demokratáknak feltüntető autokraták, hanem mert pl. az amerikaiak és a franciák nagy részének elege van a fennálló rendszerből. És ez sok más helyen is pont így van.
Azon felül demokratikus és tekintélyelvű rendszerek egyaránt hatékonyan kezelték a járványt, lásd Kínát. Ez is hozzájárult, hogy elmosódjon a határ a két szisztéma között és ennek messzire nyúló hatása van a világpolitikában. India a Freedom House szerint nem demokratikus, ám Amerikának – stratégiai megfontolásokból – szüksége van rá Kína feltartóztatására.
Ezért Washington válaszút elé került: vagy képmutató módon úgy tesz, mintha India és Kína demokratikus lenne és akkor be tudja venni őket a Pekingellenes szövetségbe, vagy pedig a demokráciáért vívott küzdelmet leválasztja a Kína és Oroszország elleni erőfeszítésekről. Krasztev a maga részéről a 2. megoldást javasolja.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.05.13.
South China Morning Post
Németországnak bőven lenne eszköze, hogy jobb belátásra bírja Magyarországot Hongkong ügyében, ám kérdés, hogy szándékában áll-e Berlinnek lépni. A kérdés úgy vetődött fel, hogy az Orbán-kormány keresztbe feküdt, amikor az EU el akarta ítélni a választójog korlátozását az egykori koronagyarmaton, miközben a legújabb értesülések szerint a tervezet 12 pontos szankciólistát is tartalmazott.
A vétó persze berzenkedést váltott ki a németeknél, illetve Brüsszelben, amit bizonyít a német külügyminiszter dörgedelmes nyilatkozata, miszerint a magyar fél ezt már nem először játssza el, de érthetetlen, amit művel. Tény, hogy sokak szerint Budapest nem tisztességes eszközöket vet be az Unióban. A tagállamok között Peking legszorosabb szövetségese és már máskor is megtorpedózta a közös állásfoglalást a kínai politikával szemben.
De azért rá lehet venni, hogy álljon be a sorba. Márciusban pl. megszavazta a megtorló intézkedéseket, de utána rögtön azt közölte, hogy azok értelmetlenek és ártalmasak. De hát az orbáni pávatánc már csak ilyen. Miközben Kína befolyása folyamatosan erősödik a térségben. ENSZ-adatok szerint azonban a német pozíciók sokkal erősebbek a magyar gazdaságban, mint a kínaiaké, ám az egyik varsói kutató intézet munkatársa úgy véli, hogy Berlin az, amely igazából nem szeretne határozottabb európai kiállást az ázsiai nagyhatalommal szemben.
Merthogy számára Hongkong fontos, de nem kiemelkedően, miután maga is különleges kapcsolatokat tart fenn Pekinggel. Ezért azután amit a külügyminiszter mondott, az aligha képviseli az egész német kormány véleményét. A diplomácia sokkal keményebb irányvonalat képvisel, mint a kancellár - jegyzi meg az Európai Külkapcsolati Tanács ázsiai programjának igazgatója.
EUobserver
Szájer József elvileg jogosult arra, hogy dicstelen távozása után felvegyen 100 ezer euró ún. átállási támogatást az Európai Parlamenttől, ám hogy kapott-e már bármennyit is, arra nem hajlandó válaszolni az illetékes strasbourgi testület, amelynek vezetője Járóka Lívia, a Fidesz képviselője, az EP alelnöke. Mint emlékezetes, a magyar kormánypárt prominense abba bukott bele, hogy a járvány miatt elrendelt kijárási tilalom közepette Brüsszelben egy illegális szexpartin vett részt, majd amikor kiérkezett a rendőrség, az ereszcsatornán át próbált menekülni.
A jelentés rámutat: nem tudni, hogy Járóka mekkora szerepet játszik az adat kiadásának megtagadásában, de hogy az aláírása nélkül semmit sem lehet nyilvánosságra hozni, az megkérdőjelezi a Parlament pártatlanságát és hitelességét.
Politico
Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz és több közeli munkatársa ellen. Felmerült ugyanis, hogy nem az igazságot mondták, amikor meghallgatta őket az Ibiza-gate ügyében létrejött parlamenti bizottság. Ha elmarasztalják a politikust, akkor akár három évet is kaphat. Ő maga tagadja, hogy bármi törvénytelent követett volna el és bízik a felmentő döntésben. Jelezte továbbá, hogy nem kíván távozni tisztségéből.
Hogy merre billen el az ügy, az heteken belül kiderül, de ha megáll a vád, akkor igencsak felerősödne a kormányfőre nehezedő nyomás, hogy szedje a sátorfáját. A történtek nagy hullámokat kavartak Németországban is, mert ott sokan politikai csillagnak és a konzervatív politika megújítójának tekintik Kurzot. Éppen tegnap vett át kitüntetést Münchenben a szabad sajtó támogatásáért. (A díj odaítélésének megalapozottsága azonban sokfelé kétségeket váltott ki – a szerk. megj.)
A miniszterelnök több okból is bajban van. Pl. azért, mert zavaros pénzmozgások voltak pártja, a korábbi koalíciós szövetséges FPÖ és a Casinos Austria között. Azon kívül erősen valószínű, hogy saját állításával ellentétben Kurz igencsak beleszólt, hogy egyik bizalmasa kerülhessen az állami vagyonkezelő élére. De a korrupció ellen harcoló ügyészség látókörébe került a pénzügyminiszter, a kormányfő kabinetfőnöke, valamint az igazságügyi tárca korábbi vezetője is, aki jelenleg alkotmánybíró.
Úgy hogy most vizsgázik az osztrák demokrácia stabilitása. Nem csak az említett ügyek miatt, hanem azért is, mert az érintett politikusok igyekeztek megfúrni a vizsgálatot. Maga Kurz megkérdőjelezte a vádhatóság hozzáértését és pártatlanságát. Márpedig emiatt szakértők körében eléggé általános a vélemény, hogy ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségét próbálta kikezdeni.
Arról nem beszélve, hogy az Ibiza-gate ügyében a pénzügyminiszter csak az államfő közbenjárására volt hajlandó átadni a parlamentnek a kért bizonyítékokat. Sőt, az Alkotmánybíróság legújabban Kurzot is kötelezte, hogy több hónap után végre szintén küldje ez az inkriminált aktákat.
Der Standard
Kurz még inkább a mélybe rántja az Osztrák Néppártot, bár egyelőre nem kell vennie a kalapját, ám ő és csapata igencsak súlyos vitába keveredett az igazságszolgáltatással, a jogállammal és azon felül sok minden mással. Dübörögnek a harci dobok, egyre-másra kerülnek napvilágra a szégyenletes részletek, válik láthatóvá a hatalom aggasztó morálja.
Az ügyészség nagy erőkkel dolgozik az ügy feltárásán, az ÖVP-nek már nem egyszerűen a saját image-ével van problémája. Kiderült, hogy a pártot irányító véd- és dacszövetség kegyenceket rak jól fizetett állami posztokra, lebontja a jogállamot és nem érdekli, hogy átlátható legyen, amit csinál. Lassan igen nehéz helyzetbe navigálják magukat a konzervatívok.
Kurz persze újfent támad, láthatólag előre igyekszik kivédeni, hogy hamisan tanúskodott volna. A viszály almája, hogy mennyire működött közre jó emberének a kinevezésénél az osztrák állami holding élére. Ő azt mondja, csak mellékesen értesült a megbízásról, az ügyészég ez nem így látja. De érvényes az ártatlanság vélelme. És abban igaza van, hogy a megindult vizsgálat miatt egyelőre nem kell lemondania.
Ám nemrégiben a rendőrség már átkutatta a pénzügyminiszter lakását, és a Néppárt nyilvános hadjáratba kezdett az ügyészség ellen, miután más prominens tagjai is gyanúba keveredtek. Viszont a fejlemények a jelek szerint még nem érték el a lakosság ingerküszöbét, az ÖVP változatlanul jóval a 30 % fölött álla közvélemény kutatásokban, bár Kurz bizalmi indexe erősen megcsappant. A kérdés az, hogy mit hajlandók még elnézni neki a választók.
A politikus persze igen jó a válságkommunikációban, de a sajtónak, az ellenzéknek és a politika iránt érdeklődő polgárnak most nagyon oda kell figyelnie, és nem szabad, hogy eltompuljanak az érzékei. Hiszen szorult helyzetben van a Néppárt és a kancellár. És ez mindaddig így is marad, amíg nem uralkodik el a közöny a társadalmon.
Politico
Az osztrák kancellár csatába keveredett a sajtóval és ez sokat ártott a hírnevének. Ellenfelei szerint Kurz módszeresen igyekszik irányítani a médiát, részben pénzügyi nyomással, részben annak meghatározásával, hogy mi jelenhet meg róla, de már nyílt megfélemlítéssel is megpróbálkozott.
Az egyik legnagyobb napilap, a Kurier volt főszerkesztője, aki most a legkisebb ellenzéki párt törvényhozási képviselője, olyannak ismerte meg, mint aki képtelen elfogadni, hogy az újságírók feladata a hatalom körmére nézni. És nem abból áll, hogy egyszerűen továbbítsák a kormányközleményeket. Nagyjából ez megy egyébként Közép-Európa illiberális rendszereiben is, a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél, szlovéneknél. Igen nagy erőfeszítéseket tettek azért az utóbbi években, hogy elnyomják a kritikus tömegtájékoztatást.
Ausztriában ehhez a fő eszközt a kabinet kiadós PR-kerete jelenti, amely 2024-ig 210 millió euróval töltenek fel. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet szakértőjét a rendszer igencsak emlékezteti arra, ami a mostani Fidesz-kormányzat legelején játszódott le Magyarországon. Ömlik a támogatás a baráti szerkesztőségekhez.
A köztévénél és –rádiónál viszont gyakran interveniál a hatalom. Utóbbi kommunikációs részlegén 80-an dolgoznak és feladatai közé tartozik, hogy kigyomlálja a kancellár számára kedvezőtlen jelentéseket. Az egyik nagy regionális újság, a Kleine Zeitung szerkesztője úgy látja, hogy Kurz mániákusan odafigyel, milyen írások, sőt, fotók látnak napvilágot róla. Ez azonban már nem nárcisztikusság, nála eléri már a megszállottság szintjét.
New York Times
Világszerte recsegnek a demokrácia eresztékei, és megmentésére az amerikai elnök nemzetközi értekezletet kíván összehívni, nehogy felemelkedhessenek az olyan hatalmak, mint Oroszország és Kína, ám nem volna jó, ha Biden mondaná meg, hogy mi az a demokrácia. Így látja a helyzetet szokásos elemzésében Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus.
Mert az rendben van, hogy legyen nemzetközi koalíció a tekintélyelvű rezsimek ellen, de az USA felsül, ha ragaszkodik az igazság monopóliumához. Egy nemrégiben megjelent svéd tanulmány szerint a demokrácia szintje 30 éve nem volt ilyen alacsony a világban, mint jelenleg. A választási autokráciákban, idetartozik, Magyarország, India és Törökország, a jogi keretek csak arra szolgálnak, hogy fenntartsák a többség korlátlan uralmát. A tekintélyelvű kormányok tetszésük szerint hágják át a jogállam határait.
Az antidemokráciák többsége korábban demokratikus volt és a polgárok éppen azért szavaztak a populistákra, hogy mert bíztak abban, hogy ők majd működtetik a jogállamot. Így volt ez a választási tekintélyuralomnak számító magyaroknál és indiaiaknál, valamint a választási demokráciaként jegyzett lengyeleknél is.
Ezek a rendszerek azt állítják, hogy nem alternatívát jelentenek, hanem az egyetlen olyan demokráciát testesítik meg, amelyben valóban a többség kormányoz. A liberális demokráciák azonban nem csupán azért vesztették el előjogukat a demokrácia meghatározására, mert felbukkantak a magukat demokratáknak feltüntető autokraták, hanem mert pl. az amerikaiak és a franciák nagy részének elege van a fennálló rendszerből. És ez sok más helyen is pont így van.
Azon felül demokratikus és tekintélyelvű rendszerek egyaránt hatékonyan kezelték a járványt, lásd Kínát. Ez is hozzájárult, hogy elmosódjon a határ a két szisztéma között és ennek messzire nyúló hatása van a világpolitikában. India a Freedom House szerint nem demokratikus, ám Amerikának – stratégiai megfontolásokból – szüksége van rá Kína feltartóztatására.
Ezért Washington válaszút elé került: vagy képmutató módon úgy tesz, mintha India és Kína demokratikus lenne és akkor be tudja venni őket a Pekingellenes szövetségbe, vagy pedig a demokráciáért vívott küzdelmet leválasztja a Kína és Oroszország elleni erőfeszítésekről. Krasztev a maga részéről a 2. megoldást javasolja.
VERBUNKOS A PARLAMENTBEN
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.05.03.
Most képzeljük el, midőn Semjén Zsolt tiltakozásul az ellen, hogy Hadházy táblát emel a kedves vezető ábrázata elé, miszerint „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”, fogná magát, kipattanna az ülésterem közepére, és valami észveszejtő népi táncba kezdene, hogy még Kövér pedellusnak is tátva maradna a szája. Ott csűrdöngölne Semjén Zsolt, járna a lába, haja repkedne a légben, annyira tiltakozna ő, de szép is lenne… Nem ment el az eszem, csak olvastam egy hírt messzi vidékről.
Ez azt mondja nekünk, hogy kiutasították szerdán az új-zélandi parlament ülésterméből Rawiri Waititit, a Maori Párt társelnökét, miután hagyományos maori harci táncot, hakát mutatott be tiltakozásul az ellenzéki Nemzeti Párt „rasszista retorikája és propagandája” ellen. Hogy értsük, a Maori Párt a kormányzó erő, és az ellenzék kekeckedése miatt kezdett bele a hakába Waititi bácsi, ezért asszociáltam Semjénre, mint aki szintén így tiltakozhatna ahelyett, hogy a gazdája azt mondja, „boldog karácsonyt”.
Így igazán kifejezhetné a magyar kormányzó erő nemzeti elkötelezettségét a globalista internacionalisták ellen. A helyzet is hasonló itt, mint a távoli vidéken. Waititit nem először küldték ki az ülésteremből: februárban azért kellett távoznia, mert visszautasította, hogy nyakkendőt viseljen, azzal érvelve, hogy az nem képezi a hagyományos maori viselet részét, és “gyarmati ruházat”. Mi pedig, ahogyan békemenetekről tudjuk, nem leszünk brüsszelita gyarmat, és látjuk, hogy Semjén máris ott van, ahol ez a Waititi.
Viszont akkor tényleg nem ártana következetesnek lenni, azaz, bő gatyában, dolmányban és karikás ustorral a kézben járni-kelni a nagyvilágban, ha már annyira nemzeti ez a cirkusz. A mi nagyjaink azonban csak a bocskaiig jutottak el, azt jelezve ezzel, hogy a nemzeti jelzőjük egyáltalán nem a népről szól, hanem csakis a “felsőbb” rétegekről, és máris előttünk van az Úri muri és a Rokonok világa, viszont a Rózsa Sándoré meg nem. Ebből is kitetszik, hogy mindenből minden kikövetkeztethető, semmi sem magában álló véletlen.
Hanem ez a haka. Ez a harci tánc. A legutóbbi kosárlabda világbajnokságon is az új-zélandi válogatott minden meccs előtt ezzel riogatta az ellenfeleket. Ott toppogtak és ordibáltak a pályán, és az ellenfél valószínűleg meg is rémült. Viszont mindenki elverte őket, mert az élet nem habostorta. Illetőleg jó őrizgetni a hagyományokat és szép is, de a jelek szerint mindennek gyakorlati haszna nincs, mert az embert kiküldik a parlament ülésterméből, még, ha kormánypárti képviselő, meg pártelnök, akkor is...
Szerző: Rezeda
2021.05.03.
Ez azt mondja nekünk, hogy kiutasították szerdán az új-zélandi parlament ülésterméből Rawiri Waititit, a Maori Párt társelnökét, miután hagyományos maori harci táncot, hakát mutatott be tiltakozásul az ellenzéki Nemzeti Párt „rasszista retorikája és propagandája” ellen. Hogy értsük, a Maori Párt a kormányzó erő, és az ellenzék kekeckedése miatt kezdett bele a hakába Waititi bácsi, ezért asszociáltam Semjénre, mint aki szintén így tiltakozhatna ahelyett, hogy a gazdája azt mondja, „boldog karácsonyt”.
Így igazán kifejezhetné a magyar kormányzó erő nemzeti elkötelezettségét a globalista internacionalisták ellen. A helyzet is hasonló itt, mint a távoli vidéken. Waititit nem először küldték ki az ülésteremből: februárban azért kellett távoznia, mert visszautasította, hogy nyakkendőt viseljen, azzal érvelve, hogy az nem képezi a hagyományos maori viselet részét, és “gyarmati ruházat”. Mi pedig, ahogyan békemenetekről tudjuk, nem leszünk brüsszelita gyarmat, és látjuk, hogy Semjén máris ott van, ahol ez a Waititi.
Viszont akkor tényleg nem ártana következetesnek lenni, azaz, bő gatyában, dolmányban és karikás ustorral a kézben járni-kelni a nagyvilágban, ha már annyira nemzeti ez a cirkusz. A mi nagyjaink azonban csak a bocskaiig jutottak el, azt jelezve ezzel, hogy a nemzeti jelzőjük egyáltalán nem a népről szól, hanem csakis a “felsőbb” rétegekről, és máris előttünk van az Úri muri és a Rokonok világa, viszont a Rózsa Sándoré meg nem. Ebből is kitetszik, hogy mindenből minden kikövetkeztethető, semmi sem magában álló véletlen.
Hanem ez a haka. Ez a harci tánc. A legutóbbi kosárlabda világbajnokságon is az új-zélandi válogatott minden meccs előtt ezzel riogatta az ellenfeleket. Ott toppogtak és ordibáltak a pályán, és az ellenfél valószínűleg meg is rémült. Viszont mindenki elverte őket, mert az élet nem habostorta. Illetőleg jó őrizgetni a hagyományokat és szép is, de a jelek szerint mindennek gyakorlati haszna nincs, mert az embert kiküldik a parlament ülésterméből, még, ha kormánypárti képviselő, meg pártelnök, akkor is...
A NAGY ZABÁLÁS
JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.05.11.
Na akkor öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé. Nem születési adottság, ha valaki dagadtra zabálja magát. Nem fátum, hogy valaki nem bír ellenállni a sok krumplival feltálalt szaftos pacalnak, sörnek, pálinkának, heló röfi. Ennélfogva nem tapintatlanság nem félrenézni és nem hallgatni róla, ha az ember lát egy széthízott alaktalanságot, sőt. Ha a hordóhasú tolatómozdony egy ország miniszterelnöke, akkor kifejezetten kívánatos szóvá tenni, hogy súlyos kívánnivalók maradtak figyelmen kívül az esztétikumot illetően, hogy a szétfolyó kövérségnek mindenféle kellemetlen üzenete van köztisztséget nem viselő embertől is. Különösen egy olyan figurától, aki néhány évvel ezelőtt megjegyezte, hogy nem bírja kövér katonatisztek látványát...
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.05.11.
