Szerző: JAKAB PÉTER
2021.04.26.
Jakab Péter: Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?
2021. április 27., kedd
JAKAB PÉTER: MIT GONDOL ERRŐL, MINISZTERELNÖK ÚR? (2021.04.26.)
JOBBIK MAGYARORSZÁGÉRT MOZGALOM
Szerző: JAKAB PÉTER
2021.04.26.
Jakab Péter: Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?
Szerző: JAKAB PÉTER
2021.04.26.
Jakab Péter: Mit gondol erről, Miniszterelnök úr?
A BEFAGYASZTOTT NYUGDÍJMINIMUM | HOGYAN MÉLYÍTI A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEKET A NER?
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.04.27.
A rendszerváltás óta a magyarországi szociális védőháló egyik központi eleme a nyugdíjminimum, ami jóval meghatározóbb funkciót tölt be, mint amit a neve sejtet. A nyugdíjasokon felül, több százezer, nem ritkán extrém módon kiszolgáltatott ember alapvető szükségleteinek kielégítését határozza meg. Ennek ellenére az Orbán kormány ugyanazon a szinten tartja, ahol még az MSZP hagyta.
Szerző: Partizán
2021.04.27.
A rendszerváltás óta a magyarországi szociális védőháló egyik központi eleme a nyugdíjminimum, ami jóval meghatározóbb funkciót tölt be, mint amit a neve sejtet. A nyugdíjasokon felül, több százezer, nem ritkán extrém módon kiszolgáltatott ember alapvető szükségleteinek kielégítését határozza meg. Ennek ellenére az Orbán kormány ugyanazon a szinten tartja, ahol még az MSZP hagyta.
A mai műsorban a nyugdíjminimum tényleges szerepének feltérképezésén túl megpróbálunk magyarázatot adni arra a kérdésre, hogy miért nem változott az összege több mint egy évtizede.
"A NŐK SOSEM FOGJÁK ÉLVEZNI AZT A SZEXET, AMIT A PORNÓBAN ÁBRÁZOLNAK." | INTERJÚ HEVESI KRISZTÁVAL
PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.04.26.
Hevesi Krisztina az ország legismertebb szexuálpszichológusa. Az akadémia, a tudományos élet és a magánpraxis mellett rendszeresen foglalkoztatja a kereskedelmi média reggeli műsorokban, reality showkban. Az adásból kiderül, hogy miként tekint e kettős szerepre, mennyire használja eszközként a médiát, mit gondol pornóról, prostitúcióról, a me too mozgalom magyarországi vonatkozásairól.
Szerző: Partizán
2021.04.26.
Hevesi Krisztina az ország legismertebb szexuálpszichológusa. Az akadémia, a tudományos élet és a magánpraxis mellett rendszeresen foglalkoztatja a kereskedelmi média reggeli műsorokban, reality showkban. Az adásból kiderül, hogy miként tekint e kettős szerepre, mennyire használja eszközként a médiát, mit gondol pornóról, prostitúcióról, a me too mozgalom magyarországi vonatkozásairól.
NEM LESZÜNK GYARMAT - ORBÁN LETT KÍNA PLAKÁTARCA EURÓPÁBAN
YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.04.27.
Orbán Kína gyarmatává silányítja Magyarországot. Ő maga is tudja ezt, bizonyíthatóan. Ez a magyarázat arra, hogy miért lett Kína európai reklám fiúja. Erről beszélek a legújabb videóban. És még ilyen pólód is lehet, mint a fenti képen. Nézd az adást!
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.04.27.
Orbán Kína gyarmatává silányítja Magyarországot. Ő maga is tudja ezt, bizonyíthatóan. Ez a magyarázat arra, hogy miért lett Kína európai reklám fiúja. Erről beszélek a legújabb videóban. És még ilyen pólód is lehet, mint a fenti képen. Nézd az adást!
LÖLÖ & ANDI, MAJKA & SZIJJÁRTÓ, FEKETE-GYŐR & HOLLIK
YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.04.27.
Lőrinc eljegyezte Andreát, Majka kezébe vette az ország sorsát, Hollik és Fekete-Győr pedig ledobta a kommunikációs atombombát.
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.04.27.
Lőrinc eljegyezte Andreát, Majka kezébe vette az ország sorsát, Hollik és Fekete-Győr pedig ledobta a kommunikációs atombombát.
KIÉ AZ ISKOLA?
KLUBRÁDIÓ / TŰRÉSHATÁR
Szerző: SZUNYOH SZABOLCS
2021.04.27.
A szülők nem igazán viselik el, hogy az oktatás irányítói hibás döntéseket hozzanak, azok alól kibújnak. Merre haladt az oktatás a rendszerváltás óta? Kié legyen az iskola, a szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer?
A pedagógia 20 százalék tudomány, 20 százalék művészet és 60 százalék kemény munka – szokták volt mondani. Ebből talán a tudomány a legnehezebben megfogható rész. Itt van például a nevelésszociológia, amelynek művelői szinte a mérhetetlent próbálják mérni. Részben alapkutatás, de inkább az alkalmazott társadalomtudományok körébe sorolható – mondja Kozma Tamás professzor emeritus, a Debreceni Egyetem korábbi tanszékvezetője. A pedagógia szerinte az egykori tanítóképzőkben, a tanítói gyakorlatban gyökeredzik, a nevelésszociológia más.
A némi elméleti eszmefuttatás után egészen gyakorlati kérdésekről beszélgetett vendégével Szunyogh Szabolcs, a Tűréshatár című műsorban, amelyben azt vizsgálták, hogy merre haladt az oktatás az elmúlt 30 évben, a rendszerváltás óta. Fontos kérdés, hogy kié az iskola. A szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Az oktatáspolitika egy szint, a helyi társadalom pedig egy másik. Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer? Kozma Tamás úgy véli, egyértelműen az a jó, ha az iskolákról az önkormányzatok dönthetnek. A kisebb települések intézményei esetében lehet szó összevonásról, de annak az önkormányzatnak, amelynek megvan az ereje, pénze hozzá, bizony a fenntartásában kellene hagyni az iskoláját. A mostani, centralizált rendszerhez hasonló utoljára a XIX. század második felében működött.
És az egyetemek?
Szóba került a műsorban a felsőoktatás is, most azonban nem az volt a fő téma, hogy mit jelent az alapítványi forma erőltetett bevezetése, hanem az, hogy mennyire célszerű az intézmények összeolvasztása, egységesítése, amit többnyire a színvonal emelésével magyaráznak. Nos, a szakember azt tartaná szerencsésnek, ha az első 1-2 évfolyamot kisebb egyetemeken, főiskolákon végezhetnék a hallgatók, a következőket pedig valamilyen regionális intézményben. Így a kisebb városokban is megmaradna a szellemi potenciál, a megtartó erő, de működne egyfajta hálózatosodás is. Viszont azt látni kell, hogy ennek megvalósítása nem egyszerű, mert az egyetemek nem nagyon szeretnek kooperálni, inkább igyekeznek maguk alá gyűrni a kisebb intézményeket.
Magyarország rendszeresen részt vesz egy nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten. (A legutolsó PISA-n nem volt hibahatáron belüli változás, ennek ellenére a néhány pontos javulást is óriási sikerként hirdette a minisztérium.) Azaz a PISA-n sem változott a magyar diákok teljesítménye: az nagyon gyenge. Forrás: HVG.hu
Kozma Tamás kijelentette: normális oktatás csak normális társadalmi körülmények között működhet. Az elmúlt harminc évet tekintve némileg emelkedő tendenciát lát, és optimista, mert az egyes kormányok hibáit a társadalom „kiforogja”, a szülők egyszerűen kibújnak a rossz döntések alól, az egész társadalom sokkal aktívabb, mint mondjuk a Kádár-korban volt.
Szerző: SZUNYOH SZABOLCS
2021.04.27.
A pedagógia 20 százalék tudomány, 20 százalék művészet és 60 százalék kemény munka – szokták volt mondani. Ebből talán a tudomány a legnehezebben megfogható rész. Itt van például a nevelésszociológia, amelynek művelői szinte a mérhetetlent próbálják mérni. Részben alapkutatás, de inkább az alkalmazott társadalomtudományok körébe sorolható – mondja Kozma Tamás professzor emeritus, a Debreceni Egyetem korábbi tanszékvezetője. A pedagógia szerinte az egykori tanítóképzőkben, a tanítói gyakorlatban gyökeredzik, a nevelésszociológia más.
A némi elméleti eszmefuttatás után egészen gyakorlati kérdésekről beszélgetett vendégével Szunyogh Szabolcs, a Tűréshatár című műsorban, amelyben azt vizsgálták, hogy merre haladt az oktatás az elmúlt 30 évben, a rendszerváltás óta. Fontos kérdés, hogy kié az iskola. A szülőké, a tanároké, az önkormányzatoké, a politikusoké, az államé? Az oktatáspolitika egy szint, a helyi társadalom pedig egy másik. Melyik a jobb megoldás, a decentralizált, vagy a központosított intézményrendszer? Kozma Tamás úgy véli, egyértelműen az a jó, ha az iskolákról az önkormányzatok dönthetnek. A kisebb települések intézményei esetében lehet szó összevonásról, de annak az önkormányzatnak, amelynek megvan az ereje, pénze hozzá, bizony a fenntartásában kellene hagyni az iskoláját. A mostani, centralizált rendszerhez hasonló utoljára a XIX. század második felében működött.
Imádkozni is kell?
Megerősödött az oktatásban az egyházak térnyerése, ami már visszatetszést vált ki a társadalom egy részében. A professzor szerint ezt nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy kell-e imádkozni az iskolában. Az egyházi iskoláknak sajátos moráljuk van, ami a szülők jelentős részét vonzza a kutatások szerint, ahogy az ottani követelményrendszer és színvonal is, bár nem csak elit iskolákról van szó, amikor az egyházi oktatásról beszélünk. Az sem mellékes, hogy azért még lehet választani a különböző oktatási intézmények között.
Nagyon fontos kérdés a roma gyerekek kezelése is. Integráció, szegregáció? Kozma Tamás véleménye szerint ez nem csupán jogvédelmi probléma, a befogadás a lényeg. Kiváló példákat mutat erre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, melynek segítségével új pedagógiai modellek, módszerek jöttek létre, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez. Az mindenesetre biztos, hogy nem lehet csak az iskolákra terhelni a problémát, szülői, társadalmi támogatásra van szükség.
Megerősödött az oktatásban az egyházak térnyerése, ami már visszatetszést vált ki a társadalom egy részében. A professzor szerint ezt nem lehet leegyszerűsíteni arra, hogy kell-e imádkozni az iskolában. Az egyházi iskoláknak sajátos moráljuk van, ami a szülők jelentős részét vonzza a kutatások szerint, ahogy az ottani követelményrendszer és színvonal is, bár nem csak elit iskolákról van szó, amikor az egyházi oktatásról beszélünk. Az sem mellékes, hogy azért még lehet választani a különböző oktatási intézmények között.
Nagyon fontos kérdés a roma gyerekek kezelése is. Integráció, szegregáció? Kozma Tamás véleménye szerint ez nem csupán jogvédelmi probléma, a befogadás a lényeg. Kiváló példákat mutat erre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, melynek segítségével új pedagógiai modellek, módszerek jöttek létre, amelyek illeszkednek a gyerekek igényeihez. Az mindenesetre biztos, hogy nem lehet csak az iskolákra terhelni a problémát, szülői, társadalmi támogatásra van szükség.
És az egyetemek?
Szóba került a műsorban a felsőoktatás is, most azonban nem az volt a fő téma, hogy mit jelent az alapítványi forma erőltetett bevezetése, hanem az, hogy mennyire célszerű az intézmények összeolvasztása, egységesítése, amit többnyire a színvonal emelésével magyaráznak. Nos, a szakember azt tartaná szerencsésnek, ha az első 1-2 évfolyamot kisebb egyetemeken, főiskolákon végezhetnék a hallgatók, a következőket pedig valamilyen regionális intézményben. Így a kisebb városokban is megmaradna a szellemi potenciál, a megtartó erő, de működne egyfajta hálózatosodás is. Viszont azt látni kell, hogy ennek megvalósítása nem egyszerű, mert az egyetemek nem nagyon szeretnek kooperálni, inkább igyekeznek maguk alá gyűrni a kisebb intézményeket.
Végül a tananyagról
Nagy kérdése a közoktatásnak, hogy mi legyen a tananyag. Mi az a műveltségi szint, amit el kell érni? Érdekes ebből a szempontból is vizsgálni a PISA-felméréseket, amelyek egyértelműen néhány ázsiai országban mutatják a legjobb eredményeket, nem az Egyesült Államokban, vagy Európában.
Nagy kérdése a közoktatásnak, hogy mi legyen a tananyag. Mi az a műveltségi szint, amit el kell érni? Érdekes ebből a szempontból is vizsgálni a PISA-felméréseket, amelyek egyértelműen néhány ázsiai országban mutatják a legjobb eredményeket, nem az Egyesült Államokban, vagy Európában.
Magyarország rendszeresen részt vesz egy nemzetközi mérésen, a PISA-n (Programme for International Student Assessment) annak 2000-es elindulása óta, ahol pedig mindig kiderül, hogy a magyar 15 évesek matematikai és természettudományos teljesítménye jóval az OECD átlag alatti, és gyakorlatilag egyre romló tendenciát mutatott, majd megrekedt egy nagyon alacsony szinten. (A legutolsó PISA-n nem volt hibahatáron belüli változás, ennek ellenére a néhány pontos javulást is óriási sikerként hirdette a minisztérium.) Azaz a PISA-n sem változott a magyar diákok teljesítménye: az nagyon gyenge. Forrás: HVG.hu
Kozma Tamás kijelentette: normális oktatás csak normális társadalmi körülmények között működhet. Az elmúlt harminc évet tekintve némileg emelkedő tendenciát lát, és optimista, mert az egyes kormányok hibáit a társadalom „kiforogja”, a szülők egyszerűen kibújnak a rossz döntések alól, az egész társadalom sokkal aktívabb, mint mondjuk a Kádár-korban volt.
A KERESZTÉNYSÉG 10 FŐ BŰNE | PUZSÉR, FAM, NAGY GERGELY
YOUTUBE
Szerző: Kálvinista Apologetika
2021.04.25.
"A kereszténység maga idézte meg a Sátánt ezzel..." A kereszténység 10 fő bűnét elemzi ki Puzsér Róbert publicista, Farkas Attila Márton kulturális antropológus és Nagy Gergely református teológus a KRE PhD hallgatója.
Szerző: Kálvinista Apologetika
2021.04.25.
"A kereszténység maga idézte meg a Sátánt ezzel..." A kereszténység 10 fő bűnét elemzi ki Puzsér Róbert publicista, Farkas Attila Márton kulturális antropológus és Nagy Gergely református teológus a KRE PhD hallgatója.
NYUGDÍJAS FŐPRÓBÁT IS HOZOTT A COVID - FELÉRTÉKELŐDÖTT A STABIL HAVI JUTTATÁS
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.04.27.
Az idősebbeknek a nyugdíjas lét valamiféle főpróbáját is jelenthették a járvány miatti lezárások. Szakértők szerint a Covid hasznos tesztet is adhatott ahhoz, hogy kiderüljön, mire lehet elég majd a pénzük. A már nyugállományban levők közül viszont sokan akár erőn felül támogatták bajba került fiatalabb rokonaikat.
A 2020-as tapasztalatok sokak számára jelentettek kóstolót a nyugdíjas életből, egyben azonban figyelmeztettek is pénzügyeik rendbetételére – állítja a Financial Times. A cikk szerint a világjárvány kezdeti sokkját követően a nyugdíjhoz közeledők jobban figyelnek pénzügyi helyzetükre, és arra hogy mennyi pénzre lesz szükségük a visszavonulásuk után. Sokan pedig, akik kényszerűen megtapasztalták, milyen otthon ülni és nem menni sehová, arra figyelnek, hogy legyen nyugdíjazásuk után elég pénzük minél többet utazni, és élvezni az életet. Ők pénzügyi terveiket úgy alakítják, hogy nagyobb kiadásokra is képesek legyenek korai, „aktív nyugdíjas” éveikben.
A lezárások azonban megkönnyítették annak megjósolását is, hogy milyenek lehetnek későbbi, „passzív nyugdíjas” jövedelemigényeik. – A Covid előtt nem igazán kérhettük meg az ügyfeleket, hogy maradjanak egy évig otthon, hogy megnézzék, mennyivel kevesebbet költenek – jegyezte meg Michael Martin, a brit Seven Investment Management (7IM) egyik vezetője. – Pedig mikor már a 80-as éveikben járnak, nagyjából ezt csinálják, nincs ingázás, nincs sok külföldi szabadság, és a mindennapi megélhetési kiadások is jelentősen csökkennek. – A járvány tehát hasznos teszt lehet arról, hogy mire lehet elég majd a pénzük...
Szerző: Azénpénzem
2021.04.27.
A 2020-as tapasztalatok sokak számára jelentettek kóstolót a nyugdíjas életből, egyben azonban figyelmeztettek is pénzügyeik rendbetételére – állítja a Financial Times. A cikk szerint a világjárvány kezdeti sokkját követően a nyugdíjhoz közeledők jobban figyelnek pénzügyi helyzetükre, és arra hogy mennyi pénzre lesz szükségük a visszavonulásuk után. Sokan pedig, akik kényszerűen megtapasztalták, milyen otthon ülni és nem menni sehová, arra figyelnek, hogy legyen nyugdíjazásuk után elég pénzük minél többet utazni, és élvezni az életet. Ők pénzügyi terveiket úgy alakítják, hogy nagyobb kiadásokra is képesek legyenek korai, „aktív nyugdíjas” éveikben.
A lezárások azonban megkönnyítették annak megjósolását is, hogy milyenek lehetnek későbbi, „passzív nyugdíjas” jövedelemigényeik. – A Covid előtt nem igazán kérhettük meg az ügyfeleket, hogy maradjanak egy évig otthon, hogy megnézzék, mennyivel kevesebbet költenek – jegyezte meg Michael Martin, a brit Seven Investment Management (7IM) egyik vezetője. – Pedig mikor már a 80-as éveikben járnak, nagyjából ezt csinálják, nincs ingázás, nincs sok külföldi szabadság, és a mindennapi megélhetési kiadások is jelentősen csökkennek. – A járvány tehát hasznos teszt lehet arról, hogy mire lehet elég majd a pénzük...
DOBRA VERIK AZ ÁLLAM VAGYONÁT
HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.04.27.
A rendszerváltást követő években az volt az általános nézet, hogy a nemzeti vagyon kezelésére nem az állam a legjobb gazda. Egy-két év alatt szinte mindent, ami pénzzé tehető volt privatizáltak, a vagyon nagyobbik része külföldi kézbe, kisebbik hányada hazai tulajdonosokhoz került. A következmény: az új külföldi gazdák egy részéről kiderült, hogy csak piacot akartak szerezni és csődbe vitték a cégeiket, a hazai „új tőkések” egy része pedig hozzá nem értésből tette tönkre újonnan szerzett vagyonát. Egymilliónál több ember veszítette el akkoriban a munkahelyét. Most, egy évvel a következő választások előtt egy újabb eladási-kiszervezési hullám keretében számolják fel a köz még maradék vagyonát.
Egy hete, kedd éjszaka nyújtotta be Semjén Zsolt azt a salátatörvényt, amelyet elfogadtak, s amelynek „levelei közé” rejtve több törvénytervezetet, köztük egy alapítvány létrehozására és feltőkésítésére vonatkozó javaslat is szerepelt. Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter pedig az „állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése” címén nyújtott be törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben már nemcsak az MNV próbálja meg eladni az állami vagyont. A kisebb tételeket, mint például az öröklés útján vagy a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemeket, az olyan ingóságokat, amelynek egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot, a frissen létrehozott MVH, vagyis Maradványvagyon-hasznosító Zrt. is értékesítheti.
„A kiárusítási folyamat a felsőoktatás 70 százalékát érintő – harminchárom - egyetemi alapítvány létrehozásával kezdődött, amelyhez hozzácsaptak 5 vagyonkezelő alapítványt. A folyamat lezárására egy évvel a következő választások előtt éppen most készül a parlament” - mondta Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár. Hozzáfűzte, az állami vagyon még megmaradt elemeinek értékesítése is ebbe a sorba illeszkedik. A kormány szándéka láthatóan a privatizáció felgyorsítása, hogy lehetőleg még a parlamenti kétharmad birtokában módja legyen magánkezekbe juttatni egy olyan jelentős állami vagyont, amely bizonyos számítások szerint a Mol- és a Richter-részvények miatt akár több ezermilliárd forint is lehet, ezzel akár meg is haladhatja a 2011-ben elvett 3000 milliárdnyi nyugdíjpénztári vagyon összegét is...
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.04.27.
Egy hete, kedd éjszaka nyújtotta be Semjén Zsolt azt a salátatörvényt, amelyet elfogadtak, s amelynek „levelei közé” rejtve több törvénytervezetet, köztük egy alapítvány létrehozására és feltőkésítésére vonatkozó javaslat is szerepelt. Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter pedig az „állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése” címén nyújtott be törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben már nemcsak az MNV próbálja meg eladni az állami vagyont. A kisebb tételeket, mint például az öröklés útján vagy a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemeket, az olyan ingóságokat, amelynek egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot, a frissen létrehozott MVH, vagyis Maradványvagyon-hasznosító Zrt. is értékesítheti.
„A kiárusítási folyamat a felsőoktatás 70 százalékát érintő – harminchárom - egyetemi alapítvány létrehozásával kezdődött, amelyhez hozzácsaptak 5 vagyonkezelő alapítványt. A folyamat lezárására egy évvel a következő választások előtt éppen most készül a parlament” - mondta Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár. Hozzáfűzte, az állami vagyon még megmaradt elemeinek értékesítése is ebbe a sorba illeszkedik. A kormány szándéka láthatóan a privatizáció felgyorsítása, hogy lehetőleg még a parlamenti kétharmad birtokában módja legyen magánkezekbe juttatni egy olyan jelentős állami vagyont, amely bizonyos számítások szerint a Mol- és a Richter-részvények miatt akár több ezermilliárd forint is lehet, ezzel akár meg is haladhatja a 2011-ben elvett 3000 milliárdnyi nyugdíjpénztári vagyon összegét is...
PALKOVICS RÉSZVÉTELÉVEL HIRDETTEK EREDMÉNYT A DIÁKVÁROSI ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZATON, BARANYI KRISZTINA CSAK ONLINE NÉZHETTE
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.04.17.
Az érintettek személyes megjelenésével zajlott kedden a ferencvárosi Duna-partra tervezett Diákváros központi helyszínének, a Nagyvásártelepnek a rekonstrukciójára kiírt építészeti pályázat eredményhirdetése a helyszínen. Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester is tagja volt a pályázat zsűrijének, ám ő végül csak online hozzá féréssel kapott meghívót az eseményre, ennek ellenére Palkovics László miniszter – a Diákvárost fenyegető Fudan-projekt kormányzati felelőse – a megjelentek közt köszöntötte Baranyit – erről a polgármester saját Facebook-oldalán számolt be.
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.04.17.
A pályaművek elbírálásában Baranyi is részt vett mint Ferencváros polgármestere, így zsűritagként az eredményhirdetésre is meghívták. Tegnap azonban végül az esemény helyszínének megjelölése helyett csak egy linket kapott, ahol követhette az élő közvetítést.
„Sajátságos módon Schneller Domonkos államtitkár – Palkovics miniszter megnyitója után – szeretettel köszöntött engem is a megjelentek között. Lehet hogy neki nem szóltak, hogy én nem lehetek ott. A végén még számon kértem volna Palkovics miniszteren az „ékszerdobozt”, amit ígért”
– kommentálta az esetet Baranyi...
„Sajátságos módon Schneller Domonkos államtitkár – Palkovics miniszter megnyitója után – szeretettel köszöntött engem is a megjelentek között. Lehet hogy neki nem szóltak, hogy én nem lehetek ott. A végén még számon kértem volna Palkovics miniszteren az „ékszerdobozt”, amit ígért”
– kommentálta az esetet Baranyi...
KEVESET BÁRMELYIK VAKCINÁRA LEHET INNI
QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.04.27.
Nincs bizonyíték arra, hogy egy-két ital elfogyasztása csökkenthetné a jelenlegi kornavírus-vakcinák hatásosságát – olvasható a New York Times kedden publikált összeállításában.
A kis vagy mérsékelt mennyiségű alkohol a gyulladás csökkentő hatása miatt akár még előnyös is lehet, az erős alkoholfogyasztás viszont, különösen hosszú távon, elnyomhatja az immunrendszert, és potenciálisan befolyásolhatja a vakcinaválaszt – állítják a lap által megkérdezett szakértők.
Az alkohol immunválaszra gyakorolt hatásait kutató Ilhem Messaoudi, a University of Californa Irvine-i Víruskutató Központjának igazgatója szerint mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mit is jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás. A nemzetközi ajánlások alapján a mérsékelt alkoholfogyasztás a férfiaknál nem több napi két, a nőknél pedig legfeljebb napi egy italnál, míg a nagymértékű alkoholfogyasztás a férfiaknál négy vagy több, a nőknél pedig három vagy több italnál kezdődik. Egy italnak számít másfél deciliter bor, 4 cent(iliter) tömény, illetve 3,5 deciliter sör.
A SARS-CoV-2 koronavírus ellen fejlesztett vakcinák klinikai vizsgálatai nem tértek ki ugyan az alkoholfogyasztás és az immunválasz összefüggéseire, de korábbi kutatások sokszor és részletesen firtatták, hogy miként hat az alkohol az emberi immunrendszerre, ahogy azt is, hogy akadályozza-e a szükséges immunreakciókat olyan állatokban, amelyeket előtte beoltottak valamely fertőző betegség ellen...
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.04.27.
A kis vagy mérsékelt mennyiségű alkohol a gyulladás csökkentő hatása miatt akár még előnyös is lehet, az erős alkoholfogyasztás viszont, különösen hosszú távon, elnyomhatja az immunrendszert, és potenciálisan befolyásolhatja a vakcinaválaszt – állítják a lap által megkérdezett szakértők.
Az alkohol immunválaszra gyakorolt hatásait kutató Ilhem Messaoudi, a University of Californa Irvine-i Víruskutató Központjának igazgatója szerint mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy mit is jelent a mérsékelt alkoholfogyasztás. A nemzetközi ajánlások alapján a mérsékelt alkoholfogyasztás a férfiaknál nem több napi két, a nőknél pedig legfeljebb napi egy italnál, míg a nagymértékű alkoholfogyasztás a férfiaknál négy vagy több, a nőknél pedig három vagy több italnál kezdődik. Egy italnak számít másfél deciliter bor, 4 cent(iliter) tömény, illetve 3,5 deciliter sör.
A SARS-CoV-2 koronavírus ellen fejlesztett vakcinák klinikai vizsgálatai nem tértek ki ugyan az alkoholfogyasztás és az immunválasz összefüggéseire, de korábbi kutatások sokszor és részletesen firtatták, hogy miként hat az alkohol az emberi immunrendszerre, ahogy azt is, hogy akadályozza-e a szükséges immunreakciókat olyan állatokban, amelyeket előtte beoltottak valamely fertőző betegség ellen...
KIKÖTÖZVE, ÉHEZTETVE: MÁR 3,5 ÉVE VIZSGÁLJÁK, KÍNOZTÁK-E A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐKET A GÖDI TOPHÁZBAN
ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.04.26.
Négy év telt el azóta, hogy a Validity Alapítvány feltárta az állami fenntartású, gödi Topház Speciális Otthonban történt megdöbbentő visszaéléseket. Az ügyben azonban még elsőfokú ítéletet sem hozott a bíróság, jóllehet ez általában 2,5 éven belül meg szokott születni. Közel 3,5 év után a napokban történt az első lényegi előrelépés, amikor a bíróság meghallgatta a Validity egyik társigazgatóját. Azért indították a pert, hogy a bíróság megvizsgálja az intézmény fenntartójának és a magyar kormánynak a felelősségét, hiszen tudtak az intézményben lakók állapotáról, de nem tettek semmit. A bíróság által kirendelt szakértői vizsgálatra a mai napig nem került sor, és az intézmény új fenntartója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat sem engedi be az alapítvány munkatársait. A pereskedésen keresztül a Validity arra törekszik, hogy rávilágítson a magyar kormány mulasztására a fogyatékossággal élő személyek emberi jogainak elismerését és védelmét illetően...
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.04.26.
HOSSZÚ COVID-JELENSÉG - FALUS FERENC A KLUBRÁDIÓBAN (2021.04.26.)
KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.04.26.
Long-COVID, post-COVID – mit lehet tudni az eddigi fizikai és mentáls tünetekről, és hogyan lehetséges kezelni? Falus Ferenc volt országos tisztifőorvost kérdezte Szénási Sándor a Reggeli személy 2021. április 26-i adásában.
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.04.26.
SZIGORÚ ÉS DÖRZSÖLT HITELEZŐ KÍNA EGY FRISS KUTATÁS SZERINT
G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.04.27.
Kína az utóbbi években a világ legjelentősebb hivatalos hitelezőjévé vált, a kínai állami fejlesztési bankok fejlődő világbeli hitelezése a Világbankéval és más, regionális fejlesztési bankokéval vetekszik.
Mint arról korábban részletesen is írtunk, a kínai hitelezés mögött álló gazdasági és politikai megfontolások, a folyamat potenciális veszélyei és előnyei, sőt még a kínai hitelezés mértékére vonatkozó adatok is viták tárgyát képezik. Az egyik véglet szerint a fejlődő világot adósrabszolgaságba taszító mestertervről van szó, a másik véglet szerint a szegény országokat megsegítő nagylelkű adakozásról. A két hangos szél közé szorult kutatók szerint pedig egy összetett, a hirtelen meggazdagodott Kína változatos és változó motivációi hajtotta, folyamatosan alakuló és nem minden elemében teljesen átgondolt folyamatnak vagyunk szemtanúi.
Ezen viták fontos hiányossága, hogy relatíve kevés konkrétumot tartalmaznak, így például a kínai hitelezés feltételrendszeréről is kevés információ áll rendelkezésre. Utóbbin próbál segíteni egy márciusban megjelent német-amerikai tanulmány, amely száz darab, fejlődő országokkal kötött kínai hitelszerződést vizsgált át, és hasonlított össze egy tágabb, más országok és nemzetközi szervezetek hiteleinek kondícióit tartalmazó „kontrollcsoporttal”.
A tanulmány szerint a vizsgált kínai hitelszerződések
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.04.27.
Mint arról korábban részletesen is írtunk, a kínai hitelezés mögött álló gazdasági és politikai megfontolások, a folyamat potenciális veszélyei és előnyei, sőt még a kínai hitelezés mértékére vonatkozó adatok is viták tárgyát képezik. Az egyik véglet szerint a fejlődő világot adósrabszolgaságba taszító mestertervről van szó, a másik véglet szerint a szegény országokat megsegítő nagylelkű adakozásról. A két hangos szél közé szorult kutatók szerint pedig egy összetett, a hirtelen meggazdagodott Kína változatos és változó motivációi hajtotta, folyamatosan alakuló és nem minden elemében teljesen átgondolt folyamatnak vagyunk szemtanúi.
Ezen viták fontos hiányossága, hogy relatíve kevés konkrétumot tartalmaznak, így például a kínai hitelezés feltételrendszeréről is kevés információ áll rendelkezésre. Utóbbin próbál segíteni egy márciusban megjelent német-amerikai tanulmány, amely száz darab, fejlődő országokkal kötött kínai hitelszerződést vizsgált át, és hasonlított össze egy tágabb, más országok és nemzetközi szervezetek hiteleinek kondícióit tartalmazó „kontrollcsoporttal”.
A tanulmány szerint a vizsgált kínai hitelszerződések
- az átlagnál szigorúbb titoktartási kötelezettséget írnak elő;
- relatíve kemény kondíciókat és szűk újratárgyalási lehetőségeket fogalmaznak meg;
- sokszor külpolitikai kitételeket is tartalmaznak;
- egyes elemeikben pedig jobban hasonlítanak a piaci, kereskedelmi banki hitelekre, mint a nemzetközi intézmények és más államok által nyújtott, jellemzően a piacinál jobb kondíciókat ajánló hivatalos kölcsönökre.
Másfelől azonban azt is megjegyzik, hogy a hitelszerződések kikényszerítése nem feltétlenül tükrözi az azokban szereplő szabályokat, ráadásul azok egy része jogilag vélhetően nem is lenne érvényesíthető...
Másfelől azonban azt is megjegyzik, hogy a hitelszerződések kikényszerítése nem feltétlenül tükrözi az azokban szereplő szabályokat, ráadásul azok egy része jogilag vélhetően nem is lenne érvényesíthető...
ELENGEDETT 3400 MILLIÁRD FORINTNYI EU-PÉNZT A KORMÁNY – BEMUTATJUK A HATALMASNAK TŰNŐ FORDULAT HÁTTERÉT
PORTFOLIO
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2021.04.27.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Mégsem kérjük a hitelt
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szombati MTI-interjúban jelentette be, aztán vasárnap reggel a Kossuth Rádióban ráerősített, hogy bár a helyreállítási programból (RRF) Magyarország 2511 milliárd forintnyi támogatásra és további legfeljebb 3384 milliárd forintnyi hitelre jogosult, de nem kérjük a hitel részt. Elárulta, hogy a pénteki találkozón Orbán Viktor kormányfő azt mondta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, hogy a kormány csak a támogatási részre vonatkozó helyreállítási tervet fogja elkészíteni, a hitel részt kihagyja belőle és a tervet rövidesen le is adja a Bizottságnak.
Azt is jelezte Gulyás, hogy mivel az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt, de - hangsúlyozta - szeretnék minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását...
Szerző: WEINHARDT ATTILA
2021.04.27.
Mégsem kérjük a hitelt
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szombati MTI-interjúban jelentette be, aztán vasárnap reggel a Kossuth Rádióban ráerősített, hogy bár a helyreállítási programból (RRF) Magyarország 2511 milliárd forintnyi támogatásra és további legfeljebb 3384 milliárd forintnyi hitelre jogosult, de nem kérjük a hitel részt. Elárulta, hogy a pénteki találkozón Orbán Viktor kormányfő azt mondta Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek, hogy a kormány csak a támogatási részre vonatkozó helyreállítási tervet fogja elkészíteni, a hitel részt kihagyja belőle és a tervet rövidesen le is adja a Bizottságnak.
Azt is jelezte Gulyás, hogy mivel az RRF által biztosított hitelt 2023 végéig bármikor lehet igényelni, és szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt, de - hangsúlyozta - szeretnék minél alacsonyabb államadósság mellett végrehajtani a gazdaság újraindítását...
BETONRA CSERÉLT CÖLÖPHÁZAK – A NER MÁR A FERTŐ-TÓRA IS LECSAPOTT
NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2021.04.27.
– Nem vitt rá minket a lélek, hogy lebontsuk azt, amit az édesapánk felépített. A férfi mesélne még, de szavait elnyomja a szőlőn átvezető, murvás úton robogó teherautó hangja: a platón fagerendákat, cölöpházak maradékait látni...
NEM ÚSZHATJUK MEG - ÁTKELÉS A HATÁRON
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2021.04.23.
Mai kvízműsorunk utolsó kérdése ez: mit látunk? Vajon a valahai Szabadság hercegnőjét 30 évvel később, akit foszlott ruhában örökített meg a fotós, avagy a slampos farkast, aki felvette a nagymama csipkés hálóruháját? A helyes válasz: a farkast látjuk a nagymama csipkés hálóruhájában.
A NER a farkas a nagymama csipkés hálóruhájában. Közállapotaink fokozatos leromlása nyomán politikai rendszerünk keleties fordulatot vett. A Kelet köszön be, amikor a NER boldogan leveti alkotmányos gúnyáját, magához veszi a győztes csata után járó birtokot, egyenhangúvá teszi a tájékoztatást, a sorból kilépőket elbocsátja vagy nem alkalmazza (igaz, nem lövi le, nem mérgezi meg őket). Aki a vezért hűségesen szolgálja, jutalmat kap. A mai ellenzék is ezen a világon él, és maga is sok keleti besugárzást kapott, a kényelmetlen koalíciók, a pártközponti küzdelmek maradandó nyomot hagytak rajta. A befelé fordulás, a szüntelen alkudozás a frakciók között csaknem egyformára gyalulta magatartását, bár most mintha új szelek fújnának. Igaz, egyelőre a Hatok szövetsége inkább hessegeti, semmint támogatná a rajtuk kívül szerveződő ellenzékieket. Az ő kezelésük mutatja, hogy az ország nagy keleti trekkjében a kormány mellett néha az ellenzék is részt vesz. Mi más lenne az oka, hogy többen blokkolják az online regisztrációt és szavazást az előválasztásnál, vita és küzdelem helyett a pártok szívesen vennék az előre kialkudott helyeket, egymásnak kedveznek, nem a szavazóknak, végképp nem a rendszerváltásnak. Maguk, maguknak, maguktól: ez a politikai Kelet. A történeti ívet ismerjük. Kádár János országa volt a legnyugatibb Kelet, azóta a legkeletibb nyugati országok közé kerültünk...
Szerző: TÖMPE ISTVÁN
2021.04.23.
A NER a farkas a nagymama csipkés hálóruhájában. Közállapotaink fokozatos leromlása nyomán politikai rendszerünk keleties fordulatot vett. A Kelet köszön be, amikor a NER boldogan leveti alkotmányos gúnyáját, magához veszi a győztes csata után járó birtokot, egyenhangúvá teszi a tájékoztatást, a sorból kilépőket elbocsátja vagy nem alkalmazza (igaz, nem lövi le, nem mérgezi meg őket). Aki a vezért hűségesen szolgálja, jutalmat kap. A mai ellenzék is ezen a világon él, és maga is sok keleti besugárzást kapott, a kényelmetlen koalíciók, a pártközponti küzdelmek maradandó nyomot hagytak rajta. A befelé fordulás, a szüntelen alkudozás a frakciók között csaknem egyformára gyalulta magatartását, bár most mintha új szelek fújnának. Igaz, egyelőre a Hatok szövetsége inkább hessegeti, semmint támogatná a rajtuk kívül szerveződő ellenzékieket. Az ő kezelésük mutatja, hogy az ország nagy keleti trekkjében a kormány mellett néha az ellenzék is részt vesz. Mi más lenne az oka, hogy többen blokkolják az online regisztrációt és szavazást az előválasztásnál, vita és küzdelem helyett a pártok szívesen vennék az előre kialkudott helyeket, egymásnak kedveznek, nem a szavazóknak, végképp nem a rendszerváltásnak. Maguk, maguknak, maguktól: ez a politikai Kelet. A történeti ívet ismerjük. Kádár János országa volt a legnyugatibb Kelet, azóta a legkeletibb nyugati országok közé kerültünk...
TÖBB EZERMILLIÁRDNYI KÖZVAGYON ALAPÍTVÁNYOKBA SZERVEZÉSÉT SZAVAZTA MEG A FIDESZ, ELKEZDŐDÖTT A HATALOMÁTMENTÉS
TELEX
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.04.27.
A parlament fideszes többsége kedden kétharmaddal megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket is.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ha esetleg jövőre ellenzékbe kerül,
megnehezítse a következő kormány dolgát
(ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van szó, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Arról itt írtunk hosszabban, hogy a következő kormányoknak lehet-e a későbbiekben beleszólásuk a felsőoktatásba, vagy mostantól nagyon sokáig a Fidesz káderei rendelkezhetnek ezekkel a javakkal...
Szerző: BOZZAY BALÁZS
2021.04.27.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket is.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ha esetleg jövőre ellenzékbe kerül,
megnehezítse a következő kormány dolgát
(ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van szó, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Arról itt írtunk hosszabban, hogy a következő kormányoknak lehet-e a későbbiekben beleszólásuk a felsőoktatásba, vagy mostantól nagyon sokáig a Fidesz káderei rendelkezhetnek ezekkel a javakkal...
A NYUGAT ÁRULÓJA
444.HU
Szerző: SÜKÖSD MIKLÓS
A kommunista Kína pártállami egyeteme nyugati országban – ilyet még nem látott a világ. Az európai és amerikai egyetemek egymás után zárják be a tanszabadságot lábbal taposó, ideologikus tankönyveket használó Konfuciusz intézeteket. Az intézkedések alapja: pekingi érdeket szolgálnak, kínai propagandát terjesztenek, kémkednek. Orbán viszont egy egész kínai pártállami intézményt telepítene Magyarországra. Az EU és a NATO tagállamába. Ráadásul a Budapest–Belgrád vasútvonal és a kínai egyetem is kínai hitelből, magyar államadósságból, vagyis magyar adófizetői pénzből épülne, súlyosan eladósítva hazánkat Kínának. A paksi atomerőmű bővítése miatt már nemzedékekre eladósodunk Oroszország felé. Orbán most nemzedékekre eladósítaná az országot az ázsiai diktatúrának is...
Szerző: SÜKÖSD MIKLÓS
2021.04.27.
ÁLALAPÍTVÁNYOK: VAN-E JOGA A FIDESZNEK LECSERÉLNI AZ ÁLLAMOT ÉS ELLOPNI AZ ORSZÁGOT? - AZ ÁLLAMI VAGYON ÉS AZ ÁLLAMI FUNKCIÓK ÁLALAPÍTVÁNYOKBA TÖRTÉNŐ KISZERVEZÉSE (KILOPÁSA) ALKOTMÁNYELLENES, EZEK A TÖRVÉNYEK SEMMISEK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.27.
Az állam alapítványokba való lopakodó kiszervezése után nyíltan is megszavazták azokat a törvényeket, amelyek értelmében a magyar állam közvagyona alapítványokba kerül, az állami funkciókkal együtt. Fontos hangsúlyozni azt, hogy nemcsak több ezermilliárd értékű közvagyon kerül a “Fidesz” (Orbán Viktor magánszervezete) birtokába, hanem az állami felügyelet, ellenőrzés és irányítás is, az állam ismert funkciói kiüresednek és megszűnnek. Mivel várható, hogy az egyetemek és más intézmények esetében alkalmazott modell nem áll meg itt, az állam megszüntetése és magánkézbe való kilopása zajlik.
Elveszíti az értelmét mindezzel, hogy Magyarországon ki nyeri – az egyébként is a Fidesz mindenkori kétharmados győzelmére beállított – csaló választásokat, mert az állam elveszíti eredeti funkcióját, szerepét, mert a tulajdon, a vagyon, a felügyelet, az irányítás kikerül az állam hatásköréből és semmi köze nem lesz hozzá. A vagyon elveszíti közpénz jellegét. Amit az alapítványokba visznek, az többé nem lesz a köz vagyona, nem azoké, akik megtemelték, hanem az Orbán által kinevezett és pórázon tartott strómanok rendelkeznek felette, akiket Orbán irányít. Magyarul: Orbán Viktor magántulajdonába veszi az országot...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.04.27.
Elveszíti az értelmét mindezzel, hogy Magyarországon ki nyeri – az egyébként is a Fidesz mindenkori kétharmados győzelmére beállított – csaló választásokat, mert az állam elveszíti eredeti funkcióját, szerepét, mert a tulajdon, a vagyon, a felügyelet, az irányítás kikerül az állam hatásköréből és semmi köze nem lesz hozzá. A vagyon elveszíti közpénz jellegét. Amit az alapítványokba visznek, az többé nem lesz a köz vagyona, nem azoké, akik megtemelték, hanem az Orbán által kinevezett és pórázon tartott strómanok rendelkeznek felette, akiket Orbán irányít. Magyarul: Orbán Viktor magántulajdonába veszi az országot...
AZ OKTATÁSBAN A SZÁMOK MÖGÖTT VAN AZ IGAZSÁG, DE A KORMÁNY GONDOSAN ELREJTI AZOKAT
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.26.
Pont egy hete indult a jelenléti oktatás az általános iskolák alsó tagozatán, indult be az élet az óvodák minden csoportjában. Miután a kormány lehetővé tette, hogy a szülők ne vigyék vissza gyermeküket az oktatási intézményekbe, ha nem akarják, és a hiányzásokat „kellő rugalmassággal” kezelik, akkor még az volt a kérdés, hány gyerek tér vissza. Ma sokkal inkább az, milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt hét. Míg a PSZ és a PDSZ úgy tudja, voltak intézmények, amelyeket Covid-fertőzés miatt be kellett zárni, és a Szülői Hang Közösség szerint nagyon változó a kép, hogy mennyire kapnak támogatást a szülők az iskolától, addig a kormány csak az optimista szcenárióval számol, és már azt tartja fontosnak, hogy május 10-től a felső tagozatosok és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolákba, és év végéig jelenléti oktatás mellett tanulhatnak.
A kormány optimizmusa
A kormány optimista hozzáállását tükrözi, hogy Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője már vasárnap beszélt az állami médiában arról, hogy május 10-től a felső tagozatosok és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolákba, és év végéig jelenléti oktatás mellett tanulhatnak...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.26.
A kormány optimizmusa
A kormány optimista hozzáállását tükrözi, hogy Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője már vasárnap beszélt az állami médiában arról, hogy május 10-től a felső tagozatosok és a középiskolások is visszatérhetnek az iskolákba, és év végéig jelenléti oktatás mellett tanulhatnak...
MEGSZAVAZTA A PARLAMENT, HOGY ALAPÍTVÁNYOKBA SZERVEZZÉK KI A KÖZVAGYONT
444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.04.27.
Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott.
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.04.27.
Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott.
Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ezután nevezi ki, de az eddigi gyakorlatból látszik, hogy ezeket általában miniszterekkel, fideszes képviselőket vagy megbízható káderekkel töltik fel. Később pedig az alapítói jogok is átszállnak az alapítványra, így az új tagokat már ők választhatják meg. Az Alaptörvényt pedig decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyetemek átszervezésébe pénteken az Európai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt...
HIÁNYOS, SZAKMAIATLAN, ÉS AZ OLTÁSELLENESEK ALÁ ADJA A LOVAT – EZ A BAJ A KORMÁNY OLTÁSTÁBLÁZATÁVAL
24.HU
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2021.04.27.
A keleti vakcinák jobbak, a nyugatiak kevésbé, de mindenki oltakozzon – ez volt az üzenete a kormány vasárnap megjelent vakcinatáblázatának. Szakemberek magyarázzák el, miért pontatlanok a számok, és miért káros egy ilyen statisztika megjelentetése.
Vasárnap egy táblázat jelent meg a kormány Facebook-oldalán, aminél már csak a kormánypárti médiában megjelenő értelmezése volt érdekesebb: a hazai „számok” alapján a keleti vakcinák sokkal hatékonyabbak lettek, mint a nyugati vakcinák. Mivel a közölt adatok nagyságrendileg szembemennek minden más kutatással, és a táblázat finoman szólva is szakmaiatlan, érdemes helyre tenni, hogy mi a baj az ilyen információkkal.
Mi kellene még a táblázatba?
A táblázat a különböző vakcinákat hasonlítja össze, méghozzá az alapján, hányan betegedtek meg, és hányan hunytak el két adag beadása után. Csakhogy ezen adatok így nagyon keveset érnek, és jóformán lehetetlen bármilyen konklúziót kisajtolni belőlük. Ahhoz ugyanis, hogy érdemi információt adjanak, kellene melléjük a többi között:
- az elhunytak és a betegek kockázati besorolása: minimum az életkoruk, de adott esetben a krónikus betegségeik is, illetve hogy egészségügyi dolgozók-e,
Szerző: NAGY NIKOLETTA
2021.04.27.
Vasárnap egy táblázat jelent meg a kormány Facebook-oldalán, aminél már csak a kormánypárti médiában megjelenő értelmezése volt érdekesebb: a hazai „számok” alapján a keleti vakcinák sokkal hatékonyabbak lettek, mint a nyugati vakcinák. Mivel a közölt adatok nagyságrendileg szembemennek minden más kutatással, és a táblázat finoman szólva is szakmaiatlan, érdemes helyre tenni, hogy mi a baj az ilyen információkkal.
Mi kellene még a táblázatba?
A táblázat a különböző vakcinákat hasonlítja össze, méghozzá az alapján, hányan betegedtek meg, és hányan hunytak el két adag beadása után. Csakhogy ezen adatok így nagyon keveset érnek, és jóformán lehetetlen bármilyen konklúziót kisajtolni belőlük. Ahhoz ugyanis, hogy érdemi információt adjanak, kellene melléjük a többi között:
- az elhunytak és a betegek kockázati besorolása: minimum az életkoruk, de adott esetben a krónikus betegségeik is, illetve hogy egészségügyi dolgozók-e,
- az utánkövetési idő hossza, tehát hogy milyen régen kapták meg az oltást (ebből adódóan mennyi idő alatt betegedtek vagy haltak meg),
- illetve az éppen aktuális járványhelyzet.
Ezek azok az alapvető adatok, amelyekből talán már le lehetne szűrni releváns információkat a különböző vakcinák hatásosságáról, bár még így is hiányozna egy kontrollcsoport, azaz egy hasonló összetételű oltatlan csoport összehasonlításként. Ehhez képest lehetne mérni azt, hogy a vakcinázott csoportnál hogyan alakul a megbetegedések és a halálozások száma...
Ezek azok az alapvető adatok, amelyekből talán már le lehetne szűrni releváns információkat a különböző vakcinák hatásosságáról, bár még így is hiányozna egy kontrollcsoport, azaz egy hasonló összetételű oltatlan csoport összehasonlításként. Ehhez képest lehetne mérni azt, hogy a vakcinázott csoportnál hogyan alakul a megbetegedések és a halálozások száma...
CSIZMADIA MENETELNI FOG
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.27.
Annyi volt a dolog, olyan rengeteg a mesélni való ojtási hadműveletekről, ebből fakadó diadalokról, teraszokról és krigli sörökről az elmúlt napokban, hogy nem jutott idő s kellő figyelem erre a mi CÖF-ünkre, ami képződmény elborzasztóan röhejes, szánnivalóan félelmetes, s egyben az emberi hülyeség pöcsétes dokumentuma. „Soha nem látott” békemenetet terveznek a járvány utánra, ami mennyiségi meghatározástól elkezdett reszketni az inam, vagy beleszállt abba a bátorságom, midőn fölrémlett bennem, akkora lesz az a békemenet, hogy itt masírozik az ablakom alatt is hullámozva. Jönnek majd a sarkon fordulva be esernyős nénik, savas bácsik és a Kossuth-díjra ácsingózó mindenféle nagyferencek, ákosok, és föltűnik majd maga Csikidám Robi is.
Minimum kétmillióan lesznek, ahogyan számolja majd a sok milliókért számoló Rákay, integet nekik majd az emelvényről, lengeti a kalapját, olyan lesz a dzsembori, mint valami decens, komcsi május elseje, hogy otthon érezzék magukat a rajongók, a végén ringlispíl, céllövölde és virsli jegyre. Mindemellett hogy „soha nem látott” legyen, azt másképpen is el lehet érni. Amikor Hitler bácsi hatalomra került, a barnaingesei _ úgymint SA – tartottak soha nem látott mértékű fáklyás felvonulást. Szemtanúk szerint viszont (William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása) körbe-körbe meneteltek, hogy soha nem látott sokan legyenek. És ott még nem is voltak lengyel hülyék gyarapítani a nyájsokaság élményét. Szép is lett volna, de mindegy.
Mit nekünk Röhm, amikor van Csizmadiánk, aki embernek jó lenne belelátni az agyába, hogy mi ment félre benne. Mert valami baj van, ez bizonyos, reméljük rosszul van. Sheldonnal élvén úgy határozhatnánk meg létbéli állapotát, amit a fizikus felelt az anyukája kérdésére, amit az akkor tett fel, amikor taknyos volt, miszerint: rosszul vagy kisfiam? Mire Sheldon: remélem, mert, ha most vagyok jól, akkor nem érdemes élni. Ilyen egyszerűen is meghatározható a világ, vagy leginkább csak így határozható meg. Marquez felől megfogva a dolgot Ursulával szólnánk, aki ekképp intette urát, José Arcadiót: ha már meg kel őrülnöd, őrülj meg magadnak. És még sok példát hozhatnánk a kultúrtörténetből, miért volna jó, ha ez a Csizmadia befogná a száját, de nem fogja be...
Szerző: Rezeda
2021.04.27.
Minimum kétmillióan lesznek, ahogyan számolja majd a sok milliókért számoló Rákay, integet nekik majd az emelvényről, lengeti a kalapját, olyan lesz a dzsembori, mint valami decens, komcsi május elseje, hogy otthon érezzék magukat a rajongók, a végén ringlispíl, céllövölde és virsli jegyre. Mindemellett hogy „soha nem látott” legyen, azt másképpen is el lehet érni. Amikor Hitler bácsi hatalomra került, a barnaingesei _ úgymint SA – tartottak soha nem látott mértékű fáklyás felvonulást. Szemtanúk szerint viszont (William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása) körbe-körbe meneteltek, hogy soha nem látott sokan legyenek. És ott még nem is voltak lengyel hülyék gyarapítani a nyájsokaság élményét. Szép is lett volna, de mindegy.
Mit nekünk Röhm, amikor van Csizmadiánk, aki embernek jó lenne belelátni az agyába, hogy mi ment félre benne. Mert valami baj van, ez bizonyos, reméljük rosszul van. Sheldonnal élvén úgy határozhatnánk meg létbéli állapotát, amit a fizikus felelt az anyukája kérdésére, amit az akkor tett fel, amikor taknyos volt, miszerint: rosszul vagy kisfiam? Mire Sheldon: remélem, mert, ha most vagyok jól, akkor nem érdemes élni. Ilyen egyszerűen is meghatározható a világ, vagy leginkább csak így határozható meg. Marquez felől megfogva a dolgot Ursulával szólnánk, aki ekképp intette urát, José Arcadiót: ha már meg kel őrülnöd, őrülj meg magadnak. És még sok példát hozhatnánk a kultúrtörténetből, miért volna jó, ha ez a Csizmadia befogná a száját, de nem fogja be...
A FIDESZ HATALMI ESZKÖZZÉ TETTE A JOGOT IS
HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.04.26.
A jelenlegi hatalom rendszerében értéktelenné vált a jogszerűség – mondja Polyák Gábor médiajogász. A Mérték Médiaelemző Központ vezetőjével többek között arról beszélgettünk, mit lehet tenni a mostani helyzetben, amikor a Fidesz uralja szinte az egész médiát. Jó apropót szolgáltatott, hogy Szél Bernadett rémhírterjesztés miatt feljelentette a kormányt, amiért egy táblázattal igyekeztek bizonyítani, hogy a kínai vakcina hatásosabb a Pfizer készítményénél.
Szél Bernadett saját fegyverét fordította a kormány ellen. Mondhatnánk: a fagyi visszanyalt?
A független képviselő lépése ügyes, bár afelől sem lehet kétsége senkinek, hogy ebben az ügyben az ügyészség nem talál majd kivetnivalót. Pedig a laza valóságtartalmú táblázat nyilvánossá tételével valóban az történt, hogy egy valós információ elferdítve jelent meg. Ez bizalmatlanságot válthat ki egyes oltásokkal szemben, így alkalmas rá, hogy csökkentse a kormány intézkedéseinek hatékonyságát. Ezzel tehát a kormány tényleg lőtt egy öngólt. Napjainkban ilyesmi gyakran előfordul, amikor a Fidesz a saját szája íze szerint próbálja alakítani a valóságot...
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.04.26.
Szél Bernadett saját fegyverét fordította a kormány ellen. Mondhatnánk: a fagyi visszanyalt?
A független képviselő lépése ügyes, bár afelől sem lehet kétsége senkinek, hogy ebben az ügyben az ügyészség nem talál majd kivetnivalót. Pedig a laza valóságtartalmú táblázat nyilvánossá tételével valóban az történt, hogy egy valós információ elferdítve jelent meg. Ez bizalmatlanságot válthat ki egyes oltásokkal szemben, így alkalmas rá, hogy csökkentse a kormány intézkedéseinek hatékonyságát. Ezzel tehát a kormány tényleg lőtt egy öngólt. Napjainkban ilyesmi gyakran előfordul, amikor a Fidesz a saját szája íze szerint próbálja alakítani a valóságot...
SZABAD SZEMMEL: AZ EGÉSZ OLTÁSI KAMPÁNYT A POLITIKA SZABJA MEG, A TUDOMÁNY MÁR NEM SZÁMÍT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.27.
Le Monde
Magyarország továbbra is vezeti a világranglistát, ha lakosságarányosan nézzük a korona halottak számát, továbbra is számít azonban a kínai vakcinára. Hogy ennyi az áldozat, abban szerepet játszik, hogy túl későn rendeltek el korlátozásokat, továbbá eléggé magas az átlagéletkor, sokan túlsúlyosak, ugyanakkor nem túl fényes az egészségügyi ellátórendszer. Ezek a tényezők egész Közép-Európát jellemzik.
Már több mint 26 ezren vesztették életüket a járvány következtében, ez 2719 halálesetet jelent egy millió emberhez viszonyítva. A franciáknál ugyanez az adat: 1562. Ugyanakkor továbbra is 200 fölött jár naponta a halottak száma, a nacionalista Orbán Viktor mégis elrendelte a szigor enyhítését. Kinyithattak a szabadtéri vendéglátóhelyek.
A miniszterelnök persze inkább az oltási kampány eredményeire hivatkozik, miután már a magyar felnőttek 40 százaléka túlvan legalább az első szúráson. Nagymértékben köszönhető ez a Sinopharm-nak, noha annak hatékonyságát megkérdőjelezik, Kínától Szerbiáig. Egy belgrádi vizsgálat azt állapította meg, hogy a kínai szer esetében az ellenanyag két-három héttel később jelenik meg a szervezetben, mint a többi készítménynél.
A magyar kormány és sajtó azonban oda sem figyel a kételyekre. A szegedi Duda Ernő professzor azt mondja, nem jelent meg semmiféle tanulmány, az egész oltási kampányt a politika szabja meg, a tudomány már cseppet sem számít. Ha valaki megfogalmazza aggályait, azonnal hatalomellenesnek minősül.
Győri Gábor, a Policy Solutions-tól azt mondja, a kormányoldal iszonyatos sajtófölénye folytán az emberek nagy része nem is tudja, mennyire súlyos a helyzet. A független média képviselői be sem mehetnek a kórházakba. Duda Ernő ugyanakkor elismeri, hogy Orbán idáig jól áll, miközben az ország már a választásokra készül, bár az nem lesz könnyű a Fidesz számára. A tudós hozzáteszi, hogy a miniszterelnök nagy kockázatot vállalt az orosz és a kínai oltóanyaggal, hiszen azok mögül hiányoznak a megfelelő vizsgálati eredmények. Ám szerencséje van, mert nem jelentkeznek káros hatások. A hatalom mindenkit arról biztosít, hogy ilyeneket nem tapasztaltak.
FT
Tudósok intenek attól, hogy bárki gyorsan bepánikoljon az indiai járványhelyzet láttán, mert először higgadtan elemezni kell a körülményeket. Az igaz ugyan, hogy tegnap is jó 350 ezren betegedtek meg, ami világcsúcs, továbbá 2800 volt a halottak száma, viszont egyelőre nem tudni, mennyire veszélyes az új variáns. A súlyos helyzetben más tényezők is közrejátszhatnak.
Annál is inkább, mert ez a törzs már októberben megjelent, sőt további 20 országban is észlelték, főként Indiából érkezett utasoknál. Csak éppen az indiai hatóságok nem vizsgálták túlzottan mélyen a kórokozó szerkezetének változását, márpedig enélkül nem lehet tudni, hogy miként is fejlődött ki. Egy cambridge-i szakember szerint a jelek inkább arra utalnak, hogy a dél-ázsiai államban több járvány zajlik egy időben. Feltűnő ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniában még nem tarolt, pedig már február óta jelen van, tehát valószínűleg nem terjed olyan sebességgel, mint a brit kórokozó.
Egy másik virológus szerint olyan nincs, hogy kettős mutáns, ezért nem kellene folyton azt emlegetni. Mindenesetre a gyakorlati következményei még nem ismeretesek, mint ahogy az sem, hogy mennyire nyújtanak védelmet vele szemben az eddigi készítmények. Ám mivel Indiában idáig csupán a népesség 10 %-át oltották be, a vírus nem kényszerül túlzottan arra, hogy változtassa belső felépítését a széles körű immunitás miatt. Terjedésében szerepet játszhat, hogy kevés a kórházi ágy, és hogy a politika engedélyezte nagy tömegrendezvények, köztük egy milliós vallási ünnep megtartását.
Reuters
Orbán Viktort azzal vádolja az ellenzék, hogy az egyetemi reformmal immár a szellemi életre is ki akarja terjeszteni a jobboldal uralmát. Chikán Attila, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere egyenesen azt mondja, hogy ami most történik, az a miniszterelnök által két éve meghirdetett ideológiai harc része. Hiszen a hatalom nem is titkolja, hogy a politika és a gazdaság után rá kíván telepedni a tudományra és a kultúrára is. Ezért vette át az akadémiai intézmények ellenőrzését és üldözte el a CEU-t.
Az Országgyűlés ma hagyja jóvá azt a javaslatot, amelynek értelmében alapítványok veszik át a kormányrudat az egyetemeken és több kulturális intézménynél. Az ellenzék szerint a cél az, hogy ott is a jobboldali ideológiai legyen az irányadó. A kormány nevezi ki a kuratóriumok tagjait, akik mindenbe beleszólhatnának, miután Orbán igyekszik újraalakítani az egész nemzeti kultúrát. A hatalommal szemben álló pártok szerint a helytartókon keresztül a Fidesz a választás után is kézben tarthatja az egyetemeket és alááshatja azok autonómiáját.
A miniszterelnök a keresztény, konzervatív értékek nevében elutasítja a bevándorlást, korlátozta a melegek örökbefogadási jogait, valamint a transz neműek jogi elismerését. A jelentés megemlíti, hogy Stumpf István kormánybiztos nem kívánt nyilatkozni a változásokról a Reutersnak.
Süddeutsche Zeitung
Egy bajor bíróság első fokon felmentett egy szerzetest, aki ellen az ügyészség pénzbüntetést javasolt, miután a bencés barát egyházi menedéket adott egy kiutasított menekültnek, egy 25 éves arabnak a Gáza-övezetből. Az ítélet szerint megáll a védelem érvelése, hogy ti. a vádlottat hitbéli, illetve lelkiismereti meggyőződése vezérelte, mert nem nézhette, hogy valakinek megsértsék az emberi jogait. Mert az igaz ugyan, hogy az illető illegálisan jutott el Németországba, épp ezért vissza akarták toloncolni Romániába, ahol először lépett az unió területére. Ám ott, akárcsak Magyarországon, nincs garancia arra, hogy tiszteletben tartják a jogait.
A bírónő szerint jó volna, ha végre volna egy irányadó útmutatás az igazságszolgáltatás részéről, mert több olyan eset is van, amikor egyházak képviselői szembementek a hatóságokkal és befogadtak migránsokat. De ez az első eset, hogy az ügy eljutott a bíróságra. Maga a szerzetes azt vallotta, hogy ő csupán az olyan keresztény értékeket követte, mint az emberi méltóság és az emberi jogok. És azokért akár még a börtönt is vállalja.
Elmesélte továbbá, hogy nagycsaládban nőtt fel és ott megélték az olyan keresztény erényeket, mint hogy segíteni kell a bajbajutottakon. Az ügyvéd az alkotmányba foglalt hit-, lelkiismereti és vallásszabadságra hivatkozott, és hogy az magasabb rendű, mint állam joga a bűn üldözésére. Továbbá idézte a német BTK-t miszerint nem lehet felelősségre vonni azt, aki hivatásával összefüggésben, pl. lelkipásztorként, az emberhez méltó élet érdekében nyújt humanitárius támogatást.
Project Syndicate
Habár az orosz elnök a minap egészen messzire merészkedett kardcsörtetésben, amikor az ország helyzetét értékelte, de még szerencse, hogy szavait nem kell komolyan venni – írja a neves lengyel politológus, Slawomir Sierakowski. Putyin láthatólag önmagát bátorította, ám csak kevesen hiszik el neki, hogy az EU Oroszországot fenyegeti, amikor még Magyarországgal sem boldogul. Ugyanez érvényes az USÁ-ra. Habár az elnök új szankciókat határozott el, ezek még annyit sem érnek, mint azok, amelyeket Trump rendelt el.
Viszont még az oroszok veszik komolyan az államfő kirohanásait. Ez nem azt jelenti, hogy egyhamar leváltják, viszont a politikus helyzetén immár csak ront a Kreml megszállása. Hiszen hatalmas pénzeket emészt fel, hogy ott zsoldosokat kell finanszírozni, építeni kell az infrastruktúrát és támogatni kell a helyi lakosságot, amely képtelen normális munkát találni.
Emellett Oroszország elvesztette az ukránok rokonszenvét. Mellesleg zajlik a kulturális szétválás Belaruszban is. Ugyanakkor egyetlen kijevi politikus sem tett annyit az ukrán nemzeti egységért, mint Putyin. És nagyon úgy néz ki, hogy nagyot lendít Szelenszkij pártjának népszerűségén is.
Ezek után csak álmodhat arról, hogy az EU nagy mennyiségben vesz majd Szputnyik V-t. Az Északi Áramlat 2 sorsa hajszálon függ. Ha az építkezés nem fejeződik be a szeptember végén esedékes német választásig, akkor lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Pedig lehetett volna másként is, ha az elnök a korszerűsítést választja és nem a gyilkosságot. Ily módon azonban az ország erősen emlékeztet a Szovjetunió végnapjaira, amikor a KGS-s Andropov állt az élén. Ezért azután Putyin beszéde ugyan dörgedelmes volt, de azt jelezte, hogy a politikus befolyása hanyatlik, odahaza és külföldön egyaránt.
Deutsche Welle
Csehországot sokkolta, ugyanakkor mélyen megosztja, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat szervezte meg hét éve a merényletet két fegyverraktár ellen, mert meg akarta akadályozni, hogy a harceszközök eljussanak Ukrajnába. A kormány és az ellenzék egyaránt állami terrorizmust emleget, előjönnek a 68-as megszállás emlékei. A helyzeten csak ront, hogy a Moszkva-barát Zeman elnök kijelentette: nem egyértelműek a bizonyítékok.
Az orosz sajtó ujjong, cseh ellenzéki vezetők és sok hírmagyarázó meg van döbbenve. Ily módon az ország csak még mélyebben süpped a kül- és belpolitikai válságba. Milan Nic, a Német Külpolitikai Társaság elemzője úgy értékeli, hogy az államfő ajándékot küldött a Kremlnek, viszont odahaza olajat öntött a tűzre, noha a társadalom már így is két részre szakadt.
A kormány ugyanakkor összevissza reagált, és Babis kapcsán már felmerült, hogy próbálta kisebbíteni, illetve eltussolni a botrányt. Egyelőre azt sem tudni, hogy akkor most a Roszatomot tényleg kizárják-e azok közül, akik pályáznak a Dukovány atomerőmű új blokkjának építésére.
Zeman viszont kokit nyomott be azoknak a szövetségeseknek, Szlovákiának és a balti köztársaságoknak, amelyek szolidaritásból szintén orosz diplomatákat utasítottak ki. Nic szerint ugyanakkor hasonló lépés a többi EU-állam részéről nem várható, ehhez mentségül szolgál nekik az elnök nyilatkozata. A szakértő szerint azonban jó volna, ha Németország kiállna a csehek mellett, nehogy az ügyből precedens legyen. Oroszország ugyanis próbálgatja, hogy meddig mehet el a kisebb uniós és NATO-tagokkal szemben. Európa viszont azt lesi, mit tesz most Berlin.
Bloomberg
Közleményben állt Csehország mellé a másik három visegrádi állam az Oroszországgal támadt vitában. A hármak miniszterelnökei úgy foglalnak állást, hogy agressziót jelentett Moszkva közreműködése a hét évvel ezelőtti merényletben. Egyben törvénytelennek és erőszakosnak minősítik az orosz titkosszolgálat eljárását. A Kreml határozottan tagadja a vádakat.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.27.
Le Monde
Magyarország továbbra is vezeti a világranglistát, ha lakosságarányosan nézzük a korona halottak számát, továbbra is számít azonban a kínai vakcinára. Hogy ennyi az áldozat, abban szerepet játszik, hogy túl későn rendeltek el korlátozásokat, továbbá eléggé magas az átlagéletkor, sokan túlsúlyosak, ugyanakkor nem túl fényes az egészségügyi ellátórendszer. Ezek a tényezők egész Közép-Európát jellemzik.
Már több mint 26 ezren vesztették életüket a járvány következtében, ez 2719 halálesetet jelent egy millió emberhez viszonyítva. A franciáknál ugyanez az adat: 1562. Ugyanakkor továbbra is 200 fölött jár naponta a halottak száma, a nacionalista Orbán Viktor mégis elrendelte a szigor enyhítését. Kinyithattak a szabadtéri vendéglátóhelyek.
A miniszterelnök persze inkább az oltási kampány eredményeire hivatkozik, miután már a magyar felnőttek 40 százaléka túlvan legalább az első szúráson. Nagymértékben köszönhető ez a Sinopharm-nak, noha annak hatékonyságát megkérdőjelezik, Kínától Szerbiáig. Egy belgrádi vizsgálat azt állapította meg, hogy a kínai szer esetében az ellenanyag két-három héttel később jelenik meg a szervezetben, mint a többi készítménynél.
A magyar kormány és sajtó azonban oda sem figyel a kételyekre. A szegedi Duda Ernő professzor azt mondja, nem jelent meg semmiféle tanulmány, az egész oltási kampányt a politika szabja meg, a tudomány már cseppet sem számít. Ha valaki megfogalmazza aggályait, azonnal hatalomellenesnek minősül.
Győri Gábor, a Policy Solutions-tól azt mondja, a kormányoldal iszonyatos sajtófölénye folytán az emberek nagy része nem is tudja, mennyire súlyos a helyzet. A független média képviselői be sem mehetnek a kórházakba. Duda Ernő ugyanakkor elismeri, hogy Orbán idáig jól áll, miközben az ország már a választásokra készül, bár az nem lesz könnyű a Fidesz számára. A tudós hozzáteszi, hogy a miniszterelnök nagy kockázatot vállalt az orosz és a kínai oltóanyaggal, hiszen azok mögül hiányoznak a megfelelő vizsgálati eredmények. Ám szerencséje van, mert nem jelentkeznek káros hatások. A hatalom mindenkit arról biztosít, hogy ilyeneket nem tapasztaltak.
FT
Tudósok intenek attól, hogy bárki gyorsan bepánikoljon az indiai járványhelyzet láttán, mert először higgadtan elemezni kell a körülményeket. Az igaz ugyan, hogy tegnap is jó 350 ezren betegedtek meg, ami világcsúcs, továbbá 2800 volt a halottak száma, viszont egyelőre nem tudni, mennyire veszélyes az új variáns. A súlyos helyzetben más tényezők is közrejátszhatnak.
Annál is inkább, mert ez a törzs már októberben megjelent, sőt további 20 országban is észlelték, főként Indiából érkezett utasoknál. Csak éppen az indiai hatóságok nem vizsgálták túlzottan mélyen a kórokozó szerkezetének változását, márpedig enélkül nem lehet tudni, hogy miként is fejlődött ki. Egy cambridge-i szakember szerint a jelek inkább arra utalnak, hogy a dél-ázsiai államban több járvány zajlik egy időben. Feltűnő ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniában még nem tarolt, pedig már február óta jelen van, tehát valószínűleg nem terjed olyan sebességgel, mint a brit kórokozó.
Egy másik virológus szerint olyan nincs, hogy kettős mutáns, ezért nem kellene folyton azt emlegetni. Mindenesetre a gyakorlati következményei még nem ismeretesek, mint ahogy az sem, hogy mennyire nyújtanak védelmet vele szemben az eddigi készítmények. Ám mivel Indiában idáig csupán a népesség 10 %-át oltották be, a vírus nem kényszerül túlzottan arra, hogy változtassa belső felépítését a széles körű immunitás miatt. Terjedésében szerepet játszhat, hogy kevés a kórházi ágy, és hogy a politika engedélyezte nagy tömegrendezvények, köztük egy milliós vallási ünnep megtartását.
Reuters
Orbán Viktort azzal vádolja az ellenzék, hogy az egyetemi reformmal immár a szellemi életre is ki akarja terjeszteni a jobboldal uralmát. Chikán Attila, az első Fidesz-kormány gazdasági minisztere egyenesen azt mondja, hogy ami most történik, az a miniszterelnök által két éve meghirdetett ideológiai harc része. Hiszen a hatalom nem is titkolja, hogy a politika és a gazdaság után rá kíván telepedni a tudományra és a kultúrára is. Ezért vette át az akadémiai intézmények ellenőrzését és üldözte el a CEU-t.
Az Országgyűlés ma hagyja jóvá azt a javaslatot, amelynek értelmében alapítványok veszik át a kormányrudat az egyetemeken és több kulturális intézménynél. Az ellenzék szerint a cél az, hogy ott is a jobboldali ideológiai legyen az irányadó. A kormány nevezi ki a kuratóriumok tagjait, akik mindenbe beleszólhatnának, miután Orbán igyekszik újraalakítani az egész nemzeti kultúrát. A hatalommal szemben álló pártok szerint a helytartókon keresztül a Fidesz a választás után is kézben tarthatja az egyetemeket és alááshatja azok autonómiáját.
A miniszterelnök a keresztény, konzervatív értékek nevében elutasítja a bevándorlást, korlátozta a melegek örökbefogadási jogait, valamint a transz neműek jogi elismerését. A jelentés megemlíti, hogy Stumpf István kormánybiztos nem kívánt nyilatkozni a változásokról a Reutersnak.
Süddeutsche Zeitung
Egy bajor bíróság első fokon felmentett egy szerzetest, aki ellen az ügyészség pénzbüntetést javasolt, miután a bencés barát egyházi menedéket adott egy kiutasított menekültnek, egy 25 éves arabnak a Gáza-övezetből. Az ítélet szerint megáll a védelem érvelése, hogy ti. a vádlottat hitbéli, illetve lelkiismereti meggyőződése vezérelte, mert nem nézhette, hogy valakinek megsértsék az emberi jogait. Mert az igaz ugyan, hogy az illető illegálisan jutott el Németországba, épp ezért vissza akarták toloncolni Romániába, ahol először lépett az unió területére. Ám ott, akárcsak Magyarországon, nincs garancia arra, hogy tiszteletben tartják a jogait.
A bírónő szerint jó volna, ha végre volna egy irányadó útmutatás az igazságszolgáltatás részéről, mert több olyan eset is van, amikor egyházak képviselői szembementek a hatóságokkal és befogadtak migránsokat. De ez az első eset, hogy az ügy eljutott a bíróságra. Maga a szerzetes azt vallotta, hogy ő csupán az olyan keresztény értékeket követte, mint az emberi méltóság és az emberi jogok. És azokért akár még a börtönt is vállalja.
Elmesélte továbbá, hogy nagycsaládban nőtt fel és ott megélték az olyan keresztény erényeket, mint hogy segíteni kell a bajbajutottakon. Az ügyvéd az alkotmányba foglalt hit-, lelkiismereti és vallásszabadságra hivatkozott, és hogy az magasabb rendű, mint állam joga a bűn üldözésére. Továbbá idézte a német BTK-t miszerint nem lehet felelősségre vonni azt, aki hivatásával összefüggésben, pl. lelkipásztorként, az emberhez méltó élet érdekében nyújt humanitárius támogatást.
Project Syndicate
Habár az orosz elnök a minap egészen messzire merészkedett kardcsörtetésben, amikor az ország helyzetét értékelte, de még szerencse, hogy szavait nem kell komolyan venni – írja a neves lengyel politológus, Slawomir Sierakowski. Putyin láthatólag önmagát bátorította, ám csak kevesen hiszik el neki, hogy az EU Oroszországot fenyegeti, amikor még Magyarországgal sem boldogul. Ugyanez érvényes az USÁ-ra. Habár az elnök új szankciókat határozott el, ezek még annyit sem érnek, mint azok, amelyeket Trump rendelt el.
Viszont még az oroszok veszik komolyan az államfő kirohanásait. Ez nem azt jelenti, hogy egyhamar leváltják, viszont a politikus helyzetén immár csak ront a Kreml megszállása. Hiszen hatalmas pénzeket emészt fel, hogy ott zsoldosokat kell finanszírozni, építeni kell az infrastruktúrát és támogatni kell a helyi lakosságot, amely képtelen normális munkát találni.
Emellett Oroszország elvesztette az ukránok rokonszenvét. Mellesleg zajlik a kulturális szétválás Belaruszban is. Ugyanakkor egyetlen kijevi politikus sem tett annyit az ukrán nemzeti egységért, mint Putyin. És nagyon úgy néz ki, hogy nagyot lendít Szelenszkij pártjának népszerűségén is.
Ezek után csak álmodhat arról, hogy az EU nagy mennyiségben vesz majd Szputnyik V-t. Az Északi Áramlat 2 sorsa hajszálon függ. Ha az építkezés nem fejeződik be a szeptember végén esedékes német választásig, akkor lehet, hogy nem lesz belőle semmi. Pedig lehetett volna másként is, ha az elnök a korszerűsítést választja és nem a gyilkosságot. Ily módon azonban az ország erősen emlékeztet a Szovjetunió végnapjaira, amikor a KGS-s Andropov állt az élén. Ezért azután Putyin beszéde ugyan dörgedelmes volt, de azt jelezte, hogy a politikus befolyása hanyatlik, odahaza és külföldön egyaránt.
Deutsche Welle
Csehországot sokkolta, ugyanakkor mélyen megosztja, hogy kiderült: az orosz titkosszolgálat szervezte meg hét éve a merényletet két fegyverraktár ellen, mert meg akarta akadályozni, hogy a harceszközök eljussanak Ukrajnába. A kormány és az ellenzék egyaránt állami terrorizmust emleget, előjönnek a 68-as megszállás emlékei. A helyzeten csak ront, hogy a Moszkva-barát Zeman elnök kijelentette: nem egyértelműek a bizonyítékok.
Az orosz sajtó ujjong, cseh ellenzéki vezetők és sok hírmagyarázó meg van döbbenve. Ily módon az ország csak még mélyebben süpped a kül- és belpolitikai válságba. Milan Nic, a Német Külpolitikai Társaság elemzője úgy értékeli, hogy az államfő ajándékot küldött a Kremlnek, viszont odahaza olajat öntött a tűzre, noha a társadalom már így is két részre szakadt.
A kormány ugyanakkor összevissza reagált, és Babis kapcsán már felmerült, hogy próbálta kisebbíteni, illetve eltussolni a botrányt. Egyelőre azt sem tudni, hogy akkor most a Roszatomot tényleg kizárják-e azok közül, akik pályáznak a Dukovány atomerőmű új blokkjának építésére.
Zeman viszont kokit nyomott be azoknak a szövetségeseknek, Szlovákiának és a balti köztársaságoknak, amelyek szolidaritásból szintén orosz diplomatákat utasítottak ki. Nic szerint ugyanakkor hasonló lépés a többi EU-állam részéről nem várható, ehhez mentségül szolgál nekik az elnök nyilatkozata. A szakértő szerint azonban jó volna, ha Németország kiállna a csehek mellett, nehogy az ügyből precedens legyen. Oroszország ugyanis próbálgatja, hogy meddig mehet el a kisebb uniós és NATO-tagokkal szemben. Európa viszont azt lesi, mit tesz most Berlin.
Bloomberg
Közleményben állt Csehország mellé a másik három visegrádi állam az Oroszországgal támadt vitában. A hármak miniszterelnökei úgy foglalnak állást, hogy agressziót jelentett Moszkva közreműködése a hét évvel ezelőtti merényletben. Egyben törvénytelennek és erőszakosnak minősítik az orosz titkosszolgálat eljárását. A Kreml határozottan tagadja a vádakat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)