MEGVAN ORBÁN HARMADIK CSODAFEGYVERE

TELEX
Szerző: ROVÓ ATTILA
2021.04.26.

„Én a halálozások számát nézem elsősorban. Tehát a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri.” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 4.)

„Most a védekezésnek a sikerét a halálesetek, illetve a megmentett életek számában tudjuk mérni.” (Orbán Viktor, 2020. szeptember 12.)

Orbán Viktor tavaly szeptemberi mondataira – akkor még épp nagyon jól álltunk ebben az adatban napi pár elhunyttal – nem sokkal később a Magyar Nemzet is rádobott egy elemzést, hangsúlyozva, hogy az ország remekül védekezik nemzetközi összevetésben, majd Orbán október 19-én a parlamentben is előhozta ugyanezt, amire még aznap ráerősített a Kormány.hu az alábbi infografikával:...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

BOD PÉTER ÁKOS: NYOMUK VAN A STADIONOKNAK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2021.04.26.

Az uniós átlaghoz képest nagyon keveset költ az állam oktatásra, szociális kiadásokra és egészségügyre, míg az így felszabadított összeget sport-, kulturális és egyházi beruházásokra, gazdasági területen államosításra fordítja. Bod Péter Ákos a Klubrádiónak azt mondta, hogy a 2009 és 2019 közti költések egyértelmű tendenciát vetítenek elő, amikben nyomuk van és a stadionoknak is.

Elemzésében az állami költések strukturális változásain mutatja be Bod Péter Ákos egykori jegybank elnök, milyen módon avatkozott be a kormány a politikai és társadalmi folyamatokba az elmúlt tíz évben.

A közgazdász úgy véli, hogy "a magyar állam meglehetősen terjedelmes". Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori rendszerváltó országok mindegyike sokat adóztat, és ennek megfelelően költései is nagyobbak. Ehhez társul az EU-tagállamok esetében az is, hogy kapnak uniós támogatásokat is. Ez a nemzeti össztermék 3-4 százalékával emeli meg a költések mértékét.

Milyen funkciókra költ a magyar állam?

A költésekről szóló adatok meghökkentő trendet mutatnak. Az összefoglaló adatokból kiderül, hogy egy évtized alatt a magyar közkiadások között mennyire visszaszorult a szociális ellátásra fordított állami pénzek aránya, jelentősen és tartósan csökkent az egészségügy részesedése, miközben megnőtt a rendfenntartási, a szabadidős és a gazdasági célú állami költekezés aránya.

Bod szerint az Európai Unió 27 tagállama közül a magyar állam költi a legkevesebbet szociális kiadásokra (nyugdíj, szociális ellátás, családtámogatás, munkanélküli ellátás), egészségügyre és oktatásra a GDP százalékos arányában. A magyar eset azért is különös, mert a 2019-ig tartó tízéves időszakban folyamatos csökkenés figyelhető meg.

Ehhez képest az EU-ban Magyarország költi a legtöbbet GDP százalékos arányban sportra, kultúrára és egyházra. Egész pontosan az európai átlag háromszorosát költjük ezekre. "Azt láthatjuk, hogy nyomuk van stadionoknak" – jegyezte meg ezzel kapcsolatban. Gazdasági célokra, vállalati támogatásokra, államosításra, és utóbbi következményeként az államosított szervezetek fenntartásáért is felelős bürokrácia fenntartására is nagy összeget költ a magyar állam, ami a közgazdász szerint furcsa, hiszen nem az lenne az állam feladata, hogy beavatkozzon a gazdaságba, hanem az, hogy a gazdaság működésének feltételeit biztosítsa.

A 2009 és 2019 közötti folyamatok adatai alapján elmondható, hogy egy folyamatosan aktivizálódó kormányzati rendszer működik nálunk, amely az állam szociális és egészségügyi szerepvállalásának visszametszése révén nyert többletforrásokból részben gazdasági intervencióit finanszírozza, részben pedig a sportcélú és rendvédelmi állami aktivitás anyagi támogatásával támasztja alá politikai preferenciáit – írta az mfor.hun megjelent elemzésében a közgazdász.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZACHER GÁBOR A TERASZNYITÁSRÓL: MI OTT LESZÜNK A BETEGÁGY MELLETT

INDEX
Szerző: NAGY FLÓRA
2021.04.26.

Az utcákat, kerthelyiségeket, teraszokat ellepték a tömegek, miután április 24-én újra megnyithattak szabadtéren a vendéglátóhelyek. Zacher Gábor óriási felelőtlenségnek tartja, amit látni lehetett. A hatvani kórház főorvosa az Indexnek azt mondta: a féktelen bulizás hatásait két hét múlva fogja megérezni az egészségügy.

„A terasznyitás utáni rajzásra annyit tudok mondani: mi, egészségügyi dolgozók ott leszünk a betegágy mellett, beadjuk a megfelelő gyógyszereket, mindent megteszünk majd az emberek életéért” – mondta az Indexnek Zacher Gábor, a hatvani kórház főorvosa. A toxikológust azt követően kerestük, hogy április 24-én megnyitottak a teraszok és kerthelyiségek.

Az első félszabad estén bulinegyeddé változott a főváros, a bezártságból hirtelen szabadulva tömegek lepték el a vendéglátóhelyek kiülős részeit, mintha egy fesztivál lett volna Budapesten. Zacher Gábor nem fesztiválnak nevezné a képeken látottakat, hanem rajzásnak...

ITT OLVASHATÓ

KORBÁCS, KALÁCS, RENDELET

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.04.26.

„Nézzünk bizakodva a jövőbe!” – mondja Örkény egypercesének címe, és akármi legyek, ha a ma megjelent kormányrendeletet nem annak alapján írták. Az a lényege az iratnak, hogy egyfelől most már véglegesítették a nyitás és újraindítás tervét, ez már hivatalos, a macska sem vakarja ki, másfelől nagyon látszik, hogy a „korbács és kalács” elvét alkalmazza a magyar kormány...

ITT OLVASHATÓ

TÁBLÁZATBAN KUMMANT A KORMÁNY - A 444 LEGFONTOSABB 4 CIKKE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.26.

- Látványosan javulnak a járványadatok

- A kormányzati koronavírus honlapon már elég merész üzenettel osztják meg a kormány semennyire sem tudományos vakcinaadatait

- Megtalálták az indonéz tengeralattjárót a tenger mélyén

- Chloé Zhao kapta a legjobb rendezésért járó Oscart, a Nomadland lett a legjobb film

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

ITT OLVASHATÓ

ELVÁRNI A SEGÍTSÉGET

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.04.25.

Sokat töröm a fejem még mindig, ennyi év után is, hogyan lehetne jobban, hatékonyabb segíteni a leszakadó családok, gyerekek életén. Úgy, hogy a változás fennmaradjon, beépüljenek a hatások és ténylegesen megszakadjon a nyomorúság termelődésének újra és újra ismétlődő köre.

Nagyon sokat tanultam már ebből. Leginkább a gyakorlatban, a saját káromon, mert azt hiszem, ezt a családonként is nagyon különböző folyamatot, no meg a társadalmi közeg gyors változását másképp nem is lehetne érzékelni. És ez bizony átírja sokszor az elméleti tudást, és olyan kihívásokat támaszt, amire korábban nem is számíthattunk.

Régóta gondolkodom azon is, hogy vajon ők, akiken segíteni szeretnénk, a támogatottjaink, hol helyeznek el minket ebben az egészben? Van-e tudás arra náluk, hogy értsék, mi a különbség az intézményrendszer és a civil szervezet között, tudják-e mi lenne a rendszer feladata, értik-e, hogy mit jelent az államon kívül dolgozni, különösen ma, és különösen ezen a területen, látják-e a finanszírozást, vagy esetleg azt a harcot, amit az ember épp értük vív?

Nos, szinte biztos vagyok abban, hogy a mi célcsoportunkban nincs erre tudás. Legfeljebb azt érzékelik, hogy most jobb a helyzet, mert van, aki pl. kiváltja a gyógyszert a gyereknek, kicseréli a gázpalackot, és időnként csomagot oszt. Ami kézzelfogható és közvetlen, azt akkor, abban a pillanatban segítségként értelmezik, aztán gyorsan feledésbe merül. Akár már másnap egy sérelemnél megfogalmazódik bennük, hogy nem segítünk semmit, sőt, el is lopjuk azt, amit egyébként nekik kellene adnunk.

Olyan segítség, mint a gyerekek fejlesztése, a közösségi rendezvényekhez kapcsolódó tudásbővülés, az adósságkezelés, a villanyóra-visszakötések lebonyolítása, vagy épp a digitális oktatáshoz kapcsolódás biztosítása, egyáltalán a települési szolgáltatások kiegészítése, az fel sem merül bennük, mint segítés. Mint ahogy az sem, miből fedezzük a napi kijárást, a munkabéreket, a gyógyszereket, hogy kerül hozzájuk az adományruha, ki és mikor dolgozik azon, hogy új időpontot kérjen a kórházi felülvizsgálatra, a tanoda működését miből finanszírozzuk, egyáltalán, a miből és hogyan kérdése nem értelmezhető számukra. Vagyunk, nyilván ez a dolgunk.

Mégis, az intézményrendszert nem támadják közel sem annyit, mint minket. Talán az is közrejátszik, hogy a rendszeren belül jellemző a büntető, hatósági szemlélet, és ez visszatartja őket.

Az általános iskolánál pl. nem merül fel, hogy adják oda nekik a képzés árát, de nálunk már előfordult ilyen is. A gyerekekre kapjuk az iskolában a normatívát, ami, mivel az ő gyerekeire kapjuk, szerintük logikusan őket, a szülőket illeti meg. Esélytelen volt elmagyarázni az államháztartás rendszerében az alapítványi iskolákat, a pedagógusbérek rendszerét, mert szerintük az csak úgy van, és nincs köze ahhoz a pénzhez, amit az ő gyerekeire veszünk fel.

Szóval, nagyon érdekes a segítőkhöz való viszonyulás kialakulása és változása. Azt hiszem, leginkább az elvárás miatt. Mert a segítő szerephez valahogy alapból jár az elvárás. Az alapítványnak az a dolga, hogy segítsen. Leginkább úgy, hogy adjon. Feltétel nélkül. Amit egyébként ők maguk is igazságtalannak éreznek, mert szerintük nem jár mindenkinek. Az egyik család azt gondolja, neki jogos a kérése, ám a másiknak nem kellene adni semmit. A másik pont így vélekedik róluk. És ebben már nem lehet jól dönteni, mert cirkusz lesz belőle, veszekedés, összeméricskélés, a sérelmek felemlegetése…és ebbe értelmetlen belemenni.

Azok, akik a segítésben csak az adományozásig mennek el, és párszor megjennek egy-egy családnál, ők az adakozó segítő szerepet erősítik. Azt, hogy a segítő viszonyulás nem a beavatkozás, csak az adományozás.

Ez nagyon jó annak, aki ad, mert ő ezt a szerepet itt megélheti, a segítő pozitív szerepét, konfliktus nélkül. A családnak is jó, mert senki nem követi azt, milyen változáshoz segítheti hozzá őket ez a fajta segítségnyújtás, és az adomány későbbi sorsával nem törődik az, aki adta. Akik kapják, pontosan érzik, mert ezt alakította ki bennük ez az egész, az a lényeg, hogy visszacsatolják, amit az adományozó látni akar. A hálát, a köszönetet. Megteszik hát és kész. Remélik, ezzel biztosítják azt is, hogy az adományforrás megmaradjon.

Nem tudom megmondani, hány segítségkérő megkeresést kaptam már adományozóktól, akik kezdték észre venni, hogy nincs változás évről évre, és úgy érzik, feneketlen kútba öntik a támogatásukat. Vagy, rosszabb esetben szeretnének megszabadulni a kínossá vált kötődéstől, de nem tudnak. Mert nem gondolták, hogy ez ilyen. Nem ismerték fel a jeleket, ezeket az emberi játszmákat az elején.

Azért tudom pontosan megérteni őket, mert én is beleestem ezekbe a csapdákba. És pontosan tudom, nem adományokkal kell megoldani a problémákat, mert azzal nem lehet. Hogy lehetőség kell, pozícionálás és akarat építés. Ehhez csak annyi adomány kell, ami segíti őket abban, hogy képesek legyenek élni a lehetőséggel. Persze ez nem ilyen egyszerű, mert egy-egy krízishelyzetet meg kell oldani, adományokból, e nélkül ugyanis még mélyebbre csúsznának. Vagy az adomány lehet egy pozitív megerősítés ott, ahol kell a motivációhoz, a tenni akarás megszilárdulásához, mert a cél túl távlati. Hamarabb kell a tárgyiasult bíztatás, mert a tervezés a mindennapi túlélésben csak rövid időtartamokban értelmezett.

Persze a civil segítő szervezet más eszközökkel dolgozik, mint az állami rendszer. Mi bennük szeretnénk kialakítani azokat a szabályokat, amit a rendszer kívülről tesz kötelezővé. A kettőt szeretnénk közelíteni. Mi a szabályainkat velük alakítjuk, fontosnak érezzük, hogy ők mondják ki, mi a jó, mi az igazságos, és melyek azok, amelyek nem előremutatók. Mi sokkal többet beszélgetünk velük az élet dolgairól, sokkal közelebbi a kapcsolat. És talán épp ezért a viszonyulások is mások hozzánk.

Olyan, sok tekintetben, mint ahogy egymáshoz viszonyulnak. Ha probléma van, hamar agresszív lesz a kommunikáció. A rendszernek nem mennek neki, tudják, hogy ott esélytelenek, de nekünk igen. Minket lehet fenyegetni, vádolni, elvárni olyan dolgokat is, amelyeket maguktól kellene. Mi pedig újra és újra türelemmel kérdezünk vissza: és a ti felelősségetek hol van ebben? Ti mit tesztek ezért?

A héten pl. jött egy telefon. Még aznap be kell jelentkezni egy illetőnek a munkaügyi központba, különben elesik az ellátástól. Azonnal segítsünk. Nyilván pontosan tudtuk, hogy nem aznap tudták meg ezt az időpontot, de kérdeztünk tovább: miért nem ment be busszal? A válasz az volt, azért nem, mert elaludt. A kollégám kérdezte: “akkor most úgy gondoljátok, mi, tőletek 25 km-re üljünk be az autóba, menjünk ki, vigyünk be titeket az 5 km-re levő hivatalba, várjuk meg, amíg elintézitek, aztán vigyünk haza?” “Igen.”-hangzott a válasz. Arra, hogy ezt nem fogjuk megtenni, meg, hogy hol van ebben az ő felelősségük, esetleg az alternatívákra, hogy be lehetne menni biciklivel, de még gyalog sem megoldhatatlan, már agresszív reagálást kaptunk, persze megjegyezve, hogy másnak bezzeg segítünk, csak nekik sosem, stb.

De ugyanez van, amikor az utolsó utáni pillanatban szólnak egy befizetetlen áram-víz-vagy internetszámla miatt, mintha előtte nem kaptak volna több felszólítást. Vagy, a bírságok miatt, amikor másnap börtönbe kell vonulni, ha nem fizetik be. Minden alkalommal hosszasan foglalkozunk a személyi felelősséggel, és persze, a következetes munka hat is. De mindig vannak újabb családok, akikkel előlről kell kezdeni, és sajnos olyanok is, akikkel hiába küzdünk, nem változik semmi.

Az, hogy a tetteik következményének a felelősségét nem vállalják, óriási probléma. Ebben érzékelhető nagyon sokszor, hogy párhuzamos síkokban gondolkodunk. Mert amíg egymás között, a “tesók”-nál hamar helyreáll a viszony, mert ott nincs jelentősége sem a fenyegetésnek, sem a verekedésnek, sem a “csicskáztatásnak”, mi nem így működünk. Nem tudunk így működni. Egyrészt azért nem, mert más a szocializációnk, másrészt pedig, mert pontosan tudjuk, ezek a viszonyulások ellenére mennek a befogadásnak.

Ez az egész csak a terepen, a szegregátumokban, a hosszú távú, fejlesztő segítségnyújtásban érzékelhető. Akkor, amikor változást szeretnénk, a gyerekek miatt.

Az elvárásoknak kölcsönösnek kell lennie. Ők elvárják a segítséget, mi pedig azt, hogy ők is tegyenek valamit. Egyszerű, sokat ismételt mondat ez nálunk. Ennek a lényegét veszi el az elvárás nélküli adományozás. Ezért sajnálom, mikor ezekbe a játszmákba kívülről is beszállnak, a “ne hagyjátok magatokat” típusú bíztatásokkal, olyanok, akik nem láthatnak rá a problémára, és fokozzák a konfliktust. Mert nem velünk kellene harcolni. Mi nem vagyunk ellenség. Mi csak egy lehetőség vagyunk a leszakadóknak. Nem kötelező velünk együttműködni. Óvatosan, kellő alázattal próbálunk segíteni a terepen. Nem vagyunk “tesók” sem, és hatóságként működő állami intézményrendszer sem. A kettő között vagyunk, együttműködésre törekedve, pótolva, ami hiányzik, és ez nem feltétlenül tárgyi dolgokat jelent. És talán az is fontos, hogy mi érzelmi alapon is működünk… nálunk ennek is helye van.

Talán ez a szerep sem tisztázott még…a segítő civil szervezetek szerepe. Ráadásul ez is mennyit változott már ez alatt a 21 év alatt, mióta csináljuk! Mennyivel több állami feladatot látunk már el. És mennyivel több konfliktust kell felvállalnunk a problémaláttatás miatt. Mennyire átértékelődött az utóbbi években a jogkövető magatartás fogalma. Mennyit változott a finanszírozás, az elérhető források…. a közhangulat, amiben a hibáztatás és a gyűlölet elképesztően megerősödött. A manipulálás, mint eszköz, a mindennapok része lett.

Egyre többször azt érzem, hogy miközben a generációk óta szőnyeg alá söpört problémákban dolgozunk, mindig újabbak is rakódnak ránk. És miközben azoknak a terhe is nyomasztó, az újakkal is meg kellene tanulnunk megbirkózni. Pl. hogy a támadásokra felkészüljünk. Miközben pont azért dolgozunk, hogy a világot ne a támadások, hanem a pozitív emberi viszonyok határozzák meg. Minden oldalról.

ITT OLVASHATÓ

HAT NAP UTÁN ÚJRA NŐTT A KÓRHÁZBAN ÁPOLTAK SZÁMA

MFOR.HU
Szerző: mfor.hu
2021.04.26.

Csak lassan emelkedik az oltottak száma, mivel második napja többségében második körös oltásokat adnak be. Az aktív fertőzöttek száma ekkorát még nem csökkent egy nap alatt, amióta tart a harmadik hullám, de a kórházban ápoltak száma hatnapos csökkenés után újra emelkedett.

1936 az új fertőzöttek száma, ezzel a járvány kezdete óta összesen 771 454 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma a friss adatközlés szerint. 2000 alatti új fertőzöttről utoljára múlt hét kedden adtak hírt. Az elvégzett tesztek száma mindössze 16 635 volt, ezek 11,6 százaléka lett pozitív.

Elhunyt 176 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 26 801 főre emelkedett. Ennél kevesebb napi elhunytat utoljára április 6-án jelentettek.

4228 embert nyilvánítottak gyógyultnak 24 óra alatt, jelenleg 486 435 fő mondhatja el magáról hivatalosan, hogy túl van a betegségen. Az aktív fertőzöttek száma 2468-cal 258 218 főre csökkent - ekkora napi csökkenést a harmadik hullámban még nem mértek, utoljára február 2-án fordult elő ennél nagyobb csökkenés az aktív fertőzöttek körében. Kérdés, hogy a szombati terasznyitás során látott tömegjelenetek megakasztják-e a járványstatisztika javuló trendjét - ezzel kapcsolatban a nagyjából két hét múlva érkező adatokat érdemes majd figyelni...

ITT OLVASHATÓ

EGYRE CSAK GAZDAGODIK A MAGYAROK ELIT KLUBJA, IDÉN 150 MILLIÓ IS LEHET EGY ÁTLAGOS PRIVÁTBANKI SZÁMLÁN

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.04.26.

A pandémia korrekciós irányba terelte a magyar privátbanki piacot, a vagyonbővülést tavaly is a meglévő ügyfelek vagyonának gyarapodása adta, és nem az új belépők által hozott állomány. Czalbert László, a Budapest Bank privátbanki és prémium banki vezetője szerint idén meghaladhatja a 150 millió forintot az egy ügyfélszámlára eső privátbanki átlagvagyon, és leginkább a tehetősebb magyaroktól várható, hogy visszatérnek, sőt, meg is haladhatják a pandémia előtti fogyasztási szintet. A szakember beszélt arról is a Portfolio-nak adott interjúban, hogy a koronavírus-válság átrendezte a gazdagok megtakarításait, egyre többen keresik a kockázatosabb befektetéseket az állampapírok mellett...

ITT OLVASHATÓ

MOST JÖN AZ OLTÁS NEHEZE: EGYRE TÖBB KÍNAIVAL EGYRE TÖBB KÉTKEDŐT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.04.26.

Villámgyorsan érheti el Magyarország az oltások terén a következő mérföldkövet, amikor már több lesz az oltóanyag, mint az oltásra regisztrált. Sok ország irigyelné ezt a gondot, az oltások terén előttünk álló államok azonban tudják, milyen az, amikor nyájimmunitás eléréséhez közelítve egyre nagyobb ellenállású közegben kell haladni, és oltásszkeptikusokat kell meggyőzniük a védekezés fontosságáról. Hazánk mindent egy lapra tett fel, magas fertőzésszámnál nyit az oltások számának gyors növelésére alapozva. De lesz elég regisztráló? Tényleg átolthatjuk a lakosság 75-80 százalékát, amikor még a nyolcvanéveseknél sem tudtuk elérni ezt a szintet? Utolérhetjük a most 80 százaléknál tartó Izraelt? Kik lehetnek a legfőbb vakcinabizonytalanok?

– Arra gondoltam, oltassuk be magunkat, ne maradjunk a végére.

A mondat néhány napja zajlott le két nő között kutyasétáltatás közben. Válaszul a másik csak bólintott. Családjuk legnagyobb ámulatára döntöttek így, addig ugyanis semmilyen módon nem tudták rávenni őket, hogy fogadják el az oltást. Hiába jöttek nekik vektorokkal és mRNS-ekkel, halálozási statisztikákkal, a két leghatékonyabb oltás kifejlesztésében kulcsszerepet betöltő magyar kutató, Karikó Katalin történetével. Most viszont döntöttek, postára adták az országos tisztifőorvos által küldött regisztrációs lapot, és néhány napon belül megkapták az oltást.

A két idős asszony ahhoz a több milliós körhöz tartozik, akik sosem voltak oltásellenesek, divatos angol szóval anti-vaxxerek, csak oltásbizonytalanok vagy vakcinahezitálók. Nem tartoztak a vírust magát, vagy az oltás hatásosságát tagadó aktivistákhoz, sem az ebből élő szűk, de annál hangosabb üzleti körökhöz. Ugyanúgy közelítettek az oltáshoz, mint az élet más dolgaihoz: semmiben nem akarnak élen járni, de kínosan lemaradni sem. Most úgy érezték, hogy bejött a számításuk: a háziorvosuk mindkettőjüknek olyan oltóanyagot ajánlott, amelyről a legjobbakat hallották...

ITT OLVASHATÓ

KIK VEHETNEK ITT FEL LAKÁSKÖLCSÖNT? - KORLÁTOS A HITELKÉPESEK KÖRE

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2021.04.26.

Alig több mint félmillió háztartás lakáscélú eladósítását célozhatják a bankok és a kormányzat. A magyarok többsége (mint az jól látszik a kördiagramon is) ugyanis egyáltalán nem is juthat kölcsönhöz, a hitelképesek közül sokan pedig már felvettek ilyent. Persze a megállapított hitelképesség sem garancia a fizetési képességre.

Az unió tagországai közül a magyar lakossági hitelállomány bővült tavaly a legerőteljesebben – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi tájékoztatásából. A jegybank érzékelhetően elégedett a 14,5 százalékos, nemzetközi szinten is kimagasló bővüléssel. Az adat értékeléséhez azt is érdemes figyelembe venni, hogy az éves hitelkihelyezések 30 százalékát a babaváró tette ki. Az új lakáshiteleknek pedig a 21 százaléka volt 2020-ban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programhoz köthető banki kölcsön.

Jól látszik tehát (persze nem is titkolják), hogy állami beavatkozásokkal fűtik a hitelpiacot. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint ezzel együtt vagy ennek ellenére 2021-ben csökkenhet a lakáshitelt felvevők száma. Érvelésük szerint azért, mert a potenciális lakáshitel-felvevők köre limitált...

ITT OLVASHATÓ

MI LESZ AZ ALAPTÖRVÉNNYEL, HA GYŐZ AZ ELLENZÉK?

24.HU
Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2021.04.24.

Amióta nem tűnik irreálisnak, hogy a Fidesz-kormányt le lehet váltani, egyre gyakrabban hangoztatott szlogen, hogy a jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani. Ez persze igaz is, helyes is. A kérdés azonban sokkal inkább az, hogy mi a helyzet akkor, hogy ha az, amit le kell váltani, nem jogállam.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint „nagy valószínűséggel egy 2022-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”. Egyúttal kifejtette, hogy „ami most van Magyarországon, az nem demokrácia és nem jogállam”. Egy későbbi nyilatkozatában azonban mintha eltért volna ettől az első gondolatától, nevezetesen, hogy átmenetileg lemondhatunk a „jogállam tiszta érvényesüléséről”. Legutóbb ugyanis már arra utalt, hogy egy antidemokratikus rendszert csak „nagyon sok demokráciával” lehet ellensúlyozni. Szerinte az ellenzéknek választási győzelme után arra kell felhatalmazást kérnie, hogy új alkotmányt alkothassanak és újraszabályozhassák a NER intézményrendszerét. De Fleck szerint ezt csak úgy lehet megtenni, ha a mostani Fidesz-szavazók – leválasztva őket a NER-ről – is megadják erre a felhatalmazást.

Érzek némi ellentmondást a jogszociológus két nyilatkozata között, arról nem is beszélve, hogy a Fidesz-szavazók, de legalábbis elegendő számú Fidesz-szavazó megnyerése nálam egyelőre az utópia kategóriájába tartozik...

ITT OLVASHATÓ

400 HELYETT 4100 HORDÓ RADIOAKTÍV HULLADÉKOT UTAZTATNÁNAK ÁT AZ ORSZÁGON BÁTAAPÁTIBA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.04.26.

Kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladékot szállítanának át Püspökszilágyról Bátaapátiba, hogy ott biztosítsák a végleges elhelyezését. Bár tavaly decemberben még csak 400-500 hordónyi radioaktív hulladékot emlegetett a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fióktelep-vezetője egy társulási ülésen, a Baranya Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi engedélyében már 4100 darab 200 literes hordó, összesen 820 köbméter hulladék szerepel.

Az első kis- és közepes intenzitású radioaktív hulladék-tárolóhely Solymáron épült, ahol 1960 és 1974 között 887 köbméternyi hulladékot helyeztek el. Az ideiglenes megoldás után (a Solymári Kísérleti Izotóp Temetőt 1976-ban zárták be) Püspökszilágy és Kisnémedi közé építettek újabb tárolót, amely a mai napig üzemel.

A püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) feladata a nem atomerőművi, kis és közepes aktivitású intézményi eredetű hulladékok kezelése és tárolása. Ilyen típusú radioaktív hulladékok – az izotóptechnika alkalmazásával egyidejűleg – már az 50-es évek óta keletkeznek Magyarországon, elsősorban az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kutatási, oktatási tevékenységek során (például radioaktivitással szennyezett védőruhák, szerszámok, kesztyűk stb.)

A létesítmény üzemi épületében fogadják és dolgozzák fel a radioaktív hulladékot, amit a pinceszinti tárolótéren lévő átmeneti tárolókban és csőkutakban tárolnak.

“Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 m3 radioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m3 hulladék átmeneti tárolására van lehetőség” a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) leírása szerint...

ITT OLVASHATÓ

KENYÉR, TEJ, TOJÁS, HÚS, ÜDÍTŐ, ÁSVÁNYVÍZ – MINDEN DRÁGULNI FOG

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.04.26.

Már nem az a kérdés, hogy mennyiért vesszük a csomagolóanyagot, hanem, hogy lesz-e egyáltalán.

Több élelmiszeripari szereplő is szó szerint ezekkel a szavakkal foglalta össze a jelenlegi helyzetet, amikor arról érdeklődtünk, hogy mekkora problémát jelent az alapanyagárak emelkedése számukra. A drasztikus drágulásról ugyanis már hetek óta érkeznek hírek, és bár ilyen időről-időre azért előfordul egy-egy termék esetében, nagyon úgy tűnik, hogy a mostani helyzetet más.

Olyan alapvető anyagok ára szállt el 40-50, de akár 100 százalékot is meghaladó mértékben néhány hónap alatt, amiket rengeteg alapélelmiszer előállításánál használnak. A csomagolóanyagok mellett a takarmányoknál és gabonáknál is nagyon durva a helyzet, és ez így együtt komoly emelkedést vetít előre a kenyér, a tej, a tojás, a hús, az ásványvíz, és az üdítők árában is, de még hosszan lehetne folytatni a sort. A drágulás nagyjából most ér el azokhoz a kiskereskedelmi láncokhoz, ahol a hétvégi nagybevásárlásokat intézzük, és bár valószínűleg nem fog azonnal megjelenni a boltokban, nyár elején jó eséllyel már érezni fogjuk a pénztárcánkon...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR: SZABAD A SÖR

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.04.24.

Megnyíltak a teraszok, lehet sörözni boldogan.
A Mi Reménységünk is kiül a teraszára sörözni, jóllehet az ő gyógyszereire ráinni meglehetősen kockázatos.
Előfordulhat, hogy kerülgetheti a nyelvét a földön a következő grazi látogatásáig.
Viszont elégedetten tekinthet le a városra, melyet leigázott, melynek bűnös népe szembe mert szállni vele, s mely város helyének felszántása és sóval történő felületkezelése még hátra van.
Nem szeretem én az ilyen éles váltásokat, a nép sok esetben hajlamos gyerekesen viselkedni, a felszabadultság örömteli érzésének meglehet a böjtje, hiszen a járvány még itt van, a védekezés meg hasraütéses alapon folyik, három és félmillió oltottnál a teraszon ülve köpködheted tele a világot, négymilliónál már az éttermen belül is.
Idiótaság.
De a lényeg: indulhatnak a sportrendezvények, mehetsz a stadionba teltházas meccsre, utána meg - ha nincs szerencséd - lélegeztetőgépre.
Ha rajtam múlna, bezáratnám a VIP páholyokat, Döbrögit beültetném szeretett népe közé a B szektorba, aztán jöhetne a gólöröm...
Aztán lehet, az ország is örvendezhetne...

ITT OLVASHATÓ

A „MAGYAR BETEG” ÁLLAPOTA AVAGY GYÓGYÍTHATÓ-E PATYOMKIN-JOGÁLLAMUNK?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.04.23.

A helyzet fokozódik. Az Európai Parlament (EP) úgy határozott, hajlandó „csőre tölteni” a jogállamiság ellen vétő államokat fenyegető fegyverét. Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke azt nyilatkozta: továbbra is úgy gondolja, „beteg a magyar demokrácia”. A nemrég nyilvánosságra került, a világ 180 országának helyzetét elemző World Press Freedom Index – 2020 Magyarországot a 89. – közvetlen szomszédjaink között a legrosszabb – helyre rangsorolta. Ehhez képest Varga Judit igazságügy-miniszter Facebook-oldalán hazánkat az EU azon kevés tagállamai egyikének látja, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában.

A kérdés, hogy Magyarország jogállam-e, túlmutat a jogelméleti vitán. Sok ezer milliárd forintnyi fejlesztési pénz sorsa függ ettől, és mindennapjainkat, az önkormányzatok és a társadalmi szervezetek működését is alapvetően befolyásolja, milyennek ítéli majd az EU a magyar jogállam minőségét. Miközben a demokratikus ellenzék tagadja, hogy jogállamban élnénk, Európa pedig kételkedő, Orbán Viktor szerint Magyarország minden kétséget kizáróan jogállam. Ő legfeljebb azzal árnyalja véleményét, hogy vannak sajátos vonásai, hiszen tükrözi nemzeti szuverenitásunkat. Ez azonban – szerinte – így is van rendjén: nincs olyan jogrend, amely korlátozhatná önállóságunkat, nem ismerünk el olyan szabadságot, amely akadályozhatná érdekeink érvényesítését. Csak a „Szent Korona”, az „Ezeréves múlt” és az „Alaptörvény” mágikus fogalmai jelölhetik ki nemzetünk jövőjét...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/16. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

SZUPERBLAMÁZS LETT A SZUPERLIGA, DE MÉG NINCS LEFÚJVA A MECCS

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.04.26.

Egy hete sincs, hogy a vezető európai futballklubok renegát kartellezéséről írtunk, amit egy formálódó szuperkupa keretei között képzeltek el. Mintha csak elolvasták volna a cikkünket, már másnap kihátráltak a palotaforradalomból.

A 12 csapatos Európai Szuperliga létrehozását egy hete, hétfőre virradóra jelentették be. Az alapítók között angol, olasz és spanyol klubok is voltak. Az olasz Internazionale és a spanyol Atlético Madrid szerdán bejelentette, hogy távozik az életre sem lehelt szervezetből, őket sorban követte a többi, angol, francia, német klub. Néhány nap leforgása alatt mindössze a Barcelona és a Real Madrid maradt.

Mindebben bizonyára szerepet játszott a szurkolók világszerte élesen megfogalmazott nemtetszése, de a döntő érv bizonyára a FIFA és az UEFA zsarolási pozíciója lehetett, mivel egyértelművé tették, hogy a szuperligás csapatok játékosai nem vehetnek részt a világversenyeken. Hogy mik állhattak a villámgyors meghátrálás okai mögött, arról Hegyi Ivánt kérdeztük...

ITT OLVASHATÓ

A CSÓKOS KAPITALIZMUS HOSSZÚ, HOSSZÚ ALKONYA

MENGER BLOG
Szerző: NÉMETHNÉ PÁL KATALIN
2021.04.23.

Korrupció – magyar átok?

Mi magyarok, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy problémáink különlegesek. Van, aki külső ellenség ármányát gyanítja, más a honfoglaló őseinket kísérő turáni átkot emlegeti, szegény Kertész Ákos a nemzeti karaktert hibáztatta, megint mások történelmi múltunkból vezetik le mai tehetetlenkedésünket.

Azért ha felemeljük a lógó orrunkat, és körülnézünk a világban, mindjárt észrevehetjük, hogy

mind a világtörténelem, mind a közelmúlt, mind a jelen számos hasonló helyzetet, problémát ismer. Különösen célszerű azokat tanulmányozni, amelyeknél a következmények, esetleg a megoldások is láthatóak, hiszen így lehet igazán megérteni a működésüket.

Persze, egyetlen más ország receptje sem alkalmazható egy az egyben egy másikban. De ötleteket, mintákat lehet találni és megkeresni azt, hogy mi hogyan alkalmazható a mi gondunkra. Tessék kreatívnak lenni!

Eddig általánosságban beszéltem, hiszen ez a megközelítés szinte mindenre alkalmazható. De most áttérünk a konkrétumra. Megjelent 2014-ben egy Economist-cikk a csókos kapitalizmusról. Ez volt a márciusi közepi címlap sztori. A folyóirat hét év után ismét elkészítette a csókos kapitalizmus indexét és ennek eredményeit elemezve azt az optimista következtetést vonták le, hogy a világban a korábbi felfutás után ismét hanyatló szakaszra került ez a csúf jelenség. 2016-ra további szerény visszaszorulását mérték, de megállapították: még messze nem jelenthető ki, hogy eltűnőben van a világból.

A csókos kapitalizmusról írtam már a Kapitalizmus blogon, most tehát csak röviden:

a „crony capitalism” néven elterjedt rendszerről van szó, ahol az üzleti és a politikai szféra többé-kevésbé szorosan összefonódik, egymás pozíciójának védelmében korlátozzák a versenyt és fosztogatják a közjavakat, elsajátítják az országban keletkező jövedelmeket.

Igen, ez egyáltalán nem magyar mocsár, sajnos nagyon is elterjedt a világban – annyira, hogy a fent nevezett index Magyarországot nem is vizsgálja...

ITT OLVASHATÓ

A KÍNAI VAKCINÁVAL PÖRGETI FEL AZ OLTÁSI KAMPÁNYT A KORMÁNY, SZINTE MÁR CSAK ANNAK NEM JUT, AKI NEM KÉR

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.04.26.

A Sinopharm oltóanyagával sietteti a kormány a vakcinációt, miközben a lakosság körében még mindig a Pfizer a Szent Grál. A háziorvosok terhei csökkenhetnek, arra pedig nem mindenki vállalkozik, hogy győzködje a szkeptikusokat.

Hétfőtől háromnapos tömeges oltás veszi kezdetét, amelyre már a háziorvos nélkül, önállóan is lehet időpontot kérni – igaz, egyelőre csak a kínai Sinopharm-vakcinára –, 70 ezer embert pedig SMS-ben biztattak foglalásra. Ezzel új fázisába érkezik a lakosság vakcinációja, a következő tömeges oltási kampányok szervezését a jelek szerint már nem az alapellátó orvosokra bízzák.

Lóhalálában a kínai vakcinával

Február elején a legidősebbek oltásával indult a lakosság oltása, azóta a háziorvosok feladata, hogy rendelőjükbe hívják a pácienseiket, vagy kórházi oltópontokra, szakrendelőkbe küldve megszervezzék – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Alapkezelő által összeállított lista alapján – a regisztráltak vakcinálását. A mostani tesztüzemben azonban SMS-t kapnak azok, akik regisztráltak, de eddig még nem jutottak hozzá a koronavírus elleni védőoltáshoz, így saját maguk foglalhatnak időpontot és helyszínt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér felületén, vagy akár a kiküldött SMS nélkül is kereshetnek maguknak oltópontot, de ez esetben egyelőre csak a kínai vakcina beadására tudnak bejelentkezni.

Úgy tűnik, hogy a kormány a szombaton érkezett 600 ezer adagnyi, minden korábbinál nagyobb kínai vakcinaszállítmánnyal őrületes tempót diktál azért, hogy a miniszterelnök előrejelzésének megfelelően valóban már a most kezdődő héten, május elejéig elérjük a 4 millió beoltottat, ami után a védettségi igazolvánnyal rendelkezők számára megnyílnak a szolgáltatások (például a mozik, a konditermek, a múzeumok, a szállodák és az éttermek belső helyiségei).

Csakhogy éppen azzal a vakcinával kapcsolunk nagyobb fokozatra, amelynek hatásossága kapcsán szakmai kételyek merültek fel. A hiányzó vizsgálatok miatt nem tudni biztosan, mennyire hatékony a Sinopharm vakcinája, ezért több szakember is azt hangsúlyozta, hogy ha netán kiderülne, hogy nem ad megfelelő védettséget, akkor azok, akiket Sinopharmmal oltottak, és nem szereztek megfelelő védettséget, még egy adagot kell, hogy kapjanak...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN RÁHELHEZ KÖTHETŐ ÁLLAMI CÉG SZPONZORÁLJA A TERASZNYITÁST ÜNNEPLŐ CELEBEK POSZTJAIT

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2021.04.26.

„#reklám Boldogság! Megszerezve a védettséget, napfürdőzök egy étterem teraszán. Nagyon régóta vártam erre! Végre napsütés, barátok és teraszok! Ha Te is így teszel, oszd meg mindenkivel, tedd mindenképp felelősséggel, de azért élvezd a pillanatot és használd a #hianyoztatok hashtaget! @csodasmagyarorszag #csodasmagyarorszag #nofilter”

– írja Dobó Kata Instagramján legújabb fotója mellett, amiben a szombati terasznyitást hirdeti...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN REMÉLI, HOGY AZ EU-TORTÁBÓL RÁ ESŐ RÉSZHEZ HOZZÁJUT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.04.26.

Két hónapja lesz az Európai Bizottságnak, hogy a tagállamok terveit értékelje – írja az AFP hírügynökség. A The Brussels Times hozzáteszi, hogy amennyiben a jogállami normákat számonkérnék, veszíthet támogatási forrásaiból Magyarország. A mechanizmus létjogosultságáról még nem hozott döntést az Európai Bíróság, ezért Orbán reméli, hogy az EU-tortából rá eső részhez hozzájuthat. Medgyessy Péter a Xinhua kínai hírügynökségnek dícsérte a százéves Kínai Kommunista Pártot.

A Kínai Kommunista Párt vezetése és a sajátos kínai szocializmus – ez a kulcsa Kína sikerének. Nyilatkozta exkluzív interjúban Medgyessy Péter volt miniszterelnök a Xinhua kínai hírügynökségnek, amit a központi tv honlapján is megtaláltunk. A 100. évfordulóját idén ünneplő Kínai Kommunista Pártról pedig azt mondta, hogy nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megtalálják azt a társadalmi rendet, ami legjobban igazodik az adott ország történelméhez, kultúrájához és népe karakteréhez. Kína – példa a fejlődő országok számára, mert az ország értékrendje egységes, így közös az erőfeszítés is, amit jól kezel a pártvezetés. A járványt is azért volt képes sikeresen menedzselni, mert a jelszó az volt: „a nép az első”. Helyesnek és fontosnak tartja Medgyessy azt az eszmét, ami az emberiesség nevében épülő közösségről szól.

Brüsszel tartja magát a jogállami elvárások számonkéréséhez

Az AFP tudósítása alapján számolnak be a lapok, illetve még a spanyol radiocentro 977 is arról, hogy júliustól kezdhetik el kifizetni az uniós Covid-segélyalap előirányzatait. Mintegy 50 ezer oldalnyi nemzeti terv érkezik be az elkövetkező napokban Brüsszelbe, s két hónapja lesz az Európai Bizottságnak azok értékelésére. Noha történelminek tűnt kezdetben ez a részben hitelből is fedezett segélyalap, azonban a 812 milliárd dolláros összeg eltörpült az amerikaihoz képest, ami 1000 milliárd dollárral magasabb összeget szán a Covid-válságkezelésre. Az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde sürgeti is a kifizetések megkezdését. Nem beszélve arról, hogy beoltottság tekintetében is jobban áll az Egyesült Államok. A tagállamokkal való egyeztetés zajlik, s az AFP úgy fogalmaz, különösen nehéz ez Magyarország tekintetében. Mivel zárt ajtók mögött zajlott Orbán és von der Leyen bizottsági elnök tárgyalása, ezért részletet innen sem tudhattunk meg. Ugyanakkor a tudósítás megjegyzi, hogy Brüsszel tartja magát a jogállami elvárások számonkéréséhez, illetve be szeretnék zárni a korrupcióra lehetőséget adó kiskapukat. Hazánk 9 ország közül az egyik, amelyik még nem ratifikálta a Covid-tervet, márpedig ennek hiányában egyetlen tagállam sem juthat hozzá a segélyhez.

A kormány Covid-segélyprogramja több sebből is vérzik

Az uniós Parlamenti Magazin idézi Ujhelyi István brüsszeli MSZP-s képviselő Ursula von der Leyennek küldött levelét, aki szerint a kormány Covid-segélyprogramja több sebből is vérzik, ráadásul nem egyeztetett senkivel. Elvárás lett volna, hogy az önkormányzatokkal, szakszervezetekkel, érdekvédelmi és civil szervezetekkel is megvitassa a tervet.

Orbán reméli, hogy a tortából rá eső részhez hozzájut

Amennyiben a jogállami normákat számonkérnék, veszíthet támogatási forrásaiból Magyarország – írja a The Brussels Times, azonban hozzáteszi, hogy egyelőre az Európai Bíróság nem döntött a jogállami mechanizmus alkalmazásának létjogosultságáról és formájáról. Márpedig addig megvonás sem várható, ugyan a bizottság jelezte, élni fog a lehetőséggel bizonyos esetekben. Orbán reméli, hogy a tortából rá eső részhez hozzájut – így kommentálta a fejleményeket R. Daniel Kelemen, a Rutgers egyetem politika és jogtudományi professzora. Szerinte Orbán meg van győződve a maga igazáról, ugyanakkor nem kizárt, hogy a Bizottság akár jegyzéket is küldhet a magyar kormánynak arról, hogy a magyar jogállami normaszegés rendszere kockázatot jelent az egész Unióra pénzügyi érdekeit tekintve. Kelemen szerint nincs jogi alapja annak, hogy késlekedjen Brüsszel a jogállami mechanizmus alkalmazásában.

Magyar kormány: A Szputnyik vakcina az egyik legmegbízhatóbb

A TASZSZ orosz hírügynökségtől kezdve a Russia Today-ig sok médiumban olvashatunk arról, hogy a Szputnyik vakcina az egyik legmegbízhatóbb oltóanyagnak bizonyult a magyar kormány értékelése szerint.

Kormányzati nyomás alatt a Budapest Airport német többségi tulajdonosa

Magukat megnevezni nem kívánó forrásokat említve az amerikai Bloomberg hírügynökség szerint Brüsszelt, pontosabban az Európai Bizottságot értesítették arról, hogy miközben Orbán Viktor a Covid-segélyalapról tárgyalt pénteken minél több pénzben reménykedve, a Budapest Airport német többségi tulajdonosa, az AviAlliance folyamatos nyomásnak van kitéve, hogy adja el a társaságot kormányközeli személyeknek. S a nyomás egyre nagyobb, amióta a Budapest Airport egy évvel ezelőtt visszautasította a kormány ajánlatát. Például a blokkolták az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) felvenni kívánt 50 millió Eurós Covid-segélyüket, alaptalan vádakkal illeti őket a kormány befektetéseik miatt, akadályozza a fejlesztések kivitelezését, miniszterek – és a kormánypárti média részéről fenyegetéseket kap. Állítólag külön kérést nem fogalmaztak meg az Airport-tulajdonosok a Bizottság számára, de úgy vélik, hogy a találkozó lehetőséget adhatott Ursula von der Leyennek a jogállamra vonatkozó, köztük a befektetői jogok kérdésének a számonkérésére is.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PAKS 2 ÜGYE NEM SZÁMHÁBORÚ ÉS NEM BÚJÓCSKA, HANEM IGAZI TÁRSADALMI KÉRDÉS

MÉRCE
Szerző: EGRES DOROTTYA
2021.04.26.

Médiaviharként söpört végig a hír az atomenergia hazai diskurzusán 2014 januárjában, hogy a paksi atomerőmű két új blokkját a Roszatom fogja kivitelezni. Később az is kiderült, hogy az Orosz Föderáció 3000 milliárd forint értékű államközi hitelt bocsát rendelkezésre, mely a beruházás 80 százalékát hivatott fedezni.

A paksi atomerőmű kapacitásfenntartásának ötlete már 2006-ban felmerült, amikor is az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc népszavazást ígért a kérdésről. A magyar atom vitája azonban 2014-ben lényegében alakult át, ugyanis a vita tárgya már nem egy energiatermelési mód volt vagy a paksi atomerőmű lehetséges jövőbeni kapacitásfenntartása, hanem az Oroszország közreműködésével épülő Paks 2 projekt.

A paksi atomerőmű bővítéséről több mint tíz éve folynak viták a Parlamentben, kerülnek megrendezésre szakértői fórumok, nyilvános kerekasztal-beszélgetések, online előadások és vitaestek. Bizonyos, az eseményeken résztvevő szakértőket rendszeresen kérdőjeleznek meg szakértői minőségükben. A nem fizikusi vagy energetikai mérnöki végzettséggel rendelkezőket könnyen támadás érheti, hogy tudásuk nem releváns vagy értékes eléggé ahhoz, hogy legitim módon felszólalhassanak, valamint részesei lehessenek a vitáknak. Akik azonban ezeket a kritikákat – sőt, vádakat – megfogalmazzák, elfeledkeznek arról, hogy a viták tárgya nem csak az atomenergia.

Ezek az események döntően nem a maghasadás és a láncreakció folyamatait hivatottak a nyilvánosság előtt bemutatni, hanem a pro és kontra érvek a nukleáris technológia alkalmazására, illetve a konkrétumokkal bíró beruházásra vonatkoznak.

És ez egy olyan beruházás, amely nemcsak Magyarország energiagazdálkodását határozza meg legalább egy fél évszázadra, hanem mindannyiunk életére is hatással van...

ITT OLVASHATÓ

A PFIZER ANTITESTES VÉDELME ERŐSEBB, DE HAMARABB ELHALVÁNYUL, MINT AZ ASTRAZENECÁÉ

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2021.04.26.

Újabb brit összehasonlító kutatást készítettek az amerikai-német Pfizer/BioNTech és az brit-svéd AstraZeneca koronavírus elleni vakcináiról. Az Oxfordi Egyetem kutatásának pénteken közzétett eredményei szerint a Pfizerrel beoltottak körében az antitestes immunválasz kezdetben erősebb volt, ám az idő előrehaladtával hamarabb elhalványult, mint azoké, akik az AstraZeneca vakcináját kapták. A kutatást preprint formában, azaz szakértők ellenőrzése nélkül tették közzé csütörtökön.

A brit COVID-19-fertőzés felmérés tömeges adatait elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az első Pfizer-adag után 35 nappal az antitestek száma csökkenni kezdett, míg az AstraZeneca esetén ez az időtartam 49 nap volt – egészen odáig változatlan maradt a vírus elleni védelem. A kutatók ehhez több mint 373 ezer beoltott személy 1,61 milló COVID-teszteredményét összegezték, amelyeket tavaly decembertől idén áprilisig rögzítettek...

ITT OLVASHATÓ

KARIKÓ KATALIN SZERINT ÍGY FÉLREVEZETŐ A KORMÁNY TÁBLÁZATA A VAKCINÁK HATÉKONYSÁGÁRÓL, EZÉRT ITT-OTT KIEGÉSZÍTETTE

TELEX
Szerző: IVÁN-NAGY SZILVIA
2021.04.26.

...A lentebb bemutatott tablazatot sokan elkuldtetek ezert kiegeszitettem a szukseges informacioval amit sajnalatosan lehagytak rola, az elhunytak korara nem tudok semmilyen adatot de egy ilyen kozlemenyben azt is kotelezo lett volna feltuntni.

Tehat 4 honap alatt halt meg 32 idos ember/100,000 Pfizer beoltottbol akiket az oregek otthonaban beoltottak es kronikus betegsegben szenvedtek.

A kinai vakicina esten 2 honap alatt halt meg 16 ember/100,000 beoltottbol akik kronikus betegsegben nem szenvedtek.

Meg kutatonak sem kell lenni ahhoz hogy valaki realizalja megfelelo kontrollal lehet csak osszehasonlitani valamit, vagy historic kontrollal. A betegsegek mellett a beoltottak es elhunytak korat is fel kell tuntetni kulonben ez teljesen felrevezeto informacio. Azt kellett volna feltuntetni hogy

Magyarorszagon 4 honap alatt 100,000 idos kronikus beteg emberbol hanyan halaloznak el az oregek otthonaban. Illetve kronikus betegseggel NEM rendelkezo 100,000 emberbol hanyan halnak meg 4 honap alatt.

A kronikus betegek vakcinalasara valo infot itt talaltam: https://koronavirus.gov.hu/…/magyarorszagra-erkezett-vakcin…

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

NEM ZSÁKMÁNY A VÁLASZTÁSI GYŐZELEM

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.04.26.

Három szinten kell megvalósítani jelentős változásokat abban az esetben, ha az ellenzéki összefogás győz a jövő évi parlamenti választásokon. Mindenekelőtt meg kell teremteni egy új, a jogállamiságnak minden téren megfelelő alkotmányos rendet, amely lehetővé teszi, hogy rövid időn belül nagyon komolyan átalakíthassák az intézményi rendszert. Ehhez tartozik az is, hogy meg kell tanulni a Fidesztől, ha nem bírnak valamivel, akkor létre kell hozni az alternatív, párhuzamos változatát. A harmadik fontos tényező, hogy mindenképpen frissíteni kell a káderállományt.

Így foglalta össze a leglényegesebb teendőket Kéri László. A politológussal arról beszélgettünk, vajon az új kormánynak valóban megköti-e a kezét, hogy jelenleg a Fidesz uralja az élet szinte minden területét. Napjainkban divatos kifejezéssel ezt nevezik mélyállamnak, amikor az igazgatás, minden szervezet, azok egész személyi állománya és kialakított hatásköre az éppen aktuális hatalomé és így lehetetlenné teszi a következő számára a kormányzást. A kifejezést – és különösen tartalmi részét – a Hírklikknek nemrég adott interjúban Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyi miniszter is részletesen elemezte.

Kéri László felidézte, hogy a mélyállam problematikája nem újdonság sem Magyarországon, sem a nemzetközi politikában. Amerikában például egy elnöknek általában nyolc éve van, de még ennél is hosszabban rögzülhet egyfajta ízlés, káderállomány, normarendszer az államapparátusban. Donald Trump – akinek csak négy év jutott – kezdettől némi joggal panaszkodott is, hogy a mélyállammal (deep state) kellett hadakoznia, vagyis az elődje, Barack Obama által kialakított rendszerrel és ez ürügyet is szolgáltatott számára, hogy minden kudarcáért azt okolja...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: DÜBÖRÖG A VÉGKIÁRUSÍTÁS, ORBÁNÉK ÍGY VISZNEK KI MINDENT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.26.

Az egyetemek lenyúlásától hangos a külföldi sajtó.

Süddeutsche Zeitung

Alapítványokba viszi ki a közvagyont, így a legtöbb egyetemet is a magyar kormány – írja Végkiárusítás című beszámolójában a legolvasottabb német lap. Orbán Viktor a nagyobb rugalmassággal és a pénzzel érvel az új gyakorlat mellett, a bírálók ezzel szemben azt mondják, hogy ily módon állam jön létre az államban.

A felsőoktatásban nagy hullámokat kavar, hogy jön a Fudan egyetem. Csak az építési költség átszámítva 1,5 milliárd eurót tesz ki, a telek a kormány ajándéka. A miniszterelnök szerint tanulni kell a Kelettől, de úgy tűnik, a CEU sok jóval nem tudott szolgálni, mert annak mennie kellett. Most éppen visszatérhetne, mert módosítják a vonatkozó törvényt, de inkább nem kér belőle. A két intézmény körüli vita nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, ugyanakkor meglepően csekély figyelem övezi a diplomások képzése körül zajló „modellváltást”. Kastélyok, parkok, termelőföldek vagy éppen kulturális intézmények sorsa ugyanaz: állami kézből vagyon kezelő alapítványokhoz kerülnek.

A hívek szerint az átalakulás versenyképesebbé teszi az országot. A kormány azt közölte az újsággal, hogy a vagyonelemeket kizárólag a közjó érdekében lehet felhasználni, nem kerülnek automatikusan magántulajdonba. A másik oldal ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy a Fidesz be akarja biztosítani magát, ha netán jövőre elveszti a választást. Ezért pénzt spájzol, saját embereit jól fizető posztokra rakja.

A legtöbb egyetem többé-kevésbé önkéntesen fejet hajtott a törekvés előtt, habár még a támogatók között is van olyan, aki enyhe zsarolást emleget. Mindenesetre a hatalom a tervhez négy milliárd eurót még abból az európai újjáépítési alapból is igénybe kíván venni, amit Orbán az ősszel majdnem meghiúsított. Ugyanakkor az EU aligha tudja majd nyomon követni, hogy a magyarok mire fordítják a pénzt. A modell ugyanis főként az átláthatóság és az autonómia kapcsán hibádzik. Vagy ahogy Polónyi István oktatáskutató összefoglalta: a kuratóriumokba a kormány a saját híveit nevezi ki, az alapítványokhoz kerülő vagyon viszont nem az egyetemeké. A régi szabályok már nem érvényesek, bárkit ki lehet rúgni.

Szóval ugrás a sötétbe. Setényi János, aki magát konzervatívnak tartja, két, ellentétes álláspontot vázol: az egyik szerint az új rendszer új lehetőségeket kínál. A másik szerint viszont közforrások gigantikus lenyúlása zajlik az Orbán által teremtett nemzeti burzsoázia útján. Ennek része, hogy az egyetemek közreműködésével tüntetik el az uniós alapok egy részét.

Deák Dániel a Corvinusról úgy véli, a kuratóriumok strómanokból állnak, mert a kormányfő számára fontos, hogy kézben tartsa a felsőoktatási intézményeket, egyben pedig tovább dagassza a cimborák bankszámláit. Ezzel szemben a tudományért felelős miniszter európai példákra hivatkozik, ám ezt német szakértők kézből kontrázzák. Továbbá emlékeztetnek arra, hogy az alapítványok korifeusait életük végéig nevezik ki és csak kétharmaddal lehet őket leváltani. Ráadásul sok közöttük a magas rangú kormányzati tisztségviselő, miniszter.

Az MTA ugyan sürgette, hogy a kinevezéseknél arányosan kapjon képviseletet a politika, a gazdaság, az oktatás és kutatás, továbbá forgó rendszerben cserélődjenek a tagok, de nem úgy néz ki, hogy ebből lesz bármi is.

Le Monde

A német futball piros lapot mutatott fel Orbán Viktor melegellenességének. Ezzel tér vissza az újság a Petry kontra Gulácsi-ügyre, hozzátéve, hogy a két főszereplő Németországban idáig nem hívta fel magára a figyelmet a saját szakmáján túl. Ám az LMBT-jogokat korlátozó magyar politika utolérte őket. Ők ketten a kérdésben mutatkozó hazai megosztottság jelképei lettek.

A Lipcse kapusa 14 éve külföldön él, ezért valószínűleg nem gondolta, hogy a melegek melletti kiállása a gyűlölet és az intolerancia ekkora áradatát váltja ki. De hát Magyarország egyre inkább homofób lett a nacionalista Orbán alatt. Mindezt a keresztény értékek nevében. A miniszterelnök úgy állítja be, hogy ő csupán azokat védelmezi.

Gulácsinak kiállása után nekiesett a kormánypárti média és kapott rendesen a közösségi hálón is. Ezért azóta inkább óvatosan hallgat. A magyar labdarúgásban annál is inkább érdemes távolságot tartani a politikától, mert a kormányfő közpénzzel árasztja el a sportágat.

Utóbb Petry hiába próbált elhatárolódni saját kijelentéseitől, mennie kellett Berlinben, mert az a sokszínűségéről és arról nevezetes, hogy elfogadja a nemi kisebbségek jogait. Az alkalom viszont nagyon is kapóra jött a magyar vezetésnek, noha az európai intézmények sűrűn bírálják Orbánt a jogállam leépítéséért.

Amióta a Fidesz otthagyta a Néppártot, semmi sem akadályozza a kormányfőt és truppját, hogy ne menjen neki Németországnak. Ebben ezúttal különösen Gulyás Gergely jeleskedett, aki az eset kapcsán már a náci időket is felemlegette. A Merkel-kabinet ezt a lehető leghatározottabban visszautasította.

Project Syndicate

Joschka Fischer minden ellenérv dacára nem ért egyet azzal, hogy a Nyugat az őszre kivonja csapatait Afganisztánból, mert emiatt beláthatatlanul sok szenvedés zúdul majd a helyi lakosságra, arról nem beszélve, hogy a világnak milyen megpróbáltatásokra kell majd felkészülnie. A volt német zöldpárti külügyminiszter, aki a háború után Budaörsről kitelepített szülők gyerekeként már odakint született, emlékeztet arra, hogy az al-Kaidát nem sikerült szétzúzni, a tálibok pedig Kabulon kívül erősebbek, mint valaha.

Vissza fogják szerezni a hatalmat, továbbá változatlanul fenyegetést jelentenek majd a Nyugat számára. Afganisztánban nincs olyan kormányzati erő, amely meg tudná fékezni a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószerkereskedelmet, amely békés, nyugodt jólétet tudna szavatolni a lakosságnak.

A regionális stabilitás még törékenyebb lesz, mint idáig. A kivonulás a transz-atlanti szövetség vereségét jelenti, a humanitárius következmények ugyanakkor drámainak ígérkeznek. Ezért várhatóan újabb menekülthullám indul be. Hatalmi vákuum alakul ki és azt a régió országai igyekeznek majd betölteni. Pakisztán, Irán, és főként a terjeszkedni kívánó Kína. Persze Peking aligha tud többet elérni ebben a helyi lőporos hordóban, mint a szovjetek vagy az amerikaiak.

Fischer mindezek alapján azzal érvel, hogy nincs alternatívája az USA fegyveres jelenlétének, mert szeptember 12-ével nem egy biztonságosabb, jobb világ köszöntene be. Éppen ellenkezőleg, humanitárius katasztrófa fenyeget.

ITT OLVASHATÓ