MINDEN TIZEDIK EMBER ELVESZÍTETTE A MUNKÁJÁT A JÁRVÁNY MIATT - FELMÉRTÉK: KÖZEPES VAGY ROSSZABB AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.04.23.

Magára hagyta a kormány az embereket a koronavírus-járvány alatt, a lakosság döntő része csak a családjára számíthatott, vagy arra se. Az elmúlt egy évben jelentősen romlott a lakosság anyagi helyzete, sokan féltik az állásukat, 10 százalékuk már el is veszítette – derült ki egy friss felmérésből. A magyar társadalom hármast adott a kormány egészségügyi válságkezelésére, a gazdasági válságkezelést pedig csak 2,8-ra értékelte. A kormánypártiak és az ellenzéki szavazók más-más valóságban élnek.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásban mérte fel, hogy miként élte meg a magyar társadalom a koronavírus-járvány egy évét, és hogyan értékeli az Orbán-kormány válságkezelésének különböző aspektusait. Mint kiderült, a magyarok elsöprő többsége komolyan veszi a koronavírus egészségügyi kockázatait. A megkérdezettek 83 százaléka szerint a vírus veszélyes az emberek egészségére. A válaszadóknak csupán a 15 százaléka gondolta úgy, hogy nem jelent egészségügyi fenyegetést. Hasonlóan magas arányban van­nak azok, akik féltik a családtagjaikat tőle (79 százalék), és a lakosság háromnegyede (74 százalék) tart is a hosszú távú szö­vődményeitől.

A közvélemény-kutatás során 2021. március 2-11. között, a koronavírus-járvány harmadik hullámában a Závecz Research az ország felnőtt népessé­gét életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentáló 1000 főt személyesen kérdezett meg...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT LENNE ÖRDÖGTŐL VALÓ A KÜLFÖLDÖN TARTÓZKODÓ MAGYAROK LEVÉLSZAVAZÁSA?

MÉRCE
JÁNOSFALVI PÉTER
2021.04.23.

Az Európai Unió határain belül jelentős gazdasági különbségek, egyenlőtlenségek, s ezzel párhuzamosan szabad mozgás van. Nem találunk olyan kort az ismert történelemben, amikor ez a két tényező – szélsőségesen eltérő jövedelmi viszonyok és szabad mozgás egy földrajzi térségen belül – ne eredményezett volna vándorlást a szegényebb régiók, országok felől a gazdagabbak felé.

A statisztikai rendszerek nemzeti rendszerek. Nemhogy közös adatbázis, még adategyeztetés sincs az Unió tagországai között, de egyébként más országok között sem. Így az adatok nehezen, vagy egyáltalán nem ellenőrizhetőek. Németország például nagyságrendileg 200.000 magyart tart számon, azt azonban senki nem tudja megmondani, hogy közülük hányan érkeztek a mai Magyarország területéről, illetve hányan vannak azok, akik egyébként helyesen határon túli kettős állampolgárként jutottak magyar útlevélhez, majd vándoroltak azzal nyugatra Szerbiából, Ukrajnából, de akár a szintén uniós Romániából vagy Szlovákiából.

A kutatás tehát becsült számokkal kénytelen dolgozni, a vándorlás azonban konszenzussal nevezhető számottevőnek az EU-ban. A volt keleti blokk országainak lakosságát hozzávetőlegesen 10-20%-os arányban érinti. Jelentős a déli tagállamok felől északra történő népmozgás, s emellett természetesen létezik ki- és átvándorlás a gazdag magországokból és között is, illetve az EU-n kívülre irányuló emigráció is.

A vándorlás mértéke okán minden tagországban és az Unió szintjén is a demokratikus intézményrendszer egészét érintő kérdéssé válik annak szabályozása, hogyan élhetnek (vagy nem élhetnek) politikai jogaikkal, azon belül pedig választójogukkal a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgárok.

Az Unió a választási rendszerek szabályozását teljes egészében tagállami hatáskörbe sorolja. Ennek megfelelően a történelmi hagyományok és az állami berendezkedések mentén különbségek vannak a tagországi rendszerekben...

ITT OLVASHATÓ

MI TÖRTÉNHETETT A BEVÉTELÉT MEGHÉTSZEREZŐ MAGYAR CSODACÉGNÉL, AMELYET FELJELENTETT A JEGYBANK?

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.04.23.

Két éve írtunk az OTT-ONE Nyrt.-ről a G7-en, miután a társaság növekedése és bejelentései furcsának tűntek. Egy alapvetően online videó streaminggel foglalkozó társaságról volt szó, amelyik igen jelentős profitot mutatott ki az erős versennyel és alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon.

A cég részvényeivel való kereskedést felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsdén az MNB április 15-én. A tőzsdefelügyeletért is felelős jegybank emellett büntetőfeljelentést is tett. Az okokról keveset tudni (a vállalat nem válaszolt kérdéseinkre), de a leglényegesebb körülmények az alábbiak lehetnek, amiket a cikkben részletesen is bemutatunk:

1. Az OTT-ONE egzotikus, távoli országokba értékesített bejelentései szerint olyan szoftvereket, licenceket, amiknek megléte és átadása nehezen ellenőrizhető nyilvános forrásokból.

2. A növekvő árbevétel jelentős részét nem fizették meg a vevők.

3. Az állam 2020-ban legalább 13,2 milliárd forint megrendelést adott le és támogatást ítélt meg a cégnek.

Nehezen látható üzleti modell

Az OTT-ONE Nyrt. (ejtsd: ott-van) minden munkatársára több üzletág jutott kis túlzással, hiszen az utolsó adatok szerint 10 fős cég többtucatnyi területen, országban adott hírt szerződésről, fejlesztésről informatikai területen. Egy jellemző példa, hogy 2020 októberében arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető.

Ám nemcsak a termékről, a vevőről sem derül ki semmi érdemi, és ez más esetekben is így van – szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON KÖNNYEN KATASZTRÓFÁBA TORKOLLHAT A LAZÍTÁS ÉS A NYITÁS

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.04.23.

„Nem az oltási rend borult, az – botrányos módon – soha nem is volt, most sincs” – reagált Falus Ferenc, amikor azt kérdeztük tőle, vajon miért borították fel az oltási rendet azzal, hogy – miként a Hírklikk megtudta – több budapesti kerületben huszonéves fiatalokat hívogatnak be SMS-sel kínai vakcinával történő oltásra. A korábbi országos tiszti főorvos helyesnek tartja, hogy „ma már mindenkit beoltanak, aki arra jár”. Ugyanis szerinte egyébként is könnyen katasztrófába torkollhat a koronavírus indiai – a jelek szerint úgynevezett dupla – mutánsa, ami – az országba bejutás lazasága miatt – már csak napok kérdése és megjelenik hazánkban is, ha még nem érkezett meg.

A nyitás katasztrófa, különösen, mert az indiai variáns megérkezett Angliába, s miután határellenőrzés nincs „(hiszen tudjuk, a kormány szerint, az üzleti úton lévők nem fertőződnek meg és nem is fertőznek, azaz szabadon beutazgathatnak az országba”), így vagy már be is hurcolták, vagy ez már csak napok kérdése” – hívta fel a figyelmet Falus Ferenc. Mint ismert, nem csak a határon, hanem a mindennapi életünkben is komoly lazítások kezdődtek és folytatódnak – ahogy a korábbi bejelentések után ma reggel Orbán Viktor szokásos pénteki „interjújában” meg is erősítette.

Az indiai dupla mutáns veszélye

A korábbi országos tiszti főorvos figyelmeztetett: amit eddig tudunk az indiai mutánsról, az az, hogy az úgynevezett duplamutáns, azaz két helyen van benne mutáció, s úgy tűnik, hogy a rendelkezésre álló vakcinák nemigen tudják felvenni ellene a küzdelmet. „Ez pedig nagyon könnyen katasztrófába torkollhat” – figyelmeztetett a járványügyi szakértő.

Mindezt akkor, amikor ugyan lecsengőnek látszik a járvány jelenlegi szakasza, de mint minden pandémiára, a mostanira is az a jellemző, hogy a lecsengési időszakban, arányaiban több a súlyos beteg. Például a lélegeztetőgépen lévők aránya nem olyan mértékben csökken, ahogy a kórházi ellátásra szorulóké...

ITT OLVASHATÓ

NYITÁS A VÉSZHELYZETBEN - A 444 4 LEGFONTOSABB MAI CIKKE

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.23.

4 legfontosabb cikkünk most

- Gulyás Gergely egy kiváló példával bizonyította be a magyar járványkezelés gyengeségét

- A veszélyhelyzet elhúzása az előválasztást nem akasztja meg, de a Fudanról szóló népszavazásnak betehet

- Oroszország visszahívja a csapatait az ukrán határról

- Hollik István a Facebookra posztolt a 25 ezres számról, és megígérte, hogy folytatják a munkát, aztán eltűnt a poszt

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON A 80 ÉV FELETTIEK KEVESEBB MINT FELE KAPTA MEG MINDKÉT ADAG OLTÁST, EZ MAGYARÁZHATJA A GYÁSZOS HALÁLOZÁSI ADATOKAT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.04.23.

Míg Magyarország a beoltottak számát tekintve összlakossági szinten az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség élvonalában van, a nyolcvan év felettiek körében az uniós statisztikák szerint számottevően alacsonyabb az átoltottság. A legidősebbeknek mindössze 49 százalékát oltották már be valamelyik vakcina két adagjával, ezzel pedig Magyarország mindössze a 15. az EU/EGT-országok sorában.

Mivel az idősek körében a halálozás kockázata is nagyobb, ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosságarányosan mért halálozási mutató a javuló járványügyi adatok ellenére továbbra is a világon az egyik legrosszabb.

Magyarországon halnak meg a legtöbben a világon koronavírusban

A legutóbbi statisztikák szerint a koronavírus-járvány kezdetei óta Gibraltárt leszámítva a világon sehol nem veszítették életüket többen lakosságarányosan, mint Magyarországon. Bár az utóbbi napokban a járványügyi adatok és a halálozási számok is csökkenő tendenciát mutatnak, április 22-re ezen a szomorú listán végül megelőztük a sokáig élen álló Csehországot...

ITT OLVASHATÓ

MÜLLER CECÍLIA: ELRENDELEM A TÖMEGES OLTÁST

TELEX
Szerző: ELŐD FRUZSINA
2021.04.23.

...Hogy mire lesz jó 4 millió beoltott után a védettségi igazolvány, azt itt olvashatja el. A pénteki fertőzöttségi adatok pedig alább:

- Napi új fertőzöttek száma: 

3427 (az előző napihoz képest: –180)

- Napi új halálos áldozatok száma: 

207 (az előző napihoz képest: –7)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 

7177 (az előző naphoz képest: – 330)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 

844 (az előző napihoz képest: –32)

- Napi mintavételek száma: 

27 607 (az előző napihoz képest: +1201)

- Az első dózissal oltottak száma: 

3 508 846 (az előző napihoz képest: +89 396)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 

1 490 478 (az előző napihoz képest: +37 178)

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNNAL TALÁLKOZIK URSULA VON DER LEYEN, HOGY MEGVITASSÁK A GAZDASÁGI SEGÉLYCSOMAGOT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.23.

FAZ

A járvány miatt sok látogatót mostanában nem fogad von der Leyen, de Orbán Viktorral ma kivételt tesz: vacsora keretében vitatják meg, hogy a magyar kormány miként akarja elkölteni a gazdasági segélycsomagból ráeső majdnem 6 ezer milliárdos összeget, sőt, úgy hírlik, hogy le kívánja hívni a 7 ezer milliárd eurós kedvezményes hitelt is, pedig azzal az országok többsége nem él.

Hatalmas összegről van tehát szó, és igencsak meglepő volna, ha ezzel kapcsolatban a Bizottság nem tenne fel kérdéseket a jogállamiság miatt. Brüsszelből az szivárgott ki, hogy a házigazda javítani igyekszik a viszonyt a magyar vezetéssel. Ebben bizonyosan segítene, ha létrejönne a pénzügyi egyezség. Az EU jó néven vette, hogy a Fidesz enyhít a Lex CEU-n, a bejelentést magyar részről belépőnek lehet tekinteni az esti megbeszéléshez.

A vendég viszont egy sor igénnyel érkezik, ideértve, hogy a kilátásban lévő támogatásból igen sokat fordítana egyetemekre. Egyes források szerint összesen 15 %-ot, de hogy a Bizottság erre mit mond, az nem ismeretes. A kérdés körül azonban nagy vita van a magyar belpolitikában, hiszen teljesen átalakul a felsőoktatás tulajdonosi szerkezete. A reform útja-módja, csak erősíti az ellenzék gyanúját, hogy ezeket az intézményeket, a vagyonukkal együtt ki akarják vonni a következő kormány hatásköréből, ha jövőre netán buknak a fiatal demokraták.

Politico

A német kancellár úgy látja, hogy a tavaly kezdődött jogállamisági vita csupán a csata kezdetét jelentette, a küzdelem még csak ezután fog kicsúcsosodni. Merkel a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjúban azzal magyarázta véleményét, hogy vannak olyan kormányok, amelyek nem követik a Nyugat által elvárt értékeket, hiányosságokat mutat náluk a jogrendszer, illetve a sajtószabadság. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU ilyen kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra.

Arra is kitért, hogy nem könnyű kikényszeríteni a jogállamot, de az a következő évek során csak még fontosabb lehet. Mint mondta, ez a feladat már a tavalyi német elnökség idején is igen összetettnek bizonyult. És bizonyos fejlemények a lehető legnehezebb és legkényesebb megoldandó dilemmát jelentik.

Tagesspiegel

Az egyik legtekintélyesebb német közgazdász úgy látja, hogy az EU-nak át kell váltania a kétsebességes Európára, ha helyt kíván állni az USÁ-val, az oroszokkal és Kínával zajló versenyben, de ebben nem számíthat a keleti tagokra. Azok ugyanis ragaszkodnak a nemzetállam eszméjéhez, mert úgy vélik, hogy annak révén nyerték vissza szuverenitásukat Moszkvától, továbbá azt a politikai függetlenség zálogának tekintik.

Bert Rörup, aki a 80 felé közeledve a Handelsblatt Kutató Intézetének igazgatója, példaként említette meg, hogy Orbán Viktor nyíltan illiberális államot épít, bár azért tartja a markát Brüsszelben. De ettől még nem kér a menekültekből, aláássa a szabad médiát és a Sorosról összeeszkábált, teljesen alaptalan elméletekkel erősíti a nacionalizmust. Nem sokkal jobb a helyzet a lengyeleknél és a cseheknél sem.

Ám a jelen állapotokat a Nyugat sem teheti ki a kéménybe, hiszen már arrafelé is jó ideje megvetette lábát a jobboldali völkisch demagógia. Továbbá a közös pénz nem járult hozzá a nagyobb egységhez. Így ha Brüsszel komolyan gondolja saját értékeit, akkor bele kell vágni a mag-Európa megteremtésébe, mert akkor valódi politikai-gazdasági szövetség alakulhat ki. Így közelebb kerülne ahhoz, amilyennek az uniónak lennie kell.

Der Standard

Jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy a szociáldemokrácia kifutó modellt jelent Kelet-Európában, de van rá esély, hogy ez mégse így legyen, hiszen egy sor társadalmai-gazdasági kérdést baloldali megközelítéssel lehetne jól orvosolni. Ezt véleményt fejti ki Dieter Segert, aki jó 10 éven a keleti rendszerváltás professzora volt a Bécsi Egyetemen.

Mint írja, ezek a pártok jelenleg szorulnak vissza, hiszen pl. a MSZP már csupán 5 %-on áll a közvélemény kutatásokban. Alapvető születési hibájukat jelenti, hogy igazodni próbáltak a később 3. útnak nevezett, Blair- és Schröder-féle neoliberális irányzathoz, vagyis hogy le kell építeni a gazdaság centralizálását és engedni kell a piaci erőket. Ám az út a könnyek völgyén át vezetett és az árat a társadalom elesettjei fizették meg.

A baloldalnak azonban nem volt más választása, annál is kevésbé, mivel a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az EU illetékesei mondták meg nekik a tutit. Országaiknak be kellett illeszkedniük a multik által uralt globalizált világgazdaságba. Jött tehát a hatalmas privatizáció, a szuperinfláció és az egyre emelkedő munkanélküliség. A másik oldalon az az ígéret állt, hogy az életszínvonal hamar utoléri a nyugati szintet, de ebből nem lett semmi.

A kiábrándulás hozzájárult a politikai rendszerek válságához és a rövidebbet általában a szociáldemokraták húzták, mert akkoriban többnyire ők voltak hatalmon. Ugyanakkor felbukkantak a populista erők. De a Nyugat nem nézheti tétlenül, ami történik, mert neki sem jó az, hogy továbbra is hasznot húz a kontinens két fele közti bérkülönbségből.

Hogy a baloldal megerősödik, azt azért lehet remélni, mivel folyamatosak a tömegtiltakozások a hatalmasok önkényes döntései, a szegénység és a szociális ridegség ellen. Továbbá új politikai tömörülések jönnek létre a jogállam védelmében, a nagyobb szociális szolidaritás és igazságosság támogatására. A Párbeszéd – más pártok támogatásával – már elhódította a budapesti polgármesteri tisztséget.

Yahoo/AP

Az EU ugyan azt követeli, hogy szüntesse be működését a lengyel Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Tanács, amelyet a PiS az igazságszolgáltatás megregulázására hozott létre, ám a testület most elutasította, hogy letartóztatási parancsot adjon ki az ellen a bíró ellen, aki a politikai befolyásgyakorlással szembeni ellenállás jelképének számít. Igor Tuleya felelősségre vonását az ügyészség forszírozza, mondván, hogy az titkot sértett, amikor pár éve beengedte a sajtót az egyik tárgyalásra.

A Fegyelmi Kamara megfosztotta mentességétől, ám a bíró nem volt hajlandó állni a vizsgálat elé. Ezért akart a vádhatóság kényszerintézkedést elrendeltetni vele szemben. Egyébiránt ha elmarasztalják akár 3 évre is ítélhetik. Az ügyészség várhatóan fellebbezni fog. Maga a bíró úgy nyilatkozott, hogy csupán egy kis csatát nyertek meg, de végigmennek az úton.

Ezzel szemben a Jog és Igazságosság azt állítja, hogy meg akarja tisztítani a korrupt és alacsony hatékonyságú bírósági rendszert, és hogy Tuleya igazából úgy viselkedik, mint egy politikai aktivista. Az érintett viszont azt mondja, ő az igazságszolgáltatásról, a jogállamról és az alkotmányról szokott nyilvánosan beszélni.

Neue Zürcher Zeitung

Ha Csehország ilyen szintű viszályba keveredik Moszkvával annak magatartása miatt, akkor emiatt egész Európában riadót kell fújni – mutat rá az elemzés. Prága ugyanis – a térség tipikus kisállamaként – mindenkivel jó kapcsolatra törekedett, viszont hogy már 78 orosz diplomatát utasított ki, az az államközi kapcsolatok megszakadásával fenyeget, miután a Kreml annyira bedühödött.

De megvan az előzménye, hogy egy konflikuskerülő kormány miért rúgja össze a patkót Putyinnal, a történtek egyben figyelmeztetésül szolgálnak, hogy a térség államai nemigen tudják kivonni magukat a régióban mutatkozó geopolitikai feszültségekből. Sőt, egyre inkább belekeverednek azokba. Az ugyan még nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy az oroszoknak közük volt 7 éve két cseh lőszerraktár felrobbantásához, de azért sok minden utal rá.

Oroszország továbbra veszedelmesen arrogáns, posztgyarmatosító alapállásból lép fel egykori szövetségesei ellen, noha azok közül jó pár nagyjából 20 éve a NATO, illetve az EU tagja. A csehek visszafogottságát és jóindulatát A Kreml a gyengeség jelének vette és bátorításnak tekintette. De most már Pozsony is megkeményíti álláspontját Moszkvával szemben. Orbán számára pedig egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között.

Kelet-Európa fájó szívvel tapasztalja meg, hogy mind nehezebb megegyezésre jutni. Olyan tanulság ez, amelyet a sodródó EU-nak is meg kellene szívlelnie, ha azt akarja, hogy tekintélye ne áldozzon le még jobban az új tagállamok körében. Ehhez jó alkalom volna, hogy kiálljon a csehek mellett és összehangoltan nyilvánítson nem kívánatos személyeknek orosz diplomatákat, ahogy 3 éve felsorakozott Nagy-Britannia mögé a Szkripal-féle mérgezés után.

Reuters

A német külügyminiszter kijelentette: országa semmiképpen sem fogadja el, hogy a Nyugat-Balkánon etnikai szempontok alapján újra megvonják a határokat. Maas a koszovói fővárosban megjegyezte, hogy hála isten, az ötlet visszakerült a polcra, illetve remélhetőleg a történelem süllyesztőjében végzi, mert a térképek átrajzolása teljesen reménytelen, arról nem beszélve, hogy még csak felvetni is rendkívül veszélyes.

Előzőleg a szlovén kormányfő tagadta, hogy az EU következő soros elnökeként új juttatott el ilyen javaslatot több illetékeshez. A hír azonban, mármint hogy esetleg megalakulna a Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia, Boszniát viszont feldarabolnák, érthetően elsősorban éppen Szarajevóban váltott ki nagy riadalmat, hiszen a köztársaság területi egysége a tét. Egy uniós diplomata azonban azt közölte, hogy az unióban meg sem tárgyalták a felvetést.

Yahoo/AFP

A magyar kormány ugyan felháborodottan reagált arra, hogy a Hertha elbocsátotta Petry Zsoltot, mert az sarkos véleményt fogalmazott meg a Gulácsy Péter kiállása kapcsán az LMBT-jogokról és a bevándorlásról, ám az Orbán-kabinet csak akkor szólal fel ennyire határozottan a szólásszabadság mellett, ha azt a „liberális véleményterror” miatt látja veszélyben. Ugyanakkor a Fideszt sokszor vádolják meg azzal, hogy elhallgattatja a bírálatokat, miközben a miniszterelnök a liberalizmus elleni keresztény-konzervatív védőbástyát igyekszik csinálni az országból.

Az ország 3 helyet esett vissza a Riporterek Határok Nélkül napokban nyilvánosságra hozott listáján a sajtószabadság helyzete alapján. Az értékelés hozzátette, hogy a Fidesz szívesen alakítana ki információs rendőrállamot. Lásd a Tóth Krisztina elleni hadjáratot.

A Petry-ügyről Marosi Gergely szabadúszó újságíró úgy véli, hogy a kormány alighanem kihasználta az edzőt. És mivel a klub pontosan megindokolta, hogy miért vált meg tőle, ez igencsak jól belepasszolt a budapesti véleményterror-mantrába. Ezzel szemben Magyarországon nem szokták megmondani, ha valakinek politikai okok miatt kell távoznia.

Szicherle Patrik a Political Capitaltől megjegyzi, hogy az Orbán-párti üzleti és médiakörök egységes világnézetet továbbítanak a publikumnak. Ha valaki megsérti a kánont, az az állását kockáztatja. Az eltörléskultúra azonban csupán a „liberális diktatúrákkal” szemben érvényesül, tehát ha azok rúgnak ki valakit, mert más véleményen van, mint kenyéradó gazdái.

Le Figaro

Egyre több migráns próbálkozik meg bejutni Magyarországra a szerb-román-magyar hármas határnál. Azaz először a kevésbé őrzött román területre lépnek és onnan próbálkoznak leküzdeni a magyar határt, hiszen ott már nincsen kerítés. Román adatok szerint tavaly ősz óta a térségben megugrott a menedékkérők száma: ez egy év alatt plusz 137 %-ot, azaz 6156 embert jelent, 92 %-uk illegális határátlépő.

Sokan közülük azután nyergeltek át az új lehetőségre, hogy többször visszatoloncolták őket Horvátországból Boszniába. Jó páran azt mesélik közülük, hogy a horvát hatóságok mindent, de mindent elvettek tőlük, pénzt, telefont, még a ruhát is. És hiábavalónak bizonyult az EU tiltakozása. Így adódik azután, hogy a hármas határ térségében folyamatosan tartózkodik jó 300 migráns, aki csak az alkalomra vár, mondja az Orvosok Határok Nélkül képviselője.

Többnyire olyan házakban húzzák meg magukat, ahonnan már továbbálltak a kisebbségi, magyar, illetve román tulajdonosok, mert állampolgárságot kaptak az anyaországtól. Ők másutt keresik a szerencséjüket. A helyiek nem örülnek a jövevényeknek, mert azok károkat okoznak és nincs kin behajtani a veszteséget.

De az idegenek mindenáron az ígéret földjére akarnak kerülni, kerül, amibe kerül. Viszont az EU merev hozzáállása csak súlyosbítja megpróbáltatásaikat és így egyre kiszolgáltatobbak lesznek az embercsempészekkel szemben.

ITT OLVASHATÓ

IRÁNY A MECCS!

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.23.

Bilbao elesett. Nem voltak elég tökösek ezek a baszkok, nem kardozták le úgy mind a vírusokat, mint a kedves vezető, és annyi tökük sincs, hogy ennek ellenére garantálták volna, hogy lesznek nézők a stadionjukban. Üres nézőtérrel óhajtottak Eb meccset rendezni, az UEFA viszont ezt nem hagyhatta, és azt mondta ezeknek a baszkoknak, lópikulát kaptok ti, nem Eb meccset. Elvették a rendezési jogukat három héttel a nagy láblabda esemény kezdete előtt, és viszik oda, ahol garantálják a nézőket, ha keveset is. Nem igazán értjük az UEFA hülyéit ezzel a nézőt követeléssel, amikor a Föld a vírustól hörög, és az UEFA hülyéi az okai annak is, hogy mi itt naponta ötvenszer halljuk a fene nagy oltakozási sikereket.

„Nincs homok??!! Akkor csinálunk, elvtársam! Nekem homok legyen a föld alól is! Efelől nem nyitok vitát elvtársam, várom a sódert meg a kavicsot!” – mondta Virág elvtárs Pelikán gátőr házának építése közben, s nagyjából ilyen vehemenciával követeli az UEFA a nézőket a nyüves meccseire is, nincs néző, akkor csinálunk elvtársam. Bilbao viszont elesett a vérzivatarban. És München meg Dublin is billegett, azért kapnak meccseket csupán, mert vonakodva, duzzogva, de beengednek pár nézőt. Mi viszont egyedül a nyüves világon garantáljuk a telt házat. Ez is micsoda ígéret már. S ha a magyari ember időközben megcsömörlött a futballtól, akkor karikás ustorral hajtjuk ki őt a fedett sportlétesítménybe tapsolni netán?

Az is egy ország mineműségét mutatja, hogy annak ura garantálja, hogy az alattvalók egy bizonyos pillanatban mit fognak csinálni. Leginkább azt, amit ő akar. De ez csak elméleti megközelítés, mint mindannyian tudjuk, a magyar hímeknek a génjeikben van a stadion meg a szotyola, hét végén templomba mennek, kocsmába, meccsre, holnapután már mindahány egység nyitva lesz, tehát szüret. Ma reggel bejelentette a kedves vezető a bűvös három és félmilliós számot, ami alapjaiban változtatja meg az életünket. Viszont az ember már hetek óta úgy érzi, valami oltakozási olimpia részese, ahol naponta dőlnek a csúcsok. Rakosgatják egymás fejére a babérkoszorút, Ceci nénnye is már Orbán hőse, és van már huszonhatezer hősi halottunk is. És ők nem tudnak meccsre menni...

ITT OLVASHATÓ

A VÁLSÁG ALATT IS SZÉPEN HÍZOTT A MÉSZÁROS-BIRODALOM

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2021.04.23.

Nem hagyta magára a kormány a pandémia idején sem Mészáros Lőrinc vagyonholdingját, állami megrendelések, támogatások segítették gyarapodását.

A 2020-as év nemcsak társaságunk, de a magyar és a globális gazdaság számára is emlékezetes esztendőként vonul be az évkönyvekbe – írta a Opus Nyrt. beszámolójában Mészáros Beatrix a cég igazgatóságának elnöke. A cégcsoport a koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság ellenére jelentősen, 228 milliárd forintra tudta növelni bevételeit tavaly, ami 20 milliárddal volt magasabb a 2019-es évhez képest. A cég árbevétel-növekedésében jelentős szerep jutott a kormánynak, illetve az adófizetőknek: csak a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési programból az Opushoz tartozó Hunguest szállodacsoport 17,5 milliárdos forintos támogatást kapott, további 17 milliárdot zsebeltek be a veszteséges Mátrai Erőműért, amelynek minden gondja immár az adófizetők vállát nyomja. Tavaly már beindultak a Budapest-Belgrád vasúttal kapcsolatos költségvetési kifizetések, s csak erre a projektre az Orbán-kormány 2020-ben 80 milliárd forintot fizetett ki, ami részben a cég bevételeit növelte. A vasútvonalat ugyanis a CRE magyar-kínai konzorcium építi, s ennek egyik magyar résztvevője a Mészáros-féle cégcsoport. A jelentésből számszerűleg nem derül ki mennyi pénz jutott ebből a Opusnak, ám arra utalnak, hogy munkák elkezdődtek, azok pénzügyi hatásai már megjelentek az Opus számaiban is. Nemcsak a cég árbevétele, de a működési eredménye is emelkedett: tavaly 22,8 milliárd forint volt a nemzetközi sztenderdek (IFSR) alapján számított működési eredmény, az EBITDA, ami 5,4 milliárd forinttal haladta meg a 2019-es üzemi eredményt. Ugyanakkor osztalékot a cég nem fizet, mert a komolyabb értékleírásokat hajtott végre, 16,5 milliárd forint értékben az építőipari ágazatban a 2018. évi felvásárlásokkal kapcsolatban. Így a cég veszteséges lett, ám a 2019-es mínusz 40 milliárdhoz képest tavaly mínusz öt milliárd forintra csökkent az adózott eredmény.
A beszámolót a tőzsde jól fogadta, ugyanis a nyitást követően 4 százalékkal drágultak a Mészáros-papírok, ezzel a csütörtöki kereskedés legjobban teljesítő cége lett az Opus...

ITT OLVASHATÓ