2021. április 20., kedd

ORBÁN VIKTOR TÉVEDÉSÉT BIZONYÍTANÁ JOE BIDEN

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.04.20.



Elhíresült 2014-es beszédében Orbán Viktor azt mondta, a 21. században az „illiberális államok” jobban teljesítenek a versenyképességben és a jólét garantálásában, mint a liberális demokráciák. A négy évnyi Trump után hatalomra kerülő új amerikai elnök, Joe Biden most ennek ellenkezőjét bizonyítaná. 

A Biden-adminisztráció az elmúlt hetekben nagyszabású állami befektetéseket és jóléti költéseket jelentett be, és ezzel egy csapásra szakított a neoliberalizmus gazdasági dogmáival. Ebben az adásban azt mutatjuk be, hogyan tenné igazságosabbá a gazdaságot Joe Biden, és mit hozhat ez nekünk itt, Kelet-Európában...

A VÖRÖS SÁRKÁNY, A KERESZTÉNY MÁGIA ÉS A RENDÍTHETETLEN BOSSZÚÁLLÓK

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.04.20.



Az e heti fantasy főbb szerepeiben: Kína, az Önzetlen, Orbán, a Demokrata, Karácsony, a Határozott, Gyurcsány, a Józan, Jakab, a Parizer, és Pocskondy, a bölcs.

ORBANISZTAN - KÍNA GYARMATA LETTÜNK

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.04.20.



Itt az elején lövöm le a poént: bele teszek egymilliót abba az ügybe, hogy gyűjtsük össze Orbánék összes bűnét. Beszéltünk már ilyenről Hadházy Ákossal készült interjúban is, meg másokkal máskor. Itt is csak említés szintjén kerül szóba, de belevágok. Ez a videó nem is erről szól, hanem a szokásos Orbán-értékelés, De eljött az a pillanat amikor ki kell mondanunk, hazaárulás amit csinál Kínával kapcsolatban. Ezt vezetem le a videóban...

MI FIZETÜNK AZÉRT A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRTNAK, HOGY LEGYEN EGY EGYETEMÜK AZ EU-BAN

444.HU
Szerző: 444.hu
2021.04.18.



A kormány úgy döntött: mindent meg kell tenni azért, hogy a kínai Fudan egyetem Budapesten működjön. A magyar adófizetőknek ez több mint 500 milliárd forintjába kerülhet. Orbán Viktor most nem hirdeti, hogy egy országot adóssággal is le lehet igázni...

NEM A MÓDSZERTAN AZ OKA: NÁLUNK LESZ A LEGMAGASABB A HALÁLOZÁS A JÁRVÁNY EGÉSZÉT NÉZVE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.04.20.


Fej-fej mellett Magyarország és Csehország, s a tendencia nem nekünk kedvez: napokon belül beelőzhetjük a cseheket a világ legszomorúbb „versenyében”. A mostani adatok fényében még a héten ténnyé válhat az állítás, hogy a koronavírus-járvány kezdete óta Magyarországon halt meg a világon a legtöbb fertőzött egymillió lakosra vetítve. Hogy efelé tartunk, már az elmúlt hetekben is látható volt, mégsem nemzeti gyász, hanem az utóbbi évek legvisszataszítóbb politikai diskurzusa vette kezdetét. Megrendülés helyett vita kezdődött arról, hogy a kiugró magyar adat nemzetközi összehasonlításban valójában nem is olyan rossz, csupán módszertani okok miatt kerültünk a világ sereghajtói közé. A Válasz Online most megmutatja, miért hamisak ezek az érvek, vagy éppen azok, amelyek az alacsony többlethalálozással akarják magyarázni a világ legrosszabb covid-halálozási bizonyítványát. És: bemutatjuk a valódi okokat is...

ZACHER GÁBOR: NEM CSAK KÖRÖMLETÉPÉSES MÓDSZEREKKEL LEHET MEGTÖRNI VALAKIT

INDEX
Szerző: FORGÁCS MARIETTA
2021.04.20.


A börtönbe zárt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus egészségi állapota gyorsan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” – közölte a 44 éves ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin szerint a Navalnij családjától kapott vizsgálati eredmények azt mutatják, a börtönbe zárt politikus káliumszintje vészesen magas. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák, amit az orosz hatóságok megtagadtak, ezért éhségsztrájkba kezdett...

ISMÉT LEVELET KAPTAK A HÁZIORVOSOK, MEGINT NEM VOLT BENNE KÖSZÖNET

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.20.


Sára Botond, a Fővárosi Oltási Munkacsoport vezetője ismét levelet írt a háziorvosoknak. A küldeményből, amely arról értesíti a címzetteket, hogy ismét nagy mennyiségű kínai vakcina érkezik Hazánkba (sic!), ismételten kiderül, ami egy ideje már köztudott. Hogy az egészségügyi kormányzat és az oltási munkacsoport feje semmibe veszi a háziorvosokat, tárgyként kezeli őket, egy nagy, amúgy alig működő rendszer értéktelen fogaskerekeiként tekint rájuk...

„MI TETTÜK TÖNKRE A FUTBALLT AZZAL, HOGY KÉT POFÁRA ZABÁLTUK”

24.HU / PODCAST
Szerzők: KÁLNOKI KIS ATTILA, KELE JÁNOS
2021.04.20.


Tizenkét renitens topklub megalakította az Európai Szuperligát, és most az a tervük, hogy a Bajnokok Ligája helyett a saját sorozatukban versenyeznek tovább a jövőben. Az UEFA és a nemzeti ligák egyelőre fenyegetőznek, de miről szól valójában a konfliktus? Tényleg csupán a gátlástalan kapzsiság van a háttérben? Pásztor Andrással, az mfor.hu ügyvezetőjével beszélgettünk a Ziccerben.

Az időzítés sem véletlen, az UEFA ugyanis hétfőre tervezte, és aztán be is jelentette a Bajnokok Ligája reformját, amellyel épp az említett nagycsapatok kedvében is akart járni. Az európai szervezet kemény szankciókat helyezett kilátásba,

- a lehető leggyorsabban kizárná az érintett klubokat minden sorozatból, így akár már a mostani Bajnokok Ligája-szezonból is,

- míg a játékosok nem szerepelhetnének a válogatottjukban, azaz a világ- és Európa-bajnokságokon sem.

A KORONAVÍRUS IDEJÉN A GYÁSZUNKKAL IS EGYEDÜL MARADTUNK

TELEX
Szerző: BOZSÓ ÁGNES
2021.04.20.


A koronavírus áldozatainak száma lakosságarányosan már hetek óta rendkívül magas hazánkban. A második és harmadik hullám ideje alatt sokan veszítették el családtagjukat, szerettüket. A gyászt és halált tabutémaként kezelő társadalmunkban „békeidőben” is nehéz megküzdeni a veszteségeinkkel, de a járványügyi intézkedések mellett ez még nehezebb. Cikkünkben szakember segítségével beszélünk a gyászról, annak feldolgozásáról, valamint arról, hogy hogyan segítsünk a gyászolóknak.

Magyarországon alapvetően elmondható, hogy egyre kevésbé foglalkozunk a halállal és a gyásszal. A múlt században megszokottnak számított, hogy az idős vagy beteg szeretteink otthon, családi körben hunytak el. A halál közelsége mindennapos volt évszázadokon keresztül, napjainkban mindez nehezen elképzelhető. A koronavírustól függetlenül is sokan kórházban halnak meg, az elhunyt teste a temetésig nem otthon kerül ravatalra. A modern ember nem beszél sem a szerettei, sem a saját lehetséges haláláról, pedig az elmúlástól való elfordulás, a halál tabusítása megnehezíti a veszteség utáni gyász feldolgozását.

Ugyanakkor ambivalens módon korunkra az is jellemző, hogy nap mint nap olvassuk, halljuk és nézzük a balesetek és háborúk halálhíreit – hívta fel rá a figyelmünket dr. Sarungi Emőke, gyászfeldolgozással foglalkozó pszichoterapeuta. A médián keresztül állandóan kapjuk a halálhíreket, amikre szinte nem is reagálunk...


„EZEK EGY TERVUTASÍTÁSOS VÁLSÁGKEZELÉS MUTATÓSZÁMAI” – ÁLLÍTJA LANTOS GABRIELLA

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2021.04.20.


Folytatódik a napi számháború arról, hol tart az ország lakossága a kívánatosnak mondott védettséget illetően. A kormány azt állítja, ha az oltottak száma eléri a 3,5 milliót az már elegendő ahhoz, hogy lazítani lehessen – az amúgy európai mértékkel mért amúgy sem túl szigorú – karantén szabályokon.

„Magyarországon az oltottság az európai uniós átlag kétszerese; több mint 6 millió beoltottnál (a felnőtt lakosság 60 százalékánál) érjük el a teljes immunitást, s ez május végére – Gulyás Gergely szerint – teljesíthető.

Így látja Lantos Gabriella, egészségügyi menedzser, politikus, az Új Világ Néppárt elnökségi tagja is?

Meglehetősen sok szám kering mostanában a levegőben, vannak közöttük, amelyek reálisak, másokat a politikai érdekek miatt manipulálnak” – felelte a Hirklikk kérdésére. „Azt el kell ismerni, hogy a napokban valóban eléri majd a 3,5 milliót, a lakosság durván egyharmadát azoknak a száma, akik már legalább az első oltást megkapták, de ez köszönő viszonyban sincs a ténylegesen védettek számával. Arra, hogy egy esetleges fertőzés elkerüli-e őket, vagy legalábbis könnyebb tünetekkel vészelik át, csak azok számíthatnak, aki már a második oltáson is nyolc-tíz nappal korábban átestek. Az erre vonatkozó adatokról kevesebb szó esik, jó esetben 1,3-1,5 millió lehet ezeknek a száma.”...

ÜDÜLÉSI JOGA VAN? MOST TÉNYLEG VAN REMÉNY! - KÉT CÉG ÜGYFELEI VISZONYLAG EGYSZERŰEN KAPHATNAK KÁRTÉRÍTÉST

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.04.20.


Hosszú évek óta verik át (különösen az idősebbeket) azok a cégek, amelyek az üdülési jogtól megszabadulni igyekvőket újabb vásárlására veszik rá. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közérdekű keresettel legalább két társaság kárvallottjainak kitaposta az utat a kártérítéshez.


Sokan emlékezhetnek még arra, hogy a vásárlói klubok hogyan csapták be tevékenységüket hitelezésnek álcázva a hozzájuk fordulókat. Éveken keresztül mégis mehetett ez a szekér. Az egykori vásárlói klubokhoz hasonlóan az üdülési jogok értékesítése is egy olyan terület volt, amivel mintha nem bírtak volna a hatóságok (a vásárlói klubokra végül betiltással reagáltak a jogalkotók, bár a helyzet azóta megváltozott, sőt az erre egyetlenként jogosítványt szerző cég előtt még „tereprendezést” is végrehajtott a kormány).

jogszabályi tiltásig a vásárlói klubok ellen is jókora bírságokat vetettek be a hatóságok – nem sok sikerrel. A GVH az üdülési jogokkal manipulálókra is a maximális büntetést szabta ki 2014-ben. Vagyis jó régen. Mint akkoriban megírtuk, hiába a nagy bírság, az a korábban horogra akadtakat nem vigasztalhatja. Abból ugyanis egyetlen fillért sem láthattak.

Az átverés sémája egyébként ugyanaz. A cégek kifejezetten azokat keresték meg, akik már rendelkeztek üdülési joggal (időben megosztott üdülőhasználati jog, timeshare), amelyet értékesíteni szándékoztak. Személyes egyeztetésekre csalogatták be a fogyasztókat, azzal kecsegtetve, hogy segítséget kapnak meglévő üdülési joguk értékesítéséhez. Az egyeztetésen a cégek elhitették, hogy a sikeres értékesítés érdekében szükséges a már meglévő üdülési jog bővítése, vagy újabb üdülési jog vásárlása.

Az ügyfelek azonban végül nem kaptak valós segítséget üdülési joguk továbbértékesítésében, így az eredetinél is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Nekünk, de több olvasónknak is egyértelműnek tűnt, hogy az egész nem más, mint csalás, aminek büntetőjogi felelősséggel kellene járnia. Mégis újabb és újabb esetek kerültek nyilvánosságra...

SOHASEM KÉSŐ ELMAGYARÁZNI, HOGY MI A TÉTJE AZ EGYETEMI AUTONÓMIÁNAK

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2021.04.19.


2021 áprilisára túl vagyunk több nagy múltú egyetem és szakmai műhely alapítványosításán, és ki tudja, hol van a vége annak a folyamatnak, amelyet csak „modellváltásként” emleget a köznyelv. A magyar felsőoktatásból ezzel vajon örökre elveszett az autonómia? Hogyan lehet elmagyarázni az alapítványosítás tétjét azoknak, akiket eddig nem érdekelt a folyamat, és azoknak, akik közvetlenül nem érintettek benne? Interjúnk Fleck Zoltánnal, az ELTE-ÁJK Jog- és Társadalomelméleti Tanszékének tanszékvezető oktatójával, aki azt is elmagyarázza, hogy pontosan mi az az országos „infosztrájk”, amelyben hétfőtől ő maga is részt vesz.


A magyar egyetemek oktatói és hallgatói összefogtak, hogy tájékozódjanak, tájékoztassanak, közösen gondolkodjanak és cselekedjenek az egyetemek szabadságáért. Az Infosztrájk az egyetemi autonómiáért egy oktatói és hallgatói összefogással megvalósuló, egyhetes, országos esemény április 19-23. között. A csatlakozó oktatók a hagyományos tanterv helyett az egyetemi függetlenségről, a felsőoktatás egészét és a saját intézményüket érintő változásokról beszélgetnek a hallgatókkal az órákon, vagy úgy alakítják a tananyagot, hogy abba az adott tudományterület felől közelítve szervesen épüljön be a kérdés.

Mérce: Bontsuk ki egy kicsit az „infosztrájk” elnevezést! Mitől info-, és mitől (nem) sztrájk?

Fleck Zoltán: Az információs sztrájkot bár könnyű összekeverni a Munka törvénykönyvében található sztrájkkal – ami munkabeszüntetést jelent –, ez esetben azonban sokkal inkább az „információn”, az informáláson van a hangsúly. Az infosztrájk szervezője azt állítja, hogy a hallgatókkal közösen végzendő munkafolyamatban – az egyetemi oktatásban – az információt változtatja meg, és arra a célra koncentrál, amit ilyenkor a hallgatókkal kollektíven meghatároznak, nem pedig arra, ami a munka szokásos menetéből következne. Az infosztrájk azért nem munkabeszüntetés, mert csak részben csinál mást az oktató (és a hallgató), mint amit egyébként szokott csinálni a munkája során. A kommunikáción van tehát a hangsúly, amelyet egyébként is végzünk, csak itt célzottan, egy cél érdekében és kollektíven történik. Annyiban hasonlít a sztrájkra, hogy ez is egy kollektív tevékenység...

HÁROM JOGSZERŰ MAGYAR

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.04.16.



Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a kedvezményes hitelprogramot, idézi föl az eseményt a Direkt36.

Tiborcz István, a kormányfő veje aznap korán kelt, kipattant az ágyból, és biztos, ami biztos, pályázott. Nem elég romlottnak lenni, legjobb, ha annak is látszunk.

A bank célja ugyanis kifejezetten a kisebb gazdasági szereplők megsegítése – a mikrótól a középvállalkozásokig terjedően hirdették meg a programot –, csakhogy sose lehet tudni, gondolhatta a vő, aki amúgy nem közszereplő, és gigantikus méretű gazdagodásához semmi köze annak, hogy a magyar miniszterelnök lányának a férje. Ingatlanos cégcsoportja ugyan évente milliárdos hasznot termel, és a Forbes magazin tavalyi becslése szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás, de sebaj: cégcsoportjának egyik tagja 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt kapott az MNB programjának segítségével. A projekt neve amúgy: Növekedési Hitelprogram Hajrá! (Hogy minek ez a hajrá a nemzeti együttműködés rendszerének lassan összes mondata mögé, ki tudja.) A program keretében egy év alatt összesen harmincegyezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, de a többség legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. Tiborcz és a hozzá hasonló emberek cégei ehhez képest jóval nagyobb, milliárdos tételben kaptak segítséget: a húsosfazék és az asztalról lehulló morzsák esete. Ezt forgassuk vissza a magyar társadalmi valóságba, és azonnal olyan értelmezést kapunk, hogy a javakból mindenkinek jut, nem kizárólag Garancsi Escobar és Tiborcz Rockefeller gazdagodik. Mert lám, szépül minden. Sőt, mindenki juthat egyről a kettőre, a dolgozók országát építjük. A Kádár-kor legnagyobb hazugságai az Orbán-érába forgatva...


MÉSZÁROS LŐRINC KEMÉNYÍTŐGYÁRA, ANDREJ BABIS ÉTOLAJOS CÉGE ÉS A WHB IS KAPOTT KEDVEZMÉNYES COVID-HITELT AZ EXIMBANKTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.04.20.


A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.


Az Európai Bizottság (EB) 2020. március 19-én ideiglenes állami támogatási keretszabályt fogadott el, hogy enyhítse a koronavírus okozta gazdasági károkat. A 2020. április 3-án tovább lazított rugalmas szabályozásnak köszönhetően az Európai Unió tagállamai többféle módon segíthetik a náluk működő cégeket, amelyek a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek.

Magyarország az ideiglenes keret alapján három, közel 900 millió eurós (kb. 350 milliárd forint) teljes költségvetésű támogatási intézkedésről értesítette a Bizottságot. A tízféle lehetőség közül a magyar kormány hármat választott ki, amelyek kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok számára is elérhetőek: közvetlen támogatások (vissza nem térítendő kamattámogatás formájában), hitelgaranciák, kedvezményes hitelkamatlábak.

Az EB nem sokkal később, 2020. április 29-én jóváhagyta ezeket a magyarországi támogatási intézkedéseket, amelyeket az EU a strukturális alapokból fizet.

Margrethe Vestager, az EB versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta akkor, hogy „a három, közel 900 millió eurós összköltségvetésű intézkedés lehetővé teszi Magyarország számára, hogy akár 5000 különböző méretű vállalatot tudjon támogatni a koronavírus-járvány alatt és után az azonnali likviditási szükségleteik kielégítésében, pénzügyi terheik enyhítésében és a munkahelyek megőrzésében”.

Nem is említik, hogy az EU adja a pénzt...

MAGYAR BÁLINT: A RABLÁS AZ RABLÁS, NE HÍVJUK MODELLVÁLTÁSNAK VAGY PRIVATIZÁCIÓNAK!

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2021.04.19.


A közvagyonból létrejövő kormányközeli alapítványokról Magyar Bálint volt oktatási miniszter azt mondta: világossá kellene tenni, hogy Magyarországnak nem kormánya van, hanem bűnszervezete, amelyet Orbán Viktor vezet. Szerinte az egyetemeknél ne modellváltásról, az alapítványoknál pedig ne újfajta privatizációról beszéljünk, mert ha egy bank vezetése lenyúlja a betétesek pénzét, arra se mondjuk, hogy „a bankvezetés új modelljét valósították meg”, vagy ha bankrablók kirabolják a bankot, azt se tudjuk le annyival, hogy „nem a pénzfelvétel legszakszerűbb módját választották”
.

Magyar Bálint szociológus, volt oktatási miniszter, SZDSZ-es politikus nem hinné, hogy örökre elvesztek volna a kormányközeli alapítványokba kiszervezett vagyonelemek (egyetemek, részvények, bankok). Az Esti gyorsban azt mondta: mindenesetre fontosnak tartja, hogy világossá kellene tenni, Magyarországnak nem kormánya van, hanem bűnszervezete, amelyet Orbán Viktor vezet, és amely a járvány nyomorúsága közepette csak újabb lehetőséget talált arra, hogy újabb közpénzlenyúlási technikákkal egészítse ki az eddigieket. Ehhez szükség lenne arra is, hogy az egyetemeknél ne modellváltásról, az alapítványoknál pedig ne újfajta privatizációról beszéljünk, mert ha egy bank vezetése lenyúlja a betétesek pénzét, arra se mondjuk, hogy „a bankvezetés új modelljét valósították meg”, vagy ha bankrablók kirabolják a bankot, akkor se értékeljük semlegesen, hogy „nem a pénzfelvétel legszakszerűbb módját valósították meg”. Ha rablás van, akkor azt rablásnak kell nevezni – jelentette ki.

Visszatérve: nem hinné, hogy ne lenne megváltoztatható ez a törvényekkel bebetonozni akart helyzet, mert neves jogászok adnak erre magyarázatot, leginkább (a Klubrádióban is megszólaló) Vörös Imre tanulmányait emelte ki, amelyek ezt taglalják. Ha például a Fidesz a kétharmad birtokában alaptörvénybe emelné, hogy innentől kezdve csak Fidesz-párttagkönyv birtokában lehet a közvagyonból részesedni, attól az még nem lenne törvényes. Látni kell, hogy a közbeszerzések (amelyek szerinte valójában magánbeszerzések), a tao-lenyúlások, európai uniós pénzek lenyúlásai nagymértékben kiegészülnek komplett vagyonelemek, ágazatok megszerzésével.

Az alapítványi kiszervezés újfajta eszköz, de nem teljesen új, mert Matolcsy György MNB-elnök alapítványai már példát mutattak arra, hogyan veszti el közpénz-jellegét a kvázi magánalapítványokba csatornázott közpénz. Ezzel előre is megpróbálják megkérdőjelezni egy esetleges választási vereség eredményét – fogalmazott a volt miniszter. Hiszen – folytatta – míg az önkormányzati választásoknál „elég volt” az ellenzéki önkormányzatok jó részét utólag megfosztani jogköreitől, ezzel semmibe véve a választók akaratát, most már arra készülnek, hogy egy új kormány béna kacsaként szemlélje azt a helyzetet, amelybe kerül.

Szerinte az ellenzéknek először is fel kellene hagynia az egymás közti rivalizálással, mert ez olyan, mint amikor a középkori török hadsereg közeledik Magyarország felé, és közben itt banderiális csapatok vetélkednek azon, hogy ki a jobb kardforgató – aztán elsöprik őket. Már bőven eljött az ideje, hogy közösen lépjenek fel – hangsúlyozta Magyar Bálint. Le kellene szögezniük, hogy nem tekintik legitimnek ezt a „vagyonrablást”, és ekként fognak fellépni – vélekedett.

PORTUGÁLIA OLTÁSOK NÉLKÜL, FELTŰNŐ GYORSASÁGGAL KEZELTE MINDEN IDŐK LEGNAGYOBB JÁRVÁNYHULLÁMÁT

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.04.20.


Hétfőtől Portugáliában ismét működnek a középiskolák és az egyetemek, az éttermekben és bárokban hatan, a teraszokon tízen is összeülhetnek. Az országban egy bő hónapja még a parkok is zárva tartottak, olyan komoly járványhullám söpört végig az országon az év elején. Úgy tűnik, a helyzetet a lakosság átoltása nélkül is sikerült kezelni.

A Magyarországnál félmillió fővel népesebb Portugáliában január végén tetőzött utoljára a koronavírus-járvány, mégpedig olyan magas lakosságarányos fertőzésszámokkal, hogy ahhoz képest a magyarországi harmadik hullám csúcsai, sőt még a korábbi cseh rekordok is eltörpülnek. Akkor a portugáliai volt a koronavírus-járvány legsúlyosabb felfutása a világon, és a novemberben kezdődő második hullám úgy ment át a harmadik hullámba január elején, hogy nem igazán sikerült ellaposítani.

A járvány kelet-közép-európai alakulását ismerve az előbbiekben semmi szokatlan nincs: az első hullámot szigorú lezárásokkal kivédő ország látványosan lazított, majd jött a SARS-CoV-2 fertőzőképesebb brit variánsa, és addig nem látott magasságba emelte az esetszámokat és kisvártatva a halálozást is. Portugáliának azonban feltűnően hamar sikerült fordítania ezen a helyzeten (ahogy az alábbi, a napi új fertőzések számát lakosságarányosan mutató ábrán is látszik), egy hónappal a január végi csúcs után már ismét az október eleji szinten jártak a lakosságarányos esetszámai, a halálozás mértéke pedig a szeptemberi mélységbe csökkent (lásd a második ábrát), és ezek a számok azóta még alacsonyabb szinten stagnálnak...

TIBORCZ ISTVÁNNAK ÉS ISMERŐSEINEK IS JUTOTT A RÁSZORULÓKNAK MEGHIRDETETT OLCSÓ ÁLLAMI COVID-HITELBŐL

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS
2021.04.14.


„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer” – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.

A programot a kisebb gazdasági szereplőknek – az úgynevezett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak – hirdették meg, a kedvezményezettek között ugyanakkor feltűnik az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává nőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje is.

Tiborcz ingatlanos cégcsoportja évente milliárdos hasznot termel, és a Forbes magazin tavalyi becslése szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás. A jogi besorolás szerint még ezzel a teljesítménnyel is középvállalkozásnak minősül a cégcsoport, amelynek egyik tagja, a BDPST Zrt. vett fel 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt az MNB programjának segítségével. Ezzel váltotta ki egy budapesti ingatlanfejlesztéshez korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.

A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Kedvezményes feltételekkel kapott közel egymilliárdos nagyságú hitelt egy ismert pécsi szálloda felújítására Czéh-Tóth Márk, aki Tiborcz egyik közeli ismerősének az üzlettársa...

ÓZD ELBUKOTT A ROBOTOKKAL SZEMBEN, DE TUDJUK, HOGY EZT MÁSHOL HOGYAN ELŐZHETJÜK MEG

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.04.20.


A Johnson Electric március végén azzal indokolta, hogy 800 embert küld el bezárásra ítélt ózdi autóipari alkatrészgyárából, hogy a vállalat automatizált gyáraiban előállított termékeire nagyobb a kereslet.


A vállalati automatizációval és mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók egy része – például az MIT-s Erik Brynjolfsson, akivel 2016-ban készítettem interjút az Indexre – évek óta arra figyelmeztet, hogy nagyon sok gazdasági automatizációt lehetővé tevő technológia még nincs a piacon, csak a cégek laborjaiban, de amint ezek kikerülnek onnan, gyors automatizáció és ezzel együtt tömeges munkanélküliség várható.

Ehhez képest az elmúlt pár évben a G7-en szinte csak olyan új tanulmányokról számoltunk be, amelyek az utóbbi évek trendjeit vizsgálva azt mutatták meg, hogy az új technológiák összességében nem eredményeznek kevesebb munkahelyet, csak átalakítják az állásokat.

Arra voltam kíváncsi, hol állunk most pontosan ebben a folyamatban, és hogy az ózdi eset mennyire egyedi, esetleg a gyárbezárás már az automatizáció felgyorsulását jelenti, és a közeljövőben gyakrabban számíthatunk hasonló hírekre Magyarországon is.

Ezért megkerestem Szalavetz Andreát, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos tanácsadóját, aki az elmúlt években több tanulmányban is foglalkozott ezeknek a trendeknek a magyarországi vonatkozásaival. Szalavetz szerint az elmúlt években az ipari automatizációs megoldások rohamosan fejlődtek, és az áruk is gyorsan csökkent, olyannyira, hogy a feldolgozóipari cégek ma már sokféle, egy éven belüli megtérülést biztosító megoldás közül válogathatnak...

VAN AKI MÁR SZABAD

444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.04.20.


4 legfontosabb cikkünk most

- Hszi Csin-ping szerint a kínai egyetemeknek a Kommunista párthoz teljes mértékben hű diákokat kell nevelniük

Orosz terror Csehországban: hat év után leplezték le az elkövetőket

ÍGY TUDJA TESZTELNI A KÍNAI VAKCINA HATÁSÁT

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2021.04.20.


A vírus elleni védettséget mutató tesztek az antitestek jelenlétét mérik: fontos a mennyiségük, de még lényegesebb, hogy egyáltalán jelen vannak-e, vagy sem. Falus András professzorral beszélgettünk a tesztek „működéséről”, illetve arról, hogy a magyar járványügy mennyire gyorsan el tudná oszlatni a félelmeinket.


A kínai fejlesztésű, inaktivált vírust tartalmazó Sinopharm-vakcina magyarországi bevezetése sokkal inkább politikai, mint szakmai szempontok szerint meghozott döntés volt. A klinikai első és második fázisú tesztek dokumentációjából tudjuk, hogy az oltóanyag biztonsággal alkalmazható, és képes immunválaszt kiváltani a SARS-CoV2-vel szemben, ám nincs megalapozott tudásunk a hatásosságáról, vagyis hogy milyen arányban teszi védetté a beoltottakat. A gyártó 79 százalékot közölt, ám a klinikai harmadik fázis – amikor a szérum hatásait több tízezer emberen, „életszerű” körülmények között vizsgálják – eredményeit ugyanis máig nem publikálták az elvárt és előírt tudományos részletességgel.

Január végétől egy kormányrendelet módosítása alapján a kabinet úgy is engedélyezheti gyógyszer és vakcina használatát, hogy arra az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek nem kell külön szakmai vizsgálat után rábólintania. A feltételek pedig, amelyek alapján a Sinopharm zöld utat kapott: az Európai Gazdasági Térség országaiban vagy az Egyesült Királyságban engedélyezett, esetleg legalább három országban alkalmazzák, és legalább az egyik európai uniós tagállam vagy tagjelölt, illetve a szert már legalább egymillió emberen használták...

TELEFONSZEX

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.20.


Most már bármikor, bárhol, bárkinek megcsörrenhet a telefonja – biztat minket nyunyó néni meg az ő seregei, és nem mondanak hülyeséget. Tegnap is csörgött a telefonom többször, azaz, benne vagyok a mátrixban, de nem egészen úgy, ahogyan a fiúk szeretnék. Ez, hogy telefoncsörgés – és a vele tartó ojtás – ígéretével kecsegtet nyunyóka és az ő csapata, képes beszédje annak, amit minielnökünk nem is oly rég vizionált, miszerint most ő jön a sisakjában és vértjében, kardjával szúrja tüdőn mind az összes vírusokat, levágja a hét fejüket mind. Reszkess vírusok, jövök, kiáltotta a levegőégbe minielnök elvtárs. Azóta úgy tízezren haltak meg, de kicsire nem adunk.

Ugyanakkor viszont, amikor nyunyó néni ojtakozási telefoncsörgéssel tartja a lelket mintegy a talpasjobbágyokban, hogy mindjárt jövünk, megmentünk tégedet mind a vírusoktól, Hollik képviselő is megszólalt megint, hogyha az embernek addig nem lett volna elcseszve a napja, akkor az azonmód történjen meg. Hollik képviselő ilyen hatással van az emberekre, valószínűleg ezért kommunikációs igazgató ő. Benne van a munkaköri leírásában, hogyha egy aprócska mosolyt lát a környezetében, tartson egy sajtótájékoztatót, hogy a negatív energiák egyensúlyba kerüljenek a pozitívakkal, vagy legyőzzék azokat. Nem olyan időket élünk, hogy bárki is mosolyogjon.

No most, jön ilyenkor Hollik, és kész az idő egésze egyből. Kommunikációs igazgató elvtárs bejelentette ugyanis – paralel nyunyó néni biztatásával –, hogy szintén bármikor, bárhol, bárkinek megcsörrenhet a telefonja, s ha netán fölveszi, akkor nem ojtakozási gyönyörökre hívják őt, hanem szidják az ellenzék repedt sarkú édesanyját. És igyekeznek a választópolgár egyetlen agysejtjébe beleverni, hogy a Gyurcsány meg akarja ölni őtet, a karmaiból pedig csakis minielnök elvtárs menekítheti ki, ahogyan a vírustól is csak ő védheti meg. Később őtet majd Gyurcsányölő Szent Viktornak nevezik az apokrifokban, ami tekercseket a felcsúti budi derítőjében lelnek meg.

Hollik és bandája azzal zaklatja ezután a választópolgárokat, hogy meggyőzze őket a baloldal oltásellenességéről, ami maga az abszurd, de a fiúknak erre futja. Ezt hagyta örökül nekik a Finkelstein, és képtelenek leszakadni róla. Viszont, hogy tegnap csörgött a telefonom, az azt mutatja, hogy bármikor volt és bárhol, viszont bárki nem vagyok. Ez nem valami fennhéjázódás, hanem annak rögzítése, hogy kívül esek a kollégisták érdeklődési körén. Engemet minielnök elvtárs még soha fől nem hívott, egészségem felől nem érdeklődött, nevem napján föl nem köszöntött, egy zacskó krumplit nem adott. Hát mitől is szeretném őtet, na, ugye...


GYORSJELENTÉS AZ ÁPRILIS 19-I ISKOLA- ÉS ÓVODA NYITÁSRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.04.20.


A kormány ragaszkodott az előre meghirdetett időponthoz, április 19-én annak ellenére megnyitottak az óvodák és az iskolák alsó tagozatai, hogy a szakemberek felhívták a figyelmet a nyitás veszélyeire. Mindenki izgalommal várta, hogy a szülők élni fognak-e azzal a jogukkal, hogy nem engedik óvodába, iskolába a gyerekeiket. Rejtett fenyegetőzések is elhangzottak. Nem csak azt tiltották meg, hogy az iskolák áttérjenek digitális és hibrid oktatásra, olyan levelet is kaptak a szülők az intézményvezetőktől, hogy amennyiben egy teljes osztály, vagy az osztály jelentős része nem megy be az iskolába, akkor július 15. után az osztálynak és a pedagógusnak is be kell járni. Bár a teljes képhez ennyi idő alatt nem tudtunk begyűjteni minden adatot, kirajzolódni látszik a trend: ritka, hogy egy egész osztálynyi gyereket nem engedtek iskolába, az óvodákba pedig inkább a nagycsoportosokat vitték be.


Villanóképek az ország óvodáiból, iskoláiból

Azt, hogy mi a helyzet a fővárosban, Sinkovicsné Pirigyi Katalintól, a PSZ budapesti szervezetének elnökétől kérdeztük. Elmondta, a kép még nagyon vegyes. Van olyan iskola, ahol az egyik osztályból a gyerekek 50 százaléka hiányzik, a másikban csak egy gyerek van távol. De van olyan is, ahol több mint 50 százalék hiányzik, és olyan is, ahol ennek épp a fordítottja igaz. Az intézményeknek be kell küldeniük a tankerületi központokhoz az összesítéseket. Teljes rálátás erre csak azok beérkezése után lehet. Az intézményvezetők mindenhol nyilatkoztak arról, hogy a fertőtlenítést elvégezték, technikailag minden alkalmas az újra nyitásra. Ami még külön feladatot jelent az iskoláknak, hogy megkezdődött a beiratkozások előkészítése...


SZABAD SZEMMEL: A MÉDIA SZABADSÁGA BEFOLYÁSOLJA A JOGÁLLAMÉRT FOLYÓ HARCOT IS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓAZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.20.


FT


A vezércikk arra hívja fel az Európai Uniót, hogy az emberelje meg magát és tegyen az eddiginél sokkal többet a független sajtóért, annál is inkább, mert média szabadsága befolyásolja a jogállamért folyó harcot is. Hiszen Görögországban a minap lelőttek egy újságírót, a magyaroknál a médiahatóság másnak passzolta át a Klubrádió frekvenciáját, pedig még nyitott a fellebbezési eljárás vége.

Lengyelországban ugyan a PKN Orlen állami olajvállalat egyelőre nem tudja rátenni a kezét az igen sok regionális heti- és napilapot kiadó társaságra, mert egy helyi bíróság beleköpött a levesbe, ám a befagyasztást kezdeményező ombudsman kénytelen távozni, mert így határozott a kormánypárttal szemben abszolút lojális Alkotmánybíróság. Prágában közben olyanokat akarnak kinevezni a köztévé és –rádió vezető posztjaira, akiknek a pártatlansága erősen megkérdőjelezhető. Így félő, hogy ha megkapják a megbízatást, akkor a cseh állami média ugyanúgy végzi, mint a lengyel társintézmény vagy a magyar sajtó javarésze: a hatalom propaganda eszközeként szolgál a továbbiakban.

Európában azt látni, hogy mind nehezebb és veszélyesebb szakma az újságírás. A Riporterek Határok Nélkül már arra figyelmeztet, hogy az EU nem képes követendő példát mutatni a világ kevésbé szerencsés része számára, mert saját határain belül a 4. hatalmi ág nem tud szabadon dolgozni. Pedig a tekintélyuralmi vezetők, illetve az oligarchák pont azért tartanak az önálló tömegtájékoztatástól, mivel az képes leleplezni disznóságaikat.

Az persze jó, hogy a jövőben a brüsszeli támogatásokat a jogállami elvek betartásához kötik, de ez még kevés. Több anyagi forrással kell segíteni a korrupció feltárását. Nem járja továbbá, hogy Magyarországon csak a Szabad Európa az egyetlen olyan orgánum, amelynek nem kell tartania a Fidesz nyomásától.

Az elemzés rámutat, hogy a sajtószabadságot nem lehet luxusnak tekinteni, nélküle egyszerűen nincs demokrácia. Az uniónak sokkal markánsabban állást kell foglalnia ezen a területen, mert amit eddig tett, az nem elég és el is késett vele. A határozott támadás jelenti a legjobb védelmet mindazokkal szemben, akik keresztbe tesznek, nehogy a nyilvánosság elszámoltathassa őket.

Frankfurter Rundschau

Hogy Kelet-Európából ennyi orvos és ápoló vándorolt ki az utóbbi években, az sokat ront a mostani válságon. Orbán Viktor ugyan nem egészen egy éve meghirdette, hogy Magyarország legyőzte a vírust, de azután ő is kénytelen volt tudomásul venni: erről szó sincs. A magyarok a 3. helyen állnak, ha a halottak számát a lélekszámhoz viszonyítjuk. Az unión belül csak a csehek állnak ennél csehebbül. Ők a világrekorderek.

De a mérleg a gazdasági csodát produkáló lengyeleknél is lesújtó. Pedig a kormány sokat áldozott lélegeztető gépekre, a varsói központi stadionban koronaklinikát rendeztek be. Ám talán a legrosszabb az egészben az, hogy nagyon sokan ezért vesztették életüket, mert nem bíztak az egészségügyben és nem mentek el orvoshoz. Ennek a háttérében pedig az húzódik meg, hogy a kezelőszemélyzetnek elege van a gyatra fizetésekből és jelentős számban nyugatra költözik.

Szakértők agyelszívást emlegetnek, és az immár drámai méreteket ölt. A neves bolgár politológus, Ivan Krasztev úgy nevezte el a jelenséget: Migráció mint kapituláció. Azaz elmennek, mert elegük van abból, hogy vesztesek legyenek és nem hiszik, hogy saját országukban jól élhetnének. Ilyenformán tömeges kivándorlás fenyeget.

Ennek a következménye az Orbán által képviselt új nacionalizmus. Nem csoda ezek után, hogy a miniszterelnök a vakcinák ügyében is a külön utat választotta. De az igaz, hogy az ország jól áll a beoltottak számát tekintve, ugyanakkor a politikus azt állítja, hogy a magyarok már a győzelem kapujában vannak, legyűrik a halált.

Neue Kronen Zeitung

Bár Magyarországon továbbra is igen sok az új korona beteg, a kormány megnyitotta az általános iskolákat és az óvodákat. A nagy tiltakozás láttán azonban a kormány annyi engedményt tett, hogy a szülők eldönthetik: elviszik-e gyereküket az adott intézménybe. A orvos- és tanárszervezetek a lazítás ellen vannak. Jelenleg a statisztikák azt mutatják, hogy két hét alatt 100 ezer lakosra 861 új fertőzés jut, tehát az országot igen keményen sújtja a járvány.

Bloomberg

A koronajárvány az idén sokkal több emberrel végez, mint tavaly, aki ezt nem hiszi, az nézze meg, mi zajlik a csaknem 1,4 milliárd lakosú Indiában. Egyre több a beteg, ráadásul a számok exponenciálisan nőnek. Az elmúlt hét nap alatt átlagban csaknem háromszor annyian fertőződtek meg, mint az előző két hétben. Ilyen ütem az Egyesült Államokban akkor volt, amikor egy éve kirobbant a ragály.

De a tényleges indiai adatok minden bizonnyal még rosszabbak. Úgy hogy az ellátó rendszer roskadozik, a kórházak teljesítő képességük határán dolgoznak. Elfogy a vakcina, nincs elég ágy és oxigénpalack. Egyes helyeken már teherautókon szállítják el a holttesteket, mert nincs elég halottaskocsi. A hamvasztók nem bírják a terhelést. Ha ez így megy tovább, gyorsan elérheti a 3 ezret a napi áldozatok száma.

Az alapvető ok a hatalom nagyképűsége, hipernacionalizmusa és hozzá nem értése, mert a kormány túl gyorsan nyitott és ezzel afelé terelte az embereket, hogy immár ne vegyék komolyan a bajt. Ám az meg külön aggasztó, hogy Új-Delhi semmiféle szándékot nem mutat az irány megváltoztatására. Hamarosan megtartják a hindu zarándok fesztivált a Gangesz partján, oda 3,5 millió embert várnak.

A gazdag országok viszonylag sok oltóanyagot tároltak be, ezzel szemben nem sok jutott a készítményekből a közepes jövedelmű államoknak. De minél több a fertőzött a fejlődő világban, miközben a tehetős kormányok elfordítják a fejüket, annál több lehetőséget kap a kórokozó, hogy mutálódjon és még több áldozatottal, illetve szenvedéssel járjon. A támadás az egész világ ellen folyik, ám a védekezés kaotikus.

Die Presse

A lap munkatársa az utóbbi időben keresztbe-kasul bejárta Európát és azt tapasztalta: teljesen mindegy milyen színezetű kormány van hatalmon az országokban: a baloldali, liberális, illetve jobboldali pártok egyaránt csődöt mondtak a határokon. A járvány lejáratta az összes uralmon lévő ideológiát, ideértve a nacionalista magyar vezetést, amely jól áll ugyan az oltásokkal, mégis 250-300 korona halottat kénytelen naponta elkönyvelni. Az egyetlen kivételt talán néhány skandináv baloldali kabinet jelenti.

Persze, hogy az első hullámban becsúsztak hibák a védekezésben, azt még meg lehet bocsátani. De miért kell mostanság megismételni ugyanazokat az ostobaságokat? Hiszen egy sor állam pl. a szabadban előírja a maszk viselését, de zárt térben már nem. Vagy télen rendel el kijárási tilalmat, amikor amúgy is otthon maradnak a legtöbben.

Azután a határellenőrzéseknél az tűnt fel a szerzőnek, hogy a legtöbb helyen képtelenek voltak beazonosítani, megfelel-e a hazai előírásoknak a felmutatott védettségi igazolás. A nyugatiak, akárcsak a keletiek a legszívesebben nem is foglalkoznának az utazási tilalommal. A magyar-osztrák határon pl. műszakváltáskor négy óra hosszat senki sem nézi, hogy ki halad át. Ezért azután erősen megingott a bizalom az állami intézmények iránt, mert az emberek látják a kormányok csődjét.

Der Standard

Magyarország az unió kellős közepén akar Kínával elitegyetemet építtetni, miután elűzte a CEU-t, egyébiránt Fudan a kínaiak káderképzőjének számít. Azt viszont nem lehet megmondani, milyen előnye származik ebből az országnak, illetve Budapestnek. Az építési költségeket 540 milliárd forintra becsülik, ebből egy rész pekingi hitel.

Az anyaintézmény ugyan nemzetközi tekintélyt vívott ki magának, mert nagyon jó képzést nyújt a gazdaság, illetve a nemzetközi kapcsolatok területén, de szó sincs esetében az oktatás és a kutatás szabadságáról. A tanárok és a diákok kötelesek követni a Kommunista Párt tanításait, illetve tisztelni a „szocialista alapértékeket”.

Magyar szakértők nem gondolják, hogy az intézmény maoista eszméket terjesztene, nem várnak ideológiai agymosást. Ám az egyértelmű, hogy Kína nem jelentéktelen egyetemet kíván létrehozni az EU szívében. Az sem kérdés, hogy az órákon semmiképpen sem lesz szó az ujgurok elnyomásáról, a hong kongi demokráciáról vagy az emberi jogokról. Ez persze nagyon is smakkol az olyan autokratáknak, mint Orbán.

FAZ

Úgy tudni, hogy Magyarország valóban megvétózta az újabb Kína-ellenes határozatot az EU-ban. A tegnapi virtuális külügyminiszteri értekezleten a tagállamok a Hong Kong elleni elnyomó intézkedések miatt ki akarták nyilvánítani, hogy nem alkalmazzák a Pekinggel kétoldalú alapon kötött kiadatási egyezményeket, ám ebbe a magyar fél nem ment bele. Pedig neki nincs is ilyen megállapodása.

A tanácskozáson a fő napirendi téma az orosz-ukrán viszály lett volna, de gyorsan felvették a megtárgyalandó pontok közé Navalnij egészségi állapotát, miután az ellenzéki politikus életveszélyes állapotba került a büntető táborban. A német diplomácia vezetője viszont igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy a foglyot már átviszik egy kórházba. Maas ugyanakkor – amerikai kollégájával ellentétben – nem volt hajlandó következményeket kilátásba helyezni, ha Navalnij meghalna. Pedig az ellenzéki vezető munkatársai sürgős segítséget kértek az uniós testülettől. A német politikus azonban nyitva hagyta, hogy Berlin hajlandó-e közbelépni.

Úgy tudni, hogy a Merkel-kabinet még abban sem jutott dűlőre, kellenek-e újabb megtorló intézkedések Moszkva ellen az Ukrajna elleni csapatmozdulatok miatt. Maas azt mondta, diplomáciai eszközökkel kell megakadályozni a helyzet romlását.

Deutsche Welle

Csehországot megrázta, hogy a bizonyítékok szerint orosz ügynökök robbantottak fel hét éve két fegyverraktárt, olyannyira, hogy a neves politológus, Jirzsi Pehe, Havel egykori tanácsadója is állami terrorizmust emleget. A szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy ami történt, az csupán a jéghegy csúcsa, az orosz titkosszolgálat igen aktív az országban. Sok ezer tagja „üzletembernek” álcázza magát és akkor még ott vannak trollgyárak, valamint az orosz maffia képviselői is.

Prágából ugyan kiutasítottak 18 orosz diplomatát, de a követségen továbbra is több mint 100-an dolgoznak, róluk nem lehet tudni, hogy igazából mivel foglalkoznak. Ugyanakkor sok minden nem világos a mostani ügyben. Ha minden igaz, a merényletet nem is cseh földön kellett volna végrehajtani, mivel a fegyvereket vagy Ukrajnának, vagy Szíriának szánták, csak valami hiba csúszott közbe.

Arról is megy a vita, hogy a hatóságok miért most hozták nyilvánosságra a leleplezést. De az biztos, hogy a történtek döntő befolyással lesznek a cseh külpolitikára és befolyásolhatják az egész európai vitát Oroszországról, illetve a szankciókról. Pehe emlékeztet arra, hogy egyre többen követelik a Moszkva-barát Zeman államfő távozását. A választások előtt pár hónappal ugyanakkor Babis kormányfőnek nincs más választása, mint hogy határozottan lépjen fel a kérdésben. Az elemző hozzáteszi, hogy mind Prága, mind a közvélemény szerint az EU-nak ebben a helyzetben éppen olyan egységesen az ország mögé kell állnia, mint ahogy azt 3 éve tette, amikor az oroszok Nagy-Britanniában meg akartak ölni egy korábbi kettős ügynököt, a lányával együtt.

FT

A vezércikk igen kockázatosnak nevezi, hogy Biden az ikertornyok elleni támadás 20. évfordulójára haza akarja rendelni a maradék 3500 amerikai katonát Afganisztánból, mert anélkül ad a Kabul ellen vonuló táliboknak valamit, hogy azoktól bármit is kapna cserében. Az elnök régóta véget akart vetni az USA leghosszabb ideje tartó háborújának és belpolitikai szempontból a lépés kétségtelenül kedvező.

De van benne rizikó, hiszen a titkosszolgálat arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges erők két-három év alatt ismét ellenőrzésük alá vonhatják az ázsiai országot. A Fehér Ház abban bízik, hogy diplomáciai eszközökkel el tudja érni azt, ami nem ment a terepen: mármint hogy Afganisztán soha többé ne szolgáljon bázisul a nemzetközi terrorizmus számára. Ehhez azonban aligha lesz partner Pakisztán és Irán, bár az jó lenne, ha egymás ellen fordulna a tálib mozgalom és Iszlám Állam, miközben az Al-Kaida semleges marad.

De az elnök semmiképpen sem tudja megakadályozni, hogy az esetleges iszlám vezetés ne exportálja a terrorizmust. Ám igazából nincs jó választása. Illetve volna egy lehetőség: Amerika szerény katonai erővel továbbra is az ázsiai országban marad. Tavaly az ottani harcokban 10 tengerentúli katona vesztette életét. Mindegyikükért nagy kár, de ha USA távozik a térségből, az sokkal tragikusabb lenne, mind Afganisztán, mind a világ számára.