G7.HUSzerző: BUCSKY PÉTER2021.04.05.
A koronavírus-járvány egyes hullámainak felfutásakor lázas érdeklődés követte a kormányzati intézkedések időzítését, illetve azt, hogy milyen kört fog érinteni. Kevesebb szó esett azonban arról, hogy ezeket a jól vagy rosszul megtervezett és időzített intézkedéseket mennyire tartják be az emberek.
Nagyon kevés adatforrás érhető el arra, hogy mennyiben változott meg az emberek mobilitása a korlátozások hatására, és mennyivel több időt töltenek otthon. Több technológiai cég is közzétesz ilyen mobilitási adatokat, és mivel Magyarországon ezek közül legtöbben a Google szolgáltatásait használják, most ezeket vetettük össze az Oxfordi Egyetem által az országok lezárási szigorúságát mérő, 0 és 100 közötti indexével, illetve a naponta újonnan jelentett pozitív koronavírus esetekkel.
A kormányzati szigor és a járvány erőssége nem függött össze erősen. A tavaly tavaszi első hullámban a maihoz képest szinte elenyésző esetszámok mellett sokkal szigorúbb szabályokat léptettek életbe. Természetesen ez nem jelenti automatikusan azt, hogy túlzóak voltak ezek az intézkedések, sőt sokkal inkább valószínűbb, hogy hatásosak voltak, és ennek jelentős szerepe lehetett a járvány megfékezésében.
Az intézkedések mellett azonban nagyon lényeges a lakosság reakciója is, márpedig a Google adatai azt mutatják, hogy
- az első hullámban szinte teljesen felhagytak a magyarok az éttermek, kávézók és szórakozóhelyek látogatásával (50 százalékos volt a csökkenés),
- a súlyosabb második és harmadik hullámban viszont közel ugyanolyan szigorú intézkedések mellett is csak 33,4 százalék volt a visszaesés.
A két időszak között minden más kategóriában hasonló volt a különbség: az otthon töltött idő tavaly tavasszal 16,5 százalékkal, a második-harmadik hullámban viszont csak 10,3 százalékkal volt az átlagos szint felett, ezt mutatja be az alábbi ábra (az egyes oszlopok elnevezésére kattintva azok ki- és bekapcsolhatók)...