2021. április 5., hétfő

OLTÓNEMZET? NE OLCSÁ' MÁ'!

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.04.02.



Orbán rendkívül nyilatkozott. Én rendkívül reagálok. Nem nagyon van mire, mert semmi újat nem mondott amit ne hallottunk volna eddig tőle. De azért mégis érdemes megnézned, mert egy igazán biztató és jó hír is elhangzik. Igaz, nem tőle.

BESZÉLGETÉS HADHÁZY ÁKOSSAL

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.03.30.



Beszélgetés Hadházy Ákossal...

MINDEN, AMIT NEM AKARTÁL TUDNI A HÚSVÉTRÓL

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.04.04.



Ha ünnep, akkor a gonosz Pottyantós kisasszony újra tombol és rombol. Célkeresztjében a húsvét. Fontos! Minden szavát komolyan kell venni! Boldog felháborodást! Mindenért elnézést kérek!

ÁLLAMI PÉNZBŐL ÉPÜL ARANYKERESZTES TEMPLOM HÉVÍZEN, TÖRVÉNYT IGAZÍTANAK KECSKEMÉT POLGÁRMESTERÉHEZ

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2021.04.04.


Debreciner.hu: Korábban közel 400 fészket vertek le, most tüskéket tettek a fecskék ellen a polgári M3 Outlet homlokzatára


A portál beszámolója szerint a kormányhivatal felszólította a bevásárlóközpontot a berepülni próbáló fecskéket veszélyeztető galambtüskék eltávolítására. Az elpusztított fecskefészkek ügyében eljárást indító rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem válaszolt a lap kérdéssire. Lehoczky Krisztián természetvédő ugyanakkor elmondta, az általuk észlelt fészekleverések 80 százalékát engedély nélkül hajtják végre. A környező települések jellemző fajai a füsti fecske és a molnárfecske, amelyek védettek, állományuk pedig az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent. A molnárfecske természetvédelmi értéke 50 ezer forint példányonként.

SzabadPécs.hu: Semjén benyújtotta a PTE-t a jövőben működtető alapítvány létrehozásáról és az annak juttatandó vagyonról szóló törvényjavaslatot

Késő este, pár perccel éjfél előtt nyújtotta be a törvényjavaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A törvény, ha megalkotják, többek közt elrendeli az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány létrehozását, valamint ennek az alapítványnak és a PTE-nek történő ingyenes vagyonjuttatást is. Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell többek között arról is, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre. Ennek december 31-éig kell megtörténnie. Ameddig a kuratórium nem áll fel, kizárólag a miniszter lesz az alapítói jogok gyakorlója. Ami azért is fontos, mert e törvénytervezet szövege szerint az alapítvány kuratóriumának elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki – mutat rá a pécsi portál.

Nyugat.hu: „Nap mint nap az életünket kockáztatva járunk dolgozni”

A lap publikált egy írást „Súlyos a járványhelyzet a gyárakban, csak nem szeretünk beszélni róla”címmel, amellyel kapcsolatban számos olvasói levél érkezett a szerkesztőségbe. Egy dunántúli (nem Vas megyei) multinacionális cég dolgozója például azt írta a lapnak, hogy ő is gyárban dolgozik, és sajnos a covid helyzet náluk sem rózsás. Bevallása szerint eddig 9 ember halt meg covid fertőzésben, nagyon sokan vannak otthon betegállományban, és “mégsem tesz senki semmit”.

Balatontipp.hu: Hévíz – Nyolcágú, aranyborítású kereszt kerül a rövidesen elkészülő ortodox templomra

Nagyon jól halad a hévízi orosz ortodox egyházközség templomának építése – írta meg a balatoni portál. A korábbi ígéretek és a munka jelenlegi állása szerint nyárra el is készülhet az épület. A 15×15 méter alapterületű, 12 méter kupolamagasságú templom alapkövét 2019 decemberében helyezték el az ortodox egyház által megvásárolt területen. A Magyar Egyházmegye uralkodó püspöke jóváhagyta a templom kupolája fölé felállítandó kereszt formáját és méreteit: a döntés szerint egy nyolcágú, arany borítású kereszt ékesíti majd a kupolát. Az építkezéshez szükséges mintegy 400 millió forintot a magyar kormány adta ajándékként a központi költségvetésből a Moszkvai Patriarkátushoz tartozó magyar orosz ortodox egyházmegyének – olvasható a cikkben.

Kecsup.hu: Polgármesteri összeférhetetlenségi aggály: Bodrozsán Alexandra hozhatta lépéskényszerbe a törvényhozást

A fővárosi kormányhivatal kormánymegbízottjának nyilatkozata alapján vizsgálatok indultak főként ellenzéki városvezetők ellen, amiért munkájuk mellett máshonnan is vettek fel fizetést, és ez az indoklás szerint törvénytelen. Így került fókuszba a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia polgármester és Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester is Kecskeméten. Előző a Neumann János Egyetemért Alapítvány FB tagja havi 1,6 millió forintért, utóbbi egy vidéki hulladékgazdálkodási cég FB tagja havi fizetésért. Egy új törvénymódosítás szerint a 3000 fő feletti települések polgármesterei közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjai is lehetnek. Ez pedig pont kapóra jöhet Kecskemét polgármesterének is – hangsúlyozza a kecskeméti portál.

PUCCS, AZ NEM VOLT: A 100 ÉVES „HÚSVÉTI KIRÁLYJÁRÁS” TITKOS TÖRTÉNETE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.04.05.


Miért érdekes 100 év után is az utolsó magyar király első visszatérési kísérlete? Mit árul el a húsvéti királyjárás Horthy Miklós személyiségéről? Mik egy filmes feldolgozás buktatói? Az egy héttel ezelőtt bemutatott Trónfosztott királyság című rövid dokudrámát forgatókönyvíróként jegyző kollégánk rendhagyó történelmi írása...

CSEPELI GYÖRGY: “EZ ADJA A MAGYARSÁG LÉNYEGÉT – HOGY A SEMMIBE BE LEHET ÁLMODNI BÁRMIT, AMIT AKARSZ”

YOUTUBE / PODCAST
Szerző: MOLNÁR ÁRON (noÁr)
2021.03.20.



Ez itt a noÁr Mozgalom podcast műsora, az Ébresztő! Számaink elkészülése előtt, közben és után szakértőkkel és érintettekkel találkozunk, hogy minél tájékozottabbak legyünk az aktuális ügyünkkel kapcsolatban. Ezeket a beszélgetéseket szeretnénk kihangosítani Nektek. 

Az első adásban a nemzeti identitás kérdését fejtegetjük, de nem kizárólag. Érintjük, hogy mit árul el nemzetünkről a Himnusz és lehet-e tanulni a magyarságot. Visszaszerezhetőek a nemzeti szimbólumaink a pártpolitikától? Egyáltalán van-e szabadság ma Magyarországon? Molnár Áron, a noÁr Mozgalom alapítójának beszélgetőpartnere Csepeli György, szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE és a Miskolci Egyetem professzor emeritusza.

A HAZUGSÁG ODAÁT VAN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.05.


A Fidesz minden rendű és rangú megszólalója szerint az ellenzék oltásellenes, mert abban érdekelt, hogy minél többen haljanak meg. Ezt mondják a parlamentben, hazudják minden hullámhosszon, ezt harsogja a lakájmédia, a papagájkommandó. Egy kocsmában ez elmegy, ott bármit lehet mondani, legföljebb jól szájba vágják a hazudóst, és kiteszik a szűrét. A Kocsis Máték, Hollik Istvánok és hasonszőrű társaik azonban nem kocsmatöltelékek, hanem náluk is rosszabbak: ők a kormányzópárt politikusai.


Amit mondanak, akkora képtelenség, hogyha maradt még bennük némi józanság, maguk sem hiszik el ezt a mantrát. Marad hát az a verzió, hogy titokban szégyellik magukat, amiért előre megfontolt szándékból, folytatólagosan elkövetett aljas módon, visszaesőként, olcsó hazugságokkal traktálják az embereket. Persze, ha mentőkörülmény nincs is arra, amit tesznek, magyarázat azért akad: az ő helyzetükben hazudni muszáj, mondhatni munkaköri kötelesség, különben a gazdájuk megorrolna rájuk és abból még soha nem származott semmi jó, ha Orbán Viktor megmérgesedett.

Tisztességesebb volna azt mondani, hogy az ellenzék nem oltásellenes és nem abban érdekelt, hogy minél több ember haljon meg Magyarországon. Már csak azért is, mert az ezt szajkózók egyetlen, ezt alátámasztó mondatot sem tudnak idézni. Ha valaki azt mondja, hogy ne igyunk olcsó, homályos eredetű borokat, akkor az illető nem a szőlészek és a borászok ellen beszél, nem is a kulturált alkoholfogyasztás ellen szól, hanem épp ellenkezőleg: azt mondja, hogy tartózkodjunk a pancsolt borok fogyasztásától...

OKOS VAGY VAKMERŐEN VESZÉLYES LÉPÉS ÁPRILIS 19-ÉN MEGNYITNI AZ ISKOLÁKAT?

HVG
Szerző: DEZSŐ ANDRÁS
2021.04.05.


Még azt sem tudni, mikor tetőzik a járvány, de Orbán Viktor döntése értelmében ha törik, ha szakad, két hét múlva nyitnak az iskolák. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozottan ellenzi a szerintük idő előtti nyitást, a nemrég Orbán Viktorral is tárgyaló, családokkal foglalkozó civil szervezetek nem foglalnak egyértelműen állást a kérdésben. Ha a tanárok be is lesznek oltva addigra, a szülők jelentős része nem.


Orbán Viktor nemrég eldöntötte: ha törik, ha szakad, április 19-én mindenképpen kinyitnak az iskolák. Nem holmi vágyálom ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a kormány kőbe is véste ezt a dátumot, rendeletet is hozott erről. Orbán döntése azért is lehetett meglepő, mert nem sokkal korábban még éppen ő állította azt, hogy a jelenlegi helyzetben legfeljebb csak egy hétig lehet előre látni, annyira gyorsan változnak a dolgok.

Nem tudni, hogy a miniszterelnök miért ennyire magabiztos, legfeljebb csak találgatni lehet az okokra. Könnyen lehet, hogy olyan, kizárólag a kormányzat számára elérhető modellszámításokat kap kézhez, amelyek azt vetítik elő, hogy április 19-től biztonságosan meg lehet nyitni az iskolákat.

Ez utóbbi ugyanakkor nem csupán azt feltételezné, hogy akkorra már az átoltottság magas lesz, hanem azt is, hogy a fertőzések száma is radikálisan csökken. Ennek viszont némiképp ellentmond, hogy még a kormányzati vagy a kormányzathoz közel álló illetékesek és szakértők is eltérően nyilatkoztak arról, hogy hány embert kellene beoltani a lépcsőzetes nyitás megkezdéséhez. Orbán Viktor szerint 2,5 millió ember beoltása után már el lehet kezdeni a nyitást, Duda Ernő szegedi professzor szerint viszont ehhez legalább 3,5 millió embert kellene beoltani, Kásler Miklós miniszter négymillió, Merkely Béla ötmilió, Szlávik János viszont 6-7 millióról beszélt...

NEM VESSZÜK ELÉG KOMOLYAN A KORLÁTOZÁSOKAT, A FÁSULTSÁG SZÉP LASSAN LEGYŐZI A SZIGORT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.04.05.


A koronavírus-járvány egyes hullámainak felfutásakor lázas érdeklődés követte a kormányzati intézkedések időzítését, illetve azt, hogy milyen kört fog érinteni. Kevesebb szó esett azonban arról, hogy ezeket a jól vagy rosszul megtervezett és időzített intézkedéseket mennyire tartják be az emberek.

Nagyon kevés adatforrás érhető el arra, hogy mennyiben változott meg az emberek mobilitása a korlátozások hatására, és mennyivel több időt töltenek otthon. Több technológiai cég is közzétesz ilyen mobilitási adatokat, és mivel Magyarországon ezek közül legtöbben a Google szolgáltatásait használják, most ezeket vetettük össze az Oxfordi Egyetem által az országok lezárási szigorúságát mérő, 0 és 100 közötti indexével, illetve a naponta újonnan jelentett pozitív koronavírus esetekkel.

A kormányzati szigor és a járvány erőssége nem függött össze erősen. A tavaly tavaszi első hullámban a maihoz képest szinte elenyésző esetszámok mellett sokkal szigorúbb szabályokat léptettek életbe. Természetesen ez nem jelenti automatikusan azt, hogy túlzóak voltak ezek az intézkedések, sőt sokkal inkább valószínűbb, hogy hatásosak voltak, és ennek jelentős szerepe lehetett a járvány megfékezésében.

Az intézkedések mellett azonban nagyon lényeges a lakosság reakciója is, márpedig a Google adatai azt mutatják, hogy

- az első hullámban szinte teljesen felhagytak a magyarok az éttermek, kávézók és szórakozóhelyek látogatásával (50 százalékos volt a csökkenés),

- a súlyosabb második és harmadik hullámban viszont közel ugyanolyan szigorú intézkedések mellett is csak 33,4 százalék volt a visszaesés.

A két időszak között minden más kategóriában hasonló volt a különbség: az otthon töltött idő tavaly tavasszal 16,5 százalékkal, a második-harmadik hullámban viszont csak 10,3 százalékkal volt az átlagos szint felett, ezt mutatja be az alábbi ábra (az egyes oszlopok elnevezésére kattintva azok ki- és bekapcsolhatók)...

A VAKCINAHÁBORÚ MEGNYERÉSÉBEN LÁTJA A JÖVŐ POLITIKAI SIKEREIT AZ ORBÁN-KORMÁNY

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2021.04.05.


Hosszú ideig tartott, de a kormány kommunikációs csapata végül kialakította azt új stratégiát, mellyel a Fidesz ráfordulhat 2022-es választások kampányára. Erre azért volt szükség, mert a koronavírus-járvány miatt semmi értelme nem volt továbbra is Soros Györggyel és a migránsokkal riogatni a magyar népet. Az új irányvonal szerint csak egy masszív, nagy tapasztalatokkal rendelkező politikai erőnek van esélye hatékonyan védekezni a járvány ellen, ezért az az ország érdeke, hogy Orbán Viktor és csapata megtartsa a hatalmát. Igen ám, de ezt a rátermettséget most kéne bizonyítani.

Dolgoztasson profikkal, és akkor a vesztett helyzetből is győztesen tud kijönni! Ez a mottója Orbán Viktornak, mióta hatalomra került 2010-ben. A magyar miniszterelnök körül sündörgő kommunikációs szakemberek néhány megingástól eltekintve valóban minden helyzetből kihozták a legtöbbet eddig, de a járvány keltette bizonytalanság az ő teljesítményükre is rányomta a bélyegét. Érezhető volt, hogy nehezen engedték el a migránsozó, sorosozó sorvezetőt, amely ugyan nagyon jól egyben tartotta a Fidesz szavazótáborát, ám a koronavírus pusztítását látva az embereket már nem igazán érdekelték ezek a témák.

A kommunikációs csapat dolgát nehezítette, hogy a kormány tagjai finoman szólva sem álltak a helyzet magaslatán, amikor új vezérszólamok után kellett nézniük. Maga Orbán Viktor se tudott használható iránymutatással szolgálni, hiszen számára sokkal fontosabb volt külföldi csatáit megvívni az Európai Néppárttal, illetve az Európai Parlamenttel. A magyar jogállamiságról szóló nemzetközi vita tehát nem igazán kedvezett a belpolitikai pozíciók erősítésének, de mivel lényegében a kormány teljesen elszakadt egykori szövetségeseitől, a kérdést lezártnak tekinti...

KÜLSŐ-BELSŐ MOTIVÁCIÓK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.04.04.


Nagyon örülök, mikor valami olyan elméleti háttérre bukkanok rá, ami nagyon tisztán, logikusan alkot rendszert, és amin átszűrhetem azt a tapasztalati képet, amit a terepi munka során szereztem. Mert az ilyenekből mindig sokat tanulok.

Ezek nem mindig ahhoz a területhez kapcsolódnak, amiben dolgozunk, sokkal inkább az ember működéséhez, a viszonyok, érdekek, hátterek, mechanizmusok, egymásra hatások, megnyilvánulások stb. területéhez. Mindig figyelem azt a vonalat is, ahol a rendszerek működési mechanizmusairól hallhatok, és megvizsgálhatom azokat a terepen kialakított és folyamatosan alakuló rendszerünkben.

Most is sikerült ehhez egy kapaszkodót találnom, a külső és belső motivációk összhangjával kapcsolatban, amin nagyon érdekes elgondolkodni. Mert mindannyian belső motivációkkal élünk egy külső motiváló rendszerben. Ami most, ahogy látjuk, elég sok ellentmondást mutat. Az érdekeltségi rendszerek ütközésében szerintem az elmúlt években nagyot alakított az ország. Megoldás pedig nem körvonalazódik.

De menjünk vissza az elejére. Az én belső motivációm abból a célból fakad, hogy szeretnék változtatni azoknak a gyerekeknek az élethelyzetén, akik generációs szegénységben élnek. Ebben nekem teljesen mindegy, hogy a gyerek roma vagy nem roma, soha nem ez volt a lényeg, hanem a szegénység. Ezt a célt 21 éve kitűztem, és ez azóta sem változott.

Ám ez rögtön ütközik a rendszerrel, mint külső motivációt mozgatóval, mert, bár cél szerint meghatározás kommunikációban azonos lehet, mégis a terepen ebből keveset észlelni, mondjuk akár a családtámogatási rendszereket, akár az oktatási szegregációt nézem. Azoknak a személyeknek is megvan persze a belső motivációja, akik a döntéseket meghozzák. Azokat, amelyek aztán külső motivációként jelennek meg a rendszer működésében. Elképesztő láncolat…

Sokat gondolkodtam pl. a szeptemberi köznevelési megállapodás-megvonásunkon is, a motiváció szempontjából. Abban egészen biztos vagyok, hogy nem a szakmaiságunk miatt történt, és nem is az indokként megfogalmazott pénz miatt, ennek több mint dupláját adták nemrég oda az “ethnofitness”-re, hogy csak egyet említsek. Ha a pénz miatt lett volna, akkor egy ellentmondásokat nem mutató, átlátható rendszer logikus döntésének kellett volna lennie, amiben nincsenek titkosítások, kiperelt információk. Akkor egy elfogadható, érthető indok lett volna. E nélkül azonban csak homályos sejtéseink maradnak, ellehetetlenítésről, a hibajelző attitűd miatti büntetésről, bosszúról, személyes, belső motivációkról. Ennek pedig ezen a szinten nem lenne helye.

De térjünk vissza a terepi munkára. Szóval, van egy belső motiváció nálam, amihez sikerült az évek során egy remek csapatot szerveznem, nyilván olyan emberekből, akik azonosulni tudtak ezzel, de nekik is megvan a saját maguk belső motivációja. Sokat dolgozunk azon, hogy ennek az összhangját a csapaton belül is megteremtsük, a különböző területek között, mint az iskola, a szociális munka, a tanoda, a társadalmi vállalkozás.

De itt a következő lépés. Ugyanis mi, így, ezzel a belső motivációval, és szerteágazó tevékenységgel megjelenünk a terepen, és külső motivációként próbálunk hatni a családokra. Az életükre. Akikre egyébként ott van az állami rendszer külső motivációja is. Ám, mi ennek a hibái miatt vagyunk itt, ami egy ellentmondásos motivációs zavarban jött létre.

A mi motivációs rendszerünk azonban más, mint az állami. Abban sokkal több a hatósági szín, nálunk szelídebb a történet, mi a saját döntések lehetőségét mindig szeretnénk náluk megtartani. Ebben nincsenek kötelező elemek, de az elvárásokat csak akkor teljesítjük, ha ahhoz meggyőző saját motiváció, ha tetszik saját erő is társul. Kényszer annyi benne, hogy mivel az állami rendszer ezekre a problémákra nem tud megoldást adni, így csak mi vagyunk itt megoldási lehetőségként. Mi azonban csak akkor segítünk, ha az egyébként a közösséggel megbeszélt szabályokat betartják.

Persze ez nem ilyen egyszerű. Lassan értettem meg pl. azokat a játszmákat, amelyek arról szólnak, hogy a belső motivációról miféle visszacsatolást kell adni a külső motiváció szereplőinek, hogy közben a saját érdekek érvényesüljenek. Láttam a felülkerekedést egymáson, azt, hogy érik el az agresszív megnyilvánulások a céljaikat, nemcsak a közösségen belül, de sok esetben a külső motivációs rendszer működtetőin is.

Szóval, a mi külső motivációnk ezer szállal tapad hozzájuk, az ő egyéni élethelyzeteikhez, problémáikhoz, ez az a bizonyos “a jóhoz támogató, a rosszhoz akadályokat gördítő” attitűd.

Persze felmerül rögtön, hogy mi a jó, és mi a rossz. Mert ezek így, szubjektív kategóriák. Amikor elkezdtük, azt mondtam, a jó a jogkövető magatartás. Ez jól megfogható dolog volt. Sajnos csak volt. Már rég nem érzem, hogy bárkinek joga lenne a túlélésért a fekete zónát vállalókkal szemben erkölcsi téziseket megfogalmazni, mikor a fekete zóna, a korrupció ilyen mértékben hatja át a rendszer működését.

Mi tehát a jó? Szerintünk az, ami a gyerekeknek jó. Jobb lakhatási körülmények, egészségesebb életfeltételek, táplálkozás, fejlesztés, a születéstől végig, tágabb és szűkebb közösség, ami támogatja a változásokat, megfelelő oktatás, biztos jövedelem, tervezhető és kiszámítható élet. A kezdetektől együtt jártuk körbe ezeket, és tettük le ennek a közös alapjait.

Rossznak a családon belüli erőszakot, a bűnözést, a verbális és a fizikai agressziót a közösségen belül, a pénzügyi tudatosság hiányát, és a szülői felelősség nem megfelelő voltát érezzük. Ez is egy közös munka, ezeknek a meghatározása.

Ami bonyolult, az, hogy ezeket a meghatározásokat nagyon nehéz alapértékké tenni. Mert felülírják a túlélési stratégiák, a belső motivációk, melyeket nem a közösen kialakított megállapítások szabályoznak.

Mert az leginkább a családi átörökítés eredménye. A tanulás, a munka iránt, de az önfenntartásra, a lakhatási körülményekre, a párkapcsolatokra, a gyereknevelésre vonatkozóan is. Ezen dolgozni, egyszerűen másképp láttatni a világot, iszonyúan nehéz munka. Számtalanszor ütközünk falakba, és állunk eszköztelenül a helyzetekben. Nagyon sokat megértettem ezekből, végtelenül hálás vagyok a sorsnak, hogy a terepen értelmezhettem ezt az egészet, még, ha nagyon sok konfliktust is kellett miatta felvállalnom.

A terepi munka nehézségét ez adja. A motivációs rendszerek összehangolása.

Amikor elkezdtem ezt a munkát, és lépésről lépésre találkoztam a probléma különféle szegmenseivel, a motivációk teljes diszharmóniájával szembesültem. A belső motivációk a generációs szegénységben a túlélési stratégiák mentén rendeződnek, no meg a fogyasztói világnak való megfelelés adta hierarchia szerint. Azt érzékeltem, hogy ezek is sokfélék, de az biztos, hogy köszönőviszonyban sincsenek a külső motivációs rendszer elvárásaival. Most viszont azt érzem, hogy a külső motivációs rendszer is legalább olyan ellentmondásokkal teli, mint a belső.

Elképesztő ez az egész. Motivációk hálója. Érdekek erőszakos érvényesülése. Külső motivációs rendszer működtetése az érdekek szerint. Zűrzavar.

Folyton ebben mozgunk. Ebben kellene valami harmonizáció.

Jó lenne Húsvétkor erre gondolni. A pozitív változásra. Próbálok…

VIRTUÁLIS LOCSOLKODÁS

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.04.05.


VÍRUSMENTES LOCSOLKODÁS
A LEGÚJABB SZÉP NÉPSZOKÁS
AZ ÜVEGBEN VAKCINA
TARTSD A FEJED SZÉP CICA!
SZABAD-E LOCSOLNI?

:O)))

A FINKELSTEIN-HAGYATÉK, AVAGY HABONY MŰKÖDIK

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.04.05.


Meg akartam változtatni a világot, és ezt meg is csináltam. Rosszabbá tettem – mondta még 2013-ban Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója, akiről egy volt fideszes közvélemény-kutató azt nyilatkozta, hogy nem volt jobb tanítványa Orbán Viktornál. Finkelstein elve volt az, és ezt Orbán segítségével át is ül
tette a magyar gyakorlatba, hogy olyan témákat kell feldolgozni, amelyektől félnek az emberek és ezeket úgy kell tálalni, hogy a veszély a balodalról jön. Az is a 2017-ben elhunyt, a negatív kampányok atyjaként is ismert szakember alapvetése volt, hogy „mindig támadni kell. Aki nem először üt, azt mások fogják megütni."

Finkelstein 2008-ban szerződött le a Fideszhez. Egyesek szerint már a szociálisnak nevezett népszavazás is az ő ötlete volt (George Birnbaummal, társával együtt), majd ezt követte az EU és az IMF támadása (2010), Soros György ellenségképként való felépítése (2013), a migráció és Soros összekapcsolása (2015).

Ma már nincs Finkelstein, legfeljebb személyi hagyatéka, Habony Árpád. Meg hát persze a gondolati hagyatéka: a negatív kampány, amelynek lényege – ahogy a 24.hu 2019-es cikkében is olvashattuk –, hogy kijelölnek a kampányban egy ellenséget, akit folyamatosan támadni lehet, és akire minden, a választók által rossznak vélt dolgot ki lehet vetíteni, hogy aztán elveszítse a választói bizalmát...

AZ OJTÁS KÖLTÉSZETE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.05.


Az volt a baj, hogy a baloldali médiafölény nem bírt magával, és szerte a birodalomban fotózta, filmezte az ojtást, meg ami körüle van. Alkalmasint sorokat és lerohadt ojtóhelyeket. És abban a permanens diadalban, ami a birodalmat megüli, hogy na, mindjárt meglesz a két és félmillió, már csak kettőt kel aludni, zavarta a baloldali médiafölény a héroszi ojtakozási munkaversenyt. Az ojtási termelést. Igazából nem tudható, mi lesz, ha két és félmillió lesz, mitől válik a mennyiség minőséggé épp ezen a bűvös határon, hacsaknem az, hogy a kedves vezető egy óvatlan pillanatában ezt mondta, s most már tenni nincs mit, ehhöz van az igazodás, mint a bekövetkező megváltáshoz.

Hogy a magyari népek állnak a startnál, s midőn honfitársuk, a két és félmilliomodik megkapta a maga adagját, dördül a pisztoly, és mindenki rohan úgy élni, mint elfeledett békeidőben, holott rossebeket. A kedves vezető is úgy belehergelte magát a saját hülyeségébe, hogy tegnap már összemosódott nála Krisztus urunk föltámadása, meg az ojtajkozásból fakadó szabadság, ahogyan szuszogva szakralizálta a saját nyomorult szerepét a tébolydában, holott olyan neki nincs egyáltalán. Annyi csupán, hogy dől belőle a debilitás. De ez nem nóvum, a kedves vezető annyit tagadta a valóságot, hogy végül teljesen elveszítette azt, ücsörög az álomdombján, és onnan küldözgeti a győzelmi jelentéseit.

Valószínűleg többször van orgazmusa is mindeközben, amikor pedig talán két nap múlva meglesz az a nyüves két és félmillió, egyenest fölszáll a levegőégbe, és csak azért nem az atyának jobbjához, mert oda pogányok nem ülhetnek. Ebben a tripben élünk, amibe belerondít a baloldali médiafölény úgyannyira, hogy intézkedni kellett, és intézkedve is lett. Egy zalai újságíró, amikor sorra került az ojtási gyönyörökben, szerette volna megörökíteni a saját megszúrását, hogy bemutassa a köznek buzdító szándékkal, vagy csak hazavinni a fényképalbumba, betenni a tárcájába örök időkre. De azt mondták neki: nem. Majd hangsúlyosabban is, hogy: nem.

Ergo, nem tudja majd a kisonokának mutatni, hogy látod, kis aranyom, így ojtották a papát a vészterhes időkben, és mesélni neki erről sárkányokkal meg szegénylegényekkel fűszerezve, de nem viszem tovább az álmodozást, hanem megvizsgálom, miben élünk. Nos, abban, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság egyik fura ura rendelkezett, miszerint az ojtakozási munkákról az egész birodalomban ezentúl kizárólag az MTVA készíthet álló vagy mozgóképet, cserébe viszont a kiváltságért majd ingyen adja azokat. Leegyszerűsítve a történetet tehát: mindenki, az összes médiafölény és ennek olvasói azt láthatnak ezután, amit engednek nekik odaföntről...

ÜNNEPI GONDOLATOK HÚSVÉT TÁJÁN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: GOITEIN VERA
2021.04.02.


Egyszervolt, holnemvolt, voltegyszeregy…

Különc. Akkoriban (is) illett megházasodni, szaporodni, sokasodni, még ha nem is volt hozzá népszaporulatügyi miniszterasszony, mint most. Az a bizonyos különc nem nősült, gyereke nem született. Akkoriban (is) illett a templomban rendesen viselkedni, a tanítóknak nem visszabeszélni, még ha nem is volt kötelező a hittanóra, meg a nemzeti alaptanterv. Bezzeg ő már gyerekkorában meglógott a szülei mellől, hogy a templomban tanítókkal vitázzon, később nem átallott asztalokat borogatni sem. Ha már asztal, akkor muszáj megemlíteni, hogy manapság illik (már akinek) böjtölni, ha tetszik, ha nem, mert ugye enni nem telik. Bezzeg ő csak úgy ingyen osztogatta a halat meg a kenyeret, micsoda ostobaság már, amikor jól jövedelmező vendéglátóegységet is nyithatott volna. Meg magánegészségügyi klinikát, nem ám csak úgy ingyen gyógyítgatni azokat a leprásokat.

Mint tudjuk, az igazi vezető nőügyekkel nem foglalkozik, lesajnáló megjegyzéseken túl még tudós asszonyságokkal sem, ő bezzeg, hmmm… állítólag kétes foglalkozást űző nőszemélyeket is egyenrangúnak tekintett.

Valahogy nem volt erőssége a beilleszkedés, az államhatalomra fittyet hányt, nem is csoda, hogy kivégezték. Juszt se maradt nyugton utána sem, csak hogy borsot törjön a későbbi nemzedékek felfuvalkodott álkeresztényeinek orra alá.

Idézetnek most ez legyen elég tőle, akinek nem inge, ne vegye magára:

„Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el a vagyonodat, és oszd szét a szegények között, és kincsed lesz a mennyben… Bizony mondom nektek, hogy a gazdag nehezen jut be a mennyek országába… Sőt azt mondom: könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni”.

Ráadásul azt rebesgetik, hogy zsidó volt…

Kellemes húsvétot, illetve (megkésve ugyan) chag pesach sameach.