KÁCSOR ZSOLT: ESTERHÁZY PÉTER (1950-2016)

NÉPSZAVA
Szerző: KÁCSOR ZSOLT
2021.03.28.

AZ IRIGYKEDŐ UTÓKOR XXIX.

Kortársainkat nem választhatjuk meg, nem cserélhetjük le, de ha szerencsénk van, akkor akadnak köztük kivételes emberek is, akikért irigyelni fog minket az utókor. Egyetlen közös jellemzőjük: minden korban kevesen vannak. Öt éve halt meg, és a szemem még mindig nem szokta meg, hogy a születési éve mellett egy halálozási dátum is szerepel, ráadásul éppen a 2016-os szám, amely a magyar kultúra egyik legfeketébb esztendejét jelöli. 2016-ban halt meg Csoóri Sándor, Deim Pál, Kertész Imre, Kocsis Zoltán, Kőrösi Zoltán, Laux József, Megyesi Gusztáv, Psota Irén, Somló Tamás, Zsigmond Vilmos, Elie Wiesel, jaj, micsoda válogatott… És 2016. július 14-én, a francia forradalom évfordulóján meghalt a valaha volt legjelentősebb magyar írók egyike is: Esterházy Péter. Délután jött a hír telefonon, a Népszabadság kulturális rovatvezetője, Kuczogi Szilvia hívott fel telefonon, sírt és csak annyit tudott mondani: Péter.

Esterházynak az irodalomban való feltűnéséről életkori sajátosságokból fakadóan (óvodás voltam) lemaradtam, de a nyolcvanas években ő már úgy hozzátartozott a magyar kulturális élethez, mint a mennybolthoz a kék: kis magyar világunkat nem lehetett nélküle elképzelni. Most sem lehet, de most már nincs itt, posztesterházy időt élünk, és nem tudjuk neki elmondani, hogy mennyire szeretjük – amit persze megbocsátana egy elegáns vállrándítással. Az irigykedő utókor kedvéért mondom, hogy azért szerettük, mert szerethető, lefegyverzően kedves ember volt, ez a tulajdonsága úgy hozzátartozott, mint mágneshez a vonzerő...

ITT OLVASHATÓ

JÁRVÁNYÜGYI VEZÉRPÁNIK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: ENDRE ISTVÁN SIMAY
2021.03.28.

Ahogy a múltkor kezdtem, csak ismételni tudnám: Az ember olykor beleéli magát, hogy a gyávaságnak, illetve a hatalmi trógerizmusnak vannak határai, illetve lejjebb már nincs is. Aztán kiderül, hogy ez mekkora tévedés. Most ez annak kapcsán jutott eszembe, hogy a legújabb hírek szerint a járványhelyzet valós megoldásának lassítására az önkormányzati szakrendelők, illetve háziorvosok kerülődnek, kerülődhetnek a központi irányítás mocsarába. Amiben posvány van, de más aligha. Ami egyébként szinte független is a járványtól. Természetesen nyilván nem teljesen független, de a kialakult helyzetben, pontosabban a szakrendelők benyúlása szempontjából valószínűleg a vezéri pánik a jelentősebb.

Ennek kapcsán tekintsünk el, többek között, attól a conteo-jellegű fejtegetéstől, hogy a magyar vezetés rendkívüli felhatalmazása többek között a saját büntetlenségét is biztosítja. Miközben a rendkívüli felhatalmazást valójában a napi pánik-adag biztosítja, amelynek nem kis tétele a napi haláladag demonstratív biztosítása. Globális értelemben ez lehet akár a világ legrosszabb eredménye, de a vezetés szempontjából ez indifferens, mert Orbánnak belföldön kell mindenáron fenntartani a hatalmát. Ehhez annak az ördögi körnek a fenntartása is kellhet, amivel biztosítható: félj a mindennapokban, mert bármikor rád mutathatnak a csonttal, és majd én mondom meg kit mikor oltunk és mivel. Ha nem hiszed, majd meglátod. Ha hagyom. Addig viszont vagy felhatalmazol bármire, vagy vess magadra, ha meggebedsz. De, mint említettem, tekintsünk el az ilyen, és hasonló conteo-któl. Mert nem visz sehova...

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: NEM KALANDOZÓ MAGYAROKRÓL, ORBÁN VEJÉRŐL SZÓLT A CIKK

KLUBRÁDIÓ / CAFÉ PÉNTEK
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2021.03.28.

A Kúria elmarasztalta Tóta W. Árpádot, a HVG publicistáját, aki egy ironikus írásában a „büdös magyar migránsok” és a „magyar banditák” kifejezéseket használta. Ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. A publicista azt mondta: bár az említett kifejezéseket a kalandozó magyarokra használta, nem róluk, hanem Tiborcz István, a miniszterelnök vejének ügyeiről szól a cikk, ehhez használta hasonlatként a kalandozókat. Úgy fogalmazott: vagy direkt nem akarták érteni, vagy a Kúrián vannak most azok, akik az iskolában hátsó padban ültek és egész órán kenyérgalacsint dobáltak. Szomorú lenne hozzájuk igazodni – jegyezte meg.

Elmarasztalta Tóta W. Árpád publicistát a Kúria; a HVG újságírója egy 2018-as cikkében a »büdös magyar migránsok« és a »magyar banditák« kifejezéseket használta, és ezek a legfőbb bírói fórum szerint „a magyar nemzet közösségének méltóságát sértik”. A HVG-nek 400 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie két felperesnek, és el kell távolítania a cikkből a kérdéses szövegrészeket. A két magánszemélyt a volt jobbikos Gaudi-Nagy Tamás képviselte az ügyben, amelyben első fokon ugyanez az ítélet született, másodfokon Tótáéknak adtak igazat, viszont a Kúria az elsőfokú ítéletet hagyta helyben.

A Café Péntekben Váradi Júlia kollégánk kérdezte Tóta W. Árpádot, aki, mint mondta, elolvasta az ítéletet, és tragikusnak tartja, hogy milyen állapotban van Magyaroszágon a szövegértés, „vagy ha nem a szövegértés a hibás, akkor valami más”. Két magánszemélyről van szó, nem politikusok, nem közszereplők a feljelentők, de úgy tűnik, hogy magukra vették a cikkben foglaltakat. Migráns magyarok, banditák alatt egyébként a kalandozó magyarokról írt, akik több mint ezer évvel ezelőtt dúlták Európát, ezzel együtt vette magára a két felperes – tette hozzá az újságíró.

Szerinte az ítéletben súlyos félreértések vannak, és nem is csak az érdemi részben. Ahogy próbálják összefoglalni, abból az derül ki, hogy nem ment át a mondandója. Természetesen azt is lehet tudni, hogy milyen az, amikor valaki nem akarja érteni. Például egy helyen azt írják, hogy ő maga jut el a jogállamiság kritikájáig, és szerinte az olvasók száz százaléka értette, hogy Orbán Viktor jogállamiság-felfogásáról van szó, azt kritizálja. De mindig van a közönségben egy-egy delikvens, aki karikás egyesre teljesít, és szomorú, hogy ők most a Kúrián ülnek.

Tóta W. Árpád hangsúlyozta: a cikk maga nem kifejezetten a kalandozó magyarokról szól, hanem Tiborcz István, Orbán Viktor vejének ügyeiről, aki az EU csalásellenes hivatala, az OLAF szerint bűnszövetkezetben követett el csalást, de ezt itthon nem is vizsgálták „bűncselekmény hiányában”. Erre használta allegóriaként a kalandozókat, akiket szintén nem büntettek meg idehaza, miután elrabolták az európaiak pénzét.

Azt mondta: az ítélet logikailag kártyavárként omlik össze; megállapítják, hogy a magyar migráns kifejezéssel a szerző a kormány kommunikációját figurázza ki, viszont a „büdös” jelző a Kúria szerint már súlyosan sértő, és az szerinte valamiért nem a kormány kommunikációjára vonatkozik, hanem szó szerint a mai magyarságra, pedig abban a mondatban van, ugyanott, a migráns mellett. Ez csak akkor fordulhat elő, ha valaki nagyon ki akarja hozni lesre a dolgot, „de azt se zárjuk ki, hogy teljesen retardált” – fogalmazott.

Azt mondta: mindenkinek köszöni, aki gyűjtéssel, adománnyal jelentkezett, ha támogatást szeretnének nyújtani, azt előfizetéssel teheti meg. Az még nem dőlt el, hogy mennek-e tovább az Alkotmánybíróságig. A HVG az alperes, és nem marasztalta el a szerzőt az ügy miatt, mert mint fogalmazott, lámpással kell keresni azokat az embereket, akik ezt úgy értik, mint a bíróság. Ők általában a hátsó padban ülnek és egész órán kenyérgalacsint dobálnak, aztán amikor a tanár kérdezi őket, azt se tudják, hogy fiúk-e vagy lányok. Arra a kérdésre, hogy visszavesz-e ezután publicisztikáiban, Tóta W. közölte: szomorú lenne, ha a hátsó padban ülőkhöz kellene igazodni.

Azt is mondta: ezzel megtisztelő társaságba került magyar irodalom legnagyobbjai álltak nemzet- vagy vallásgyalázás vádjával a bíróság előtt. A magyar nemzet megsértése az irodalmunk, kultúránk, magyarságunk jelentős építőköve. Ady Endre a legjobb példa, de Illyéstől Radnótin át József Attiláig sok mindenkit megtaláltak hasonlóért – tette hozzá.

AZ INTERJÚ ITT HALLGATHATÓ MEG

MI TÖRTÉNNE ROGÁN ANTALLAL EGY JOGÁLLAMBAN?

!!444!!!
Szerző: 444.hu
2021.03.27.

Sérült-e Magyarországon a jogállamiság? Ez volt az utóbbi évek egyik nagy kérdése Európában. A kormány szerint a jogállamiságnak még definíciója sincs. Elméleti vita helyett nézzük meg egy konkrét példán keresztül, hogy a jog-e az úr hazánkban. Magyar jeti 2.

ITT NÉZHETŐ MEG

A TÁRSADALMI HATÉKONYSÁGMÉRÉS NEHÉZSÉGEI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.03.28.

Nem egyszerű mérni a munka eredményességét a társadalmi leszakadás területén. Írtam már erről itt is sokszor, legutóbb azt hiszem a Nemzeti Felzárkózási Stratégiának az olvasása kapcsán volt nekem annyira szembetűnő, hogy a rendszerben mennyire nincs benne ez, pláne nincs a felzárkózásra irányuló pályázatokban. Az egész indikátorrendszer megállapításában nincs ez fókuszban, pl. a legtöbbet ez a dokumentum is úgy értékelte, hogy hány főt vontak be a programba, és nem úgy, hogy milyen változást hozott az életükben a sok pénzen rájuk irányuló fejlesztés. És ez visszahat mindenre, mert ezután nyilván arra kell csak gyúrni, hogy a részvételt igazolják. A tartalom háttérbe szorul. Mert azt senki sem kéri számon.

Ráadásul egy aláírás, még fotódokumetációval is, mint igazolás alapot is ad a manipulációra. Vagy mondhatnám inkább a korrupcióra. Már kezdem feladni én is, hogy szót emeljek, annyira része lett az életnek, és változást nem remélhetünk, csak a konfliktusok száma növekszik körülöttünk, ha feszegetjük.

Nyilván a pályázatokban újra kellene tervezni mindent, a kiírásoktól kezdve. A rendszerbe pedig beépíteni a hatékonyságmérés különféle módjait, és azt működtetni, átláthatóan. Ebben most nem állunk túl jól, de a civil szférában egyre fontosabb kérdéssé válik. Átvehető modellekből meg sokféle van, a világ más részein ez a mérési-értékelési terület erre is kiterjed, a társadalmi változásokra.

Mi 2015-ben tettük meg az első lépést ezen a területen, az Ashoka és a Civil Support segítségével, az SRS (Social Reporting Standard) elkészítésével. Aztán tanulmányoztunk és tanultunk másokat is, és ez tart ma is. Vannak területek, amelyeket könnyedén be lehet állítani, gyorsan és aránylag pontosan mérhető, pl. a gyerekek tanulmányi eredményének változása, a bukottak száma, a magántanulók aránya, vagy a felnőtteknél a fogamzásgátlásért hozzánk fordulók, közösségbe tevékenyen bekapcsolódók, konyhakertet művelők száma, vagy épp a rendőrségi beavatkozások száma a bevont családoknál, stb. És vannak nehezebben megfoghatók, mint pl. az attitűdváltás, pénzügyi tudatosság változása, a családon belüli erőszak (hiszen nem tudhatunk mindenről), vagy épp az egészséges életmód, stb.

Most, hogy a marketinget és a szervezetfejlesztést próbáljuk együtt vinni, nem kerülhető meg ez sem, a hatékonyságmérés idekapcsolása. Ami két dolog miatt fontos: egyrészt, mert mi is akkor tudunk hatékonyan dolgozni, ha tervezünk, és ehhez mérhetőséget is kidolgozunk. Mert akkor tudjuk értékelni a tervek megvalósulását. Másrészt pedig azért, mert a munkánk nagyobb felét civil és céges támogatók teszik lehetővé, és ennek a felhasználásban átláthatónak kell lenni és visszacsatolásokat is adni, hogy lássák, van értelme a segítségnyújtásnak.

Sokféle módon próbáltuk már, hogyan lehetne ehhez adatokat gyűjtenünk, úgy, hogy közben ne legyen ez plusz teher, hanem próbáljuk rutinszinten beépíteni a mindennapokba. Több területre sikerült már olyan rendszereket kidolgoznunk, ahol ez jól megy, pl. a segítségkérések, adományok tekintetében, külön rendszerezve pl. a gyógyszereket, kríziscsomagokat, szemüvegeket, és más adományokat. Aztán jól megy az ösztöndíjprogramban is, a “szülinapos”-ban is, most próbáljuk ehhez igazítani a havi térítési díjakat támogatók visszacsatolását. A Pandémia miatt most bővült ez a digitális eszközökkel történő támogatással, és családi támogatásokkal. De azon, hogy a napi sokféle segítségnyújtásból hogy nyerjünk ki adatokat, még dolgoznunk kell.

A segítségnyújtásnak ugyanis sokféle szintjén vannak a családok nálunk. Nyilván a legtöbbet Toldon kapják, hiszen itt van a modellfejlesztésünk, a legtöbb hatást ide összpontosítjuk. Ám probléma is van itt bőven, több, mint máshol, ezért is dolgozunk itt. Ami azt is magával hozza, hogy a befektetés több, az azonnali eredmény viszont kevesebb, mint egy, mondjuk úgy, könnyebb településen. Viszont, ezzel számolva, itt eleve 20 évre terveztünk.

A segítségnyújtás pedig nálunk nem szimpla kríziskezelést, adományozást jelent, hanem amit végzünk, azt mi fejlesztő segítségnyújtásnak nevezzük. Ebben arra ösztönözzük a hozzánk fordulókat, abban próbálunk meg segíteni, hogy önmaguk legyenek képesek megoldani a problémáikat. Ezzel szeretnénk elkerülni a tanult tehetetlenség erősítését, ugyanakkor látjuk azt is, ha nem segítünk, önmaguktól nem képesek bizonyos helyzeteket megoldani. Ezért aztán minden család egyedi, a maga problémahalmazával és megoldási lehetőségeivel is.

Így ez nem hangzik túl jól, mert olyan, mintha minden problémával küzdő család mellett ott kellene lenni, ki tudja meddig… ezért kapcsoljuk össze a kezdetektől közösségfejlesztéssel a munkát, remélve, hogy az egyre erősödő közösségben kialakulnak olyan szabályok, amelyekhez képesek igazodni, és azt is, hogy az egymásra hatás a közösségen belül pozitív irányba lesz fordítható. Ez pedig azt jelenti, hogy az önálló problémamegoldás képességének fejlődése és a közösség egyre jobb működése lassan mentesíti az állandó jelenlét alól a segítőket.

Szóval, az a nehéz, hogy ha a ráfordításokat akarom kimutatni, abban nagyon sok beavatkozást tudunk naponta is felmutatni, pl. azokban a beszélgetésekben, telefonon, messengeren, vagy személyesen, amikor próbáljuk tisztázni, értelmezni velük a kialakult problémát, ehhez megkeresni a rendszeren belüli megoldási lehetőségeket, és ezt menedzselni. Ha nem megy, akkor segíteni, de csak annyit, amennyi feltétlen szükséges ahhoz, hogy az illető önmaga oldja meg, érezze ezt, ne pedig azt, hogy szólt, és megoldották helyette.

Persze ez sem egyszerű. Van, amikor egy-két telefon után megy a dolog, van, amikor több sem elég. A kolléga, aki dolgozik vele, időt fordít rá, a segítségnyújtásra, ám az eredményesség ettől még nem biztos.

Mondok egy példát, hogy jobban érthető legyen. A héten hozzánk fordultak az egyik faluból, egy egyedül élő, szociálisan rászoruló beteg ügyében, aki műtétre vár, és steril szoba kialakítására lenne szükség. A kollegánk, aki fogadta a kérést, a nálunk szokásos lépések mentén haladt. Miután egy ilyen meghaladja a lehetőségeinket, de együtt az önkormányzattal talán segíthetünk, így hozzájuk fordult. Ám ott az illetőt nem ismerték. Azt mondták, ilyen nevű nem is lakik a kis faluban. Még ettől az információtól sem engedtük el az ügyet, hiszen nem egyszer jártunk már el olyan esetben, mikor nem volt bejelentve valaki, vagy Romániából költözött ide, és nem voltak rendezve a papírjai, stb. Sok telefon után tisztult a kép, az illető nem is itt él, hanem a megyeszékhelyen, csak valami ismerőse úgy gondolta, mi biztosan segítünk. Ám mivel mi nem dolgozunk az egész megyében, csak itt, ebben a járásban vagyunk folyamatos szociális munkával jelen, így próbálkoztak. Ha itt a “bemeneti” oldalt nézem, sok idő ment el ezzel, viszont eredményként nem tudunk felmutatni semmit.

A másik, ami nehéz, hogy a ráfordításokat most tudjuk realizálni, a mindennapokban, az eredmények egy jelentős része viszont a jövőben mutatja meg magát. Van, ami most, mert pl. ha kiváltunk egy gyerekgyógyszert, és a gyerek meggyógyul, az egy gyors ráfordítás-eredményesség történet. De a tanulás pl. az később mutatja magát.

A jövőben pedig sosem lehetünk biztosak. Rengeteg energiát fektettem korábban egy-egy gyerekbe. Volt, akinél látványosan sikerült, de volt, aki később olyan hatások közé került, ami nem tükrözte a befektetett pénzt, munkát, és ugyanúgy él, mintha meg sem érintettük volna. Ilyen hatás a kriminalizáció, a prostitúció, a kábítószer, az alkohol. A sokadik ilyen kudarc elemzése után fogalmaztam meg, hogy nem egy gyerekkel kell százat lépni, hanem százzal egyet. Ami ugye a rendszerszintű gondolkodás, bár nem zárja ki az egyes tehetségek felkarolását sem.

Sok támogatót kell győzködni arról, hogy a változások ebben a rendkívül bonyolult probléma-rendszerben, amit a generációs szegénység jelent, mindig bizonytalan kimenetelűek. Hogy iszonyú munka, és sok idő változtatni beidegződéseken, elvárásokon, szocializáción. Sokan mondják, hogy az lenne a megoldás, ha kiszakítanánk a gyerekeket ezekből a közegekből, megakadályozva a leamortizáló hatásokat. Én ezt – persze nem vonatkoztatva azokra az esetekre, amikor a gyerek veszélyben van – nem támogatom. A családokat kell képessé tenni arra, hogy úgy neveljék fel a gyerekeket, hogy azok majd egy másfajta életutat legyenek képesek járni, mint a szüleik.

Sok-sok ráfordítás, befektetés, türelem szükséges ahhoz, hogy biztosabb eredményeket láthassunk. Persze az is jó lenne, ha ehhez tudnánk egy, a változásokat támogató közeget teremteni. Amihez egy esélykiegyenlítő gondolkodású rendszer kellene. De ami most van, az nem ilyen. És ahogy telik az idő, úgy érzem, hogy egyre messzebb kerülünk ettől.

Talán ezért is fontos a ráfordítások és az eredmények mérése. Legalább nálunk, civileknél. Hogy megmutathassuk: lehetne ezzel az egésszel tervezetten, hatékonyságában mérve tenni valamit. A mérésektől nem kell félni. Mert akár jó eredményt mutat, akár rosszat, lehet tanulni belőle.

Ahol mérés van, ott tervezés is van, és értékelés is. Ahol nincs, annak az az üzenete, hogy a hatékonyság nem fontos.

A mérés tükröt tart. Meg kell tanulni belenézni.

ITT OLVASHATÓ

SZALAGMUNKA EGY EMBERGYÁRBAN – EGY EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ BESZÁMOLÓJA A COVID-OSZTÁLYRÓL

TETT.MERCE.HU

Szerző: KOVÁCS JÁNOS
2021.03.27.

Felkértek a Tett szerkesztőségéből, hogy ha van kedvem, időm, meg mit tudom én mim, akkor számoljak be munkahelyi tapasztalataimról, élményeimről stb. Fejtsem ki gondolataimat, amelyek tán érdekesek lehetnek, mivel a mostani vészterhes időkben érdekes lehet egy egészségügyi, a frontvonalban (rohadjanak meg már ezért a kifejezésért is!) dolgozó beszámolója.

Először úgy éreztem, hogy utálom ezt a kirakatszerepet, no nem annyira, mint a tavaszi őszintén képmutató tapsikolást, de mégis.

Arra gondoltam, hogy bár kétségtelen, hogy most extra szar helyzet van, és extra a teher, ami az ápolókon (és minden más egészségügyi dolgozón) van, de igazából ez a szakma már évtizedek óta extra szar helyzetben van, csak most ez kiélesedett, a felszínre került. A mai helyzet ennek (is) a következménye.

Egy picit zavart is, hogy csak azért kéne beszélnem, mert most fokozott a társadalmi- és médiaérdeklődés az egészségügy irányában. Igazából ez a felfokozott érdeklődés tényleg csak kirakat, rengeteg a felszínesség, dezinformáció és a blabla. Mindenről szó van, csak a lényegről nincs, vagy alig.
Mindenki beszél az egészségügyi dolgozóról, de ő alig kap nyilvánosságot, legfeljebb csak a tőke-kompatibilis szakmai szereplők szólalnak meg.

Hát gondoltam, hogy ne legyen csak így...

ITT OLVASHATÓ

INASOK

BENDERIK ELMÉLKEDIK
Szerző: Benderik
2021.03.27.

Inas, hát inas.

Legrosszabbkor, persze, pont akkor szidni a víziló anyját, mikor átkelnénk a Níluson, de ez már nem oszt, nem szoroz, amelyikük eddig nem ment el, nem most fog. Aki eddig maradt, nem miatta, inkább annak ellenére. Sokan úgysincsenek már.

Azt meg megszokhattuk tőle, hogy ha elered a sommája, szaladnak ki olyanok, mi úgy rúg ebbe-abba, hogy ezt már észre sem veszi. Öregecskedő ember, ha nincs rajta kontroll ki időnként rászólna, szabad szájban lassan vállalhatatlanná szikkad.

Nem akart ő rosszat, szerintem még kedveskedni is próbált, hogy olyan ügyesek a fiatalok.

Az igazi baj máshol van...

ITT OLVASHATÓ

EZ NEM AZ A HAZA, AMIT SZERETNI LEHETNE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.03.28.

Véletlenek sora okán, családilag kötődtünk a Szabolcs utcai kórházhoz. A férjem manduláját ott vették ki gyerekkorában, néhány évre rá anyukája ebben a kórházban hunyt el. Én ott születtem, és évekkel később a férjem nyitott szívműtétjét – aminek köszönheti, hogy a mai napig él – is ott végezték. Akárhányszor arra járunk, mindig fölnézünk az első emeleti ablakra, amelynél állva várta, leste, hogy mikor érkezem a látogatására. Kicsit a miénk volt, hozzá tartozott az életünkhöz. Tisztelettel gondoltunk az ott dolgozó orvosok és ápolók szaktudására, hálával az emberségükre.

Munkába menet gyakran jártunk arra, azután is, hogy „hajléktalan kórház” lett belőle. Így sokszor láttuk, ahogy nagyon szegény, nagyon kiszolgáltatott emberek kijőve onnan, két mankóval, tolókocsival tolatva, de elfagyott lábukon, elgennyesedett sebeiken friss kötéssel araszolnak a zebra zöldjén át a mindennapi semmibe. Mentsvár volt ez számukra, szinte az egyetlen megnyugtató, biztos pont az életükben. Bizonyság arra, hogy ők is emberek, hogy még igenis számítanak valahol, valakiknek ebben a világban. Olyan emberségre leltek itt, amire sehol másutt nem számíthattak.

Ezért szorult össze a szívem, és rándult görcsbe a gyomrom, amikor olvastam a főpolgármester posztját arról, hogy a „ A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyoldalúan felmondta a bérleti szerződést a Fővárosi Önkormányzattal arra a XIII. kerületi Szabolcs utcai ingatlanra, amelyben jelenleg a hajléktalan embereket ellátó kórházat működteti a főváros” Mindezt azért, hogy a kórház helyére „központi költségvetési szervet” költöztessenek, vagyis irodaházat csináljanak belőle. Egyébként a hajléktalan kórházban – amelyet a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatként működtet – jelenleg 50 férőhelyen krónikus belgyógyászat, 23 férőhelyen ápolási osztály, 18 férőhelyen pedig a 24 órás háziorvosi szolgálathoz kapcsolódó lábadozó van, és éjszakai szálláslehetőséget is biztosítanak a legkiszolgáltatottabb embereknek. És hiába végeznek az ott dolgozó orvosok és ápolók egy átlagpolgár számára elképzelhetetlenül heroikus munkát, hiába nincs a fővárosnak más, ilyen kórházi ápolásra alkalmas ingatlana, hiába nem tud ilyen csereingatlant felkínálni a kormány sem, ez utóbbi ragaszkodik az irodaberuházáshoz. Sőt!

...

ITT OLVASHATÓ

FONTOS KÉRDÉSEK, MELYEKET ILLENE MEGVÁLASZOLNI A NAGY OLTAKOZÁS IDEJÉN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.03.28.

Ha tényleg kínai vakcinával oltották be Orbán Viktort, akkor vajon utazhat-e olyan nyugati országokba, melyekben nem engedélyezték a Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát? Ha a tanárok megkapják az első oltásukat a húsvéti ünnepek környékén, vajon annyira védettek lesznek a vírus ellen, hogy ismét közvetlen kontaktusba kerülhetnek egymással és a diákjaikkal? Ez csak két kérdés a sok közül, melyeket mindenképpen meg kéne válaszolnia a kormánynak. Illúzióink ne legyenek, a nehéz kérdésekre szinte soha nem reagál érdemben az Orbán-kormány.

„Müller Cecília tisztifőorvos úgy döntött, hogy az operatív törzs vezetői most már oltassák be magukat. Ez velem is megtörtént. Azóta már itt vagyok a Karmelita kolostorban és dolgozom. Láthatják, kutya bajom. Önök se féljenek" - mondta a miniszterelnök a Facebook-ra feltöltött videójában február végén. Miután kormánya rendületlenül kampányolt az utóbbi hónapokban a kínai oltóanyag mellett, nem meglepő, hogy Orbán Viktor lett a „Sinopharm arca”, így biztatva minden kormánypárti és ellenzéki érzelmű embert arról, hogy nem kell tartaniuk a keleti vakcinától...

ITT OLVASHATÓ

MOST DŐL EL, VISSZAMEGYÜNK-E A KRÉTA-BÓL A KRÉTAPORBA

24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2021.03.28.

"Hazánk 2018-ra eléri, 2020-ra pedig meghaladja az EU átlagát a digitális írástudás és használat, az internet penetráció, a tanárok digitális kompetenciái, illetve az oktatás digitalizáltsága terén. Tudom, hogy rendkívül ambiciózus célkitűzések ezek, de meggyőződésem szerint elfogyott az időnk: a digitális transzformáció olyan sebességgel robog felénk, hogy a magyar polgárok felkészítésére minden lehetőséget meg kell ragadnunk, különben évtizedekre lemaradunk."

Ezeket az ambiciózus terveket Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos fogalmazta meg. Magyarország 2016 közepén bemutatott Digitális Oktatási Stratégiája (DOS) a Digitális Jólét Program részeként született meg, deklarált célja a teljes oktatási rendszer digitális átalakítása volt.

Csakhogy hiába fogadta el a kormány a DOS-t 2016-ban, és hiába tervezte a bevezetését 2018-ra, a jól hangzó ígéretekből azóta sem lett valóság.

Aztán tavaly megérkezett a járvány, majd március közepén kaotikus körülmények között bevezették a digitális oktatást, és kiderült, az oktatási rendszer minden egyes szereplőjét negatívan érintette, hogy a stratégiában megfogalmazott ígéretek nem valósultak meg. Vélhetően könnyebb lett volna a digitális tanrendre való átállás, ha legalább az ehhez szükséges minimális alapok – infrastruktúra, tananyagok, eszközök – már megvannak, és a pedagógusok meg a diákok is rendelkeznek a szükséges eszközökkel...

ITT OLVASHATÓ

FELPÖRÖGTEK AZ ESEMÉNYEK MATOLCSY GYÖRGY KECSKEMÉTI ÁLMA KÖRÜL

HVG
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2021.03.28.

...Tanítóképző helyett fegyvertervezői képzés

A felsőoktatási élet átalakulása Kecskeméten 2000-ben kezdődött, amikor három főiskolából egy lett, de igazi felbolydulás akkor lett, amikor Matolcsy György bejelentette, hogy unortodox gazdasági elméletek központját tervezi létrehozni Kecskeméten.

Ezt végül úgy sikerült összehoznia az MNB elnöknek, hogy a 2000 óta Kecskeméti Főiskolaként működő kertészeti és gépipari karokhoz, illetve a tanítóképzőhöz „kölcsönvette” a Szolnoki Főiskola gazdasági karát, és 2016-ban átkeresztelték ezt az egybegyúrt, immáron egyetemi rangot kapott intézményt Pallas Athéné Egyetemnek. A Pallas Athéné Egyetem név csupán egy évig tartott ki, mert a helyieknek nem tetszett. Aláírásokat is gyűjtöttek, végül egy évvel később nevet váltottak, így lett Neumann János Egyetem 2017-ben.

A szolnoki gazdasági kar pedig 2019-ben, alig hároméves együttműködés után otthagyta Kecskemétet, és a Debreceni Egyetemhez csatlakozott.

Tavaly augusztus elsejével a kecskeméti egyetem az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítvány fenntartásába került, a Pedagógus Kart pedig azonnal átpasszolták a Károli Gáspár Református Egyetemnek. Ezután már csak három kar, a gazdaságtudományi, a gépipar és a kertészeti maradt meg. A Károli januárban még úgy nyilatkozott, hogy „nem célszerű arra következtetni, hogy megszűnik a kecskeméti tanítóképzés”, ám a KRE idén őszre már nem hirdetett meg a városban tanítóképzést, azt átköltöztették a szomszédos Nagykőrösre...

ITT OLVASHATÓ

“MODELLVÁLTÁS” NEM MÁS, MINT MEGSZÁLLÁS, AZ EGYETEMI AUTONÓMIA FELSZÁMOLÁSA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.27.

Ha valakit érdekel a cinikusan “modellváltásnak” nevezett egyetemi “átszervezés” lényege, akkor tekintsen az SZFE “modellváltására”, amelyben benne van minden, amit erről az újabb hazugságról tudni kell. Az “alapítványosítás” lényege az egyetemi autonómia felszámolása, az egyetemek pártkatonák általi megszállása, és a szabad (kapaszkodjunk meg: “liberális”) szellem “keresztény szellemű” oktatásra való váltása. A “keresztény szellemiség” érvényesítése mindössze ideológiai megszállást, elnyomást, cenzúrát, agymosást jelent, nem pedig a krisztusi alázat és szelídség térhódítását. Ellenkezőleg.

Maga a módszer is inkább nevezhető a “fasiszta állam” erőszakos, központosító gyarmatosításának, amit mindennek lehet nevezni, csak “keresztényinek” nem, ahogy a “keresztény” állami ideológiájának sincs semmi köze a kereszténységhez, mindössze a történelmileg kialakult antiszemita, a felvilágosodást elutasító, antiliberális, antidemokratikus állami, politikai, horhysta “kereszténység” újraélesztése (keresztény az, ami nem zsidó), amely a nemzeti identitást ezzel az önpusztító, hazug ideológiával azonosítja.

Az SZFE azért jó példa, mert ott kimondták, hogy fel kell számolni a “liberális fészket”, és az egyetem fölé egy fasiszta által vezetett kuratóriumot helyeztek, aki előre bejelentette a tisztogatást. Az SZFE tanárai és diákjai hősies ellenállásából tanulva, a további “liberális fészkek” felszámolásához (mert az egyetemi autonómia, az oktatás szabadsága, a nyílt szellem által valamennyi egyetem “liberális fészek”), már nem hangsúlyozták az ideológiai célt, a “keresztény” (értsd: “fasiszta”) szellem érvényesítését. Az egyetemek lerohanását, megszállását, autonómiájuk felszámolását “modellváltásnak” nevezték el, Virág elvtárs után szabadon.

Az új stratégia lényege az lett, hogy praktikus látszatot próbálnak teremteni, mintha csak a finanszírozás módja változna, a struktúra alakulna át, minden egyéb szellemi-ideológiai cél és küldetés nélkül. De az új tényleges vezetés, az alapítványok kuratóriumainak összetétele egyértelműen jelzi, hogy a NER pártkatonáit, ideológiai komisszárjait, vazallusait ültetik az egyetemek fölé, még ha igyekeznek is néhány emberi arcot becsempészni a rendszerbe, akik – Stumpf Istvánhoz hasonlóan – a megtévesztést szolgálják, és ezeknek a korrupt embereknek a tisztességtelenségét bizonyítja, hogy a nevükkel legitimálják ugyanazt a primitív megszállást, ami az SZFE esetében még egy gépesített lövész vezetésével történt. Önáltató hazugság, amikor azt képzelik vagy állítják, hogy majd ők belülről megvédik a szabadságot és az értékeket.

Ez már akkor sem ment, amikor a keresztény urak még elvtársak voltak, és akkor is belülről próbálták bomlasztani a pártot, mert azon kívül, hogy megtévesztettek a részvételükkel másokat, mindig az történt, amit a diktatúra vezetői akartak. S ebben az esetben is egyértelmű az orbáni diktatúra szándéka: a “liberális fészkek” felszámolása, az egyetemi autonómia megszüntetése, ideológiai tisztogatás, az egyetemek NER szolgálatába állítása, agymosott NER-janicsárok képzése: az egyetemek elfoglalása, megszállása, szabadságuk megtörése és a diktatúra ellenőrzése alá helyezése. Némi lopással kiegészítve, mert ezek az emberek anélkül nem tudnak csinálni semmit, hogy közben ne lopjanak el valamit, mert abba belebetegednének...

ITT OLVASHATÓ

AMIT AZ ÓVODAI, ISKOLAI ÉS BÖLCSŐDEI DOLGOZÓK OLTÁSÁRÓL TUDNI KELL

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.03.28.

Vasárnap délelőtt jelentek meg a részletek a kormányzati tájékoztatási oldalon.

Amit arról tegnap beszámoltunk, káosz alakult ki a pedagógusok beoltása körül. A hivatalos, központi regisztráción túl egy újabb módon is regisztrálniuk kell a tanárokat, ezúttal az intézményvezetőknek. Ennek végrehajtása során történik meg ugyanis az a plusz azonosítás, amelyből kiderül majd, hogy az érintett a soron kívül beoltandó iskolai, óvodai és bölcsődei dolgozók körébe tartozik-e, mivel ekkor a TAJ-szám mellett az egyes személyek OM-azonosítóját is feltöltik majd a rendszerbe. A regisztráció mikéntjéről Kásler Miklós emberminiszter péntek reggel ki is küldött egy levelet az igazgatóknak, mely arról tájékoztat, hogy létrehoztak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren (EESZT) belül egy olyan regisztrációs oldalt, melyen keresztül a második regisztrációt meg lehet tenni. Az erre a plusz regisztrációra szolgáló oldalt viszont jelenleg karbantartják, így az március 26 és 29. között nem elérhető. A kormány mai közlése alapján a menetrend a következő:

Első körben a március 24-ig már regisztrált, köznevelésben – tehát óvodákban, általános iskolákban és gimnáziumokban - dolgozó pedagógusok oltása történhet meg. Ők a jövő hét közepén a regisztrációjuk során megadott telefonszámon SMS-ben fogják behívni az oltásra.

Az oltás várható időpontja: április 1. csütörtök, április 2. péntek, április 3. szombat. Az oltás helyszíne: a regisztrációjuk során megadott lakcímhez rendelt kórházi oltópont. 

Március 24-ig a mintegy 180 ezer köznevelésben dolgozó pedagógusból 102 ezer fő regisztrált védőoltásra, és 20 ezer fő már meg is kapta a védőoltást. Első körben tehát a már regisztrált, de még nem beoltott 82 ezer fő behívására kerül sor. 

Azok a pedagógusok, akik az SMS-ben küldött oltási időpontra nem fognak, illetve nem tudnak megjelenni, csak egy későbbi alkalommal tudnak sorra kerülni. A pedagógusok oltási programjához szükséges vakcinákat a regisztrált idősek oltására tervezett vakcinakészletek átcsoportosításával lehet megoldani, a rendelkezésre álló oltóanyagokat az Országos oltási munkacsoport fogja átirányítani a kórházi oltópontokra - írják.

A második kör oltása Húsvét után lesz. A még nem regisztrált pedagógusokat, a szakképzésben dolgozókat, az egyéb óvodai, iskolai és bölcsődei dolgozókat arra kérik, hogy március 29. hétfő éjfélig regisztráljanak a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon.

Az oltás várható időpontja: Húsvétot követő hét. Az oltás helyszíne: a regisztrációjuk során megadott lakcímhez rendelt kórházi oltópont. 

Az önkormányzati fenntartású bölcsődékben, mini bölcsődékben, családi bölcsődékben dolgozóknak elég regisztrálniuk a vakcinainfo.gov.hu oldalon, 2021. március 29. (hétfő) éjfélig.

Hangsúlyozzák: a nem önkormányzati fenntartású bölcsődékben, mini bölcsődékben, családi bölcsődékben vagy munkahelyi bölcsődékben dolgozóknak a honlapon történt regisztráció mellett a munkáltatójuknál is kell jelezniük oltási igényüket legkésőbb március 29-e, hétfő 12.00 óráig!
...
ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ-SZÉKHÁZNÁL AKCIÓZOTT A VÁROS MINDENKIÉ A KILAKOLTATÁSI MORATÓRIUM FELFÜGGESZTÉSE ELLEN

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2021.03.28.

A Lendvay utcai Fidesz-székháznál akciózott a lakhatáshoz való jogokért küzdő A város mindenkié (AVM) szervezet, ugyanis április 30-án lejár a téli kilakoltatási moratórium, amelynek következtében nemsokára több száz ember kerülhet utcára.

Az AVM két molinóval érkezett a Fidesz-székházhoz, az egyiken állt, hogy „szolgáltassatok igazságot a nyomorultnak és szűkölködőnek”, amely egy idézet a Zsoltárok könyvéből, a másikon pedig az volt olvasható, hogy „én nem ilyennek képzeltem a rendet”, József Attila Levegőt! című verséből. Utóbbit az AVM két aktivistája az épület erkélyére felmászva mutatta fel...

ITT OLVASHATÓ

„HA A MINISZTERELNÖK ÚR ÚGY GONDOLJA, HOGY MAGÁNREPÜLŐVEL ITT SZÁLL MAJD LE, AKKOR JÖHET NYUGODTAN”

444.HU
Szerzők: HALÁSZ JÚLIA, BOROS JULI
2021.03.28.

Több mint tíz évvel azután, hogy először felmerült az ötlet, Tessely Zoltán, a Fidesz Fejér megyei képviselője arról írt hivatalos Facebook-oldalán, hogy hamarosan megépülhet egy új sportrepülőtér Bodmér-Szár-Újbarok települések határában. A lehetséges helyszín alig pár kilométerre van Felcsúttól, pontosabban a Pancho Arénától és Orbán Viktor házától. A bejelentés néhány héttel azután érkezett, hogy a Momentum megígérte, ha az ellenzék nyer a 2022-es választásokon, három napon át semmilyen magánrepülőgép nem szállhat fel semmilyen repülőtérről. A környező falvakban mindenki hallott már a tervről, de mint kiderült, a hírverés nem minden polgármesternek tetszik. A helybéliek nem örülnek, de bíznak benne, hogy tényleg csak sportrepülők repkednek majd a fejük felett.

A Magyar Hang szerdán írt az új reptér tervéről, ezzel kapcsolatban keresték Tessely Zoltánt, de két hét után sem kaptak választ kérdéseikre. A lap munkatársa felvette a kapcsolatot egy helyi civillel, aki nyíltan ellenezte a tervet, és erről beszélni is hajlandó volt, de később jelezte, mégsem szeretné, ha idéznék a szavait. Nem sokkal később Tessely személyi titkára hívta fel az egyik újságírót, szavaiból kiderült, tudomása van róla, hogy beszéltek a helyi civillel, és arról is, hogy pontosan miről. A titkár további információkat ígért a repülőtér építéséről, ha újraküldik korábbi kérdéseiket. Erre válaszolta azt a képviselő, hogy már elkészült az előterjesztés, melyet a járványhelyzet csitulta után nyújtanak majd be. Azt is írta, a tervezetről egyeztettek az érintett települések polgármestereivel...

ITT OLVASHATÓ

A SZOMBATI OLTÁSI ADATOK ALAPJÁN MUTATJUK, MIKORRA VÁRHATÓ A NYITÁS

TELEX
Szerző: MUNK VERONIKA, BAKRÓ-NAGY FERENC
2021.03.28.

A héten Orbán Viktor miniszterelnök és munkatársa, Gulyás Gergely miniszter is azt mondta, akkor várható a korlátozások enyhítése, ha Magyarországon beadtak legalább 2,5 millió oltást (itt az első adagokat értették a vakcinából).

Azt mutatjuk a naponta, rendszeresen frissülő grafikonon a hivatalos oltottsági statisztika aktuális állapota alapján, hogy mikor érjük el Magyarországon ezt a bizonyos 2,5 millió darab beadott oltást. Szombaton az első oltásokból feltehetően a hétvége miatt az előző naphoz képest jóval kevesebbet, 33 ezret adtak be. Pénteken 67 ezret.

Így a szombati adatok szerint legkorábban április 9-én, legkésőbb április 16-án érjük el a 2,5 millió beadott első oltást. A nyitással kapcsolatos rendelkezések automatikusan életbe lépnek másnap, így a nyitás legkorábban április 10-én, legkésőbb április 17-én lehetséges...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

FONTOSABB A PROPAGANDA, MINT EGY PEDAGÓGUS ÉLETE?

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2021.03.28.

Teljesen érthetetlen, hogy miért akarja megnyitni az iskolákat a miniszterelnök és a kormány, amikor napnál világosabb, hogy a tanárok egy részét a legjobb esetben is április 8 és 10 között tudják beoltani? Azt hittem, rosszul hallok, amikor Orbán Viktor a rádióban kijelentette: nyolc-kilenc nap alatt megszerezhető a védettség az első oltás után, és 19-én nyithatnak is az iskolák.

Mire alapozza ezt a miniszterelnök, amikor az összes virológus, orvos és tudós valamint járványmatematikus számtalanszor elmondta: tulajdonképpen csak a második oltás után pár héttel alakulhat ki a teljes védettség. Akkor miért akarják „vágóhídra” küldeni a tanárokat az első oltás után nyolc-kilenc nappal? Ezért a meggondolatlan lépésért vajon ki vállalja majd a felelősséget?

A rádióinterjúban a miniszterelnök hangsúlyozta: ő már sürgetné, hogy kezdjenek oltani a nemrég beérkezett kínai vakcinákkal, de Müller Cecília keményen ellenáll, és nem engedi a sietséget. Akkor most miért nem áll a sarkára a nyelvújító országos tiszti főorvos? Miért nem magyarázza el Orbán Viktornak és Gulyás Gergelynek, hogy túl korán akarják bevetni a tanárokat, és ebből csak baj lesz?

...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: EURÓPA TÖBB ORSZÁGÁBAN IS TELJESÍTŐKÉPESSÉGÜK HATÁRÁRÁN A KÓRHÁZAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.28.

FT

Európa több országában is teljesítőképességük határára jutottak a kórházak, miközben a franciáknál, németeknél és lengyeleknél arat a fertőzés és rekordokat dönt a halottak száma, miután csak igen lassan halad a lakosság beoltása. A kormányok küszködnek, hogy megfékezzék a Covid-19-et, mert sok helyütt rosszul sültek el a korlátozások, emellett pedig az EU-t okolják az oltószerek késedelmes beszerzéséért.

A német válságkezelés központi intézményének számító Robert Koch Intézet igazgatója azt mondta, hogy a mostani hullám lehet a legrosszabb, és ha nem tesznek további lépéseket, akkor a napi 100 ezret is elérheti az új betegek száma. Franciaországban bírálják Macront, amiért nem hajlandó magára venni a felelősséget, pedig nem fogadta meg a virológusok tanácsát és nem rendelt el újabb kemény zárlatot.

A lengyel miniszterelnök közölte, hogy annyi beteget ápolnak kórházban, amennyit még soha az utóbbi egy évben, de már csak egy arasznyira vannak attól, hogy összeomoljon a rendszer és ne legyen képes minden betegnek megadni a számára szükséges kezelést. A gond a legtöbb helyen egyébként az, hogy az országokon végigsöpör a brit variáns, amely könnyebben terjed, viszont nem egy esetben sokkal végzetesebb következményekkel jár, mint az eredeti változat. Ezen túlmenően az embereknek elegük van a szigorból, de abból is, hogy csak lassan kapják meg az oltást.

Spiegel

Az ózdi kórház igazgatóját idézi a lap, miszerint a város lehet az új Bergamo, ha nem sikerül sürgősen megálljt parancsolni a járvány 3. hullámának. Merthogy a magyaroknál 100 ezer emberre vetítve naponta már 665-nél jár az új betegek aránya, bár ettől nem sokkal maradnak el a csehek és a lengyelek a maguk 526-os, illetve 450-es értékével.

Hogy miért sújtja a ragály ilyen mértékben a térséget, annak több oka van: szociológusok pl. azt gyanítják, hogy errefelé az emberek helyből nem bíznak az államban, ezért nem tartják magukat szigorúan a szabályokhoz. Szerepet játszanak ebben a politika évtizedek óta tartó korrupciós botrányai. A szlovákoknál nagy kataklizmát jelentett, hogy a Kuciak-gyilkosság nyomán kiderült, milyen szoros kapcsolat van a pozsonyi elit és a maffiaszerű oligarchák között.

Azon kívül Közép-Európában szokás, hogy az emberek nem rohannak azonnal az orvoshoz, először megpróbálják otthon kikúrálni magukat. Amiben persze tetten érhető, hogy az egészségügy hírneve nem éppen a legjobb. Hiszen jó ideje alulfinanszírozott és a hálapénzrendszer sem erősíti a renomét. Emellett gond, hogy rengeteg alkalmazott kivándorolt az ágazatból, így most nincs elég szakember, hogy működtesse a lélegeztető gépeket.

További nehézség hogy alighanem a vendégmunkások már hamar behurcolták a brit variánst. Ugyanakkor feltűnő, hogy a régióban mindenütt a nemzeti hatóságokat teszik felelőssé a bajokért, nem pedig az EU-t, pedig pl. a magyar és a lengyel kormány nem fogja vissza magát és ujjal mutogat Brüsszelre. A pozitív megítélés oka, hogy hamarosan óriási összegek érkeznek az unióból a gazdaságok helyreállítására. És mivel az ipar viszonylag jól vészelte át a megpróbáltatásokat, sokkal jobban, mint az idegenforgalom vagy a szolgáltató ágazat, egy lengyel szakértő szerint itt az alkalom a nagyfokú korszerűsítésre. Vagy ahogy ő mondta: ezer év után esély kínálkozik a Nyugat utolérésére.

Die Welt

Miközben Európában továbbra sincs elég vakcina a tömeges oltások lebonyolítására, ezért egyelőre marad a zárlat, az újság arra figyelmezteti az EU-t: nehogy átaludjon egy újabb kulcsfontosságú pillanatot. Ugyanis ha nem szervezi meg, hogy jövőre legyen (elegendő) ellenanyag az új mutánsok ellen, akkor könnyen megismétlődhetnek a jelenlegi gondok. A versengés már megindult és Brüsszelnek bizonyítania kell, hogy tanult saját kudarcából.

Hiszen a britek, amerikaiak és izraeliek már eddig is lekörözték az öreg földrészt és már gőzerővel készülnek az újabb erőpróbára. A járvány ugyanis folytatódik és szükség lesz vagy emlékeztető oltásra, vagy teljesen új szerre, figyelembe véve, hogy a kórokozó teljesen új formában jelentkezhet. Továbbá nem lehet tudni, hogy a vakcinák nyújtotta védettség meddig tart.

Elemzések máris azt támasztják alá, hogy a Pfizer és az AstraZeneca készítménye nem annyira hatásos a dél-afrikai törzzsel szemben. Ezúttal is a Bizottság tárgyal a gyártókkal, de az EU tudja, hogy egy újabb fiaskót nem engedhet meg magának. Ám hogy mire jutottak a tárgyalásokon, azt egyelőre nem árulja el.

Bizonyos azonban, hogy az új oltásokat gyorsabban kell engedélyezni, mint ahogy az idáig történt. És nem szabad, hogy az esetleges következményekért az unió a jövőben is a gyógyszergyárakra hárítsa a teljes felelősséget, mert az nagyon lelassította a szállításokat.

Die Presse

A belarusz ellenzék vezetője arra szólította fel a Nyugatot, hogy az védje meg végre a saját értékeit, az emberi jogokat és a szólásszabadságot, továbbá gazdasági szankciókkal is kényszerítse rá Lukasenkót a párbeszédre. Még akkor is, ha a kemény erőszak hatására alábbhagytak a tüntetések Minszkben és más városokban. Tyihanovszkaja szerint a közfelháborodás nem csillapodott, de a hatalom fegyverekkel, gumibotokkal és kínzásokkal igyekszik megfélemlíteni az embereket.

A lakosság azonban továbbra is keresi a kiutat válságból, az ellenzék a békés megoldás mellett van. Párbeszédet kíván kikényszeríteni, nemzetközi felügyelet mellett. A diktátor meghosszabbíthatja ugyan a rendszer agóniáját, de ezért egyre magasabb árat kell fizetni. A vége pedig úgyis az lesz, hogy megbukik, ezért jó volna, ha észhez térne, hiszen az ő országról is szó van, ahol együtt kell élniük a tömegeknek, illetve a rezsim képviselőinek.

A forradalom így is, úgy is győzni fog, tette hozzá az emigrációba kényszerült botcsinálta politikus, de jó volna, ha a nyugati országok továbbra is tárgyalnának az ellenzékkel. A fehérorosz ellenzéknek nyújtandó támogatást pedig nem nehezítenék bürokratikus akadályok.

ITT OLVASHATÓ

OJTAKOZÁSI VÁGYAK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.03.28.

Tegnap arra ébredtünk, hogy a hatalmasok (katonák, rendőrök, nyunyókák és bizonytalan állagú professzor urak) engedélyt adtak a kismamák ojtására, ami eddig nem volt javallott, vagy tiltva volt egyenesen. Mert egyelőre ember nem tudja, milyen hatással van rájuk, mint ahogyan váratlan tüneteket produkálnak a szerek a legkülönfélébb alanyokon is, de ez nem szignifikáns. Ojtva lenni jobb, mint nem, élni jobb, mint meghalni, viszont, hogy Neriában héderezni örömtelibb, mint egyáltalán nem létezni, az nem bizonyos egyáltalán, mert nem ismerjük sem a Nirvánát, sem a Mennyországot. A Poklot viszont egészen közelről. És most, az ökumenikus istentisztelet után merüljünk el a nagybüdös életbe, mert vannak abban érdekes dolgok.

A kismamákban hogy, hogynem, a bejelentés után magasra csapott az ojtakozási vágy, így a rendszer, amit számukra összegányoltak, meglogisztikáztak mintegy, hogy flottul menjen az ojtásuk, természetszerűleg összeomlott. Hogy a tegnap esti tudósításokat idézzük, „káosz lett a várandós nők beoltásából”, amin csodálkozni nincs mit. Járványügyben a káosz a NER rendje, a NER-t legyőzi minduntalan az anyag természetes állapota, az entrópia, aminek leküzdéséhez hatalmas erőkre van szükség. A gravitáció, a sötét energia, az anyag, sötét anyag egyensúlya és mindenféle más sheldonságok nélkül minden atomjaira hullna, nem bírna összeállni Orbán Viktorrá, s mi, tiszta szellemlétünkben ott állnánk támasz nélkül a kietlen pusztaságban.

Elképzelni is iszonytató, de ugorgyunk, mint Pósalaki bácsi mondaná olvasmányainkból. Hogy a kismamák pöpec ojtakozása kudarcba fulladt, arra az volt a magyarázat, hogy váratlanul sokan kívánták megkapni a szert, amire nem voltak fölkészülve, a rendszer, így fejreállt. Ahogyan az ojtások indulásakor is nem véletlenül toporogtak az utcán hosszú sorokban a népek. Amikor lehetővé vált, hogy megnézzék, hogyan áll a regisztrációjuk, akkor is túlterhelődött a rendszer. 2018-ban is, amikor túl sokan szavaztak az ellenzékre, azt sem bírták a gépek, és csak akkor állottak helyre, mire azt láttuk, hogy Orbán és Semjén a színpadon óbégat a kétharmadot ünnepelve. Hogy a gépekkel mi volt, mi van, az azóta is titok, ahogyan most is, hogy miért nem bírnak soha semmit...

ITT OLVASHATÓ